Fizikatörténeti áttekintő érettségire készülőknek

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fizikatörténeti áttekintő érettségire készülőknek"

Átírás

1 Előszó A fizika érettségi tematikájában szereplő személyek életének, munkásságának rövid szöveges áttekintője. Szerkeszti: Török Péter i változat

2 Előszó Arkhimédész: (Kr. e ) görög fizikust és matematikust ma is az ókor egyik legnagyobb tudósának tartjuk. Arkhimédész tétel: minden folyadékba mártott test súlya az általa kiszorított folyadék súlyával csökken. Emelő törvény: az erő és az emelőkar hosszának szorzata állandó, azaz ezek a mennyiségek fordítottan arányosak. Nikolaus Kopernikusz ( ) lengyel származású asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése. A heliocentrikus világkép csillagászati elmélet, miszerint a Nap van a világmindenség, illetve naprendszer központjában. Johannes Kepler ( ) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznek. Törvényei: 1. A bolygók a Nap körül olyan ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. 2. A bolygótól a Naphoz húzott összekötő egyenes, a vezérsugár, egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. 3. A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint közepes naptávolságuk (ellipszisük fél nagytengelye) köbei: T 2 a / T 2 b = R 3 3 a / R b Galileo Galilei ( ) olasz csillagász, eredetileg orvosnak készült a pisai Egyetemen, de pénzügyi problémák miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Arkhimédesz műveinek tanulmányozása a matematika és a természetfilozófia felé fordította.

3 Arkihmédész Arkhimédész (Kr. e ) Arkhimédész görög fizikust és matematikust ma is az ókor egyik legnagyobb tudósának tartjuk. A mai Szirakuzában élt Szicília szigetén, amelyet görög telepesek alapítottak. Rokonságban volt Hieron szirakuzai királlyal. Alexandriában, az akkori világ egyik legnagyobb kultúrközpontjában tanult, életének nagy részét szülővárosában töltötte. Főleg matematikával és fizikával foglalkozott, de sok technikai találmánya is volt. Gépei miatt a mechanika atyjának lehet tekinteni. Arkhimédészről, korának egyik legnagyobb tudósáról, életéről és haláláról több legendás történet maradt fenn. A rómaiak hadjárata idején minden tudásával védte városát, hadigépeinek nagy szerepe volt Szirakuza védelmében. A várost végül is elfoglaló római katonák ölték meg. Munkásságáról: Matematikában módszert dolgozott ki az ellipszis és a parabolaszelet területének a kiszámítására. Arkhimédész a π értékét a körbe írt 96 oldalú szabályos sokszög területével közelítette meg. A fizikában közismert az Arkhimédész tétel, amely szerint minden folyadékba mártott test súlya az általa kiszorított folyadék súlyával csökken (lásd jobbra). Ennek igazolására szolgál a hidrosztatikai mérleg (lásd balra). A legenda szerint Hieron király koronájának elkészülte után gyanút fogott, hogy az ötvös az arany egy részét ezüsttel pótolta. A király a korona ellenőrzésével Arkhimédészt bízta meg. Arkhimédésznek akkor ötlött az eszébe a tétel, amikor észrevette, hogy fürdőmedencébe lépve teste a vízben könnyebb lett. Örömében kiugrott a vízből, és meztelenül kirohanva az utcára mindenkinek hírül adta a törvény felfedezését. "Heuréka", azaz "megtaláltam" szót kiáltozta. Másik találmánya egy csigasor, amely egy álló és több mozgó csigából áll. Annyira büszke volt erre a találmányára, hogy a legenda szerint ekkor mondta "Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből a Földet. "Ő fogalmazta meg az emelő törvényét, miszerint az erő és az emelőkar hosszának szorzata állandó, azaz ezek a mennyiségek fordítottan arányosak. Korának technológiai fejlődése szempontjából igen fontos volt az arkhimédészi csavar felfedezése. Ez egy hatásos vízkiemelő szerkezet, amely emelkedőnél is megoldja a víz átemelését. A vízátemelő szerkezetnek a modelljét Esztergomban, a Duna Múzeumban láthatjuk. Forrás:

4 Kopernikusz Nikolaus Kopernikusz ( ) Nikolaus Kopernikusz (lengyelül Mikołaj Kopernik) (1473. február május 24.) lengyel származású asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése. A királyi Poroszországban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus. A csillagászattal csak szabadidejében foglalkozott. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezte, hogy a Nap volt a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik. Meg kell jegyezni, hogy Kopernikusz elméletének megjelenése után kérdéses volt, hogy az csak egy matematikai modell, vagy fizikai igazság. Kopernikusz iratához ugyanis Osiander egy olyan magyarázatot fűzött, mely szerint az nem valóság, hanem csak egy matematikai modell. Ez az értelmezés nem volt idegen a kortól, hiszen Ptolemaiosz is csak matematikai modellként gondolta rendszerét. A katolikus és lutheránus egyház azt támogatta, hogy csak egy matematikai modell. Galileo Galilei volt az, akit a modell valóságként való hirdetéséért az inkvizíció elítélt. A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, nap) csillagászati elmélet, miszerint a Nap van a világmindenség, illetve naprendszer központjában. Elterjedése Kopernikusz nevéhez fűződik. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezi, hogy a Nap van a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik. Elsõként valószínűleg a püthagoreus iskolában született meg a heliocentrikus világkép gondolata kr.e 300 körül. Abban az idõben mások is foglalkoztak ezzel a gondolattal, de mégsem ez a szemlélet lett általánosan elfogadott, hanem a ptolemaioszi-klaudios Ptolemaios- geocentrikus világkép. Kopernikusz több, mint húsz év munkájával dolgozta ki a heliocentrikus világképet, melyet elsőként a "Nicolai Copernici de hypothesibus motuum coelestium a se constitutis Commentariolus" (Nicolaus Copernicus Kis Kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről) című műben 7 alaptételben foglalt össze. Heliocentrikus világkép A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, nap) csillagászati elmélet, miszerint a Nap van a világmindenség, illetve naprendszer központjában. Elterjedése Kopernikusz nevéhez fűződik. Elméletét, amely a világmindenséget úgy modellezi, hogy a Nap van a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik. Elsőként valószínűleg a püthagoreus iskolában született meg a heliocentrikus világkép gondolata kr.e 300 körül. Abban az időben mások is foglalkoztak ezzel a gondolattal, de mégsem ez a szemlélet lett általánosan elfogadott, hanem a ptolemaioszi-klaudios Ptolemaios- geocentrikus világkép. Kopernikusz több, mint húsz év munkájával dolgozta ki a heliocentrikus világképet, melyet elsőként a "Nicolai Copernici de hypothesibus motuum coelestium a se constitutis Commentariolus" (Nicolaus Copernicus Kis Kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről) című műben 7 alaptételben foglalt össze: 1. Az égitesteknek és az égi szféráknak nincs közös középpontjuk. 2. A Föld középpontja nem középpontja a Világmindenségnek hanem csak a nehézkedésnek és a Hold mozgásának. 3. Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség középpontja, ezért is a Világmindenség középpontja a Nap közelében van. 4. A Nap Föld távolságnak az aránya a csillagos égbolt távolságához képest kisebb mint a földgömb rádiuszának aránya a Nap távolságához, úgyhogy a csillagos égbolthoz képest elhanyagolható. 5. Mindaz, amit az állócsillagok égboltján mint mozgást észlelünk, nem olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint amilyennek a Földről látszik. A Föld tehát a rajta levő tárgyakkal együtt naponta megfordul változatlan pólusa körül. Ezzel szemben az állócsillagok szférája, mint a legkülső égbolt, mozdulatlan.

5 Kopernikusz 6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyelhetünk, nem önmagától áll elő, hanem a Föld mozgása révén, mely mozgás éppúgy a Nap körül történik, mint a többi bolygó mozgása. Még más mozgásokat is végez ezeken kívül a Föld. 7. Ami pedig a bolygók mozgásánál mint direkt és retrográd mozgás látszik, nem önmagától van így, hanem csak a Földről nézve. Csak a Föld mozgása révén magyarázható az égbolt oly sokféle jelensége. A heliocentrikus elmélet elfogadása - legalábbis az európai tudományos körökben - Galileo Galilei, Tycho de Brahe, Johannes Kepler és Isaac Newton nevéhez fűződik. Galilei ismertette az elméletet széles körben. Brache megfigyelései az égitestek mozgásáról, valamint Kepler előbbihez fűződő munkája ellentétbe került az addig érvényes geocentrikus világképpel. Newton tömegvonzásról szóló törvénye világos és egyértelmű elméleti magyarázattal támasztotta alá a heliocentrikus világképet, valamint még különlegesen pontos előrejelzéseket is lehetővé tett. A Kopernikusz által előrevetített világképet gyakran kopernikuszi forradalom néven is említik. Az 1700-as és 1800-as években felfedezték, hogy a Nap csak egy csillag a többi csillag között, az 1900-as években pedig fény derült arra, hogy a Tejútrendszer csak egy galaxis a többi közt. A jelenlegi álláspont - melyre többek közt a relativitáselmélet van nagy hatással- szerint minden pont a Világmindenségben fizikai szemszögből nézve azonos helyzetben van, miszerint bármelyik tetszőleges pontot kiemelhetünk elméleti megkülönböztetésre a többitől. Ezek fényében a Világmindenség középpontjának meghatározása értelmét veszti. Forrás:

6 Kepler Johannes Kepler ( ) Johannes Kepler (Weil der Stadt, Baden Württemberg, Németország, december Regensburg, Bajorország, Németország, november 15.): német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznek. Élete Kepler december 27-én született Weil der Stadtban a német szabad birodalmi városban (kb. szabad királyi város). Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz csillagászati világképéről. Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de - mivel ismert volt matematikai tehetsége - a Grazi Egyetemre meghívták matematikát és csillagászatot tanítani 1594 áprilisában (23 éves volt ekkor) áprilisában vette feleségül Barbara Mühlecket (máshol Barbara Müller von Mühlegg, apja vízimalom molnára volt, aki később lovag lett, innen a von Mühlegg). Kepler 1600-ben lett Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje. A közös munkájuk Prágában bonyolultan alakult. Mindketten tudták, hogy a különböző adottságaik kiegészítik egymást. Brahe nagyon kitűnő megfigyelő volt, és megfigyeléseiben a légkör fénytörését is korrigálta, matematikai képességei viszont elég korlátozottak voltak. A kitűnő matematikus Kepler pedig rövidlátása miatt alig tudott pontos megfigyeléseket tenni. Brahe az ifjú matematikatehetséggel szerette volna világképét kidolgozni, melyben a Nap a Föld körül kering, és a Nap körül a bolygók ban Brahe halála után Kepler lett az udvari matematikus és csillagász ben megfigyelte a fényes szupernóvát, és a megfigyeléseit a De Stella nova in pede Serpentarii ("A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról") című könyvében jelentette meg. Kepler felhasználva Brahe - Brahe rokonaitól nehezen megszerzett - adatait kimutatta, hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap (Kepler első törvénye). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol. Levezette a megfigyelésekből, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara (második törvény). A két törvényt az 1609-ben megjelenő Astronomia Nova (Új csillagászat) című művében közölte. Keplert egyik legjelentősebb munkája a Dioptrice (Optika) volt, melyben az egész optikát tudományos szintre emelte ben megjelent művében az általa felfedezett Kepler-távcső csak mellékes dolognak tűnik a fénytöréssel és az optikai leképezéssel kapcsolatos eredményeihez képest. Kepler felesége 1611-ben meghalt két gyermeket hagyva maga után. Miután 1612 januárjában II. Rudolf meghalt, Kepler Linzben talált matematikusi állást. A Mars adatainak kitartó tanulmányozásával május 15-én összefüggést talált a bolygók keringési ideje és a Naptól való távolságuk között, amelyet ma Kepler harmadik törvényének nevezünk: a bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, azaz a a 3 / T 2 hányados minden naprendszerbeli bolygó esetén ugyanakkora. Ezt a törvényt az 1619-ben írt Harmonices Mundi ("A világ harmóniája") című művében közölte. Például a Jupiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe (5,2-ször 5,2-ször 5,2) szintén majdnem augusztusában Katherinét, Kepler anyját Leonbergben boszorkánysággal vádolták, 14 hónapra bebörtönözték. Abban, hogy 1621 októberében elengedték nagy szerepe volt Kepler közbenjárásának, és Kepler hírnevének. Anyja a követező évben meghalt. Élete vége felé 1627-ben adta ki Kepler Tabulae Rudolfinae-t (Rudolf-féle táblázatokat), élete utolsó nagy művét. Kiértékelte Tycho Brahe megfigyeléseit és addigi legpontosabb bolygópályaleírásokat adta meg. Ez a bolygótáblázat szolgált később alapul Kepler törvényei mellett Isaac Newton számára, hogy megalkossa a gravitációs és mozgástörvényeit november 15-én 59 éves korában Kepler lázban halt meg Regensburgban. (Lakóháza) Törvényei I. A bolygók a Nap körül olyan ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. (Következménye, hogy az égitestek mozgásuk folyamán, hol közelebb, hol távolabb járnak a Naptól.) II. A bolygótól a Naphoz húzott összekötő egyenes, a vezérsugár, egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. (Következmény: a bolygók (égitestek) napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban mozognak. A sebesség naptávolban annyiszor kisebb, mint napközelben, amennyi e két távolság viszonya. Az egyenetlen mozgás következménye az évszakok különböző tartalma, a Földön a telet magában foglaló félév (szept. 23-márc. 21-ig), 7 nappal rövidebb a nyarat magában foglaló másik félévnél.) III. A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint közepes naptávolságuk (ellipszisük fél nagytengelye) köbei: T a 2 / T b 2 = R a 3 / R b 3 A Naphoz közelebbi bolygók keringési ideje tehát rövidebb, mint amelyek távolabb helyezkednek el. Ha a keringési időt években a közepes távolságot csillagászati távolságegységben (CsE= Föld-Nap távolság) adjuk meg, akkor bármely bolygóra érvényes lesz a következő egyenlőség: T 2 = R 3. Kitűnő lehetőséget nyújt ez az összefüggés égitestek közepes naptávolságának meghatározásához, mivel a keringési időt megfigyeléssel meghatározhatjuk. (Ha például egy újonnan felfedezett égitest keringési ideje 8 év, annak közepes távolsága 4CsE, hiszen 8 2 =4 3.) Forrás: és

7 Galilei Galileo Galilei (1564-) Galileo Galilei az olaszországi Pisában látta meg a napvilágot 1564-ben, Giulia Ammannati és Vincenzo Galilei zenetudós fiaként. Eredetileg orvosnak készült a pisai Egyetemen, de pénzügyi problémák miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Arkhimédesz műveinek tanulmányozása a matematika és a természetfilozófia felé fordította. Így matematikát tanított 1589 és 1592 között. Első megjelent művei szintén Arisztotelész szellemében fogantak igazodva a kor szelleméhez ig Padovában professzorként geometriát, mechanikát, és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról ben szabadalmaztatta vízemelő gépét, és egyes források szerint feltalálta a mikroszkópot. (Elfogadottabb az a nézet, hogy Leuvenhoek a mikroszkóp feltalálója.) január 7-én fedezte fel a Jupiter négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a Föld központú világgal szemben. Munkássága Csillagászat Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint Galilei fedezte fel a távcsövet, ő volt az első emberek egyike, aki az ég tanulmányozására használta azt. Egyes feljegyzések szerint a távcsövet 1608-ban Hollandiában találták fel; majd Galilei készített egy 8x nagyítású, később egy kb. 20x nagyítású modellt augusztus 25-én bemutatta az első távcsövét a velencei törvényhozóknak. Ez a fajta másodállása jövedelmezőnek bizonyult, mivel a kereskedők hasznát vették a hajózásban márciusában nyilvánosságra hozta a kezdeti csillagászati megfigyeléseit a Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök) című rövid értekezésében január 7-én Galilei felfedezett a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europát, és a Callistót. Pár nappal később a Ganymedest is sikerült feljegyeznie. Rájött, hogy ezek a holdak keringenek az égitest körül, mivel néha ideiglenesen eltűnnek; ezt a Jupiter mögötti mozgásuknak tulajdonította ban további felfedezéseket tett. Későbbi csillagászok felülbírálták Galilei elnevezéseit, megváltoztatva a Medici-csillagokat Galilei-holdakra. A kijelentés, miszerint egy égitest körül több kisebb égitest kering, átfogó képet adott a geocentrikus világról, aminek a középpontjában a Föld van. Kiegészítésem: Inkább cáfolta a geocentrikus világképet, mivel Galilei talált olyan égitesteket, melyek nem a Föld körül keringenek. (a szerk.) Galilei lejegyezte, hogy a Vénusz rengeteg fázisban hasonlít a Holdra. A Kopernikusz által felfedezett heliocentrikus világkép jóslata szerint a Vénusz Nap körüli keringése okozhatja, hogy a Földről látható a Vénusz megvilágított félgömbje, amikor az a Nap ellentétes oldalán van, és nem látható amikor a Föld felőli pályán halad. Ezzel ellentétben, a ptolemaioszi geocentrikus világkép szerint csak növekvő és új fázisok láthatóak, míg a Vénusz a Nap és a Föld között kering Föld körüli pályán. A Vénusz fázisainak megfigyelése igazolta, hogy a bolygó a Nap körül forog, és támogatást nyert a heliocentrikus világképhez (de nem bizonyította be azt). Galilei volt az első azok közül, akik napfoltokat figyeltek meg, habár a kínai csillagászok már bizonyíthatóan ezt korábban megtették. A napfoltok léte egy másik problémát vetett fel a régebbi filozófia által tökéletesnek hitt menny fogalmával. Valamint az évenkénti változás a mozgásukban először Francesco Sizzi jegyezte le, hatalmas eltéréseket mutatott a Föld-középpontú világnézettel és Tycho Brahével. A napfoltok felfedezése körüli vita egy hosszú és zord viszályhoz vezetett Christoph Scheinerrel, valamint David Fabriciusszal és a fiával, Johannesszel. Ő volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon, amire a felszínen látható fény-árnyék mintákból következtetett. Ezen megfigyelések segítségével becsülte meg a hegységek magasságát. Majd arra a következtetésre juttatta, hogy a Hold durva és egyenetlen, csakúgy mint a Föld felszíne maga, és nem tökéletes gömb, mint ahogy Arisztotelész gondolta. Galilei látta meg először a Tejutat korábban ködfoltnak vélve, majd rájött, hogy az valójában csillagok tömege, és ezek ilyen sűrűn a Földről nézve felhőnek látszanak. Beazonosított sok más csillagot, ami szabad szemmel nem vagy nehezen látható. Galilei fedezte fel 1612-ben a Neptunuszt, de nem jött rá, hogy az egy bolygó és így nem vizsgálta különös figyelemmel. A jegyzetfüzetében a bizonytalan és beazonosíthatatlan csillagok közé sorolta. Fizika Galilei elméleti és gyakorlati munkája a testek mozgásán, Kepler és Descartes független tevékenységével együtt, a Newton által később felfedezett klasszikus mechanika előfutára volt. Úttörő volt, mivel az európai hagyományoktól eltérően precíz kísérleteket hajtott végre, ragaszkodva a természet szabályainak matematikai leírásához. Galileiről rengeteg történet kering. Ezek közül talán a leghíresebb a pisai ferde toronyból leejtett különböző tömegű testek elbeszélése. Ezzel bizonyította, hogy a szabadesés sebessége független a testek tömegétől (kizárva a légellenállást). Ez ellentétes volt azzal, amit Arisztotelész állított: a nehezebb testek

8 Galilei gyorsabban, a könnyebbek lassabban esnek, egyenes arányosságban a tömeggel. A torony története először Vincenzo Viviani, Galilei tanítványa által írt életrajzban tűnt fel, és mára teljesen elfogadottá vált. Ennek ellenére Galilei kísérletezett lejtőn leguruló golyókkal, amivel ugyanazt tudta bizonyítani: a leguruló vagy szabadeső golyók a tömegüktől függetlenül gyorsulnak. Felírt egy precíz matematikai törvényt a gyorsulásra: a gyorsulás teljes útja, nyugalomból indulva, az idő négyzetével arányos (Ez a törvény rengeteg későbbi tudományos megállapítás elődjének tekinthető). Bebizonyította még, hogy a testek mindaddig megőrzik a sebességüket, amíg egy másik erő gyakran súrlódási nem hat rájuk, megcáfolva az elfogadott arisztotelészi hipotézist, miszerint a testek természetüknél fogva lelassulnak és megállnak, ha nem hat rájuk erő. Ez az alapelv testesítette meg Newton első mozgástörvényét. Továbbá rájött, hogy az inga lengésideje (t) nem függ annak maximális kitérésétől (amplitúdó - A) csak az inga hosszától (l). Amíg Galilei azt hitte, hogy a lengésidő mindig pontosan megegyezik, ez csak kis amplitúdónál igaz. Ez megfelelő egy óra szabályozásához, erre Galilei maga is rájött. Az 1600-as évek elején, Galilei és egy társa megpróbálta megmérni a fény sebességét. Mindketten egy hegytetőn álltak redőnyös lámpát tartva. Galilei kinyitotta a redőnyt, majd amikor a társa meglátta a fényt ő is kinyitotta. Egy mérföld körüli távolságnál, Galilei nem tudott nagyobb eltérést észlelni, mint amikor pár méterre álltak egymástól. Arra a következtetésre jutott, hogy a hegycsúcsok távolsága nem elég nagy a pontos méréshez. Kevesebben tudják, hogy ő is azon elsők között volt, akik rájöttek: a hangnak is van frekvenciája. Miután két vésőt különböző sebességgel dörzsölt össze, kapcsolatot talált a hangmagasság és a vésők rezgése között (frekvencia). Az 1632-es Párbeszédekben Galilei leírta az dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amit a Föld forgásának tulajdonított. Ez ha igaznak bizonyult volna, erős bizonyíték lett volna a Föld saját tengelye körüli mozgására. (A könyv eredeti címe Dialógus a dagályról; de az inkvizíció parancsára megváltoztatta azt.) Ezen elmélet szerint az óceáni medencék alakjának szerepe van a dagály méretében és időtartamában. Helyesen megállapította, hogy az Adriai-tenger közepén elhanyagolhatóak a dagályok a többi részhez képest. Mint általános leírása a dagályoknak jó volt, de maga a feltevés már hibásnak mutatkozott. Galilei előrelépett az általános relativitáselméletben is. Eszerint senki sem tudja egy test sebességét megállapítani viszonyítási pont nélkül. Később ezen is alapult Einstein relativitáselmélete is.

9 Galilei

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Egyszerű optikai eszközök Lencsék: Domború lencsék: melyeknek közepe vastagabb Homorú lencsék: melyeknek a közepe vékonyabb, mint a széle Tükrök:

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban 2005. április 13. És mégis mozog a Föld A világról alkotott kép alakulása Ókorban 6 bolygót ismertek (Merkur,..., Szaturnusz) Ptolemaiosz (120-160) A geocentrikus

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

Bevezetés A középkori mechanika Csillagászati eredmények Összefoglalás. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés A középkori mechanika Csillagászati eredmények Összefoglalás. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Középkori fizika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés AFKT 2.4.1 AFKT 2.4.7 Aktív kutatás tárgya. Sok mindent elfelejtettünk. Az előzőekből kiderült: fontos dolgok történtek

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

Naprendszer mozgásai

Naprendszer mozgásai Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer

Részletesebben

Galilei, természettudomány, játék

Galilei, természettudomány, játék Galilei, természettudomány, játék Matematikát, Fizikát és Informatikát Oktatók XXXIV. Konferenciája Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kar Békéscsaba, 2010. augusztus 24. Galileo Galilei (1564-1642)

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése A fény melyik tulajdonságával magyarázható, hogy a vizes aszfalton elterülő olajfolt széleit olyan színesnek látjuk, mint a szivárványt? C1:: differencia interferencia refrakció desztilláció Milyen fényjelenségen

Részletesebben

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai

Részletesebben

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő:

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért lehet a rugót erőmérőnek

Részletesebben

Különféle erőhatások és erőtörvényeik (vázlat)

Különféle erőhatások és erőtörvényeik (vázlat) Különféle erőhatások és erőtörvényeik (vázlat) 1. Erőhatás és erőtörvény fogalma. Erőtörvények a) Rugalmas erő b) Súrlódási erő Tapadási súrlódási erő Csúszási súrlódási erő Gördülési súrlódási erő c)

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

1. Az első bélyeget, Románia adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából.

1. Az első bélyeget, Románia adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. 1. Az első bélyeget, Románia adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. A 2.40 lejes bélyegen Galileo Galilei látható, amint egy könyvet ír. Ezt a könyvet 1610-ben márciusban hozta nyílvánosságra

Részletesebben

Az emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt.

Az emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt. Az emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt. Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

Névtár. Bruner, Jerome (1915 )

Névtár. Bruner, Jerome (1915 ) Névtár Arisztotelész (kr.e. 384 322) Ókori görög filozófus, Platón tanítványa volt, majd mestere halála után Nagy Sándor nevelője. Az általa alkotott világkép volt hosszú évszázadokon keresztül a hivatalos

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra)

Tartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) Tartalomjegyzék ek és szakmódszertani felvetések 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) 5 3. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) 18 1 Bevezetô szakmódszertani

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 2. Előadás (2016.09.15.) A tárgy lezárásának módja: aláírás + kollokvium A félév során teljesítendő

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,

Részletesebben

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként

Részletesebben

Készítette: Jankay Éva Brenyóné Malustyik Zsuzsa

Készítette: Jankay Éva Brenyóné Malustyik Zsuzsa SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS Fizika 9. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Jankay Éva Brenyóné Malustyik Zsuzsa 3 A fizikai megismerés módszerei 11 Periodikus mozgások A lendületmegmaradás törvénye 22

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Csillagászati és űrkutatási ismeretek alkalmazása a középiskolai fizika oktatásában Készítette: Árokszállási

Részletesebben

Bevezetés A Föld alakja A Föld mozgása Az égitestek mozgása Összefoglalás. Az ókori kozmoszkép. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés A Föld alakja A Föld mozgása Az égitestek mozgása Összefoglalás. Az ókori kozmoszkép. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Az ókori kozmoszkép Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés AFKT 1.3.3., AFKT 1.4.2., AFKT 1.4.3. Szó értelme: kozmosz = rend. Ősi megfigyelés: az égitestek mozgása rendezettebb,

Részletesebben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma

Részletesebben

BESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán

BESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán BESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán 1. Bevezetés Az általam oktatott tantárgyak közül a Földrajz BSc Matematikai földrajz

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán

2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán Csillagászati kiállítás Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére 2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár csillagászat-történeti

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására

Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka

Részletesebben

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton

Részletesebben

Az Univerzum szerkezete

Az Univerzum szerkezete Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv

Részletesebben

Kozmológia. Kaucsár Márton. IV. rész

Kozmológia. Kaucsár Márton. IV. rész A billentyűzet a számítógéppel a gép alaplapján levő, erre a célra kialakított csatlakozón keresztül kommunikál. A hagyományos billentyűzet csatlakozója az audió csatlakozókhoz hasonló. Az újabb billentyűzeteknél

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb

Részletesebben

Gravitációs mező (Vázlat)

Gravitációs mező (Vázlat) Gravitációs mező (Vázlat) 1. Gravitációs mező. Gravitációs mező jellemző tulajdonságai 3. Newton-féle gravitációs törvény 4. A gravitációs állandó meghatározása 5. A gravitációs térerősség és potenciál

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Kozmológia. Ajánlott irodalom. Soós Anna

Kozmológia. Ajánlott irodalom. Soós Anna Ajánlott irodalom 1] Leon Sterling: The Art of Prolog, MIT, 1981. 2] Márkusz Zsuzsanna: Prologban programozni könnyû, Novotrade.1988. 3] Makány György: Programozási nyelvek: Prologika. Mikrológia, 1989.

Részletesebben

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,

Részletesebben

Kozmológia. III. rész

Kozmológia. III. rész Ennek elõnye, hogy az STN (Super Twisted Nematic, azaz passzív mátrix) kijelzõknél jobb kontrasztot, gyorsabb frissítési sebességet tesz lehetõvé, miközben ára lényegesen alacsonyabb a TFT-nél. A folyadékkristályos

Részletesebben

Csillagászattörténet, szérikus csillagászat, időszámítás

Csillagászattörténet, szérikus csillagászat, időszámítás , szérikus csillagászat, időszámítás Bevezetés a csillagászatba 1. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2016. 09. 29. Bevezetés a csillagászatba- 2016. szeptember 29. 1 / 28 Kitekintés Miről lesz szó

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

Szövegértés 4. osztály. A Plútó

Szövegértés 4. osztály. A Plútó OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.

Részletesebben

Az erő legyen velünk!

Az erő legyen velünk! A közlekedés dinamikai problémái 8. Az erő legyen velünk! Utazási szokásainkat jelentősen meghatározza az üzemanyag ára. Ezért ha lehet, gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközökkel utazzunk!

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig

Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása 2015. április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Egyetlen tömegpont: 3 adat (3 szabadsági fok ) Példa:

Részletesebben

Fizika. Fejlesztési feladatok

Fizika. Fejlesztési feladatok Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G. A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Galileo Galilei ( )

Galileo Galilei ( ) Galileo Galilei (1564-1642) Galileo Galilei (1564-1642) Legfontosabb művei: 1610: Sidereus Nuncius (Csillaghírnök) (1613: Levelek a napfoltokról) 1632: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről 1636:

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA 1. 2. feladat: havi benzinköltség mc01901 Gábor szeretné megbecsülni, hogy autójának mennyi a havi benzinköltsége. Gábor autóval jár dolgozni, és így átlagosan

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Tudománytörténet. 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.)

Tudománytörténet. 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.) Tudománytörténet 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.) Újkor XVI-XVIII. század, Amerika felfedezését követő évszázadok Luther: 1517. tézisek reformáció Művészetek: Tiziano, Tintoretto, Michelangelo Shakespeare

Részletesebben

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1. Két darab, nyugalomban lévő, 2 kg tömegű tégla fekszik egymáson. Mekkora erővel nyomja az alsó tégla a felsőt?

ELSŐ RÉSZ 1. Két darab, nyugalomban lévő, 2 kg tömegű tégla fekszik egymáson. Mekkora erővel nyomja az alsó tégla a felsőt? ELSŐ ÉSZ Az alábbi kérdésekre adott válaszok közül minden esetben pontosan egy jó. Írd be a helyesnek tartott válasz betűjelét karikázd be! Ha szükségesnek tartod, kisebb számításokat, rajzokat készíthetsz

Részletesebben

A gravitációs gyorsulás meghatározására irányuló. célkitűzései:

A gravitációs gyorsulás meghatározására irányuló. célkitűzései: Tanári útmutató: A gravitációs gyorsulás meghatározására irányuló célkitűzései: méréssorozat általános A gravitációs gyorsulás értékének meghatározása során ismerkedjenek meg a tanulók többféle hagyományos

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 5. Előadás ( )

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 5. Előadás ( ) A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 5. Előadás (2016.10.06.) E Ö T V Ö S L O R Á N D F I Z I K A V E R S E N Y az idén érettségizetteknek

Részletesebben

Modellek és változásaik a fizikában I.

Modellek és változásaik a fizikában I. Modellek és változásaik a fizikában I. Az ókor Kicsik vagyunk, de hódítani akarunk Kis képes relativitáselmélet azok számára, akik úgy hiszik, hogy meghatározó szerepük van a passzátszél előidézésében.

Részletesebben

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013 BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013 Tartalomjegyzék Óraszámok... 2 Célok és feladatok... 2 Az ismeretek ellenőrzésének formái és módjai... 2 Nyolc évfolyamos matematika-fizika emelt óraszámú

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

A FIZIKA TÖRTÉNETE. Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja :

A FIZIKA TÖRTÉNETE. Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja : A FIZIKA TÖRTÉNETE Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja : A középiskolai fizika áttekintése történeti aspektusból. Segítheti a természeti törvények megértését

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk 1n4i11/1. Csabai István tavasz. ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék csabaiθcomplex.elte.

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk 1n4i11/1. Csabai István tavasz. ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék csabaiθcomplex.elte. Bolygómozgás Számítógépes szimulációk 1n4i11/1 Csabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék 5.102 Email: csabaiθcomplex.elte.hu 2009 tavasz A bolygómozgás Kepler törvényei 1 A bolygók pályája

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4. Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ... Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

A bolygók mozgására vonatkozó Kepler-törvények igazolása

A bolygók mozgására vonatkozó Kepler-törvények igazolása A bolygók mozgására vonatkozó Kepler-törvények igazolása Geometriai alapok. A kúpszeletek polárkoordinátás egyenlete A síkbeli másodrend görbék közül az ellipszist, a hiperbolát és a parabolát mondjuk

Részletesebben

Törpékről és óriásokról

Törpékről és óriásokról 4. fejezet Törpékről és óriásokról Egy kis tudománytörténet Einstein olvasatában Gyermekkorodban, kedves olvasóm, bizonyára te is megismerkedtél Eukleidész geometriájának égbe nyúló épületével, és talán

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Az ultrahangos mérőeszközök elterjedése a vízrajzi szolgálatban

Az ultrahangos mérőeszközök elterjedése a vízrajzi szolgálatban Országos Vízügyi Főigazgatóság General Directorate of Water Management 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. Az ultrahangos mérőeszközök elterjedése a vízrajzi szolgálatban Lábdy Jenő főosztályvezető

Részletesebben

Közelebb hozni a csillagokat. Előadó: Szalai Tamás Csillagász, PhD-hallgató (SZTE Fizika Doktori Iskola)

Közelebb hozni a csillagokat. Előadó: Szalai Tamás Csillagász, PhD-hallgató (SZTE Fizika Doktori Iskola) Közelebb hozni a csillagokat Előadó: Szalai Tamás Csillagász, PhD-hallgató (SZTE Fizika Doktori Iskola) Asztronómia az őskorban és az ókorban Szerep a civilizáció és a kultúra születésénél Vallási-mitológiai

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Komplex természettudomány 1.

Komplex természettudomány 1. Komplex természettudomány 1. A tudomány módszerei Az élőlények számára informatív (tájékoztató jellegű) hatásokat jelentő jelzéseket ingereknek nevezzük, amelyek felfogása érzékszerveink segítségével történik.

Részletesebben

Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára

Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Fizika 7 8. ( A központi tanterv B változatából készült a helyi tanterv.) Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a

Részletesebben

Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének

Részletesebben

Bevezetés Statika Kinematika Dinamika Egyéb eredmények Késői eredmények. Az ókori mechanika. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés Statika Kinematika Dinamika Egyéb eredmények Késői eredmények. Az ókori mechanika. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Az ókori mechanika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés Az ókorban sok gyakorlati problémát jól oldottak meg. (Piramisépítés, csatornázás, szekerek építése, stb.) Biztos,

Részletesebben

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

Milyen a modern matematika?

Milyen a modern matematika? Milyen a modern matematika? Simonovits Miklós Milyen a modern matematika? p.1 Miért rossz ez a cím? Nem világos, mit értek modern alatt? A francia forradalom utánit? Általában olyat tanulunk, amit már

Részletesebben

Ember és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam

Ember és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam Ember és természet műveltségterület Fizika 7-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben