A foglalkozási rehabilitáció középtávú stratégiája a nemzeti és közösségi irányelvek mentén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A foglalkozási rehabilitáció középtávú stratégiája a nemzeti és közösségi irányelvek mentén"

Átírás

1 A foglalkozási rehabilitáció középtávú stratégiája a nemzeti és közösségi irányelvek mentén

2 Szerző: Kovács Anikó Készült: Az NPM Új Közmenedzsment Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság, valamint a PDCA Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság megbízásából, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért közhasznú Nonprofit Kft. megrendelésére. A tanulmány a TÁMOP /A kódszámú Rehabilitáció Érték-Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram kiemelt projekt keretében készült a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából. Budapest, november 14. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Cím: H Budapest, Damjanich utca 4. Telefon: (+36 1) Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi Akkreditációs Lajstromszám: AL

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 I. HELYZETELEMZÉS A foglalkozási rehabilitációhoz kötődő alapvető fogalmak A foglalkozási rehabilitáció aktuális munkaerő-piaci környezete A foglalkozási rehabilitáció hazai rendszere és gyakorlata Célcsoport bemutatása A foglalkozási rehabilitáció egyes alrendszerei, elemei Érdekelemzés...46 II. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ MEGJELENÉSE A KÖZÖSSÉGI, NEMZETKÖZI ÉS NEMZETI IRÁNYELVEKBEN...50 III. JAVASLATTÉTEL Szervezeti és működési hiányosságok, anomáliák a jelenlegi rendszerekben A stratégiai fejlesztés főbb irányai Országos szakmai módszertani központ lehetséges szerepe a stratégia megvalósításában...79 IV. FÜGGELÉK Táblázatok Mellékletek Szakirodalom jegyzék Jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A foglalkozási rehabilitáció hazai rendszere az elmúlt években több jelentős változáson ment keresztül, mind az állami ellátórendszer, mind az egészségkárosodáson alapuló ellátások formája, jogosultsági feltételei illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében. Bár Európa legtöbb országában a megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyekkel kapcsolatos állami szerep-, illetve felelősségvállalás gondolata már az első világháborút követően megjelent a foglalkoztatásra irányuló szakpolitikai intézkedésekben, Magyarországon a foglalkozási rehabilitációs rendszer kiépülésének kezdetét az 1990-es évekre datálhatjuk, nem elfeledve ebben a foglalkoztatási szerkezet változásának szerepét. Az 1995-ben végrehajtott államháztartási reform idején már felmerült a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának gondolata, azonban ennek megvalósítására akkor még nem került sor. Előbb meg kellett teremteni annak feltételét, hogy a megváltozott munkaképességű személyek a képességeiknek és állapotuknak megfelelő álláshelyek betöltésével aktív munkaerő-piaci szereplőkké válhassanak. Ennek érdekében az akkori foglalkoztatáspolitikai intézkedések és végrehajtásuk szabályozására hatályba léptetett jogszabályok az állami foglalkoztatási szervezet feladat-, és hatáskörébe utalták a foglalkozási rehabilitációt ben bekerült a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvénybe (Flt.) a megváltozott munkaképességű személy fogalma, és két megyei munkaügyi központban rehabilitációs kísérleti program indult. A következő évtől ezek tapasztalatai alapján minden megyei munkaügyi központban megkezdődött a rehabilitációs szolgáltatások rendszerének kiépítése. Ezzel párhuzamosan megtörtént a Munkaerőpiaci Alap rehabilitáció alaprészének elkülönítése és decentralizálása. Az alapvetően munkaügyi közigazgatási feladatokra berendezkedett szervezet tanulási időszaka következett. Szociális, egészségügyi, oktatási intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolatépítés, módszertani fejlesztések, egyenlő esélyű hozzáférését biztosítását célzó programok megvalósítása, a rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szakemberek belső képzése, szakmai napokon megvalósuló információ- és tudásmegosztás jellemezte ezeket az éveket. A 2005-ben bevezetett új támogatási szabályozás, majd az egészségkárosodáson alapuló ellátások első, 2008-ban bekövetkezett átalakítása mind az egészségkárosodás és rehabilitálhatóság minősítése, mind a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és támogatások tekintetében más típusú feladatokat delegált a munkaügyi központokhoz és a szintén az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ma Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) részét képező Foglalkoztatási Hivatalhoz (ma Nemzeti Munkaügyi Hivatal). A 2012-ben bekövetkezett újabb ellátási reform már a foglalkozási rehabilitáció állami ellátórendszerének teljes átalakítását is eredményezte. Létrejöttek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakmai irányítása alá tartozó, és a fővárosi/megyei kormányhivatalokba integrálódó rehabilitációs szakigazgatási szervek. A szakpolitika szándékának megfelelően így egy szervezet feladatkörébe tartozik a foglalkozási rehabilitáció egészen a diagnosztikai szakaszt jelentő komplex minősítéstől a rehabilitációs szolgáltatásokon át a munkaközvetítésig és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások folyósításáig. Meg kell azonban jegyezni, hogy az új intézményrendszer kiépítése, valamint jogszabályok által biztosított feladat- és hatáskörének kialakítása mellett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfélkörében ugyanúgy megmaradtak, 4

5 illetve megjelennek a célcsoport álláskeresőként vagy egyéb módon (szolgáltatáskérőként vagy közvetítést kérőként) nyilvántartott megváltozott munkaképességű tagjai. A foglalkozási rehabilitáció rendszerének legutóbbi módosítása a foglalkoztatás központú rehabilitáció jelentőségét hangsúlyozza, ennek rendeli alá az egyes egyéni és szervezeti szinten megjelenő tevékenységeket és az ezekből szerveződő folyamatokat. Bár az új típusú ellátások bevezetése a tanulmány megírásának időpontjában már közel két éve megtörtént, és a rehabilitációs szakigazgatási szervek is lassan másfél éve működnek, a rendszer még nem állandósult, a változások, változtatások folyamatosak. Mutatja ezt az akkreditáció rendszerének és az ehhez kapcsolódó támogatási szabályoknak 2013 januárjától bevezetett átalakítása, valamint a hozzá kapcsolódó jogszabály ez év szeptemberi módosítása is. Mondhatjuk tehát, hogy egy folyamatosan változó rendszerrel állunk szemben, ami szükségessé teszi a jelen helyzet elemzésén és a fejlesztési szükségletek feltárásán alapuló stratégiai tervezést. A tanulmány célja éppen ezért egy olyan középtávú stratégiára 1 vonatkozó javaslat, alternatíva megfogalmazása, ami a szakterület tekintetében ajánlásokat, irányelveket megfogalmazó nemzeti, közösségi dokumentumokban foglaltak figyelembe vételével releváns fejlesztési területeket jelöl ki a tanulmány megrendelői számára. Ezzel együtt a foglalkozási rehabilitáció egyes elemei kapcsán meghatározza a jelen helyzet anomáliáira, hiátusaira reflektáló lehetséges intézkedéseket és azok sikerességének feltételeit. A tanulmány törekszik arra, hogy fejlesztési stratégiára tett javaslatával hozzájáruljon a foglalkozási rehabilitáció rendszerszerű fejlesztésének elősegítéséhez, elméleti megalapozásához. Ugyanakkor közvetett célja, hogy a fejlesztéssel érintett rendszerben bemutassa egy országos hatáskörrel rendelkező független szakmai szolgáltató szervezet (Országos szakmai és módszertani központ) létjogosultságát, helyét, szerepét. Bár a foglalkozási rehabilitáció, illetve annak egyes elemei önmagukban kevésbé, sokkal inkább a komplex rehabilitáció rendszerébe illeszkedő résztevékenységekként értelmezhetőek, a tanulmány mégsem vállalkozik a komplex tudatos tervezés eredményeként egymásra épülő rehabilitációs intézkedések teljes körének bemutatására és fejlesztésüket célzó javaslatok megfogalmazására. A teljes rendszeren belül kizárólag a foglalkoztatás-központú rehabilitáció megvalósítását direkt módon szolgáló foglalkozási részterületre koncentrál. A foglalkozási rehabilitáció nemzetközi és közösségi irányelvekben megfogalmazott szakmai tartalmakhoz igazodó stratégiája a mindenkori foglalkoztatáspolitika része kell, hogy legyen. A tanulmányba megjelenő, középtávú stratégiára tett javaslat azonban nem kormányzati megrendelésre, és nem szakpolitikai egyeztetést követően született. Szakmai alapját a szerző által megfogalmazott kulcsterültek, valamint azok a hazai jogszabályok, tapasztalatok, kutatások, tanulmányok és közösségi irányelvek képezik, amelyek hozzájárulhatnak egy hatékonyabb, magasabb foglalkoztatottsági szintet eredményező foglalkozási rehabilitációs rendszer kialakításához. A fenti dokumentumok és általuk jelzett folyamatok áttekintésével és értékelésével azt látjuk, hogy a foglalkozási rehabilitáció rendszerszerű, és mind össztársadalmi mind egyéni szinten értelmezett hatékony működéséhez, elsősorban a szakterületet jelenleg 1 Középtávú stratégián jelen tanulmány a cselekvések 3-5 év távra szóló tervét érti, a foglalkozási rehabilitáció rendszerszintű működésének közösségi és nemzeti irányelvekben meghatározott elvárásokhoz való igazodása érdekében. 5

6 irányító szakpolitikák összekapcsolására, egységes, a foglalkozási rehabilitáció egészére irányuló elemzési, döntési és értékelési rendszer kidolgozására van szükség. Ennek elengedhetetlen feltétele az egyes, jelen tanulmányban bemutatott szereplők érdekazonosságának megteremtése, a rendszert működtető szervezetek, intézmények számára egy irányba mutató, egységes szakmai alapokon kialakított stratégiai célok megfogalmazása. A foglalkozási rehabilitáció nem egymástól elkülönített lépések sorozata kell, hogy legyen, hanem tudatosan tervezett, több terület összehangolt működését feltételező intézkedések összessége. A foglalkozási rehabilitáció egyes elemeinek összefonódása, összehangolása nem oldható meg pusztán az állami ellátórendszer szervezeti átalakításával, ahogyan ezt az újonnan létrehozott rehabilitációs szakigazgatási szervek jelenlegi működése és annak tapasztalatai is mutatják. Bár üdvözlendő az a törekvés, ami a foglalkozási rehabilitáció egyes elemeihez kötődő feladatokat egy intézményrendszer hatáskörébe utalja, ennek feladatellátáshoz szükséges feltételek nélküli bevezetése nem eredményezheti a foglalkoztatás-központú rehabilitáció sikerét, a megváltozott munkaképességű személyek nyíltpiaci részvételének növekedését. Ezért mindenképpen szükséges a szakpolitikák összekapcsolódását leképező intézményi szervezeti háttér kialakítása, illetve a meglévő szervezetrendszerek közötti valódi partnerség kialakítása, az állami, civil és forprofit szereplők összekapcsolása. A foglalkozási rehabilitáció egyes elemei önmagukban is sok ellentmondást, hiányosságot hordoznak, mind módszertanuk, mind feltételeik, mind a megvalósításukban résztvevő szakemberek felkészültsége tekintetében. A minősítési rendszer, bár látszólag és nevében komplex módon tárja fel a rehabilitációs esélyeket, tényleges holisztikus szemlélet nélkül teszi ezt. Ahhoz, hogy a minősítés a rehabilitációs folyamatban valóban betöltse diagnosztikus, bemeneti szintet jelentő szerepét, meg kell jelenni benne annak a szemléletnek, amely a minősítéssel érintett megváltozott munkaképességű személy egészét, annak funkciókárosodása mellett a személyiségében és környezeti adottságaiban rejlő lehetőségeit is figyelembe veszi. Bár ezeknek a körülményeknek a vizsgálatára szolgálna a foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértők tevékenysége, a rehabilitációt befolyásoló tényezők megítélése valódi háttér-információk nélkül, eszközök és egységes tudást, felkészültséget elősegítő szakemberképzés nélkül, esetlegesen, nem egységes gyakorlat alapján valósul meg. A megmaradt munkaképesség valódi értékelése szintén sok hiányosságot mutató eleme a minősítésnek, ehhez sem foglalkozás-egészségügyi tudással, sem megfelelő mérőeszközökkel és humánkapacitással nem rendelkeznek a bizottságok. Így a komplex minősítés fenti területeket érintő fejlesztése mindenképpen, mint egyik fő stratégiai célkitűzés jelenik meg a tanulmányban. A célcsoport foglalkoztatási szintjének növelésére szolgálnak azok a szükségletalapú rehabilitációs szolgáltatások és támogatások, amelyek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára egységesen, azonos színvonalon és feltételek mellett elérhetők. A tényleges rehabilitációs szükségletek feltárása a minősítés során nem, vagy csak részben valósul meg, ám ennél is nagyobb hiányossága a rendszernek a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának elmaradása. Amellett, hogy a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások területét súlyos kapacitáshiány jellemzi, területi lefedettség, tudásbeli felkészültség és finanszírozás tekintetében is egyenlőtlenségek, hiányok láthatók. Az állami ellátórendszer két fő szereplője (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat valamint Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) közötti együttműködés látszólagos, az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatóktól való szolgáltatás-megrendelés forráshiány miatt akadozó, a szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel szemben meghatározott egységes minimumkövetelmények és elvárások 6

7 mind minőségi, mind mennyiségi mutatók tekintetében hiányoznak, a szolgáltatások eredményesség-, és hatékonyságmérésének hiánya pedig ellehetetleníti a gazdaságos és ésszerű forráselosztást. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök értékelése arra enged következtetni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja levált a főáramú foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről önálló intézményrendszere és szabályozási elemei tekintetében is. Nem érvényesül az egységes hátránykezelés elve, és bár jogi szabályozás szintjén megjelenik a megváltozott munkaképességű munkavállalók nyíltpiaci foglalkoztatásának preferálása, ez a foglalkozási rehabilitáció egyik szereplője számára sem jár olyan előnyben részesítéssel, ami az eddig fennálló kedvezőtlen érdekeltségi viszonyokat jelentősen megváltoztatná. A fenti következtetések és vizsgált területek alapján tehát négy fő célkitűzés köré csoportosítva jelenít meg stratégiai irányokat a tanulmány, a foglalkozási rehabilitáció rendszerszerű működésének, a komplex minősítés módszertani, és humánerőforrásfejlesztésének, a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások elérhetővé és egységessé tételének, valamint a munkáltatói érdekeltségi rendszer nyíltpiaci foglalkoztatást hatékonyabban ösztönző átalakításának érdekében. A stratégiai célok csak egy jól prosperáló gazdasági környezetben és egységes kormányzati szintű akarat mellett valósulhatnak meg maradéktalanul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szakpolitikai irányítás elfogadja azt a tényt, miszerint a foglalkozási rehabilitáció rendkívül költséges folyamat és eredménye nem azonnali. Hatása csak évekkel később mutatható ki a gazdaságban, és az egyéni szinten megjelenő pozitív változások sem jelentenek azonnali életminőségjavulást vagy vásárlóerő-növekedést. 7

8 I. HELYZETELEMZÉS Ahogy minden fejlesztési tevékenység legyen az egyéni, szervezeti vagy éppen környezeti, gazdasági, társadalmi szinten megjelenő beavatkozás a kiinduló állapot felmérésén, diagnosztikáján alapul, így a stratégiai tervezés sem nélkülözheti a jelen állapot felmérését, a hatékony működést befolyásoló tényezők, folyamatok és összefüggéseik megismerését. Ezért a fejezet célja egyrészt a foglalkozási rehabilitáció hazai működésének, szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatoknak a bemutatása, másrészt, ha csak egy tanulmány erejéig is, de kísérlettétel a területet érintő egységes fogalomhasználat alapjainak megteremtésére. 1. A foglalkozási rehabilitációhoz kötődő alapvető fogalmak Annak érdekében, hogy az egyes tárgyalt témakörök mindenki számára egyértelműek és azonos módon értelmezhetőek legyenek, célszerű a gyakran használt alapvető fogalmakat már itt a tanulmány elején meghatározni. A célcsoporttal kapcsolatos fogalmak körülírásának indokoltságát az egyes nemzetközi, közösségi és nemzeti szabályzókban használt azonos fogalmak eltérő tartalma adja, valamint az a tény, hogy a hazai szakirodalmak is gyakran egymástól különböző módon használják az alábbi megfogalmazásokat attól függően, hogy éppen milyen szakterület, milyen ágazat (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, szociálpolitika) bemutatására, jellemzőire irányulnak. Megváltozott munkaképesség A megváltozott munkaképesség egyfajta gyűjtőfogalom, melynek tartalommal való feltöltésére a foglalkoztatásra vonatkozó egyik alapvető jogszabály, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) meghatározását használjuk. Eszerint megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. 2 Amint látjuk ez egy rendkívül tág fogalom, és bár a későbbiekben erről még részletesebben szólunk, mégis érdemes megemlíteni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható támogatások tekintetében a támogatást szabályozó jogszabályok ettől eltérően konkrétabb, felsorolás-jellegű kritériumok alapján határozzák meg ugyanezt a fogalmat. Ugyanakkor a fenti jogszabály megfogalmazása összecseng az ILO (International Labour Organization) fogyatékosságfogalmával, miszerint fogyatékos az a személy, akinek állásszerzési, állásban maradási és előmeneteli kilátásai lényegesen romlottak, testi vagy értelmi képességeinek hivatalosan megállapított csökkenése miatt. 3 Amikor ebben a tanulmányban megváltozott munkaképességről beszélünk, akkor jellemzően a hazai jogszabály (Flt.) által meghatározott tartalmakra gondolunk, megjegyezve, hogy az ettől eltérő alkalmazást minden esetben jelöljük, és pontosítjuk évi IV. törvény 58. (5) bekezdés m) pontja 3 Dr. Gere I. Szellő J. (szerk.) A foglalkozási rehabilitáció helyzete Magyarországon Kutatási zárótanulmány

9 A hazai megváltozott munkaképesség és a nemzetközi fogyatékosság fogalmak hasonlóságából is sejthető, hogy a fogyatékosság definíciója attól függően változó lehet, hogy milyen jogi környezetben, milyen típusú szabályozás alapján használjuk. Fogyatékosság A fogyatékosság meghatározásának kiindulási pontja az egészségi állapot. A meglévő egészségkárosodás korlátozza az egyén tevékenységét, és ez kihat a társadalmi szerepvállalásra. Ebben a folyamatban azonban jelentős szerepet kapnak a környezeti és egyéni háttértényezők is, megmutatva, hogy gyakran nem az állapot, hanem a környezet teszi fogyatékossá az embert. A fogyatékosság tehát szintén egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az egyénnel szemben támasztott személyi, társadalmi, foglalkozási vagy jogi kötelezettségek teljesítését biztosító képességek testi vagy lelki károsodás miatt bekövetkező kedvezőtlen változását, de mindig csak arra a tevékenységre vonatkozik, amelynek végrehajtásában az egészségkárosodott egyén korlátozott. A hazai, nemzetközi és közösségi jog meghatározásai is erre a szakmai alapon kialakított fogyatékosság-definícióra épülnek, de nem teljes az összhang a hazai és a nemzetközi/közösségi szabályozás tekintetében. Az Európai Bizottság a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 800/2008/EK rendeletének 2. cikk 20. pontja értelmében fogyatékkal élő munkavállaló olyan személy aki a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert; vagy aki elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. A közösségi jog a célcsoport pontos meghatározásának lehetőségét a nemzeti jog hatáskörébe utalja, azzal, hogy két alcsoportot különböztet meg: a fogyatékosnak elismertek alcsoportját, valamint azon személyek alcsoportját, akiket a nemzeti jog nem minősít fogyatékosnak, de egészségkárosodásukat elismeri. A magyar terminológia a két alcsoportot együtt megváltozott munkaképességű munkavállalóknak nevezi, és ezáltal nincs összhangban a nemzetközi terminológiával, amely ugyanerre a kategóriára a fogyatékkal élő személy elnevezést használja. Szélesen határozza meg a fogyatékos személyek körét a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény: minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. 4 Az ENSZ Egyezmény és az alkalmazásához kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv a magyar jogrendszer részévé vált, mivel azt a évi XCII. törvény kihirdette. Ugyanakkor a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (Ftv.) szűkebben értelmezi a fogyatékos személy fogalmát. Eszerint fogyatékos személy az, aki érzékszervi így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, 4 Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 1. cikk. 9

10 illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során 5 Amikor ebben a tanulmányban fogyatékosságról beszélünk, akkor elsősorban ezt a szűkebb, hazai szabályozás szerinti tartalmat értjük alatta. Egészségkárosodás, egészségi állapot Az egészségkárosodás fogalmát a mára már hatályon kívül helyezett, rehabilitációs járadékról szóló törvény határozta meg. A jogszabály értelmében az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás. 6 Ezzel szorosan összefügg az egészségi állapot fogalma, mellyel leggyakrabban az egészségkárosodáson alapuló ellátások igénylése nyomán kiadott szakhatósági állásfoglalásokban, szakvéleményekben találkozunk. Az egészségi állapot az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapot. 7 Rehabilitáció - Komplex rehabilitáció A rehabilitáció fogalmának meghatározásakor a WHO 1980-ban kiadott definícióját vesszük alapul, így olyan folyamatnak, szervezett segítségnek tekintjük, melyre egészségükben, testi, szellemi épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek szorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a rehabilitáció kétirányú szakmai tevékenység. Egyik iránya a személy-központú irány, amely egyik alanya, a kliens helyzetének megváltoztatását jelenti. Másik iránya a társadalom-központú irány, amely másik alanyának: szűkebb értelemben a fogyatékos ember környezetének, tágabb értelemben a társadalomnak az átalakítását jelenti. Ha pedig ez így van, akkor a rehabilitáció feladata nem csak a kliens rehabilitálása, hanem a társadalom, a közeg rehabilitálása: megfelelő átalakítása. (Bulyáki, Füzessy, Könczei, Póti 2007) A nemzeti jogban két joghelyen is megjelenik a rehabilitáció fogalma, de amint látni fogjuk, ezek szellemiségében nem sokban különböznek a WHO viszonylag régebbi, de időtálló definíciójától. Az egészségügyről szóló törvény szerint A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. 8 A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. 9 5 a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény4. a) pontja 6 a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény 1. a) pontja, melyet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény helyezett hatályon kívül 7 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 1. (2) bekezdés 8 Az egészségügyről szóló évi CLIV tv (1) bekezdés 9 Az egészségügyről szóló évi CLIV tv (2) bekezdés 10

11 Hasonló, de már a folyamatokat a foglalkoztatás érdekébe állító definíciót tartalmaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. tv. 1. (2) bekezdés 9. pontja, mely szerint a rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása. A rehabilitáció különböző megfogalmazásai önmagukban hordozzák a komplexitást, a különböző részterületek együttműködését, ezért amikor ebben a tanulmányban rehabilitációt említünk, jellemzően komplex rehabilitációt értünk alatta, annak minden jellemzőjével együtt. Így különösen fontos tulajdonsága a komplex rehabilitációs folyamatnak, hogy egyes részfolyamatai fogaskerékszerűen illeszkednek egymásba, és minden részterület a rehabilitációban résztvevő személy aktuális szükségletei szerint kerül előtérbe, vagy vonul háttérbe. A folyamatba bekapcsolódó szakemberek (orvos, pszichológus, rehabilitációs tanácsadó, szociális munkás, stb.) szerepe egyaránt fontos, ugyanakkor mindig a rehabilitációs intézkedéseket, szolgáltatásokat igénybe vevő személy áll a folyamat középpontjában. A rehabilitáció, mint minden segítő szolgáltatás, akkor éri el a célját, ha megszünteti önmaga szükségességét a rehabilitációban résztvevő személy számára. Foglalkozási rehabilitáció A foglalkozási rehabilitáció a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésére irányuló folyamatok, segítő szolgáltatások összessége. Célja, hogy a megváltozott munkaképességű ember megmaradt képességeivel, teljes értékű munkát végző, a munkaerő-piacon versenyképes munkavállaló legyen. Ehhez megfelelő akadálymentes környezetet, közgondolkodást, befogadó munkahelyeket és munkakörülményeket kell teremteni, amellett, hogy a szolgáltatási szükségletek felmérését követően, a munkaerőpiaci és egyéb humán szolgáltatások tervszerű biztosításával kell a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztathatóságát javítani. Munkaerő-piaci szolgáltatás 10 Olyan humán szolgáltatás, amelynek középpontjában az ember áll, személyes érdekeivel, egyedi életfelfogásával, tapasztalataival, magában foglalja a résztvevők mindazon egyediségét, ami a szolgáltatást igénylőt, illetve a szolgáltatást végzőt jellemzik. A humán szolgáltatás támogató jellegű, nem irányítás és nem a felelősség átvállalása. A szolgáltatásoknak szigorúan az egyén szükségleteire kell építeniük, és minden eszközével a foglalkoztatásba kerülést, a foglalkoztathatóság javítását kell szolgálniuk. A szolgáltatási tevékenység tartalmát tekintve sokrétű, bizonyos fokú komplexitást igényel és három egymással összefüggő logikai, szakmai szakaszra prevenció, közvetlen együttműködés és nyomon követés (utógondozás) - tagolható. 10 Munkaerő-piaci segítő szolgálat Módszertani kézikönyv, szerk.: Szellő János SZCSM Budapest

12 2. A foglalkozási rehabilitáció aktuális munkaerő-piaci környezete 11 A foglalkozási rehabilitáció sikerességét, hatékonyságát nem pusztán az abban résztvevő személyek, szervezetek működése, jellemzői, az őket összekötő szabályozások tartalma és módja befolyásolja, hanem az azt körülvevő munkaerő-piaci és tágabb társadalmi környezet jellemzői is. Ezért néhány szóban érdemes kitérni a hazai általános foglalkoztatási helyzet releváns adataira, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat alakulására. Szinte általánosnak tekinthető európai, illetve részben világjelenség a gazdasági fejlődés lassulása miatt jelentkező csökkenő munkaerő-piaci kereslet, illetve ennek következményeként a foglalkoztatási szint csökkenése és a munkanélküliség növekedése. A kialakult foglalkoztatási helyzet kihívásaira válaszként a különböző fejlettségű államok más-más intézkedéseket vezettek be. Az ILO definíción 12 alapuló munkanélküliségi ráta a éves népesség körében ben az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 10,9%-ot jelentett. Magyarország ebben a rangsorban a 10. helyen áll, ami azt jelenti, hogy az uniós rangsorban elfoglalt helye az előző évhez képest változatlan maradt. Ugyanakkor csökkent az EU-27 átlagától való eltérésünk, amely feltehetően annak is köszönhető, hogy néhány tagország munkaerőpiaci helyzete igen kedvezőtlenül alakult a vizsgált időszakban. Hazánkban a közötti időszakban hozzávetőleg 150 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek számának növekedése már nagyobb mértékű, 163 ezer fős volt ben a foglalkoztatottak számának csökkenése megállt, és 2012-ben már lassú növekedés volt megfigyelhető. A foglalkoztatottak létszámbővülése elsősorban a főiskolát, egyetemet végzetteket érintette, körükben 4,3%-os emelkedés volt tapasztalható. Jelentősebb növekedés az egyéb (nem gimnáziumi) érettségivel rendelkezők esetében történt, a szakmunkás, szakiskolát végzettek száma 0,3%-kal, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké 0,9%-kal nőtt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett foglalkoztatottak létszáma tovább csökkent 2012-ben. A nemzetgazdasági ágak tekintetében elmondható, hogy a foglalkoztatottak száma, arányait tekintve, a legnagyobb mértékben 24,1%-kal (12,4 ezerrel) a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás ágban nőtt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben az ágazatban jelentős közfoglalkoztatók vannak, tehát bár pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek, feltételezhető, hogy ebben az ágazatban az országos közfoglalkoztatási programok hatására emelkedett ilyen arányban a foglalkoztatottak létszáma. A legnagyobb létszámvesztő ág az építőipar volt, ahol 6,9%-kal (18,1 ezerrel) csökkent a foglalkoztatottak száma, míg a feldolgozóipar összlétszáma stagnált. 11 A fejezet adatainak forrása Ignits Györgyi, Nagy Ágnes: Munkaerő-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2012, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Budapest Az ILO hármas kritériuma a munkanélküli személyre: nincs munkája, keres állást és rendelkezésre áll, azaz adott pillanatban munkára kész állapotban van 12

13 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat rendszerében nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2012-ben 559,1 ezer főt tett ki, ami 23,8 ezer fővel kevesebb, mint 2011-ben volt. A csökkenés 4,1%-os mértékű. A nyilvántartott álláskeresők számának csökkenése két régióban, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon következett be legnagyobb mértékben. Ezt a csökkenő tendenciát azonban csak kizárólag más adatokkal együtt szabad értelmeznünk, hiszen a nyilvántartott álláskeresők létszámára lényeges hatással van az aktív foglalkoztatási programokban való részvétel lehetősége. Az elmúlt évek legjelentősebb programjai a közmunkaprogramok voltak, melyek bár deklarált céljuk szerint a nyíltpiaci foglalkoztatásba visszavezető, arra felkészítő foglalkoztatást tesznek lehetővé, mégis azt tapasztaljuk, hogy ez a típusú foglalkoztatási lehetőség nem jelent valódi segítséget az abban résztvevők nyíltpiaci munkavállalása szempontjából. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a foglalkoztatási programokban való részvétel aránya, nagysága az adott időszakban rendelkezésre álló források mértékétől függ. Árnyalja a számadatok értelmezését az a valószínűsíthető tény is, hogy a munkaerő-piaci kilépés lehetőségeinek többek között a nyugdíjkorhatár emelkedéséből, az egészségkárosodáson alapuló ellátások rendszerének átalakításából eredő szűkülése folyamatosan bővíti a munkaerő-piaci kínálati oldalát ben a nyilvántartott álláskeresők ellátás típusa szerinti összetétele jelentősen megváltozott, hiszen 2011 szeptemberétől módosultak az álláskeresési ellátások formái és feltételei ben az álláskeresők mindössze 12,3%-a volt jogosult álláskeresési járadékra és segélyre, további 35,8% részesült a települési önkormányzatnál igényelhető aktív korúak ellátásában (foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben), és az álláskeresők több mint 50%-a semmilyen ellátásra nem volt jogosult. A 2012-es év folyamán 45 ezer foglalkoztató összesen 482 ezer munkaerőigényt nyújtott be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségein. Ez a szám a 2011-es adatokhoz képest 12,2%-os csökkenést jelent. Érdekes adat ezen belül az újonnan bejelentett állások megoszlása támogatási igény szerint. A bejelentett állások túlnyomó része, 71,2%-a támogatott foglalkoztatás keretében került bejelentésre (28,8% volt a nem támogatott állások aránya). Az előző években tapasztalt tendenciákhoz hasonlóan fokozatosan növekszik a támogatott állások aránya, egyrészt a nem támogatott álláshelyek alacsony száma, másrészt a közfoglalkoztatási programok előtérbe kerülésének köszönhetően. Ágazatok szerint a évi nem támogatott munkaerő-kereslet 26,9%-a a feldolgozóiparból, 14,7%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás, további 13,3%-a pedig az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területről érkezett. A nem támogatott állások 15,1%-át a foglalkoztatók külföldi állampolgárokkal kívánták betölteni, és ezeket az álláshelyeket leginkább egyszerű szolgáltatási jellegű, illetve kereskedelmi, vendéglátó ipari foglalkozásokban kínálták. Az újonnan bejelentett támogatott állások száma 2012-ben 343,1 ezer darab volt, ami 10%-kal volt kevesebb, mint 2011-ben. A legtöbb támogatott állás az előző évekhez hasonlóan az Észak-magyarországi és Észak-alföldi megyékben jelent meg: A támogatott állások több mint 80%-át közfoglalkoztatás keretén belül kínálták a foglalkoztatók ben jelentősen emelkedett a csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók száma. 13

14 A tanulmány szempontjából különösen fontosak a megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó létszámadatok, valamint a célcsoport összetételére vonatkozó egyéb jellemzők. A megváltozott munkaképességű álláskeresők száma 2012-ben 31,7 ezer főt tett ki, ami az összes álláskeresőhöz viszonyítva 5,7%-os aránynak felel meg. Arányuk az összes álláskeresőkön belül az utóbbi években valamelyest nőtt (2009-ben még 4,6% volt). A megváltozott munkaképességű álláskeresők között magasabb a nők aránya (56,7%), mint az összes álláskeresők között. E csoport több mint fele (52,1%-a) tartozik az 50 éven felüliek korosztályába, a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők aránya kevesebb, mint 2% a körükben. Iskolai végzettségüket tekintve 48%-uk csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de emellett még jelentős (33%) a szakmunkás és szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők aránya is. Látható tehát, hogy mind életkori összetételük, mind iskolai végzetségük szerint kedvezőtlenebb helyzetben vannak az álláskeresők között, és ezek a jellemzők hátrányos munkaerő-piaci pozíciójukat erősítik. Nem meglepő tehát, hogy körükben igen magas a tartósan állást keresők aránya. Ez az arány 2012-ben 46%-ot tett ki, míg az összes álláskereső között 26% volt a tartós álláskeresők aránya. A tartósan állást keresők aránya ráadásul növekvő tendenciájú: arányuk egy év alatt 3 %-ponttal nőtt, miközben az összes álláskereső körében stagnáló tendencia érvényesült ebben a tekintetben. Látható tehát, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében nyilvántartott megváltozott munkaképességű álláskeresők tekintetében egy jelentős, és összetett munkaerő-piaci hátránnyal rendelkező célcsoportról beszélünk, akiknek olyan munkaerőpiaci környezetben kellene a nyíltpiaci részvételét erősíteni, amely többségében támogatott álláshelyeket biztosít, és a felsőfokú végzettségű, illetve piacképes szakmával rendelkező munkavállalókat preferálja. Ha ehhez még azt a fent jelzett tényt is számításba vesszük, hogy a támogatott álláshelyek több mint 80%-át közfoglalkoztatás keretében kínálták a munkáltatók, akkor nyilvánvaló, hogy a foglalkozási rehabilitáció eddigi gyakorlatához képest a jövőben felértékelődik a képzés és a humán szolgáltatások szerepe. 14

15 3. A foglalkozási rehabilitáció hazai rendszere és gyakorlata Az előző pontban ismertetett adatok, csak a munkaügyi szervezet látókörébe került, és ott álláskeresőként regisztrált megváltozott munkaképességű személyekről nyújtanak információt. A középtávú stratégiai tervezés nem alapozhat a célcsoport egy szegmensére, lehetőség szerint fel kell tárnia az érintettek és a hozzájuk kapcsolódó alrendszerek minél szélesebb spektrumának jellemzőit és szükségleteit. Ez a fejezet erre vállalkozik. 3.1 Célcsoport bemutatása Figyelembe véve, hogy a tanulmány a foglalkozási rehabilitáció területén kíván javaslatot tenni az annak támogatására hivatott rendszer fejlesztésére, kézenfekvőnek tűnik, hogy a célcsoport jellemzőit, szükségleteit a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) munkaerő-felméréseinek adatai alapján igyekszünk megragadni. A KSH 2008 IV. negyedévében, valamint az aktuális és összehasonlítható adatok iránti igényből fakadóan három évvel később 2011 II. negyedévében munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez kapcsolódó, az akadályozottsággal élők munkaerő-piaci pozícióinak, vizsgálatára irányuló felvételt hajtott végre. Mindkét felvétel a tartósan fennálló egészségi problémákat, betegségeket, testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságokat vette számba, ezek munkavállalásra, munkavégzésre gyakorolt hatását, illetve azt, hogy milyen intézkedések szükségesek, a magukat megváltozott munkaképességűnek vallók munkaerő-piaci integrációjához, milyen segítséget igényelnek, illetve kapnak ennek érdekében. Különbség a két felvétel között, hogy míg 2008-ban a felvétel a magánháztartásokban élő évesekre kiterjedően történt, addig a évi felvétel célcsoportja életkor tekintetében valamelyest kibővült, és a éves népességet vizsgálta. Mindkét vizsgálat azokat a személyeket tekintette megváltozott munkaképességűnek, akiknek munkaerő-piaci jelenlétét egészségi állapotuk, saját megítélésük szerint, valamilyen mértékben hátrányosan befolyásolja. Az alábbi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek száma és aránya valamelyest csökkent, annak ellenére, hogy a tartós egészségi problémát jelzők száma szinte változatlan ban a évesek (aktív korúak) 22,8 %-a, azaz 1,4 millió fő jelezte, hogy van tartós egészségi problémája. Közülük 53,7%, azaz 938 ezer fő (432 ezer férfi 506 ezer fő nő) úgy érezte, hogy egészségi okok miatt munkavállalásban, munkavégzésben akadályozott ben a tartós egészségi akadályozottságot jelzők aránya hasonlóan alakult, akkor a magánháztartásban élő évesek 21,5 %-a 1,472 millió fő jelzett tartósan fennálló egészségi problémát, betegséget, illetve korlátozottságot. A 2008-as felméréshez képest valamivel kisebb hányaduk, 52,1%-uk, mintegy 767 ezer fő (354 ezer férfi és 413 ezer nő) nyilatkozott úgy, hogy a munkavállalásban, illetve munkavégzésben egészségi állapota miatt akadályozva érzi magát. Életkori összetétel szerint a megváltozott munkaképességűek közel nyolcvan százaléka tartozott a éves korcsoportba mindkét felvétel alapján (2008-ban 79,7%, 2011-re ez az arány valamelyest nőtt, és 80,96% lett.) 15

16 A megváltozott munkaképességűek iskolai végzettség szerinti megoszlása mindkét felvétel esetében jelentősen eltért a teljes népességétől, de különösen azokétól, akiknek nem volt semmiféle tartósan fennálló egészségi problémájuk, illetve ha volt is, akkor az munkavégzésüket nem korlátozta. Arányaiban az iskolai végzettségre jellemző adatok sem változtak jelentősen. Mindkét felvétel eredményei alapján az összes megváltozott munkaképességű személy 40% körüli arányban rendelkezik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel. (2011-ben ez pontosan 38,2%-ot jelentett, ami több mint a másfélszerese a nem megváltozott munkaképességűeket jellemző aránynak.) A megváltozott munkaképességű személyek további egyharmada szakiskolai, szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik, mindkét felvétel alapján. Ez tehát azt jelenti, hogy közel háromnegyed részük fokozottan nehéz helyzetben van, amikor munkát kíván vállalni. Érettségije, illetve annál magasabb végzettsége a megváltozott munkaképességűek alig több mint egynegyedének volt a 2011-es felvétel szerint, szemben a változatlan munkaképességűek 52,9%-ával, és ezen belül is csak minden ötödik személy rendelkezett felsőfokú végzettséggel (miközben a változatlan munkaképességűeknél minden harmadik). A lakóhely településtípusa szerinti adatok szintén nem mutatnak jelentős különbséget a két felvétel között. Mindkét esetben azt mutatják, hogy a megváltozott munkaképesség valószínűsége a községekben magasabb, Budapesten alacsonyabb, miközben a városokban jelenlétük népességen belüli arányuknak megfelelően alakul es adatok szerint a éves népesség 34,8%-a községekben, 17,3%-a Budapesten élt. A megváltozott munkaképességűek körében azonban ez az arány jelentősen eltolódott, körükben négyszer annyian (40,4%) voltak a községekben élők, mint a budapestiek (11,1%). Ez a számadat azért lehet riasztó, mert hazánkban jelentős eltérés tapasztalható a munkavállalás lehetőségei tekintetében településszerkezeti szempontból. Az ország regionális különbözőségei is igen nagymértékűek a munkaerő-piaci környezet tekintetében, de ezen túl jelentős elhelyezkedési esélykülönbséggel kell számolni egy megyeszékhely város, egyéb nagyváros, és kisebb települések viszonylatában. Ha ehhez hozzávesszük a mobilitási hajlandóságot, és főként a tömegközlekedés infrastrukturális háttere által befolyásolt munkába járási lehetőségeket, a települési lejtő egyértelmű érvényesülését látjuk. Munkaerő-piaci jelenlét tekintetében mindkét felvétel megállapította, hogy a megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon erősen alulreprezentáltak, gazdasági aktivitási mutatóik nagyon kedvezőtlenek. Az adatok szerint a megváltozott munkaképességűek aktivitási aránya a 2008-ban tapasztalt 27,4%-ról 2011-ben 24,1%-ra csökkent, hasonlóan a változatlan munkaképességűek aktivitási arányához, ahol ez az arány 72,7%-ról 67,8%-ra változott. A foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása is ezt a folyamatot követi le. A foglalkoztatási ráta 23,0%-ról 18,1%-ra csökkent, míg a munkanélküliségi ráta 16,3%- ról 24,9%-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben a 767 ezer éves megváltozott munkaképességűből 185 ezren tartoztak 2011 II. negyedévében a gazdaságilag aktívak közé, ebből 139 ezren foglalkoztatottak, 46 ezren pedig munkanélküliek voltak. A megváltozott munkaképességűek legfőbb jellemzője, hogy tartósan fennálló egészségi problémájuk, betegségük, funkcionális zavaruk miatt nem tudnak olyan életvitelt 16

17 folytatni, mint egészséges társaik. Attól függően válnak a munkaerőpiac szereplőivé vagy kirekesztettjeivé, hogy milyen módon és mértékben akadályozottak a munkavégzésben, illetve szükség esetén megkapják-e azt a segítséget, ami foglalkoztatásukat, munkaerőpiaci (re-) integrálásukat lehetővé teszi. Munkavállalást akadályozó tényezők tekintetében a három fő korlátozó tényező az elvégezhető munka mennyisége, jellege, illetve a munkába járással, munkahelyre való eljutás vizsgálata történt ban az inaktívak 44%-át a három akadályozó tényező együttes fennállása jellemezte, további 35%-uk munkavállalását két akadály korlátozta ben az érintettek 40,6%-a kétféle, 47,1% pedig háromféle korlátozó tényezőt jelölt. Az egyszerre több akadályozó tényezővel nehezített helyzetről tehát 2011-ben a 2008-as adatoknál arányában több, a megváltozott munkaképességűek mintegy 87,7%- a számolt be. Több (két, három) akadályozó tényező együttes fennállása a munkanélküliség és inaktivitás esélyét jelentősen növeli. Számukra nem elegendő egyegy probléma kezelése, akadály felszámolása, hanem többnyire csak komplex intézkedésekkel valósítható meg a munkaerőpiacra történő be-, illetve visszavezetésük. A munkaerő-piacra való belépés, illetve a bent maradás kapcsán jelentkező szükségletek terén a két felvétel az alábbi adatokat eredményezte. Mindkét felvétel három különböző típusú segítség iránti igényt mérte fel az összes, magát megváltozott munkaképességűnek valló személy tekintetében ban a 938 ezer érintett több mint fele úgy ítélte meg, hogy nincs semmiféle segítségre szüksége, vélhetően azért, mert nem is kívánt munkát vállalni. A segítséget egyértelműen igénylőkből 330 ezren nem dolgoztak (gazdaságilag nem aktívak vagy munkanélküliek voltak). A felvétel idején dolgozó, ugyanakkor segítséget is igénylő mintegy 78 ezer főnek mintegy négyötöde kapott munkavégzéséhez segítséget a munkahelyén. (Az adatok részletezését a Függelék 1. sz. táblázata tartalmazza.) 2011-ben az 582 ezer megváltozott munkaképességű inaktív személy mindössze 11,7%- a ítélte olyannak egészségi állapotát, hogy bizonyos segítségfajtákkal képes belépni a munkaerőpiacra. Ennek a 68 ezer főnek valamivel több, mint a fele azonban csak komplex (2 3 fajta) segítséggel tudna (újból) munkába állni. A munkafeltételek egyedi kialakítását igénylők (összesen 63 ezer fő) 84,1%-a másként nem tudna munkát vállalni, csak úgy, ha a munkarend, munkaidő vagy teljesítmény-követelmény stb. tekintetében kedvezményeket kapna. Speciális eszközök, illetve technikai segítség biztosításával 34 ezer megváltozott munkaképességű inaktív személy tudna dolgozni, 71,7%-uk azonban kizárólag akkor, ha ezt megkapná. Emberi segítséggel mintegy 34 ezer inaktív személyt lehetne visszavezetni a munka világába, 70,5%-uk esetében ennek megoldatlansága biztos távolmaradást eredményezne, ugyanis ezer fő nyilatkozta azt, hogy emberi segítségre van szüksége ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni. (Részletes adatok a függelék 2. és 3. sz. táblázatában találhatók.) Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a legutóbbi felvétel alkalmával több, mint 700 ezer tartós egészségi problémával élő személy ítélte meg állapotát úgy, hogy az akadályozza őt a munkavégzésben, illetve munkavállalásban (megváltozott munkaképességű). Több mint kétharmaduk iskolai végzettsége további hátrányt jelent a nyílt munkaerő-piacon való érvényesülésben. Tovább fokozza munkavállalással kapcsolatos nehézségeiket, hogy jelentős részük kisebb településeken él, és életkorukat tekintve hozzávetőleg nyolcvan százalékuk a éves korcsoportba tartozik. Egészségi állapotukból adódóan több tényező együttes jelenléte akadályozza munkaerő-piacra való bekerülését a megváltozott munkaképességűek több mint 87%-ának. 17

18 Az érintettek nem egészen egyötöde dolgozik, a foglalkoztatottság lehetősége inkább csak azok számára adott, akiknek olyan típusú tartósan fennálló betegségük, egészségi problémájuk, funkcionális zavaruk, illetve egyéb korlátozottságuk van, amely a munkavégzésben csak kevésbé akadályozó. Szignifikáns különbség a két időpontban készült munkaerő-felvétel között nincs, pusztán munkaerő-piaci jelenlét tekintetében. A három év alatt bekövetkezett változások nagy valószínűséggel azonban az általános foglalkoztatási helyzettel, a depressziós gazdasági környezettel magyarázhatóak, hiszen a változásokat a nem megváltozott munkaképességű személyek aktivitása, foglalkoztatási és munkanélküliségi rátája is lekövette. 3.2 A foglalkozási rehabilitáció egyes alrendszerei, elemei A foglalkozási rehabilitáció sikere, eredményessége mind össztársadalmi, mind egyéni szinten jelentkező tevékenységek eredménye, minden abban résztvevő szereplő felelősségét, szerepvállalását hangsúlyozva. A rehabilitáció folyamatában résztvevő szervezetek személyek és általuk működtetett alrendszerek összehangolt működése szükséges ahhoz, hogy a foglalkoztatáspolitika szintjén célként meghatározható foglalkoztatás-bővülés és egyéni szinten elvárt életminőség-javulás bekövetkezzen. A foglalkozási rehabilitáció tehát több szakterület érintettségét jelenti, és a benne résztvevő szervezetek együttes küldetése: a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságának elősegítésével szociális biztonságuk és ezáltal életminőségük javítása. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség követelményének megfelelően a nyílt foglalkoztatás lehetőségének biztosítása az arra alkalmas vagy a rehabilitáció segítségével alkalmassá tehető személyek számára. 13 Ezért ez az alpont a minősítés, ellátás, szolgáltatás és támogatás (aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök) rendszerét, valamint ezek célcsoport számára biztosított elérhetőségét vizsgálja. Igyekszik feltárni az egyes alrendszerek közötti összefüggéseket, azok valódi és lehetséges kapcsolódási pontjait. A foglalkozási rehabilitáció folyamatának általános sorrendiségét követve a bemeneti, diagnosztikai szintet jelentő komplex minősítés bemutatásával kezdve jutunk el az egészségkárosodás, fogyatékosság okán igényelhető ellátások, valamint a foglalkoztathatóságot javító szolgáltatások után a munkáltatói támogatások rendszeréhez. A tanulmány minden egyes bemutatott elemnél igyekszik annak intézményrendszerét, forrását, jogi szabályozását és humánerőforrásjellemzőit, illetve kapcsolati rendszerét is jellemezni Egészségkárosodás, egészségi állapot komplex minősítése A komplex minősítés alapesetben az egészségkárosodás esetén igényelhető ellátások megállapításához kötődik. Az ellátásra való jogosultság vizsgálatát, ahogy az ellátás megállapítását is, a kormányhivatalokba integráltan működő rehabilitációs szakigazgatási szervek (továbbiakban: RSZSZ) végzik. Az ellátásra való jogosultságnak jogi és 13 Dr. Gere Ilona - Dávid Andrea - Kovács Gábor - Nagyné Zölde Mónika - Szellő János: KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIA a megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt foglalkoztatásának bővítésére Budapest,

19 egészségi állapothoz, rehabilitációs esélyekhez kötött feltételei is vannak. Mindegyik feltétel vizsgálata az RSZSZ-ek feladat- és hatáskörébe tartozik. Az igénybejelentést követően az RSZSZ szakértői bizottsága komplex minősítés keretében - orvosi, foglalkozási, szociális szempontok - alapján vizsgálatot végez és megállapítja az igénylő egészségkárosodásán alapuló egészségi állapotát, illetve véleményezi az igénylő foglalkoztatási és szociális szempontú rehabilitálhatóságát. A komplex minősítés módját, menetét miniszteri rendelet 14 szabályozza. (A minősítési eljárás részleteit a Függelék 1. sz. melléklete tartalmazza.) Az egyes szakértők véleménye alapján szakhatósági állásfoglalást készít a szakértői bizottság. Amennyiben a komplex minősítés során a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága megállapításra kerül, a bizottság tagjai rehabilitációs javaslatot készítenek. A javaslat tartalmazza a rehabilitáció lehetséges irányát (milyen foglalkozási csoportok, alcsoportok javasoltak, amelyekben a megváltozott munkaképességű személy megmaradt és fejleszthető képességeivel munkát tud végezni), a rehabilitációs szükségleteket (mire van szüksége a megváltozott munkaképességű személynek ahhoz, hogy rehabilitációja eredményes legyen), és a rehabilitációhoz szükséges időtartamot, ami legfeljebb 3 év lehet. Ennek a rehabilitációs javaslatnak később a rehabilitációs szolgáltatások tervezésénél, nyújtásánál, valami a megváltozott munkaképességű, rehabilitálhatónak minősített személy elhelyezésénél, munkaközvetítésnél lesz jelentősége. A jelenlegi helyzet értékelése Azt, hogy a minősítési gyakorlat mennyire képes betölteni valódi diagnosztikus, fejlesztést megalapozó szerepét, a folyamatok egyes elemein és azok szabályozásán túl, a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet jellemzői, a minősítést végző szakemberek személyes és szakmai kompetenciái is befolyásolják. Ha ilyen módon vizsgáljuk a jelenlegi minősítési gyakorlatot, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A minősítés szervezetrendszerét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban NRSZH), valamint a szakmai irányítása alatt működő, a fővárosi/megyei kormányhivatalok alá tagozódó rehabilitációs szakigazgatási szervek alkotják. Az a kormányzati törekvés, amely egy szervezetrendszerbe integrálta a foglalkozási rehabilitáció államigazgatási rendszerhez köthető minden feladatát, nyilvánvalóan azon a felismerésen alapult, hogy a korábbi hármas intézményrendszer tagjai (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, illetve Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) közötti együttműködés nehézkes volt, a kompetenciák lehatárolása nem történt meg, a foglalkozási rehabilitációt és annak sikerét alapvetően befolyásolták a szereplők érdekellentétei. A korábbi minősítéssel, ellátás-megállapítással kapcsolatos feladat-megosztásban a minősítés az NRSZH feladatkörébe tartozott, de a komplex bizottságok foglalkoztatási szakértői (ma foglalkozási rehabilitációs szakértők) a munkaügyi szervezet állományába tartoztak. Feladatukat kihelyezetten, az NRSZH kirendeltségein látták el. Együttműködésük a minősítő bizottságok többi tagjával nehézkes volt, főként a rendszer kialakításának elején tudták nehezen elfogadtatni szakértelmüket, bizonyítani szakmai kompetenciáikat. A foglalkozási rehabilitációs szakértők minősítési tevékenységét nem lehetett önálló eljárásrenddel szabályozni, munkájának alkalmazkodni kellett az NRSZH munkarendjéhez, belső szabályzóihoz, eljárásrendjéhez. Ezzel együtt, a munkaügyi központok szakmai felügyeletét ellátó 14 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról 19

20 Nemzeti Munkaügyi Hivatal (akkor Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) módszertani útmutatót adott ki, és egységes képzési tematikát dolgozott ki munkatársai számára, a szakértői feladatok azonos elveken alapuló, egységes szempontrendszer szerinti ellátására. Mára ez a kettősség megszűnt, a bizottságok nem orvos szakértővel való kibővülése elfogadottá vált, a foglalkozási rehabilitációs szakértő az RSZSZ állományában kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló lett, a foglalkoztathatósági szempontú minősítés szempontjai jogszabályban meghatározottak, a bizottságokban való együttműködés valóságosabbá és konstruktívabbá vált. A minősítési eljárás új eleme az egészség állapot (EÁ) mértékének megállapítása 2012 évtől új eleme a minősítésnek. Az ellátórendszer átalakítása a foglalkoztatás-központú rehabilitáció köré épült, így a minősítés deklarált célja, hogy a megmaradt képességekre, a meglévő egészségi állapotra helyezze a hangsúlyt a károsodásszemléletű értékeléssel szemben. Ennek a paradigmaváltásnak a szellemében került bevezetésre az egészségi állapot, mint az orvosszakmai szempontú minősítés alapfogalma. Az egészségi állapot minősítése azonban egyelőre úgy tűnik, hogy nem a tényleges megmaradt és fejleszthető képességek azonosítását jelenti, hanem sokkal inkább egy matematikai műveletet. A vizsgálat továbbra is a szervrendszerek állapotváltozását, károsodását méri. Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét a 100%-os egészségi állapotból kivonva kerül kiszámításra az egészségi állapot (EÁ=100-ÖEK). Ugyan a minősítési rendszer rehabilitációs járadék ellátás bevezetése kapcsán véghezvitt első átalakítása során már hangsúlyoztuk a rehabilitációs szolgáltatások tervezhetőségét, sőt a rehabilitációs eredmények mérését is lehetővé tevő FNO 15 -alapú minősítési rendszer szerepét, ennek gyakorlatban való megjelenése még mindig várat magára. Sem a személyes jellemzők, sem a környezeti hatások, sem pedig a funkciók és megmaradt képességek valódi, objektív felmérése nem történik meg a vizsgálatok során. Hasonlóan aggályos, és szintén régen jelzett probléma, a munkavállalás során kizáró és korlátozó tényezők teljes körű meghatározásának hiánya az orvosszakmai szempontú rehabilitálhatóság megítélése során. A munkavégzés során kizáró és korlátozó tényezők meghatározása elsősorban a rehabilitáció irányának meghatározása, valamint a későbbi munkavállalás kapcsán bír jelentőséggel. Ezeknek a tényezőknek és vizsgálatuknak bevezetése a foglalkozás-egészségügy szakterületéhez kötődik. A szakellátó helyek a foglalkoztathatósági vizsgálat során minősítik az egyes tényezőket az adott munkavállaló munkavégzése szempontjából kizárónak vagy korlátozónak. Ez a szakterület, és szempontjai, teljesen hiányoznak a jelenlegi minősítési rendszerből. A rehabilitálhatóság foglalkoztathatóság-szempontú megítélésének egyik eleme a munkaerő-piaci környezet által biztosított lehetőségek, és várható tendenciák mérlegelése. Ami a szervezeten belüli együttműködés szempontjából előnyként jelentkezik (foglalkozási rehabilitációs szakértő rehabilitációs hatóság szervezeti állományba való tartozása), az ebből a szempontból egyszersmind a rendszer egyik legnagyobb hátránya. Mivel a foglalkozási rehabilitációs szakértő nem a munkaügyi szervezet állományába tartozó szakember többé, a munkaerő-piacra, annak az egyéni rehabilitációs időtartam alatt várható változásaira nincs rálátása. Nem fér hozzá a munkaügyi szervezet adatbázisához, statisztikáihoz, munkaerő-piaci prognózisaihoz. A foglalkozási rehabilitáció kimenetét jelentő nyílt munkaerő-piacról nincs egzakt tudása. 15 A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása, WHO

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. web:http://darmk.munka.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

2012. május június

2012. május június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskeresö nemenként végzettségenként pályakezdö korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

A rehabilitációs hatósági feladatok változásai. Horváth Anikó Katalin

A rehabilitációs hatósági feladatok változásai. Horváth Anikó Katalin A rehabilitációs hatósági feladatok változásai Horváth Anikó Katalin A 2011. évi CXCI törvény (Mmtv.) A rendszer átalakításának indokai: széttagolt ellátórendszer új egységes rendszer kialakítása, az egészségbiztosítási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 214. máj. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év november hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

7. SZER GYORSJELENTÉS

7. SZER GYORSJELENTÉS 7. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év január hónap Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52) 513-000 Fax:

Részletesebben