Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása
|
|
- Jakab Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3
4
5 Börzsönyvidék 5. Szob (2014) Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása KARÁTSON Dávid Bevezetés A Börzsöny déli tájföldrajzi határát képezõ Dunakanyar benne leglátványosabb részével, a Visegrádi-szorossal (1. ábra) a jégkor (pleisztocén) fiatalabb szakaszában alakult ki. Az újabb, fõként az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén folyó kutatások rávilágítottak, hogy kialakulását jelentõs részben a 1. ábra. A Dunakanyar térsége 10 m felbontású digitális domborzati modell (DEM) árnyékolt, magasságszínezett képén környezõ miocén kori vulkáni formák határozták meg, és döntõ szerepet játszott benne a terület fiatal emelkedése, valamint a Duna lefolyási területének, az Alföldnek a süllyedése. A kérdést magyar nyelven összegzõ tanulmányunk (KARÁTSON et al. 2007a) nyomán jelen tanulmányban miután röviden
6 206 Börzsönyvidék 5. felvázolom a terület földtörténeti múltját és ismertetem a Dunakanyar kialakulásának tudománytörténetét a szoros kialakulását mutatom be a középsõmiocén, 15 millió éves vulkanikus formakincs felszínfejlõdése, valamint az ezt követõ, ehhez igazodó õsvízrajzi változások tükrében. Földtörténeti keret és a miocén vulkáni formák fejlõdése A Börzsöny Visegrádi-hegység a Kárpát-medence miocén tûzhányótevékenységének legnyugatibb bástyái közé tartozik. A két, ma önálló hegység nagyjából egyszerre, mintegy 16 millió éve kezdte meg mûködését a térséget ekkor, a középsõ-miocén badeni korszakában elborító szigettengerben (2. ábra). A Visegrádi-hegység aktivitása valamivel korábban (mintegy 14,5 millió éve: KARÁTSON et al. 2007b), a Börzsöny mûködése késõbb (13,5 millió éve, KARÁTSON et al. 2000) ért véget. A vulkánosság az Alcapa nevû kõzetlemeztömb területén ment végbe, amelyet itt részben óidei metamorf aljzat (Ipoly menti kristályospala, 2. ábra. A Börzsöny Visegrádi-hegység fõ vulkáni eseményei és felszínformái a K-Ar-geokronológia és a magnetosztratigráfia tükrében (KARÁTSON et al és 2007b)
7 KARÁTSON D.: Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása 207 kõzeteit a börzsönyi andezit zárványaiként is ismerjük), részben a Dunántúliközéphegységet is felépítõ középidei karbonátos kõzetek alkotnak. Eme idõs kõzetekre a miocén vulkáni mûködést megelõzõen tengeri üledékek (homokkõ, márga, agyag, kavics) rakódtak, részben közepes vagy sekély vízmélységû tengerben, részben ebbe nyomuló folyódelták anyagaként (KORPÁS et al. 1998). A Visegrádi-szoros térségének meghatározó vulkáni felépítménye, kitörési központja a Keserûs-hegyi vulkán volt (KARÁTSON et al. 2006), amelynek ma a Prédikáló-szék (639 m) jelenti a legmagasabb pontját. E vulkán késõbbi felszínfejlõdése alapvetõen meghatározta a Dunakanyar kialakulását. A tûzhányó egy eredetileg m magas, amfibolandezit anyagú lávadómcsoportként értelmezhetõ, amely jellemzõen robbanásos aktivitást mutatott, lávadóm-összeomlásokkal és ezekbõl lerakódott ún. blokk- és hamuárüledékekkel (lásd pl. a Vadállókövek breccsából felépült szikláit). Mûködése végén a vulkáni kúpot észak felé jelentõs hegyleszakadás, törmeléklavina csorbíthatta (KARÁTSON et al. 2006). Ennek U alakú ( lópatkó- ) kalderája a Mt. St. Helens vulkánhoz hasonlóan rekonstruálható (3. ábra). Kialvása után a Keserûs-hegyi vulkán a középsõ-miocén szubtrópusi éghajlaton (vö. KORDOS 1979, BRUCH et al. 2004) gyors pusztulásnak indulhatott. Környezetét továbbra is tengerborítás határozta meg, egészen a Pannon-tó e térségben kb. 10 millió évvel ezelõtti, északnyugatról délkeletre elõrenyomuló (progradáló) deltákkal történõ feltöltõdéséig (MAGYAR et al. 2013). Eközben a pusztuló vulkán magasabb térszíneinek tönkösödése a mai lapos hegyhátak elõdeinek kialakulását eredményezhette (a Dobogókõ, Urak asztala, Vöröskõ stb. vonulatai, jelenlegi magasságuk utólagos tektonikus kiemelkedés eredménye). Más, hasonló éghajlaton kapott eróziós ráták alapján (AHNERT 1970, SUMMERFIELD 1991, HINDERER, EINSELE 2001) a lepusztulás (felszínalacsonyodás) sebességét ebben az idõszakban akár m/millió évre tehetjük (1. táblázat). A badeni korszak intenzív lepusztulása egészen a pannóniai közepéig (~8 millió évvel ezelõttig) jellemzõ lehetett, habár mértéke az éghajlat lassú hûlése miatt feltehetõen csökkent. Végeredményben az idõszak végére a Keserûs-hegyi vul- 3. ábra. A Keserûs-hegyi vulkánt mûködése végén az egyesült államokbeli Mt. St. Helens 1980-as kitöréséhez hasonlóan lópatkó-kaldera csorbíthatta. Az ábrán a mai Keserûs-hegyi vulkán és a Mt. St. Helens egymásra illesztett DEM-je. Pirossal a Keserûs-hegyi kaldera mai pereme (vö. 1. ábra); a lila vonalak a fontosabb tektonikus vetõdéseket jelölik (KARÁTSON et al. 2006)
8 208 Börzsönyvidék táblázat. Az eredetileg m magas Keserûs-hegyi vulkán lepusztulásának mennyiségi mutatói (KARÁTSON et al és 2007a nyomán) kán m-esre alacsonyodhatott. Fontos megemlíteni, hogy a térségben a vulkáni fedõüledékek (Rákosi Mészkõ, Szilágyi Agyagmárga: KORPÁS et al. 1998) napjainkban csupán > 200 m vastagságot érnek el, és vulkáni anyagot nem, vagy csak alárendelten tartalmaznak. Ebbõl az következik, hogy a késõ-miocénig keletkezett több száz m vastag lepusztulástermék zöme el kellett hogy szállítódjék a süllyedõ Pannon-medence (pl. KÁZMÉR 1990, MAGYAR et al. 1999) távolabbi részei felé. A késõ-pannóniai során a kevésbé meleg, bár még mindig nedves éghajlaton kárpáti vulkánok morfometriai elemzésébõl kapott adatok alapján (pl. KARÁTSON 1996, NÉMETH, MARTIN 2003) mintegy m/millió év eróziós rátával számolhatunk. Ennek nyomán a miocén végére / pliocén elejére a Keserûshegyi vulkán abszolút (tengerszint feletti) magassága , viszonylagos magassága m-re csökkent. (A süllyedés mértékétõl, illetve a környezõ síkság õsfolyók általi feltöltõdéstõl függõen ez lehetett ennél több, de kevesebb is.) A pannóniai végére a medencesüllyedés lelassult, majd megállt, s a területet a Kárpát-medence nyugati részén már korábban megjelenõ Õs-Duna, illetve a távolabbi alpi, északnyugati-kárpáti hegyláncok felõl érkezõ vízfolyások töltögették (MAGYAR et al. 1999, 2013). Ez az állapot tekinthetõ a mai vízhálózat kialakulását közvetlenül megelõzõ õsföldrajzi helyzetnek, amelyhez a Duna és benne a Dunakanyar kialakulását a hazai földtudósok viszonyítják. A Dunakanyar kutatásának tudománytörténeti elõzményei A Duna-völgy eredetét a geológia egyik hazai atyja, SZABÓ József (1862) tektonikusan meghatározottnak tekintette, bár konkrétan a Dunakanyarra még nem utalt. SALAMON (1878) szerint a Visegrádi-szoros már a harmadkor végén létezett mint tengerszoros, s késõbb levezetési vonala volt a kialakuló Õs- Dunának. A Dunakanyar folyóvízi bevágódásának, nevezetesen teraszainak nyomait a Dunakanyarban legalább négy vagy öt teraszt elõször STRÖMPL (1915) és SCHAFARZIK (1918) ismerte fel. SCHAFARZIK egyúttal felvetette a Duna megjelenésének pliocén végi idõpontját a Pest környéki pliocén ( levantei ) kavicsok alapján. Ehhez csatlakozott KÉZ (1934) és NOSZKY (1935) is, akik ugyanakkor felhívták a figyelmet a datálás nehézségeire (õslénytani adatok hiánya, teraszszintek nehéz párhuzamosíthatósága, foszlányos jellege). Tény, hogy bizonyosan Duna-kavicsot csak az alsó két-három teraszon találni (vö. PÉCSI
9 KARÁTSON D.: Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása ), ezért a magasabb (különösen a IV-esnél magasabb) szintek megléte, illetve besorolása mind a mai napig kétséges vagy nehezen bizonyítható. SCHAFARZIK (1918), CHOLNOKY (1925), NOSZKY (1935), SÜMEGHY (1955) és PÉCSI (1959) a Dunakanyar kialakulását tektonikus mozgásokkal lépést tartó bevágódással magyarázta (antecedens elmélet). KÉZ (1934) ugyanakkor az éghajlati változások szerepét emelte ki (pl. bevágódás nagyobb vízhozam hatására), amivel több évtizedes, némileg mondvacsinált vitát (lásd PÉCSI 1959) indított el a teraszképzõdés tektonikus vagy éghajlati eredetérõl. SZÁDECZKY- KARDOSS (1938, 1941), általánosan elemezve a fiatal tektonikus mozgások hatását a Pannon-medence vízhálózatára, megfogalmazta mind a mai napig elfogadott tézisét, miszerint a Duna az ún. Keszthely Gleichenbergi-hát és a Dunántúliközéphegység kiemelkedésének hatására, a pliocén végén / pleisztocén elején térült a Dunakanyarba. Az emelkedés az addig általánosan süllyedõ Pannonmedence területén a teljes térség neotektonikai stílusváltásával, nevezetesen a korábbi széthúzásos helyett nagy vonalakban összenyomódásos feszültségtér fokozatos felépülésével magyarázható, ami az adriai térség felõl ható nyomóerõk máig tartó következménye (HORVÁTH, ROYDEN 1981, HORVÁTH 1995, FODOR et al. 1999). Azt a tényt pedig, hogy a Duna völgyének középhegységi szakaszán a teraszok a Dunakanyar felé haladva egyre magasabb, domború szintekként jelentkeznek, PÉCSI (1959) óta számos kutató (pl. GÁBRIS 1994, RUSZKICZAY-RÜDIGER et al. 2005a, b) az antecedens elmélet, tehát a tektonikus emelkedéssel lépést tartó bevágódás egyértelmû bizonyítékának tekinti. Ugyanakkor egészen az 1950-es évekig a rohamosan fejlõdõ teraszkutatás dacára egyik kutató sem foglalkozott érdemben azzal a kérdéssel, hogy miért ívelt, azaz kanyar alakú a mai Dunakanyar. Erre, csaknem egy idõben, elõször KÁDÁR (1955) és LÁNG (1955) kínált megoldást. (KÉZ A. munkásságának erre vonatkozó értékelése korábbi munkánkban KARÁTSON et al. 2007a tévesen szerepel.) KÁDÁR (1955) elképzelése szerint a Dunakanyar regressziós eredetû: az egységes Börzsöny Visegrádi-hegységrõl az Alföld felé lefutó õsfolyó hátravágódással alakította ki völgyét, elõször az Ipolyt, a Garamot, majd a Kisalföld fõ folyóját, a Dunát lefejezve, magához csatolva (utóbbi korábban pl. a Móri-árkon át folyhatott le). Regressziós elmélete azonban nem volt bizonyítható (pl. ellentétes futású mellékfolyó-hálózattal), ellentmondásban állt az antecedens jelleggel, és igazából nem is oldotta meg a szabályos kanyar alak okát (igaz, munkájában általánosságban Dunakanyarban meanderezõ folyóról írt). A regressziós elméletet PÉCSI (1955, 1959) is megcáfolta a Pesti-síkságon már az idõs Duna-hordalékban is alpi eredetû kavicsanyag van, és az antecedens keletkezésmód mellett foglalt állást. LÁNG (1955) a idõközben megerõsödõ antecedens elméletet nem regresszióval, hanem epigenetikus eredettel egészítette ki. (Ennek egyfajta elõzményeként VENDL [1928] munkája említhetõ.) Ezen azt értette, hogy a mai meder mintegy átöröklõdött egy korábbi, lajtamészkõvel fedett, magasabb térszínrõl. Bár e korai korszak õsföldrajzi képét nem részletezte, a hegységrõl szóló monográfiájában több helyen is azt írja, hogy ez a térszín lapos, síksággá lepusztult tönkfelszín lehetett. A Dunakanyar U alakja kapcsán az átöröklõdést úgy pontosította, hogy a hatalmas kanyar nem más, mint egy jól bevésõdött óriásmeander, amit a
10 210 Börzsönyvidék 5. mainál jóval nagyobb õsfolyó vágott be. E tetszetõs hipotézisére vonatkozóan azonban részleteket (pl. vízhozamelemzés), behatóbb elemzést nem közölt. Azzal a felvetéssel viszont, hogy ha a Duna vulkáni hegységen folyik keresztül, a vulkáni formáknak volt-e, lehetett-e szerepük a kialakulásában, a 20. sz. utolsó harmadáig senki sem foglalkozott. Ebben közrejátszhatott az is, hogy az 1960-as években a tönkösödési szemlélet uralkodóvá válása miatt a hazai geomorfológiában a vulkáni formák azonosíthatósága háttérbe szorult (lásd: KARÁTSON 2005). Az esetleges vulkáni formakincs és a Duna-völgy kapcsolata tehát nem merült fel, holott az epigenetikus jelleg ami széles körben elfogadottá vált mindenképp szükségessé teszi, hogy megvizsgáljuk: vajon az egykori fedõüledékek alatt milyen térszínre öröklõdött át az (Õs)-Duna, lehetett-e annak az alakot meghatározó vagy befolyásoló szerepe? Elsõnek KORPÁS László volt az, aki elõször kéziratos jelentésében (CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY, KORPÁS 1982), majd a Börzsöny 1: es térképének magyarázójában (KORPÁS et al. 1998) rámutatott: kézenfekvõ, hogy a vulkáni kúpoknak és vulkáni szerkezeteknek döntõ szerepe volt a Duna völgye, s ezen belül a Dunakanyar kialakulásában. Errõl a szereprõl azonban többet nem írt. KORPÁS felvetését továbbgondolva SZÉKELY A. (1997) arra következtetett, hogy a Duna a kaldera É-i részét átvágta, belevágódott a rétegvulkán peremébe. Azonban az újabb vulkanológiai eredmények tükrében (KARÁTSON et al. 2006, 2007b) vulkán- vagy kalderaperem átvágása aligha kerülhet szóba, mivel a Szent Mihály-hegy sem nem vulkán, sem nem kalderaperem, hanem felhalmozódásos eredetû vulkáni törmelékpalást (lávadómmal magasítva). A Keserûs-hegy északi része pedig, mint láttuk, a vulkanizmus végétõl már nyitott, U alakú ún. lópatkó-kaldera -ként létezett. Mindezen felvetésekbõl ugyanakkor egyértelmûvé vált, hogy a vulkáni formákkal a térségben számolni kell, nem pusztultak le nyom nélkül. Mielõtt a Dunakanyar kialakulásának történetét tovább fûznénk, meg kell még említeni, hogy ha nem is explicite, de a kanyar alak vagy legalább egy részének térképi magyarázatául többen (LÁNG 1955, CZAKÓ, NAGY 1977, CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY, KORPÁS 1982, BREZSNYÁNSZKY, SÍKHEGYI 1987, FODOR et al. 1999) vetõket, vetõvonal-szakaszokat rendeltek a Dunakanyar futása mellé. Ezek közül legkézenfekvõbb a Szent Mihály-hegy Ny-i oldalát határoló vetõ (lásd 3. ábra), de ugyanilyen markáns Basaharc és Dömös között a Visegrádi-hegység peremét jelzõ vonal is, amely SZÉKELY B. et al. (2006) szerint még a holocénban, sõt, a történelmi idõkben is megszabhatta a Dunakanyar nyugati részének futását. Mindazonáltal a térséget átszelõ vetõk, amelyek többségükben függõleges elmozdulásokat jelölhetnek, még nem adnak kizárólagos magyarázatot a folyó szabályos kanyar alakjára. Az õsvízrajz alapvonalai A pannóniai korszak végétõl kezdve tehát a tágabb térséget folyóvízi-tavimocsári, északról az Alföld felé tartó õsfolyókkal tagolt vízrendszer foglalta el. Az éghajlat hûlt és szárazabbá vált (immár mérsékelt kontinentális: KORDOS 1979, HABLY, KVACEK 1998), ezen belül a pliocén második felétõl, akárcsak az egész északi félgömbön (WILLIS et al. 1999), jelentõsen ingadozhatott. A gyérebb
11 KARÁTSON D.: Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása 211 csapadék, a kisebb szintkülönbségek, a nem állandó medrû vízfolyások a pannóniai véginél is kisebb eróziós rátát eredményezhettek (<30 m/milló év: vö. KARÁTSON 1996, 1. táblázat). A terület süllyedése a pliocénra abbamaradt, a kor végére a Keserûs-hegyi vulkán abszolút (tszf.) magasságát tekintve méteresre alacsonyodhatott. Mivel ekkor a hegy körüli alluviális síkon nagyobb mértékû folyóbevágódással, térszínalacsonyodással ismereteink szerint még nem számolhatunk, a vulkán viszonylagos magassága az eróziós rátának megfelelõen m-re, azaz az eddigi legalacsonyabbra, dombsági jellegûre csökkenhetett (1. táblázat). A pliocénra jellemzõ eróziós folyamatokat elemezve már LÁNG (1955) is megállapította, hogy ekkor a szélerózió és lejtõs tömegmozgások a vulkáni formákat szelíd, hullámos tájjá puszították. Jellemzõ lehetett a hegylábfelszínek képzõdése és a korábban kialakult tönkfelszínek továbbfejlõdése is (PÉCSI 1988). Geomorfológiai szempontból a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közötti terület a pliocén végén lapos, km széles, tengerüledékkel feltöltött síkság lehetett még egyszer hangsúlyozandó ennek a mai Dunakanyar folyószintjénél legalább 200 m-rel magasabb helyzete, amelynek mentén a vulkáni formákat délen a Keserûs-hegyi vulkán vonulatai, É-on a Magas-Börzsöny határozták meg. A síkság központi részén a fedõüledékekkel szintén jelentõs mértékben beborított, fejét legfeljebb méternyit kidugó Szent Mihály-hegy emelkedett. A börzsöny visegrádi hegylábi elõtér e széles síksági területén a kezdeti, nem ismert folyóhálózat után az Északnyugati-Kárpátokból érkezõ, egyre határozottabb medrû õsfolyók (Õs-Ipoly, -Vág, -Garam), illetve a Nyugat-Dunántúl fentebb említett emelkedése után ide térülõ Duna jelenthették a lefolyást. Felerõsödõ tektonika és erózió a negyedidõszakban A 2,6 millió évvel ezelõtt kezdõdõ negyedidõszak (pleisztocén, holocén) jelentõs változásokat hozott az észak-magyarországi vulkáni hegységek felszínfejlõdésében. A változások egyik kiváltó oka a Pannon-medence említett szerkezeti inverziójához kapcsolódóan felerõsödõ tektonikus aktivitás volt (HORVÁTH 1995, HORVÁTH, CLOETINGH 1996, FODOR et al. 1999, BADA et al. 1999). A másik, a lepusztulás sebességét döntõen befolyásoló tényezõ a negyedidõszaki éghajlatváltozások során felgyorsult erózió (pl. VAN HUSEN 1978). A glaciálisokban az alacsony hõmérséklet, a lecsökkent csapadékmennyiség és a nagyobb fagyváltozékonyság következtében a növényzet visszaszorult (ZÓLYOMI 1952; JÁRAINÉ KOMLÓDI 1966, 1969, 1991), megnõtt az aprózódás és a lejtõs tömegmozgás szerepe, ugyanakkor a folyóvízi erózió viszonylagosan háttérbe került; míg az interglaciálisokban az aprózódás és a lejtõs folyamatok rovására erõteljesebbé vált a mállás és a folyóvízi erózió. Mindezek, illetve alpi analógiák, adatok alapján (HINDERER 2001, HINDERER, EINSELE 2001) a térségben a pleisztocén során a pliocénhez képest legalább kétszer akkora, m/millió év eróziós rátával számolhatunk (1. táblázat). Ez a negyedidõszak végére a vulkáni domborzat további akár 100 m-nyi (viszonylagos) alacsonyodását eredményezhette. Külön hangsúlyozni kell a pannóniai és korábbi posztvulkáni tengerüledékek szinte maradéktalan lepusztulását, elhordódását, ezáltal a korábban részben eltemetett vulkáni domborzat újbóli felszínre kerülését, exhumálódását.
12 212 Börzsönyvidék 5. Hogy eközben a Dunakanyar térségének tényleges magasságviszonyai miként alakultak, arra nézve természetesen a tektonikus mozgások szerepét, mértékét is figyelembe kell venni. A vulkáni formák posztvulkáni (tehát a tûzhányótevékenység után lezajlott), ezen belül fõként pleisztocén korú tektonikus átalakulására számos adat ezen belül a függõleges kéregmozgásokra, illetve ezek helyileg eltérõ mértékére több konkrét bizonyíték is van (lásd in: KARÁTSON et al. 2007a). Ezek elemzése arra utal, hogy az oldalirányú eltolódások mellett a normálvetõk menti függõleges mozgások sokszor blokkonként, önálló testekként emeltek ki egy-egy területet. Átlagos, a Dunakanyar térségére vonatkoztatott értékként legalább 300 m negyedidõszaki kiemelkedéssel számolhatunk (RUSZKICZAY-RÜDIGER et al. 2005a, b; KARÁTSON et al. 2006, 2007a). Mivel tehát a kiemelkedés mértéke bizonyosan meghaladta a fent jelzett negyedidõszaki eróziót (100 m), a Keserûs-hegy korábbi alacsonyodási tendenciája a pliocén után megfordult, és napjainkra m tszf., illetve m viszonylagos (Duna fölötti) magasságot eredményezett (1. táblázat). A középsõ késõ-pleisztocénra tehetõ a Duna mai völgyének a terület kiemelkedésével lépést tartó, összességében több száz méternyi bevágódása (RUSZKICZAY-RÜDIGER et al. 2005a, b; lásd alább). A mélyen bevágódó Duna és hozzá igazodó mellékpatakjai által kialakított meredek lejtõk a terület arculatát a korábbi dombságiból újfent hegységivé formálták. A legmeredekebb területek a Keserûs-hegyi U-kaldera belsejében, a Szent-Mihály-hegy déli oldalán és a visegrádi Várhegy északias lejtõin találhatók (KARÁTSON et al. 2006). A Dunakanyar kialakulása Mivel a posztvulkáni üledékborítás a pliocén végéig széles hegylábi, alluviális síkságot eredményezett, a pleisztocén õsfolyók (az Õs-Ipoly Vág Garam-, illetve Õs-Duna-rendszer) egynémelyike a mai Visegrádi-szorostól akár jóval északabbra, pl. LÁNG (1955) szerint a börzsönyi Törökmezõn is áthaladhatott. A legkorábbi, az alluviális síkon vélhetõen meanderezõ Duna egy lehetséges nyomvonalát a 4. ábrán szemléltetjük. A kanyargó meder alakját, futását ugyanakkor legalább ilyen, ha nem nagyobb valószínûséggel az üledékek alól kitakarózó vulkáni formák is meghatározhatták: (1) Mint a magasságviszonyok, -változások elemzésébõl láttuk, a Keserûshegyi vulkán felsõ része még a legnagyobb üledékborításkor is m-rel a környezõ síkság fölé emelkedett, így a lepusztult, kiszélesedett U alakú kalderaforma természetes öblözetet, egyben pályát kínálhatott a Duna vagy bármely más õsfolyó számára (már a pleisztocén korai szakaszában, sõt, korábban is). (2) A kanyar belsõ oldalának kialakításában ugyanakkor még fontosabb tényezõként vehetjük számításba az üledékfedõ elhordódása nyomán fokról fokra kipreparálódó Szent Mihály-hegyet. Ennek kemény, ellenálló breccsás kõzetanyaga nagyban hozzájárulhatott, hogy a Duna (délrõl) megkerülte, és az ott lévõ egyéb vulkáni kõzetekbe vágódva alakította ki medrét. A folyó futásának kijelölésében a Szent Mihály-hegycsoport nyugati, a Szobi-medence felé nézõ oldalán húzódó vetõvonal (KORPÁS et al. 1999) is szerepet játszhatott. (3) A Dunakanyart lezáró visegrádi Várhegy szintén kõzetminõsége miatt preparálódhatott
13 KARÁTSON D.: Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása ábra. Az Õs-Duna (vagy más, északnyugati-kárpáti õsfolyó) lehetséges meanderezõ nyomvonala a pleisztocén elején (?), amikor a hegység elõterében még kiterjedt alluviális síkság húzódott (KARÁTSON et al. 2006) ki, vált meredek orommá. Tetõszintjében törmeléklavina- vagy blokk- és hamuár eredetû breccsakõzet található (KARÁTSON et al. 2007b), amely az erózióval szemben igen ellenálló. A kiemelkedést a Duna a Visegrádi-hegység eredetileg is lealacsonyodó északi nyúlványánál kerülte meg, majd a Visegrádi-szorosból kijutva felvette délkeleties, majd délies, az Alföld süllyedõ medencéje felé tartó futásirányát. Ami e fent körvonalazott folyóvízi történet kronológiáját illeti, az egyértelmûen a terület kiemelkedésének kezdetére nyúlik vissza. Ezt pedig a Duna mentének legmagasabb geomorfológiai szintjeibe (esetleg VII., sõt, VIII. teraszba, valószínûbben hegylábfelszínbe) történt bevágódás rögzíti. PÉCSI (1959) elõször a VII. teraszt tartotta az elsõ negyedidõszaki (a Duna kezdeti bevágódásához köthetõ) szintnek, késõbb gerecsei összehasonlító vizsgálatok nyomán (KRETZOI, PÉCSI 1982) a VII. és VIII. szinteket pliocén hegylábfelszínnek sorolta be. Így szerinte az elsõ dunai eredetû folyóterasz a VI. számú. Az egyes teraszok kiformálását õ is és a késõbbi kutatók is az alpi eljegesedési fázisokhoz (glaciális korszakokhoz) kötötték: pl. az V-ös teraszt Günz, a IV-est Mindel, a IIIas Riss jégkorszakinak feltételezték. E hagyományos teraszkronológiával szemben RUSZKICZAY-RÜDIGER et al. (2005a, b) helyben keletkezõ kozmogén 3 He-izotópos kormeghatározás alapján a Dunakanyar vizsgált teraszszintjeinek keletkezési idõintervallumára csupán
14 214 Börzsönyvidék 5. ~270 ezer évet kaptak. Azaz, a térség kiemelkedése és Duna ezzel lépést tartó bevágódása, illetve teraszainak kivésése lényegesen fiatalabb idõkben és sokkal gyorsabban történhetett, mint korábban feltételezték. A teraszok fiatal korát a jelenleg folyó lumineszcens, illetve kozmogén 10 Be-n alapuló kormeghatározások is megerõsítik (NOVOTHNY et al. 2011). A térség fiatal kiemelkedésére és az ehhez társuló gyors folyóvízi bevágódásra utalnak a Dunára kifutó lejtõk alsó részén így pl. a Szent Mihály-hegyen megfigyelhetõ meredek, háromszögletû, felszabdalatlan hegyoldalak, az ún. flatironok ( vasalótalpak ) is, amelyekrõl közismert, hogy gyors kiemelkedést jelzõ morfológiai bélyegek (pl. SCHMIDT 1992). Az emelkedés megkezdõdése után az azzal lépést tartó dunakanyari folyószakasz korábbi, alluviális jellege drasztikusan megváltozott: immár a kõzetekbe bevágódó felsõszakasz jellegûvé vált. A folyóvízi erózió elõbb a fedõ, fõként felsõ-miocén üledékeket hordta el, majd felszínre bukkantak a vulkáni kõzetek is, amelyekre ilymódon átöröklõdött a korábbi völgyszakasz. Ilyen geomorfológiai helyzet Európa nagyobb folyóin, de magán a Dunán is több helyen ismert. Legközelebb a Cseh-masszívum peremén, ahol a Duna a fedõ, laza molaszüledékeket elhordva idõs metamorf kõzetekbe vágódik be (ZIEGLER, DÈZES 2006), látványos, szurdokszerû völgyszakaszokat formálva. A Dunakanyarban a Duna bevágódása mind a mai napig lépést tart a hegység kiemelkedésével, medrét immár a könnyebben pusztuló, puhább vulkanoklasztikus kõzetekbe és az összetöredezett szubvulkáni kõzetágyba mélyíti (5. ábra; KARÁTSON et al. 2006). A középsõ késõ-pleisztocén emelkedéssel járó bevágódás természetesen a Duna mellékágait is érintette, amelyeknek mélyítõ eróziója mint korábban már volt szó róla tevékeny részt vállal mindkét oldal hegységi területeinek 5. ábra. A Dunakanyar a Prédikálószékrõl a Szent Mihály-heggyel (szemben) és háttérben a Magas- Börzsönnyel. Itteni megjelenése óta a folyó több száz métert bevágódott, létrehozva látványos, teraszokkal kísért visegrádi szorosát. A ködsáv a Duna fölött mintegy jelzi a meder egy korábbi, közbensõ, magasabb szintjét. Jobbra a visegrádi Várhegy
15 KARÁTSON D.: Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása 215 formálásában, a meredek lejtõk kialakításában. Emellett a Dunakanyar alakjához igazodóan a déli oldalon összetartó (a folyó futására merõleges, azt a legrövidebben elérõ), a Szent Mihály-hegy esetében széttartó vízhálózat alakult ki. Összegzés A vulkáni formák azonosítása, lepusztulásának minõségi és mennyiségi elemzése, valamint a fiatal tektonika szerepének értékelése alapján a Dunakanyar kialakulásának korábbi felfogása számos mozzanattal egészíthetõ ki. Az elõzõekben felvázolt folyóvízi rekonstrukciót a térség meghatározó, központi vulkánjához, a Keserûs-hegy felszínfejlõdéséhez kapcsolódóan foglaljuk össze (6. ábra). Az Õs-Duna, valamint az Északnyugati-Kárpátok folyói (Õs-Ipoly, -Vág és -Garam) már a pannóniai második felében vagy a pliocén során megjelenhettek a térségben, bár eleinte nem feltétlenül a mai Dunakanyarban találtak maguknak lefolyást. A posztvulkáni üledékkel feltöltött, a mainál legalább 200 m-rel magasabb pliocén kori alluviális síkságon a (feltehetõleg meanderezõ) folyók km-es sávban mozoghattak, így nemcsak a mai Visegrádi-szoros helyén, de 6. ábra. A Keserûs-hegyi vulkán felszínfejlõdése és kapcsolata a Dunakanyarral (KARÁTSON et al. 2006)
16 216 Börzsönyvidék 5. pl. a Szent Mihály-hegytõl északra is áthaladhattak. Az idõnként (pl. a jégkorszakokban) megnövekvõ vízhozam a mai magyarországiakhoz képest akár jóval nagyobb meandereket is eredményezhetett. A negyedidõszakban megkezdõdõ, s feltehetõen a középsõ késõ-pleisztocénban felerõsödõ tektonikus emelkedés hatására a Duna és mellékfolyói több ritmusban teraszképzõdés közepette bevágó tevékenységet végeztek. Az ehhez igazodó, hegységszerte intenzívebbé váló eróziós folyamatok a még meglévõ pannóniai üledékeket mára nyomtalanul, az alatta levõ egyéb posztvulkáni tengerüledékeket majdnem teljesen lepusztították. A nagy energiával rendelkezõ Duna az üledékek alól kihámozódó vulkáni kõzetekbe is képes volt bevágódni. E kõzetek közül a legellenállóbbak alkotta Szent Mihály-hegyet és visegrádi Várhegyet egyfajta szlalompályán kénytelen volt délrõl, illetve északról megkerülni, kialakítva ezzel a Dunakanyar jellegzetes, fekvõ S alakú alakú futását. A Visegrádi-szoros kanyarszerû alakjához a déli oldalon egy maradványvulkáni forma a pliocén végén még magasabb, ezért kisebb átmérõjû Keserûs-hegyi U-kaldera öblözete, illetve egy korábbról átöröklõdõ egykori folyóvízi meander is hozzájárulhatott. A Visegrádi-szoros mai arculatát, jelentõs magasságkülönbségeit a terület elmúlt 300 ezer évben végbement jelentékeny emelkedése, illetve ennek hatására a bevágódó Duna és mellékfolyói alakították ki. A terület napjainkban is erõsen emelkedik (JOÓ 1993), azaz a Duna bevágódása, teraszos völgyének formálódása máig tartó folyamat. Irodalom AHNERT, F. 1970: Functional relationships between denudation, relief and uplift in large mid-latitude drainage basins. American Journal of Science 268, BADA, G., HORVÁTH, F., FEJES, I. 1999: Review of the present day geodynamics of the Pannonian basin: progress and problems. Journal of Geodynamics 27, BREZSNYÁNSZKY, K., SÍKHEGYI, F. 1987: Neotectonic interpretation of Hungarian lineaments in the light of satellite image. Journal of Geodynamics 8, BRUCH, A. A., UTESCHER, T., OLIVARES, C. A., DOLAKOVA, N., IVANOV, D., MOSBRUGGER, V. 2004: Middle and Late Miocene spatial temperature patterns and gradients in Central Europe preliminary results based on palaeobotanical climate reconstructions. In: STEININGER, F. F., KOVAR-EDER, J., FORTELIUS, M. M. (eds): The Middle Miocene environments and ecosystem dynamics of the Eurasian Neogene (EEDEN). Courier Forschungsinstitut Senckenberg 249, CHOLNOKY J. 1925: A folyóvölgyekrõl. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 42, CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., KORPÁS L. 1982: Magyarázó a Börzsöny Dunazug hegység földtani térképeihez. I II. Kézirat. Magyar Állami Földtani Intézet Adattára, Budapest. CZAKÓ T., NAGY B. 1976: Fototektonikai és ércföldtani adatok korrelációja a Börzsöny-hegységben. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1974, FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYÖRFI, I., BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian basin system and neighbouring orogens: a new synthesis of paleostress data. In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F., SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean Basins: Tertiary extension within the Alpine Orogene. Blackwell. Special Publications of Geological Society of London 156, HABLY, L., KVACEK, Z. 1998: Pliocene mesophytic forests surrounding crater lakes in western Hungary. Revue Palaeobotany Palynology 101/1 4, HINDERER, M. 2001: Late Quaternary denudation of the Alps, valley and lake fillings and modern river loads. Geodinamica Acta 14, HINDERER, M., EINSELE, G. 2001: The world s large lake basins as denudation-accumulation systems and implications for their lifetimes. Journal of Paleolimnology 26/4,
17 KARÁTSON D.: Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása 217 HORVÁTH, F. 1995: Phases of compression during the evolution of the Pannonian Basin and its bearing on hydrocarbon exploration. Marine and Petroleum Geology 12/8, HORVÁTH, F., ROYDEN, L. 1981: Mechanism for the formation of the Intra-Carpathian Basins: a Review. Earth Evolution Sciences 3, HORVÁTH, F., CLOETINGH, S. 1996: Stress-induced late stage subsidence anomalies in the Pannonian Basin. Tectonophysics 266, JÁRAINÉ KOMLÓDI M. 1966: Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetációtörténetéhez I. Botanikai Közlemények 53/3, JÁRAINÉ KOMLÓDI M. 1969: Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetációtörténetéhez II. Botanikai Közlemények 56, JÁRAINÉ KOMLÓDI, M. 1991: Late Pleistocene vegetation history in Hungary since the last interglacial. In: PÉCSI, M., SCHWEITZER, F. (eds): Quaternary environment in Hungary. Studies in geography in Hungary 26, Akadémiai Kiadó, Budapest, JOÓ I. 2003: A Kárpátok-régió jelenkori függõleges irányú mozgásai vizsgálatának eredményei és problémái. Geodézia és Kartográfia 55/2, KÁDÁR L. 1955: A folyókanyarulatok elmélete és a hegységek áttörésében való szerepe. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény, Pécs, KÁZMÉR, M. 1990: Birth, life and death of the Pannonian Lake. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 79/1 2, KARÁTSON, D. 1996: Rates and factors of stratovolcano degradation in a continental climate: a complex morphometric analysis of 19 Neogene/Pleistocene crater remnants in the Carpathians. Journal of Volcanology and Geothermal Research 73, KARÁTSON D. 2005: A Börzsöny vulkáni fejlõdéstörténete. In: KECSKEMÉTI T., FÉSÜ J. GY., HÁLA J., MÁNDLI GY., SZÛCSNÉ ZOMBORKA M. (szerk.): Börzsönyvidék 3. Földtani kutatások eredményei a Börzsönyben. Börzsöny Múzeum Baráti Köre, Szob, KARÁTSON, D. 2006: Aspects of Quaternary relief evolution of Miocene volcanic areas in Hungary: a review. Acta Geologica Hungarica 49/4, KARÁTSON D (1. kiadás), 2009 (2. kiadás): A Börzsönytõl a Hargitáig. Vulkanológia, felszínfejlõdés, õsföldrajz. Typotex Kiadó, Budapest, 463 p. KARÁTSON, D., NÉMETH, K., SZÉKELY, B., RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., PÉCSKAY, Z. 2006: Incision of a river curvature due to exhumed Miocene volcanic landforms: Danube Bend, Hungary. International Journal of Earth Sciences (Geologische Rundschau) 95/5, KARÁTSON D., RUSZKICZAY-RÜDIGER ZS., SZÉKELY B. 2007a: Miért kanyar alakú? A Dunakanyar kialakulása az évmilliós vulkáni formák és az évszázezredes folyóvízi erózió tükrében. Földrajzi Közlemények 121(55)/4, KARÁTSON, D., OLÁH, I., PÉCSKAY, Z., MÁRTON, E., HARANGI, SZ., DULAI, A., ZELENKA, T., KÓSIK, SZ. 2007b: Miocene volcanism in the Visegrád Mountains, Hungary: an integrated approach to regional stratigraphy. Geologica Carpathica 58/6, KÉZ A. 1933: A Duna visegrádi áttörése. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 50, KORDOS L. 1979: A magyarországi paleoklimatológiai kutatások módszerei és eredményei. Országos Meteorológiai Szolgálat Hivatalos Kiadványa 50, 167 p. KORPÁS L., CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., HÁMOR G., ÓDOR L., HORVÁTH I., FÜGEDI U., HARANGI SZ. 1998: Magyarázó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység földtani térképéhez (1:50 000). A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 179 p. LÁNG S. 1955: A Mátra és a Börzsöny természetföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 512 p. MAGYAR, I., GEARY, D. H., MÜLLER, P. 1999: Paleogeographic evolution of the late Miocene Lake Pannon in Central Europe. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 147, MAGYAR, I., RADIVOJEVIĆ, D., SZTANÓ, O., RASTISLAV, S., UJSZÁSZI, K., PÓCSIK, M. 2013: Progradation of the paleo-danube shelf margin across the Pannonian Basin during the Late Miocene and Early Pliocene. Global and Planetary Change 103, NÉMETH, K., MARTIN, U., CSILLAG, G. 2003: Calculation of erosion rates based on remnants of monogenetic alkaline basaltic volcanoes of the Bakony Balaton Highland Volcanic Field (Western Hungary) of Mio/Pliocene age. GeoLines 15, NOSZKY J., id. 1935: Adatok a Visegrádi Dunaszoros terraszképzõdményeinek geológiai ismeretéhez. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése ,
18 218 Börzsönyvidék 5. NOVOTHNY, Á., RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., THAMÓ-BOZSÓ, E., FRECHEN, M., CSILLAG, G. 2011: Dating Danube terraces in Hungary with luminescence and cosmogenic 10 Be exposure ages preliminary results. Geophysical Research Abstracts 13, EGU Conference, Vienna, Austria. PÉCSI M. 1955: A folyókanyarulat és szakaszjelleg változás egyes kérdéseirõl. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény, Pécs, PÉCSI M. 1959: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 346 p. PÉCSI M. 1988: Geomorfológiai szintek kora a Magyar-középhegységben. Földrajzi Közlemények 112/1 2, RUSZKICZAY-RÜDIGER ZS., DUNAI T. J., FODOR L., BADA G., LEÉL-ÕSSY SZ., HORVÁTH E. 2005a: A negyedidõszaki függõleges kéregmozgások számszerûsítése a Duna völgyében a korábbi kronológiai adatok és új, kozmogén 3 He kitettségi kor mérések alapján. Földtani Közlöny 135/3, RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., DUNAI, T. J., BADA, G., FODOR, L., HORVÁTH, E. 2005b: Middle to late Pleistocene uplift rate of the Hungarian Mountain Range at the Danube Bend (Pannonian Basin) using in situ produced 3 He. Tectonophysics 410, SALAMON F. 1878: Buda-Pest története. I. rész. Buda-Pest, 155 p. SCHAFARZIK F. 1918: A budapesti Duna paleohidrográfiája. Földtani Közlöny 48, SCHMIDT, K.-H. 1992: The tectonic history of the Pre-Saharan depression (Morocco) a geomorphological interpretation. International Journal of Earth Sciences 81/1, STRÖMPL G. 1915: A visegrádi-dunaszoros és a Pesti-síkság fiatalabb kavicstelepei. Földtani Közlöny 43, SÜMEGHY J. 1955: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1953-ról (2), SUMMERFIELD, M. A. 1991: Global Geomorphology. An Introduction to the Study of Landforms. Longman, Harlow; John Wiley Inc., New York, 537 p. SZABÓ J. 1862: Egy continentális emelkedés és sülyedésrõl Európa délkeleti részén. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyve 10 (6), 93 p. SZÁDECZKY-KARDOSS, E. 1938: Geologie der rumpfungarländischen kleinen Tiefebene. Sopron, 444 p. SZÁDECZKY-KARDOSS E. 1941: Õsi folyók a Dunántúlon. Földtani Értesítõ 6/1, SZÉKELY A. 1997: Vulkánmorfológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 234 p. SZÉKELY, B., KARÁTSON, D. 2004: DEM-based morphometry as a tool for reconstructing primary volcanic landforms: examples from the Börzsöny Mountains, Hungary. Geomorphology 63, SZÉKELY, B., MOLNÁR, G., TIMÁR, G. 2006: Tabula Hungariae (1528): Errors in mapping or surface evolution rearranging the watercourses? Geophysycal Research Abstracts, EGU Conference, Vienna, 8: VENDL A. 1928: Adatok a Duna Nagymaros szentendrei szakaszának ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny 7 8/1, WILLIS, K. J., KLECZKOWSKI, A., BRIGGS, K. M., GILLIGAN, C. A. 1999: The role of sub-milankovitch climatic forcing in the initiation of the Northern Hemisphere glaciation. Science 285 (5427), ZIEGLER, A., DÈZES, P. 2006: Crustal evolution of Western and Central Europe. Geological Society of London Memoirs 32, ZÓLYOMI B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlõdéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Biológiai Osztály Közleményei 1/4,
19
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenJellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenUHRIN ANDRÁS. Bevezetés
UHRIN ANDRÁS A Pannon-tó feltöltődési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a délalföldi részmedencékre Házi dolgozat A Kárpát-Pannon térség fejlődése a tercierben c. doktori kurzushoz Bevezetés
RészletesebbenÁrtéri felszínformák modellezése Gemencen
Nagy Attila Ph.D. hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet Természetföldrajzi Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., 72/503-600/4480, nagya@gamma.ttk.pte.hu Az elmúlt években az árvizek gyakoribbá válásával az
RészletesebbenA Somogyi- és Zalai-dombság neotektonikája - morfostrukturális vizsgálatok -
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Doktori értekezés tézisei Doktori iskola: Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetıje: Prof. Dr. Mátyás Csaba A Somogyi- és Zalai-dombság
RészletesebbenKönyvek, könyvrészletek
Könyvek, könyvrészletek THAMÓNÉ BOZSÓ E., KERCSMÁR ZS. & NÁDOR A. 2002: Tectonic control on changes in sediment supply on Quaternary alluvial systems, Körös sub-basin, SE Hungary in: Jones, S. J., Frostick,
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola A DÉLKELETI-BÖRZSÖNY ÉS A VISEGRÁDI-SZOROS GEOMORFOLÓGIAI SZINTJEINEK KAPCSOLATA PhD. értekezés tézisei Szeberényi József Témavezető: Dr. Fábián Szabolcs
RészletesebbenHullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén
Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola A DÉLKELETI-BÖRZSÖNY ÉS VISEGRÁDI-SZOROS KAPCSOLATA GEOMORFOLÓGIAI SZINTEK ALAPJÁN PhD. értekezés tézisei Szeberényi József Témavezető: Dr. Fábián Szabolcs
RészletesebbenGEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron
GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenDr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006
Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig
RészletesebbenADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem
ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.
RészletesebbenAz atkári késő-miocén csontleletről 1
Földrajzi Értesítő 2008. LVII. évf. 3 4. füzet, pp. 249 255. Az atkári késő-miocén csontleletről 1 Fábián Szabolcs Ákos 2 Kovács János 2 Varga Gábor 2 Abstract On the Late Miocene fossil bone finds of
RészletesebbenA domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján
Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenAZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA
AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA Mezısi Gábor * 1. Az Alföld medencéjének kialakulása Az alaphegységet tekintve a Kárpát-medence két a Közép-magyarországi szerkezeti vonallal elválasztható egységre
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenAz Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
RészletesebbenDemeter Gábor Tóthné Makk Ágnes Buday Tamás Püspöki Zoltán
Demeter Gábor Tóthné Makk Ágnes Buday Tamás Püspöki Zoltán A nyírségi pleisztocén hordalékkúp fejlődéstörténetének rekonstrukciója Bevezetés, célkitűzés A Nyírség negyedidőszaki folyóvízi hordalékkúpjának
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenMezozoos-kainozoos feszültségmezők és törésrendszerek a Pannon-medence ÉNy-i részén módszertan és szerkezeti elemzés
Mezozoos-kainozoos feszültségmezők és törésrendszerek a Pannon-medence ÉNy-i részén módszertan és szerkezeti elemzés Akadémiai doktori értekezés tézisei Fodor László Imre Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenA Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója
A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
2004julius.qxd 9/1/04 9:56 PM Page 3 GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 7. SZÁM A jelenkori függõleges felszínmozgások és három földtani jellemzõ kapcsolatának vizsgálata a Középsõ-Tisza környékén
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenFELSZÍNFEJLŐDÉSI MODELLEZÉS MÓDSZEREI. Telbisz Tamás 1. Abstract
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FELSZÍNFEJLŐDÉSI MODELLEZÉS MÓDSZEREI Telbisz Tamás 1 Abstract A felszín lepusztulásának térbeli és időbeli jellemzése a geomorfológia egyik központi témakörét jelenti.
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenVITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről
VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE MEANDEREZŐ VÍZFOLYÁSAINAK KANYARFEJLETTSÉG-ELEMZÉSE
KDI. Beszámoló 2010. 06. 07. Petrovszki Judit: A PANNON-MEDENCE MEANDEREZŐ VÍZFOLYÁSAINAK KANYARFEJLETTSÉG-ELEMZÉSE Témavezető: dr. Timár Gábor Szárazföldi szeizmikus szelvény: TWT 0 500 1000 1500 2000
RészletesebbenA Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből)
A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből) Dr Dövényi Péter docens, MTA Geofizikai kutatócsoport Tóth György hidrogeológus, Magyar Állami Földtani Intézet IV.
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló
RészletesebbenA VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN
A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,
RészletesebbenA Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása
141/4, 383 392., Budapest, 2011 A Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása UHRIN András 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14. E-mail: uhrin@mafi.hu Salt and water budget calculations
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenTérinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján
Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján Csabainé Prunner Andrea, Harkányiné Székely Zsuzsanna, Füleky György, Bagi Katalin 1. A kutatási terület bemutatása A Csörsz-árok vagy más néven Ördög-árok
RészletesebbenA holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1
Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in
RészletesebbenVÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS
2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi
RészletesebbenKözlekedésépítési andezit geofizikai kutatása
Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása DR. ORMOS TAMÁS okl. bányamérnök, a mûszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens DR. GYULAI ÁKOS okl. geológusmérnök, a mûszaki tudomány doktora, tszv. egyetemi
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
RészletesebbenKRÓNIKA. Búcsú Pécsi Márton akadémikustól (1923 2003)
KRÓNIKA Földrajzi Értesítõ 2003. LII. évf. 1 2. füzet, pp. 131 138. Búcsú Pécsi Márton akadémikustól (1923 2003) 2003. január 23-án türelemmel viselt, hosszan tartó súlyos betegség után, életének 80. évében
RészletesebbenNyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok
Földrajzi Értesítő XLII. évf. 1993.1-4. füzet, pp. 111-140. A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok B ALLA ZOLTÁN-MAROSI SÁNDOR-SCHEUER GYULA- SCHWEITZER
RészletesebbenHughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest
Szegnerné dr. Dancs Henriette PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Dancs, H- Hughes, M.- Donoghue, P. (2006) (eds): World Congress of Performance Analysis of Sport 7th, Proceeding,
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenELTE FFI Geofizikai és Őrtudományi Tanszék, Őrkutató Csoport Institut für Photogrammetrie und Fernerkundung, Technische Universität Wien
A kvarter felszínfejlıdés vizsgálata numerikus felszínfejlıdési modellek (SPM), távérzékelt adatok és terepi vizsgálatok segítségével a Dunántúl középsı régiójában címő T47104 sz. OTKA-pályázat eredményei
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési
RészletesebbenDOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1
DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 Bevezetés A karsztos területek domborzata kis területen belül is igen változatos. A mérsékeltövi karsztok vezérformáinak,
RészletesebbenA TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204
RészletesebbenA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK, AZ EMBER ÉS KELET-EURÓPA Egy történeti ökológiai konferencia tapasztalatai
Tér és Társadalom 4. 1990.3-4: 185-190. A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK, AZ EMBER ÉS KELET-EURÓPA RÁCZ LAJOS A European Science Foundation Igazgató Tanácsa 1987 végén határozta el Az utolsó jégkorszakot követő
RészletesebbenAz élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
RészletesebbenBUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenOszvald Tamás Sycons Kft.
PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenA HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
RészletesebbenHardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)
Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája
RészletesebbenA NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA. Összefoglalás
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA Karátson Dávid 1, Csontos László 2, Harangi Szabolcs 3, Székely Balázs 4, Kovácsvölgyi Sándor 5 Összefoglalás Magyarország
RészletesebbenVélemény, vita. Karátson Dávid. Magyar Tudomány 2013/12
Vélemény, vita ÚJ KUTATÁSI IRÁNYZATOK A VULKANOLÓGIÁBAN Hozzászólás Harangi Szabolcs Merre tovább, vulkanológia? A XXI. század kihívásai című tanulmányához Karátson Dávid az MTA doktora, tanszékvezető
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenIV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:
IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenTÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 165 180. (2008) 165 TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN TÓTH ANNAMÁRIA, CENTERI CSABA SzIE-Gödöllõ, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenAkilencvenes évek elejétõl a magyar gazdaság és társadalom gyors átrendezõdésen. tanulmány
Csapó Benõ Molnár Gyöngyvér Kinyó László SZTE, Neveléstudományi Intézet, MTA-SZTE Képességkutató Csoport SZTE, Neveléstudományi Doktori Iskola A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító
Részletesebben3. A domb- és hegyvidékek éghajlati jellemzői és időjárási kockázatai
A KLÍMAVÁLTOZÁS HEGYVIDÉKI SAJÁTOSSÁGAI ÉS VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KERTÉSZ ÁDÁM 1,12, PAJTÓKNÉ TARI ILONA 2, KÜRTI LÍVIA 1, MIKA JÁNOS 1,3 1. Bevezetés A hegységek a Föld azon területei
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
Részletesebben13/2007. (XII.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Nógrád község településrendezési tervéhez
13/2007. (XII.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Nógrád község településrendezési tervéhez Egységes szerkezetben 9/2009.(IX.19.) módosítással, 3/2010.(III.27.) módosítással, 6/2014.(X.07.)
RészletesebbenÁrvízi események kronológiája
Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal
Részletesebben. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben
RészletesebbenFöldtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem. www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat.
Mecsek Sopianicum Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Szerkesztő: Fazekas Imre E-mail: fazekas.hu@gmail.com Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat Soós
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs
8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenDemográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Megnyílt a regisztráció a NATéR honlapon 2016/1 2 TARTALOM
2016/1 2 HÍRLEVÉL TARTALOM Megnyílt a regisztráció a NATÉR honlapon............................................ Módszertan a talajvíz klímaérzékenységének meghatározására......................... Ivóvízbázisok
RészletesebbenA BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
RészletesebbenLavinapályák vizsgálata DEM segítségével
Seres Anna i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 Egyetemváros, +46/565-111 (23-14) anna_seres@yahoo.com Bevezetés A hegyekben elõforduló egyik legnagyobb veszélyt a lavinák jelentik. A
RészletesebbenVONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 59/2014.(V.29.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 36.
RészletesebbenRÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER
Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea
RészletesebbenJavaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére
Javaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére Az Új Széchenyi Terv közel sem szentel annyi figyelmet a turizmusfejlesztésre,
RészletesebbenFolyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged
RészletesebbenHídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító
Részletesebben