ÖSSZEHANGOLÁS. Tervezési szempontjavaslatok és szaktudományi háttér lakótelepek, lakóparkok közterületeinek tervezéséhez és rehabilitációjához

Átírás

1 ÖSSZEHANGOLÁS Tervezési szempontjavaslatok és szaktudományi háttér lakótelepek, lakóparkok közterületeinek tervezéséhez és rehabilitációjához Konkretizálva Szeged, Tarján II. ütem területére Szeged, október augusztus 8. 1

2 Készítette: Kotogán Róbert Kertésztechnikus, pszichológus Közremőködött: Volák Szilvia Néprajz szakos hallgató Nagy Imre Zsolt Környezetvédelmi referens Elérhetıség: 70/ Életharmónia Alapítvány, 6701 Szeged, Pf.913. Az építész teremt. Kétszer teremt. Elıször akkor, mikor valami olyat hoz létre, ami elıtte nem létezett a világban. Másodszor, mikor meghatározza a teremtett világában élı embert, és minden más élıt. Meghatározza a személı, használó ember viszonyításait, emlékeit, képzeletének nyersanyagát, hangulatát, egészségét, cselekvési lehetıségeit, fizikai és szellemi mozgásterét, belsı-külsı világát. Meghatározza az alapot, melyre és amelybıl építkezik, tehát a fejlıdését. Meghatározza azt, akinek teremtett. Az építész csak egyszer teremt. Önmagát teremti meg. Azt a szellemi és lelki világot, amit önmagán át formált mesteri, ısei több évezredes tudásából, fajunk több millió éves tapasztalatából. Nem az építész teremt, az építész teremtıdik világunk végtelen folyamatában. Az emberi kultúrát formálja és az emberi kultúra formálja ıt szétválaszthatatlanul. Forrásért bármilyen mélyre nyúlhat. Az építészben akkor van összhang, amikor olyan forrást keres, amelyre az ıt megszólító világ leginkább szomjúhozik. Az alkotó építész nem hoz létre újat a világban, hanem átalakít újszerő formává. Minden élı környezetét formálni, ez az építész felelıssége, s így nem lehet öncélú. Az építészet küldetés. A szabadtér-tervezık nagy része rendkívül konzervatív, sémákhoz ragaszkodó, és szinte már hisztérikus felfogást képvisel. Vannak azonban olyanok is, akik, azért foglalkoznak terekkel, kertekkel, mert lételemük a szépség, a harmónia, a természetünkkel való kapcsolat, az ajándékozás, a gondoskodás, a kísérletezés, a teremtés, az alkotás, és az igény, hogy szebbé tegyék életüket, és jobb hellyé tegyék a világot. Útjuk, közelebb kerülni a bennünk rejlı édenkerthez. Kotogán Róbert 2

3 ÉLHETİ VÁROS PROGRAM Tartalom: 1. Tervezési részvételünk célja 6 2. Koncepciónk 6 Szempontok, javaslatok: 3. Projektciklus-menedzsmenthez 7 4. Az (energia és anyag) erıforrás-gazdálkodáshoz 9 5. A térstruktúra kialakításához Domborzat, és vízfelület Utak Közösségi helyek, csendszigetek Térhasználat Növényszigetek, növényfalak Tértágítás Az infrastruktúra kialakításához Anyagmintázat Utcabútorok Energia- és hulladékgazdálkodás Közlekedés Felületek Állatok Vízi architektúrák Köztéri kortársmővészeti alkotások Néprajzi vonatkozású kezdeményezés (Volák Szilvia) Játszóterek Sportpályák A növényalkalmazáshoz Felmérés Tervezés Faj-, fajtaválasztás 28 3

4 7.4. Növénytelepítés formája Növénytelepítés technikája Növények lakossági felhasználásra A humán szolgáltatásokhoz Soft elemek: (ERFA típusú, ESZA típusú tevékenységek.) 8.5. Felnıtt aktív korosztály 8.6. Kisgyermekek, családok 8.7. Serdülık 8.8. Teljes lakosság Szolgáltatások relevanciája A projektciklus utáni fenntartáshoz 40 A tervezési szempontjavaslatok szaktudományi háttere Az Életharmónia Alapítvány bemutatása Koncepciónk Leromlott lakótelepi környezet indirekt következményei A fenntarthatóság alapelvei Városi zöldterületek és a fenntartható fejlıdés kapcsolata A városi zöldterületek hatása a lakosságra Hogyan hat a közterület kialakítás formája a lakosságra? Milyen környezetkialakítási forma a legkedvezıbb? Milyen alapokat kell figyelembe venni a gyermekek környezetének - játszóterek kialakításánál? Mi a funkciója a játszótérnek? Hogyan lehet olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a gyermekek számára legoptimálisabb, és a fejlıdésükhöz szükségesek? Játszótértervezés a gyakorlatban. (idézve: Szalontai Judit, Sándor Tamás) Soronkívül: Serdülık, kamaszok! Ez egy külön világ? Miért olyan nehezen kezelhetık? Mit kezdjünk velük? Szempontok, javaslatok Miben áll a környezet esztétikai érzékfejlesztı és ezen keresztül személyiségformáló hatása? Miben áll a tervezık felelıssége e területen? A közterület kulturális funkciója. A vizuális nevelés, mint személyiségfejlesztés (idézve: Bálványos Huba) Mire hat a tárgyak szők funkcionalitásra, vagy vandáltőrésre alakítása? (idézve: Bálványos Huba) Miért nem elegendıek önmagukban a játszóterek modern eszközei? Miért fontos, hogy a mővészet az utcán is jelen legyen? 4

5 15.9. Milyen szerepe lehet a közterületeknek a hagyományırzésben? (Készítette: Volák Szilvia) Miért nem mindegy, hogy milyen kertet építünk? Milyen elvárások fogalmazhatók meg a tervezıkkel szemben? Mit üzen a kerttervezı? Kert- és tájépítészeti megoldások hatása Miért van szüksége zöldterületre a városi embernek? Miben rejlik a természetes elemek és struktúrák iránti alapvetı emberi szükséglet? Milyen elvek alapján tervezhetı a növénykiültetések formája, és a növényalkalmazás, úgy hogy a természetesség hatását keltsük? Szempontok, javaslatok a növényalkalmazáshoz. Tervezés Hogyan tehetı még szervesebbé a zöldterület és a lakosság kapcsolata? Növények lakossági felhasználásra A tervezınek milyen felelıs hatása van a lakosság életére, fejlıdésére? Mik a rejtett dimenziók, amin keresztül kifejti a hatását? (idézve: Edward T. Hall) Hogyan befolyásolják a tervezık a lelki egyensúlyhoz szükséges tapasztalati megélést? (idézve: Edward T. Hall) Mik a lakótelepek beépítésének pszichológiai korlátai? Hogyan lehet a szők lakótelepi tereket vizuálisan tágítani kertépítészeti eszközökkel? 16. Részvételi döntéshozatal közterületeknél Felhasznált irodalom 77 5

6 1. Tervezési részvételünk célja Elıször is köszönjük az illetékes hatóságok együttmőködését és felkérését a területtel kapcsolatos meglátásaink közlésére. Javaslattételünk célja, hogy a részvétel és a fenntarthatóság alapelveinek jegyében civil szempontból segítsük a projekt tervezését és megfelelı alakulását. Ezen túl, közvetetten kívánunk hatni az elkövetkezendı projektek, fejlesztések, munkák eredményére, konstruktívan támogatva városunk élhetıségének mielıbbi és minél magasabb szintő megvalósulását. Élhetıbb várost környezeti-társadalmi és gazdasági értelemben is, ezért igyekeztünk mindhárom diszciplínát rendszerszemléletben kezelni és megjeleníteni. A tanulmány szakmai alapelveket, tudományos eredményeket, nemzetközi egyezményeket, ok-okozati összefüggéseken alapuló következtetéseket dolgoz fel, de ezen túlmenıen, vagy erre alapozva közvetít egy életvédı, fejlıdésorientált, (tanulni-, alkalmazkodni képes) értékrendet is. Ezért a megfontolásra küldött javaslatok semmibevétele, és ezekkel szemben álló elveken történı tervezés szembe megy a fent említett alapokkal is. Ezért ebben az esetben és az ilyen formán elkészített tervek számunkra elfogadhatatlanok, szakmailag erısen kifogásolhatók, mert a területben rejlı lehetıségeket nem aknázza ki, pazarolja annak erıforrásait, negatív példát mutat, negatív folyamatokat tart fenn és indít el, fenntartása pazarló, és nem szolgálja fenntartható fejlıdés nemzetközi célkitőzéseit. Valamint a tervezés során nem teljesülnek a civilszférával való együttmőködés alapkritériumai. Kérjük a tervezık pályázatának elbírálásánál, kiválasztásánál és a megvalósítandó tervek értékelésénél és a döntéseknél vegyék igénybe civil alapon, és polgári önkéntességbıl elkészített tanulmányunkat. 2. Koncepciónk Olyan közterületet kell kialakítani, amely természetesebb jellegő zöldterületekkel, emberközpontú-, környezet és költségkímélı megoldásokkal megfelel a fenntarthatóság szigorú (társadalmi-környezeti-gazdasági) kritériumainak. Az anyatermészet a lusták vezércsillaga /Patricia Beucher/ Bár általánosan ismert az optimális parktervezési folyamat, de mégis azt tapasztaljuk városunkban is, hogy az egyes lépések mélysége és tartalma nem éri el azok eredetileg meghatározott célját. 1) Állapotfelmérés 2) Feladat meghatározás 3) Elızetes terv - funkcióséma 4) Felületek felosztása - a kertterv elkészítése 5) Téralakítás 6) Növénytelepítés 6

7 Az alábbiakban leírt javaslatok ihletıje a szegedi közterületi tervezık korábbi munkái. Az alábbi javaslatok a korábbi tervekbıl vagy hiányoztak, vagy kevésbé lettek figyelembe véve, vagy a jellemzı hibák kiküszöbölésére teszünk javaslatot: 2.1. Korszerő tervezési elvárások: (Nem fontossági sorrendben, mert egyenrangúak) (Részletek a javaslatok pontokban.) Hosszútávú-, rendszer-, és interdiszciplináris szemlélető tervezés Elsıdleges rekreációs és közösségépítı funkció. Természetszerő megoldások, kertmővészeti harmónia Forma- szín- és textúra-gazdagság, ritmicitás és harmónia a térben A lakosság és a civilszervezetek minél nagyobb bevonása a megvalósítás és fenntartás során. A tér- és infrastruktúra alkalmazkodjon a lakosság életvonalaihoz Biodiverzitás növelı és mikroklíma javító megoldások. Növényzet egyenletes eloszlása, növelése, vízfelületek létrehozása. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Közterületi mővészet alkalmazása, és hagyományprezentálás Költség és erıforrás hatékonyság: csak a legszükségesebb változtatások és beruházások megtétele. Minél kisebb gondozási igényő kreatív megoldások. A megoldások közül a legkörnyezetkímélıbb megoldás alkalmazása. Helyi anyag- és energia-megmaradás, körforgásra törekvés A megoldási módok üzenetében közvetetten és közvetlenül környezetpedagógiai funkció jelen legyen. 3. Szempontok, javaslatok a projektciklusmenedzsmenthez Elıkészítés, tervezés Összetett elemzésre van szükség! o o o A minıségi lakókörnyezet fogalmának szisztematikus, tematikus kidolgozása. Kritériumok kidolgozása. Az irányelvek koordináljanak. A lakosság és a civilszervezetek minél nagyobb bevonása. (lásd: 16.pont) A tanulmány szerinti költségvetés egységárai rendkívül magasak!!! Nagyobb hangsúlyt, erıforrás mennyiséget kell fordítani a tervezésre és a megvalósítás minıség ellenırzési feladatainak finanszírozására. Alap létrehozása a lopásból, kitaposásból és garancián túli kipusztulásból eredı pótlások költségeire. Lehetısége legyen a helyi lakosságnak is befizetni ebbe az alapba. Ennek megfelelı kommunikációja is fontos. A koordinációs információs iroda a helyszínen, nagyon jó gondolat! 7

8 Tervvázlatok pályáztatása, ne a kiválasztott tervezı terveihez kelljen alkalmazkodni, hanem a kiírásnak legmegfelelıbb tervet kelljen kiválasztani, mert ez fordított szokás, és nem is ez a szakmai gyakorlat. A bíráló bizottságban legyenek civil szakemberek is. Humánszolgáltatások külön megpályáztatása az ESZA és ERFA tartalomnál. Faiskolák megpályáztatása, helyi beszerzés preferálása, amennyiben lehetséges, ez feltétel kell legyen a közbeszerzésben, mert ez támogatja a fenntarthatóságot. A közbeszerzésnek legyen feltétele, hogy kertészeti munkálatokkal is foglalkozzon a cég, aki a közterület felszíni munkálatait végzi, legyen a tevékenységi körében és legyenek referenciái. Növényvizsgálati dokumentum alapját képezı felmérés esetén szükséges a fásszárúak együttes megtekintése a tervezıkkel, a városüzemeltetési iroda szakmai munkatársával és a civilszervezetek képviselıivel. A civil szervezet jelenléte egy mindenki számára hasznos kontrolt jelenthet, amely a pályázatban is hitelessé teszi a dokumentumot. A helyszínen nem kell külön vitába bocsátkozni, hanem mindenki készít egy jegyzıkönyvet a fa azonosító száma mellé jelölve, mit javasol, és a végén a fényképes dokumentáció alapján egyeztetésre kerülhet sor. Már a tervezésénél legyen jól kidolgozva a terület fenntarthatósága, karbantartása. Vagyonértékelés, felmérés a kivitelezés megkezdése elıtt. Élıfa-védelem: Mérlegelés tárgya legyen, hogy a fa Radó féle számítással számolt értéke és a helyén cserélendı közmő értéke forintosítva milyen megoldást tesz optimálissá. Sokszor egy fa vagy fasor értéke magasabb, mint annak a közmővel való elkerülésének, áttelepítésének többletköltség. Kivitelezés Be kell minden közterületi rekonstrukcióba kalkulálni, hogy a városban zajlik az élet és nem lehet úgy parkokat építeni, mint egy magánkertben, itt fokozott hangsúlyt kell fektetni a növénytelepítések védelmére és a fokozatosságra, nem lehet rövidtávú projektciklus szemlélettel dolgozni! A terveket minden lépésnél a civilek is véleményezhessék monitoring célból, így megakadályozhatóak, idıben kivédhetıek a projektcéllal ütközı tervelemek, amely energia és költségmegtakarítást jelent. Ami legfontosabb, hogy nem kerülhet tovább a rendszerben, folyamatban a megvalósítási irányába, a pályázat sikerét is ez garantálja. A lakosság kiértesítése bármirıl nem a szokásos módon, hanem a helyszínen, egy hirdetı táblán, illetve a kihelyezett információs irodánál. Minden változtatás a közvetlen helyszínen kell, hogy kihirdetésre kerüljön, hogy azok tudják olvasni, akiket közvetlenül érint. (16.pont) Humusz és növényvédelem ellenırzése a munkálatok során. Fenntartás A karbantartási alapból azonnal fedezni és korrigálni a tönkrement elemeket és a terület rendezettségét, a pozitív normák fenntartása érdekében! Utánkövetési - feldolgozási tevékenység (lásd: 9. pont) 8

9 4. Szempontok, javaslatok az (energia és anyag) erıforrás-gazdálkodáshoz (lásd.: pont) A 2. pont korszerő tervezési elvárásai közül idetartoznak: Biodiverzitás növelı és mikroklíma javító megoldások javítják a növényvédelmi költséghatékonyságot. Csak a legszükségesebb változtatások és beruházások megtétele. Minél kisebb gondozási igényő kialakítás kreatív kertészeti megoldásokkal. Hagyni, hogy az ökológiai elvek is érvényesüljenek. Mindezek nem járnak esztétikai értékcsökkenéssel, ha szakszerő tervezésre hangsúly helyezıdik (korszerő-a kor kívánalmainak megfelelı azaz fenntartható tervek)! A lehetı legnagyobb mértékben megújuló anyagforrás alkalmazása. Helyi anyag- és energia-megmaradásra, körforgásra törekvés. A lehetséges legnagyobb mértékben törekedni kell a bontásból kikerülı eszközök, anyagok, felújítást követıen történı ismételt beépítéséhez. 5. Szempontok, javaslatok a térstruktúra kialakításához (lásd még: 15.pont ) 5.1. Rekultivációs munka: A lakótelepeken rengeteg feleslegesen kialakított vagy azóta funkciót vesztett szilárd burkolat található (aszfalt, beton, kılapok, esetleg gyöngykavics). Ezek felbontása és zöldterületté alakítása feltétlenül szükséges A társadalmi instabilitást fokozza, ha a zöldterületen más környezetet igénylı funkciók egymás mellé kerülnek és kioltják egymás hatását vagy a közösségépítı céloknak nem megfelelı térstruktúrák, architektúrák kerülnek kialakításra!!! 5.3. Domborzat, és vízfelület Nagy szabad gyepfelületek kialakítása A nagy földmunkával járó felújításnál érdemes lenne az elınyöket, hozadékot figyelembe véve valamely vízi architektúrát csatorna, kisebb tó, medence vagy csobogó formájában létrehozni, a kitermelt földdel, pedig a dombot készíthetünk, mely szintén vizuális élményt nyújt. (lásd: 6.9. pont) 5.4. Utak Egyenes út vs. szabálytalan vonalú út: Az emberek az utat két célra használják: ismert úticéljuk elérésére, ilyenkor általában sietnek, és magányos vagy társas sétálásra. Az elıbbi esetben egyenes utat preferálják az utóbbinál a kanyargós út kellemesebb számukra. Ezért egy lakótelep esetén mindkét útformára szükség van. Mégis a teljesen egyenes utakat csak azon szükséges esetekben kell használni, amikor épület vagy fıút vonalát követi, a kisebb gyalogos utak esetén érdemes kisebb íveket 9

10 és szabálytalanságot belevinni. Ahol csak lehet a térburkolatok vonalvezetésénél el kell kerülni az egyenes vonalak mentén, szögben megtörı kiépítést. Helyettük ívelt vonalvezetés, ívelt kapcsolatok. Indoklás: A tér szempontjából az egyenes út átláthatósága miatt lerövidíti a teret, ami csökkenti a zöldfelület pozitív hatását, kertépítészeti szempontból káros forma a teret kettészelı egyenes út. A kertmővészet szimbolikája szerint az út célja maga az úton lét és nem az út vége. Tehát a minél több mindet kell megmutasson a terület szépségeibıl, és minél több idıt nyújtson a gyaloglás közben úti célunkra való felkészülésre, vagy hazafelé tartva a feldolgozásra, séta közben pedig a magányos meditációra. Az emberi út az elejérıl nézve nem belátható, kanyargós út, a kertépítészet is a kissé szabálytalan utat tartja izgalmasnak megfelelınek a szakmai irányelveknek megfelelı módon Nagyon fontos az út szélességének optimális megválasztása. (Tarján I. ütemben több helyen a szükségesnél szélesebb utak lettek kialakítva.) Amennyiben a forgalmi igénynél szélesebb út kerül kialakításra, az egyrészt káros és szükségtelen talajfedést jelent, anyag és költségpazarlást, valamint a térképzést is károsan befolyásolja, ( szétrobbantja a teret ). Amennyiben pedig a forgalom igényeihez túl szők az út, ráadásul padok is szegélyezik, akkor a csökkent személyes tér miatt a fısétány mellett elhelyezkedı padokon ülık zavarják a sétáló és a padon ülı személyes szféráját, proxemikáját Az utak helyszínének megválasztása is nagy jelentıségő. Az esetek többségében a lakosság életvonalait tükrözı terület használathoz kell igazodni, azaz a kitaposott gyalog ösvényeket legalizálni ajánlott. Ezt abban az esetben nem szabad megtenni, ha az a zöldterület jelentıs csökkenését, vagy egy egységes rész szétaprózódását vonja maga után, és az ösvény csak minimális lerövidítés miatt alakult ki Minden használaton kívüli szilárdfelület felszámolásra kell kerüljön a jobb talajszellızés és vízháztartás, valamint a zöldesítés érdekében. Amennyiben lehet, a parkolókba is érdemes gyeprácsot alkalmazni (Tarján I. ütem esetén sajnos elıfordult, hogy a fasor nyomvonala elcsúszott a gyalogos úthoz képest, azaz a fasor egyik vonala az útközepére került, másik vonala, pedig az úttól távol az iskola ablakai elé.) A gyalog utakat úgy kell kialakítani, hogy az egy vagy két oldalán fákkal árnyékolt legyen, és az útra semmilyen architektúra nem helyezhetı. Egyrészt, mert zavarj a közlekedést, nem esztétikus, és teljesen szükségtelen. Másrészt zavarja az elmélyült sétálás nyugalmát, kizökkent, megállít szimbolikus és fizikai értelemben is Egy összefüggı sétány javasolt, amelyen az egész terület rekreációs céllal bejárható, anélkül, hogy forgalmas útvonalakat érintene, amelyek mentén tudatos növényválasztások, és infrastruktúra telepíthetı. Ez kapcsolatot jelent a területek, tömbök között Néhány sétalugas kialakítása számtalan elınnyel járna. Szép, hangulatos, nem különösen költséges, könnyen fenntartható, árnyat adó Kapumotívumok kialakítása is ugyanígy kedvezı formák akár játszótereken is, faanyagból faragott népi motívumokkal, vagy befuttatott rács, vagy növényfal (semmiképpen nem két oszlopos fenyıvel önmagában, mint arra szintén tarján I. ütemben láthattunk elrettentı példákat) 10

11 5.5. Közösségi helyek, csendszigetek Sajnos a terület jelenleg nem közösségépítı struktúrával rendelkezik, nincs vonzóerı és rávezetéssel központi tér és funkció. Mégis az egyetlen erre alkalmas rész a Szamos u., Építı utca Tarján szél által határolt terület központi része, ahol egy nagy parkoló, játszótér, és a magánterületen kialakításra kerülı kegyeleti park található. A parkoló funkcióváltásával, kapacitásának áttolásával a területet egy városrész-központtá lehetne integrálni. Amennyiben egy záportározóval vízfelületet is létre lehetne hozni, ez még vonzóbbá válna, és mivel a területet vegyes központú területté kívánják módosítani ez még inkább magvalósíthatóbbá, relevánsabbá teszi az elképzelést, a terület jelentıségét, a benne rejlı lehetıségeket. Minden oldalról könnyen megközelíthetı körülbelül középpontban helyezkedik el. Meg kell jegyezzük rendkívül hibás döntés volt az érett értékes fákkal rendelkezı Gyevi temetınek a teljes pazarló letakarítása (a mőemlékek védelme is ide tartozik). A tájépítészek már évtizedek óta hangsúlyozzák hazánkban is, hogy az építkezéseken meg kell ırizni a már meglévı fák nagy részét, mert azok óriási értéket képviselnek az újonnan kialakított területen. Felelıtlenséget tükröz, hogy a területet úgy értékesítették, hogy a környezı lakosság számára megfelelı feltételeket nem kötöttek ki a beruházónak. Mindez annak fényében, hogy a terület évekig üresen állt még inkább felháborító. Ugyanis a korábban kialakított játszótér és a késıbbiekben kialakítandó kegyeleti közpark zéró faállománnyal kénytelen indulni. A fentiek hiteles képet mutatnak a városfejlesztési szakpolitikusaink hosszútávú szemléletének hiányáról Oktató-nevelı intézmények környezete szervesen kell kapcsolódjon a környezetébe, a lakókörnyezetbe. Ez egyben egy átmenet az iskolai és a lakóközösség között, amelyen meg kell, hogy mutatkozzon a diákélet is, de a diákok részvétele a környezet szépítésében ugyan úgy. Ugyanakkor arra is kiváló teret ad, hogy a lakosság és a gyerekek, pedagógusok találkozzanak szervezett programokon keresztül. A diákok ebben a környezetben mutathatják meg magukat, akár tevékenységeiken, akár munkáik kiállításán keresztül. Ennek a területnek a struktúrája különös tekintettel kell legyen (az iskolaudvarral együtt) az iskolások, (kisgyerek, kamasz) szükségleteire, környezetigényére Játszóterek térstruktúrája: Játszótér szigetszerő legyen. Lásd infrastruktúránál Amennyiben ivókutak kerülnek kialakításra, ne önmagukba kerüljenek ki, hanem árnyékos helyre, padokkal, növényzettel körbevéve, hogy egy kellemes megálló, pihenı hely lehessen A lakosság jogosan hiányolja a lakótelepeken, lakóparkokban, hogy nincsenek olyan közösségi helyek, ahol lehet biztonságosan tőzet rakni, bográcsozni, társasággal piknikezni. Amely kialakításában félig elzárt, így egy jó 11

12 társaság mások kíváncsi tekintete nélkül kellemesen eltölthet ott egy napot. Ez lehet akár kétszintő növényzettel, vagy földig ágas facsoporttal, középen nagy közösségi térrel. Rókuson a Búvár tónál volt ilyen, amíg a fák feltisztításával (Szegedi koncepció) a hely hangulatát le nem rontották. Igény lenne ilyen kultúrált helyek kialakítására Tarjánban is, tőzrakó hellyel, asztalokkal, padokkal, hulladékgyőjtıkkel, (vízforrással) A zöldterületeket általánosságban is legnagyobb számban a nyugdíjasok és a gyermekek látogatják, ezen a területen az idısek még nagyobb számban vannak. A felnıtt lakosság kevés idıt tartózkodik itt, a nagy munkaóraszám miatt. Tehát az idısek, és más pihenni vágyók számára nagyszámú elszigetelt csendes pihenıhelyet kell létesíteni, közösségbarát architektúrákkal. A lakosság kialakítja magának a saját területeit, külön a fiatalok dumálós helyeiket, külön a gyerekek titkos helyeiket, és külön a felnıttek, idısek beszélgetı helyeit, csak lehetıségük legyen, mindenkinek jusson, kisebb tömbönként legalább egy-egy A társas hely felépítése is rendkívül fontos. A magányos vagy sorban elhelyezkedı, vagy a kör külsı ívén elhelyezett padok egy távolabbi pontba való tekintésre ösztönöznek, adnak lehetıséget, de egyben korlátoznak is. Tökéletesen alkalmasak ebben a formában magányos szemlélıdésre, rekreációra, vagy két ember laza beszélgetésére. A padok abban az esetben optimálisak, ha háttámlásak (az idısebbekre tekintettel), de lehetıséget adnak egymással való páros szembefordulásra is (fiatalokra tekintettel). Viszont ezeknek a padoknak közösségépítı és funkciójuk nincs. Egy társaság beszélgetéséhez a szemkontaktus, a nonverbális kommunikáció és testbeszéd figyelemmel kísérhetısége, az egyenrangú távolság kialakítása, az egymás láthatósága és fizikai közelség elengedhetetlen. Asztalok nélkül, pedig semmilyen mélyebb közösségi cselekést nem lehet végezni. A legkeresettebb parkfelszerelések ma is a padokkal körbevett asztalok, illetve az egymással szemben vagy körben telepített padok, amelyek valamilyen társas cselekvés keretét szolgálják. Mindhárom formára szükség van egy közterületen. Városunkban, az utóbbi idıben készülı tervekben kizárólag magányos vagy sorban elhelyezkedı, illetve a kör külsı ívén elhelyezett padokkal találkozhatunk. Városszerte szedik fel és fordítgatják szembe a fiatalok a padokat, ez jel a lakosság jogos igényére, hogy mind a magányos, mind a szemkontaktust lehetıvé tevı padstruktúra szükséges. A hely kiválasztás is nagyon fontos. Kétfajta társas szigetet kell megkülönböztetni: 1. Közel a gyalogúthoz, lehetıleg a ház bejárata környékére, ahol a közösség tagjai könnyen kapcsolódhatnak egy nyitott társasághoz. 2. Gyalogúttól és háztól viszonylag távolabb, befelé nem láthatóan, ahol sem a közlekedés látványa, sem a látottság nem zavarja meg a zárt két vagy több személyes társasság együttlétét Csendszigetek: Minıségük azért is kiemelt fontosságú, mert azokat a helyeket, amelyekhez a helykötıdés kifejlıdött, egyértelmő támogató közegként is megélhetjük: az emberek képesek tudatosan kiválasztani és használni azokat a kedvenc helyeket, amelyek az aktív és tudatos érzelmi önszabályozást szolgálják (Korpela, 1992). Ezek a környezetek lehetıvé teszik, hogy használóik például elmeneküljenek a más helyeken fokozott szociális nyomás elıl, a lélektani rekreációt szolgálva ily módon. Tehát az ilyen fontos környezetek pszichológiailag kitüntettek az 12

13 érzelemszabályozás, az egészség jóllét, illetve az identitás fenntartása szempontjából (Dúll, 1996). A pihenı vagy társas hely felépítése is rendkívül fontos. Hely legyen forgalomtól távol, elhatárolt, növényzettel, és tiszta és kényelmes utcabútorral barátságos és személyes jellegő. Olyan hely legyen, ahová az emberek szívesen elvonulnak magányos elmélkedésre, olvasásra, vagy személyes beszélgetésre Ezeket a kifejezetten közösségi és magányos elvonulásra alkalmas helyeket, architektúrákat, a társaság miliıjének, személyességének védelmére célszerő változékony arányban növényzettel elhatárolni, kis arányú be- és kilátást engedve, alapvetıen az emberek jobban preferálják a cserjékkel telepített ülıhelyeket. A preferencia oka evolúciós eredető lehet, a kilátások, menedékhelyek és veszélyhelyzetek szempontjából látni anélkül, hogy lássanak. Nem elfogadható kifogás ellenük a deviáns rétegek jelenlétét felhozni, azért is, mert a deviancia kialakulásának egyik oka a közösségi kohéziók gyengesége. Biztosítani kell a magányos elmélyülésre vagy intim beszélgetésre védett helyeket. A túlélési követelmények biztosítása is szükséges a biztonságérzet szempontjából (pl. víz). (Appleton 1975) DE NE FALATKÉPZİ, ÖRKÉNT ÁLLÓ OSZLOPOS PIKKELYLEVELŐ FENYİKKEL, mert az rendkívül nyomasztó és természetellenes (mint Tarján I.-ben) Továbbá hiányzik a lakó telepekrıl ennek a nyílt társasági formája is. Teraszszerő elrendezéssel a legpozitívabb helyen. Padok, kisasztallal csoportos kialakítása elszórva, olyan távolságra, hogy ne legyen áthallás. Együtt vannak a tömb lakói, de mégis külön, és akár iskolai csoportfoglalkozásokra is alkalmas. A belvárosi kerthelyiségek hangulatát is hozhatja. A Szegeden elfeledett sakk asztalok is visszahozhatók (fából) Minden lépcsıház elé kerüljön pad, lehetıség szerinti pihenıhely Kerülendık a gyalogos forgalommal szembefordított padok (Őrhajós utca). Zavarja a szemkontaktus, és a személyes szféra felé közeledésével a gyalogost, mind a padon ülıket. Szintén káros a padokat a szélesített járda közepére rakni, sıt a legrosszabb esetben gyalogos útkeresztezıdésbe. Sajnos láthatunk példákat erre a Tarján i. ütemben. Ugyanígy kerülendık a padok kihelyezése árnyékmentesen, égetı napsütésbe Az út szélére helyezett padok a megfelelı helyválasztással jó megoldás, hiszen a megpihenés, az út szélére leülést szimbóluma Ha egy mód van rá, ki kell jelölni, építeni piacterületként használható közterületet. A környéken megtermelt, elıállított termékek helyben történı vásárlására adott minden lehetıség a fenntartható fejlıdést szolgálja, az ehhez szükséges eszközöket meg kell adni És végül egy igen fontos hiányossága a materialista szemléletben épült lakótelepeknek,hogy abszolút hiányoznak a szakrális terek, vallástól, egyháztól független vagy ahhoz kapcsolódó formái egyaránt. A metafizikai dimenzió része kell legyen az egészséges ember teljességének. Az élet kérdéseinek megértése, a hitbeli bizalom és remény, az egyén számára ad lelki stabilitást, de a közösség számára is fontos, mint közös hagyomány, mint forrás, mint közösségi tevékenység. A magán és közösségi élet ezen fontos részéhez elengedhetetlen szakrális tér és szakrális tárgyak megléte, amelyre az egyéni vagy közösségi szakrális rituálék is ráépülhetnek, a szükséges belsı intimitással. Nem az 13

14 ideológia, vagy hitvallás a lényeges, hanem hogy legyen egy kapcsolódási pont, az egyén és a közösség számára. A tér kialakítása a tárgyak szimbólumrendszere megfelelı tudást igényel, minden túlzás, profán, vagy egyházi dominancia elkerülésére Térhasználat A tér használatba vételének, a tér élıvé tételének, a közösségi identitásnak feltétele, hogy a tér egyedi jellegő legyen, ami alapján megragadható, az énkép részévé tehetı, pozitív értékekkel felruházható, identitást nyújtó lesz. Ez azonban nem alacsonyszintő másságot jelent ugyanazon téri vagy tárgyi elemek variálásával, hanem másodlagos szinten, ezek jellegében kell legyen elétérés, sajátosság. Aminek lehetıségeit, sokszor maga az eredeti meglévı környezet is adja felkínálja. Ugyanennek a közös identitásnak, akár büszkeségnek, közösségtámogató hatása is van. Amennyiben a tervezık ebbe nem fektetnek kellı energiát, sıt uniformizálják a teret (lásd Budapesti körúti kis játszóterek), azzal a lakóhellyel való azonosulást, az azzal való törıdést iktatják ki. A lakókörnyezet személytelenítése, közösségtelenítése a lakókörnyezeti elkötelezıdést, felelısséget gyengíti és rekreációs és közösségi tevékenységet viszi el a területrıl, amellyel a rehabilitációs eredményeket is megkérdıjelezi Sajnos a mai modern ember környezetkapcsolatára jellemzı, hogy nem él szervesen a környezetével környezetében. A csak az úton járás, csak a padra ülés az elfogadottabb, mint a füvön üldögélés, sétálás. Pedig utóbbi jelentene nagyobb egyéni szabadságot (konformitás alól), rekreációt, és szervesebb kapcsolatot a környezettel. Ezért törekedni kell olyan megoldások, és normák kialakítása, amelyek a környezettel való természetesebb és szervesebb kapcsolatot képesek megteremteni, legalább a gyerekeknél. Oktató nevelı intézmény környezeténél leírtak ide is vonatkoznak. Ezt a célt a zöldterületi közösségi programok szervezése is támogatná Közösségi kertek nyugati mintája, közösségi kezdeményezésre önkéntes szervezeti formában a lakosság által kialakított és fenntartott kertek megteremtése az ERFA programok keretében is alkalmazható megfelelı kidolgozással. A fentieken keresztül javítják a helyidentitást, fejlesztik a közösséget, növelik a környezettudatosságot és felelısséget Mivel a lakótelepeken nagyon kevés az a terület, ahol meghatározott funkciójú területegységet lehet kialakítani, ezért ezeknek a területeknek az értéke nagy, és elınyeit meg kell ırizni. Éppen ezért az eltérı funkciójú övezeteket egymáshoz való közelségénél figyelembe kell vennünk az esetleges zavaró áthatásokat. Az aktív és passzív pihenést el kell választani egymástól, távolságban és/vagy védı zöld közök létesítésével, mivel zavarólag hatnak egymásra. Továbbá, az egyes övezetek más-más funkcionális tartalma más-más módon követeli meg a természeti adottságok igénybevételét, a terület felhasználást, térbeli elrendezést. /Állóvízfelület mellé nem telepítünk tömegsport-pályát!: Tarján I./ 5.7. Növényszigetek, növényfalak (lásd: pont) Bátran alkalmazandó architektonikus formák elrejtésére, feloldására, hiszen így töltik be a rekreációs szerepüket is. 14

15 Faltól falig aszfalt (fásításra alkalmatlan) területek megtörése szükséges zölddel, növényfoltokkal, szigetszerő virágággyal, kisebb cserjékkel, rácsra vagy falrafutatott növényekkel Sorba ültetett növények (Yucca, vagy egyéb a kiültetési formáját el nem takaró növény esetén) káros megoldások tájépítészetileg. Rombolója a teret, diszharmonikus, természetellenes, szükségtelenül növeli a mővi környezet negatív hatását, nem tesz eleget az azt feloldó szerepének Virágágyak szerepe és helye szilárdburkolatú tereken fontos, de a négyzetrácsos terek, a fentiek miatt túlzottan szabályozottak és nem képesek, követni az emberek életvonalát és unalmasak, ingerszegények, a szemet nem vezetik. Fontos életszerőbb és finomabb ívet adni, lekerekíteni a sarkokat, izgalmas struktúrát adni a térnek Kiemelt növényágyak, kazetták kerülése, ha nagyon muszáj, legalább természetes hatást utánzó megoldás legyen Kiemelt ágyak csak talajszínt emelkedésnél szükség- és életszerőek, az egyébként is változó szintő domborzaton. Szigetszerően nagyon mesterkélt és diszharmonikus hatást nyújt Dézsás növények - Nagy faládák az út közepén, mint azt korábban említettük a legtöbb esetben szükségtelenek és értelmetlenül költségesek. Káros térhatásuk és gazdasági költségigényük miatt alkalmazásuk elkerülendı! Térelválasztásban esztétikus lehetne sövény, vagy növényfal vázra felfutatva, és közte ablak beépítve mővészi igényességgel, amelynek térnövelı hatása is lehet megfelelı kialakítással Tértágítás (lásd: pont) Sajnos Tarján I. ütemben jellemzıek voltak olyan megoldások, melyek során egy rendelkezésre álló, nagy értéket jelentı zöldfelületet egy szükségtelenül beleépített gyalogút (kis tömbök között), 15

16 vagy egy pihenınek szánt túl nagy díszburkolatos tér szétrombolt. (Csorba utca belsı tömbök) Ráadásul az utóbbi azért is káros, mert a magába foglaló tér közepe teljesen üres, funkciótlan és nem nyújt fókuszpontot sem. Az Olajbányász tér, pedig a térpazarló feldarabolt szerkezetével szintén leszőkítette és használhatóságát csökkentette a térnek A lakótelepeken rendelkezésre álló kis tér vizuális optikanövelés, bezártságérzés csökkentése szükséges a kertépítészeti eszközökkel József Attila sugárút - Debreceni utca és Tarján széle között húzódó szakaszán a panel sor elıtti oldalon nagy helykapacitás van az út és a bicikli út között. Érdemes átgondolni a terület hasznosítását. Városképromboló reklámtáblatenger elhelyezésére reméljük nem kerül sor! Néhány alternatíva: Közösségi tér létrehozására a Debreceni Retek utca szakaszon van lehetıség, úgy, hogy a terület központi tengelyén egy újabb széles és horizont feletti magasságú védı cserjesort hoznak létre, a járdakerékpárút melletti sövényen réseket nyitnak, mögötte két paddal (az útra majdnem merılegesen, derék- vagy tompaszögben szembefordítva, cserjékkel határolva) kisebb beszélgetı szigeteket lehetne létre hozni egy-egy lépcsıház között.) A védıcserje sor kiváltaná a sövényt és kitágítaná a teret. A jelenlegi nyírott sövénynek semmilyen védı funkciója nincs a gyalogosok, kerékpárosok számára, és jelentıs felesleges kézi munkaerı költséget jelent a városnak. A beszélgetı szigetek külsı peremére, a zöldterület középsı tengelyére telepített széles és magas védı funkciójú cserjesáv hangulatos zöld (virágos) falként minden káros tényezıt is kizár. Kialakulva kiszőrné forgalom vizuális zavarását, valamennyi zajt is szőrne, de nagymértékben csökkentené a légszennyezést, és természetesen esztétikus lenne, így jelentısen javítaná a panelsoron lakók életminıségét A gyalogos-kerékpár út mellett elhelyezkedı fasor másik oldalán kialakítható lenne egy önálló kerékpárút, hogy megszüntessük a jelenlegi nem optimális vegyes helyzetet, de ez jelentıs szilárdburkolat növeléssel járna, amit a forgalom nem tesz szükségessé. 16

17 6. Szempontok, javaslatok az infrastruktúra kialakításához (lásd: 15.pont) 6.1. Minél több infrastruktúra készüljön fából, ennek az a jelentısége, hogy a csupabeton lakótelepeken a természetes puhább textúrájú, és megjelenéső anyagok melegséget, harmóniát, természetességet visznek a lakótelepek betonvilágába Ezenkívül, a bontott tégla megfelelıen kezelve egy olyan sajátos hangulattal bír, amely változatosságával, gazdagabb mintázottságával, színességével, régies hangulatával melegebb hatást, és gazdagabb ingert kelt a betonkörnyezetben. Ennek széleskörő alkalmazása ajánlott, és ráadásul igen költségkímélı A természeti elemek több formákban és számban megjeleníthetıek. A víz, a domborzat, a kövek, mulcsanyagok, a szél, a fény, a növényzet kiváló lehetıség a természet szépségeinek, szimbólumainak reprezentálására Utcabútorok: Az ülıhelyek nem kell mindig padok legyenek, fıleg a fiatalok, gyerekek számára tökéletesen megfelel egyszerő elfektetett egész vagy félbe vágott farönk, vagy keresztbe feldarabolt farönk. Kezelve idıálló és esztétikus. Közösségi térnek, a fiataloknak általában megfelel egy-egy kivágott vagy kidılt fa törzse a fı ágakkal, és ez a mővi környezetet is ellensúlyozza. Ülıhelyek, olykor kövek is lehetnek. Mindez kapcsolatot jelent az elemekkel Minden utcabútor esetében kerülni kell a fa eredeti mintázatának elfedését, lefestését alkalmazó fakezelést. A korábban jelzett természetességi és beton felület oldásának lehetısége pont a fa anyagában és mintázatában van. Ehelyett olyan favédelmi, kezelési eljárásokat kell alkalmazni, amely csak színében (a természeteshez közel) változtat a fa megjelenésén. (pl.: lazúrral kenve) Pergolák (faragott) Zárt, fedett kiülıs rész. Ne legyen teljesen zárt, mert akkor a territórium hatást növeli, és elkerülik Kerékpártámasztó telepítése az intézményeken kívül a lakó házakhoz is 1-2 kerékpár elhelyezési lehetıségeként. (mint, ahogy azt a panelfelújítások után néhány tömbháznál láthatók az I. ütem területén.). A Tarján I. projektben alkalmazott KMP I. típusú kerékpártároló szerkezetébıl adódóan könnyen válik kerékgyilkossá a rendeltetésszerő használat során. Ezért e típus helyett támasztókeret telepítése szükséges (az Aradi Vértanúk tere Jókai utca találkozásánál /Varga pékség mintabolttal szemben/ már régebb óta használható ilyen), ami a kerékpárok biztonságos elhelyezését tökéletesen ellátja. Az iskolák elé megfelelı számú tároló tervezése, igény mutatkozik arra is, hogy minden lépcsıház bejárathoz kerüljön legalább két kerék lezárásához elegendı tároló Energia- és hulladékgazdálkodás (lásd: pont) Közvilágítási hálózat: A legenergiatakarékosabb (BAT szerint kiválasztott) és a fényszennyezést a lehetı legkisebb szintre mérséklı világítótestekkel kell történjen. A legcélszerőbb lenne, az utcai világításhoz 17

18 szükséges elektromos energiát napelemekkel biztosítani. Valamint, a kisebb igénybevételő útvonalak mellett mozgásérzékelıvel vezérelt lámpatesteket alkalmazni Az alhıközpontok nagyon kedvezı elgondolás, csak támogatni tudjuk. Ennél már csak az lenne elıre lépés, ha a nem-megújuló, és egyre drágább szénhidrogén főtés mellett megjelenne a geotermikus energia és napenergia különbözı hasznosítási módjai! Szelektív hulladékgyőjtı szigetek szintén kiemelt jelentıségő objektumok! Hulladéktermelés csökkentési lehetıségeirıl széleskörő kommunikáció. A szigetek növényzettel díszítése, félig takarása ajánlott, ami sajnos jelenleg nem gyakorlat Szegeden. Rácsozatra növények felfutatva kis helyigényt jelentene Közlekedés: Parkolóhelyek bıvítése helyett: Idézet Szeged Önkormányzatának Közlekedésfejlesztési koncepciójából: Egyre inkább a személygépjármőközlekedés válik a meghatározó helyváltoztatási móddá. Erre nagyon nagy helyigénye és magas környezetszennyezése miatt városaink alkalmatlanok, a forgalom növekedése az átjárhatóság, a mőködıképesség gátjává válik. Kívánatos utazási mód (kisebb helyigényő, a környezetet nem vagy kevéssé szennyezı) eszköz igénybevételére kell késztetni a városlakót, az igénybefolyásolás minden formájában. A lakosságot érdekeltté kell tenni szokásainak önkéntes megváltoztatására. (Továbbiak a 7. pontban). Nagy szilárd felülető parkolók esetében elınyben kell részesíteni a gyeprácsos burkolatokat. A fatükrök kialakítását, faültetést a (minél nagyobb árnyékot adó) választott faj optimális ültetési távolságához kell megválasztani, nem az OTÉK általános szabályai alapján A díszburkolat használatával szemben szintkülönbségek esetén a lépcsı fából készüljön. Tömbfából, illetve Gömbfa cölöpbıl is készülhet. Továbbá hasított terméskıbıl is, amely természetességével, gazdag textúrájával szintén kedvezıbb a díszburkolatnál Kisebb ösvények esetén, ahol nem érdemes vagy nem ajánlatos szilárdburkolatú utat építeni, ott a mulccsal (városban elıállított), fenyıkéreggel felszórt út is alkalmas kultúrált, sármentes sétára, kerékpározásra. Továbbá esztétikus és természetes hatású, és jótékony a talaj számára Fémpollerek általában nem esztétikus kivitelőek, javasoljuk inkább kıbıl, vagy fából, amely faragott motívumokra is lehetıséget ad Felületek Támrendszer kialakítása (fából), amennyiben nem az épületre kívánják futtatni a futónövényeket Kevésbé szép felület eltakarására nádfonat, vesszıfonat, esetleg térválasztásra faléc-kerítés használata (festék nélkül kezelve) különösen elınyös lehet Támfalakhoz és rézső erısítéshez növények telepítésre alkalmas betonelemeket is célszerő beépíteni, a zöldfelület növelésére és esztétikai érték növelésére. Vagy az impregnált szabadonálló vagy támfalként 18

19 funkcionáló cölöpsor is sokkal természetesebb hatást nyújt, mint a betonelemekbıl épített támfal Mulcs használata széleskörő lehetne, számtalan elınnyel. Esztétikus, gátolja a gyomosodást, javítja a talaj vízháztartását, levegızöttségét, szerkezetét, védi élıvilágát. Minden növénytelepítés, ágyképzés esetén, alkalmazandó! A város zöldterületen képzıdött mulcs mellett alkalmazható forgács, főrészpor, osztályozott kéreg, stb Ritmust és változatosságot adó, egymást váltó és metszı talajtakaró textúrák fa, kavics. Kı, kavics használata csak hosszútávú tartósság esetén javasolt. Utak, parkolók esetén, ahol egy idı után elkopik oda megújuló anyagot kell használni, mint a fenyı kéreg Állatok Kutyafuttatók elhelyezése és cserjékkel való díszítı részben eltakarása Madáretetık, madáritatók, madárodúk elhelyezése rendkívül fontos, ebben a civilszervezetek, oktató nevelı intézmények, helyi lakosság tevékenyen részt tud venni Vízi architektúrák Fúrt kutak: Természetesen a telepítéseket követıen néhány évig szükséges a rendszeres, majd az eseti öntözés, de megfontolandó, hogy ez valóban vállalható-e, valóban szükség van-e a beruházásra, vagy jóval kisebb költséggel is megoldható. Ez mindenképp elemezendı kérdés. Amennyiben az alapelvekben felsoroltak szempontjából tekintjük a kérdést az új kutak furása nem vállalható, mert gazdaságilag, és környezeti szempontból fenntarthatatlan. Az telepítési-, és megeredési-, és fenntartási öntözés másképpen kell megoldani Öntözıhálózat: A begyökeresedett növényzet, és gyep késıbbi, az intenzív (belterjes) parkokhoz hasonló öntözése nem fenntartható fúrt kutakból. Nagyon meg kell fontolni a saját kutas locsolóhálózat kiépítésének fontosságát. A nagyszámú kút, és az öntözıhálózat szükségtelen. Helyette praktikus csapadékvíz megtartó módszereket kell használni, mint bárhol a városban. Az öntözırendszer csak intenzív parkok, növényültetvények esetében elfogadható. Az eredéshez szükséges öntözést idıszakosan, mobilrendszerrel, szárazságtőrı növényekkel, vízmegtartó kertészeti módszerekkel kell megoldani. Ugyanígy az eseti szükségöntözést is probléma esetén. A szilárd burkolatról, tetıkrıl a kedvezı hatású csapadékvizet össze kell győjteni és lokálisan öntözı víznek használni, mint az már több nagyvárosokban is bevált, fenntartható gyakorlat. Alapvetı a szenny- és csapadékvíz hálózat szétválasztása! Javaslatunkhoz természetesen szükséges egy szigetelt záporgyőjtı, amely szükség szerint pótolható vagy túl töltıdés esetén szabályozható, és nem csak ideiglenesen pufferoló (záportározó) majd szikkasztó, elvezetı. Automata vízszinttartás Ivókutakat, az egyre gyakoribb hıhullámok miatt és egészségügyi szempontból néhány frekventált közterületen (iskolák elıtt, buszmegállóba) el kell helyezni, nem csak a központi helyeken. Azok kizárólag víztakarékos nyomógombos (vagy automata) kialakításúak kell legyenek. 19

20 Célszerő elvégezni a kommunális szennyvíz és a csapadékvíz részleges elkülönítését megvalósító, vízmegtartó elemekkel kombinált hálózat kiépítését Szökıkút kialakítását nem ajánljuk, mert az állítólagos esztétikai élmény nincs arányban a létesítmények energiafogyasztásával. (Itt kell megjegyezni a szökıkutakkal kapcsolatos téves felfogást, hogy a szökıkút funkciója, a minél változékonyabb látvány és hanghatás. Ennek a víziarchitektúrának ilyen jellegő felfogása talán csak a barokk korban volt, egy egészen más kulturális kontextusban, társadalmi berendezkedésben. Szegeden ennek a stílusnak egy torz és minden koncepció nélküli másolását láthatjuk a Dugonics téren. Egy tájképihez közelebb álló stílusú park mellett, egy szocreál ihletéső szökıkútépítményben, egy polgári stílust idézı egyetemi épület elıtt, barokk stílusú zenélı, táncoló szökıkút, amely a népzenétıl a klasszikuson át a rock zenéig keverı hangos zenére, minden ritmuskeret nélkül táncol. A beszélgetésre vagy nyugodt magányos üldögélésre készített lépcsızetes kialakítás funkciója teljesen elveszett a hangos zenével és a kiszámíthatatlanul mozgó vízzel. A szökıkút igazi funkciója az lenne, mint minden mozgó víziarchitektúrájé, hogy a víz formájának, dinamikájának szépségén és hangján keresztüli esztétikai és rekreációs szerepet töltsön be. Erre ható mechanizmusa a vízmozgás természetes állapotában egyszerre jelenlévı statikusságából és dinamizmusából adódik, amely egzisztenciális analógiaként és a vízforrás kifejezıjeként, az élet arhetipikus szimbóluma. A várostervezıknek sikerült minden alapvetı tervezési elvet kihagyniuk a szökıkút felújításából, igazán nagy költségen Természetes hatású vízfelületek szakszerő kialakítása: Vízfelületekre még a lakótelepeken is nagy szükség van, talán itt a leginkább. Legyen az csatorna, kisebb tó, medence vagy csobogó formájában. A víz életet visz egy kertbe. A vízpart közismerten passzív rekreációs elem, felület. A víznek, mint természeti elemnek különös jelentısége van a környezete számára a klímajavító szerepen túl, az egyén számára a legnagyobb lelki feltöltıdést nyújtja. Erıs az ısi szimbolikus hatása a fizikai tulajdonságaival, mélysége sötétségével, a lágyságával, a változásával, a fényvisszatükrözésével. Így a víz, mint ısi elem, az élet forrása, a regenerálódás, az újjászületés szimbóluma. A vízparton, vizes közegben mozgalmas az állatvilág élete, ami külön élményt nyújt. A csobogó, csörgedezı víz megnyugtatóan hat az idegrendszerre, ellensúlyozza a városi háttérzajt, a víz mozgásának látványa élményt nyújt. A vízparton való céltalan üldögélés, horgászat, beszélgetés, meditáció, relaxáció garantált feltöltıdést nyújt. A vízfelület egy átlagos zöldfelületnél nagyobb munkaigényő, és megvan a veszélye, hogy sok szemét kerülhet bele. Mégis, ha azt a pozitív hozadékot, amit hoz egy zöldterületbe, az felülmúlja a költségeket, így az egyenleg az egyértelmően a megvalósítás felé billen A Záportározó, pedig óriási szerepet jelent a vízgazdálkodásban, öntözési vízforrásként Partját ne szabott kılapokkal rakjuk ki, természetellenes. A tópartján a legjobb a föld és sziklák kombinációja, ehhez jön a parti növényzet. A lakótelepek nagy környezetterheltsége miatt, itt érdemes szilárd (osztályozott kavicsos deszka) felülető részeket is alkalmazni. 20