Tantárgyfelelős beosztása: ny. egyetemi docens Kurzusvezető neve: Dr. Kollár Gábor Kecskésné Nagy Eleonóra

Átírás

1 Kurzus neve: Minőségirányítás a kertészetben Idő: 2013/2014. Tantárgy neve: Minőségirányítás a Tantárgyelem neve: Minőségirányítás a kertészetben kertészetben Felelős Kar: KF Kertészeti Főiskolai Kar Felelős tanszék/intézet: Kertészeti Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kollár Gábor Tantárgyfelelős beosztása: ny. egyetemi docens Kurzusvezető neve: Dr. Kollár Gábor Kecskésné Nagy Eleonóra Kurzusvezető beosztása: ny. egyetemi docens főiskolai docens A kurzus kódja: Kredit: 2 A kurzus ismételten felvehető X szak(irány)ok/tagozat megnevezése ajánlott félév A kurzus jellege 1 félévi óraszám 2 Kertészmérnök szak/ levelező tagozat 1. K 5+10 Előtanulmányi követelmények 3 (a kurzusfelvétel előfeltételei): nincs Párhuzamosan felvehető kurzus(ok) kódja: A kurzus célja: A kurzus célja, hogy a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági alapismeretekre építve, gyakorlati és elméleti tudást nyújtson az élelmiszerbiztonsági feltételek megvalósítását és fenntartását szolgáló jó higiéniai (GHP), jó gyártási (GMP), jó mezőgazdasági (GAP) és jó forgalmazási (GDP) gyakorlatok szabályozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott kialakítására, fenntartására. Megalapozva ezzel a termék-előállítási folyamat során alkalmazott élelmiszerbiztonsági és minőségirányítási rendszerek folyamatos fejlesztésének szakszerű, a hatósági valamint a piaci igények szerint elvárt végrehajtását. A tantárgy során elsajátított ismeretek gyakorlati felhasználása lehetővé teszi, hogy a végtermék és a hozzátartozó szolgáltatás piacra jutásának (EU-s és nemzeti jogszabályi megfelelésének) és piacon maradásának (vevői elvárásoknak) változó feltételeit az alkalmazók minden esetben teljesíteni tudják, és ezt a felülvizsgálatokon (hatósági és vevői) képesek legyenek igazolni. Megismerjék az élelmiszerbiztonsági követelményeket, előírásokat és mindezek gyakorlati megvalósítását. Átlássák az élelmiszerlánc működését, ismerjék annak a főbb kritikus pontjait és a saját termékelőállítási folyamataikat oly módon tudják irányítani, hogy az élelmiszerlánc biztonságát ne veszélyeztessék. Ismerjék a GM szervezetek lehetséges hatását az élelmiszerláncban. A tantárgy ismeretanyaga felhasználható mind a termesztői, mind a feldolgozói, valamint az ezekkel kapcsolatos szaktanácsadói, kutatói tevékenység során Tematikája: Előadás (5 óra): 1. Bevezetés; Minőségügyi és élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 2. A gazdasági és piaci igények változásának hatása a minőségügyi módszerek és rendszerek időbeli és térbeli fejlődésére. A szemléletváltozás nyomon követése a minőségellenőrzéstől a minőségmenedzsment elvek kialakulásáig. 3. A standardizált követelmények jellegváltozása (múlt század elejétől napjainkig). A szabályozási célterület változásának bemutatása a mezőgazdasági szervezetek rendszermodelljén 1 kötelező = K, kötelezően választható = KV, szabadon választható = Sz 2 előadás esetén a jelölés pl.: 2+0; gyakorlat esetén a jelölés pl.: Annak meghatározása, hogy milyen tantárgyakból kell sikeres vizsgával rendelkeznie a hallgatónak az adott kurzus felvételéhez 1/5

2 4. A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek alapelvei, kapcsolódási pontjaik, alkalmazási területeik meghatározása, céljuk, szerepük a mezőgazdasági és kertészeti termesztésben, az élelmiszer-előállításban 5. Az élelmiszerlánc fogalma, működésének alapvető feltételei, szabályai nemzeti és nemzetközi szinten 6. A vezetés felelőssége: a szervezeti célok meghatározásának és a tervezésnek a folyamata, gyakorlati szerepük a folyamatok minőségének és az élelmiszerbiztonság fenntartásának a szempontjából. 7. Vevőközpontúság alapelvei; a külső és belső vevő fogalma, szerepük a termékelőállítási folyamat minőségének és biztonságának a fenntartásában Gyakorlat (5+5 óra): 1. Az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás külső szabályozási rendszere (jogszabályok, szabványok). A szabályozási rendszer elvei, célja, élelmiszerbiztonsági alapkövetelmények, az információforrások gyakorlati használata 2. Az élelmiszerek piacra jutásának alapfeltételei az alaptermékektől a feldolgozott termékekig. Az élelmiszerbiztonság alapfeltételei: GAP, GMP, GHP alapvető követelményei: jogszabályokban és szabványokban meghatározott szabályozása a vállalkozások méretétől és a termékvolumentől, valamint az értékesítés irányától függően. 3. Az élelmiszerbiztonsági veszélyelemzés, a HACCP alkalmazása a kertészeti gyakorlatban, a 7 alapelv teljesítésének módszere, eszközei, gyakorlata. 4. ÉBIR az elsődleges termékek előállításában és forgalmazásában, valamint a feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknál. 5. A folyamatszemlélet gyakorlati megvalósítása a termesztési és termelési folyamat során. A folyamatmenedzsment fogalma, alapelvei, módszerei. A folyamatszabályozás eszközei a gyakorlatban, az irányítást segítő módszerek, döntés-előkészítés az élelmiszerbiztonság területén. 6. A GLOBALGAP szabványok alkalmazási területei, alapelvek, a szabályozási rendszere; a GLOBALGAP rendszer kialakítása a PMO-knál és az egyéni vállalkozásoknál (I. és II. opció). 7. Az ISO élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer felépítése, követelményei, alkalmazása az élelmiszerláncban. 8. Az IFS és a BRC minőségügyi rendszer alkalmazási területe 9. A termék nyomon követési rendszere, alkalmazása a gyakorlatban. A vállalkozás dokumentációs rendszere: struktúrája és összhangja; 10. Vevői elégedettségmérés módjai, az információk felhasználásának lehetőségei a gyakorlatban 11. Az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek működésének az igazolása a gyakorlatban a rendszerműködés felülvizsgálati rendje (hatósági és tanúsítási). 2/5

3 Irodalom: Kötelező irodalom Kollár Gábor (2001): A minőségügy alapjai 2-1/1968 irányelv: HACCP rendszer és alkalmazási útmutató GLOBALGAP Általános előírások és ellenőrzési pontok, elfogadási kritériumok (All Farm Base, Crops Base, Fruit and Vegetables, Flowers and Ornamentals; Combinable Crops; Livestock, Aquaculture) Élelmiszerszabályozási információk; FVM kiadványok Fórián Zoltán(2008.): A magyarországi élelmiszeripar középtávú stratégiájának alapjai; Agrár Európai Kft.-ÉFOSZ Szeitzné Szabó Magda (2006): Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programja Jó Gyártási Gyakorlat GMP; C&C Szakágazati jó higiéniai útmutatók; C&C Sebők András (2001.): HACCP egyszerűen Ajánlott: kapcsolódó lapjai / Rendszerminőség/HACCP/ HACCP bevezetése Farkas József: Élelmiszerbiztonság: globális gondok, javítási törekvések Konzervújság LII. évf sz., p: (elérhető az Interneten) Sípos Gáborné: Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek szabványai: az ISO es szabványcsalád Minőség és megbízhatóság; sz., p: ; (elérhető az Interneten) Erdős Zoltán: Az ISO szabvány magfelelő alkalmazásának előkészítése Magyar minőség; sz., Tóthné Szita Klára: Az élelmiszerlánc kockázatelemzése életciklus megközelítésben Magyar minőség sz., p: A félév teljesítésének feltételei: Félévközi feladat: I. ZH órarend szerint o A zárthelyi dolgozat tizennyolc többválasztós tesztkérdésből és kettő rövid szöveges feladatból áll. A dolgozattal összesen, maximálisan 50 pont érhető el. Pluszpontért feladat: Internetes forráskeresés az élelmiszerbiztonsági szabályozók területéről, a gyakorlati órán ismertetett feltételekkel. A feladat beadása aláírási feltétel, igényes és határidőre történő teljesítés esetén 5 pluszpont adható a feladatra. o Leadási határidő: Az aláírás feltétele: Megajánlott jegy adható azoknak a hallgatóknak, akik legalább 31 pontot elérnek a félév során. Azok a hallgatók, akik nem írták meg a zárthelyi dolgozatot vagy annak 3/5

4 eredménye nem elégséges a megajánlott jegy megszerzéséhez, a vizsgaidőszakban megadott vizsganapokon szerezhetik meg érdemjegyüket a TVSZ előírásainak megfelelően A vizsgára bocsátás feltételei (ha a tárgy nem gyakorlati jeggyel zárul): az aláírási feltételeknél leírtak szerint A vizsga/félévvégi számonkérés: A vizsga írásban történik. A dolgozat tizennyolc többválasztós tesztkérdésből és kettő rövid szöveges feladatból áll. A dolgozattal összesen, maximálisan 50 pont érhető el. Az elégséges szinthez legalább 26 pontot kell elérni Félévvégi számonkérés tételei/témakörei: 1. A gazdasági és a piaci háttér változása mennyiben járult hozzá a minőségügyi módszerek és rendszerek kialakulásához, fejlődéséhez, szemléletváltozáshoz (a múlt század elejétől napjainkig)? 2. Ismertesse a minőségügyi rendszerek kialakulásának jellemzőit az eltérő kulturálispiaci viszonyok között (Japán, USA, Európa). Beszéljen e rendszerek egymásra hatásáról és eredményéről. Mit jelent az Integrált rendszerek működtetése, ismertesse előnyeit, hátrányait! 3. Hogyan változott a standardizált követelmények jellege, célterülete a szervezet folyamatainak tekintetében. Hogyan zajlott ez a folyamat a mezőgazdasági- és élelmiszerszektorban. 4. Ismertesse röviden, hogy az élelmiszerláncon belül működő szervezeteknél milyen minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazhatók. Milyen tényezők befolyásolják e rendszerek kiválasztását egy adott szervezetnél? 5. Fejtse ki az élelmiszerlánc fogalmát, határozza meg az élelmiszerlánc-szemlélet lényegét! Milyen szerepük és kötelezettségeik vannak a lánchoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó szervezeteknek? 6. Ismertesse az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek alapelvei közül a vezetés felelősségét! Határozza meg a tervezési folyamat lépéseit, dokumentumait, szerepüket! 7. Mit jelent a vevőközpontúság, hogyan mérhetjük fel és hogyan dokumentálhatók a vevői igények? Mi a szerepe az élelmiszerbiztonság és a minőség fenntartásában a belső és a külső vevőknek. 8. Milyen módjai lehetnek a vevői elégedettség felmérésének, részletesen ismertesse az ezekkel kapcsolatos ismérveket, hogyan használhatók fel az információk a szervezet fejlesztésében? 9. Hogyan épül fel az élelmiszer-előállítás és forgalmazás külső szabályozási rendszere, milyen források révén és milyen módon érhetők el az aktuális információk? Az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek milyen kötelezettséget írnak elő a külső szabályozókra vonatkozóan? 10. Ismertesse a GAP, a GMP, a GDP/GTP és a GHP szerepét az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan! Mely szabályozók határoznak meg előírásokat a jó gyakorlatokra vonatkozóan? 11. Ismertesse a HACCP módszer alkalmazásának előnyeit, milyen előírások vonatkoznak e módszer alkalmazására? Hogyan alkalmazható, milyen szerepet tölt be az élelmiszerláncban? 12. Milyen alapelvekre épül a HACCP módszere, hogyan alkalmazható ez a gyakorlatban? Részletesen ismertesse a kockázatelemzés elméletét és fázisait! 13. Miben térnek el az élelmiszerbiztonsági követelmények az alaptermék, a 4/5

5 feldolgozatlan termék és a feldolgozott termékek vonatkozásában? Ismertesse ennek szabályozási hátterét! 14. Mit jelent a folyamat- és a rendszerszemlélet a mezőgazdasági termék-előállítási gyakorlatban? Hogyan alkalmazhatóak a folyamatmenedzsment módszerek és alapelvek? Sorolja fel ennek előnyeit, hátrányait a szervezeti működés és a végtermék minősége, valamint biztonsága szempontjából! 15. Milyen minőségügyi rendszerszabványok alkalmazhatók az élelmiszerláncon belül az alaptermék-előállításban? Ismertesse ezek felépítését, szabályozási területét termelői csoportok és egyéni termék-előállítók esetén! 16. Hogyan épül fel az ISO szabványcsalád, az élelmiszerlánc mely szakaszain alkalmazható? Hogyan jelenik meg a szabványban az élelmiszerlánc-szemlélet? 17. Ismertesse az ISO szabványban az élelmiszerbiztonság biztosításához kapcsolódó kötelezettségeket! Hasonlítsa össze a szabvány által meghatározott veszélyelemzést a HACCP-nél megtanult veszélyelemzéssel! 18. Az élelmiszerlánc mely szakaszain alkalmazható az IFS és a BRC szabvány. Ismertesse főbb jellemzőit! 19. Milyen módjai vannak a folyamatok biztonságának és minőségének az igazolására egy élelmiszer-előállító szervezetnél. Ismertesse a különböző élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek felülvizsgálati rendjét, határozza meg annak előnyeit vagy hátrányait a szervezeti működésre vonatkozóan. A megajánlott jegy pontszám érdemjegy A kollokvium osztályzata pontszám érdemjegy Dátum: kurzus vezetője A hallgatók tájékoztatása megtörtént Dátum: hó nap hallgató aláírása 5/5