CITOLÓGIA CITOMORFOLÓGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CITOLÓGIA CITOMORFOLÓGIA"

Átírás

1 Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézete Prof. Dr. Mihály András CITOLÓGIA ÉS CITOMORFOLÓGIA orvostanhallgatók számára Szeged 1999.

2 2 1. Bevezetés a citológiába Az els összetett nagyítót (mikroszkópot) Hans és Zacharias Janssen (apa és fia) alkották a 16. és 17. század fordulóján. A 17. században már használtak állványos mikroszkópot mesterséges világítással. Bár a mikroszkópos vizsgálatok kezdetét Leeuwenhoek és Robert Hooke tevékenységéhez kapcsoljuk, az orvosi mikroszkópizálás igazi megteremt je és els zseniális m vel je Marcello Malpighi volt, akinek munkássága a szövettan tudományának kezdetét is jelenti. Els jelent s munkájában (1659) leírta a kapillárisokat, a vörösvértesteket, a vese glomerulusait, a lép, a mellékvese és a mirigyek szerkezetét. A sejtelmélet és a citológia 150 évvel kés bb, a 19. század elején indult útjára, Lamarck, Dutrochet, Turpin és mások munkásságával, hogy végül a botanikus Schleiden (1838) és a zoológus Schwann (1839) munkáiban öltsön testet, akik megállapították hogy az él szövetek önálló egységei a sejtek. További lépés volt annak felismerése, hogy a sejtek osztódás folytán magukhoz hasonló új sejteket hoznak létre (ahogyan Virchow megfogalmazta: omnis cellula e cellula ). Felfedezték az amitosist, vagy direkt sejtosztódást (Remak), majd pedig az indirekt osztódást a mitosist (Flemming). Waldeyer felfedezte, hogy a mitosisban kromoszómák (vagy magfonalak) alakulnak ki, Hertwig pedig leírta, hogy a megtermékenyítés alatt a petesejt és a spermium magjai (pronucleusai) összeolvadnak és így jön létre a zygota. A 19. század felfedezéseit 1892-ben Hertwig nagy monográfiában foglalta össze ( Die Zelle und das Gewebe ), amelynek megjelenése a citológiának (vagyis a sejtbiológiának) mint önálló tudományterületnek a megszületése is egyben. A sejtbiológia számos résztudomány összessége: ezek közül a citogenetika, a citofiziológia, a citokémia és a citomorfológia a legfontosabbak. Az anatómián belül a citomorfológia nemcsak önmagáért fontos, hanem alapul szolgál a hisztológia (szövettan) tanulmányozásához is. A citomorfológia orvosgyakorlati vonatkozásaival pedig a kórszövettanban és a klinikai citológiában fogunk találkozni. A citomorfológia klinikai jelent ségét nemcsak a hematológiában, hanem az ún. aspirációs citodiagnosztikában, a n gyógyászati citodiagnosztikában és a t biopsziás vizsgálatokban is viszontlátjuk majd.

3 Vizsgáló módszerek a citológiában A citológiai vizsgáló módszerek kiválasztásakor mindig ismernünk kell a vizsgálni kívánt struktúrák méretét. Ehhez nyújt segítséget az alábbi táblázat, amely az él organizmusok és alkotórészeik dimenzióit szemlélteti. méter (m) METRIKUS EGYSÉGEK (a csökkenés mértéke 10x) deciméter (dm) centiméter (cm) milliméter (mm) A MÉRTÉKEGYSÉG HATÁRAIN BELÜL VIZSGÁLHATÓ STRUKTÚRÁK emberi, állati test emberi végtagok szervek szövetek 100 mikrométer ( m) emberi petesejt 10 mikrométer ( m) sejtek 1 mikrométer ( m) baktériumok 100 nanométer (nm) vírusok 10 nanométer (nm) fehérjék 1 nanométer (nm) aminosavak 1 nm alatt atomok A citológiai vizsgálatok alapvet eszköze a mikroszkóp. A fénymikroszkóp feloldóképessége tehát a készüléknek az a tulajdonsága, hogy két egymás melletti pontról különálló képet adjon a megvilágításra használt fény hullámhosszától ( ) és a tárgylencse numerikus apertúrájától (NA) függ. A numerikus apertúra az objektívlencse ún. belép pupillájára jellemz : az objektív optikai tengelye és a lencse fókuszából a lencse széle (a pupilla széle) felé haladó sugár által bezárt szög ( ) szinusza és az objektív valamint a tárgy közötti közeg (pl.: leveg ) törésmutatójának (n) szorzata (NA = n sin ). A felbontóképesség (F) így a következ módon számítható ki: F = 0.61 / NA A lencse numerikus apertúrája növelhet, ha az objektív lencse és a tárgy közé a leveg nél nagyobb törésmutatójú anyagot (pl.: immerziós olajat) helyezünk, vagy ha

4 4 csökkentjük a megvilágításra használt fény hullámhosszát (pl.: ibolya fényt használunk). Így a fénymikroszkóp feloldóképességének alsó határa kb µm lehet (ez a mitokondriumok átlagos vastagságával egyenl ). Fehér fény esetén a feloldóképesség kb. a duplája ennek (0.25 µm). Az emberi szem a fény hullámhosszát (színét) és a megvilágítás er sségét képes érzékelni. A sejtalkotórészek többsége színtelen (néhány pigment kivételével) és a sejt fényelnyel képessége minimális. Ezért a sejteket vizsgálat el tt meg kell festeni. Vannak olyan festékek, amelyekkel él sejteket festhetünk ezeket vitális festési módszereknek nevezzük. Vitális festékek a Janus zöld, a metilénkék, a kongóvörös, a neutrálvörös és a fekete tus. Ezeket az él sejtek felveszik és citoplazmájukban vagy sejtorganellumaikban tárolják egy ideig: ennek folytán a sejt bizonyos alkotórészei színessé válnak és a fénymikroszkópban jól láthatók. A legtöbb festési módszer azonban igényli a sejt el zetes fixálását (megölését), és fixálás utáni el kezelését. Ezen kívül olyan módszerek is vannak, melyek során a sejteket nem festjük, hanem festetlenül (él vagy fixált állapotban) vizsgáljuk. Ilyen módszerek a fáziskontraszt mikroszkópia, a polarizációs mikroszkópia, a sötétlátóteres- és az interferencia mikroszkópia. Ezek a módszerek bizonyos sejtalkotórészeket tesznek láthatóvá (pl.: polarizációs mikroszkóppal tanulmányozhatjuk az idegrostokat körülvev myelinhüvelyt. A fixált sejteken alkalmazott citológiai festések túlnyomó többsége szerves (aromás) vegyületeket alkalmaz. A festékek két nagy csoportra oszthatók: vannak bázikus és savanyú festékek. A bázikus festékekben a színt adó ún. kromofor-csoport kationos jelleg. Bázikus festékek az orcein, a metilénkék, a krezilibolya, a gallocianin, a brillant-krezilkék, az azúr, a bázikus fukszin és a toluidinkék. Savanyú festékek az eozin, a savanyú fukszin, a pikrinsav, a floxin, az alizarinvörös és a hematoxylin. A festékek általában fehérjéket és nukleinsavakat festenek. A fest dés mechanizmusa a fehérjék esetében többnyire a közeg, a fixálás, az el kezelések és a festékoldat ph értékét l függ. Minél több bázikus vagy savas csoport disszociál a fehérjékr l, annál több festékmolekula köt dhet só-kötések révén. A nukleinsavak esetében (minthogy izoelektromos pontjuk igen alacsony) a bázikus festékekkel történ festés rendkívül szelektív olyannyira, hogy pl.: a toluidinkék-festés specifikus a ribonukleinsavra; és ezt ribonukleáz el kezeléssel ellen rizni is lehet.

5 5 A sejtek ultrastruktúráját elektronmikroszkóppal vizsgálhatjuk. Az els elektronmikroszkópot Knoll és Ruska készítették 1932-ben. Az elektronmikroszkópban a vákuumban haladó elektronsugarakat ízzított fémszál (pl.: volfrám) bocsájtja ki, amely az úgynevezett elektronágyúban helyezkedik el. Az izzószál által kibocsájtott elektronokat az elektronágyúban nagy feszültséggel (60-80 kv) gyorsítjuk, majd pedig elektromos lencsék segítségével irányítjuk és fókuszáljuk. A lencsék mágneses tekercsek, amelyek kondenzortekercsek, objektívlencse-tekercsek és projektívlencse-tekercsek formájában a mikroszkóp kolumnájában találhatók. A kolumnában vákuum van, hogy az elektronok akadálytalanul haladjanak. A preparátum, amely speciálisan készült, igen vékony (50 80 nm) metszet, speciális preparátum tartó szerkezetben a kondenzor- és az objektív-tekercsek között található. Az elektronok kölcsönhatásba lépnek a metszettel és ezt követ en rugalmasan vagy rugalmatlanul szóródnak. Ha ütközéskor teljes energiájukat leadják, abszorpció következik be. Az elektronmikroszkópos kép e három folyamat következtében alakul ki. A szóródott elektronokat ugyanis a lencsék közelébe épített apertúrák kisz rik amikor az elektron hiánya a kontraszt forrása. A képet egy fluoreszkáló anyaggal bevont képerny n látjuk, fotóanyagra (filmre) vetítjük vagy televíziós képerny re visszük és képer sít segítségével tanulmányozzuk. 2. A sejtmembrán szerkezete Az eukarióta sejteket membrán borítja, amely izolálja a sejtet a környezetét l, ugyanakkor biztosítja a kommunikáció lehet ségét is. A sejtmembrán elektronmikroszkóppal három réteg nek látszik, és ez a struktúra minden eml s sejtre jellemz nemcsak a küls membránra, hanem az intracelluláris membránokra is. Innen ered Robertson unit membrane koncepciója. A unit membrane vastagsága nm. A sejtmembrán kémiai összetétele sejtfrakcionálással (ultracentrifugálás) vizsgálható: minden membrán lipidekb l, fehérjékb l és szénhidrátokból áll. A biológiai membránok alapváza egy kett s foszfolipid réteg (bilayer), amelyben a foszfolipidek rendezetten, hidrofób rétegükkel kapcsolódnak össze. Poláris végeik ily módon a membrán felszíne felé rendez dnek. A sejtmembrán koleszterolt, foszfatidilkolint, szfingomielint, foszfatidiletanolamint, foszfatidilinozitolt és foszfatidilszerint tartalmaz. A foszfolipidek testh mérsékleten mozgékonyak, laterális

6 6 irányokban (a membrán síkjában) elmozdulhatnak a lipid kett sréteg tehát dinamikus képz dmény. A membrán csak akkor stabil, ha hidrofób része vizes közeggel nem érintkezik ezért ha megszakad, egy darabja lef z dik, gyorsan újra záródik, vagyis a bilayer-végek összekapcsolódnak. Ez a folyamat legjobban a vezikula képz dés folyamán figyelhet meg. A foszfolipid kett sréteg egyik felszíne az extracelluláris, másik felszíne az intracelluláris tér felé néz. A két felszín foszfolipid összetétele különböz : vörösvértest membránban a szfingomielin és a legtöbb foszfatidilkolin az extracelluláris rétegben van, míg az intracelluláris réteg foszfatidilszerinben és foszfatidiletanolaminban gazdag. A membrán fehérjék a lipid kett srétegbe ágyazottan helyezkednek el: ez a membránmodell fluid mosaic néven vált ismertté és jelenleg is használatos. A fehérjék igen sok funkciót látnak el: ionokat és molekulákat szállítanak, receptorként szerepelnek, mechanikai szerepük van, meghatározzák a sejtek molekuláris identitását (antigénként szerepelnek) és enzimként is m ködnek. A membránfehérjék egyik csoportja a lipidrétegbe ágyazódik mert hidrofób szakaszokkal rendelkezik, amelyek kölcsönhatásba lépnek a lipidek apoláris szakaszaival. Ezek az ún. intrinsic vagy integrális membránproteinek. Ezek egy csoportja teljesen keresztüljárja a membránt a fehérjék két vége ugyanis hidrofil: kilógnak a membránból mindkét felszínen. Ezek a transzmembrán proteinek. Transzmembrán fehérjék például a vörösvértest glikoforin proteinjei, a retina fotoreceptorainak rodopszinja és az integrinek. Az integrinek olyan transzmembrán fehérjék, amelyek extracelluláris része az extracelluláris térben lév proteinekkel létesít kapcsolatot (ez az integrin-receptor). Az integrin citoplazmatikus része pedig a citoszkeleton fehérjéihez köt dik. Az Rh faktor (D antigén) a vörösvértest membrán integrális proteinje. Az ún. perifériás vagy extrinsic membránproteinek a membrán felszínén helyezkednek el: vagy integrális proteinekhez, vagy a lipidek poláris végéhez kapcsolódnak. A spektrin és az ankirin tipikus perifériás proteinek, amelyek a membrán citoplazmatikus (intracelluláris) felszínén találhatók. A membránproteinek a lipidekhez hasonlóan laterális mobilitással rendelkeznek ezek olyan molekuláris mozgások, amelyek a membrán fluid mosaic természetéb l (a lipid kett sréteg folyékonyságából ) következnek. Bizonyos molekuláris interakciók (antitest antigén találkozások) a membránfehérjék csoportosulását váltják ki (a jelenséget capping vagy patching néven ismerjük az

7 7 immunológiában). A fehérjék mobilitását azonban szabályozzák és befolyásolják a citoplazmatikus felszínen lév perifériás proteinek azáltal, hogy a transzmembrán fehérjéket citoplazmatikus fehérjékhez (ún. citoszkeletális fehérjékhez) kapcsolják. A membrán szénhidrátok mennyisége a lipidekhez és a fehérjékhez képest kicsi (4 8 %). Minden esetben fehérjékhez vagy a lipid poláris végeihez köt dnek. A sejtmembrán szerkezetének igen fontos részét, a membrán küls felszínén lév glycocalyxot képezik. A glycocalyx tehát a membránt az extracelluláris oldalán borító, a membránnál többnyire vastagabb szénhidrát réteg. A glycocalyxot alkotó oligoszaharidok a membrán lipidjeihez, perifériás és integrális membránfehérjéihez köt dnek, és mivel sok sziálsav oldalláncuk van, jelent s mennyiség negatív töltést hordoznak. A vörösvértest membránokban található vércsoport antigének (ABO) komplex oligoszacharidok, amelyek szfingolipidekhez köt dnek. A glycocalyxban találhatók az integrinek receptor-részei is, amelyek fibronectint vagy laminint képesek kötni. A fibronectin extracelluláris fehérje, amely a sejteket egymáshoz illetve az extracelluláris matrixhoz kapcsolja (ez a sejtadhézió). A laminin pedig a bazális laminák egyik f alkotórésze, egyszersmind azokat a hámsejtekhez kapcsolja Receptorok és ioncsatornák A membránreceptorok többnyire alegységekb l álló transzmembrán proteinek, amelyek más proteinekkel (enzimekkel, ioncsatornákkal) m ködnek együtt a sejtkommunikációban. Vannak olyan receptorok, amelyek egyben ioncsatornák is vagyis a receptor ligandja az ioncsatorna szabályozója. Ilyen az ideg izom szinapszisban (neuromuscularis junctio) el forduló acetilkolin receptor, amely a motoros véglemezben, vagyis a posztszinaptikus oldalon található. Az acetilkolin receptorok acetilkolint kötnek és a receptor-ligand interakció hatására az alegységek által alkotott ioncsatorna megnyílik: nátrium és kálium halad át rajta, és az izomrost membránja depolarizálódik. A myasthenia gravis nev izombetegségben a motoros véglemezben lév acetilkolin receptorok száma er sen csökken emiatt az idegi impulzus nyomán felszabaduló acetilkolin nem tudja kifejteni hatását: a betegség egyik tünete az izomgyengeség. Hasonlóan komplex receptor az idegszövetben lév glutamát receptor, amely 5 különböz típussal rendelkezik. Egyik típusa az NMDA (N-metil-D-aszpartát) receptor, amelynek ligandja a glutaminsav és amely a receptor-ligand interakció hatására nátriumot és kalciumot enged a sejtbe. Az NMDA receptorok tartós és er s ingerlése az intracelluláris ionkoncentráció jelent s

8 8 megemelkedése miatt az idegsejt pusztulását okozza. Ezek a receptorok epilepsziában és a krónikus degeneratív idegrendszeri betegségekben fontos pathogenetikai szerepet játszanak A sejt felszíni specializációi és a sejtkapcsoló struktúrák Mikrovillusok (kefeszegély, kutikula) A mikrovillusok (mikrobolyhok) a hámsejtek apikális felszínének membránnal borított ujjszer citoplazma nyúlványai: kb. 0.1 m vastag és 0.6 m hosszú bolyhok, amelyekben actin filamentumokból álló kötegek vannak. A filamentum kötegek a citoplazma felé haladnak és az apikális sejtfelszínhez közeli, ún. terminal web mikrofilamentum rendszerében rögzülnek. Egy-egy sejt felszínén akár 3000 mikrovillus is lehet a sejtfelszínt jelent sen megnövelve. A mikrovillusokat borító glycocalyx számos ektoenzimet tartalmaz, amelyek az anyagtranszportban játszanak szerepet: a bél hámsejtjeinek kutikulája alkalikus foszfatázt, aminopeptidázt és glükozidázokat is tartalmaz. Desmosomák A desmosomák mechanikai szerepet játszó sejtkapcsoló struktúrák: a szövet sejtjeit egymáshoz er sítik. Desmosomák a többréteg laphámokban, a simaizomban és a szívizomban találhatók. A desmosoma területén a szomszédos membránok egymással párhuzamosak (távolságuk kb nm), és közöttük elektrondenz extracelluláris anyag van, amely filamentumokból áll és a két sejtet er síti egymáshoz. A membránok bels oldalán elektrondenz, filamentózus plaque található, amelyhez ún. tonofilamentumok kapcsolódnak: ezek a citoplazma intermedier filamentumai. A plaque és az extracelluláris anyag között transzmembrán linker proteinek létesítenek kapcsolatot. A desmosomákat kiterjedésük alapján osztályozzuk: 1. Övszer desmosoma vagy zonula adherens (záróléc): a hámsejtek apikális régiójában található, a terminal web szintjében. A terminal web filamentumai ehhez kapcsolódnak, körkörösen, a sejt egész kerületén. A záróléc speciális festésekkel (pl.: vashematoxilinnal) fénymikroszkópos metszeten is látszik ez a Heidenhain-féle záróléc: leírója a század elején egy német hisztológus. 2. Spot desmosoma: a membránokat körülírt régiókban, foltszer en köti össze. Ilyen desmosomák vannak a többréteg laphámok stratum spinosumában. 3. Hemidesmosoma: fél desmosoma, amely a hámsejtet a basalis laminához er síti.

9 9 Gap junction (GJ) Ez a junkció a két sejtet összeköt makromolekuláris csatornák rendszere, amelyen át ionok és kisebb molekulák akadálytalanul juthatnak át egyik citoplazmából a másikba. A két sejtmembrán párhuzamos, és köztük mindössze 2-3 nm az extracelluláris tér szélessége. A két membránt nagy transmembrán fehérjekomplexek csoportjai kötik össze úgy, hogy a komplex belsejében csatorna képz dik az anyagtranszport fenntartására. A komplexek alegységei egy connexin nev fehérjéb l épülnek fel. A simaizomsejtek, az osteocyták, a gliasejtek és bizonyos fejl d sejtalakok (pl.: myoblastok) között számos GJ található. A GJ a központi idegrendszer neuronjai között is el fordulhat: ezek az ún. elektromos szinapszisok (ephapsisok). Tight junction (TJ, zonula occludens) Ez a junkció teljesen elzárja az extracelluláris teret (az angol terminológia emiatt sealing junction -ként említi). A két sejtmembrán összeolvad ami azt jelenti, hogy a két szomszédos unit membrane küls lipidrétegei a TJ területén elt nnek: nagy nagyítású elektronmikroszkópos felvételeken csak két ozmiofil réteg figyelhet meg. Ezeken a helyeken olyan transzmembrán proteinek vannak, amelyek áthidalják mindkét membránt, és az asztalosok által használt csapolás elve alapján egymáshoz rögzítik a membrán lipidrétegeit. A TJ zonuláris formájában a sejtek apikális felszíneihez közeli laterális sejtmembránokat egész kerületükön folyamatosan összekapcsolja ezzel teljesen lezárja az extracelluláris teret. Vannak olyan TJ k is, amelyek (a spot-desmosomához hasonlóan) csupán membrán szakaszokat kapcsolnak össze. A zonula occludens a bélhám sejtjei között fordul el és megakadályozza, hogy a bél lumenéb l bármilyen anyag a sejtek közötti résekben jusson a hám alatti köt szövetbe. Az agyi kapillárisok endothel sejtjei között zonula occludens található, amelynek szintén az a feladata, hogy az extracelluláris anyagtranszportot gátolja. Ezért az agyi kapillárisokban lév TJ a vér-agy-gát egyik morfológiai jellemz je. A szívizomsejteket összeköt komplex kapcsoló struktúrák, az Eberth-féle vonalak sokféle membránkapcsolatot tartalmaznak. Az interdigitáló sejthatárok mentén gap junction (GJ), spot-desmosoma és zonula adherens egyaránt található. A zonula adherenshez actin filamentumok haladnak. A GJ funkciója az ingerületvezetés segítése az ionmozgások lehet vé tétele révén. A szív ún. ingerképz -ingervezet izomsejtjei között számos GJ található.

10 10 3. Az endoplazmás retikulum és a Golgi apparátus 3.1. Az endoplazmás retikulum (ER) lapos ciszterna-szer és tubuláris alakú membránképz dményekb l áll. A membránrendszer összefügg a sejtmagot borító dupla membránnal, az ún. perinukleáris ciszternával. Az ER két formában létezik: mint durva felszín ER (rer) és mint sima felszín ER (ser). Az rer felszínét riboszómák borítják és itt folyik a fehérjeszintézis. A szintetizált fehérjék az rer lumenébe kerülnek és onnan a Golgi apparátusba transzportálódnak. A riboszómák kett, egy kisebb és egy nagyobb alegységb l állnak, méretük kb nm. A riboszómák szabadon is el fordulnak a citoplazmában, de ahhoz hogy fehérjeszintézist végezzenek legalább riboszómának kell összekapcsolódnia: ezeket poliriboszómáknak (poliszómáknak) nevezzük. Az ser olyan sejtekben fordul el, amelyek nagy mennyiségben szintetizálnak triglicerideket, koleszterolt és szteroid hormonokat az ser tartalmazza az összes enzimet ami a szintézishez kell (májsejtek, a mellékvese kéreg sejtjei). Az ser speciális formája a szarkoplazmás retikulum, a harántcsíkolt izomban található: funkciója az intracelluláris kalcium szint szabályozása. A riboszómák miatt, a nagy mennyiség rer jelenléte citoplazmatikus bazofíliát okoz az illet sejtekben. A nagy neuronok citoplazmájában az rer ciszternái párhuzamos kötegekbe rendez dnek, amely bazofil citoplazmatikus szemcsék formájában már fénymikroszkóppal is látható: ezek a Nissl-féle szemcsék. Homogenizált sejtek ER-a feltöredezik és differenciál-centrifugálás után az ún. mikroszóma frakciót alkotja. További centrifugálással a riboszómákat is izolálni tudjuk. Az izolált riboszómák mrns jelenlétében képesek fehérjéket szintetizálni. Az rer fehérjében gazdag szekrétumot szintetizáló mirigyekben (szerózus nyálmirigyek, pancreas, gyomor f sejtjei), plazmasejtekben és nagy neuronokban nagy mennyiségben van jelen és a citoplazmának bazofíliát kölcsönöz A Golgi komplex vagy apparátus (GA) az intracelluláris membránrendszerek másik formája. A sejtmag közelében helyezkedik el, és fénymikroszkóppal látható ha ezüsttel vagy ozmiummal impregnáljuk, illetve ha a benne lév enzimeket hisztokémiai úton kimutatjuk. A GE párhuzamosan elhelyezked, lapos membrán ciszternák és membrán tubulusok rendszere, amelyek végeiken gyakran kiszélesednek és vezikulák válnak le róluk. A GA legnagyobb mennyiségben a szekretáló sejtekben található. Ezekben a sejtekben a GA a sejtmag és az apikális sejtfelszín között

11 11 helyezkedik el. A ciszterna rendszer strukturálisan és funkcionálisan is polarizált, ami azt jelenti, hogy alakilag és enzimtartalmát illet en három zóna különíthet el: 1. Az ún, cis zóna, ami anasztomizáló tubulusokból áll. 2. Az ún. stack (köteg) zóna, amely lapos ciszternákból, zsákocskákból áll. 3. Az ún. trans zóna, amely megint tubuláris és összeköttetésben van a stack zónával. A trans zóna membránjaiban savi ph uralkodik. A trans zóna közelében mindig található rer és ser ciszterna és primér lizoszómák. Ezért ezt a GA régiót GERL (Golgi Endoplasmic Reticulum Lysosomes) névvel is illetik. A GERL régió citokémiai markerei a savi foszfatáz és a tiamin pirofoszfatáz enzimek. Feltételezhet en ez az a régió, amely a lizoszómák, a peroxiszómák, a melanin granulumok és az egyéb szekréciós vezikulák el készítésével és tartalmuk csomagolásával kapcsolatos. Az egyes zónák között transzport vezikulák közlekednek, illetve a stack zóna zsákocskáit tubulusok kapcsolják össze, s az anyagok ezeken keresztül haladnak ciszternáról ciszternára. A transzport illetve az egyes molekulák átalakulása és szekrécióra való el készítése a cis zóna fel l a trans zóna felé halad. A GA-ban számos olyan enzim van, amelyek a fehérjékre cukor oldalláncokat és szulfátcsoportokat helyeznek, vagy más módon módosítják ket: szialiltranszferáz, fukoziltranszferáz, galaktoziltranszferáz, savi foszfatáz, tiaminpirofoszfatáz és 5 -nukleotidáz. A GA funkciója azonban nem merül ki a glikozilálásban és csomagolásban: a GA az intracelluláris membrán-forgalom központi irányítója. A különféle eredet intracelluláris vezikulákat (transzport vezikula, endocitotikus vezikula, szétkapcsoló vezikula, primér lizoszóma, peroxiszóma, melanin szemcse, multivezikuláris test, szekréciós vezikula) megjelöli a GA, és ezek a jelek (feltehet en a vezikulák membránjaiba épített molekulák) meghatározzák a vezikulába csomagolt anyagok további sorsát. Feltehet en hasonló mechanizmussal (vagyis membrán vezikulák irányított transzportjával) történik a membrán reciklizáció és a receptorok membránba való visszaépülése a receptor-mediálta endocitózis folyamán.

12 12 4. Lizoszómák, peroxiszómák, multivezikuláris testek. Citoplazma zárványok A lizoszómákat De Duve fedezte fel 1955-ben, amikoris a mitokondriumoktól különböz sejtfrakciót talált, amely különösen sok savi ph-n m köd enzimet tartalmazott. A felfedezés azért váratott magára ilyen sokáig, mert a lizoszómák sokféle alakban és nagyságban vannak jelen a citoplazmában és átlagos fénymikroszkópos festésekkel nem detektálhatók. A primér lizoszómák a GA-ból lef z d újszülött organellumok, kerek 0.5 µm átmér j, er sen elektrondenz, membránnal borított részecskék. A szekundér lizoszómák nagysága akár 2 µm is lehet, alakjuk pedig szabálytalan. A szekundér lizoszóma autofág és heterofág vakuola lehet, attól függ en, hogy a sejt saját anyagát vagy idegen anyagot emészt. Az autofágia speciális formája a krinofágia, amely mirigysejtekben fordul el. A szekundér lizoszóma bár elektrondenz, sokszor világos bels struktúrákat, membránmaradványokat tartalmaz. Az emésztés végs stádiumában reziduális testek keletkeznek, amelyek a végtermékeket, a lebonthatatlan maradványokat tartalmazzák. A lipofuscin szemcsék (fusca = sötétbarna) öreged sejtekben található zárványok, feltehet en összeolvadt reziduális testek, amelyek raktározzák a tovább már nem bontható anyagokat. Lipid tartalmukat bizonyítja ozmiofíliájuk, fluoreszcens mikroszkópban pedig sárga-aranybarna fluoreszcenciát mutatnak. Fénymikroszkóppal, hematoxilin-eozin festés mellett sárgásbarna szemcsék. Öreged nagy idegsejtekben (pl.: érz ganglionokban) gyakoriak. A lizoszómák kb. 50 különféle enzimet tartalmaznak, amelyek mind savi ph mellett m ködnek (pl.: savi foszfatáz, szulfatidáz, galaktozidáz, fukozidáz, nukleázok, proteázok, foszfolipázok). Ha a lizoszóma a sejten belül bocsájtja ki enzimeit, a sejt elpusztul ez az ún. programozott sejthalál vagy apoptózis alapja. Az embrionális fejl dés során ez igen gyakori és normálisnak tekinthet. Egyes sejtféleségek (legf képpen az osteoclastok) lizoszómáik tartalmát az extracelluláris térbe ürítik. Ez a folyamat segíti az extracelluláris anyagok lebontását (a csont alapállománya elt nik ezért hívják ket csontfaló sejteknek). Makrofágok arra is képesek, hogy lizoszómáikat átadják olyan sejteknek (pl.: daganatsejteknek), amelyeket el akarnak pusztítani. A peroxiszómák alakilag a primér lizoszómákhoz hasonlóak, ám kevésbé elektrondenzek és a kataláz nev enzimet tartalmazzák. F leg a májsejtekben és a

13 13 vese hámsejtjeiben fordulnak el. A multivezikuláris testek membránnal borított µm átmér j hólyagocskák, amelyekben kis vezikulák ( µm) találhatók. Savi foszfatáz aktivitásuk miatt úgy gondoljuk, hogy a lizoszómák egyik fajtájáról van szó. Funkciójuk nem világos. A lizoszómák enzimei fontos szabályozó szerepet játszanak a citoplazma anyagháztartásának fenntartásában. Egy-egy enzim elvesztése (genetikai okok miatt) súlyos szindrómákhoz vezet, amelyek oka az enzimhiány miatt elbontatlan anyagok citoplazmatikus felhalmozódása. Ezek az anyagok el bb a sejt funkcióit gátolják, végül pedig a sejt pusztulásához vezetnek. Az alábbi táblázat ezekkel, az ún. veleszületett lizoszómális betegségekkel foglalkozik. BETEGSÉG Gaucher-kór: a máj és lép beteg Niemann-Pick betegség: demencia és hepatosplenomegalia Metakromáziás leukodisztrófia: súlyos idegrendszeri tünetek Tay-Sachs kór: idegrendszeri betegség, mentális retardációval FELHALMOZÓDÓ VEGYÜLET glükocerebrozida szfingomielin szulfatált cerebrozidok gangliozida GM 2 ENZIMDEFEKTUS béta-glükozidáz szfingomielináz arilszulfatáz hexózaminidáz A 4.2. A citoplazma zárványai sokfélék lehetnek: zárványok mindazok a membránnal borított vagy membrán nélküli szemcsék, amelyek nem tartoznak a fent említett vezikula típusok közé. Membránnal borított inklúziók a következ k: 1. Lipidcseppek: különböz méret, membránnal borított ozmiofil, kerek képletek, amelyek f ként a szteroidokat szintetizáló sejtekben, valamint a barna zsírszövetben fordulnak el. A sárga zsírszövet egyetlen óriási lipid vakuolumot tartalmaz. 2. Melanin: a melanocitákban található melanoszómákban lév pigment. A melanoszómák er sen ozmiofil, membránnal borított képletek, amelyeket a melanocyta GA csomagol, a melanint pedig a sejt szintézissel állítja el. 3. Lipofuszcin: a lizoszómáknál említettük, öregedési pigment.

14 14 4. Hemosziderin: vastartalmú pigment, amely reziduális testekben található, a mononukleáris fagociták citoplazmájában. Vörösvértesteket fagocitáló sejtekben fordul el. 5. Glikogén: apró (0.02 µm) elektrondenz partikulumok formájában, a citoplazmában szabadon fordul el. Májsejtekben és vázizom rostokban igen sok glikogén szemcse található. 6. A vér granulocitáinak specifikus granulumai fénymikroszkóppal is láthatók. Membrán borítja ket és a granulocita típusokra jellegzetesek. A neutrofil specifikus granulumok elliptikus képz dmények, mérsékelten elektrondenzek és bázikus proteineket (fagocitinek) tartalmaznak. Az eozinofil specifikus granulumokban elektrondenz kristályszer anyag van, amely peroxidáz enzimet és egy Major Basic Protein (MBP) nev fehérjét tartalmaz. A bazofil specifikus granulumokban, amelyek nagyok (1.2 µm) peroxidáz, hisztamin és heparin található. 5. A mitokondriumok és a sejtmag 5.1 A mitokondriumokat Altmann fedezte fel a XIX. század végén és találóan bioblastoknak nevezte ket. Michaelis 1900-ban festette meg el ször a mitokondriumokat Janus-zölddel, él sejtekben. A mitokondriumok vitális Janus-zöld fest déséért a citokróm oxidáz rendszer felel s, mert a festék a citoplazmában színtelen leukobázissá redukálódik, azonban a mitokondrium felveszi és újra oxidálja, miáltal a festék visszanyeri zöld színét. A mitokondriumokat differenciál centrifugálással izolálni lehet, ezért könnyen tanulmányozhatók. Fénymikroszkópos festésükre az Altmann által használt savanyú fukszin módszer és a Regaud-féle vashematoxilin módszer alkalmas. A mitokondrium µm vastag és akár 7 µm hosszú is lehet. Egyenletesen oszlanak el a citoplazmában, vannak azonban kivételek: a vese hámsejtjeben a mitokondriumok ún. bazális csíkolatot alkotnak, vagyis a hámsejt bazális pólusára rendez dnek. Egy átlagos sejt néhány ezer mitokondriummal rendelkezik. Elektronmikroszkóppal vizsgálva két membránrendszert figyelhetünk meg: a küls membrán egyenletesen borítja, a bels membrán pedig felület nagyobbító betüremkedéseket, ún. cristákat képez. A két membrán között keskeny (6-8 nm) tér található. A bels membrán terét homogén, enyhén elektrondenz matrix tölti ki. A matrixban er sen elektrondenz szemcsék lehetnek, amelyek kalciumot,

15 15 magnéziumot és foszfort tartalmaznak. A mitokondrium képes a citoplazma kalcium szintjének szabályozására ha sok kalcium kerül a citoplazmába, a mitokondrium kalcium pufferként m ködik, és védi a sejtet az ionizált kalcium toxikus hatásaitól. A cristákon ún. submitochondriális részecskék találhatók: ezek 8-10 nm nagyságú, kalapos gombára emlékeztet alakú részecskék, amelyek az oxidatív foszforiláció enzimrendszereit tartalmazzák. Egyes sejtekben nem cristák hanem membrán tubulusok vannak a mitokondrium bels terében a mellékvese kéregállomány sejtjeiben ilyen, ún. csöves mitokondriumok vannak. A mitokondriumok osztódnak: DNS és RNS molekulákat tartalmaznak ennek ellenére önállóan nem életképesek; szerkezeti integritásuk a sejtmagtól és a rer szintetizáló aktivitásától függ. A mitokondriumok igen érzékenyek és szerkezetük, morfológiájuk nagyon h en tükrözi az egész sejt fiziológiai állapotát. A sejt károsodásakor a mitokondriumok duzzadnak majd degenerálódnak. Ennek alapja a mitokondriumok túlzott mérték kalcium (Ca) felvétele. A mitokondriális Ca felvétel vagy leadás egyetlen szabályozója a citoplazma ionizált Ca koncentrációja. A sejt toxikus károsodásakor (bizonyos károsodási típusokban pl.: a glutamát neurotoxikus hatásában) a citoplazmatikus Ca koncentrációja megnövekszik, ami kiváltja a mitokondriális Ca akkumulációt a Ca protonnal cserél dik és egyid ben víz is beáramlik, vagyis a mitokondrium duzzad. A folyamat energiaigényes, ami igénybe veszi a mitokondrium energiatermel kapacitását, és a folyamat végén (ha a sejt Ca terhelése túlzott) a mitokondrium is és maga a sejt is energia nélkül marad és elpusztul. 5.2 A sejtmag (nucleus) a legnagyobb sejtorganellum. Alakja változó és sok esetben igen jellemz az illet sejtre. Legtöbb esetben kerek, vannak azonban vese alakú, ovális, pálca-szer, végein kihegyezett, lebenyes és bef z déseket mutató sejtmagok is. A vér granulocitáiban lebenyezett sejtmagot, a monocitákban vese alakó sejtmagot találunk. A simaizomsejt magja pálcika alakú, a fibrocytáé megnyúlt, hegyes. Egyes idegsejtek maghártyáján mély behúzódás (invagináció) figyelhet meg. A legtöbb sejtben egy sejtmag található vannak azonban fontos kivételek is. A harántcsíkolt izom rostjai sok sejtmagot tartalamzó képletek, amelyek syncytiumot (= a sejtek összeolvadása) alkotnak. A syncytium sorozatos sejtfúziók eredménye. Hasonló módon keletkeznek bizonyos sokmagvú óriássejtek pl.: az osteoclastok és más a patológiában ismertetend óriássejtek is. Az érett vörösvértestek nem tartalmaznak sejtmagot sejtmagjuk az érési folyamat során szétesik. A sejtmagot

16 16 kett s membrán borítja, amelyet sejtmag membránnak, maghártyának vagy perinukleáris ciszternának nevezünk. A perinukleáris ciszterna összefüggésben áll az endoplazmás retikulummal. A nucleus plazmája a nucleoplasma. A nucleoplasmában kromatin és a sejtmagvacska (nucleolus) található. A perinuclearis cisterna nem folytonos, hanem ún. magpórusok szakítják meg. A magpórusok szabályos, hengeres, alegységekb l álló képz dmények. A magpórusok fehérjekomplexei sajátos szerkezetük révén szabályozzák a citoplazma és a sejtmag közötti anyagforgalmat. A szabályozás feltehet en energiaigényes transzport révén történik, amelyben bizonyos karrier-tulajdonságú fehérjék is részt vesznek. A maghártya bels felszínén speciális polipeptidek vannak, amelyek 60-70,000 mólsúlyúak és a sejtosztódás telofázisa folyamán segítik a maghártya újraképz dését. A sejtmag genetikai anyaga kromoszómákban található. Nyugvó sejtekben a kromoszómák kromatinként látszódnak és felel sek a sejtmag bazofíliájáért. Elektronmikroszkóppal a kromatin kétféle: eukromatin és heterokromatin. Az eukromatin világos és laza szerkezet és az éppen aktív kromoszóma-részeket jelzi. A heterokromatin elektrondenz (sötét) és funkcionálisan az inaktív kromatin. A kromatin fibrilláris szerkezet, 10 nm átmér j filamentumokból áll, ezek pedig alegységekb l, amelyeket nukleoszómáknak nevezünk. A nukleoszóma fehérjét és DNS-t tartalmaz. Az apoptózis (fiziológiás sejthalál) folyamán el ször a sejtmag pusztul el nukleinsav lebomlása miatt a mag degenerálódik. A magvacska fénymikroszkóppal is látható er sen bazofil kerek képlet. Egyetlen sejtben 1-4 nukleólusz lehet. A magvacska ribonukleoproteint tartalmaz és elektronmikroszkóppal fonalas szerkezet nek látszik. A magvacska részt vesz a riboszóma alegységek szintézisében. Osztódáskor szétesik, majd pedig újra szervez dik a kromoszómák ún. nukleólusz organizációs központja körül. Az ivari kromoszómák kromatinja alkotja az ún. Barr-testecskét. Barr és Bertram 1949-ben n stény macska idegsejtjeiben látta meg el ször ezt az ún. sex chromatin testecskét, amely az egyik X kromoszóma piknotikus, fest d formája. Az emberi szájnyálkahártya hámsejtjeiben a maghártyához rögzül, a neutrofil granulocitában dobver alakú magfüggeléket alkot. Jelenlétét felhasználhatjuk a humán citogenetikában a nem meghatározására. Több sex-chromatin jelenlétéb l pedig számfeletti X kromoszómákra lehet következtetni.

17 17 6. A citoszkeleton. Centriolumok, csillók és ostorok. Sejtmozgás és transzport A citoszkeleton a sejt citoplazmájában található filamentózus fehérjék összessége. A citoszkeleton négy sejtfunkcióban alapvet fontosságú: 1. meghatározza a sejt alakját és nagyságát; 2. a sejtmozgás mediátora; 3. a sejtosztódáshoz nélkülözhetetlen; 4. az intracelluláris transzportban részt vesz. A citoszkeleton filamentózus fehérjéi három kategóriába sorolhatók: A. mikrofilamentumok: az actin és myosin kontrakción alapuló citoplazmatikus mozgásokat mediálnak. A sejtmembrán citoplazmatikus felszínén rendezett, actintartalmú mikrofilament réteg van (ez a citoplazma ún. cortexe). Az actin jelenléte regulálja a transzmembrán- és perifériás proteinek membránon belüli mozgását és a sejtfelszín alakváltozásait (lásd: fagocitózis). Az actin filamentumok m ködését ún. actin-köt fehérjék sora szabályozza az actin-köt fehérjéket pedig ciklikus nukleotidák, foszforiláció, kalcium és más ionok szabályozzák. B. Intermedier filamentumok: vázfehérjék, els sorban a sejt alakját határozzák meg. Az intermedier filamentumok kémiai összetételükben kissé különböznek és egyegy filamentum típus egy-egy sejtfajtára jellemz. Az alábbi táblázat néhány intermedier filamentum el fordulási körét mutatja be. Az intermedier filamentumokat a sejt foszforiláció és proteázok révén szabályozza. FILAMENTUM SEJTTÍPUS PÉLDÁK Cytokeratinok Hámsejtek Elszarusodó és el nem szarusodó laphámok Vimentin Mesenchymalis eredet sejtek Fibroblast, chondroblast, endothelium Desmin Izomsejtek Harántcsíkolt izom, simaizom Gliális fibrilláris acidikus Gliasejtek Astrocyta protein (GFAP) Neurofilamentumok Neuronok A legtöbb idegsejtben el fordul

18 18 C. Mikrotubulusok: a mikrotubulusok rendezett, tubuláris formációt mutató fehérje polimerek. Alapegységük a tubulin nev globuláris fehérje, amely ún. alfa és béta tubulin formájában szintetizálódik. Az alfa és béta globulusok dimert alkotnak és a dimerek hossztengelyükkel párhuzamosan, spirálisan egymás mellé rendez dve polimerizálódnak, tubuláris képletet alkotva. A tubulus falát a körkörösen elhelyezked 13 dimer alkotja: a tubulus átmér je 25 nm. Mivel a dimer két különböz molekulából áll (alfa és béta) és azok egyformán, hossztengelyükkel a tubulus tengelyében rendez dnek, a tubulus polarizált képlet lesz egyik végén alfa egységek, másik végén béta egységek találhatók. A dimerek colchicint képesek kötni, amely megakadályozza a dimerek polimerizációját. A colchicin ezért megállítja a mitózist, mégpedig abban a fázisban, amelyben a mikrotubulusok (húzófonalak) kialakulnak és a kromoszómákhoz köt dnek (metafázis). Hasonló hatású a vincristin és a vinblastin is. Az utóbbi alkaloidokat használják a rosszindulatú daganatok gyógyításában, mert az osztódást gátló hatásuk miatt akadályozzák a daganatsejtek szaporodását. A mikrotubulusok másik alkotórésze az ún. mikrotubulus asszociált protein (MAP). A MAP számos formában épül a mikrotubulusba: vannak olyan formák amelyek foszforilálódnak, vannak enzimtulajdonságú MAP-ok, és olyanok amelyek keresztkötéseket létesítenek a mikrotubulus és más sejtfehérje vagy organellum között. Mindegyik MAP valamilyen regulátoros szerepet játszik: a mikrotubulus interakciókat és a polimerizációt depolimerizációt szabályozzák. A mikrotubulus egyik vége polimerizálódik (ez a P szegmentum) és így hosszában növekszik; a másik vége depolimerizálódik (ez a D szegmentum) vagyis dimerekre esik szét. A polimerizációhoz GTP (guanozin trifoszfát) szükséges, a depolimerizáció kalcium ionok miatt következik be. A depolimerizációt így egy kalcium köt fehérje (kalmodulin) képes szabályozni. A mikrotubulus proteolitikus bontását egy calpain nev kalcium-függ proteáz is végezheti: ez esetben a kalcium szerepe a tubulust bontó enzim aktiválása. A calpain bizonyos MAP molekulákat (MAP I és MAP II) is bontani képes. A tubulus folyamatos növekedése azt eredményezi, hogy a tubulushoz kötött anyagok, részecskék a tubulus mentén transzportálódni képesek: a transzport iránya a D-szegmentum. A mikrotubulusok rendezett csoportjai, más vázfehérjék valamint MAP-ok fontos sejtorganellumokat képeznek: ezek a citocentrum, a csillók és a bazális testek, az

19 19 ostorok és az oszlási orsó. A citocentrum és a bazális test a mikrotubulusok képz dését is szabályozzák ezért mikrotubulus organizációs centrum (MTOC) a nevük A citocentrum, kinetocentrum (centriolum) és a bazális test A centriolum a sejt mozgásközpontja: nevét azért kapta, mert a mozgásban részt vev mikrotubulus rendszerek bel le n nek ki. Hasonló szerkezet és funkciójú képletek a bazális testek, amelyek a csillók és a flagellumok citoplazmatikus végén találhatók. A centriolum és a bazális test mikrotubulus tripletekb l áll: három közös falú mikrotubulus alkot egy pálca szer tripletet. Kilenc darab, enyhén megcsavarodott triplet alkotja a centriolumot, úgy, hogy a tripleteket kereszthidak kapcsolják össze ily módon egységes cs szer képletet kapunk, amelynek átmér je kb m. A bazális testben a kilenc triplet által bezárt kör közepén elektrondenz gerinc látszik, és hozzá haladó kilenc elektrondenz küll ezek er síthetik illetve rögzíthetik a bazális testet. A centriolum helyzete a nyugvó sejtben állandó többnyire a sejt valamelyik tengelyében helyezkedik el, a Golgi apparátus közelében Csillók és ostorok (cilia et flagella) A csillók és az ostorok kilenc pár mikrotubulusból állnak, amelyek a csilló/ostor kerületén helyezkednek el. A tubuluspárok egyik fala közös és az óra járásának irányába mutató karokkal rendelkeznek: ezek a karok MAP-jelleg fehérjék, dynein a nevük és ATPase aktivitást mutatnak. Ezen kívül a tubuluspárokat egy nexin nev struktúrfehérje köti össze. A csilló/ostor középpontjában újabb tubuluspár található, ezek azonban különállóak és kis elektrondenz híd kapcsolja ket össze. A perifériás pároktól elektrondenz küll k (kilenc darab) mutatnak a középs pár felé. Ez a kilenc plusz kettes konfiguráció az ún. axonema. A csillót a plazmamembrán borítja a tubuluspárokat keskeny citoplazma szegélyezi. A csillók mozgása a dynein révén valósul meg: a szomszédos tubuluspárokat a dynein ATP jelenlétében összekapcsolja, majd elengedi és ezek a kötések úgy haladnak végig a tubulus mentén, hogy az egyik tubuluspár elcsúszik a másikon ( sliding mechanizmus). A tubuluspár mozgásának iránya a csilló vége a sliding rendezettsége miatt a mozgás a csilló egyik felében következik be és a küll k húzó hatása miatt a csilló ebbe az irányba mozdul el a csilló csapásának iránya ez. A folyamat fenti magyarázata izolált axonema komplexek in vitro tanulmányozásán alapul fel kell tételeznünk, hogy az él sejtben bonyolultabb interakciók hatnak. A citoplazmatikus kalcium-szint

20 20 változásai és a tubulusok polimerizációja/depolimerizációja hozzájárulnak a mozgások rendezettségéhez. Egy örökl d betegségben, amelyet Kartagener szindrómának nevezünk, a csillók és ostorok axonemájából hiányzik a dynein. Ezért a csillók és ostorok mozgásképtelenek: a betegek légutaiban felhalmozódik a nyák, mert a csillós hám csillói nem mozognak; a férfi betegek spermiumai mozgásképtelenek ezért megtermékenyítési képtelenség (impotentia generandi) is kíséri a betegséget. A csillók és flagellumok regenerációra képesek a leszakadt axonema a bazális testb l regenerálódik. Az axonemával rendelkez csillót a szövettanban kinociliumnak nevezzük. Egyes hámokban stereociliumokkal (vagyis nem mozgó csillókkal) is találkozunk: ezek tulajdonképpen nagyra n tt mikrovillusok, amelyekben actin váz található Az oszlási orsó (mitotic spindle) Az osztódás folyamán a kromoszómák elmozdulnak és az utódsejtekbe kerülnek. A kromoszómák rendezett mozgását a hozzájuk rögzül mikrotubulusok hajtják végre: ezek hozzák létre az oszlási vagy mitotikus orsót. A mitotikus orsó a centriolumok körül alakul ki: a centriolumokat a mitózis idején egy sajátos zóna veszi körül, amit centrospherának nevezünk a tubulusok nem közvetlenül a centriolumokhoz, hanem a centrospherához kapcsolódnak. A centrosphera elektronmikroszkóppal is amorf, elektrondenzitást mutató képlet. A centriolum, a centrosphera és az orsó alkotják az ún. mitotikus apparátust A sejt mozgása A sejtek csillói és ostorai a mozgás szolgálatában állnak. Az emberi testben a csillók szerepe a hámfelületek tisztítása a csillók egyirányú csapkodással továbbítják a hám felszínén lév nyákréteget és minden idegen anyagot ami a nyákhoz tapad. Egyetlen emberi sejt mozog ostora segítségével: a spermium. A köt szöveti sejtek másfajta mozgásra képesek ez a mozgás am boid mozgás és ún. pseudopodiumok (állábak) segítségével történik. A mozgás egyik fontos eleme a sejtadhézió, vagyis a sejt letapadási képessége. Az adhézióban egy extracelluláris fehérje, a fibronectin játszik szerepet, amely a mozgó sejtet az extracelluláris tér kollagén rostjaihoz kapcsolja. A sejtadhézió fixálja a sejtet, amely ezután állábakat bocsájt ki, az állábak letapadnak, eközben az el bbi adhéziók megsz nnek sejt mászik a kollagén rostokon. Az állábak képz dését a citoplazma cortex gel-sol átalakulásai kísérik az actin, kalcium és a citoplazma ph fontos szerepet játszanak a mozgás szabályozásában.

21 CELLULÁRIS TRANSZPORT Az anyagtranszport celluláris jelenségei: 1. a sejt és az extracelluláris környezet közötti kommunikáció bizonyos formái; 2. a membránrendszerek közötti transzport; 3. a sejt távoli részei közötti anyagforgalom lebonyolítása; 4. a citoplazma és a sejtmag közötti kommunikáció egyes folyamatai. Egyes sejt- illetve szövettípusokban ez vagy az a jelenség dominálhat a sejtek mérete, alakja és funkciója szerint. Azok a folyamatok, amelyek révén a sejtmembránokon keresztül különböz anyagok transzportálódnak, a membrántranszport (Lásd: sejtélettan) körébe tartoznak, ezért csupán felsoroljuk ket. I. Passzív transzport I.1. Egyszer diffúzió: a mesterséges membránok vizet, oxigént, széndioxidot, nitrogént és kisméret zsírban is oldódó molekulákat (pl.: ethanol) átengednek, ezért ezek az anyagok az él szervezetekben is gyorsan transzportálódnak. I.2. Facilitált diffúzió: Az ionok, a glükóz, az aminosavak azonban speciális membrán molekulák jelenlétében transzportálódnak. Ezek a carrier vagy transzporter molekulák (permeázok) a membrán integrális proteinjei. II. Aktív transzport ATP hidrolízissel m köd ionpumpák (Na, K, Ca, H). Az ionpumpák szintén membránprotein komplexek, amelyekhez ATPase kapcsolódik. III. Ko-transzport Facilitált diffúzió kapcsolódása aktív transzporttal (symport és antiport rendszerek) A SEJT ÉS AZ EXTRACELLULÁRIS KÖRNYEZET KÖZÖTTI TRANSZPORT A makromolekulák és nagyobb részecskék transzportját a membránnal borított sejtorganellumok bizonyos fajtái endocytosis és exocytosis révén végzik. A jelenségeket több csoportra osztjuk. I. Phagocytosis Nagy extracelluláris részecskék bekebelezése, többnyire makrofágok végzik. A folyamat során a sejtmembrán és egy keskeny citoplazma lebeny körülöleli a részecskét, miközben a citoplazmatikus aktin filamentumok a citoplazma lebenyt

22 22 mozgatják és irányítják. A folyamat kezdetén a sejt felszíne és a részecske felszíne között specifikus interakciók zajlanak, amelyek során a sejt felismeri a részecskét. A makrofágok phagocytosisa esetében a komplement és az immunglobulinok Fc fragmentuma fontos szerepet játszanak az interakciók beindításában mert a makrofág komplement receptorokkal és Fc receptorokkal rendelkezik. A folyamatot a receptorligand interakciók indítják be. A részecske bekebelezése után a membránnal borított phagosoma jön létre, amelyet lysosomákkal való fúzió követ, végül pedig a phagosoma tartalmát az enzimek lebontják. A phagocytosis során több membrán fúzió is történik. II. Endocytosis II.1. Pinocytosis: nem specifikus folyadék felvétel a környezetb l membránnal borított vezikulumok segítségével. Az endocytotikus vezikula max. 0.1 m átmér j. A vezikula többnyire lysosomával egyesül és a bejutott anyagot az enzimek lebontják. Az endothelsejtekben a pinocytosis sajátos formája játszódik le: a vesicula áthalad a citoplazmán és a sejt másik felszínén újra a külvilágba kerül. Ez tulajdonképpen transcytosisnak nevezhet : a bekebelezett anyag nem kerül kapcsolatba a lysosomákkal. II. 2. Receptor-mediálta endocytosis: szelektív anyagfelvétel, amely receptor-ligand interakción alapszik. A folyamatban a sejtmembrán megfelel régióján a receptor ligand interakció miatt endocytosis indul el, amelynek eredménye az ún. tüskés vezikula. A tüskés vezikula tulajdonképpen olyan vezikula, amelyet speciális fehérjeháló borít. A fehérjeháló a képz d vezikula citoplazmatikus felszínéhez tapad és segíti a vezikula internalizációját. A fehérjehálót egy clathrin nev fehérje polimerjei képeznek. A clathrin molekula egy háromláncú vázfehérje, amely polimerizáció révén hálószer rácsot képez a vezikula körül: ez a tüskés vezikula (átmér je m). A tüskés vezikula a citoplazmában hamarosan elveszíti clathrin burkát és mint sima vezikula (endosoma vagy receptosoma) folytatja útját. Az endosoma következ lépésben egy szétkapcsoló vezikulával (uncoupling vesicle) egyesül, és ebben a folyamatban a vesicula belsejében a részecske és a receptor szétválnak. A receptorokat egy kis lekapcsolódó vesicula tartalmazza, visszaviszi és újra beépíti a sejtmembránba (receptor recycling). A részecskét tartalmazó vesicula lysosomával egyesül, és a másodalgos lysosomában az enzimek feldolgozzák az endocytosissal bevitt anyagot. A lekapcsoló vezikula azonban közvetlenül a Golgi

23 23 apparátushoz (GA) is kapcsolódhat ilyenkor a tartalma egyenesen a GA cisternákba kerül. Receptor-mediálta endocytosis révén kerülnek a sejtbe a transferrinhez kötött vas (ferri-ion), az LDL-hez (Low Density Lipoprotein) kötött koleszterol, növekedési faktorok, insulin és immunglobulinok. III. Exocytosis Exocytosis révén kerül ki a sejtb l minden szekrétum, és a membrán alkotóelemei (pl.: a receptorok) az exocytosis segítségével épülnek a membránba. Az exocytosis során a foszfolipid membránok fúziója játszódik le, amit valószín leg megel znek a közeled membránokban lév protein interakciók (foszforiláció, konformáció változások). Ez a folyamat a mirigysejtek esetében a merokrin szekréció. Az apokrin szekréció tulajdonképpen a phagocytosishoz hasonló folyamat, csak éppen fordított irányú: az eml mirigysejtjeiben a kiürülö nagy lipidcseppet eleinte a cytoplasma kitüremkedése veszi körül, majd a citoplazma visszahúzódik és a membránnal borított nagy szekretoros lipid vacuolum lef z dik a sejtr l A MEMBRÁNNAL BORÍTOTT SEJTORGANELLUMOK INTRA- CELLULÁRIS TRANSZPORTJA A sejtmembrán, az endoplazmás reticulum és a Golgi apparátus között számos molekula folyamatos transzportja figyelhet meg. Ebben a folyamatban a Golgi apparátus központi szerepet játszik, mint a transzport irányulásának meghatározója. A lapos Golgi cisternák nemcsak vesiculába csomagolják az újonnan szintetizált anyagokat, hanem a vesiculák további útirányát is meghatározzák. A cis GA zóna fogadja az endoplazmás reticulum fel l érkez vesiculákat, anyagaikat és membránjukat inkorporálja. Mindezt valószín leg specifikus membránreceptoraik révén tudják megtenni. A receptor mediálta endocytosis endosomáit a trans és a stack régiók is fogadhatják az endosoma membrán köt dését a GA specifikus zónáihoz valószín leg a membránok felületén lév poliszacharida láncok töltéseloszlása határozza meg. Jelenleg a következo f bb intracelluláris útirányokat ismerjük: A. plasmalemma endocytosis Golgi apparátus (a secretio után visszanyert üres vesicula útja, vagy a receptor-mediálta endocytosis egyik lehetséges útja).

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L

Részletesebben

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018 1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

Az emberi sejtek általános jellemzése

Az emberi sejtek általános jellemzése Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége

Részletesebben

A citoszkeletális rendszer

A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát

Részletesebben

Darvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás

Darvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens

Részletesebben

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója. A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet

SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:

Részletesebben

Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával

Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával A sejtes szerveződés a földi élet alapja Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés A sejt felépítése korrelál annak funkciójával A szervezetek minden sejtje

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Endocitózis - Exocitózis

Endocitózis - Exocitózis Molekuláris sejtbiológia Endocitózis - Exocitózis Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immnubiológiai Intézet Budapest Endocitózis Fagocitózis szilárd fázishoz közel álló

Részletesebben

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő) A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Sejtbiológiai alapok Sarang Zsolt Víz (felnőtt emberi test 57-60%-a víz) Élő szervezetek inorganikus felépítő elemei Anionok (foszfát, klorid, karbonát ion, stb.)

Részletesebben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.

Részletesebben

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Sejtmag, magvacska magmembrán

Sejtmag, magvacska magmembrán Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye

Részletesebben

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg

Részletesebben

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016 Tartalom A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Nyitrai Miklós, 2016 november 29. 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly 3. Filamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék A citoszkeleton meghatározása

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

TestLine - Biológia teszt Minta feladatsor

TestLine - Biológia teszt Minta feladatsor TestLine - iológia teszt 2016.06.21. 02:57:07 Név: z intermediális filamentumok: 1. 1:50 Normál 10-15 nm átmérőjűek a dezmin a májsejtekben fordul elő a vimentin az embrionális kötőszövet fontos intermedialis

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

Sejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).

Sejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás). Sejttan A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás). Vannak olyan organizmusok, mint a baktériumok és egysejtűek,

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Tantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0. Előfeltétel (tantárgyi kód):

Tantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0. Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgy neve Sejtbiológia Tantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód): A tantárgyfelelős neve Kalucza

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Eukariota állati sejt

Eukariota állati sejt Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Hámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.

Hámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D. Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális

Részletesebben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, ) A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, 2010.11.30.) 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizá, polimerizás egyensúly 3. ilamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma

Részletesebben

Kollár Veronika

Kollár Veronika A harántcsíkolt izom szerkezete, az izommőködés és szabályozás molekuláris alapjai Kollár Veronika 2010. 11. 11. Az izom citoszkeletális filamentumok és motorfehérjék rendezett összeszervezıdésébıl álló

Részletesebben

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete

Részletesebben

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2012/2013 II. félév II. 7. Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben Dr. Voszka István II. 21. Liposzómák előállítási módjai Dr.

Részletesebben

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. 7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé

Részletesebben

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok 1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik

Részletesebben

Biológiai membránok és membrántranszport

Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 05. 03. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 9. A sejtmozgás mechanizmusai Sejtmozgás, motilitás 1. Sejten belüli, intracelluláris mozgás izom összehúzódás organellumok

Részletesebben

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

Citoszkeleton Sejtmozgás

Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton funkciói Sejtalak meghatározása Organellumok kihorgonyzása Organellumok mozgatása Húzószilárdság Kromoszóma mozgatás Sejtpolaritás Motilitás Citoszkeleton Mikrofilamentumok

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. , a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak

Részletesebben

Az élő sejt fizikai Biológiája:

Az élő sejt fizikai Biológiája: Az élő sejt fizikai Biológiája: Modellépítés, biológiai rendszerek skálázódása Kellermayer Miklós Fizikai biológia Ma már nem csak kvalitatív megfigyeléseket, hanem kvantitatív méréseket végzünk (biológiai

Részletesebben

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A harántcsíkolt izomrostok típusai: A harántcsíkolt izomrostok típusai: 1. Vörös (aerob) rostok: vékony rostok nagy mennyiségű mioglobinnal citokrómmal mitokondriummal 2. Fehér (anaerob) rostok: vastag rostok kevés mioglobinnal citokrómmal

Részletesebben

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió jelentősége: Sejtlemezek kialakulása Sejtadhézió jelentősége: Többrétegű sejtsorok kialakulása Limfociták kilépése az endotélen Rolling Adhézió Belépés homing

Részletesebben

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell: Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont

Részletesebben

Hámszövetet előfordulás és a funkció szerint négy formában találunk a gerinces szervezetben: fedőhám: sejt alakja szerint (laphám, köbhám,

Hámszövetet előfordulás és a funkció szerint négy formában találunk a gerinces szervezetben: fedőhám: sejt alakja szerint (laphám, köbhám, Hámszövet Hámszövetet előfordulás és a funkció szerint négy formában találunk a gerinces szervezetben: fedőhám: sejt alakja szerint (laphám, köbhám, hengerhám); rétegek száma szerint (egyrétegű, átmeneti

Részletesebben

9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus

9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus 9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok

Részletesebben

Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között

Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között Dr. Nádasy E. Tamás Siófok Ateroszklerózis Anyagcsere zavarok Fokozott CV rizikó Mai tapasztalatunk és tudásunk alapján az ateroszklerózis,

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

A plazmamembrán felépítése

A plazmamembrán felépítése A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek

Részletesebben

Epitheliális transzport

Epitheliális transzport Biológus Bsc. Sejtélettan II. Epitheliális transzport Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 05. Transzport szempontjából szimmetrikus és aszimmetrikus sejtek Szimmetrikus sejtek: - nincs

Részletesebben

2011. október 11. Szabad János

2011. október 11. Szabad János 2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán I.véd II.szelektál (átmenő anyagtranszport szigorúan szabályozott) III.elválaszt (barrier) extracelluláris (sejten kívüli) intracelluláris

Részletesebben

91. Eml, nyugalmi (HE) 92. Eml, laktáló (HE) 93. Köldökzsinór (HE) 94. Placenta (HE) 95. Csirke embryo (HE)

91. Eml, nyugalmi (HE) 92. Eml, laktáló (HE) 93. Köldökzsinór (HE) 94. Placenta (HE) 95. Csirke embryo (HE) 91. Eml, nyugalmi (HE) 92. Eml, laktáló (HE) 93. Köldökzsinór (HE) 94. Placenta (HE) 95. Csirke embryo (HE) Az eml mirigyállománya 15-20 lebenyb l áll. Minden lebeny egy-egy összetett tubuloalveolaris

Részletesebben

Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse

Részletesebben

A sejtmag szerkezete és szerepe

A sejtmag szerkezete és szerepe SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti

Részletesebben

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék

Részletesebben