A pedagógusok felkészítése oktató- nevelőmunkájukban alkalmazható, tehetségeket támogató pedagógiai módszerekre Helyzetelemzés, képzési feladatok

Átírás

1 A pedagógusok felkészítése oktató- nevelőmunkájukban alkalmazható, tehetségeket támogató pedagógiai módszerekre Helyzetelemzés, képzési feladatok Bevezetés Mielőtt a tehetséggondozásra felkészítő pedagógusképzés tartalmi áttekintésére térnék, egy rövid pillantást vessünk a tehetség biológiai, humángenetikai hátterére, amely segíti belátni a pedagógusok kitüntetett helyét-szerepét a tehetségek kibontakoztatásában. A biológiai-genetikai háttér szerepével kapcsolatban gazdag szakirodalom áll rendelkezésre, melyeket két csoportba lehet sorolni abból a szempontból, hogy a genetikai (örökletes) tényezőket vagy a nevelést (társadalmi tényezők) tekintik elsődlegesnek a tehetségek kibontakoztatásában. Talán a szélsőségesen egyik vagy másik oldalt kizárólagosnak tekintő nézetek ma már jellemzőek, a laikus közvéleményben azonban még nem mindig tudatosul a kétféle tényező kölcsönhatásának nagy jelentősége, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tehetségnek szinte megszámlálhatatlanul sokféle megnyilvánulása lehet. Ehhez a humán genom óriási polimorfizmusa és az ember természeti, társadalmi-kulturális környezetének rendkívüli változatossága biztosít alapot. A társadalmi környezet kulcsszereplője a pedagógus, aki a családdal együtt meghatározó tényező a gyermeki fejlődés nagyon összetett folyamatában. Tudnunk kell, hogy a genetikai alap (genom, génjeink összessége) minden egyes ember számára nem csupán egy, hanem plasztikussága folytán, sok lehetőséget rejt magában. Hogy e lehetőségek közül mi valósul meg az egyén élete során, az függ a nagyon sok hatást magában foglaló természeti, társadalmi-kulturális környezet hatásaitól. Az egyén életében, fejlődési folyamatában a genetikai alap és a sokféle környezet hatása nem különíthető el, de azt tudjuk, hogy az lenne az optimális, ha a genetikai alapok biztosította teljes és maximális kapacitás érvényre jutását biztosítanák az egyén élete során adott feltételek és hatások. A biológiai limitet, a maximális lehetőséget, megvalósítási értékeket nem ismerjük, abban azonban biztosak lehetünk, hogy messze vagyunk még attól, hogy az egyes ember fejlődésében ezt akár csak megközelítjük. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy az egyénre jellemző genetikai háttér biztosította lehetőségeket 1

2 egyénre szabott, optimális feltételek mellett a legteljesebb, legmagasabb szinten segítsük érvényre jutni. A fentiekből néhány olyan alapvető elv következik, amelyet a tehetség kibontakoztatásában végzett pedagógiai munka során feltétlenül és állandóan szem előtt kell tartani. - A differenciált, optimális esetben egyénre szabott, egyéni sajátosságokat állandóan, folyamatosan követő nevelő, fejlesztő tevékenység lehet a leghatásosabb; - Figyelemmel az emberi fejlődés élettani jellemzőire, a fejlesztő hatás a korai életszakaszban, 0- tól 3-5 éves korig rendkívüli jelentőségű lehet a későbbi életútra, ami a szülők, család szerepét, jelentőségét emeli ki. A szülők erre a feladatra történő felkészítése, minthogy biológiai, pedagógiai, pszichológiai ismeretek tekintetében többnyire laikusokról van szó, a megoldásra váró feladatok körében egy sajátos területnek tekinthető, a pedagógusok feladatai között; - A tehetségek azonosításában alkalmazott mérési-értékelési módszerek óvatos alkalmazása, a levont következtetések meghatározó szerepének kontrollált érvényesítése a fejlesztő munkákban, a tévedések minimalizálása okán érvényesítendő elv. (Mit mérünk, mi a mértékegység?) Pedagógusképzés és -továbbképzés áttekintése Tehetségfejlesztésre való felkészítés A 2005-ös felsőoktatási törvény a pedagógusképzésben jelentős szerkezeti változásokat hozott, tartalmilag és szerkezetileg is átalakult a képzés. A korábbi szerkezetben megvalósított képzési programok elemzése helyett ezért célszerűbbnek látszik az új tartalmak áttekintése, mert lehetőség adódhat a kiegészítésre, javításra, ha problémát tudunk azonosítani. Másrészt az átmeneti állapot a pedagógusok továbbképzésének jelentőségét, szerepét kiemelten fontossá teszi, hogy a közoktatás 21. századi igényeinek megfelelő felkészültségű pedagógusok végezzék munkájukat az intézményekben. A 2005-ös felsőoktatási törvénnyel bevezetett többciklusú képzés (bolognai-rendszer néven ismert) eltérő módon érintette a pedagógusképzés különböző területeit. Az óvodapedagógus- és tanítóképzés egyciklusú alapképzés (BA) maradt, a tanári képzés diszciplináris alapképzésre épülő mester szintű (MA, MSc) kimenettel zárul, egységesen egy szakként jelenik meg a felsőoktatásban számos szakképzettséggel (beleértve közismereti, művészeti, egészségügyi, agrár, műszaki, hitéleti szakképzettségeket). A 15/2006. (IV. 3) OM rendelet 2. sz. melléklet X. fejezet a Pedagógusképzési terület alapszakjainak, így az óvodapedagógus és tanító szak, a 4. sz. melléklet a tanári mesterszak képzési 2

3 kimeneti követelményeit írja le, ez utóbbin belül az egyes tanári szakképzettségek sajátos követelményeit is. A pedagógusképzés jogszabályi környezetének átalakításához kapcsolódóan a HEFOP projekt keretében, A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti megújítása címmel a pedagógusképző intézmények vállalták a korábbi képzési programok átdolgozását, megújítását. Ennek eredményeképpen az óvópedagógus- és tanítóképzés országosan egységes szerkezetben és tartalommal indult a 2006/2007-es tanévben, a legnagyobb szerkezeti átalakítással érintett tanári mesterképzés pedig néhány kivételtől eltekintve, a 2009/2010. tanévtől indul sok intézményben. A fent említett HEFOP projekt kiírásában szerepelt az az elvárás, hogy a kidolgozásra kerülő képzési programok tartalmazzák a tehetséggondozásra való felkészítést. Ennek az elvárásnak megfelelően elkészült, országosan is egyeztetett, szakértői értékeléssel is megerősített képzési programokból kiemeltem azokat a legfontosabb elemeket, melyek a Bevezetésben megfogalmazott elveknek megfelelően biztosítják a pedagógusképzésben a gyermekek sokoldalú fejlesztésére való felkészítést. Az óvodapedagógus tantervben a Személyiség fejlődése és alakulása, a Pedagógiai pszichológia a Differenciálás pedagógiája, Családszociológia tantárgyak emelhetők ki, mint amelyek céljaikban, tananyagaikban és követelményeikben hangsúlyosan megjelenítik ezeket az elveket: A fejlődés mint egész életen át tartó folyamat, a fejlődés alapkérdései, elemei. Anya és gyermeke kapcsolata. A szociális kompetencia fejlődése és az éntudat kialakulásának folyamata. a megismerés fejlődése csecsemő és kisgyermek korban. A differenciálás pedagógiája témakörben felkészítés az óvodás gyermekek egyedi jellemzőinek felismerésére. Az egyéni bánásmód alkalmazására. különbségek a a gyermek fejlődésében, integráció, inklúzió, fejlődési zavarok megjelenési formái az óvodában, a differenciálás területei és pedagógiai hatásrendszere a kognitív képességek területén, a motiváció, érzelmi, erkölcsi fejlődés folyamatában. Az alapozó ismeretekhez kapcsolódóan anyanyelvi, (nemzetiségi, idegen nyelvi) matematikai, informatikai, környezetismereti (egészségtani), ének-zenei, vizuális nevelési, testnevelési módszertani gyakorlati képzés és óvodai szakmai gyakorlat részei a képzésnek. Megjegyzés: jól látható, hogy a gyermeki fejlődésnek ebben a szakaszában a pedagógus elsődleges feladata az egyéni sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő, differenciált, sokoldalú fejlődés biztosítása, amely megalapozza a tehetség kibontakozását bármely lehetséges területen, ugyancsak a gyermek egyéni sajátosságainak leginkább megfelelően. A tanítóképzés tantervében a pedagógiai-pszichológiai alapismeretek elsajátítása után a Differenciálás pedagógiája, majd az ehhez csatlakozó Egyéni iskolai gyakorlatok kurzusok keretében nyújtanak felkészítést a tehetségek felismerésére és fejlesztésére iskolai munkában. E kurzusok keretében a tehetséges gyermekek teljesítmény- és viselkedészavaraival kapcsolatos, a másság felismerése és pedagógiai, módszertani kezelése is szerepel témaként. Fontos a tehetséggondozás szempontjából, hogy a tanítójelöltek a szülőkkel, családdal való kapcsolattartáshoz is kapnak útmutatást, ez pedig segítheti az iskolai és családi nevelés módszertani összehangolását. 3

4 Bemutatok néhány tartalmi elemet a tanítóképzés tantárgyi leírásaiból, melyek a fentieket alátámasztják: a Differenciálás pedagógiája kurzus leírásban az átlagostól eltérő ütemben fejlődő gyermek felismerése pedagógiai diagnosztikája a pszichológia módszereivel. A fejlesztő eljárások pszichológiai háttere, együttműködés más szakterületek képviselőivel, szülőkkel, segítő intézményekkel.. A tehetséges gyermek teljesítmény és viselkedészavarai. A hátrányos helyzetű gyermek tanulási problémái. A differenciált tanulásirányítás. Az egyéni iskolai gyakorlatban a differenciáló pedagógia tartalma:. egyéni bánásmód eljárásainak alkalmazásával a saját élmény kialakulásán keresztül a magatartási zavarokkal küszködő gyermek segítésével személyfüggő viselkedésüknek megtapasztalása, a tanulási zavarok diagnosztizálása, a fejlesztés tervezése, megvalósítása, együttműködési lehetőségek keresése más nevelési tényezőkkel (család, kollégák, iskolavezetés, külső tényezők ). A családdal való együttnevelés lehetőségei -ről közvetlen tapasztalat szerzése a gyakorlati követelmények között szerepel. A tanári mesterképzési szak képzési célja és elsajátítandó kompetenciák részletes leírását a fentebb idézett 15/2006. (IV. 3.) sz., többször módosított OM rendelet tartalmazza a 4. sz. mellékletében. A 7. pontban leírt képzési célok és a képzés során megszerzendő kompetenciák összhangban vannak a pedagógus kompetenciák és végzettségek közös európai elveivel. Ha a képzés során a leírt célok elérését a képző intézmények biztosítani tudják, akkor a pedagógusok hivatásuk gyakorlása során, felkészültségük alapján megvalósíthatják a tehetségek kibontakoztatásának folyamatos lehetőségét a közoktatásban az óvodától a fiatal felnőtt korig. Idézem a tanári szakra egységesen érvényes képzési célokat: A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és egyetemes emberi értékek elsajátítását; - tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségeinek fejlesztésére; - a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részleteiben megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni; - a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni; - az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának 4

5 integrálására, az önálló tanulási képességeinek magalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi lelki -szellemi egészségének fejlesztésére; - a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formál kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására, -a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; - szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra; - szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzései eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére. A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatainak ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindne előtt: Szakmai tudás.. Szakmai képességek. Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség. A tanári mesterképzést szakmailag alapozó BA, BSc képzésben a 10 kredit szolgálja a tanári pályaválasztás pedagógiai-pszichológiai alapozását, melynek során a gyakorlati pedagógia több területébe nyílik betekintési lehetőség. Ennek alapján a pályaválasztás megalapozottsága a későbbi pályaelhagyás valószínűségét is csökkenti. Az előkészítő, alapozó képzés fontosságára tekintettel, egy tananyag-csomagot állítottak össze az ELTE Neveléstudományi Intézet munkatársai a HEFOP program keretében, Az ajánlott tananyagban egy külön fejezet foglalkozik a tehetséggondozás iskolai gyakorlatával, módszertani kérdéseivel az Esélyegyenlőség és méltányos pedagógia c. Kötetben. (A teljes, 8 kötet egyéb, a tehetséggondozó munkában használható fejezetet tartalmaz, pl. Hatékony tanulás, Család gyermek társadalom, Iskolán kívüli nevelés, Pedagogikum a hétköznapokban és művészetekben. A teljes anyag elérhető a HEFOP P /1.0 projekt web lapján Alapszakos bölcsészettudományi tananyagok I. II. Címen) 5

6 A tanári mesterképzésben a tanárjelöltek tehetségek felismerésére, fejlesztésére történő felkészítésére alapvetően három területen nyílik lehetőség: a) A szaktárgyak/közismereti tárgyak keretében már a speciális tehetségek felismerése, fejlesztése valósulhat meg. Tanári szakképzettségi területenként határozza meg a képzési kimeneti követelmény azokat a sajátos kompetenciákat, amelyek az ilyen irányú tanári tevékenység alapjául szolgálnak. Kiemelkedő szerep juthat ebben a tantárgy-pedagógiai kurzusoknak, ezen a területen azonban még sok a tennivaló. A tantárgy-pedagógiai ismereteknek nincs kialakult rendszere, tudományos elismertsége nincs, vagy nagyon kevéssé érvényesül az akadémiai szinten, művelői nem kapnak megfelelő támogatást sem anyagi, sem tudományos elismertség területen. b) A bolognai rendszerű tanárképzés bevezetésével jelent meg először a képzésben a tehetségfejlesztő tanár szakképzettség. A kettős tanári szakképzettséget előíró rendszerben másodikként válaszható, tehát valamely más diszciplináris tárggyal együtt jelenik meg a tanár szakképzettségében. Idézem ennek a modulnak a sajátos képzési kimeneti követelményeit: A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik megbízható ismeretekkel rendelkeznek a tehetség azonosítás és fejlesztés témakörben, képesek a különböző életkorú és társadalmi helyzetű tehetséges gyerekek, ifjak, felnőttek szenzitív fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására, gazdagítására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására..sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: - Tehetségpedagógiai és pszichológiai ismeretek. A tehetségre vonatkozó legfontosabb tudományos kutatások eredményeinek ismerete: a tehetségfogalom és modellek, a tehetség összetevői, a tehetségtípusok kiemelt területei. - A tehetséges tanuló identifikációja, a mérőeszközök problematikájának ismerete; a komplex megközelítés elvén alapuló diagnosztizálási jártasság kialakítása. - A tehetségfejlesztés színterei. - A tehetséges tanulók tanulásával kapcsolatos sajátos problémák ismerete. Személyre szabott segítségnyújtás és tanácsadás. A tehetségek konfliktusai. - A különleges bánásmódot igénylő tanulókra (kötük a potenciálisan tehetséges tanulókra) vonatkozó pszichológiai, szociológiai, pedagógiai ismeretek. A képességeik alatt teljesítő (tehetséges) tanulókkal való bánásmód. - Tehetségfejlesztéssel kapcsolatos oktatáspolitikai intézkedések, jogi dokumentumok ismerete és értelmezése a tanulók esélyeinek növelése érdekében. 6

7 Szakmódszertani ismeretek: - Tehetségpedagógiai módszerek és stratégiák ismerete, differenciálás és individualizálás, gazdagító program, egyéni tehetségfejlesztő programok. A tantárgyakon átívelő. a tanteremtől eltérő iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek tehetségfejlesztésben játszott szerepének ismerete és érvényesülése. Tehetségfejlesztő tanári mesterszakon az EKF folytat, levelező tagozaton képzést, a 2010/2011. tanévtől. Az országos felsőoktatási felvételi eljárásban lehet jelentkezni a képzésre. c) A tanári mesterképzés harmadik eleme a pedagógia-pszichológia 40 kredites modul. Ez hivatott biztosítani a jelölt tanári pályára való alkalmasságát, az ehhez szükséges kompetenciákat. Szoros kapcsolatban van, és elemei folyamatosan kísérik, sőt feltételezik az iskolai gyakorlatokat. Ebben a modulban éppúgy, mint a pályaválasztást alapozó pedagógiai-pszichológiai 10 kredit a tehetséggondozás elméleti, de főleg gyakorlati-módszertani ismeretei megjelennek. A tanári kompetencia része a tanulók fejlődési folyamatainak, teljesítményének, személyiségfejlődésének értékelésére szolgáló eszközök, módszerek ismerete, a kapott eredmények hatékony alkalmazásának képessége, mely alapja a tehetségek felismerésének is. Így tehát nagyon fontossá válik a mérés-értékelési módszerek bevezetőben említett kritikus/felelősségteljes alkalmazásának megismertetése is. Tájékoztatásul bemutatom az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézeteinek munkacsoportjai által, a HEFOP program keretében, ban összeállított tantervet, mely érvényes a bolognai-rendszerű tanárképzésbe belépő tanári mesterszakot választó hallgatók számára. Minthogy a tantervi felépítést különböző szervezésű országos fórumok is megbeszélték, tartalmilag nem, de elnevezésükben eltérhetnek az egyes témakörök a különböző képző intézményekben. Az áttekintés azonban szemlélteti, hogy miként kap szerepet a tehetséggondozásra való felkészítés az általános, nem diszciplináris képzésben is. A tanári mesterképzés pedagógia-pszichológia modul tanterve Félév és óraszám TANTÁRGYAK Előfeltétel Óra- Érté- Kr Típ. kelés Kognitív folyamatok fejlődése és fejlesztése (ψea1) 30 ea. koll. 2 Kognitív folyamatok fejlődése és 30 ψea1 szem. gyj. 2 7

8 fejlesztése (ψgy1) Nevelés, személyiségfejlesztés (Pea1) 30 ea. koll. 2 Család és iskola a változó társadalomban (Pea2) 30 ea. koll. 2 Mindenki iskolája:* 1 (Pgy1) 30 szem. gyj. 2 Adaptív nevelés Inkluzív nevelés Inter és multikulturális nevelés Intézményes segítségnyújtás, támogatás Szabadidő-pedagógia Szociális kompetenciák fejlesztése Tehetséggondozás Változó család változó iskola Pedagógus személyiségfejlesztés és csoportépítés (Tr1) 30 Tré. 1 Kommunikációs tréning Önismereti tréning Autogén tréning * A felsorolt tantárgyakból egyet kell választani és teljesíteni. 8

9 Személyiség és egészségpszichológia 30 ea. koll. 2 (ψ2ea) Személyiség alakulása (ψ2gy) 30 ψea2 szem. gyj. 2 Tanulás és tanítás (Pea3) 30 Pea1 ea. koll. 2 9

10 A tanulás támogatása*(pgy3) 30 szem. gyj. 2 A tanulás tanulása Együttműködő tanulás, tanítás Nevelési és oktatási stratégiák, módszerek Projektpedagógia Tanulás a falakon túl Tanulási elméletek, stratégiák Tanulási környezetek 30 szem. gyj. 2 Modern eszközök a pedagógiában:* (Pgy2) A táblától az internetig Információforrások a tanulásban és a tanításban Oktatás-informatikai rendszerek az iskolában Taneszközkészítés, digitális tananyag- és tartalomfejlesztés Tanítás-tanulás virtuális, online környezetben Tanári hatékonyság fejlesztése*(tr3) 30 1 Tolerancia tréning Konfliktuskezelés 10

11 Segítő készségek fejlesztése Pedagógiai szociálpszichológia (ψ3ea) 30 ea. koll. 2 Csoportdinamika (ψgy3) 30 (ψea3) szem. gyj. 2 Tervezés és értékelés* 2 (Pgy4) 30 szem. gyj. 2 A tanulók fejlesztő értékelése Értékelés az iskolában Mikrotanítás Tantervek, oktatási programok és a pedagógiai program Tervezés az iskolában Az iskolák belső világa* (Pgy5) 30 szem. gyj. 2 Az iskola mint szervezet Az osztályterem mikrovilága Gyermekjogok, iskolajogok Hatékony kommunikáció a szervezetben Ifjúsági kultúra Pedagógiai konfliktusok megoldása * A felsorolt tantárgyakból egyet kell választani és teljesíteni. 11

12 Egészséges életmód * (ψgy4) 30 szem. gyj. 2 Preventív programok, Média és a gyerek Pszichés egészség és a terápiás lehetőségek a személyiség támogatásában Nehéz élethelyzetek és fejlődési periódusok Serdülőkori problémák Osztályfőnöki gyakorlat Szexuálpszichológia Sikamlós témák Családpszichológia Gyász Reflektív gyakorlat (Pgy6) (A tanítási gyakorlathoz kapcsolódóan) 15 Tanítási gy. szem. 1 Szabadon választható tárgy:* 2 Pszichológiai speciál kollégiumok Egészséges életmód Nehéz élethelyzetek és fejlődési periódusok Pedagógiai speciálkollégiumok A hatékony pedagógus Forrásalapú tanulás 12

13 Gyermek és iskola az európai filmművészetben Minőségfejlesztés Mozgalompedagógia Tanulási problémák Terek és berendezések Tanári záró vizsga és portfolió 5 Összesen Tanítási gyakorlat javasolt előfeltételei: ψea 1, 2, 3, ψ gy 1, 2, 3 Pea 1, 2,3, Tr1 P gy A tanári mesterképzést összefoglalóan áttekintve megállapítható, hogy az új, most induló rendszerben átdolgozott képzési tartalmak megfelelő felkészítést nyújthatnak a 10/12 18 éves korosztályú gyerekek/fiatalok iskolai tehetséggondozására, ha - a képző intézmények oktatói a tantervi kereteket színvonalas tartalommal és kellően gyakorlatorientált megvalósítással töltik ki. - a diszciplináris képzési modulokban, főként a szakmódszertani képzésben a tehetségek sokszínű megnyilvánulására és főleg a felismert tehetségek fejlesztésének a tudományterület sajátosságaiból adódó fejlesztésére felkészítik a jelölteket. Pedagógus-továbbképzés Az új képzési struktúra hatása a közoktatásban csak több év elteltével lesz mérhető, hiszen még a megvalósulás kezdeti szakaszán vagyunk, ebből a képzési formából kilépő tanár még nincs a közoktatásban. Így az átmeneti időszak miatt is a pedagógus-továbbképzések minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bírnak, érdemes tehát áttekinteni tartalmukat a tehetséggondozást érintően is. A megújuló pedagógusképzés mellett a továbbképzési formák is folyamatosan változtak. A rendszeres, törvénnyel is szabályozott pedagógus továbbképzések kezdete a 277/1997.(XII. 23). sz. kormányrendelethez vezethetők vissza. A rendelet alapján a különböző tanfolyami jellegű intenzív és kevésbé intenzív továbbképzések egy akkreditációs rendszeren keresztül kerületek be a továbbképzésbe, másrészt az újabb szakképzettséget nyújtó szakirányú továbbképzések, és a 13

14 sajátos pedagógus szakvizsga képzési követelményei, a képzésben részt vevők közalkalmazotti pedagógusi besorolásai, juttatásai szabályozottá váltak. A 7 évenként legalább 120 óra kötelezettség mindenképpen jelentős előrelépést jelentett a pedagógusok továbbképzésében, de egyben jelentős bővülést eredményezett a továbbképzési kínálatban is től már szakirányú továbbképzéssé fejlődött a tehetségfejlesztési szakértő képzés úgy, hogy példaértékűen, országosan egységes volt a programja, melyet a Kossuth Lajos Tudományegyetem és az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar együttműködésben dolgoztak ki. Ez az együttműködés és programösszehangolás mai napig érvényesül a jogutód intézményekben a tehetséggondozással, tehetségfejlesztéssel foglalkozó szakirányú továbbképzések területén. A tanfolyami továbbképzések, elsősorban a 277/1997. kormányrendelet hatásaként, jellemzően nem a felsőoktatási intézmények keretében folytak, hanem nagyszámú egyéb képzési szereplő lépett be erre a piacra, változó képzési kínálattal és minden bizonnyal változó színvonalon. A 2005-ös felsőoktatási törvény kapcsán a szakirányú továbbképzések tartalmi kidolgozása intézményi hatáskörbe került, az oktatási kormányzat az Oktatási Hivatalban történő regisztrációs kötelezettség előírásával tartja csak országos egységben ezt a képzési formát. A 10/2006. (IX. 25) OKM rendelet egységesíti a formai előírásokat, és a regisztrációhoz szükséges ügymenetet. Azonos képzési területen, azonos tartalmú képzések esetében a már regisztrált képzés képzésikimeneti követelményei alapján lehet csak indítási határozatot kérni az OH -tól, ezzel a korábbi képesítési követelmények rendszeréhez közelít az eljárás. A tanfolyami továbbképzési forma is fennmaradt, a 277/1997. sz. kormányrendelet a módosítások kapcsán a tanfolyam akkreditációk minőségbiztosítására törekedett, e célra alakult meg Pedagógus Akkreditációs Testület. Az akkreditált tanfolyamok száma jelentősen csökkent a Testület működése óta, remélhető az ezzel együtt járó színvonal-emelkedés. A tanfolyamok jelentősége a pedagógus-továbbképzésben várhatóan továbbra is fennmarad, tematikájuk valószínűleg követni fogja a közoktatás igényeit, színvonalukat illetően minden bizonnyal a szakmai közvélemény kontrolljára is szükség lesz a PAT akkreditációs eljárás mellett. A pályán működő pedagógusok számára, a szakirányú továbbképzések és tanfolyamok mellett, a végzettségi szint emelése és újabb szakképzettség megszerzése is lehetőség a tanári mesterképzésbe való bekapcsolódással. A tanári mesterképzésbe való jelentkezés egységesen a felsőoktatási felvételi eljárás keretében történhet, ennek gyakorlata még széles körben nem elterjedt, ezért inkább jellemző ma még a továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzésről szóló 277/1997-es kormányrendelet július 31-én életbe lépett módosításai az eddigiekhez képest új lehetőségeket nyitnak meg a 7 évenkénti továbbképzések teljesítésében. Az akkreditált tanfolyamok, szakirányú továbbképzési szakok, pedagógus szakvizsga mellett a részismeretszerzés, újabb műveltségterületi képzés a tanítóképzésben, a nem akkreditált, 30 óránál rövidebb képzések (min. 5 órás) és önképzés (óralátogatás, továbbképzési előadás megtartása stb.). Ez a nyitás pozitív és negatív hatásokat is rejt magában. Pozitív akkor, ha az ilyen továbbképzésre fordított idő nem csupán papíron megjelenő órákat és tartalmakat jelentenek, hanem valóban a szakmai fejlődést szolgálják. Ha ez nem teljesül, akkor nem volt értelme a 14

15 szabályozás ilyen tendenciájú módosításának és visszalépést jelent a korábbiakhoz képest egy olyan időszakban, amikor, nem túlzás, nemzeti sorskérdés a közoktatás a tartalmi, pedagógiaimódszertani megújulása. A tehetségek kibontakoztatására felkészítő, regisztrált szakirányú továbbképzések, a képzési-kimeneti követelmények tartalma Tehetségfejlesztő szaktanácsadó (NyME, ELTE) regisztrált: OH-FHF/973-1/2008 Pedagógus szakvizsga (DE, ELTE) (tehetséggondozás, tehetségfejlesztés választható tanulmányi területtel) OH-FRKP/1389-7/2007 Módszertani szaktanácsadó a tehetséggondozásban (ELTE) (OH-FHF/1191-6/2009 A képzések KKK-i az intézmények honlapjain megtalálhatók. A regisztrált továbbképzéseket a KKK-k betartásával bármely pedagógusképző intézmény indíthatja, ha az indítási feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat saját szenátusi jóváhagyásával benyújtja az Oktatási Hivatalhoz. Tehetségfejlesztő szaktanácsadó szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményei (részletek) A képzési cél A képzésben részt vevő pedagógusok felkészítése a tehetségfejlesztés speciális gyakorlati feladatatnak ellátására egyrészt a közoktatásban, másrészt különböző (nevelési, pályaválasztási, családsegítő, közművelődési) intézményekben. Felkészülésük során a tehetségfejlesztő pedagógusok (szakértők) olyan ismeretek, módszerek eszközök birtokába jussanak, melyekkel biztos alapokon tudják azonosítani és kiválasztani a tehetséges gyerekeket, a fejlesztésük, nevelésük során felmerülő problémák megoldásához segítséget, tanácsot tudnak adni. A képzésben részt vevők hatékonyabbá tudják tenni a műveltségi blokkhoz, tantárgyhoz, egyéb tevékenységi területhez kapcsolódó tehetségfejlesztő munkát tanórán és a differenciált fejlesztés más szervezeti kereteiben (szakkörök, fakultációk, szabadidő ) egyaránt. A képzés során elsajátítandó ismeretek 15

16 I. Elméleti alapok (pedagógia, pszichológia) 1. A tehetséggondozás és kutatás története 2. A tehetség leírása, definíciói, fajtái 3. A tehetség összetevői 4. Tehetség és társadalom 5. Tehetség és szocio-emocionális fejlődés 6. Kreativitásfejlesztés és pedagógiai implikáció II. A tehetségfejlesztés metodikája 7. A pedagógus szerepe a tehetségvédelemben és -fejlesztésben. 8. A tehetségek felismerése, azonosítása 9. A tehetségek fejlesztése, tehetségfejlesztő stratégiák 10. Gazdagító tehetségmetodika 11. Alulteljesítés, tanulási zavarok 12. Tanácsadás, optimális fejlesztés 13. Kutatásmódszertan. III. Speciális témakörök 1. Konfliktusok elemzése és kezelése 16

17 2. A pedagóguspálya szocializációja 3. Szocializációs zavarok és tehetség 4. Iskolai mentálhigiéne Az elméleti, alapozó képzés tanegységei olyan szakmai ismeretekhez, tudáshoz juttatják a képzésben résztvevőket, melyeknek birtokában azokat jártasság szintjén tudják alkalmazni a tehetséggondozás gyakorlatában. Jártasság a tehetség identifikáció objektív és szubjektív eszközeinek használatában; Jártasság tehetségpedagógiai módszerek és stratégiák alkalmazásában az oktató-nevelő munka folyamatában; Jártasság a speciális tehetségfejlesztő program elemeinek kidolgozásában, alkalmazásában; Jártasság a tanácsadásban, a problémák kezelésében. Az elvárt szakmai attitűdök Munkája során fontosnak tartja az egyéni sajátosságok figyelembe vételét, törekszik minden tanulóban felfedezni saját értékeit, tehetségét és igyekszik megérteni egyéni világukat. Elfogadja, hogy terveinek megvalósításában rugalmasan kell alkalmazkodnia a nem tervezett szituációkhoz, nyitott a tanulói kezdeményezésekre. El tudja fogadni a tanulók ötleteit, kezdeményezéseit, saját javaslatai elutasítását is. Elfogadó attitűddel rendelkezik a tanulók és a szülők irányában. Meggyőződéssel képviseli az értékelésben is a differenciálás és individualizálás elvét. Törekszik a valós helyzetek multidiszciplináris, sokoldalú elemzésére, nyitott a tananyag más tudományok felöli megközelítésére, a tanulás szervezése során törekszik a kreativ, sokoldalú megoldások megvalósítására. Megfelelő önismerettel rendelkezik ahhoz, hogy tanári kompetenciáit reflektálni és fejleszteni tudja. A képzési idő félévekben: 4 A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:120 A képzés alapítását a NYME nyújtotta az OKM OH-hoz, de ezzel a tematikával folytatja a képzést a Debreceni Egyetem és az ELTE PPK is, illetve ezt követően ennek megfelelő KKK-val indíthatja bármely pedagógusképző intézmény, ha az indítási feltételeket biztosítani tudja. 17