Hiv. sz.: 1899/05/ A Frontex évi munkaprogramja. 1/120. oldal

Átírás

1 Hiv. sz.: 1899/05/ A Frontex évi munkaprogramja 1/120. oldal

2 2/120. oldal

3 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ 5 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ BEVEZETÉS KÖRNYEZETI FELTÉTELEK 12 A FRONTEX ÉVI TEVÉKENYSÉGEIT BEFOLYÁSOLÓ ÁLTALÁNOS ÜGYEK LISTÁJA KÜLDETÉS, JÖVİKÉP ÉS ÉRTÉKEK MÓDSZERTAN 14 KOCKÁZAT- ÉS TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁS OPERATÍV KOCKÁZAT ÉS KOCKÁZATMÉRSÉKLÉS 15 A KÜLSİ HATÁROKON 2014-BEN TAPASZTALHATÓ HELYZET ÁTTEKINTÉSE AZ OPERATÍV KOCKÁZATOK CÉLZOTT ELEMZÉSE A VALÓSZÍNŐ FEJLEMÉNYEK A LEHETSÉGES FEJLEMÉNYEK AZ ISMERETLEN TÉNYEZİK KOCKÁZATI MÁTRIX AZ ÜGYNÖKSÉG IRÁNYÍTÁSÁRA HATÁST GYAKORLÓ TÉNYEZİK 25 SZERVEZETI KOCKÁZATOK ÉS KOCKÁZATMÉRSÉKLÉS 25 TELJESÍTMÉNYIRÁNYÍTÁS 26 PRIORITÁSOK FELÁLLÍTÁSA PÉNZÜGYI ÉS HUMÁN ERİFORRÁSOK A ÉVI STRATÉGIAI CÉLOK ÉS Fİ CÉLKITŐZÉSEK A CÉLOKTÓL A TEVÉKENYSÉGEKIG A 2014-ES MUNKAPROGRAMBAN TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK SZERINTI TEVÉKENYSÉGEK (KÖLTSÉGVETÉSI ÖSSZEGEKKEL) CÉLOK, FŐ CÉLKITŰZÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK ÉS EREDMÉNYEK CÉL HELYZETISMERET SA CÉL TÁMOGATÓ REAGÁLÁS SR CÉL VÉSZHELYZETI REAGÁLÁS ER CÉL FEJLESZTÉS DEV CÉL SZERVEZET OS CÉL SZEMÉLYZET - SF MELLÉKLET A SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS TARTALMAZÓ SZERVEZETI ÁBRA MELLÉKLET BESZERZÉSI TERV MELLÉKLET KÉPZÉSI TERV KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ /120. oldal

4 4. MELLÉKLET AZ OPERATÍV ALKALMAZÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK TERVE /120. oldal

5 Összefoglaló A Munkaprogram a Frontex operatív terve, amely tartalmazza a fı mőködési területeket, és javaslatot tesz azokra a tevékenységekre, amelyeket a Frontex stratégiájában és többéves tervében meghatározott célkitőzések és hosszú távú célok elérése érdekében végre kell hajtani ben a Frontex operatív tevékenységei két megközelítés köré csoportosulnak, amelyek minden típusú határszakaszon alkalmazhatók: Platformalapú operatív tevékenységek (a légi, tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott többcélú mőveletek igénybevételének fejlesztésére és fokozására, mely mőveletek a különös és aránytalanul nagy terhelésnek kitett területeken való tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyőjtés állandó platformjául szolgálnak; szükség esetén erısítésként a külsı határoknál; valamint az ügynökségek közötti együttmőködés erısítésére, illetve a határokkal kapcsolatos hírszerzésre), valamint Rugalmas operatív tevékenységek és visszatérési mőveletek (az olyan rugalmas együttmőködési keretek továbbfejlesztésére és alkalmazására, amelyek a tagállamok és a schengeni társult államok számára az Unió külsı határait érintı, azonosított fenyegetések és kockázatok kezelése céljából lehetıvé teszik a helyzetismeret, a reagálóképesség, az interoperabilitás és a teljesítmény növelését, ezáltal jelentısen hozzájárulnak a helyzet ismeretéhez, összhangban az EUROSUR célkitőzéseivel); Az operatív mőveletek földrajzilag és/vagy helyileg a következıkre összpontosulnak: a keleti, délkeleti és nyugat-balkáni területek Kelet-Európa, valamint a kelet-, középsı és nyugat-mediterrán régió migrációs útvonalai, illetve az Atlanti-óceán a nem uniós országokkal, az Unió ügynökségeivel és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttmőködés továbbfejlesztése (Europol, Alapjogi Ügynökség, Interpol, UNHCR, IOM); Az elızı évhez képest a következı kérdések mentén történnek további változások az éves munkaprogramban megjelenı források szerkezetében és elosztásában: az EUROSUR-keretrendszer továbbfejlesztése, bevezetése és mőködésbe állítása; operatív támogatás Görögországnak és Olaszországnak, amelynek célja az uniós szinten hozzáadott értéket nyújtó fenntartható határigazgatási kapacitások kiépítése; az új struktúrák (európai határırcsapatok) és tisztviselıtípusok (kirendelt vendégtisztek és a Frontex koordinációs tisztviselıje (FCO)) felhasználása, a képzést is beleértve; a Frontex módosított mandátumához kapcsolódó intézkedések további és finomhangolt végrehajtása; A Frontex 2014-ben is olyan helyzetben lesz, hogy prioritásokat kell felállítania. A kiemelt feladatok finanszírozása a hátrébb sorolt intézkedések végrehajtásának lelassulásához és elhalasztásához vezet. A bevételeket tekintve, a Frontex 2014-es költségvetése 4,8 millió euróval csökken (2013-hoz képest). Az elmúlt évek tapasztalatai amelyeket a folyamatban lévı tevékenységek megerısítenek azt mutatták, hogy a költségvetési-mőveleti tartalék hiánya azzal a veszéllyel fenyeget a tagállamok és a 5/120. oldal

6 Frontex számára, hogy vissza kell vonni a Frontex koordinált tevékenységeit. E kockázat enyhítése érdekében belsı intézkedések (operatív tartalék) meghozatalára került sor, amelyek biztosítják a pénzügyi és humán erıforrások rövid távú átcsoportosítását a váratlan helyzetek miatt szükségessé vált, tervezett operatív tevékenységekhez. EUR-ban Költségvetés, 2012 N2 Költségvetés, 2013 N1 Becsült költségvetéstervezet I. Az EU általános költségvetésében szereplı uniós támogatás ( ) II. A társult országok hozzájárulása a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez III. Az Egyesült Királyság és Írország hozzájárulása IV. A tagállamok bármilyen önkéntes hozzájárulása p.m. p.m. p.m. Támogatások és hozzájárulások összesen V. Meghatározott rendeltetéső bevételek p.m. p.m. Bevételek összesen ben nettó egy fıvel csökken a személyzet létszáma. A re vonatkozó többéves személyzetpolitikai terv legutóbbi változatával összhangban a 2014-es munkaprogram személyzetének létszáma összesen 317 (152 ideiglenes megbízott (TA), 87 szerzıdéses megbízott (CA) és 78 kirendelt nemzeti szakértı (SNE)). Az ideiglenes megbízottak és az AST besorolású munkatársak végleges megoszlása egyelıre nem ismert. A személyzet csökkentése miatti hiányt az új rendszerekkel (pl. EUROSUR, európai határırcsapatok (EBGT), kiküldött vendégtisztek (SGO), a Frontex koordinációs tisztviselıje (FCO)) meglévı szinergiák kihasználása és az erıforrások új funkciókhoz és feladatokhoz történı átcsoportosítása pótolja. 6/120. oldal

7 A beosztás típusa A évi uniós költségvetés szerint engedélyezett A évi uniós költségvetés szerint engedélyezett Javaslat 2014-re Ideiglenes megbízottak AD Ideiglenes megbízottak AST Létszámcsökkentés* Létszámterv összesítve Szerzıdéses megbízottak (CA) Kirendelt nemzeti szakértık (SNE) Összesen Az adminisztratív és a mőködési kiadások szokásos módon számított aránya 38 62%. A közvetlen mőködési kiadások a költségvetés 62%-át teszik ki 2014-ben, ami összességében 7,3 millió eurós csökkenést jelent 2013-hoz (N1) képest. Említést érdemel, hogy 2014-ben számos hosszú távú beruházásra kerül sor az Ügynökség 2015-ben esedékes költözésével összefüggésben. Az ebbıl következı megtakarítások leghamarabb 2015-ben jelentkeznek. EUR-ban Költségvetés, 2012 N2 Költségvetés, 2013 N1 Becsült költségvetéstervezet 1. cím Személyzeti kiadások cím Egyéb adminisztratív kiadások Adminisztratív kiadások összesítve Az 1. és 2. cím az összes kiadás százalékában 34% 33% 38% 3. cím Operatív tevékenységek A 3. cím az összes kiadás százalékában 66% 67% 62% Kiadások összesen A Frontex stratégiája szerint a Frontex költségvetésének legnagyobb részét a közös mőveletekhez rendelik. Erre annak érdekében kerül sor, hogy erısítsék a tagállamoknak a nagy erıpróbát jelentı helyzetek kezelésére szolgáló képességeit, valamint hogy javítsák a Frontex képességeit és hatékonyságát a tagállamok és a schengeni társult országok tevékenységeinek koordinálás terén. A 7/120. oldal

8 kockázatelemzés lehetıvé teszi, hogy a Frontex még inkább az illegális migráció fı útvonalaira összpontosítson, és erısítse azt a hatást, amit a határigazgatás a bőnözés ellen a külsı határokon folytatott küzdelemre fejt ki. A Frontex Igazgatótanácsának (MB) 39. ülésén 2013 végéig meghosszabbították a Frontex kísérleti operatív irodájának (FOO) mandátumát. Az Igazgatótanács úgy határozott, hogy az FOO nevét Frontex összekötı irodára (LO) változtatja, és némileg csökkenti feladatait. A Szervezet célnál az FOO számára kijelölt hely van, a jelenleg hozzá rendelt humán erıforrások feltüntetésével. A szárazföldi határokon folytatott közös mőveletekhez és kísérleti projektekhez 9,1 millió eurót (-0,2 millió euró) rendelnek az illegális migrációs hullámok kezelése, valamint a bőnözés ellen az EU keleti határain folytatott küzdelem hatásának fokozása érdekében; ez utóbbi tevékenység a keletmediterrán és balkáni útvonalakat, valamint adott esetben a keleti útvonalakat célozza meg. A korábbi évekhez hasonlóan most is a tengeri határokon végrehajtott közös mőveletek és kísérleti projektek részesülnek legnagyobb arányban a Frontex költségvetésében elkülönített forrásokból: ehhez a tevékenységhez 21,4 millió eurót (6,5 millió euró) rendelnek. A tagállamok operatív képességeinek a kibıvült mőveleti területek és hosszabb végrehajtási idıszakok lefedése érdekében elvégzendı erısítése javítja majd az illegális migrációs hullámok elleni küzdelmet a kockázatelemzés által azonosított útvonalakon. A légi határok 2,1 millió eurós (-0,2 millió euró) költségvetést kapnak az illegális migráció jelenségében és a bőnüldözésben tapasztalható ingadozásokkal szemben rugalmas megközelítés további végrehajtására, fıként a kockázatelemzés által azonosítandó különbözı repülıtereken mőködı kapcsolattartó pontok hasznosításával. A visszatérési mőveletek keretében fokozzák a kapacitásépítési tevékenységeket, és fenntartják a közös visszatérési mőveleteket szervezı tagállamoknak és schengeni társult országoknak nyújtott támogatást. Valamivel több, 9,5 millió eurós (+0,7 millió euró) költségvetést bocsátanak rendelkezésre. A mőveleti részlegen belül a költségvetési tartalék hiányából eredı kockázatot azzal mérséklik, hogy az egységekhez és ágazatokhoz rendelt pénzügyi eszközök egy bizonyos százalékát meghatározott rendeltetésővé teszik (központosított mőveleti tartalék). Ez az összeg használható fel a tevékenységek fedezésére abban az esetben, ha a migrációs helyzet/kockázatok miatt megváltoznak a prioritások. Következésképpen ezekre az összegekre (amelyeket továbbra is bizonyos célkitőzésekhez rendelnek) a pénzügyi kötelezettségvállalás kibocsátása elıtt egy megerısített jóváhagyási eljárást alkalmaznak. A kockázatelemzés stratégiai elemzési termékeket és ehhez kapcsolódó tanácsadást, valamint operatív és taktikai elemzési termékeket biztosít megfelelı idıben a belsı és külsı érdekelt felek számára. 1,4 millió eurós (+0,0 millió euró) költségvetést bocsátanak rendelkezésre e termékek és szolgáltatások minıségének javítására, több idıszaki és ad hoc kockázatelemzés elkészítésére és az Ügynökség operatív tevékenységeinek elemzési támogatására. A Frontex Helyzetelemzı Központja (FSC) továbbra is tudatosítja az érintettekben a kialakult helyzetet, valamint támogatja a kockázatértékelést és a vészhelyzeti/válságkezelési eljárásokat azzal, hogy tovább növeli az operatív képességet egy 9/7 szolgálaton keresztül (0,8 millió euró). Az Eurosur teljes mőködıképességének biztosítása érdekében 4,0 millió euró összeget különítenek el. Ez az összeg három terület, nevezetesen az információkezelés (2,0 millió euró), az információs 8/120. oldal

9 technológia (1,7 millió euró), valamint az Eurosur szakértıi csoport (a tervek szerint 0,2 millió euró) között oszlik meg. A kutatási és fejlesztési tevékenységek számára 2014-ben 1,0 millió euró költségvetés áll rendelkezésre, a határellenırzés harmonizációjának, illetve az operatív és mőszaki elıírások fejlesztésének irányítására. A tervek szerint továbbá olyan tevékenységek indulnak, amelyek célja a tagállamok tájékoztatása a határellenırzés terén végbement technikai/technológiai fejlıdésrıl (lehetıleg gyakorlati bemutatók szervezése útján), valamint a tagállamok közös érdekeinek bemutatása a határbiztonsági kutatások tekintetében. A képzési tevékenységek középpontjában 2014-ben az általános képzésekre (pl. közös alaptanterv (CCC), CML, EBGT) vonatkozó közös elıírások kidolgozása és biztosítása áll, a szakosított képzések csökkentése mellett. A különbözı tevékenységekre 4,05 millió eurós költségvetést (-0,7 millió euró) bocsátanak rendelkezésre. Emellett a Frontex a CEPOL-lal szorosan együttmőködve tevılegesen közremőködik az európai bőnüldözési képzési rendszerben (LETS). Az egyesített erıforrások egység 1,0 millió eurós költségvetéssel irányítja és továbbfejleszti az európai határırcsapatok (EBGT) és a mőszaki eszközök egyesített erıforrásokat. A közös mőveletekre szánt operatív erıforrások, a mőszaki és operatív segítségnyújtás és a gyorsreagálású operatív segítségnyújtás rendelkezésre állásának és bevethetıségének növelésével erısödik a Frontex reagálási kapacitása. Leírás Költségvetés, 2012 N2 Költségvetés, 2013 N1 Becsült költségvetéstervezet A-3 OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK Közös mővelet Kockázatelemzés, Helyzetelemzı Központ és EUROSUR Képzés Kutatás és fejlesztés és EUROSUR (2013-ig) Egyesített erıforrások Különbözı operatív tevékenységek Támogató operatív tevékenységek OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN A teljesítmény nyomon követésének a belsı ellenırzési szabványok megvalósítására szolgáló intézkedések végrehajtásának folytatása mellett garantálnia kell a Frontexnek a stratégiai céljai szerinti irányítását és igazgatását, ahogyan az a Frontex évi stratégiájában és többéves tervében szerepel. 9/120. oldal

10 E célból a következı öt fı teljesítménymutató meghatározására került sor: 1. Részvételi index 2014-ben az egyes operatív tevékenységekben részt vevı tagállamok számának a 2013-as szinten kell maradnia (átlagosan 25 részt vevı tagállam az operatív tevékenységekben). 2. Egyesített erıforrások alkalmazása a Frontex koordinált tevékenységeiben bevetett vendégtisztek 90%-ának az EBGT egyesített erıforrástól kell érkeznie. 3. Termékmegvalósítási arány a Frontex termékeinek és szolgáltatásainak megfelelı idıben történı megvalósítását a 2013-as szinten kell tartani (100%). Ennek eléréséhez a külsı hozzájárulások megfelelı idıben történı teljesítését a 85%-os szinten kell stabilizálni. 4. Ügyfélelégedettség a Frontex termékeinek és szolgáltatásainak minıségére helyezett még nagyobb hangsúly következtében növekednie kell az ügyfélelégedettség szintjének (0,2 pontos növekedés, 4,0-ig). 5. Erıforrások aránya a részt vevı tagállamok operatív tevékenységekhez való hozzájárulása a fogadó tagállamok hozzájárulásaihoz képest 40%-ra (humán erıforrások), illetve 60%-ra (mőszaki eszközök) emelkedik. Mivel az adatok a különbözı típusú határokon jelentısen eltérnek, a hangsúly a tengeri határokra helyezıdik. A dokumentum elsı (általános) része egy Bevezetéssel és a Környezeti feltételek felmérésével indul, amely szakasz röviden ismerteti a Frontex társadalmi és munkavégzési környezetének külsı tényezıit. Ezt követi a Frontex küldetésének, jövıképének és értékeinek felvázolása, majd a dokumentum tervezése és kidolgozása során figyelembe vett módszertani szempontok rövid áttekintése. A fejezet a felmerülı operatív kockázatok és a javasolt hatásmérséklı intézkedések ismertetésével folytatódik, amelyeket egy kockázat mátrix foglal össze. Az elsı rész a szervezeti és irányítási kérdések, így a szervezeti kockázatok és a hatásmérséklés, a teljesítményirányítás, a prioritások felállítása és a javasolt tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi és humán erıforrások részletes ismertetésével zárul. Ahogy a fejezetcím is jelzi, ezt a részt az olvasónak úgy kell értelmeznie, hogy nem veszi figyelembe azt a szemléletet, amelyet a dokumentum többi részét illetıen választani kíván. A dokumentum második része (Stratégiai célok és kiemelt célkitőzések 2014-ben (a Frontex legfontosabb tevékenységi területei)) összeköti a munkaprogramot a Frontex stratégiájával és többéves tervével. Ebben a részben a dokumentum valamennyi 2014-re szóló tevékenységet kétféleképpen csoportosít és dolgoz ki: Elıször tevékenységi területenként, Másodszor a célok/kiemelt célkitőzések és a prioritási kritériumok szerint. A kritikus, átfogó kérdések (Eurosur, saját eszközök és EBGT) külön kerülnek említésre. A különbözı tevékenységi területek leírása elıtt a dokumentum röviden áttekinti a költségvetés elosztását, és összehasonlítja a hagyományos (címek szerinti) és a tevékenységalapú költségvetés-tervezést. A következı fejezet bemutatja, hogyan oszlanak meg a pénzügyi források a Frontex különbözı fı tevékenységi (funkcionális) területei között. A záró fejezet ugyancsak a forráselosztás gyakorlatát tárgyalja, azonban azt egy tevékenységalapú megközelítés szerint teszi. Az erıforrás-elosztás tekintetében ez a rész nagyrészt a humán 10/120. oldal

11 erıforrásokkal foglalkozik, mivel az elızı fejezet a pénzügyi erıforrásokra összpontosított. A dokumentum minden egyes kiemelt célkitőzés esetében meghatározza az említett tevékenységek révén elérendı eredményeket. Az eredmények elérését az egyes célkitőzésekhez rendelt mutatókkal lehet mérni. A harmadik rész több mellékletbıl áll (1 4. melléklet). Az 1. melléklet egy szervezeti ábrát foglal magában, és ismerteti az egyes funkciókhoz rendelt humán erıforrást képezı munkatársak számát; A 2. melléklet a 2014 során végrehajtandó beszerzési eljárásokat tekinti át; A 3. melléklet a évi képzési tervet és képzési portfóliót dolgozza fel; A 4. melléklet (EU-minısített adat) a 2014-re vonatkozó mőveleti tervet vázolja fel. A 4. mellékletet a schengeni társult országok a szavazati joguk gyakorlásához használják fel, amely a részvételükkel zajló vagy rájuk hatást gyakorló tevékenységekre korlátozódik. A 4. melléklet, bizalmas tartalma miatt, EU-minısített adat besorolást kapott, amelynek közzététele veszélyeztetné a tagállamok által irányított és támogatott, a Frontex által koordinált tevékenységek sikerét és komolyan ártana annak. 11/120. oldal

12 1. Általános rész 1.1. Bevezetés Az elsı (általános) rész összekapcsolja a Frontex stratégiáját a konkrét tevékenységekkel (amelyeket a második rész mutat be). E rész bemutatja a környezetet és a humán és pénzügyi erıforrások elosztását. Ezenkívül kifejti a tevékenységek közötti prioritások megállapításának kritériumait. Az általános rész egyik fontos szakasza bemutatja, hogy milyen intézkedésekre kerül sor a kockázatok mérséklése és a fı teljesítménymutatók fényében a célkitőzések elérése érdekében. A második rész a tevékenységek prioritások szerinti listáját tartalmazza, az Ügynökség tevékenységi területei szerinti bontásban. Ez a tevékenységalapú irányítás és a tevékenységalapú költségvetéstervezés célját szolgálja, mivel minden egyes tevékenység a várt eredmények leírásával és a hozzá rendelt humán és pénzügyi erıforrások feltüntetésével jelenik meg. A jelenlegi állapotban a humán erıforrásoknál bizonyos számok kétszer kerülnek számításba, amit a végleges változatban kijavítanak. A mőveletek és képzési tevékenységek részletesebb tervét külön mellékletek mutatják be (elıkészítés alatt). A mőveleti terv a munkaprogram szőkített melléklete Környezeti feltételek A Frontex instabil környezetben tevékenykedik, amely politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezık hatásának van kitéve. E fejezet azokra a tényezıkre világít rá, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a javasolt munkaprogram végrehajtását. A környezeti feltételek megfigyelése egy állandó folyamat, amely a Frontex tevékenységeinek megváltoztatásához vezethet. Részletesebb megállapításokat tartalmaznak a különbözı elemzési termékek, így az éves és féléves kockázatértékelések, valamint a negyedéves jelentések, mint a FRAN negyedéves jelentései és a célzott kockázatértékelések. A Frontex évi tevékenységeit befolyásoló általános ügyek listája A Lisszaboni Szerzıdés és az Európai Unió Alapjogi Chartája; a Frontex-rendelet; az Európai Unió és a schengeni térség bıvítése; a stockholmi program; a belsı biztonsági stratégia; a Tanács következtetései; az EU külkapcsolati politikája; Az EU belsı biztonsági stratégiájának végrehajtásáról szóló bizottsági közlemény; Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata a decentralizált szervekrıl; 12/120. oldal

13 az EU decentralizált szerveire vonatkozó közös megközelítés (amely ütemtervet is magában foglal); a menekültügyre és a migrációkezelésre vonatkozó görög cselekvési terv; a tevékenységalapú költségvetés-tervezést magában foglaló tevékenységalapú irányítás fokozatos, módszeres bevezetése; az EU javasolt többéves pénzügyi kerete ( ); munkamegállapodások és visszafogadási megállapodások megkötése; a tagállamok állami szektorainak pénzügyi helyzete az EU-ban és az ezt követı megszorító intézkedések és takarékossági politikák ; politikai fejlemények olyan harmadik országokban, amelyek az illegális migráció származási vagy tranzitországai; az Eurosur-rendelet végrehajtása; a Frontex új székhelyének elıkészítése és a költözés Küldetés, jövıkép és értékek Küldetés A Frontex az EU Alapjogi Chartájával összhangban támogatja, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. A Frontex támogatja a tagállamokat (MS) 1 a hatékony, valamint magas és egységes színvonalú határellenırzés megvalósításában. A Frontex koordinálja az operatív és uniós intézkedéseket, hogy közös választ adjanak a külsı határokon kialakuló különleges helyzetekre. A Frontex kombinált eszközként fejleszti a tagállami és uniós szintő kapacitásokat a külsı határokon tapasztalható migrációs hullámok jelentette kihívások leküzdése, valamint a szervezett bőnözés súlyos formái és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. A Frontex a hiteles Európai Határirányítási Ügynökség, amely erısíti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséget azzal, hogy támogatja a tagállamokat feladataik teljesítésében. Jövıkép A Frontex az integrált határigazgatás koncepcióját alkalmazza, és az EU Alapjogi Chartájának teljes körő tiszteletben tartása alapján elımozdítja az európai határigazgatási kultúrát. Szakértı személyzetének, valamint operatív és adminisztratív kapacitásainak köszönhetıen a Frontex képes hozzáadott értéket teremteni az Európai Unió számára. 1 A tagállamok e dokumentumban használt fogalma magában foglalja az Európai Unió tagállamait és a schengeni társult országokat. 13/120. oldal

14 Értékek A csapatmunkára összpontosító és nyílt kommunikáción alapuló keretrendszerben a Frontex személyzete magáévá teszi és megéli a szervezeti értékeket. Következésképpen magas szintő szakmaisággal folytatja tevékenységét. A Frontex tevékenységeit a humanitás kapcsolja össze az alapvetı jogok mint a hatékony integrált határigazgatás elengedhetetlen és szerves elemének elımozdításával és tiszteletben tartásával, ami a Frontexbe vetett bizalom alapját képezi. OPEN COMMUNICATION TRUSTWORTHINESS HUMANITY PROFESSIONALISM TEAMWORK TRUSTWORTHINESS MEGBÍZHATÓSÁG HUMANITY HUMANITÁS PROFESSIONALISM SZAKMAISÁG OPEN COMMUNICATION NYÍLT TEAM WORK CSAPATMUNKA KOMMUNIKÁCIÓ 1.4. Módszertan A munkaprogram a szervezeti tervezési ciklus szerint, a Frontex-rendeletben megállapított határidık figyelembevételével készül. A Frontex bizonyos tevékenységei az EU belsı biztonsági stratégiájának prioritásait középpontba helyezve hozzájárulnak az uniós szakpolitikai ciklushoz,. A szervezeti tervezési ciklussal összhangban a Frontex munkaprogramja ismétlıdı lépésekkel halad elıre. Ez lehetıvé teszi a helyzet egyre alaposabb megismerését, valamint a dokumentum módosítását, amennyiben az értékelések szerint az operatív kockázat szintje változik az adott év folyamán. Következésképpen a mőveleti terv és a képzési tevékenységek alapvetı elemeit is tovább kell fejleszteni a szervezeti tervezési ülésen (június közepén), majd az éves kétoldalú megbeszéléseken (október elején) részletesebben ki kell dolgozni és el kell fogadni. Ugyanez érvényes a Frontex szervezeti struktúrájára. A Frontex operatív iroda értékelésének eredményei alapján, amelyet az Igazgatótanács készített 2013-ban, az ajánlások végrehajtásának tervét a évi munkaprogram végrehajtása során csiszolni fogják. A Frontex egy célokon és prioritásokon alapuló megközelítést alkalmaz. A Frontex hat célja (helyzetismeret, támogató reagálás, vészhelyzeti reagálás, fejlesztés, szervezet és személyzet) megszabja az Ügynökség stratégiai irányát. A célok között nincs fontossági sorrend. Az egyes célokhoz tartozó fı célkitőzések (amelyeket a Frontex stratégiája és többéves terve részletez) és az e munkaprogramban foglalt tevékenységek viszont fontossági sorrendbe vannak állítva. Kockázat- és tevékenységalapú irányítás A Frontex a teljesítményét minıségellenırzési és kockázatkezelési intézkedések, illetve irányítási intézkedések végrehajtásával igyekszik javítani, amirıl valamennyi szinten a fı teljesítménymutatók elérése tanúskodik. A kockázatkezelés egy állandó folyamat, amelyet a felsı vezetés hajt végre a szervezeti kockázatok mérséklése érdekében (lásd részletesebben az 1.6. fejezetben). 14/120. oldal

15 A Frontex fokozatosan tevékenységalapú irányítást és tevékenységalapú költségvetés-tervezést fog alkalmazni, az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament júliusi együttes nyilatkozatának ajánlásával összhangban Operatív kockázat és kockázatmérséklés A külsı határokon 2014-ben tapasztalható helyzet áttekintése Az operatív kockázatok célzott elemzése A Frontex éves kockázatelemzése és különösen a évi helyzet leírásai, illetve azon fı gazdasági, jogi vagy mőszaki tényezık vizsgálata alapján, amelyek valamilyen módon hozzájárulhatnak az EUba irányuló illegális migrációhoz, ez az áttekintés az Unió külsı határai mentén tapasztalható helyzet lehetséges alakulását vizsgálja. A Frontex éves kockázatelemzésének kibocsátása óta az Unió kibıvült Horvátországgal, amelynek szárazföldi, légi és tengeri határai immár az EU külsı határainak részét képezik. Az EU-ba irányuló illegális migráció tekintetében Horvátország inkább tranzitországnak számít, mint célországnak. A Nyugat-Balkán részét képezı Horvátországba irányuló illegális migrációt nagyrészt azon migránsok másodlagos hullámai határozzák meg, akik a török határ illegális átlépésével jutottak az Unió területére. Horvátország uniós csatlakozásának ténye tehát, mivel az ország még nem csatlakozott a schengeni térséghez és továbbra is fennmarad a határellenırzés Horvátország és a többi tagállam között, várhatóan mérsékelt hatással lesz az illegális migránsok által használt fı útvonalakra. Várhatóan több illegális migráns használja majd a Görögországot a schengeni térséggel összekötı fı útvonalat, amely Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságon és Szerbián keresztül Magyarországra vezet. A jelenlegi tudásunk alapján meghatározhatók olyan fejlemények, amelyek valószínőleg bekövetkeznek, illetve olyanok, amelyek lehetségesnek tőnnek. Végül, a múltból merített tapasztalatok azt mutatják, hogy számos olyan elıre nem látható esemény és tényezı merülhet fel, amelyek mélyrehatóan és kiszámíthatatlan módon befolyásolhatják a határoknál kialakult helyzetet A valószínő fejlemények Az elırejelzett legjobb forgatókönyvek szerint amelyek valószínőleg megvalósulnak és közvetlen kihatással lesznek a külsı határoknál fennálló helyzetre továbbra is a mediterrán térség lesz az illegális migráció fı belépési területe, és növekedni fog az utasforgalom. Az illegális határátlépés várhatóan ezután is az EU déli és délkeleti határain összpontosul Az utóbbi öt év során az EU-ba irányuló illegális migráció kiinduló országainak földrajzi elhelyezkedése alapján a legvalószínőbben továbbra is a dél-mediterrán partvidék határterületein és a Törökországgal közös határokon kell szembenézni illegális határátlépéssel. Az EU-ba irányuló illegális migrációs áramlásban továbbra is felülreprezentáltak lesznek azok a migránsok, akik viszonylag könnyen/könnyített eljárás keretében léphetnek be Törökországba és/vagy Észak-Afrikába, vagy ezeken a területeken élnek. 15/120. oldal

16 Az internet és a közösségi oldalak hozzájárulnak az uniós külsı határok sérülékeny pontjainak gyors kihasználásához, lehetıvé téve a viszonylag olcsó és nem túl bonyolult illegális határátlépést. A szárazföldi és a tengeri határokon zajló illegális határátlépés várhatóan ezután is a határellenırzı hatóságok jelentıs mozgósítását teszi szükségessé az Unióban. Az Észak-Afrikából és a Közel-Keletrıl származó, növekvı számú migráns várhatóan elıbb Törökországba mint tranzitországba lép be a légi határokon keresztül, majd megkísérli többek között hamisított dokumentumok segítségével illegálisan átlépni az EU határát. Isztambul repülıtere a különbözı uniós tagállamokba tartó illegális migránsok fontos csomópontja, amely az utóbbi néhány évben folyamatosan növelte utasforgalmát, és bıvíti az Afrikát és a Közel- Keletet célzó stratégiáját. A török repülıterek ily módon továbbra is az Unióba utazó illegális migránsok közös beszállóhelyei lesznek. Növekvı utasforgalom A növekvı globális mobilitás, a vízumliberalizációs folyamatok, valamint a keleti határok mentén létrejött új kishatárforgalmi megállapodások miatt a külsı határokon fıleg a légi határokon várhatóan számottevıen növekedni fog a legális utasforgalom a következı évek során. A növekvı utasforgalommal összhangban bevezetendı regisztráltutas-program még jobban biztosíthatja a jóhiszemő utasok akadálytalan forgalmát. Valóban, míg a külsı légi határokon történı utasmozgást egy többrétegő rendszer segítségével igazgatják, amelyben a határ négy elemre oszlik (a kiinduló országokban, a beszállási repülıtereken, a határon és a határátlépés után), a fizikai határ egyre inkább másodlagossá válik a kockázatelemzés szempontjából, mivel az ellenırzés és az átvilágítás jóval azelıtt kezdıdik, hogy az utasok kereszteznék a határátkelıhelyet és elhagynák a repülıteret. A határigazgatás egyre inkább a kockázat mértékén alapul, és a beavatkozások a magasabb kockázatú utasmozgásokra összpontosulnak, míg az alacsony kockázatú utasforgalom akadálytalanul haladhat. A növekvı utasforgalom hatékony kezelését szolgáló fontos stratégia az automatikus határellenırzési rendszerek kidolgozása és mőködésbe léptetése. A tagállamok különbözı repülıterein folyamatosan bevezetik e rendszereket. Az automatikus határellenırzési rendszerek az útlevélben lévı elektronikus információt használják fel, például az arcfelismerı technológia révén, és így végzik el azt az ellenırzést, amelyet a határátkelıhelyeken általában manuálisan hajtanak végre. Az alacsony költségő légifuvarozók növekedésével a légiközlekedési környezet egyre összetettebbé válik. Emellett az utazás mind bonyolultabb jellege és a bőncselekmények egyre kifinomultabbá válása még nagyobb munkaterhelést jelent a határellenırzést végzı tisztviselık számára, és tovább nehezíti a tervek és az utasokkal kapcsolatos kockázatelemzések kidolgozását. 16/120. oldal

17 A lehetséges fejlemények A vegyes migrációs hullámok növekedése: menedékkérık és illegális bevándorlók Az EU továbbra is számos nemzetközi védelmet kérelmezı személyt fogad be. Másrészrıl viszont igen nagyszámú gazdasági migráns igyekszik a menekültügyi eljárás révén az EU területére lépni vagy ott letelepedni. A migrációs hullámok vegyes jellege a nemzeti menekültügyi rendszereket további terhelés alá helyezi, és kikezdi a menekültügyi eljárások hitelességét. Ezért, noha a tagállamok folytatják menekültügyi rendszereik reformját, egyre inkább szorgalmazzák olyan uniós szintő megoldások kidolgozását a migráció és a menekültügy kérdésére, amelyek a származási és a tranzitrégiókban kezelik a helyzetet. Továbbra is az afgánok nyújtják be a legtöbb menedékkérelmet, és növekszik a határokat illegálisan átlépı szíriaiak száma, akik nagyrészt az EU közép-európai régiójában keresnek menedéket. Az afganisztáni helyzet még egy ideig bizonytalan marad. Ráadásul a jelentıs iráni és pakisztáni afgán közösségek egyre romló biztonsági helyzetnek és az országok elhagyására irányuló kormányzati nyomásnak lesznek kitéve. Ez valószínőleg tovább duzzasztja az Unióba igyekvı reménybeli migránsok számát. Ugyanakkor az afgánok szintén igen nagy számban vannak az EU területén felfedezett, ott illegálisan tartózkodó személyek között. Sokan közülük az EU területén belül utaznak, és Unióban már megtelepedett afgán közösségekhez csatlakoznak. Sokan, akik nem kaptak menedéket, és akiket nem fordítottak vissza, illegálisan az EU-ban maradnak abban a reményben, hogy valamilyen megélhetési lehetıséghez jutnak. Szíriában elkerülhetetlennek tőnik, hogy még többen fognak Jordániába és Libanonba menekülni. E menekülthullámok mind a menekülttáborokban, mind az adott közösségeken belül növelni fogják a feszültséget. A polgárháború utáni hatalomátvétel az etnikai, politikai és ideológiai különbségek miatt mindenképpen el fog húzódni Szíriában, ezért bizonytalanság fog uralkodni az országban. E körülmények, valamint a megfelelı lakhatás hiánya, megnehezítik majd a szíriai menekültek hazatérését. A szervezett bőnözıi csoportok folyamatos közremőködése A szervezett bőnözıi csoportok a migránsok csempészésében és az emberkereskedelemben vesznek részt, és lehetséges, hogy e csoportok fokozottabban közre fognak mőködni ezen illegális cselekményekben, amelyek célja az emberek eljuttatása az EU-ba. Egyre több beszámoló szól arról, hogy e csoportok tagjai nemcsak az illegális határátlépéshez nyújtanak segítséget, hanem hamis okmányok biztosításával elısegítik az illegális migránsok valamely tagállamban való tartózkodását. E bőnözıi csoportok szervezettsége azonban a jól szervezett vállalkozásoktól az alkalmi csoportosulásokig igen széles skálán mozog. Kevéssé ismert az is, hogy milyen mértékő az összefüggés a migránsok csempészése és az emberkereskedelem között. Noha az illegális migráció lényegénél fogva az emberek országok közötti vándorlásához kapcsolódik, sok ismeretlen tényezı van még az e tevékenységben részt vevı szervezett bőnözıi csoportok nemzetközi kiterjedtsége tekintetében. 17/120. oldal

18 Egyes információk arra utalnak, hogy a szervezett bőnözıi csoportok vezetıi többnyire ugyanolyan állampolgárságúak, mint a csempészett emberek, míg más információk szerint sok részt vevı alkalmi csoportosulás nem szükségképpen szakosodott egyazon országból származó emberek csempészetére. Okmányhamisítás Mivel a modern úti okmányok egyre több biztonsági jeggyel vannak ellátva és a tagállamok migrációs politikája egyre szigorúbb, valószínőleg a valódi úti okmányokkal való visszaélés lesz az a belépési módszer, amellyel egyre gyakrabban élni fognak. A hasonmást alkalmazó módszert valószínőleg növekvı mértékben veszik igénybe az illegális belépéshez. A bolgár és román úti okmányokkal valószínőleg nagymértékben visszaélnek, mivel mindkét tagállamból jól kiépített embercsempész hálózatok indulnak ki. Az uniós útlevelekkel való visszaélés azonban különös aggodalomra ad okot, mivel az azokat használó migránsok a külsı határokon kevésbé szigorú ellenırzésen esnek át. Egy másik jelentıs problémakört képeznek a csalás útján szerzett vízumok, amelyek felfedezése nagy kihívás elé állítja az elsı vonalban dolgozó tisztviselıket, tekintettel a nyelvi nehézségekre és arra a tényre, hogy a migránsok gyakran nem abban a tagállamban lépik át a külsı határt, amely kiállította a vízumot. E kérdések némelyikére próbál megoldást nyújtani a Vízuminformációs Rendszer, amely 2013 novemberéig tizenegy régió kibocsátó hatáságai között lép mőködésbe. A rendszer tagállamok közötti és azokon belüli fokozatos kiépítése miatt azonban a vízumcsalások észlelésének elemzése még széttagolt, és nem áll rendelkezésre átfogó kép a helyzetrıl Az ismeretlen tényezık Az illegális migrációs útvonalak megváltozása, miután Románia és Bulgária csatlakozott a schengeni térséghez Elırelátható, hogy Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozása ösztönözni fogja az e tagállamokon keresztül bonyolított illegális migrációt. Jelenleg azonban ez még csak feltételezés, amit alaposan meg kell vizsgálni. A schengeni térség és a külsı határok megváltozása átrendezheti az illegális migrációs áramlásokat, és hatással lehet a mediterrán térségben zajló illegális migrációra. Miután Bulgária és Románia csatlakozott a schengeni térséghez, a Törökország és a schengeni térség közötti határ 240 km-rel meghosszabbodik, és a Kapitan Andreevo határátkelıhely lesz az egyik legforgalmasabb a schengeni térségben. E csatlakozás következtében megszőnik Görögország elszigeteltsége a többi schengeni országtól, és szárazföldi összeköttetés jön létre Törökország és a schengeni térség nyugati tagjai között. Mindazonáltal az Isztambul és Nyugat-Európa közötti leggyorsabb közúti folyosó továbbra is a Bulgáriát, Szerbiát és Magyarországot, vagy Szerbiát és Horvátországot átszelı autópálya lesz. Ugyanakkor a Fekete-tenger újabb tengeri összeköttetést fog biztosítani Törökország és a schengeni térség között. Az embercsempészeknek ez lehetıséget ad arra, hogy a Fekete-tengeren keresztül kis hajókkal segítsék az illegális migrációt. Ennek egyik oka a tengerpart hossza összesen 4340 km, 18/120. oldal

19 amelybıl 3815 km négy harmadik ország partszakasza (Grúzia 310 km, Oroszországi Föderáció 475 km, Törökország 1400 km és Ukrajna 1628 km), és csak egy 525 km-es keskeny szakasz található az EU-ban (Bulgária 300 km, Románia 225 km), amely számos kiindulási lehetıséget kínál a kis hajók számára. Noha ez rövidebb, mint a mediterrán partvonal ( km a szigeteket nem számítva), az ellenırzés szempontjából kihívást jelent. Ami a légi határokat illeti, Bulgária és Románia schengeni csatlakozása, tekintettel a jelenleg viszonylag alacsony számú Unión kívüli összeköttetésre, várhatóan korlátozottabb hatással lesz az EU-n kívüli országokból érkezı utasforgalomra. Összefoglalva, Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozása megnövekedett nyomás alá helyezheti e tagállamokat. Valószínőbb azonban, hogy az embercsempészek inkább a Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határon kísérlik meg az illegális határátlépést, mint a Fekete-tengeren keresztül. Az illegális migrációs hullámok idızítése és összetétele Az illegális migrációs hullámok várhatóan az Észak-Afrikából és a Közel-Keletrıl az EU-ba vezetı ismert útvonalakon haladnak majd, nagyrészt a tengeren és a Törökországgal közös délkeleti szárazföldi határon keresztül. A legfıbb bizonytalansági tényezıket a hullámok idızítése, valamint mérete és összetétele jelenti. A hullámok összetétele és/vagy mérete az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, különösen Szíriában és a szomszédos országokban uralkodó helyzet alakulásának függvényében változik. A fokozott határırizetre adott válasz lesz valószínőleg az elkövetési módok diverzifikálása, az útvonalak vagy határtípusok közötti esetleges eltolódás, valamint a fokozódó erıfeszítések, hogy kijátsszák a felderítést vagy azonosítást. A Görögország és Törökország közötti szárazföldi határon bevezetett fokozott ellenırzés a kelet-mediterrán útvonal kismértékő eltolódását eredményezte a szomszédos határszakaszok felé. Ma még azonban nem lehet tudni, hogy a Törökországban rekedt migránsok hazatérnek-e, vagy alternatív útvonalon próbálnak bejutni az EU-ba. Több alternatív illegális útvonalat sikerült azonosítani, például amely az Égei-tengeren keresztül vagy a Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határon keresztül vezet, vagy amely a Törökország és más tagállamok közötti közvetlen tengeri vagy légi összeköttetést használja. Ma még azonban ezen alternatív útvonalak egyike sem annyira jelentıs, hogy az ott zajló migráció elérje a 2012 augusztusa elıtt jelentett illegális határátlépések szintjét. A közép-mediterrán térségben számos észak-afrikai part menti terület lehet az EU-ba irányuló illegális migráció kiindulópontja nyarán növekedett a Líbiából és Egyiptomból indulók száma, de Tunézia is rövid keresztezı útvonalat kínál a potenciális migránsoknak. Az észak-afrikai országokat a több, délebbre fekvı afrikai országból származó migránsok tranzitországként használhatják a Földközitengeren való átkeléshez. Ezeken az országokon a legkülönfélébb származású migránsok haladhatnak keresztül, ami tovább bonyolítja a migrációs hullámok méretének elırejelzését. A nyugat-mediterrán térségben hasonló helyzet uralkodik, marokkói és algériai kiindulási helyszínekkel. Ezeket az észak-afrikai országokat különösen a nyugat-afrikai migránsok használhatják, mivel ezek a legrövidebb tranzitútvonalat nyújtják számukra, valamint bizonyos megélhetési lehetıséget is kínálnak azoknak a migránsoknak, akik esetenként hosszú idın keresztül itt vesztegelnek. E környezetben gyorsan kialakulhatnak válsághelyzetek. 19/120. oldal

20 Hirtelen politikai és gazdasági változások A politikai fejleményeket nehéz megjósolni. Nincs arra biztosíték, hogy egy újabb súlyos gazdasági visszaesés vagy a szomszédos országokban kirobbanó társadalmi zavargás nem vált ki illegális migrációt. Noha Észak-Afrikát hosszú ideje nehéz gazdasági és társadalmi körülmények jellemezték, a 2010 decemberében kezdıdött arab tavasz által elıidézett változások gyorsasága és terjedése igencsak váratlan volt. Hasonlóképpen, nem lehet kizárni az EU-ban bekövetkezı újabb komoly gazdasági visszaesést, vagy ellenkezıleg, a gazdasági növekedés megugrását és a munkaerı-kereslet erıteljes növekedését, ami jelentısen befolyásolhatja az EU-ba irányuló illegális migrációt. Az illegálisan az EU-ban maradó migránsok Az illegálisan a tagállamokban maradó személyek profilja tekintetében hiányosak az adatok, ami meggátolja a határellenırzı hatóságokat abban, hogy hatékonyan állapítsák meg a beutazási feltételeket, különösen ha a tartózkodás a célját tekintve nincs megfelelıen alátámasztva. Az illegálisan valamely tagállamban maradó migránsok felderítésére vonatkozó mutatókat nagyban befolyásolják a felderítésre szánt nemzeti erıforrások. Amint azt a bevándorlók helyzetének rendezését célzó múltbeli programok tapasztalatai mutatják, a felderített esetekben alulreprezentáltak az illegálisan az országban tartózkodó, de a társadalomba beolvadó migránsok bizonyos kategóriái, mint például a háztartási alkalmazottként vagy idısgondozóként dolgozó ukránok. 20/120. oldal

21 Kockázati mátrix Az alábbi táblázat rövid áttekintést ad a mőveletekhez kapcsolódó tevékenységekrıl során részletesebb terv kidolgozására kerül sor, amelyrıl az operatív tevékenységek terve ad tájékoztatást (4. melléklet EU minısített). Az alkalmazott kockázati szintek: Súlyos Magas Mérsékelt Közepes Alacsony Általános kockázat ok Illegális határátlép és a szárazföldi határokon Illegális határátlép és a Különleges kockázatok Keletmediterrán útvonal Nyugat-Balkán Zöld határ: HRV-BIH, HRV-SRB, HRV-MNE, HUN- SRB, GRC-MKD, GRC-ALB Zöld határ: ESP-MAR Nyugatmediterrán útvonal Keleti szárazföldi útvonal Keletmediterrán útvonal Kockázatnak kitett fı határ menti területek Zöld határ: GRC-TUR, BGR-TUR Zöld határ: EST-RUS, LVA-BLR, LTU-BLR,POL- UKR, POL-BLR, SVK-UKR, ROU-MDA Kék határ: GRC: Kelet- Égei-tenger Frontex reagálás Kockázatmérséklı intézkedések Általános intézkedések (többfajta Különleges intézkedések kockázat) A Frontex reagálása olyan tevékenységi területeket is magában foglal, amelyek célja többfajta kockázat mérséklése: A Poseidon Program koncepciójának jegyében a délkeleti határokra és a keletmediterrán régióra összpontosítva, a Frontex kidolgozza az állandó szervezeti struktúrákat és erısíti a hatékony határellenırzést. A Poseidon koncepció a görög rendırségnek nyújtott támogatást is magában foglalja a visszafordítást szolgáló kapacitások fejlesztése céljából. A Frontex kutatási és fejlesztési tevékenységei, amelyek a határırizetfejlesztési program keretében hozzájárulnak legjobb gyakorlatok és iránymutatások meghatározásához és kidolgozásához. A Poseidon Program koncepciójának jegyében a délkeleti határokra és a keletmediterrán régióra összpontosítva, a Frontex Az EUROSUR a Frontex operatív portfólióján belüli stratégiai prioritások egyike, amelyet a célzott ISF és EUROSUR források fedeznek, amelyek támogatást nyújtanak a kockázatelemzési tevékenységekhez (CPIP/ESP elemzési eszköz, elemzési réteg felhasználói csoport, ESP/CPIP elemzési réteg populáció, CONOPS rövid idejő kritikus szolgáltatások támogatása), az információkezelési tevékenységekhez (összevont Frontex-központ koncepció, összevont 21/120. oldal

22 tengeri határokon Okmányha misítás Törvényes beutazáss al való visszaélés Középmediterrán útvonal Nyugatmediterrán útvonal Nyugat-afrikai útvonal Fekete-tenger Balti-tenger Hamisított uniós okmányok Csalók Megtévesztés Hamis harmadik országbeli okmányok Menedékkérele mmel való visszaélés Engedélyezett tartózkodási idı túllépése Vízummentessé ggel való visszaélés Repülıtéri tranzit szabályozásával Kék határ: ITA: nyílt tenger, Szicília MLT: tenger Kék határ: ESP Földközitenger Kék határ: ESP Kanáriszigetek n.a. n.a. Nagyszámú harmadik országbeli utast fogadó határátkelıhelyek (szárazföldi határ: az Ukrajnával, a Nyugat- Balkánnal és Törökországgal közös határátkelıhelyek; légi határ: a nagyobb uniós repülıterek) Valamennyi határ menti terület Határátkelıhelyek (mindenütt) Határátkelıhelyek, különösen a Nyugat- Balkánnal közös határon A nagyobb uniós repülıterek határátkelıhelyei, kidolgozza az állandó szervezeti struktúrákat és erısíti a hatékony határellenırzést. A Poseidon koncepció a görög rendırségnek nyújtott támogatást is magában foglalja a visszafordítást szolgáló kapacitások fejlesztése céljából, Az EPN mint állandó és rugalmas együttmőködési keret fejlesztése, amely lehetıvé teszi a tagállamok és a schengeni térséghez csatlakozott országok számára a helyzetismeret, a reagálóképesség és az interoperabilitás növelését, valamint a fenyegetések kezelését az EU tengeri határainál. Az EPN emellett hozzájárul az EUROSUR célkitőzéseinek részét képezı helyzetismerethez. A Pulsar program a küldı határokon a határellenırzési intézkedések kijátszására szolgáló okmányhamisítás kockázatára összpontosít. Az EUDF kockázatelemzési hálózat helyzetképet és elemzéseket készít az okmányhamisítás uniós hatókörérıl és mértékérıl Felhasználóbarát referencia-kézikönyv segíti az elsı és második vonalbeli okmányellenırzést végzı határırök munkáját. A reagálás magában foglalja az ügynökségek közötti együttmőködés erısítését a meghatározott közös érdekeltségi területeken folytatott rendszeres információ- és tudásmegosztás révén. Kapcsolattartó pontok programja a légi, tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott Frontex-központ tevékenységfejlesztés és végrehajtás, az FSC mint egyetlen POC az ESP/CPIP számára, ESP/CPIP eseményréteg populáció, ESP/CPIP helyzetfigyelés, ESP/CPIP eseményréteg felhasználói csoport, az EUROSUR kommunikációs hálózat és az EUROSUR alkalmazás termék- és változásmenedzsmentje) és az operatív tevékenységekhez (helymeghatározó rendszer, kompatibilis mőveleti kép). A kapcsolattartó pontok programja a légi, tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott operatív tevékenységekkel, amelyek a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyőjtés állandó platformjául szolgálnak. Közös visszatérési mőveletek. Az uniós visszatérési politika alá tartozó e mőveletek keretében a tagállamok számára biztosítják a szükséges segítséget és koordinációt, és többek között a Frontex által társfinanszírozott mőveleteket hajtanak végre. Az egyéb operatív tevékenységek célja az ügynökségek közötti együttmőködés erısítése a meghatározott közös érdekeltségi területeken folytatott rendszeres információ- és tudásmegosztás révén. IT szolgáltatások biztosítása az operatív tevékenységekhez. 22/120. oldal

23 Határátkel ıhelyeken keresztüli illegális belépés Határon átnyúló bőnözés való visszaélés Kishatárforgalmi megállapodások kal való visszaélés A határátkelıhely en gépjármőben elrejtızı migránsok A határátkelıhely en hajón elrejtızı migránsok A határátkelıhely en vonaton elrejtızı migránsok Emberkereskede lem Terrorizmus különösen azok, amelyek törökországi, közel-keleti és nyugat-afrikai járatokat fogadnak Azon szárazföldi határátkelıhelyek, amelyeken kishatárforgalmi megállapodások vannak hatályban (NOR-RUS, LVA-RUS, POL-RUS, POL- UKR, SVK-UKR, HUN-UKR) Nagy gépjármőforgalmat bonyolító (különösen az Ukrajnával és Szerbiával közös) határátkelıhelyek, valamint a Marokkóval kompforgalmat bonyolító tengeri határátkelıhelyek Nagyobb teherkikötık n.a. Valamennyi határ menti terület. Elsısorban a nagy utasforgalmat bonyolító szárazföldi (Ukrajnával, Nyugat- Balkánnal közös) határátkelıhelyek Valamennyi határ menti terület operatív tevékenységekkel, amelyek a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyőjtés állandó platformjául szolgálnak. A Frontex kutatási és fejlesztési tevékenységei, amelyek a határırizetfejlesztési program keretében hozzájárulnak legjobb gyakorlatok és iránymutatások meghatározásához és kidolgozásához. A Pluto program közös mőveleteket hajt végre, amelyek célja, hogy támogató intézkedésekkel javítsa a szárazföldi határátkelıhelyeken történı illegális határátlépések felderítésének szintjét. A kapcsolattartó pontok programjának több eleme segíti a határon átnyúló bőnözés mérséklését, különösen a szárazföldi és a A kockázatelemzés a fı munkafolyamatai révén (éves és regionális kockázatelemzés, a harmadik országokkal létrehozott regionális hálózatok, a harmadik országokkal kapcsolatos megfigyelés és elemzések, CIRAM kapacitásépítés) elemzéssel segíti a tájékozott döntéshozatalt. A kockázatelemzési munkafolyamatok elemzési támogatást biztosítanak a közös mőveletek, a kísérleti projektek és az EBGT számára, többek között az Intellops, a Fronbac és az IT fejlesztés révén, az elemzési képességek javítása, a kockázatelemzés terjesztése, az ad hoc kérések teljesítése céljából, továbbá támogatást biztosítanak a schengeni értékelési mechanizmusokhoz, a schengeni térségen belüli adatgyőjtéshez ás elemzéshez, a személyesadat-feldolgozás fejlesztéséhez kockázatelemzés és kockázatelemzési sebezhetıségvizsgálat céljából. A Frontex Helyzetelemzı Központjának fı munkafolyamatai információt biztosítanak a Frontex számára különbözı feladatai végrehajtásához (összevont Frontexközpont koncepció, összevont Frontex-központ tevékenységfejlesztés és végrehajtás, 23/120. oldal