TURIZMUSMARKETING ÉS ARCULATERŐSÍTÉS SZOMBATHELYEN A SAVARIA-MÚLTRA ÉPÍTKEZVE. Készítette: Gyurácz Andrea. Budapest, 2008.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURIZMUSMARKETING ÉS ARCULATERŐSÍTÉS SZOMBATHELYEN A SAVARIA-MÚLTRA ÉPÍTKEZVE. Készítette: Gyurácz Andrea. Budapest, 2008."

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány TURIZMUSMARKETING ÉS ARCULATERŐSÍTÉS SZOMBATHELYEN A SAVARIA-MÚLTRA ÉPÍTKEZVE Készítette: Gyurácz Andrea Budapest, 2008.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Arculat és imázs fogalma, jelentősége A turisztikai piac helyzetelemzése Nemzetközi Turizmus Turisztikai világszervezet Tények, tendenciák és előrejelzések a nemzetközi turizmusban A Desztinációs Tanács feladata desztinációmenedzsment céljai Hazai turizmus A beutazó turizmus tendenciái A Magyar Turizmus Zrt. külpiaci stratégiája Tematikus évek Kultúra és turizmus kulturális turizmus A szolgáltatásmarketing szerepe és eszközei A régió- és településmarketing térhódítása és jelentősége Az attrakciómenedzsment alkalmazása a turizmusmarketingben Turizmusmarketing és arculaterősítés bemutatása Szombathely...28 példáján keresztül A város bemutatása A 2000 éves város - Történeti áttekintés Gazdasági áttekintés Kultúra és turizmus Szombathelyen Mi minden őrzi a Savaria nevet Az interpretáció szerepe az arculatépítésben a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál elemzésével Karneváli előhang A Savaria Történelmi Karnevál piaci bevezetése A Karnevál arculatépítésének tényezői A Karnevál turisztikai marketingtervezésének gyakorlata Cowell 7P-n alapuló módszerével A Savaria Történelmi Karnevál hatásvizsgálata Területfejlesztési célkitűzések a Nyugat-Dunántúli Régióban

3 Nyertes városfejlesztési projektek Szombathelyen Virtuális megjelenés - az internet használat tendenciái napjainkban Szombathely és a Savaria Történelmi Karnevál virtuális megjelenése Összefoglalás...66 Felhasznált irodalom...68 Mellékletek

4 1. Bevezetés Azért választottam szakdolgozatom témájául Szombathely arculatának alakulását, mert úgy gondolom, hogy a város szempontjából mind turisztikai, mind pedig gazdasági szempontból nagy jelentőséggel bír a Savaria-múltból fakadó történelmi és kulturális értékek hangsúlyozása és megfelelő kommunikációja. A városról kialakított képet, vagyis az arculatot számos tényező befolyásolja, melyek együttes hatással állnak össze rendszerré és befolyásolják az így létrejövő imázst. Az egységes és jól megtervezett, múltra építkező városkép mindenképpen pozitív tényezőként jelenik meg, de ugyanilyen hangsúlyos szerepe van annak, hogy mindez hogyan jut el a közönséghez. A turizmus piacának nemzetközi és hazai tendenciái az egyre szerteágazóbb turizmustípusokról, a látogatók motivációinak szélesebb körben történő értelmezéséről árulkodnak. Napjainkban meghatározó szerep jut a desztinációk és attrakciók hatékony menedzselésének, mely pozitív hatással van az egyes települések turizmusára és egyben imázsára is. A kulturális turizmus egyre nagyobb térhódítása figyelhető meg napjainkban, melynek során a látogatók főként annak kulturális értékei miatt keresnek fel egy-egy helyet. Fontos az, hogy ilyenkor az adott város minden apró részletében megragadja és visszatérésre késztesse az embert. Emellett jelentős hangsúlyt kap a továbbadott információ, hiszen az ott szerzett benyomás- akár pozitív, akár negatív- nagy szereppel bír a terület vonzerejének alakulására. A közel 2000 éves város római korból származó emlékeinek ápolása mindig is fontos tényező volt Szombathely fejlesztési és turisztikai koncepciójában. Azonban a hagyományőrzés tudatosabb kialakítására kell törekedni, és ezzel a várost országos és nemzetközi szinten is elismertté, vonzóvá tenni az emberek számára. A Savaria Történelmi Karnevál, melynek során Szombathely pár napra egy ókori római város hangulatát idézi, az utóbbi nyolc évben egyre nagyszabásúbb rendezvénnyé nőtte ki magát, és minden év augusztusának utolsó hétvégéjén rengeteg érdeklődőt vonz a városba. Az interpretációs folyamat segítségével kiválóan szemléltethető, hogy a római kori emlékek témája köré szőve miképpen építhető a város arculatának alakítása egy sajátos jegyekkel rendelkező, egyedülállónak számító rendezvényre. A turizmusmarketing szempontjából 5

5 történő elemzés, valamint a folyamatos hatásvizsgálat tapasztalatai adnak megerősítést és ihletet a Karnevál jövőjére vonatkozóan. A Savaria Karneválon kívül is számos történelmi látnivaló emlékeztet a város múltjára, amelyeknek nagy része azonban jelentős felújításra szorul, illetve új tervek is felmerültek a tematikus városfejlesztési törekvések keretében. Az Európai Uniós regionális támogatások segítségével lehetővé vált, hogy amennyiben egy város önerőből nem tudja elképzeléseit megvalósítani, pályázatok segítségével jelentős összegek nyerhetők el területfejlesztési célokra. Egy város vagy rendezvény megjelenése a világhálón mai virtuális világunkban elengedhetetlen feltétele a sikeres kommunikációnak. Megjelenésében és tartalmában is színvonalasnak, igényesnek kell lennie, hogy valóban elnyerje az érdeklődők tetszését, kedvező képet sugározva már ilyen módon is. Ha tehát működik a városmarketing, és rendelkezésre állnak a szükséges anyagi források, akkor a meglévő értékekre építve, azokat új ötletekkel párosítva, lehetővé válhat a turizmus fellendítése, és a város egységes, pozitív benyomásokat ébresztő arculatának megteremtése. 6

6 2. Arculat és imázs fogalma, jelentősége 1 Az arculat fogalma számos tekintetben értelmezhető, hiszen egy szervezet, egy rendezvény vagy éppen egy város vagy ország esetében is beszélhetünk arculatról, amely több tényező összegződésének eredményeként alakul ki. Az egyaránt fontos összetevők szorzataként az arculat képlete a következőképpen írható fel: Az arculat képlete 1. sz. ábra A= Kép x [(Kom) x (Tev) x FizJel)] x [(Strukt) + (Kult)] Forrás: Nyárády Gáborné- Szeles Péter: Public Relations I. 270.o. Ebben az összefüggésben az arculat a közönségcsoportok által a szervezetről alkotott kép, a szervezet szavainak, tetteinek, fizikai megjelenésének, valamint a strukturális és kulturális jellemzőinek szorzataként tevődik össze. Az arculat két oldalát annak tartalmi és formai elemei alkotják, melyek közül a tartalmi rendelkezik nagyobb jelentőséggel. Fontos azonban, hogy a két elem ne függetlenedjen egymástól, hiszen ez arculati disszonanciát eredményezhet. Az egységes arculat alapvető feltétele, hogy a két tényező egymást támogatva legyen részese a folyamatnak. Az ember azért egyéniség, mert különleges, egyszeri, megismételhetetlen tulajdonságai vannak; személyiségnek pedig azért személyiség, mert tudatosan határozza meg viszonyát a környezetéhez. Annyiban személyiség, amennyiben saját arculata, személye van 2 Az arculat tartalmi oldalát ez a Rubinstein szerinti egyéniség jellemzi. Minden olyan aktivitás és jellemző a tartalmi tényezők közé tartozik, mely az adott szervezetet egyedi vonásokkal ruházza fel. A tartalmi oldalon elkülönítünk direkt és indirekt arculattényezőket. Előbbi kategóriába sorolhatjuk az alaptevékenységet, profilt, valamint a termékeket és szolgáltatásokat. Az utóbbiak pedig közvetett módon szolgálják az arculat formálódását: szervezeti struktúra vállalati kultúra vállalati filozófia 1 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I. 2 Forrás: Esztétikai Kislexikon, Kossuth, Budapest, (135.o.) Idézve: Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I. (276.o.) 7

7 vállalati misszió és vízió vállalati stratégia vállalati azonosság vállalati stílus Az arculat formai oldala a vizuális jegyeket, a fizikai megjelenést foglalja magában, melynél szintén meghatározóak a megkülönböztető tényezők. Ebben a kategóriában a legfontosabbnak mindenekelőtt az embléma, logotípia és színvilág bizonyul, melyeket természetesen kiegészíthetnek a tipográfiai, grafikai, zenei elemek és motívumok. A Corporate Identity fogalma egy szervezet azonosságát, arculatát jelenti. A CI analógiájára megalkothatjuk egy ország esetére a Country Identity, egy megyére a County Identity, egy városra a City Identity, egy régióra a Region Identity fogalmát. 3 A City Identity a City Design, City Behaviour és City Communication összhatásából alakul ki. A design elem elsősorban a vizuális jegyeket foglalja magában, ideértve többek között a címert és a különböző logókat, valamint egyedi építészeti alkotásokat is. A behaviour elem meghatározó része az, hogy a lakosság miként viselkedik, milyen vendégszeretetet tanúsít például a látogatók irányába. A communication elem pedig a kommunikációs eszközök alkalmazását takarja információközlés, befolyásolás és meggyőzés céljából. A public relations szakma egyik meghatározó kihívása egy vállalat, vagy bármely egyéb szervezet hírnevének tudatos ápolása. A hírnév alapját képezi az imázs, melynek hatása és egyre nagyobb súlya érezhető mindennapjainkban a fogyasztók döntéseit, egy szervezethez való viszonyulásukat vizsgálva. Az imázs vagy image fogalma a latin imágó szóban gyökerezik, mely két szemantikai kört egyesített- az imitari-t (imitálni) és az aemulor-t (törekedni) 4 Tartalmával és jelentésével kapcsolatban az évszázadok során nem sikerült egységes véleményt alkotni. Az imázst, valamint az ebből fakadó hírnevet számos területen és vonatkozásban értelmezhetjük. 3 Piskóti István- Dankó László-Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing (261.o.) 4 Muller, F., Renkema, E.H and Heyde, K. (1963) Short Dictionary Latin-Dutch, Groningen: Wolters Idézve: Szeles Péter: Arculatelmélet (47.o.) 8

8 Közgazdasági megközelítésben azt mondhatjuk, hogy egy vállalat üzleti hírneve rendkívül értékes vagyontárgynak számít. Az információs társadalom kialakulásával és térhódításával ennek súlya hatványozottan jelenik meg, hiszen az információ szerepe lehet szó pozitív és negatív információról egyaránt rendkívüli méreteket ölt napjainkban. A pszichológiai szempontból történő vizsgálat pedig azért fontos, mert az emberekben az érzékelést követően kialakult gondolatok, illetve az egyéb forrásból származó információk mérlegelése által létrejön egy meggyőződés, kialakul egy adott kép. A fogalmak tisztázását tovább nehezíti az imázs és az arculat közötti különbség mögött rejlő, de szintén meghatározó ellentmondás. Sokak megítélésében ugyanis a két fogalom ugyanazt jelenti. Az eltérés bemutatásának szemléletes példája az arculat-imázs pecsét ábrája, ahol az arculat maga a pecsét, az imázs pedig a lenyomat, vagy másként fogalmazva az arculat a kép, az imázs a képmás. 5 Az imázs fogalma rendkívül széles vetülettel bír, így tehát országok, régiók és települések tekintetében egyaránt értelmezhető. Egy régió vagy város imázsát a környezeti és emberi tényezők egyaránt befolyásolják. A turizmus jelentős hatással bír a fogadóország megítélésére, meghatározó, hogy valaki milyen benyomással távozik az adott helyről, és mit ad tovább. A már kialakult sztereotípiák akarva akaratlanul is szerepet játszhatnak a választásban, és egy városnak rengeteg erőt kell abba fektetnie, hogy a már esetlegesen kialakult negatív képet módosítani tudja. Ideális esetben egy település tudatosan szervezett és összetett városmarketing tevékenységet, valamint kommunikációs kampányokat folytat az érdeklődés felkeltésének céljából. Az eredmény és hatékonyság pedig számos területen lemérhető, idesorolva a befektetői döntéseket, látogatói elégedettséget, valamint maguknak a lakosoknak a szemléletváltozását és érzéseit városuk iránt. 5 Szeles Péter: Arculatelmélet- A hírnév ereje (137.o.) 9

9 Ahogy azt Szeles Péter Arculatelmélet című könyvében is megtalálhatjuk, az arculat tervezésének többlépcsős munkafolyamata a következők szerint épül fel: 1. Kutatás Az imázsra vonatkozó információk gyűjtése és elemzése 2. Alkotás, építés Az egységes arculat megalkotása a tartalmi és formai összetevők figyelembe vételével 3. (Piaci) bevezetés Célirányos tevékenység a kommunikáció alkalmazásával, az információk eljuttatása a célközönséghez. 4. Ellenőrzés Hatás-és eredményvizsgálat, a visszacsatolás és a kialakított arculat fogadtatásának értékelése, a tapasztalatok leszűrése 10

10 3. A turisztikai piac helyzetelemzése 3.1. Nemzetközi Turizmus Turisztikai világszervezet 6 A World Tourism Organisation (UNWTO/OMT) az ENSZ szakosított képviselete, és egyben vezető nemzetközi szervezet a turizmus területén. Globális fórumként szolgál a turizmus irányelveinek megvitatására, valamint a turizmus know-how gyakorlati forrása. Az UNWTO központi és döntő szerepet játszik a felelős, fenntartható és egyetemesen elérhető turizmus fejlesztésének elősegítésében, különös tekintettel a fejlődő országokra. A Szervezet ösztönzi a Globális Etikai Kódex alkalmazását a turizmusban annak biztosítására, hogy a tagországok, turisztikai úticélok és a vállalkozások maximálisan kihasználhassák a turizmus pozitív gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait, kamatoztassák minden előnyét, miközben csökkentik a negatív társadalmi és környezeti hatásokat. Az UNWTO zászlajára tűzte az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak megvalósítását, a szegénység csökkentése irányában tett lépésekkel, és a fenntartható fejlődés előmozdításával Tények, tendenciák és előrejelzések a nemzetközi turizmusban A WTO 2007-es kiadványából megismerhetjük a 2006-os év jellemző turisztikai irányvonalait, ezenkívül a Tourism 2020 Vision előrejelzésben számos adatot találhatunk a turizmus jövőjére vonatkozóan. 846 millió nemzetközi turistaérkezéssel, az előző évhez képesti 5,4%-os növekedést elérve, a 2006-os év felülmúlta a várakozásokat. A turizmus szektorban folytatódott az átlag feletti eredmények sora, és a tartós növekedés harmadik évét könyvelhették el figyelemreméltó jelensége volt a feltörekvő desztinációk folytatódó jeles teljesítménye, melyet a tartós gazdasági növekedés egyik leghosszabb periódusa éltetett. 6 Forrás: 11

11 A WTO turizmusra vonatkozó, 2020-ig terjedő víziói szerint a nemzetközi turistaérkezések várhatóan elérik majd a közel 1,6 milliárdot 2020-ra. Ezen világszintű érkezések közül 2020-ban 1,2 milliárd lesz régiók közötti, és 378 millióra tehető majd a többnapos utazók száma. A teljes régiónkénti turistaforgalmat tekintve elmondható, hogy a top 3 fogadóterület Európa (717 millió turista), Kelet-Ázsia és Csendes-óceán térsége (397 millió) és Amerika (282 millió) lesz A Desztinációs Tanács feladata desztinációmenedzsment céljai 8 Az UNWTO (ENSZ Turisztikai Világszervezete) teret kínál a turisztikai desztinációknak, hogy kamatoztathassák a tapasztalatot, tudást és szakértelmet. Az UNWTO Desztinációs Tanácsa a szervezet operatív testülete, felvértezve a Desztinációmenedzsment területén folytatott munka programjának támogatásával. A Desztinációmenedzsment a mikroszintű tevékenységeknek nemzeti, regionális és/vagy helyi szinten történő mai felfogása, amelyben a turizmus érdekgazdái egyéni és szervezeti tevékenységüket a makroszintű célkitűzések elérése érdekében végzik. Célok: A szükségletek és kulcsfontosságú kihívások azonosítása a turisztikai desztinációkban a sikeres desztinációmenedzsment és marketing tükrében Ajánlások megfogalmazása a szervezet Program Bizottsága felé a desztinációmenedzsmentet illetően A jó gyakorlat információcseréjének vezető színtereként működve megcélozni az érdekgazdák, policy maker-ek és desztinációmenedzsment szervezetek körét a desztináció víziójának és hatékony menedzsment eszközök alkalmazásának ösztönzésére Tudatosítani a hiteles, következetes és összehasonlítható kutatások (kvalitatív és kvantitatív vizsgálat) fontosságát a turisztikai desztinációk teljesítménye érdekében 7 Forrás: 8 Forrás: 12

12 Nemzetközi konferenciák a desztinációmenedzsmentről októberében a ciprusi Larnaka városában tartottak konferenciát New Models for Destination Management and Marketing Structures, vagyis a Desztinációmenedzsment és marketingstruktúrák új modelljei címmel. A konferencia fő célkitűzése a kezdeti megértés biztosítása volt egy gyors ütemben terjedő, a desztinációmenedzsment/marketing nemzeti, regionális és helyi szintű szervezeteit érintő kérdés irányában, valamint erőfeszítések új struktúrák és gyakorlatok alkalmazására annak érdekében, hogy az adott desztinációt versenyképesebbé tegyük. Számos előadó hangsúlyozta beszédében azt, hogy miképpen lehet egy desztinációt különbbé tenni versenytársaitól, kiemelve a piac pontos ismeretének és megértésének jelentőségét, valamint a desztináció pozicionálását olyan módon, hogy az USP (unique selling point), azaz egyedi ajánlat bevetésével célozzuk meg a közönséget. Emellett a fogyasztók vásárlási folyamatának és befolyásolásuk módszerének ismerete is elengedhetetlen feltétel. A leghatékonyabb eszközök használata mellett, amely egyre inkább az internet irányába tolódik el- promóciós tevékenységük tekintetében arra biztatják a desztinációmenedzsmentért felelős szervezeteket, hogy különleges figyelmet fordítsanak az adott hely márkastratégiájára, és azokra az értékekre, amelyekkel a vásárlókat kívánják elérni. A IV. Európai Kulturális Turizmus Konferenciát, a kiváló kulturális desztinációk fejlesztése témában a Barcelona Egyetem szervezte és valósította meg a TRAM (Tourism Research and Marketing) és ATLAS (Market Trends in Cultural Tourism) közbenjárásával. 9 Forrás: 13

13 Az 1997, 2000, 2001, 2004, 2006 és évi kulturális látogatói felmérések a következőket igazolták: Az összes látogató számát tekintve a kulturális turizmus iránt érdeklődő turisták aránya növekszik A domináns korosztály a kulturális turisták esetében év Közülük azok aránya, akik felsőoktatásban képzettek és vezető beosztásban vannak, folyamatosan nő A múzeumok és örökségközpontok tudhatják magukénak a látogatók legnagyobb növekedését A kulturális turizmus iránt érdeklődő turisták a többi csoportnál nagyobb napi költéssel rendelkezhetnek Valamivel több, mint 40%-uk elégedett a látogatásával A kritikus sikertényezők a desztinációk esetében a következők: - aktivitás és légkör teremtése - attraktív imázs létrehozása - termékelemek összekapcsolása - hosszútávon gondolkodás Forrás: ECTN (European Cultural Tourism Network) 14

14 3.2. Hazai turizmus A beutazó turizmus tendenciái A Központi Statisztikai Hivatal február 21-én közzétett gyorstájékoztatója a évi nemzetközi utazásokat összegzi. A hazánkba érkező külföldi látogatók száma 39,4 millió fő volt, amely 3%-kal meghaladta az előző évi adatokat. Az egy napra érkezők száma 6%-kal nőtt, a több napra hazánkba látogatók száma viszont 7%-kal csökkent. A látogatók legnagyobb hányada, 97%-a Európából érkezett, méghozzá leginkább a hazánkkal szomszédos országok területéről. Az egy napra hazánkba látogatók mintegy fele csak átutazóban járt itt. A vásárlás céljából érkezők körében jellemző még az egy napos tartózkodás, valamint a felmérések szerint az osztrák kirándulók esetében is. A hosszabb időre hazánkba látogatók körében meglehetősen nagy arányban, 81%-ban jellemző a turisztikai célú ideutazás. A több napra hazánkba látogató külföldiek körében látogatottság szintjén a turisztikai régiók közül Budapestet (39%) a Nyugat-Dunántúl követte 23%-kal. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és megoszlása az utazás fő célja szerint I-IV. negyedév sz. táblázat Egy napra látogatók Több napra látogatók Látogatók összesen Motiváció száma, ezer fő megoszlása % száma, ezer fő megoszlása % száma, ezer fő megoszlása % Szabadidős turizmus , , ,6 Üzleti turizmus 504 1, , ,1 Turisztikai motiváció együtt , , ,7 Vásárlás ,8 47 0, ,7 Munka , , ,7 Átutazás , , ,7 Egyéb , , ,2 Összesen , , ,0 11 Forrás: (8.o.) 15

15 A Magyar Turizmus Zrt. külpiaci stratégiája 12 A Magyar Turizmus Zrt. még 2006-ban határozott egy alapos kutatásra támaszkodó, a turizmus számos alrendszerét magában foglaló, főként középtávú külpiaci stratégia elkészítéséről, mely beleillik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiába is. Célkitűzésük ezzel a beutazó és belföldi turizmus forgalmának fellendítése, a vendégéjszakák számának növekedése, melynek hátterében belföldön és külföldön egyaránt kiterjedt, jól megtervezett, hatékony marketingtevékenység kell, hogy álljon. A piac folytonos változása miatt rendkívül lényeges, hogy a külpiaci stratégia évente felülvizsgálásra kerüljön. A helyzetelemzésből többek között kiderül, hogy Magyarországon, főként földrajzi okokból kifolyólag, számottevően magas, az összes látogatónak háromnegyedét kitevő az egynapos látogatások aránya. A versenytársnak számító országok (Bulgária, Horvátország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia) iránti fokozott érdeklődés negatív befolyással bír a magyarországi forgalomra. A beutazó turizmust vizsgálva megállapítható, hogy viszonylag erős az időbeli (július, augusztus) és térbeli (Budapest, Balaton) koncentráció. Megfigyelhető a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti igény növekedése is az utóbbi években. A vizsgálatokból az is kiderül, hogy a Magyarországra látogató külföldiek főként egyénileg szervezik utazásaikat, kevésbé jellemző az utazási irodák közreműködésének igénybevétele. Magyarország legismertebb és legkeresettebb turisztikai termékei Budapest, a Balaton, a (gyógy)fürdők és az üzleti turizmus. Mindezeket kiegészíti a történelmi-kulturális örökség, a bor és gasztronómia, a szép tájak és a magyarok vendégszeretete. derül ki a Magyar Turizmus Zrt. stratégiájából. Az utóbbi években az ország és egyes régiók megközelíthetőségének jelentős javulása tapasztalható. A területi koncentráció mérséklését elősegítheti a regionális repülőterek nemzetközi forgalomba történő fokozatos bekapcsolódása. Így például a sármelléki repülőtér kialakítása nagyban segítheti a Balaton turizmusának újbóli fellendítését. 12 Forrás: Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság Külpiaci stratégia, Budapest, április 5. 16

16 Bár a felmerülő külső negatív hatások olykor visszaesést okozhatnak egy-egy ország vagy régió esetében, mégis megállapítható összességében, hogy a világ turizmusa folyamatos növekvő pályán áll. A desztinációk között fokozódó versenyhelyzet jellemző. A légi közlekedés mára bőséges választékot nyújt, és az ár-érték szempontot szem előtt tartó turisták is választhatnak a drágább vagy fapados járatok közül, ugyanakkor azonban a közúti közlekedés sem vesztett meghatározó szerepéből. A globális folyamatok, a kommunikáció egyre modernebb formáinak térhódítása, a nemzetközi események, a biztonságosság kérdése egyaránt jelentős szerepet töltenek be a turizmus terén. Fontos célkitűzésként kell tekinteni Magyarországon az egyedi látnivalók megteremtését és hangsúlyozását, a nemzetközi jelentőséggel és visszhanggal bíró rendezvények, attrakciók körének bővítését. Összefogással kialakított, szervezett marketingmunkára van szükség annak érdekében, hogy az eddiginél több információ kerüljön a célpiacok látókörébe, valamint, hogy ezek kevésbé korlátozódjanak Budapestre. Az internet, mint kommunikációs csatorna alkalmazását nem csak országos, hanem ennél szűkebb, regionális szinten is elterjedtebbé kell tenni. A turisztikai országkép nem megfelelő volta elsőként szerepel a beutazó turizmus gyengeségei között. Ennek javítása elsőrendű szempontként kell, hogy szerepeljen a turizmusmarketing feladatai között. A megfelelően működő külpiaci hálózat elengedhetetlen eszköze az országpromóciónak. A Magyar Turizmus Zrt óta látja el ezt a feladatot, mely korábban a MÁV és az IBUSZ Rt. hatáskörébe tartozott. A szervezet azt tűzte zászlajára, hogy Magyarország turisztikai értékeinek hangsúlyozását kiterjedt külföldi hálózattal, és az ott folytatott marketingtevékenységgel teszi lehetővé. Mára odáig sikerült eljutni, hogy a Magyar Turizmus Zrt. 20 ország 22 városában van jelen, különböző formában megvalósuló turisztikai képviselettel. A források elosztásának tekintetében elmondható, hogy a Magyar Turizmus Zrt. összes, marketingtevékenységre fordítható keretének közel kétharmada külpiacokon kerül felhasználásra. A külképviseletek minden évben kidolgozzák marketingtervüket, amelyben kiemelik az adott piacon legmeghatározóbb termékeket, jellemző célcsoportokat, valamint az alkalmazott marketingeszközöket. Utóbbiak esetében súlypont áthelyeződés tapasztalható, méghozzá oly módon, hogy az annak idején számottevőbb kiállítások helyett manapság jóval nagyobb szereppel bír az internet, valamint a PR tevékenység. 17

17 Az általános értelemben vett imázsépítésen kívül jellemző a termékalapú promóció is, mely az elmúlt években a következő négy turisztikai termékre összpontosít: Budapest Balaton Egészségturizmus MICE (Meeting, Incentive, Conference, Exhibition) Összehasonlítva a közötti időszakra a külképviseletek marketingköltségvetését és a kereskedelmi vendégéjszakák alakulását, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vendégéjszakák alakulásának tendenciája és a marketingtevékenységre fordított anyagi források között ha természetesen nem is egyenes arányosság de összefüggés tapasztalható. 13 A Magyar Turizmus Zrt. öt évre előrevetített jövőképében egy megújult turisztikai imázst, ezenkívül új úti célok és turisztikai termékek ismertté tételét jeleníti meg. Konkrétabb célkitűzéseiben szót ejt az információk biztosításáról, a turisztikai vállalkozásokról, ügyféladatbázisokról is. A márkaépítés stratégiájának kérdése mind országos szinten, mind pedig Budapest esetében felmerül, szintén a célok között szerepel. A termékalapú marketingtevékenységet a keresletorientált megközelítéssel kívánják kiegészíteni, tehát a promóciós munkát az igényekhez képest alakítják. Emellett a végfogyasztókra koncentrálás, az információk közvetlenül a fogyasztókhoz történő eljuttatása, a Customer Relationship Management (CRM) alkalmazása is fontosabb szerephez jut. 13 Forrás: KSH és MT Zrt. 18

18 A kommunikációs stratégia kidolgozása során az alábbi láncolatot veszik figyelembe: Motiváció (az érdeklődés felkeltése) Információ (a kínálat bemutatása) Foglalás (az eldöntött utazás elemeinek megvásárlása) Utazás Élmény Visszacsatolás Kapcsolattartás Ezen összetett célok teljesülésének biztosításához a marketingkommunikációs eszközök egész tárházának bevetése szükséges, úgy mint e-marketing, public relations, reklámok, kiadványok, vásárok, kiállítások, work-shop-ok, direct marketing. Az e-marketing jelentősége a turizmusban Napjainkra, a virtuális valóság korszakába lépve legfontosabb és leghatékonyabb kommunikációs eszközzé lépett elő az internet. Ezt felismerve a Magyar Turizmus Zrt. is az országos és regionális honlapok új köntösbe bújtatását határozta el az e-marketing stratégia keretében. Az előbb említett láncolat minden egyes eleménél nagy segítséget nyújt, és hatékony funkciókat kínál az on-line megjelenés, mely a one-stop-shop lehetőséget kínálja az oldalra látogatók számára. Motiváció: a modern multimédiás eszközök segítségével lehetővé válik a vonzerők élményszerű megjelenítése az egyes honlapokon (pl letölthető filmek, körpanorámás képek) Információ: Online Turisztikai Információs Rendszer (ONTIR) alkalmazása Foglalás: on-line foglalási rendszerek egyre széleskörűbb kiépítése a honlapokon Utazás: hasznos letölthető információk és eszközök elérhetővé tétele, pl térkép Élmény: az utazás során szerzett tapasztalatok és élmények megosztása akár fórumon, vagy fotók segítségével Visszacsatolás: az utazást követően a kiértékelés feladata kap szerepet Kapcsolattartás: CRM rendszer, hírlevelek segítségével személyre szabott információk küldhetők Az e-marketing és e-kereskedelem ösztönzése és fejlesztése, valamint a külföldiekkel történő együttműködés is pozitív hozadékkal bírhat a turizmus területén. A keresőszervereken kiemelt helyen való megjelenés is elősegíti az információk minél fókuszáltabb eljuttatását a célcsoportokhoz. 19

19 A partnerség szerepe a külpiaci marketingstratégiában A partnerség meghatározó szerepet játszik a külpiaci marketingstratégia kialakításában. A tervezéstől a kivitelezésig tarthat az együttműködés, a hazai és külföldi partnerekkel közösen történik a célkitűzés, a marketingterv elkészítésébe, majd később a turisztikai termék értékesítésébe is bevonják őket. A potenciális partnerek között egyaránt szerepelhetnek hazai és külföldi turisztikai szolgáltatók, képviseletek, társintézmények Tematikus évek A Magyar Turizmus Zrt ban a Gasztronómia évét hirdette meg; ezt követte a környezettudatosság ösztönzését zászlajára tűző Zöldturizmus éve 2007-ben, majd pedig az idei 2008-as év a Vizek éve keretében a gyógy,- termál és természetes vizek kínálta lehetőségekre szeretné irányítani a lakosság és a látogatók figyelmét. A 2009-es évet a Kulturális turizmus fellendítésének szenteli a Magyar Turizmus Zrt., amely a kultúra és az idegenforgalom meghatározó kapcsolatát és egymásra építkezését hangsúlyozza. Az elmúlt évtizedek során a különböző turisztikai ágazatok és alcsoportok rendkívüli mértékű bővülése figyelhető meg, és az egyes kategóriák besorolását illetően eltérő vélemények és csoportosítások merültek fel az utóbbi időben. Annyi azonban biztos, hogy a látogatók egyre szélesebb körű érdeklődésével párhuzamosan a kulturális turizmus egyértelmű térhódítása jellemző, melynek fő célkitűzése a kulturális értékek igazi vonzerővé emelése, magában rejtve természetesen az ezzel járó pozitív hatásokat. A legjelentősebb nemzetközi turisztikai szakmai szervezetek legfrissebb előrejelzései egyértelműen alátámasztják a kulturális turizmus növekvő jelentőségét, az épített örökségek, hagyományok, kulturális rendezvények és a vallás turizmusra gyakorolt jótékony hatásának erősödését. Az új tendencia okaként az általános képzettségi szint emelkedését jelölik meg, amelynek köszönhetően folyamatosan nő a kulturális céllal utazók száma: a városlátogatások tekintetében ez a motiváció az első helyen szerepel. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában az egészségturizmus után a második kiemelt turisztikai termék az örökségturizmus Forrás: 20

20 3.3. Kultúra és turizmus kulturális turizmus Mivel a turizmust a világ egyik legjelentősebb gazdasági húzóágazataként tartják számon, az egyes országoknak törekedni kell arra, hogy megfelelő keretek között ugyan, de kiaknázzák az ebben rejlő lehetőséget. Az adottságok felismerése, az értékek megőrzése és ápolása segítségével sok minden vonzerővé tehető, és nem utolsósorban profitálhat is belőle az adott ország vagy város. Mindez persze rendkívül összetett dolog, hiszen eltérő igényeket kell kielégíteni, a látogatók motivációi nagyon sokrétűek lehetnek. Mivel minden éremnek két oldala van, így a turizmus ösztönzése során is szem előtt kell tartani, hogy a pozitív hatások mellett számos negatív velejárója is lehet. Ha visszanyúlunk a turizmus gyökereihez, megállapíthatjuk, hogy a régi időkben az utazás főként a tehetősebbek kiváltsága volt. Ez szerencsére átalakult, és az utóbbi évtizedekben szélesebb rétegek számára vált elérhetővé. Változatos indíttatás vezérli az útra kelőket, emiatt is beszélhetünk napjainkban a turizmus rengeteg eltérő válfajáról. A turizmus leginkább elfogadott meghatározásaként a World Tourism Organisation es hágai nyilatkozatában leírtat fogadják el, miszerint: a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat 15 Holloway és Robinson 16 szerint a turisztikai célú utazások a turisták motivációi alapján a következő kategóriákba sorolhatóak: Szabadidős utazás, üdülés, Üzleti, hivatásturizmus, Gyógyturizmus, Rokonok és barátok meglátogatása, Vallási turizmus, Gazdasági célú utazás (például vásárlás), Tanulási célú utazás (például tanulmányutak), Sport és egyéb tevékenységek céljából való utazás (aktív vagy passzív részvétel) 15 The Hague Declaration on Tourism, WTO, 1989, Madrid, Spain Idézve: Puczkó László- Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig (18.o.) 16 Holloway, J.C.- C.Robinson (1995): Marketing for Tourism.3rd ed., Longman Group Ltd, Harlow, UK Idézve: Puczkó László- Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig (24.o.) 21

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt., mint a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program bonyolítójának prémium innovációs szolgáltatás-csomagja és árazása SZŰCS LÁSZLÓ elnök-vezérigazgató

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

,,Képzés turisztikai operátorok számára. Parajd-2015.november.27

,,Képzés turisztikai operátorok számára. Parajd-2015.november.27 ,,Képzés turisztikai operátorok számára Parajd-2015.november.27 Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesülete 2007-2015 Együtt vagy egyedül!? MIÉRT Sóvidék - Hegyalja turisztikai potenciál elősegítése közös

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Mi a turisz*kai marke*ng? Egy tudatos

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben