Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 42/49

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 42/49 A Régiók Bizottsága véleménye A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában A Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési terv (2011/C 42/10) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA az uniós polgárság megvalósításáért, a szubszidiaritás elvéért, a többszintű kormányzásért és az Alapjogi Charta végrehajtásáért vállalt közös felelősségének keretében elő szeretné segíteni az élénk alapjogi kultúrát, megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak mivel ez a szint áll legközelebb a polgárokhoz még inkább kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy végrehajtják a politikai részvételre vonatkozó elveket, ahogy azokat a Lisszaboni Szerződés, illetve az adott nemzeti és regionális alkotmány lefektette, és ezért ösztönzi többek között annak vizsgálatát, hogy milyen átfogóbb lehetőségek vannak az uniós polgárok választási részvételére a lakóhelyükül szolgáló országban, utal arra, hogy a stockholmi program végrehajtásakor különösen fontos a bizalomépítés, és átfogó ismereteket kell szerezni a többi tagállam jogrendszeréről, amihez a helyi és regionális önkormányzatok a városok és régiók közötti partnerségeik keretében is hozzájárulhatnak, felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az átfogó és alapjogközpontú adatvédelem megteremtésében, és kiemelt közös felelősséget vállalnak a bűnmegelőzésben, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés megelőzését és leküzdését szolgáló igazgatásközpontú koncepciókban, tekintettel a fokozódó szegénységalapú migráció szociális vetületére, ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van egy, a régiókkal és helyi önkormányzatokkal egyeztetett, európai bevándorlási és menekültügyi politikára, amely az emberi jogok, a szolidaritás és a közös felelősség tiszteletben tartásán alapul, és ezért üdvözölné azt is, ha az Európai Parlament keretében migrációért, menekültekért és integrációért felelős európai megbízottat jelölnének ki, aki mindenekelőtt a harmadik országok állampolgárainak specifikus gondjaival foglalkozna.

2 C 42/50 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Előadó: Referenciaszöveg: Holger Poppenhäger (DE/PES), Türingia Szabad Állam igazságügyi minisztere A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv COM(2010) 171 végleges I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 1. üdvözli, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervvel máris átfogó menetrendet terjesztett elő a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségre irányuló stockholmi program végrehajtásához. Ez lehetővé teszi az összes érintett szereplő tervszerű és célirányos közreműködését; 2. üdvözli, hogy a cselekvési terv célja az emberközpontú Európa előmozdítása, biztosítva, hogy a polgárok teljes mértékben élhessenek jogaikkal; 3. ismételten hangsúlyozza, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat akkor is átfogóan tiszteletben kell tartani, ha biztonságos Európát építünk; 4. utal rá, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra már most komoly felelősség hárul e jogok gyakorlati átültetését illetően, és ezért abból indul ki, hogy a többszintű kormányzás keretében és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett az önkormányzatokat már a jogalkotást megelőző folyamatokba átfogóan be kell vonni; 5. megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a Régiók Bizottságánál (RB) önálló adatbankot hozzanak létre, amelyben a helyi és regionális önkormányzatoknál a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos bevált gyakorlatokat gyűjtik össze; Az alapvető jogok Európája 6. utal rá, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája állampolgárságtól vagy tartózkodási státusztól függetlenül elismeri az egyének alapvető jogainak és szabadságainak oszthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy az uniós (EU) szervek és intézmények, a tagállamok, a regionális parlamentek és kormányzatok, valamint a települési szinten választott képviselők és a helyi tisztségviselők egyik legfontosabb feladata e jogok maradéktalan tiszteletben tartása, védelme és támogatása; 7. felhívja a figyelmet arra, hogy különösen a helyi és regionális önkormányzatok és a civil szervezetek által indított kezdeményezések igen fontos szerepet játszanak a kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a homofóbia elleni küzdelemben; 8. a kisebbségek, valamint a segítségre szoruló csoportok és személyek hatékonyabb védelmére szólít fel; 9. ösztönzi, hogy a régiók és települések a Charta és az európai alkotmányozási folyamatok, ezen belül főként az európai megkülönböztetésellenes előírások fényében fokozatosan vizsgálják felül hatályos jogszabályaikat, köztük alkotmányukat, valamint az új jogi aktusokat; 10. a többszintű kormányzás keretében és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével szoros együttműködésben hozzá szeretne járulni egy élénk alapjogi kultúrához, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, tájékoztassa az RB-t is rendszeresen arról, hogy eljárási szempontból milyen módon segítette elő az alapjogok tényleges tiszteletben tartását; 11. üdvözli az Európai Bizottság, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az RB között 2009-ben elindított háromoldalú együttműködést, és ösztönzi ennek elmélyítését és bővítését; Politika a polgárok szolgálatában 12. abból indul ki, hogy a széles körű szabad mozgáshoz való jog és a polgárok aktív szerepvállalása jelenti az uniós polgárság két legfontosabb tényezőjét; 13. megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak mivel ez a szint áll legközelebb a polgárokhoz még inkább kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy végrehajtják a részvételre vonatkozó elveket, ahogy azokat az adott nemzeti és regionális alkotmány, illetve a Lisszaboni Szerződés lefektette; 14. ezért ösztönzi, hogy vizsgálják meg az uniós polgárokat illető választójog települési és európai szinten túlmenő bővítésének lehetőségét; 15. támogatja az arra irányuló törekvéseket, hogy harmadik országoknak az EU-ban jogszerűen tartózkodó állampolgárai tartózkodásuk időtartamának függvényében települési szinten politikai szerepet vállalhassanak; 16. osztja az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács nézetét, mely szerint a Lisszaboni Szerződésben meghatározott európai polgári kezdeményezés szintén erősíti majd az EU demokratikus legitimitását; 17. hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok csak akkor tudnak aktív politikai szerepet vállalni, ha széles körben hozzáférnek az információkhoz; örömmel venné, ha a tagállamok is ilyen széles körű hozzáférést biztosítanának az információhoz, és kéri az RB tagjait, hogy tegyenek lépéseket ennek érdekében;

3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 42/51 A jog érvényesülésén alapuló európai térség bizalomépítés 18. üdvözli, hogy a Lisszaboni Szerződéssel a polgári és büntetőjog terén tett jelentős előrelépéseknek köszönhetően valóban kézzelfoghatóvá lehet tenni a polgárok számára a jog érvényesülésén alapuló európai térséget; 19. hangsúlyozza, hogy a jogrendszerek kölcsönös elismerésére vonatkozó elv végrehajtásához erősíteni kell a kölcsönös bizalmat többek között minimumnormák bevezetése révén; 20. úgy véli, hogy ezt elősegítik és ezért fokozottan támogatandóak a bírákra, ügyészekre és egyéb igazságügyi dolgozókra irányuló csereprogramok, mindenekelőtt az európai igazságügyi hálózat keretében, de a városok és régiók közötti partnerségekre támaszkodva is; 21. az európai jogkultúra továbbfejlesztése érdekében az intenzív tapasztalatcserét is ösztönzi az alternatív büntetőjogi szankciótípusokkal, a már alkalmazott modellekkel például az alternatív vitarendezéssel (Alternative Dispute Resolution, ADR) és a különféle jogászképzési és jogász-továbbképzési rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat illetően; 22. úgy véli, hogy a közös referenciakeret módszere nagymértékben elősegítené a jogszabályok európaizálódását és hatékonyabb végrehajtását; 23. felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben a jogalkotás során alapjogi szempontú hatáselemzést kell végezni, és ezen túlmenően a régiókra gyakorolt pénzügyi, gazdasági és társadalmi hatásokat is tekintetbe kell venni; 28. üdvözli a korrupció leküzdését szolgáló tagállami intézkedések cselekvési tervben bejelentett értékelését, és utal arra, hogy ehhez megelőzésen alapuló igazgatási kultúrára és az igazgatási folyamatok nagymértékű átláthatóságára van szükség; 29. az európai adatvédelmi biztoshoz hasonlóan hangsúlyozza, hogy a globális információs társadalomban kiemelt jelentősége van a magánélet védelmének. Ezért elengedhetetlen az adatvédelemhez való alapjog következetes alkalmazása a bűnüldözés, a bűnmegelőzés és a nemzetközi kapcsolatok terén is; 30. úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat mivel sok tapasztalattal rendelkeznek folyamatosan és már korai szakaszban be kell vonni az adatvédelem továbbfejlesztésébe; 31. üdvözli az adatok megőrzéséről szóló 2006/24/EK irányelv előirányzott felülvizsgálatát, és abból indul ki, hogy erre is az Alapjogi Charta fényében kerül sor; 32. egyetért a digitális menetrend elképzelésével, azaz azzal, hogy az adatvédelem és adatbiztonság szavatolása a harmadik országokkal kötendő egyezményeknél és az online gazdaság új üzleti modelljeinek értékelésekor is erősíti az emberek bizalmát a modern kommunikációs technológiák iránt, és ezáltal felszámolja ezek fejlesztésének egyik fontos akadályát; 33. abból indul ki, hogy kritikusan felül kell vizsgálni a videokamerás megfigyelőrendszer állami és magán működtetők általi alkalmazását; A szabad és biztonságos Európa szavatolása 24. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kiemelten felelősek a területükön élők biztonságáért és az emberi méltóságon, szabadságon, egyenlőségen és szolidaritáson alapuló európai jogi kultúrának mint a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzése legfontosabb eszközének fejlesztéséért; 25. kiemeli a gyülekezési szabadságnak az Alapjogi Chartában is elismert központi jelentőségét a demokratikus közösség szempontjából, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki ezen alapjognak idegengyűlölő, rasszista és szélsőséges célokra történő felhasználása miatt; 26. ezért sürgősen szükségesnek tartja az illetékes hivatalok közötti adminisztratív együttműködés és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információcsere fokozását és javítását a szabad szellemű gyülekezési jog biztosítása érdekében; 27. üdvözli az erőszakos hajlamra és radikalizálódásra vonatkozó cselekvési terv bejelentett végrehajtását, és ösztönzi annak vizsgálatát, hogy nem lehetne-e egész Európára érvényes minimumnormákat bevezetni a politikai szempontból szélsőséges cselekedetek büntetőjogi szankcionálását illetően; 34. megerősíti a kiskorúak szexuális kizsákmányolása, a gyermekpornográfia és a gyermekkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatban, valamint a kíséret nélküli kiskorúak védelméről készített véleményeit. Mindenekelőtt a CdR 136/2006 fin sz. véleményére utal és hangsúlyozza, hogy a kíséret nélküli kiskorúakra vonatkozó európai bizottsági cselekvési terv végrehajtásának keretében külön finanszírozási eszközöket kell létrehozni, amelyekkel meg lehet felelni e kiskorúak és az őket befogadó régiók különleges helyzetének; 35. hangsúlyozza, hogy ki kell értékelni az áldozatvédelemre vonatkozó eddigi európai uniós intézkedések eredményeit, illetve ezen intézkedések végrehajtását az uniós jogszabályokban szereplő rendszeres beszámolási kötelezettség keretében; 36. tekintettel a jelenlegi, határokon átnyúló, éghajlatfüggő természeti katasztrófákra például az áradásokra, de a futótüzekre is megismétli, hogy a kockázatmegelőzés terén döntő szerep hárul a helyi és regionális önkormányzatokra; 37. utal arra a korábbi kérésére, hogy a polgári védelem terén az EU rendelkezzen kiegyensúlyozott és átfogó közösségi koncepcióval, amely a tagállamoknak mozgásteret hagy saját prioritásaik meghatározására;

4 C 42/52 Az Európai Unió Hivatalos Lapja érdeklődéssel várja az uniós katasztrófavédelmi eszközöknek a cselekvési tervben meghirdetett értékelését és az uniós katasztrófa-elhárítási kapacitások fokozásáról szóló közleményt, és határozottan üdvözli a katasztrófavédelemre irányuló európai finanszírozási eszköz meghosszabbításával kapcsolatban bejelentett javaslatokat; 39. utal arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a bűnmegelőzésben is fontos szerepet játszanak, és kéri, hogy minél korábbi szakaszban vonják be őket az európai bűnmegelőzési hálózat értékelésébe, valamint a bűnmegelőzési megfigyelőközpont kiépítésébe és a szervezett bűnözés megelőzését és leküzdését szolgáló igazgatásközpontú koncepcióba; 40. a bűnügyi statisztikákkal kapcsolatban javasolt intézkedéseket illetően felhívja a figyelmet arra, hogy e számadatok kifejezőerejének biztosítása érdekében rendkívüli körültekintéssel kell eljárni; Egy európai menekültügyi és bevándorlási politika kidolgozása 41. tekintettel a fokozódó szegénységalapú migráció szociális vetületére, ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van egy, a régiókkal és helyi önkormányzatokkal egyeztetett, európai bevándorlási és menekültügyi politikára, amely az emberi jogok, a szolidaritás és a felelősség tiszteletben tartásán alapul; 42. egyetért az Európai Parlamenttel a tekintetben, hogy az európai határ menti régiók jelenleg nem kapnak elegendő támogatást, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EU-n belüli szolidaritás megerősítéséről tervezett közleményében dolgozzon ki megoldási javaslatokat a menekültek szolidáris elosztásával, valamint az érintett régiók tehermentesítését szolgáló sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatban is; Migráció 43. olyan bevándorlási politika mellett száll síkra, amely már a származási országokban megkezdődik, de emellett az európai munkaerő-piaci elvárásokat és a demográfiai változásokat is figyelembe veszi; 44. koherens jogi keretet sürget a családegyesítést illetően, és úgy véli, hogy a vízumegyezmények terén körültekintően kell kezelni a további könnyítéseket; 45. alapvetően üdvözli a cselekvési tervben bejelentett intézkedéseket az illegális bevándorlás tartós megakadályozására; 46. hangsúlyozza, hogy a tervezett intézkedéseknek nem szabad akadályozniuk az európai és nemzetközi menekültvédelmet; 47. sajnálja, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervben nem terjeszt elő az európai alapjogokat tiszteletben tartó javaslatokat és kezdeményezéseket a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek összehangolt kezelését illetően, és elvárja, hogy vegyék figyelembe e csoport érdekeit mind a jogellenes beés átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló irányelv tervezett módosításakor, mind pedig az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló irányelvvel foglalkozó jelentésben; 48. úgy véli, hogy visszatelepítési programokat alapvetően csak önkéntes alapon és a fejlesztési együttműködés céljaival összhangban kellene végrehajtani, és a visszatelepítésnek az érintett személyek tartós társadalmi befogadásához kell vezetnie; 49. sajnálja, hogy a cselekvési terv eddig nem foglalkozott a harmadik országbeli emberek jogainak és kötelességeinek jobb érvényesítésével; 50. hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervben az adatbiztosítással és adatcserével kapcsolatosan tervezett intézkedéseknél, illetve ezek felülvizsgálatakor is tiszteletben kell tartani az adatvédelmi előírásokat a migrációs és menekültügyi politika terén; 51. üdvözli az integráció támogatása érdekében tervezett intézkedéseket és kéri, hogy a Régiók Bizottságát minél korábbi szakaszban vonják be az uniós integrációs menetrendről szóló közlemény kidolgozásába és a meghirdetett koordinációs mechanizmus kifejlesztésébe; 52. figyelmeztet arra, hogy a beharangozott statisztikai intézkedéseknél az új felismerésekből adódó haszonnak arányban kell lennie a szükséges ráfordításokkal; 53. üdvözölné, ha az Európai Parlamenten belül migrációért, menekültekért és integrációért felelős európai megbízottat jelölnének ki, aki mindenekelőtt a harmadik országok állampolgárainak specifikus gondjaival foglalkozna; Menekültügyi politika 54. arra szólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb váltsák valóra, amit a cselekvési terv meghirdetett, azaz hozzanak létre összehasonlítható döntéshozatali kritériumokat és alapokat a menekültügyi döntéseket illetően; 55. az alapvető és emberi jogokkal kapcsolatos igényeknek megfelelő minimumnormák betartását mind a menedékkérők elszállásolásánál, mind pedig a mozgásszabadságukra vonatkozó szabályozások tekintetében szükségesnek tartja; Globális Európa A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség külpolitikai szempontjai 56. üdvözli, hogy a Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az EU külkapcsolatainak hatékonyabb kialakítását, melynek során fontosabb szerepet kapnak az emberi jogokra és a fejlesztésre irányuló célok; 57. üdvözli, hogy az Európai Bizottság biztosította: az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével (azaz az Európai Bizottság alelnökével) együtt ügyelni fog a külkapcsolatok, az igazságügyi és belügyi kérdések külső dimenziója és a fejlesztési együttműködés közötti koherenciára;

5 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 42/ üdvözli, hogy a cselekvési terv is kitér a legális és illegális migrációval (tehát a bevándorlással, a menekültüggyel és a határvédelmi együttműködéssel) kapcsolatos közös érdekekre, és figyelembe veszi a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet, az egyes kérdések jelentőségének földrajzi alapon történő besorolását, az információcsere keretfeltételeit, az alapvető és emberi jogok védelmének garanciáit, az átláthatóságot és az információhoz való szabad hozzáférést, az adatvédelmet, valamint az ezzel összefüggő jogvédelmi garanciákat az uniós polgárok és a harmadik országok állampolgárai számára; 59. ösztönzi, hogy az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusát, a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlését, a keleti partnerség platformjait és a hasonló hálózatokat vonják be az olyan kérdések megvitatásába, amelyek érintik a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenzióját; 60. fontosnak tartja, hogy hasznosítsák és erősítsék a helyi és regionális önkormányzatok jelentős potenciálját a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos határokon átnyúló együttműködést illetően, különös tekintettel a migránsok és menedékkérők integrációjának kérdéseire; 61. a szóban forgó új uniós külpolitika által meghatározott intézkedések végrehajtásának sikere és koherenciája érdekében ezen a területen is szükségesnek tartja a rendszeres értékelést. Kelt Brüsszelben, december 2-án. a Régiók Bizottsága elnöke Mercedes BRESSO