MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés

Átírás

1 MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Konszolidált pénzügyi kimutatások és független könyvvizsgálói jelentés A december 31-ével záruló évre Ez a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelıen összeállított, angol nyelven készült konszolidált pénzügyi kimutatások, valamint az arra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés magyar nyelvő fordítása. Bármilyen eltérés vagy vitás kérdés esetében az angol nyelvő változat az irányadó.

2 Tartalomjegyzék oldal Független könyvvizsgálói jelentés 1 Konszolidált pénzügyi kimutatások Konszolidált mérleg december 31-ével záruló évre 3 Konszolidált eredménykimutatás a december 31-ével záruló évre 4 Konszolidált saját tıke változásainak kimutatása a december 31-ével záruló évre 5 Konszolidált cash flow kimutatás a december 31-ével záruló évre

3

4

5

6

7 Konszolidált saját tıke változásainak kimutatása a december 31-én záruló évre Jegyzett tıke Tıketartalék Kötelezı tartalékok Felhalmozott eredmény és eredménytartalék Értékelési tartalék Kisebbségi részesedés Összesen Megjegyzések Egyenleg január 1-jén Pénzügyi instrumentumok átértékelése (3.643) (795) Kötelezı tartalék (1.653) - Adózott eredmény Kisebbségi részesedés változása Egyenleg január 1-jén (377) Pénzügyi instrumentumok átértékelése 124 (269) (145) Kötelezı tartalék (2.877) - Adózott eredmény Tıkekonszolidáció hatása (közvetlenül tıkében elszámolva) (890) (890) Kisebbségi részesedés változása (42.936) (42.936) Egyenleg december 31-én (646) A oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 5

8 Konszolidált cash flow kimutatás a december 31-én záruló évre Megjegyzés Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszközváltozás Adózás elıtti eredmény Az adózott eredmény módosításai Értékcsökkenés Várható hitelveszteség utáni értékvesztés változása 25 (8.702) (8.455) Részesedések után értékvesztés változása 25 (1.865) (3.586) Egyéb eszközök utáni értékvesztés változása 25 (160) 142 Egyéb céltartalék változása 25 (1.953) Üzleti vagy cégérték utáni értékvesztés változása Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésbıl származó eredmény Eszközök változása Hitelintézetekkel szembeni hitelek változása ( ) Hitelek változása értékvesztés nélkül ( ) Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (3.531) változása Fedezeti célú pénzügyi eszközök változása (999) - Egyéb eszközök változása értékvesztés levonása nélkül (22.436) Tényleges adókövetelés változása 614 (346) Kötelezettségek változása Ügyfelek által elhelyezett betétek változása (13.123) (32.059) Hitelintézetekkel szembeni betétek változása ( ) Fedezeti célú pénzügyi kötelezettségek változása (3.841) Egyéb kötelezettség változása (3.244) Társasági adó, illetve halasztott adó 30 (2.227) (3.266) Szokásos tevékenységbıl származó nettó pénzeszközváltozás ( ) Befektetési tevékenysébıl származó pénzeszközváltozás Értékpapírok változása (77.447) (11.085) Befektetések változása értékvesztés nélkül Tárgyi eszközök konszolidációs kör változásából eredı eredménye (1.956) Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése (2.195) (2.959) Befektetési tevékenysébıl származó pénzeszközváltozás (68.139) (13.944) Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszközváltozás Tıkekonszolidáció hatása (közvetlenül tıkében elszámolva) (890) - Kötvénykibocsátás, (visszafizetés), illetve valós érték változás Pénzügyi instrumentumok átértékelése Saját tıkén keresztül (145) (795) Kisebbségi érdekeltség változása (42.936) Pénzügyi mőveletekbıl származó nettó pénzeszközváltozás Nettó pénzeszközök változása Pénzeszközállomány január 1-jén Pénzeszközállomány december 31-én A oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások 6 elválaszthatatlan részét képezik.

9 a december 31-én záruló évre 1. A CSOPORT TEVÉKENYSÉGE Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (a továbbiakban: a Bank vagy MFB Zrt. ) a magyar törvényi elıírásoknak megfelelıen bejegyzett zártkörően mőködı részvénytársaság, és forintban illetve devizában folytatott kereskedelmi banki tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A Bank jogállását és tevékenységét a többször módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban : az MFB törvény ) szabályozza, mely június 15-én lépett hatályba. Az MFB Zrt. feladata a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, hogy részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen a) a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú hazai és külföldi források, illetıleg támogatások bevonásában és közvetítésében; b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások fejlesztési hitel- és tıkefinanszírozásában; c) a magyarországi székhelyő gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsıdlegesen a kis- és középvállalkozások - beruházásainak, kísérleti fejlesztéseinek fejlesztési hitel- és tıkefinanszírozásában, valamint a mezıgazdasági ıstermelık és családi gazdálkodók beruházásainak fejlesztési hitelfinanszírozásában; d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint - külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint - az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytıl történı forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában, e) valamint egyéb, az MFB törvényben részletesen meghatározott feladatok ellátásában. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezetı Miniszter képviselte 2007-ben. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban a Bank és leányvállalatai együttesen a Csoport. A Csoport további tagjai: Magyar Export-Import Bank Zrt. Az Eximbank Zrt. szakosított hitelintézetként a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat végzi. Az Eximbank Zrt. fı tevékenysége hitelezés, kockázat megosztás és garanciavállalás. 7

10 a december 31-én záruló évre 1. A CSOPORT TEVÉKENYSÉGE (FOLYTATÁS) Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. tevékenységi köre az állam megbízásából kizárólagos jogon végzett nem piacképes (nem viszontbiztosítható, politikai), és a piacképes (viszontbiztosítható, kereskedelmi) kockázatú exporthitel, egyéb pénzügyi szolgáltatás, valamint belföldi biztosításra, illetve az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra komplex hitelmenedzselési szolgáltatásokra terjedt ki. Fontos feladatokat lát el a társaság az exportırök és a központi költségvetés követeléseinek behajtásában. Magyar Követeléskezelı Zrt. A Magyar Követeléskezelı Zrt. nem pénzintézetek által végezhetı pénzügyi szolgáltatás és azok kiegészítı szolgáltatásainak nyújtásával, követelések vásárlásával foglalkozik. A társaság fı tevékenysége a köztartozáskezelés. MFB Invest Zrt. Az MFB Invest Zrt. fı tevékenysége a bankcsoport meglévı portfoliójának vagyonkezelése és az új fejlesztési tıkefinanszírozási koncepció kialakítása. MAG - Magyar Gazdaságfejlesztı Központ Zrt. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. alapvetı feladata a gazdaságfejlesztés körébe tartozó, uniós és hazai, visszatérítendı és vissza nem térítendı támogatások forrásainak közvetítése, az ehhez kapcsolódó tevékenységek ellátása. Beszállítói Befektetı Zrt. A Beszállítói Befektetı Zrt. általánosságban 2-5 évre szóló zárt befektetéseket valósított meg, a év elején a társaság hét befektetéssel rendelkezett. A Beszállítói Befektetı Zrt. befektetési portfolióját vagyonkezelésre átadta az MFB Invest Zrt. részére. Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. A Magyar Kormány közötti idıszakra az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritás és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1.3. Pénzügyi Eszközök Intézkedés - a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elısegítése - keretében különféle pénzügyi programokat indít döntıen Európai Uniós forrásokból. A programok kidolgozása, illetve mőködtetése az Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. feladata. Corvinus Elsı Innovációs Kockázati Tıkealap A Corvinus Elsı Innovációs Kockázati Tıkealapot a Bank leányvállalatán keresztül közvetetten birtokolja. Az alap fıként iparágtól független, innovációs technológiákat kidolgozó és/vagy alkalmazó kis és középvállalatok részére teljesít tıkejuttatást. 8

11 a december 31-én záruló évre 2. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI a) IFRS-eknek való megfelelés A jelen konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal ( IFRS ) összhangban készültek, ahogyan azokat az EU befogadta, melyeket a Nemzetközi Számviteli Standard Testület ( IASB ) állított össze, és amelyeket magyarázatokkal az IFRIC Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság lát el. A Bank a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségének a Számviteli törvény 10. (3) alapján azzal tesz eleget január 1-jétıl, hogy az Európai Közösségek Bizottságának 1725/2003 EK rendeletében foglalt nemzetközi számviteli standardoknak megfelelıen állítja össze a konszolidált pénzügyi kimutatásait. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság június 9-én jóváhagyta. b) Értékelési elvek A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során a derivatív pénzügyi instrumentumok, a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek, valamint az értékesíthetı pénzügyi eszközök esetében a Csoport a valós értékelést alkalmazta, kivéve azokat az eseteket, ahol a valós értéket nem lehetett megbízhatóan meghatározni. Az ilyen tételeket a Csoport amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken mutatja ki. Az egyéb pénzügyi eszközök és kötelezettségek, valamint a nem pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A jelen nem konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg millió magyar forintban (mft) kerül kimutatásra. c) Funkcionális pénznem A konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplı tételek értékelése magyar forintban történt, az elsıdleges gazdasági környezet pénzneme szerint, melyben a Csoport mőködik (funkcionális pénznem). A konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazott december 31-i árfolyamok a következık voltak: 172,61 Ft/USD és 253,35 Ft/EURO. (2006. december 31-én: 191,62 Ft/USD és 252,3 Ft/EURO) d) A számviteli politikában alkalmazott számviteli becslések A Csoport becsléseket és feltételezéseket alkalmaz, melyek hatással lehetnek az eszközök és források következı pénzügyi évben történı bemutatására. Ezen becslések és megítélések melyeket a Csoport folyamatosan felülvizsgál múltbeli tapasztalatokon, illetve jövıbeni eseményekkel kapcsolatos várakozásokon alapulnak. 9

12 a december 31-én záruló évre 2. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI (FOLYTATÁS) A Csoport hitelállományát a jogszabályi elıírások miatt negyedévente minısíti és a szükséges értékvesztést elszámolja. Az értékvesztés eredménykimutatásban való elszámolásának meghatározásakor a Csoport mérlegeli, hogy van-e olyan megfigyelhetı adat, mely azt jelzi, hogy a hitelállomány becsült jövıbeni cash flow-jában csökkenés következett be, bár a csökkenés még nem mutatható ki egyedi szinten. Ilyen jelzések lehetnek az adósok fizetési helyzetében, ágazatában bekövetkezett kedvezıtlen változások, vagy olyan országos illetve helyi gazdasági körülmények változása, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. A jövıbeni cash flow-k meghatározásához a Csoport becsléseit egyrészt a hitelezési kockázatokkal terhelt eszközökkel kapcsolatos múltbeli veszteségekre, másrészt a portfolió hasonló eszközeinek objektív veszteségeire alapozza. A Csoport a jövıbeli cash flow-k idejének és összegének meghatározására alkalmazott eljárást és becslést rendszeresen felülvizsgálja, ezzel csökkentve a különbséget a tervezett és a tényleges veszteség között. 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA a) A konszolidáció alapja Leányvállalatok A leányvállalatok körébe a Bank által ellenırzött társaságok tartoznak. Ellenırzés abban az esetben áll fenn, amikor a Bank közvetlenül vagy közvetve irányítja egy adott vállalkozás pénzügyi és mőködési politikáját. A konszolidált pénzügyi kimutatások az ellenırzés kezdetétıl az ellenırzés megszőnésének dátumáig terjedı idıszakra vonatkozóan tartalmazzák a leányvállalatok pénzügyi kimutatásait. Társult vállalkozások A társult vállalkozások olyan társaságok, amelyek pénzügyi és mőködési politikájára a Csoport jelentıs befolyást gyakorol, azonban ellenırzést nem. A Bank a társult vállalkozásokban lévı részesedéseket equity módszerrel számolja el, a bekerülési értékük a beszerzés költségén van kimutatva, figyelembe véve az üzleti és cégértéket, melyet a késıbbiekben a Csoportra jutó saját tıke változással módosít. A változások közvetlenül az eredményben kerülnek kimutatásra. Közös vezetéső vállalkozások Közös vezetéső vállalkozásoknak minısülnek azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége felett a Csoport szerzıdéses megállapodás alapján közös ellenırzést gyakorol. A konszolidált pénzügyi kimutatások a közös ellenırzés kezdetétıl az ellenırzés megszőnéséig terjedı idıszakra vonatkozóan arányosan tartalmazzák a vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és költségeinek a Csoportra esı részét. 10

13 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) A konszolidáció során kiszőrt tranzakciók A konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során a Csoporton belüli tranzakciókból származó követelések, kötelezettségek, hozamok, ráfordítások és költségek, valamint a közbensı eredmény kiszőrésre kerültek. Üzleti vagy cégérték A felvásárláskor keletkezı üzleti vagy cégérték a beszerzési költségnek a megvásárolt eszközök, kötelezettségek és függı kötelezettségek valós értékének részesedés arányos értékét meghaladó részébıl áll. Az üzleti vagy cégérték után évente, az értékvesztés teszt során megállapított szükséges mértékő értékvesztés kerül elszámolásra. Negatív üzleti vagy cégérték A felvásárláskor keletkezı negatív üzleti vagy cégérték a megvásárolt eszközök, kötelezettségek és függı kötelezettségek valós értékének részesedés arányos értékének a beszerzési költséget meghaladó részébıl áll. A tárgyévben keletkezett negatív üzleti vagy cégérték azonnal kivezetésre kerül az eredménnyel szemben. b) Külföldi fizetıeszközök forintra történı átváltása A Csoport a külföldi devizában lebonyolított ügyleteket a funkcionális pénznemre számítja át az ügylet napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján. A pénzügyi teljesítésbıl, vagy a külföldi pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi átértékelésébıl származó árfolyam nyereségek illetve veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra, kivéve a cash flow fedezeti ügyleteket és a nettó befektetés fedezeti ügyleteket, melyek elszámolása a tıkével szemben történik. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források átértékelésekor a Csoport a mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyamot alkalmazza. 11

14 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) c) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek Besorolás A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek azok a kereskedési célú pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, melyeket a Csoport fıként rövid távú profitszerzés céljából tart, valamint azok a származékos termékek, melyek nem megjelölt és hatékony fedezeti instrumentumok illetve olyan pénzügyi eszközök, amelyek a kezdeti megjelenítéskor ekként kerültek besorolásra. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök között találhatók egyes államkötvények. A keletkeztetett kölcsönök és követelések olyan nem származékos pénzügyi eszközök, melyek meghatározott vagy meghatározható kifizetésekkel rendelkeznek, és amelyeket nem jegyeznek aktív piacon. A keletkeztetett kölcsönök és követelések közé tartoznak a pénzeszközök, a hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni hitelek és elılegek. A lejáratig tartandó eszközök olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközök, melyeket a Csoport határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A lejáratig tartandó eszközök közé tartoznak a Csoport tulajdonában lévı államkötvények. Az értékesíthetı pénzügyi eszközök olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket bekerülésükkor értékesíthetıként jelöltek meg, vagy amelyeket nem soroltak be a fenti kategóriákba. Az értékesíthetı pénzügyi eszközök közé tartoznak a részesedések és egyes értékpapírok. Az egyéb kötelezettségek kategóriájába tartozik minden nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség. Az egyéb kötelezettségek közé tartoznak a hitelintézetek, illetve az ügyfelek által elhelyezett betétek, a kibocsátott kötvények swap ügylettel nem fedezett része valamint az alárendelt kölcsöntıke. 12

15 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) Bekerülés A Csoport könyveiben a pénzügyi eszközök és kötelezettségek a teljesítési napon kerülnek felvételre, kivéve a származékos eszközöket, melyek a kötésnapon kerülnek felvételre. A pénzügyi eszközöket beszerzési költségen kell felvenni a könyvekbe, beleértve a tranzakciós költségeket is. Kikerülés A pénzügyi eszközök kikerülnek a könyvekbıl, ha a Csoport többé nem jogosult a pénzügyi eszközbıl származó cash flow-ra, illetve ha a Csoport átruházta lényegében az összes tulajdonlással kapcsolatos kockázatot és elınyt. Értékelés A nyilvántartásba vételt követıen minden nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz és értékesíthetı pénzügyi eszköz nyilvántartása valós piaci értéken történik, kivéve azokat, amelyeknek nincs aktív piacról származó jegyzett piaci ára, és ezért a valós piaci értéket a Csoport értékelési technikák segítségével határozza meg. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelésének hatása közvetlenül az eredménykimutatásban, míg az értékesíthetı eszköz értékelésének hatása a saját tıkében kerül kimutatásra. Minden nem a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség, keletkeztetett kölcsön és követelés, illetve lejáratig tartandó instrumentum értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken van nyilvántartva. A prémiumok és diszkontok összegei, beleértve a kezdeti tranzakciós költségeket, a vonatkozó eszköz könyv szerinti értékének részét képezik, és idıarányosan amortizálásra kerülnek az adott eszköz effektív kamatlábával. Valós érték meghatározása A pénzügyi eszközök valós piaci értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós piaci érték árazási modellekkel vagy diszkontált cash flow technikákkal becsülhetı meg. A diszkontált cash flow technikák használata során a becsült jövıbeli pénzáramlások a Csoport közgazdasági becslésein alapulnak és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételő eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthetı értékeken alapulnak. A tızsdén nem forgalmazott származtatott pénzügyi termékek valós piaci értéke az az érték, amit a Csoport a mérleg fordulónapján normál üzleti feltételek között és a felek hitelképességére tekintettel érvényesíthetne. 13

16 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) Amortizált bekerülési érték meghatározása A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéke a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték, csökkentve a tıketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztés vagy behajthatatlanság miatti leírással. Átsorolás év során a Bank a Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közül az Értékesíthetı eszközök közé sorolta pénzügyi eszközeit. Ennek megfelelıen a Csoport 2005 és 2006 folyamán nem sorolhatott a Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közé pénzügyi instrumentumot évben a Bank tulajdonában lévı állampapírok a lejáratig tartandó pénzügyi eszközök kategóriájába kerültek átsorolásra, és ezáltal amortizált bekerülési értéken kerültek kimutatásra. Pénzügyi eszközök értékvesztése A Csoport hitelállományát negyedévente minısíti. A hitelek értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés szintje a követelések várható megtérülése alapján kerül meghatározásra, és az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Ha a következı idıszakban az értékvesztés összege lecsökken, a visszaírás az eredménykimutatáson keresztül történik. A pénzügyi eszközök minısítése történhet egyedileg illetve csoportosan. Minden egyedileg jelentıs pénzügyi eszköz egyedi minısítés alá tartozik. Kockázattípusonként csoportosításra kerülnek, és csoportos minısítés alá tartoznak az olyan (amortizált bekerülési értéken értékelt) pénzügyi eszközök, melyek egyedileg nem jelentısek. Az értékvesztés csoportosan kerül meghatározásra a Bank által nyújtott agrárhitelek illetve mikro hitelek esetében. d) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé a bankjegyek és pénzérmék, a központi banknál elhelyezett, szabadon felhasználható bankbetétek és az olyan magas likviditású pénzügyi eszközök tartoznak, melyeknek eredeti lejárata 3 hónapnál kevesebb. Ezen eszközök valós érték változásának kockázata alacsony, és a Csoport rövidtávú kötelezettségeinek kiegyenlítésére szolgálnak. A Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek a mérlegben amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. 14

17 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) e) Származtatott pénzügyi instrumentumok A mőködési, hitelezıi és befektetıi tevékenységbıl származó deviza- és kamatlábkockázatok kezelésére a Csoport kamat- és devizacsere ügyleteket, valamint határidıs és azonnali devizamőveleteket végez. Ezen ügyletek valós érték fedezeti ügyletként kerültek elszámolásra, az elszámolásból eredı nyereségek illetve veszteségek bemutatása a 18. Megjegyzésben található. A származékos ügyletek bevételeit és ráfordításait piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az eredménykimutatásban azonnal el kell számolni. A Csoport spekulációs céllal nem köt származékos ügyletet. f) Részesedések A meghatározó részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank ellenırzést gyakorol a társaság felett, vagyis képes a társaság pénzügyi és mőködési politikájának irányítására az annak tevékenységébıl származó haszon megszerzése érdekében. A befolyásoló részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentıs befolyással bír a társaság pénzügyi és mőködési politikájával kapcsolatos döntésekben, de nem ellenırzi azokat. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, melyek nem felelnek meg az elıbbi feltételeknek. A Bank befektetési célú portfoliója azokat a részesedéseket tartalmazza, melyeket a Bank hosszú távon kíván portfoliójában tartani. A befektetési célú részesedések a következık: 1. Az MFB törvény meghatározza azon társaságok körét, amelyekben a Bank 100 % tulajdonosi arányt szerezhet. 2. A Bank Tıkefinanszírozási programja keretében bekerült részesedések értéke, mely részesedés arány nem lehet több 50 %-1 szavazatnál társaságonként, és ezeket a részesedéseket 5-12 éven belül értékesíti a Bank. A Csoport a részesedéseket az IAS 39. standard elıírásai alapján, valós értéken értékeli, kivéve az olyan tıkeinstrumentumokba történı befektetéseket, melyeknek nincs jegyzett piaci ára valamely aktív piacon, és amelyek valós értékét nem lehet megbízhatóan meghatározni. Az ilyen befektetések bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A Csoport kereskedési céllal nem tart részesedéseket. Az Állam tulajdonában lévı vállalkozói vagyon értékesítésérıl szóló - többször módosított évi XXXIX. törvény (továbbiakban: Privatizációs törvény) augusztus 24-tıl hatályos változása alapján, a törvény mellékletében felsorolt társaságok esetében a Bank tulajdonosi jogokat gyakorolt. Az Állami vagyonról szóló évi CVI. törvény alapján ezeket a tulajdonosi jogokat szeptember 25-tıl nem a Bank gyakorolja. 15

18 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) g) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés, illetve a halmozott terven felüli értékcsökkenés levonása után. Az értékcsökkenés a tárgyi eszközök hasznos élettartama alatt az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, lineáris módszerrel. Nincs értékcsökkenés elszámolva a földterületekre, képzımővészeti alkotásra, befejezetlen beruházásra, üzemkörön kívüli tárgyi eszközökre. Az eszközök hasznos élettartamának alapján kalkulált, lineáris leírási módszer szerinti értékcsökkenési kulcsok a következık: Ingatlanok 2 % Ingatlanok bérleti joga 1 50 % Bérelt ingatlanon végzett beruházás 6-10 % Irodai és egyéb mőszaki gépek berendezések 14,5 20 % Mobiltelefonok 50 % Gépjármővek % Számítástechnikai eszközök % h) Immateriális javak Az immateriális javak amortizációval csökkentett beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben. Az immateriális javak idıközönkénti felülvizsgálata során az értékkel már nem rendelkezı immateriális javak teljes egészében amortizálásra kerülnek. A hasznos élettartamon alapuló amortizációs ráták a következık: Szoftverek 12,5 33 % Egyéb immateriális javak % i) Nem pénzügyi eszközök értékvesztése A nem pénzügyi eszközök minısítésére negyedévente kerül sor. A Csoport összeghatártól függetlenül, minden esetben a minısítéshez kapcsolódó egyedi vizsgálat alapján határozza meg az értékvesztés, visszaírás elszámolását. Az értékvesztés mértékének meghatározásakor alapvetıen a várható megtérülést kell figyelembe venni, melynek során tekintettel kell lenni a veszteség valószínőségére és nagyságára, az ügylet minısítési kategóriájára. 16

19 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) Ha az eszközök könyv szerinti értéke a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz nettó könyv szerinti értékét növelni. A visszaírt értékvesztés után az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti, értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értéket. j) Kibocsátott kötvények A kibocsátott kötvények azon része, melynek kamatkockázatát a Bank kamatcsere ügyletekkel fedezi, valós értéken kerül kimutatásra, másik részét a Bank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván, módosítva a diszkonttal és a prémiummal, illetve a kibocsátási költségek amortizációjával. k) Céltartalékok A Csoport céltartalékot képez a függı és jövıbeni kötelezettségekre, valamint a jövıbeni költségekre. A céltartalék mértékének megállapítása a várható veszteség valószínősége és nagysága alapján történik. A céltartalék felhasználására akkor kerül sor, ha a minısített mérlegen kívüli kötelezettség mérlegtétellé válik. A céltartalék felszabadítása akkor szükséges, ha a tétel minısítése a korábbi idıszakhoz képest alátámaszthatóan, indokolhatóan javult vagy a tétel megszőnt és a tényleges veszteséget meghaladó mértékő céltartalék felszabadíthatóvá válik. l) Kötelezı tartalékok i) Általános tartalék Az évi CXII. számú törvény 75. paragrafusa értelmében a hitelintézetek esetében a nettó adózott nyereség 10%-ának megfelelı általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében megképzett és felhasznált általános tartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti, és így nincs hatása az adott évi eredményre. ii) Általános kockázati céltartalék Az évi CXII. számú törvény 87. paragrafusa szerint a Csoport hitelintézeti tagjai a kockázatokkal súlyozott eszközállomány maximum 1,25%-ának megfelelı általános kockázati céltartalékot képezhetnek. A magyar jogszabályok értelmében megképzett általános kockázati céltartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékban kerül elszámolásra, és így nincs hatása az adott évi eredményre. 17

20 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) m) Kamatbevételek és ráfordítások A kamat bevételek és ráfordítások az alábbi tételeket tartalmazzák: - az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelésekhez illetve kötelezettségekhez kapcsolódóan elszámolt kamatokat, az értékpapírok után járó illetve fizetendı kamatokat), - a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve az értékpapírok után járó illetve fizetendı kamatokat). n) Tranzakciós költségek Tranzakciós költség minden olyan járulékos költség, amely közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódóan merült fel. A tranzakciós költségek részét képezik a beszerzési árnak, és amortizálásra kerülnek. o) Osztalék bevétel Az osztalék bevételek abban az idıszakban kerülnek elszámolásra, amelyben az osztalék meghatározása és jóváhagyása megtörtént. p) Társasági adó Az évente fizetendı társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amely korrigálva van a halasztott adóval. A társasági adó és a halasztott az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek közvetlenül a tıkében kerülnek elszámolásra. Ezen esetekben a vonatkozó halasztott adó közvetlenül a tıkében kerül elszámolásra. A fizetendı társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik. A társasági adó alapja a növelı, csökkentı tételekkel korrigált adózás elıtti eredmény, mértéke 16% (2006-ban 16%) A fizetendı társasági adó soron kerül kimutatásra a hitelintézetek különadója, amely 2005-ben és 2006-ban volt hatályos. Az adó alapja az adózás elıtti eredmény, mértéke 8 % volt. A fizetendı társasági adó soron kerül kimutatásra továbbá a magyar törvények alapján 2006 szeptemberétıl bevezetett szolidaritási adó, melynek alapja a növelı, csökkentı tételekkel korrigált adózás elıtti eredmény, mértéke 4% volt 2006-ban és 2007-ben. A halasztott adó a mérleg módszerrel kerül meghatározásra, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. A halasztott adó elszámolására akkor kerül sor, ha valószínősíthetı, hogy az átmeneti eltérések kiegyenlítıdésekor az eszköz vagy a kötelezettség realizálható. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a nem konszolidált mérleg idıpontjában érvényben lévı adókulcs segítségével történik. 18

21 a december 31-én záruló évre 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) q) Cash flow A cash flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzbıl és a három hónapnál rövidebb lejáratú betétekbıl származó egyenlegeket. r) Mérlegfordulónap utáni események A mérlegfordulónap utáni események olyan kedvezı vagy kedvezıtlen események, melyek a mérleg fordulónap és a beszámoló jóváhagyásának dátuma között következnek be. Ezek az események az IAS 10 alapján lehetnek módosító és nem módosító események. Minden mérlegfordulónap utáni módosító esemény figyelembe vételre került a Csoport nem konszolidált pénzügyi kimutatásainak összeállításakor. A évi jelentıs, nem módosító mérlegfordulónap utáni eseményeket a 36. Megjegyzés tartalmazza. s) Szegmensek szerinti jelentés Az üzleti szegmens egy gazdálkodó olyan elkülöníthetı része, amely egy egyedi terméknek vagy szolgáltatásnak, vagy egymással összefüggı termékek vagy szolgáltatások csoportjának nyújtásával foglalkozik, és amelyet a többi üzleti szegmenstıl eltérı kockázatok és hozamok jellemeznek. A földrajzi szegmens egy gazdálkodó olyan elkülöníthetı része, amely egy bizonyos gazdasági környezetben nyújt termékeket vagy szolgáltatásokat, és amelyet a más gazdasági környezetben mőködı részekétıl eltérı kockázatok és hozamok jellemeznek. 19

22 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK A Csoport a következı fı üzleti kockázatokkal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a hatályos jogszabályok, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetıvé teszik a kockázatos területek ellenırzését. A. HITELKOCKÁZAT a) Kockázatkezelés elvei A hitelkockázat lényege, hogy a Csoport adott ügyfele nem teljesíti a szerzıdésben vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelfolyósítási, befektetési tevékenységek során merülhet fel. A Csoport a hitelekbıl eredı kintlévıségeket és befektetéseket negyedévente minısíti. A Csoport stratégiájának megvalósítása érdekében, a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetıségét, a kockázatok felmérésének ellenırzését és csökkentését lehetıvé tevı - Igazgatóság által elfogadott - belsı szabályzatokat dolgozott ki illetve alkalmaz. A Csoport biztonságos gazdálkodása és prudens mőködése érdekében kialakított kockázatvállalási elıírások és szabályzatok a nemzetközi és hazai szakmai gyakorlatra, a vonatkozó jogszabályokra, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének útmutatásaira épülnek. A Csoport kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetıleg kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése elsıdlegesen az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetıleg a rendelkezésre álló fedezetekre tekintettel kellıen biztosított. i) Ügyfélminısítés Az ügyfél- illetve partnerminısítést a döntés-elıkészítés alatt el kell végezni minden olyan ügyfélre, amellyel szemben a Csoport kockázatot vállal. Az ügyfelek az objektív és a szubjektív tényezık alapján - a megszerzett pontszám szerint - 5 kategóriába sorolhatóak. A Csoport ügyfeleit évente legalább egyszer minısíti, illetve indokolt esetben rendkívüli minısítést végez. A minısítés módszere eltérı a már mőködı és legalább egy elfogadott teljes üzleti és naptári év mérlegével rendelkezı vállalkozások - mőködı vállalkozások; valamint a projekttársaságok esetén. A Bank 50 mft alatti kockázatvállalás esetén egyszerősített ügyfélminısítési módszert alkalmaz. 20

23 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) ii) Fedezetértékelés A Csoport által elfogadott fıbb fedezettípusok: állam (központi költségvetés) által vállalt kezesség, jelzálogjog ingó és ingatlan vagyontárgyakon, bankgarancia, illetve garanciaintézmények kezessége. Az ügyfelekkel szembeni követelések esetében a Csoport által elvárt fedezettség a mindenkori tıke plusz az egy éves kamat összegének 100 %-a. A biztosíték piaci, forgalmi értékét a fedezeti szorzóval kell korrigálni. A korrekciós tényezı juttatja kifejezésre, hogy a biztosíték érvényesítésekor milyen értékő megtérülés valószínősíthetı. iii) Ügyfél/Ügyfélcsoport limit, ágazati limit Az ügyféllimit annak meghatározását jelenti, hogy az ügyféllel szemben milyen mértékő a vállalható legmagasabb hitelkockázat összege. A megállapított egy ügyféllel ill. ügyfélcsoporttal kapcsolatos limit felsı határa a Bank nagykockázat-vállalási korlátja. A limit meghatározása többek között az ügyfél-, illetve partnerminısítés megállapításaitól, a vállalkozás könyvvizsgálattal igazolt beszámolójának adataitól, elsısorban a vagyon (saját tıke) nagyságától függ. Az ágazatok kockázati csoportlimitje az egyes ágazat kockázati csoportokba (8 ágazatcsoport) tartozó ügyfelekkel szemben összesen vállalható legmagasabb kockázat mértéke. iv) Ügyletminısítés Negyedéves hitelkockázati minısítés alá tartoznak a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli tételek egyaránt. A hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés szintje a követelések várható megtérülése alapján kerül meghatározásra A kintlévıségeket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket a megállapított értékvesztés alapján minısítési kategóriákba kell sorolni, melyekre a meghatározott értékvesztés illetve céltartalék sávok a következık: Problémamentes (PM) 0 % Külön figyelendı (KF) 0 10 % Átlag alatti (ÁA) % Kétes (K) % Rossz (R) % 21

24 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) b) Hitelkockázati kitettség A kockázatkezelés elveinél bemutatott módszerek szerint minısített állomány hitelkockázati kitettsége minısítési kategóriák szerinti bontásban a következı: Állomány % Állomány % Autópályahitelek Ebbıl: Problémamentes Nem értékvesztett ,53% ,01% Ebbıl: Problémamentes ,10% ,27% Külön figyelendı 0% ,42% ,74% Külön figyelendı ,94% ,81% Átlag alatti ,26% ,91% Kétes ,99% ,08% Rossz ,28% ,19% Összesen autópályahitelek nélkül: ,00% ,00% A következı táblázat a hitelkockázati kitettséget tartalmazza egyrészt technikai szempontból (egyedileg, illetve csoportosan értékvesztett), másrészt késedelmesség szempontjából csoportosítva (késedelmes, de nem értékvesztett és nem késedelmes és nem értékvesztett), valamint külön kategóriaként bemutatásra kerülnek az újratárgyalt ügyletek. 22

25 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) Hitelek és elılegek a várható Hitelintézetekkel szembeni hitelveszteségre képzett követelések értékvesztéssel csökkentve Könyv szerinti érték Egyedileg értékvesztett Külön figyelendı Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés (56) (74) (20.054) (26.576) Nettó könyv szerinti érték Csoportosan értékvesztett Problémamentes Külön figyelendı Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés - - (14.382) (15.901) Nettó könyv szerinti érték Késedelmes, de nem értékvesztett Nem késedelmes, nem értékvesztett Újratárgyalt Nettó könyv szerinti érték Korosság nap nap Nettó könyv szerinti érték Nettó könyv szerinti érték Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés - - (3.045) (2.693) Nettó könyv szerinti érték Összes bruttó könyv szerinti érték Összes értékvesztés (56) (74) (37.481) (45.170) Összes nettó könyv szerinti érték

26 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) A táblázatban év végén kimutatott nem késedelmes, nem értékvesztett állomány tartalmazza a Bank Állammal szembeni és egyéb autópálya finanszírozással kapcsolatos követeléseket összesen millió forint értékben, amely követelések év folyamán visszafizetésre kerültek. A késedelmes, de nem értékvesztett kategória tartalmazza a Magyar Követeléskezelı Zrt. követeléseit. A társaság tevékenységébıl adódóan lejárt követeléseket vásárol meg várható megtérülési értéken. Értékvesztett Értékvesztettnek minısülnek az olyan kintlévıségek, melyeknél a Csoport valószínősíti, hogy nem lesz képes beszedni az összes esedékes szerzıdés szerinti tıkét és kamatot. Késedelmes, de nem értékvesztett Olyan kintlévıségek, melyek késedelmesek, de a Csoport értékvesztés elszámolását még nem tartotta indokoltnak, mert a késedelem még nem haladta meg a 15 napot. Újratárgyalt A Csoport a kintlévıséget újratárgyaltnak minısíti, ha az ügyfél vagy partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerzıdést módosítani kellett. Ha egy kintlévıség egyszer újratárgyaltnak minısült, a késıbbiekben már nem kerülhet át másik kategóriába. 24

27 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminıség-javítási lehetıségek Fedezetek a várható hitelveszteségre képzett Fedezetek a hitelintézetekkel értékvesztéssel csökkentetett szembeni követelések után hitelek és elılegek után Egyedileg értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb Csoportosan értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Értékpapír Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb Késedelmes, de nem értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Értékpapír Állami kezesség Óvadéki betét Egyéb Nem késedelmes, nem értékvesztett állomány fedezete Ingatlan Értékpapír Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb Újratárgyalt állomány fedezete Fedezetek, biztosítékok összesen: A fenti táblázat a kapott biztosítékok és egyéb hitelminıség-javítási lehetıségek becsült valós értékét tartalmazza. 25

28 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminıség-javítási lehetıségek (folytatás) A Költségvetési Törvény az MFB és a Magyar Export-Import Bank Zrt. részére 400 illetve 80 milliárd Forint, összesen 480 milliárd Forint eszköz oldali állami garancia és viszontgarancia keretet határozott meg évre (2006 évben: MFB: 400 milliárd forint, Magyar Export- Import Bank Zrt.: 80 milliárd forint, Hitelgarancia Zrt.: 300 milliárd forint). A forrás oldali állami garancia keret az MFB és a Magyar Export-Import Bank Zrt. esetében illetve 172 milliárd Forint, összesen milliárd Forint volt 2007-ben (2006 évben: illetve 220 milliárd Forint). A Költségvetési Törvény a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. részére a nem piacképes biztosítások állományára 250 milliárd Forint keretet határozott meg évben (2006: 250 milliárd Forint). d) Kockázat koncentrálódása A hitelezési kockázat ágazati csoportok szerint koncentrálódását a következı táblázat tartalmazza: Hitelek és elılegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentve Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi tevékenység Szállítás, raktározás, posta, távközlés Mezıgazdaság Gazdasági szolgáltatás Építıipar (autópálya finanszírozás) Egyéb szolgáltatások (Közigazgatás, egészségügy, egyéb szolgáltatás) Ipar Kereskedelem A Hitelintézetekkel szembeni követelések között refinanszírozási hitelek és money market ügyletek ( millió Forint), valamint pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos követelések ( millió Forint) szerepeltek december 31-én (2006. december 31.: millió Forint, illetve millió Forint) 26

29 B. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT a) Kockázatkezelés elvei MFB Zrt. a december 31-én záruló évre A Csoport alapvetı célja a biztonságos, megalapozott üzletmenetének megvalósítása, az olyan likviditási helyzetek megelızése, amelyek fenyegetnék a Csoportot kötelezettségei teljesítésében. A Csoport likviditáspolitikáját meghatározza tevékenységének jellege, stratégiája és éves üzleti terve, a jogszabályi környezet, az Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Pénzügyminisztérium szabályozó tevékenysége. A likviditás a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök mennyiségi és idıbeni rendelkezésre állását jelenti. A likviditási igény a fizetési kötelezettségek esedékessé válásakor jelentkezik. A likviditási kockázat a pénz befolyások és kifizetések idıbeni ütemeinek és összegeinek eltérésébıl adódik. A Csoportnak a mindenkori fizetıképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetısége érdekében az általa végzett pénzügyi szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelı nagyságú szavatoló tıkével kell rendelkeznie és legalább 8%-os fizetıképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania. A Csoport jelentıs összegő állampapírban megtestesülı likviditási tartalékkal, valamint jelentıs likviditást biztosító, szabadon felhasználható hitelkerettel rendelkezik a pénzpiacokon. A likviditási kockázatot elsısorban preventív módon kezeli a Csoport, azaz arra törekszik, hogy a hitelprogramok és saját hitelezés esetében is olyan forrással történjék a finanszírozás, amely lejárati, tıketörlesztési és kamatfizetési szempontból is a leginkább megfelelı összhangot biztosítja. Havi gyakorisággal készül teljes körő cash-flow kimutatás, amely a banki könyvekben szereplı cash-flow tételeken kívül a hitelezési és befektetési területek által prognosztizált folyósítások és egyéb cash-flow-t érintı ügyletek szerepelnek, különbözı megvalósulási scenáriókat figyelembe véve. A folyamatos likviditásmenedzseléshez heti rendszerességgel likviditási prognózis készül. b) Pénzügyi kötelezettségek szerzıdés szerinti lejárati elemzése Könyv szerinti érték Összes beáramlás/ (kiáramlás) 0-1 hónap 1-3 hónap 3 hónap - 1 év 1-5 év 5 éven túl Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ( ) (22.390) (6.898) ( ) ( ) ( ) Ügyfelek által elhelyezett betétek (15.554) (88) (618) (8.053) (1.213) (5.582) Kibocsátott értékpapírok ( ) - (4.750) (10.166) ( ) ( ) Fedezeti célú pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás (38.462) (10) (1.695) (5.048) (25.686) (6.023) (4.265) (10) (1.214) 331 (2.728) (644) Alárendelt kölcsöntıke (9.500) - - (9.500) - - Összesen: ( ) (22.488) (13.480) ( ) ( ) ( ) 27

30 a december 31-én záruló évre 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK (FOLYTATÁS) Könyv szerinti érték Összes beáramlás/ (kiáramlás) 0-1 hónap 1-3 hónap 3 hónap - 1 év 1-5 év 5 éven túl Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ( ) (22.790) (43.430) ( ) ( ) ( ) Ügyfelek által elhelyezett betétek (29.785) (12.175) (738) (1.579) (8.419) (6.874) Kibocsátott értékpapírok ( ) - (4.731) (24.778) ( ) ( ) Fedezeti célú pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás ( ) (87.724) (96.596) (22.873) (50.188) (10.730) (8.106) (3.741) (3.437) 625 (1.536) (17) Alárendelt kölcsöntıke (9.500) (9.500) - Összesen: ( ) (38.706) (52.336) ( ) ( ) ( ) C. PIACI KOCKÁZAT a) Deviza árfolyamkockázat kockázatkezelés elvei A Csoport mérlegében szereplı, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különbözı, külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy elıre jelzett eszközállomány több vagy kevesebb az ugyanabban a valutában nyilvántartott forrásállománynál. A Csoport a mérlegben szereplı és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidıs devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A Csoport politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. Az Igazgatóság a törvényben elıírt és a belsı szabályzatok, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és figyeli azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását a Csoport folyamatosan figyeli. A Bank devizaforrásaiból származó árfolyamkockázatait a Bank és a Pénzügyminisztérium között január 27-én aláírt, visszamenıleges hatállyal létrejött árfolyam-garanciára vonatkozó megállapodás fedezi, mely értelmében az EURO források más devizában történı kihelyezésébıl származó árfolyamveszteségeket az Állam megtéríti, míg az árfolyamnyereséget a Bank az Államnak a futamidı végén vagy az EURO-ra történı átállással egyidejőleg, egy összegben fizeti meg. A Csoport stressz-teszteket alkalmaz a devizaárfolyamok esetleges drasztikus elmozdulásának (EUR/HUF esetében sáv alja, sáv teteje, EUR/USD esetében az elmúlt 2 év alsó és felsı szintje) számszerősítésére, amelyek eredménye az alacsony nyitott pozíció miatt nagyon kedvezınek mondható. A Költségvetési Törvény a Bank részére mrd Forint árfolyam-garancia keretet határozott meg évre. (2006. évre: mrd Forint) 28