Pathways to Inclusion (A befogadáshoz vezető utak) Inkluzív oktatás és tanulás: kihívások és lehetőségek

Átírás

1 k o n f e r e n c i a Pathways to Inclusion (A befogadáshoz vezető utak) Inkluzív oktatás és tanulás: kihívások és lehetőségek szeptember Budapest Az EASPD és a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért szervezésében, szoros együttműködésben a Pathways to Inclusion konzorciummal Helyszín: Danubius Hotel Arena hhhh Ifjúság útja 1-3., 1148 Budapest, Magyarország szeptember 12. szerda Konferencia előtti program: Az inkluzív nevelés gyakorlata Magyarországon Regisztráció Köszöntés és a magyar iskolarendszer rövid bemutatása Brassói Sándor, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Közoktatási Főosztály (Terem: Atlanta) Szakmai látogatás helyi óvodákba, iskolákba, szak- és felnőttképzési intézményekbe Budapesten és környékén Ebédszünet Szakmai látogatás helyi óvodákba, iskolákba, szak- és felnőttképzési intézményekbe Budapesten és környékén P2i projekttanácskozás és vacsora (Terem: Atlanta)

2 2012. szeptember 13. csütörtök Regisztráció Plenáris ülés (1. rész): Megnyitó (elnök: Franz Wolfmayr, az EASPD elnöke) Zenei betét Az inkluzív nevelésről szerzett tapasztalataim Tardy Krisztina Köszöntő Balázs Ákos a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke Köszöntő Halász János az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára A befogadáshoz vezető utak projekt bemutatása Goedele Avau a P2i projekt koordinátora, EASPD Zenei betét a székesfehérvári Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és II. Rákóczi Ferenc Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanulóinak előadásában. Az első műsorszámban egy Down szindrómás tanuló kísér szintetizátoron egy ép tanulót, a második műsorszámban értelmi fogyatékos, látássérült, mozgássérült gyermekek, fiatalok énekelnek együtt ép tanulókkal és tanárukkal, a zeneszámot jelelik is Plenáris ülés (2. rész): Helyzetismertetés (elnök: Phil Madden, az EASPD alelnöke és oktatásügyi állandó bizottságának elnöke) Az inkluzív és magas színvonalú oktatáshoz való jog egyetemesen illet meg minden gyermeket, fiatal és felnőtt személyt, köztük a fogyatékos személyeket. A Salamancai Nyilatkozatot (1994) követően politikai kezdeményezések indultak a szükséges törvénymódosítások és az oktatás átalakítása érdekében. Ezen az ülésen áttekintjük a fogyatékosság orvosi központú megközelítésétől a személyközpontú megközelítés felé történt elmozdulás nyomán létrejött legfontosabb kezdeményezéseket és megváltozott jogszabályi környezetet. Kötelezettségek és lehetőségek, a jogszabályi környezet bemutatása: ENSZegyezmény és az EU fogyatékosságügyi stratégiája Ioannis Dimitrakopoulos az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége Esélyegyenlőségi és Polgárjogi kutatási részlegének vezetője A paradigmaváltás következményei: elmozdulás az orvosi központú megközelítéstől a személyközpontú megközelítés felé Prof. Dr. Katja Petry a Leuveni Egyetem pszichológia és oktatástudományi karának tanársegédje, Belgium Az új inklúziós index: fenntartható iskolafejlesztés és sokféleség Prof. Tony Booth a Cambridge-i Egyetem Centre for Commonwealth Education központjának kutató munkatársa, Egyesült Királyság Vita

3 Kávészünet Plenáris ülés (3. rész): Az inkluzív oktatásügyi politika megvalósításának kihívásai (elnök: Karel Casaer, SNI tanácsadó, az EASPD oktatásügyi állandó bizottságának alelnöke, Belgium) Ebédszünet Ezen az ülésen a P2i projekt során végzett kutatásokat, vizsgálatokat mutatjuk be, amelyet kerekasztal megbeszélés követ. A P2i Barométer vizsgálatban megállapították, hogy az esélyegyenlőség biztosítása a társadalom minden tagja számára változatlanul számos nehézséget hordozó folyamat. A P2i partnerek által végzett másik vizsgálat célja az együttnevelés gyakorlatának értékelésére és fejlesztésére szolgáló eszközök, ezek közül is hangsúlyosan a széles körben ismert Inklúziós Index tanulmányozása volt. A P2i Barométer vizsgálat megállapításai Dr. Johannes Schädler adjunktus, Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Centre for Planning and Evaluation of Social Services) (ZPE), Siegeni Egyetem, Németország Az Inklúziós Index és az együttnevelési gyakorlat értékelésére és fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és értékének vizsgálatára irányuló P2i elemzés megállapításainak bemutatása Marianne den Otter adjunktus, Fontys Alkalmazott Tudományok Egyetem, Tanárképző Főiskola sajátos nevelési igényű tanulók tanárainak (Training Centre Special Education Needs) (OSO), Tilburg, Hollandia Kerekasztal beszélgetés Lucas Reisinger A Steirische Gesellschaft für Muskelkranke tagja, Ausztria Jyrki Pinomaa Finn Szövetség az Értelmi Fogyatékos Személyekért elnöke (Finnish Association for Persons with Intellectual Disabilities) Kókayné Lányi Marietta Gyermekek Háza befogadó iskola igazgatója Dennis Sinyolo Education International oktatás és foglalkoztatás részlegének vezető koordinátora Kapcsáné Németi Júlia az Educatio Nonprofit Kft. Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Irodája, irodavezető Műhelybeszélgetések (1. rész) Kávészünet Műhelybeszélgetések (2. rész) Fogadás és konferencia vacsora hajós városnézéssel egybekötve

4 2012. szeptember 14. péntek Plenáris ülés (4. rész): Az életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára (Várkonyi Zoltán, program koordinátor, Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért) A tankötelesség vége nem jelentheti a befogadáshoz vezető folyamat végét is. A befogadásnak meg kell jelennie a tanulás és általában az élet minden egyes vonatkozásában. A konferencia második napján ezért a mindenki számára elérhető egész életen át tartó tanulás szélesebb témájával foglalkozunk. Ezen az ülésen az egész életen át tartó tanulás több különböző szempontját vizsgáljuk meg. A korai intervenció és támogatás jelentősége Hilary O Neill vezető beszéd- és nyelv gyógyterapeuta, Enable Ireland Inkluzív nevelés a szakoktatásban és szakképzésben, egy példaértékű modell bemutatása Stefan Ager és Johannes Ungar, tréner és ügyvezető igazgató, Innovia, Ausztria Inkluzív nevelés a felnőttoktatásban, egy példaértékű modell bemutatása Marianne Ween főtitkár, Norvég Szövetség az Egyénre Szabott Felnőttoktatásért (Norwegian Association for Adapted Adult Learning) (ADA), Norvégia Egész életen át tartó tanulás mindenki számára az integratív politikai megközelítés szükségessége a befogadás elősegítésére Graciela Sbertoli nemzetközi igazgató, VOX, az Élethosszig Tartó Tanulás Norvég Intézete Vita Kávészünet Műhelybeszélgetések (3. rész) Ebédszünet Plenáris ülés (5. rész): Közös konferencia nyilatkozat az együttnevelésről (elnök: Luk Zelderloo, az EASPD főtitkára) A konferencia utolsó részében elkészítik az együttnevelésről szóló konferencia nyilatkozat tervezetét. A záró konferencia nyilatkozata a 3 évvel ezelőtt elfogadott Dublini Nyilatkozat folytatásaként készül el. Az EASPD általi ratifikálást követően a dokumentumot az együttnevelésre való figyelemfelhívás céljából számos európai uniós, nemzeti és helyi szervezet részére eljuttatják. A szervezőbizottság tagjai hisznek abban, hogy minden gyermeket és felnőttet egyenlő joggal illet meg a magas színvonalú, befogadó környezetben megvalósuló, megfelelő oktatás lehetősége. E jog érvényesítéséhez azonban szükség van az oktatási rendszer átalakítására, mert a többségi iskolák jelenlegi működési keretei között ez a törekvés nem megvalósítható. A szervezőbizottság tagjai ezért arra buzdítják a különböző szervezeteket Európa szerte, hogy írják alá a nyilatkozatot, és segítsék az inklúzió megvalósítását lépésről-lépésre.

5 Az együttnevelésről szóló nyilatkozat tervezete Phil Madden az EASPD alelnöke és oktatásügyi állandó bizottságának elnöke Kerekasztal megbeszélés a közös konferencia nyilatkozatról Igali Zsuzsanna, angol nyelvtanár, Addetur Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola Graciela Sbertoli VOX, az Élethosszig Tartó Tanulás Norvég Intézetének nemzetközi igazgatója Irena Kowalczyk-Kedziora az Európa Tanács fogyatékkal élő személyek jogaival foglalkozó szakértői bizottságának titkára (Committee of experts on the rights of people with disabilities) (CS-RPD) Franz Wolfmayr az EASPD elnöke Gloviczki Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériuma közoktatásért felelős helyettes államtitkára Kőpatakiné Mészáros Mária az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanuló Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Needs Education) magyar képviselője A közös konferencia nyilatkozat elfogadása Konferencia zárása Záró zenei műsor Kávészünet Parafónia Zenekar A zene gyógyító ereje képes kitárni az értelmi fogyatékos gyermekek lelkének kapuit. Ezen tulajdonsága miatt a zene alkalmas más pedagógiai módszerek kiegészítésére, elmélyítésére. A zene minden lelket megszólít! Az együttes jelenleg tizenkét tagú, akik tizenhárom féle különböző speciális hangszeren játszanak. Az zenekar sok sikeres fellépést mondhat a magáénak, nemcsak itthon Magyarországon, hanem külföldre is egyre több meghívást kapnak. Zenekarvezető: Fabényi Réka ének-zenetanár az EASPD érdekképviseleti csoportjainak találkozói (Termek: Olympia 1, Olympia 2) P2i záró projekttanácskozás (Terem: Olympia 3) az EASPD elnökségének zártkörű tanácskozása (Terem: Atlanta)

6 2012. szeptember 15. szombat az EASPD állandó bizottságainak találkozói (Termek: Barcelona, Szöul, Athén, Tokió) Kávészünet az EASPD közgyűlése (Terem: Atlanta)

7 Műhelybeszélgetések Műhelybeszélgetések (1. és 2. rész): szeptember 13. csütörtök Ugyanaz a 8 műhelybeszélgetés két részben kerül megrendezésre. A küldöttek mindkét részben egy műhelybeszélgetést választhatnak. 1-es műhelybeszélgetés: A tanulói kategorizálás előnyei és hátrányai, A tanulói felmérés és tanulói támogatás kapcsolata rész: (Terem: Olympia 4) rész: (Terem: Barcelona) Valerija Buzan Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (CUDV) igazgatója, Szlovénia Filip Dehaene pedagógus, VCLB Tanulói Tanácsadó Központ, Brugge, Belgium Csepregi András Békés Megyei Tudásház és Könyvtár igazgatója, Magyarország A sajátos nevelési igényű tanulókat általában egy besorolási eljárás keretében kategóriákba osztják, aminek megfelelően különleges támogatás igénybevételére lesznek jogosultak. Az eljárás homlokterében hagyományosan az adott személyre vonatkozó orvosi diagnózis felállítása állt, amely alapján az érintett személyt valamilyen speciális intézménybe irányították. Az előttünk álló kihívás jelenleg az, hogy megtaláljuk a kategorizálás azon intelligens módjait, amik tekintettel vannak az adott személyek társadalmi környezetére, és úgy nyújtják nekik többlettámogatás lehetőségét a többségi intézményekben, hogy ez ne vezessen elszigetelődéshez vagy megbélyegzéshez. A műhelybeszélgetés első előadója röviden bemutatja a kategorizálás flamand gyakorlatának előnyeit és hátrányait, valamint a tanulók további támogatási folyamatában játszott szerepét. A második előadás a magyarországi vizsgálati folyamat során alkalmazott diagnosztikai eszközökkel foglalkozik.

8 2-es műhelybeszélgetés: Multidiszciplináris megközelítések és holisztikus támogatás rész: (Terem: Olympia 1) rész: (Terem: Olympia 1) Brian O Donnell az Értelmi Fogyatékossággal Élőknek Szolgáltatásokat Nyújtó Önkéntes Szervezetek Országos Szövetségének vezetője (National Federation of Voluntary Bodies providing Services for People with Intellectual Disability), Írország Jenei Andrea Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, gyógypedagógiai szak-és szakmai szolgáltatói koordinátor Prof. Dr. Katja Petry a Leuveni Egyetem pszichológia és oktatástudományi karának tanársegédje, Belgium A tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységeit multidiszciplináris csapatmunkával kell támogatni. A multidiszciplináris csapatban egészségügyi, oktatási és szociális szakember vesz részt, akik minden döntési folyamatba bevonják a tanulót és családját, és figyelmet fordítanak az adott személy környezetének egészére. Ezen a műhelybeszélgetésen bemutatunk egy példaértékű modellt, amit egy kutatói szemszögből összeállított előadás is igazolni fog. 3-as műhelybeszélgetés: Egyetemes tervezés és ésszerű alkalmazkodás az oktatásban rész: (Terem: Barcelona) rész: (Terem: Szöul) Hans Verpoest Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetségének (Flemish League of Catholic Schools for Special Education) képviselője, Belgium Prof. Dr. David Rodrigues Gyógypedagógusok Országos Szövetségének (National Association of Special Education Teachers) igazgatója, Portugália Kovácsevicsné Tóth Marianna Dél-Zselic Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája és Óvodája igazgatója, Magyarország

9 A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (2006) értelmében az egyetemes tervezés fogalma alatt a termékek, a környezet, a programok oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát. (3. old.) Az Egyezmény értelmében az ésszerű alkalmazkodás fogalma azokat az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását. (3. old.) Ebből adódóan minél jobb az egyetemes tervezés, annál kevesebb ésszerű alkalmazkodás válik szükségessé. Ezen a műhelybeszélgetésen két példaértékű modellt ismerhetünk meg az inkluzív tanterv/ tervezés kidolgozása témájában. 4-es műhelybeszélgetés: Iskolai (ön)értékelés az inkluzív oktatás szempontjából rész: (Terem: Olympia 3) rész: (Terem: Olympia 2) Ronald Haccou adjunktus, Fontys Egyetem OSO, Hollandia Prof. Dr. Carmen Dorrance az inkluzív nevelés professzora, Hochschule Fulda, Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Németország Dr. Schiffer Csilla az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának adjunktusa, Magyarország Az önértékelést több tanulmányban (McBeath et al, 1996; Smith & Barr, 2007; Bubb & Early, 2008; Roelande et al 2009) és újonnan elfogadott kormányzati iskolafejlesztési irányelvben is a magas színvonalú szakmai továbbfejlődés és iskolafejlesztés kulcsfontosságú elemeként és a kiváló minőség indikátoraként nevezik meg. Az átalakítás folyamatában az önértékelés központi szerepet játszik, és ez különösen igaz az együttnevelés területén. Ezen a műhelybeszélgetésen egy Németországban kifejlesztett önértékelési eszközzel és néhány magyarországi példával ismerkedhetnek meg a résztvevők.

10 5-ös műhelybeszélgetés: Az együttnevelést támogató adaptív technológia rész: (Terem: Olympia 2) rész: (Terem: Tokió) Veli-Pekka Sinervuo Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességekkel Élőkért igazgatója (FAIDD), Finnország Lorenzo Desideri pszichológus, AIAS Bologna, Olaszország Gyulavári Judit és Kiss Csilla a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanárai, Magyarország Adaptív technológia, valamint alternatív és augmentatív kommunikációs technológiák nélkül nem lehet biztosítani a sajátos igényű személyek teljes részvételét sem a többségi iskolákban, sem a társadalom egészében. Bár ez a technológia teljes körűen elérhető, az inkluzív oktatási környezetben gyakorta még mindig hiányzik a technológiai eszközök használatához és rugalmas alkalmazásához szükséges tudás, kompetencia és kreativitás. Ezen a műhelybeszélgetésen az előadók röviden ismertetik az adaptív megoldások többségi iskolákban való megvalósításához kapcsolódó tényezőket és kérdéseket, és rávilágítanak a támogató/adaptív technológiai szolgáltatások szerepére. Egy másik előadásban a résztvevők egy magyarországi példával ismerkedhetnek a látássérült gyermekek támogatására használt adaptív technológia alkalmazására. 6-os műhelybeszélgetés: A befogadó tanár kompetencia profilja rész: (Terem: Atlanta) rész: (Terem: Atlanta) Prof. Dr. Csányi Yvonne Eötvös Loránd Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara David Wohlhart kutató és tréner, KPH Graz, Ausztria John Willumsen az Inkluzív Nevelési Gyakorlat Dán Nemzeti Központjának vezető tanácsadója és kutatója (UCC - Danish National Centre for Inclusive Practise) Koppenhága, Dánia

11 Pedagógusok nélkül nincs sikeres inklúzió. A szakmai tudáson kívül különösen fontos szerepet játszik a szakmai hozzáállásuk és alapértékeik is: A szakmai tárgyi tudáson túl a pedagógusoknak ismerniük kell a gyermekkori/kamaszkori fejlődés jellegzetességeit, és pedagógiai készségekkel is kell rendelkezniük...a pedagógusoknak egész életükön át kell magukat képezniük. Kutatási készségeket kell elsajátítaniuk, és meg kell tanulniuk a kutatási eredményeket alkalmazni. Interperszonális készségekre és a közös munka fő jellemzőinek ismeretére van szükségük ahhoz, hogy eredményesen tudjanak együttműködni azokkal a személyekkel, köztük szülőkkel és szakemberekkel, akik segítik a tanulók igényeinek teljes körű meghatározását. A pedagógusoknak ezen túl a szakmájukat egyéni módon gyakorló személyekből közösségi módon gyakorló személyekké válniuk, és segíteniük kell a közösségi készségek fejlődését a teljes iskolai közösségen belül. (Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (2011) A befogadást segítő pedagógusképzés Európában Kihívások és lehetőségek (Teacher Education for Inclusion Across Europe Challenges and Opportunities) Odense, Dánia: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért) Ezen a műhelybeszélgetésen az előadók a befogadó iskolákban alkalmazott pedagógusi gyakorlat két pédáját mutatják be, és rávilágítanak a tanári kompetencia fontos elemeire. 7-es műhelybeszélgetés: Változáskezelés az együttnevelés fejlesztése folyamatában rész: (Terem: Szöul) rész: (Terem: Olympia 4) Karel Casaer SNI tanácsadó és az EASPD Oktatásügyi Állandó Bizottságának alelnöke Dr. Christine Lloyd a Roehampton Egyetem tiszteletbeli kutató munkatársa, London Education Consultant kutatás internacionalizáció és együttnevelés szakterületen, Fontys Egyetem, Hollandia Kapcsáné Németi Júlia az Educatio Nonprofit Kft. Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Irodája, irodavezető Varsányiné Salgó Julianna, a budapesti Pannónia Általános Iskola igazgatója

12 Folyamatosan változó világunkban nagyon fontos az, hogy az iskolák egyéni stratégiát dolgozzanak ki az újítások, változások kezelésére, amelynek megvalósításában az egész iskola részt vesz. Az újítások elutasítását sok esetben a változás nem megfelelő előkészítése, a célok egyértelmű meghatározásának elmulasztása és az összes érintett csapattag támogatásának hiánya okozza. Ezen a műhelybeszélgetésen a saját iskolájukban szerzett személyes tapasztalataikat mutatják be az előadók, illetve egy másik előadásban azokat a pedagógusok előtt álló fő kihívásokat ismerhetjük meg, amelyek az inkluzív iskolai gyakorlat kialakítása során merülnek fel. A résztvevők szintén megismerhetnek egy tanulás (tanuló és tanár) központú, bizonyítékon alapuló, hatásvezérelt szakmai fejlődési modellt, melynek célja az oktatási-nevelési gyakorlat inkluzív megközelítésének támogatása, bővítése és alátámasztása. Az előadásban szintén szó lesz a modellhez kapcsolódó kutatási eredményekről és a modellt gyakorlatban használó pedagógusok visszajelzéseiről. 8-as műhelybeszélgetés: Az együttnevelés költséghatékonysága rész: (Terem: Tokió) rész: (Terem: Olympia 3) Előadó: Luk Zelderloo az EASPD főtitkára Patrick Vandelanotte a GRIP vzw (Egyenlő jogokat minden fogyatékkal élő személy számára, Equal Rights for Every Person with a Disability) Az együttnevelés költséghatékonyságának biztosítása a gazdasági válságra tekintettel különösen kulcsfontosságú szempont. Sokan vélik úgy (tévesen), hogy az inklúzió megvalósítása rendkívül költséges tevékenység. A befogadó oktatási-nevelési környezet a szegregált rendszerhez képest alacsonyabb költségen működtethető...az egységes rendszer fenntartása alacsonyabb irányítási és adminisztrációs költségekkel jár. A közlekedés is költségtakarékosabb, mivel a szegregált rendszerben általában nagyobb távolságokban kell a tanulókat utaztatni. ( Letöltés időpontja: június) Minden országban törekedni kell a meglévő erőforrások hasznosítására, a kitűzött egyértelmű célok elérésére és a fenntartható oktatásfinanszírozás megteremtésére rövid, közép és hosszú távon egyaránt. Az inkluzív oktatási rendszer költségvetésének csökkentése nem csak egyéni szinten, hanem általában az inklúzióra mint célra jár beláthatatlanul káros következményekkel. ( Letöltés időpontja: június) A műhelybeszélgetés résztvevői megismerhetnek egy Flandriában 2008-ban készült tanulmányt, amelyben az inklúzió költségeit vizsgálták részletesen.

13 Műhelybeszélgetések (3. rész): szeptember 14. péntek 1-es műhelybeszélgetés: Mindenki számára elérhető élethosszig tartó tanulás a pénzügyi válságból származó kihívások kezelése (Terem: Olympia 1) Phil Madden az EASPD alelnöke és oktatásügyi állandó bizottságának elnöke, Egyesült Királyság Bruce Roch Vállalati társadalmi felelősségvállalás igazgató, Adecco Group, Franciaország Zvonka Pangerc Pahernik A Szlovén Felnőttoktatási Intézet (Slovenian Institute for Adult Education) promóciós és tájékoztatási osztályának vezetője, Ljubljana, Szlovénia A gazdasági válságra irányuló kiemelt figyelem miatt a hosszú távú (inkluzív) oktatási és képzési irányelvek meghatározása kormányzati szinten sok helyen háttérbe szorult. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az inkluzív élethosszig tartó tanulás különösen a pénzügyi válságok idején nélkülözhetetlen szerepet játszik a növekedés, a munkahelyteremtés, a társadalmi befogadás és a polgárok aktív társadalmi részvételének biztosításában. Ezen a műhelybeszélgetésen két szakember osztja meg a témához fűződő nézeteit a résztvevőkkel. 2-es műhelybeszélgetés: Az inkluzív élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó érintett szereplők együttműködése (Terem: Olympia 4) Dr. Johannes Schädler Siegeni Egyetem adjunktusa, Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Centre for Planning and Evaluation of Social Services (ZPE), Németország Graciela Sbertoli a VOX, az Élethosszig Tartó Tanulás Norvég Intézetének (The Norwegian Institute for Lifelong Learning) nemzetközi igazgatója az Alapkészségek Európai Hálózata (European Basic Skills Network) elnöke Várkonyi Zoltán, program koordinátor, Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért, Magyarország Jónás Gergely Kerekvilág Alapítvány képviselője, volt tanulásszervező, Pécs, Magyarország A több érintett bevonásán alapuló megközelítés az inkluzív élethosszig tartó tanulás megteremtésének egyik nélkülözhetetlen feltétele, ami szükséges ahhoz is, hogy a nyitott (mindenki számára elérhető) munkaerőpiacon jobb és több munkahelyet lehessen létrehozni a fogyatékkal élő személyek számára. Valamennyi érintett szereplő közös célért dolgozik, eltérő nézeteiket és szerepeiket pedig az együttműködés során tiszteletben kell tartani. Ezen a műhelybeszélgetésen az előadók az érintett szereplők együttműködésének példaértékű modelljét mutatják be.

14 3-as műhelybeszélgetés: Az alapoktatásból a szakoktatásba való átmenet elősegítése (Terem: Barcelona) Annemie Jennes Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége képviselője (Flemish League of Catholic Schools for Special Education), Belgium Geert Van de Vijver a BuSO De Hagewinde igazgatója, Lokeren, Belgium Lénárt Györgyné Martin János Szakképző Iskola, Miskolc Ahhoz, hogy a fogyatékkal élő személyek munkaerő-piaci esélyei javuljanak és korlátozások nélkül részt vehessenek a társadalmi életben, minőségi szakoktatásra van szükség. Sok sajátos nevelési igényű tanuló számára azonban nehézkes az alapoktatásból a szakoktatásba való átlépés folyamata. Ebből adódóan kiemelt figyelmet kell fordítani erre a folyamatra, amihez gondosan megtervezett segítséget kell nyújtani. A Funkcionális felmérés ebben a tekintetben az iskolai értékelő rendszer és a munkahelyi felmérés/értékelés összeegyeztetésének hatékonyabb eszközeként alkalmazható. A műhelybeszélgetés első előadója a Funkcionális felmérést, mint az iskolai értékelő rendszer és a munkahelyi felmérés/értékelés összeegyeztetésének hatékony eszközét mutatja be (max. 10 perc). A második előadásban egy magyarországi példaértékű modellt ismerhetnek meg a résztvevők. 4-es műhelybeszélgetés: A hosszú távú inklúzió alapjait megteremtő korai intervenció és támogatás (Terem: Szöul) Karel Casaer SNI tanácsadó és az EASPD oktatásügyi állandó bizottságának alelnöke, Belgium Hilary O Neill vezető beszéd és nyelv gyógyterapeuta, Enable Ireland Karin Mosler az Eurlyaid elnöke, Ausztria

15 Az inkluzív oktatási rendszer, az inkluzív iskola előtti és korai támogatási rendszer a befogadó társadalom alapkövei. Az inkluzív oktatás megteremtéséhez szükséges jogszabályi környezet kialakítása már folyamatban van, azonban... a korai fejlesztés területén még nincsenek megfelelő, a családközpontú és fejlesztő-támogató programokról rendelkező jogszabályok, és szintén hiányoznak azok az irányadó dokumentumok, melyek segítik az egészségügyi szakembereket a szolgáltatásokat a jelen gyakorlatban bekövetkező változásokhoz igazítani. Carpenter, B., Schloesser, J. & Egerton J. (Ed.) (2009). Változások a korai fejlesztésben Európában (European Developments in Early Childhood Intervention. Luxembourg: Eurlyaid the European Association on Early Intervention. [online elérhető: development_eng.pdf. Letöltés időpontja: június] A műhelybeszélgetés első előadásában az iskola előtti inkluzív nevelésről és az ehhez kapcsolódó jelenlegi folyamatokról lesz szó. Az előadó beszélni fog a gyermekek és családjaik előtt álló, inklúziót akadályozó tényezőkről is. A második előadásban a korai fejlesztés egy példaértékű modelljét ismerhetik meg a résztvevők. 5-ös műhelybeszélgetés: A nem-formális és informális tanulás elismerése és validációja Európában (Terem: Olympia 2) Yannick Lucas a Mutualité Française Indre-Touraine oktatási intézet képviselője, Franciaország Bernadette Grosyeux Gabrielle Központ (Centre de la Gabrielle) igazgatója, Franciaország Franz Wolfmayr Stájerországi Egyesület a Fogyatékkal Élők Segítségére (Association for Help for Persons with Disabilities) igazgatója, Ausztria A munkaerőpiac és általában a társadalom számára hagyományosan a legszembetűnőbb és leginkább elismert tanulási forma a formális oktatás és képzés keretei között megvalósuló tanulás. Néhány éve azonban egyre nő a nem-formális és informális környezetben megvalósuló tanulás jelentősége. Új módszerek bevezetésére van szükség ahhoz, hogy ezeket a láthatatlan tanulási formákat azonosítani és validálni lehessen. A nem-formális és informális tanulás elismerése és validációja mára az európai szakpolitika fontos kérdésévé vált. ( letöltés időpontja: június) A műhelybeszélgetés első előadásának témája az értelmi fogyatékos munkavállalók munkahelyi tapasztalatainak akkreditációjához kapcsolódó CAP/VAE projekt lesz. A második előadó egy osztrák példaértékű modellt mutat be.

16 6-os műhelybeszélgetés: Az együttnevelést támogató adaptív technológia (Terem: Olympia 3) Veli-Pekka Sinervuo Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességekkel Élőkért (FAIDD) igazgatója, Finnország Lorenzo Desideri pszichológus, AIAS Bologna, Olaszország Gyulavári Judit és Kiss Csilla a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanárai, Magyarország Adaptív technológia, valamint alternatív és augmentatív kommunikációs technológiák nélkül nem lehet biztosítani a sajátos igényű személyek teljes részvételét sem a többségi iskolákban, sem a társadalom egészében. Bár ez a technológia teljes körűen elérhető, az inkluzív oktatási környezetben gyakorta még mindig hiányzik a technológiai eszközök használatához és rugalmas alkalmazásához szükséges tudás, kompetencia és kreativitás. Ezen a műhelybeszélgetésen az előadók röviden ismertetik az adaptív megoldások többségi iskolákban való megvalósításához kapcsolódó tényezőket és kérdéseket, és rávilágítanak a támogató/adaptív technológiai szolgáltatások szerepére. Egy másik előadásban a résztvevők egy magyarországi példával ismerkedhetnek a látássérült gyermekek támogatására használt adaptív technológia alkalmazására. 7-es műhelybeszélgetés: Változáskezelés a befogadó szolgáltatás megvalósítása érdekében (Terem: Atlanta) Brian O Donnell az Értelmi Fogyatékossággal Élőknek Szolgáltatást Nyújtó Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Federation of Voluntary Bodies providing Services for People with Intellectual Disability) igazgatója, Írország Miguel Valles a Mira Cintra Oktatási Központ Sajátos Nevelési Igényű Személyeknek (Educational Centre for the Citizen with Disability) igazgatója, Portugália Johannes Ungar ügyvezető igazgató, Innova, Ausztria A szociális szolgáltatások szintén fontos szerepet töltenek be az inklúzió megvalósításának folyamatában. Folyamatosan változó világunkban nagyon fontos az, hogy a szolgáltatók egyéni stratégiát dolgozzanak ki az újítások, változások kezelésére, amelynek megvalósításában az egész szervezet részt vesz. A csapattagok gondolkodásmódját, a rájuk háruló szerepeket és az egész szervezet beállítottságát a cél érdekében meg kell változtatni. Az első előadó egy portugál oktatási központban szerzett személyes tapasztalatairól számol be. A második előadásban a Charlotte Blouin Intézet átalakulását ismertetik, melynek eredményeként zárt intézményből közösségi alapú szolgáltatóvá vált, és az előadó bemutatja a feladattal járó kihívásokat és pénzügyi vonzatokat is.

17 8-as műhelybeszélgetés: IBB2- Inkluzív gondozók A tanulási nehézséggel küzdő emberek munkatársakká válása (Terem: Tokió) Elnök és előadó: Sonia Staskowiak projekt munkatárs, EASPD és az IBB2 projektpartnere Ezen a műhelybeszélgetésen az előadó 2 projektet, az IBB és az IBB2 projektet mutatja be és 2006 között kidolgozták az IBB inkluzív képzési modellt, melynek célja az, hogy fogyatékossággal élő személyeket képezzenek ki fogyatékossággal élők gondozójává. Ez a képzési modell tette lehetővé, hogy a fogyatékossággal élők első alkalommal vehessenek részt a szociális szektorhoz kapcsolódó szakképzésben. A következő lépés a munkaerőpiacra való sikeres belépés elősegítése volt. A kétéves IBB2 ( ) projekt megvalósításában öt ország hat különböző szervezete működött közre. A második projekt során olyan megfelelő támogató rendszert dolgoztak és próbáltak ki, amelynek része egy mentor és a munkaadók, valamint a teljes csapat részére kifejlesztett, a sokféleséget támogató képzési modul.

18

19

20 design: A jelen kiadvány megjelentetését az Európai Bizottság Foglalkoztatási, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatósága Progress programja támogatta. A jelen dokumentum kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget. A projekt az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A jelen kiadvány kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.