jegyző polgármester

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.. 2.. jegyző polgármester"

Átírás

1 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 19/2007./VI.20./ sz. r e n d e l e t e a HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVRŐL ======================================== Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében, a hulladékgazálkodásról szóló évi XLIII. törvény35.. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 126/2003. /VIII.15./ sz. Kormányrendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja. 1.. Szigetszentmiklós Város helyi Hulladékgazdálkodási Terve a rendelet 1. számú mellékletét, a felülvizsgálat alapján készült módosított terv a 2. számú mellékletét képezi. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Szigetszentmiklós, június Pammerné Gaál Ágnes Szabó József jegyző polgármester ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét június 19-i ülésén alkotta, június 20-án kihirdetésre került. Pammerné Gaál Ágnes jegyző

2 1. számú melléklet I. fejezet. Általános adatok I.1. A tervkészítés jogi alapja, adatszolgáltatás, együttműködés A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény előírja a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A hulladékgazdálkodási terveket a különböző szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket Tervezési szint: helyi, Szigetszentmiklós Város közigazgatási területe A tervezésért felelős szerv: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Készítők neve: Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/ c. Telefon: Kelenviron Kft 1119 Budapest, Solt u Időszak: A tervezés bázis éve: Dátum: III. né. Adatszolgáltatók neve : Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, ARIES Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornamű Kft., AD Kft. Szakorvosi Rendelőintézet Szigetszentmiklós-Gyártelep, KLAV Kft Szigetszentmiklós Város Önkormányzat EGOMIR (háziorvosi, fogorvosi rendelők, Védőnői Szolgálat), Septox Kft. ATEV Rt. Tököli és Debreceni Gyára

3 Felhasznált dokumentumok, információk: A terv a KvVM által kiadott SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez című anyag alapján készült. Az összeállítás tartalmazza a Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója II. kötetében regisztrált adatokat, valamint figyelembe veszi Szigetszentmiklós Város Környezetvédelmi Programja című anyagban leírt adatokat., továbbá az adatszolgáltatok által átadott anyagok vonatkozó részeit. A tervezés és cselekvési program elkészítésénél figyelembe vettük a területi tervek felépítettségét és tartalmát. A mellékletben és függelékekben jogszabályok, szakmai kiegészítő anyagok találhatók, amelyek részletesebben ismertetik az érintett problémaköröket, pályázati lehetőségeket. Tervezésbe bevont hatóságok, szervezetek, együttműködések formái A Hgt. 34. (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet készítőknek a területen lévő, illetve működő hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell a tervezést és a későbbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését megoldani. A tervkészítést megelőző időszakban a, különösen az illegális hulladéklerakás feltárására volt széleskörű véleménykikérés. A Kisváros című helyi újságban tesztlapok jelentek meg a hulladéklerakással, illetve a közterületek tisztaságával kapcsolatosan, a felmérésekről tájékoztató cikk jelent meg, több civil szervezet képviselőjével történt konzultáció, a szolgáltatókkal és konkrét témákban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséggel, ÁNTSZ-szel, esetenként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakembereivel folyamatos véleménycserét folytattunk. I.2. A tervkészítés általános adatai I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása 2.1. Demográfiai adatok Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén, a fővárostól délre, Csepel szigetén fekszik. A település a megye 27 városának egyike, 1986-tól bír városi ranggal. A város kedvező elérhetőségét a ráckevei hév (mellyel Budapest Közvágóhíd 20 perc alatt elérhető) az M0-s körgyűrű közelsége (mely közvetlen összeköttetéssel rendelkezik az M1-es, M5-ös, M7-es autópályákkal) és a Csepel szigeti főút biztosítja. Szigetszentmiklós területe ha. Méretmutatóit tekintve a megyei települések sorában 8-10., az agglomerációs települések sorában a 7-8. helyet foglalja el. Szigetszentmiklós szűkebb környezetében hármas kötődésű: egyrészt Pest megye egyik regionális vonzásközponti szerepkört betöltő városa, másrészt a főváros körüli agglomeráció egyik centrális települése, harmadrészt a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Településfejlesztési Társulás (CSÖSZ) résztvevője és méreteit súlyát tekintve a kistérség legnagyobb települése.

4 A 2001-ben magtartott népszámlálás idején fő élt a városban. A legfrissebb önkormányzati adatok szerint jelenleg a település lakost számlál (2003). A gyarapodás mögött részben a természetes szaporodás pozitívuma áll, részben pedig a városba történő bevándorlás. A természetes szaporodás egyenlege mind a 80-as, mind a 90-es években pozitív volt a városban (tehát többen születtek, mint haltak meg ezen időszakok alatt), ez ritkaságnak számít, hiszen Pest megyében (ahogy országosan is) e két évtizedben már halálozási többlet természetes fogyás- jelentkezett. Azonban a természetes szaporodás üteme egyre inkább lassul, s ezzel együtt a lakosságszám töretlen növekedése mögött egyre nagyobb szerepet játszik a beköltözés. A nagyarányú bevándorlás hatása a város kedvező, fiatalosabb korösszetételén is megmutatkozik, a vándorlók ugyanis jobbára az aktív korúak. Ennek megfelelően a településen a megyei aránynál 3 %-kal, az országos arányoknál 5%-kal kevesebb a 60 évesnél idősebbek aránya, ugyanakkor nagyobb az aktív korosztályoké (15-59 éveseké). Az elöregedés folyamata az utóbbi két évtizedben azonban már lassan megindult, de az aktív korosztályok, bevándorlásnak köszönhető megduzzadása még némileg ellensúlyozta ezt a folyamatot. Azonban a fiatal, 14 éven aluli generáció aránya egyre csökken az összlakosságon belül, 2001-ben öt százalékkal kevesebb volt, mint 10 éve, míg egyre több az idős korú (60 éven felüli) lakosok száma. A jövőben hasonló mértékű bevándorlás mellett is az elöregedés további folytatására lehet számítani, bár kedvező jel, hogy az élve-születések éves száma viszonylag stabil, tehát nem csökken. A város teljes lakosságának 40 %-a volt aktív kereső (foglalkoztatott) 2001-ben, miközben 789 fő volt munka nélkül. Ez 3,37 %-os munkanélküliségi rátát jelent, amely megyei viszonylatban éppen az átlagosnak megfelelő arány (azonban Pest megye helyzete országos viszonylatban is kedvezőnek mondható). A lakosság 28, 6%-a tartozik az inaktív keresők csoportjába (nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, vagyonból élők stb.), és 27, 3 % az eltartottak aránya. A város aktív keresőinek 2/5-e dolgozik csak helyben, 60%-uk a városon kívül talált munkát. Az ingázók ezen magas, megyei viszonylatban is kiemelkedő aránya, a főváros közelségével magyarázható. Míg a helyben foglalkoztatottak nagyjából fele férfi, fele pedig nő, addig az ingázók 60 %-a férfi, míg csak 40 %-a nő. A női foglalkoztatottak tehát nagyobb arányban dolgoznak a településen belül, míg a férfiak között több az ingázó. A foglalkoztatott státuszúak a teljes lakossághoz képest fiatalabb koruknál fogva magasabb iskolai végzettséggel jellemezhetők, azonban az ingázók és nem ingázók között nincs jelentősebb iskolai végzettségbeli különbség. Az ingázók ilyen magas aránya már a rendszerváltás előtt is jellemző volt a településre, azonban e jelenség nem a helyi munkahelyek hiányával magyarázható: a városban foglalkoztatottak 40 %-a ugyanis más településekről jár be dolgozni, a város vonzóereje a munkahelyek tekintetében tehát még nagyobb is, mint azt az iskolák esetében láttuk. Az iskolai és a munkahelyi földrajzi mobilitásra vonatkozó adatokból az tűnik ki, hogy a Budapest szomszédságában fekvő Szigetszentmiklós nem csupán egy alvóváros jellegű település, igen erős, kölcsönös kapcsolatok jellemzik mind a környező településekkel, mind a főváros szomszédos kerületeivel. A város aktív keresőinek mindössze 1,9%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 31,2%-az iparban, építőiparban és 66,9% a szolgáltatói szférában foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatotti szerkezet jelentős átalakuláson ment keresztül a rendszerváltás óta: míg korábban az aktív keresők több mint fele a pesti, csepeli nagy gyárakban talált munkásként, szakmunkásként munkát, addig mára a szolgáltatói szektorban dolgozók kerültek többségbe. Jelenleg 1253 társas és 1309 egyéni vállalkozás működik a településen, zömmel a szolgáltatói, kereskedelmi

5 szférában. Kiskereskedelmi üzlet 465 van, kétszer annyi, mint a 90-es évek elején. Az M0-s autóút mellett ipari park épült. Szigetszentmiklóson a 2001-es népszámláláskor 8610 háztartást írtak össze. Ebből 21 % az egyszemélyes háztartások aránya, amely nem magas, megyei összehasonlításban átlagosnak mondható. A háztartások 60 %-a család-jellegű: azaz házas ill. élettársi kapcsolatban élő párok élnek benne, 11 % az egy szülő +gyermek típusú háztarások aránya. A háztartások valamivel kevesebb, mint 1/3-ában él fiatalkorú (15 évesnél fiatalabb) gyermek. A sokgyermekes (min. 3 gyermek) háztartások aránya kb.5 %. Ezek az arányok szintén nem mutatnak jelentősebb eltérést a megyei átlagtól ben 272 háztartásban élt munkanélküli háztartástag, a munkanélküliség tehát a háztartások 3,16 %-át érinti. A városban összesen 9072 lakás ill. lakott üdülő található, szinte mindegyik magántulajdonban. Az önkormányzati lakások száma mindössze 85. A lakások ¾-e a 2. világháború és a rendszerváltás között épült. A 90-es években 1500 új lakás épült fel a városban, ez a teljes lakásállomány 16 %-a. 100 lakásra átlagosan 260 szoba és 95 fürdőszoba jut, míg 100 szobában átlagosan 99 fő él. A megyei átlagnak megfelelően a lakások fele összkomfortos ben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya már 99,3% volt, ami teljesnek mondható. A szennyvízcsatorna-hálózatba azonban a lakások 51%-a van még csak bekötve. E számok mögött azonban jelentős közelmúltbeli fejlődés áll: 1995-ben a lakások alig több mint ¾-e volt még bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba, s 39%-a a csatornahálózatba. A szennyvízhálózat gerinchálózatának kiépítettsége azonban már 80%-os. Központi fűtés a lakások 5,5%-ában van. A belterületi utak 50%-a burkolt út. Érdemes még megjegyezni, hogy a város lakónépességének 4,46 %-a (1034 fő) külterületeken lakik, 446 lakásban. Szigetszentmiklóshoz 6 külterület tartozik. A város lakosságában elenyésző a nem magyar nemzetiségűek aránya, három kisebbségi önkormányzat is működik a településen: bolgár, cigány és német. A településen az egészségügyi ellátást 14 háziorvos, 3 fogorvos, 9 védőnő, egy szakorvosi ellátást nyújtó rendelőintézet biztosítja. A város mentőállomással rendelkezik. Az idősek és rászorultak gondozását a 40 férőhelyes idősek klubja (20-nak éjszakai ellátást is biztosítanak) ill. a házi szociális gondozó szolgálat biztosítja. A városban Családsegítő Szolgálat és Gyámhivatal is működik. A város könyvtárral, közművelődési házzal (150 férőhelyes színházteremmel), két múzeummal (Városi Galéria, Városi Helytörténeti Gyűjtemény), egy magángalériával (Patak Galéria) és egy mozival rendelkezik, továbbá itt található az Ádám Jenő Emlékház. A lakosság kikapcsolódási lehetőségeit mindezeken kívül a környék horgásztavai, a soroksári Duna-ág és annak természeti környezete (pl. úszólápok ritka orchideafajokkal) gazdagíthatja Gazdasági tevékenységek A város gazdasági szerkezetében az es fordulat nagy változást hozott. A helyi munkaerő nagy része a gyárakban, azon belül is főleg a Csepel Autógyárban dolgozott, így a gyárbezárások kedvezőtlenül érintették a város iparát és foglalkoztatását. Mintegy tíz év

6 kellett ahhoz, hogy a város gazdasága alkalmazkodjon az új helyzethez. Ez részben belső átstrukturálódás eredménye volt, részben pedig annak volt köszönhető, hogy létrejött a leshegyi ipari park az M0 autóút mentén. Szigetszentmiklóson nagy számban vannak jelen a kereskedelemmel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, melyek átvették a főszerepet a város gazdasági szerkezetében. A főbb tevékenységek: gazdasági szolgáltatás, szállítás-raktározás, ingatlanforgalmazás, vendéglátás (kb. 43 %) és a kereskedelem, javítás (kb. 31 %). A változás előnyös a gazdasági szerkezetre nézve, és további bővülés várható e gazdasági ágazatokban. Az ágazatok kapcsolata a helyi gazdasággal minimális. A várossal való kapcsolat szűk, lényegében csak a terület- és az infrastruktúra használatra, az adófizetésre, illetőleg a munkahelyek biztosítására vonatkozik. A cégek tevékenységében, profilválasztásában a helyi piac nem meghatározó. Az ipari és építőipari tevékenység a korábbinál jóval kisebb arányt képvisel a város gazdaságszerkezetében (24 %). Az iparszerkezet széles skálán mozog, mert gyártanak elektronikus alkatrészeket, ipari tisztító- és üzleti berendezéseket, papírt, de foglalkoznak fafeldolgozással, cipőgyártással, fűtéstechnikával, festékgyártással, stb. is. Jelentős az élelmiszeripar, különösen a hengermalom-, kenyér- és sütőipar. Számottevő a helyi vállalkozói kedv Szigetszentmiklóson. A vállalkozások zömmel kis- és közepes méretűek. 18 cég foglalkoztat 51 főnél több munkaerőt, ezek közül 3 foglalkoztat 250 főnél többet. A vállalkozások 10 %-a az építőiparban tevékenykedik. A mezőgazdasági ágazatokban dolgozók, illetőleg működő vállalkozások száma is jelentősen lecsökkent (2 %). A helyi gazdaság által foglalkoztatottak száma közel 6000 fő. A város gazdasági életében rendkívül nagy szerepe van a 2000-ben ipari parkká nyilvánított M0 melletti területnek, amelynek a területe 53 hektár. A terület a Szigetfő Mgtsz tagjainak tulajdonában volt, és már korábban is jelentős zöldmezős beruházásokra került sor. Leshegyen épült fel többek között Magyarország legnagyobb virágpiaca a Flora Hungaria, a Nico Áruház, a Diffusione Tessile, üzemanyagtöltő-állomások, McDonald's étterem, és egy gépjárműveket ellenőrző műszaki állomás ban megalakult a Leshegy Kft. mint vállalkozó-fejlesztő gazdasági társaság, amely ban a terület közművesítését elvégezte. Az ipari parkká nyilvánítás után Leshegy a Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Centrum és Ipari Park nevet kapta. Ide csak a környezetet nem szennyező cégek, vállalkozások települhetnek be, mivel a felszín alatt terül el a főváros egyik legjelentősebb ivóvízbázisa. A terület közművesítése csaknem 100 százalékos. Az olasz érdekeltségű Delta-Chem műanyagfeldolgozással foglalkozik, illetve a holland Revco vállalkozás festékgyártásra szakosodott ben települt be a dél-koreai Samsung csoporthoz tartozó Samsung Elektro-Mechanics Co. Ltd. (SEMCO). A gyár 15 ezer négyzetméter területen fekszik. A beruházás értéke 21 millió dollár és kb. 400 főt foglalkoztat. A gyár színes televíziók és számítógépek számára gyárt alkatrészeket, a jövőben várható a termékskála bővítése.

7 A park területén több kereskedelmi cég működik: Rozmár Hűtőház, Metra Kft., Toro kertigép-nagykereskedelem, TTC M0, Delta Truck, Buderus Fűtőtechnika, valamint a SUM és Társa virág nagykereskedelmi cég. Összességében a park területének 30%-a építhető be. A Lakihegyen épült Magyar Plastiroute német-magyar vegyes vállalat a forgalomtechnika terén folytat jelentős kereskedelmi és termelő tevékenységet. Az M0-tól északra eső területek iránt is nagy az érdeklődés. A francia érdekeltségű Auchan is ezen a területen nyitotta meg új áruházát. Az ipari park területén működő vállalatok pozitívan hatnak a város gazdasági életére: jelentős helyi munkaerőt foglalkoztatnak, és jelentős adóbevételekhez juttatják a várost. A város egyik nagy múltú iparterülete, a volt Csepel Autógyár helyén működő ÁTI-Sziget Ipari Park. Az ipari park területe hektár, a felépítmények területe négyzetméter. Az ipari park jelenlegi tulajdonosa és üzemeltetője az ÁTI-Sziget Kft., amely 2002-ben vásárolta meg a Csepel Autógyár megmaradt részét, és ipari parkot hozott létre. Az ipari parkban kis- és közepes vállalatok működnek. Részben és kis mértékben megmaradt az autóipari hagyomány, a hazai gépkocsi és autóbuszgyárak beszállítójaként. A nagy kiterjedésű fejlesztés során jelentős szerepet kapott a logisztikai, raktározási tevékenység is (ÁTI DEPO Rt.). A terület hasznosításában két fő irány lehetséges: önálló ipari parkként működik, illetőleg egy része városi funkciót kap és közvetlenül betagozódik a várostestbe, kihasználva a meglévő infrastruktúra kapacitást. A Kft. fő célja volt a terület megtartása és bérbeadása, amit egyelőre a piac nem igazolt vissza. Egy-egy épületet értékesítenek, amelyből tőkeakkumulációt hajtanak végre. Az infrastruktúra kapacitásuk jelenleg százalékos kihasználtságon működik. A terület alkalmas energiaigényes, gépipari jellegű tevékenységek fogadására. A logisztikai adottságok jók, kivéve a vasúti szállítást és az iparvágányt. Mezőgazdaság Szigetszentmiklóson jellemző a magas, 17 aranykorona feletti, jó talajadottságú mezőgazdasági területek mintegy 75 %-os aránya az összes mezőgazdasági területhez képest. Domináns a szántóföldi művelés, előfordul gyümölcstermesztés és igen alacsony jelentéktelen a rét-legelő és a szőlőművelési ágba tartozó mezőgazdasági területek aránya. Alacsony arányú a tájfásítottság, külterületi fasorok, erdősávok elenyésző mértékben fordulnak elő. Fentiek következtében a táj kevéssé attraktív, inkább monotonnak nevezhető. Ezen távlatban módosíthat az, hogy a nagyparcellás, nagyüzemi, kevés élőmunka ráfordítású termelési mód várhatóan háttérbe fog szorulni a nagyobb élőmunka igényű termeléssel szemben (pl: dísznövénytermesztés), így a tájkép is előnyösen változhat. Erdőterületek Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területének mindössze 0,1 %-a erdő, 24,5 %-a kivett (beépített, beépítésre szánt) terület, 75,4 %-a, azaz túlnyomó része mezőgazdasági terület. Megjegyzendő, hogy az előkészített településszerkezeti tervek megvalósulásakor elsősorban

8 az M0 autópálya térségében jelentősen megnő a kivett, kereskedelmi-gazdasági hasznosítású területek aránya és a térségben a mezőgazdasági tájhasználat vissza fog szorulni. Erdőterületek leginkább a Csepeli Autógyár területén maradtak meg, mely terület a XIX. sz.- ban Szigetszentmiklós összefüggő erdeje volt. Továbbra is a táj markáns része a két Dunapart, valamint a kavicsbánya tavak rontott tájnak minősíthető térsége. Külterületek A külterületek képét jelentősen megváltoztatta a kavicsbányászat. Az útépítésekhez kapcsolódó kavicskitermelés a település északi szántóföldjein egy nagyobb, összefüggő, de szigetekkel és félszigetekkel tagolt, valamint 9 db kisebb, egyszerű mértani formájú tóból álló tórendszert hagyott maga után. Elsősorban a nagy Kavicsos-tó, de néhány kisebb mellett is horgásztanyák és spontán megtelepedett üdülőházikók és mini telkek sora foglalta el a vízpartokat (-még a szigeteken is!), anarchikus parthasználatot teremtve ezáltal. Hasonló módon épült be a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti partszakasz is, ugyancsak lehetetlenné téve a közösségi parthasználatot, egyben felszámolva a természetes folyóparti tájat. A tájkép drasztikus átalakulását okozta az M0 autópálya megépítése. Ennek északi és déli oldalán kihasználva a jó megközelíthetőséget ipari, raktározási és kereskedelmi vállalkozások telephelyei, doboz-szerű épületcsoportjai és parkolói, burkolt útjai vették át a korábbi szántóföldek helyét. Idegenforgalom A terület idegenforgalmi szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, azonban nem teremtődtek meg azok a feltételek, amelyekkel megfelelően vonzó lenne a hazai és külföldi turisták számára. A vízpartok közelében lévő üdülőterületek a megközelítése, az épületek léptéke, formavilága, anyaghasználata igen változatos. Az itt lakók közösséget alkotnak, többségük állandó lakhelye Budapest. A megközelítés és a csatornázás hiánya mellett a túlépítés és az ideiglenes jelleg az, ami egy kissé rontja az összképet. Hiányzik a telkek megfelelő megközelítése, nem biztosított a szemétszállítás, a keletkező szennyvíz elvezetése, elszállítása, a telkek tulajdonviszonyainak rendezése. 2.3 Út-, vasút- és vízi út hálózat Mint Budapest agglomerációjához tartozó település, minden tekintetben jelentős mértékben függ a fővárostól, így az idők során kialakult belső közúthálózatának legfontosabb elemei észak-dél irányúak és mint annyi más nőtt településen, átszelik a városközpontot. Az új fejlesztések közül az M0 autóút gyakorolja a városra a legjelentősebb hatást, amelynek a települést érintő 15,6-18,4 km szelvények közötti szakaszán az ÁNF (ÁTLAGOS NAPI FORGALOM) 2002-es értéke E/nap. A város belterületének legjelentősebb közlekedési ütőere az jelű országos bekötőút, amelynek belterületi szakasza a Bercsényi utca- Fő tér- Tököli utca- Ifjúság utca- Gyár út útvonal, melyen a legjellemzőbb 2002-es ÁNF értéke E/nap.

9 Ez a forgalmi terhelés jelentősen meghaladja a hasonló besorolású utaknak megfelelő értéket, de érthető, ha az út hálózati szerepét tekintjük. Szintén a Budapest központból kiinduló sugaras szerkezetű úthálózat észak-dél irányú eleme. Az országos közúthálózatnak még egy eleme található a településen: a HÉV-állomáshoz vezető jelű út A Pest Megyei állami Közútkezelő Kht. tájékoztatása szerint megtörténtek az előkészületek a Csepel-szigeti gerincút tanulmánytervének elkészítésére. A városi szakemberek véleménye szerint az átmenő forgalom és a teherforgalom csökkentése az egyik legfontosabb feladat. Erre a Csepel szigeti gerincút várost elkerülő szakaszának megépítése lesz a legalkalmasabb, amivel együtt járhat a településközpontban a forgalomcsillapítás. Szigetszentmiklós közúthálózata nem mutat tiszta rendszert, ami nőtt települések esetében megszokott. A város közösségi közlekedésének legfontosabb eleme a BKV által üzemeltetett, Budapest- Ráckeve vonalon közlekedő HÉV, amely csúcsidőben 15, napközben 20 percenként jár. A telepélésnek egyéb, MÁV által üzemeltetett kapcsolata nincs. A legközelebbi vasútállomások Budapesten illetve a Duna túloldalán a Campona bevásárlóközpontnál Budatétényben vannak. A BKV helyi autóbuszjáratai közül a 38 A és a 138 jelű járatok érintik a települést, de csak Szigetszentmiklós-Lakihegy városrészt érintik. A város belterületén nincs helyi tömegközlekedés, a közösségi közlekedés feladatát a VOLÁNBUSZ Csepel-szigetei települések között közlekedő autóbuszok látják el. A kerékpáros közlekedést kiszolgáló hálózati elemek hiányoznak Az M0 mentén, a Duna-hídon a kerékpárosok közlekedését lehetővé tevő nyomvonal a település külterületén halad, további hálózati elemek kiépítése és a szemmel láthatóan fennálló igények kielégítésére összefüggő, kerékpározásra alkalmas hálózat megvalósítása a jövőben feltétlenül indokolt. A településen jelenleg nem működik parkolás-szabályozás. Jelentősebb parkolási igények a Polgármesteri Hivatal környékén, és a bevásárló-belvárosban jelentkeznek, valamint a Leshegyi iparterületen, ahol a parkolást minden cég saját területén oldja meg. Jelenleg a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon a motorcsónakok számára sebesség- és forgalomkorlátozás van érvényben, ami csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a vízisport célú használatot. A korlátozás a közeljövőben várhatóan enyhülni fog. A hajó de még a kishajó forgalmat is - akadályozza a megfelelő kotrás hiánya. A település jelenleg nem rendelkezik még idegenforgalmi kikötővel sem. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztálya szerint lehetőség van idegenforgalmi, sőt akár kereskedelmi kikötő kialakítására is, természetesen megfelelő egyeztetések után. Ennek érdekében a tervkészítés során fenn kell tartani egy későbbi potenciális kikötő lehetséges helyét, a partvonal teljes beépítése nem lehetséges. A város közlekedési szakemberei szerint érdemes lenne a kishajós tömegközlekedés lehetőségét megvizsgálni. Ilyen régen is működött és a rajta közlekedők számára talán kikerülhető a közúti forgalomtorlódás. A tervezési területtől nem messze helyezkedik el a tököli repülőtér. Jelenleg nem nyilvános használatú, így a város közlekedésére semmilyen hatást nem gyakorol.

10 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztályának tájékoztatása szerint a repülőtér jelenleg az ÁPV Rt. kezelésében van, központi fejlesztési terv pillanatnyilag nem ismert, értékesítésére vonatkozóan nincs konkrét adat, de a polgári repülőtér funkció változatlanul megmarad. A Településszerkezeti Terv készítése során területe semmiképp nem csökkenthető. Amennyiben a hasznosítás megtörténik, számítani kell a repülőtér közúti forgalom-vonzó hatására. 2.4 Geológiai, hidrogeológiai jellemzők Földtani közeg A terület földtani szempontból a Budai-hegység DK-i előterében, a Budai-hegység és a pesti síkság között kiöblösödő Duna-völgyben helyezkedik el. Szerkezetileg ez a terület már a Nagy-Alföld ÉNy-i peremén van, ahol a Budai-hegység fő tömegét alkotó idősebb, zömében triász és harmadkori képződmények a hegységperemi lépcsős vetőrendszer mentén fokozatosan a mélybe zökkentek és fölöttük a folyamatosan süllyedő üledékgyűjtő medencében nagy vastagságú pannóniai, finomszemcséjű üledékösszlet halmozódott fel. A közvetlen térség további sajátossága, hogy a negyedkor folyamán, az utolsó, würmi eljegesedési időszakot követően az Ős-Duna a saját korábbi üledékeibe bevágódva, a medrét a mindenkori vízviszonyoknak megfelelően változtatva, fokozatosan alakította ki jelenlegi medrét, valamint hordalékából létrehozta magát a Csepel-szigetet is. A szigetet felépítő különböző szemcsenagyságú folyóvízi hordalék sokfélesége jelzi a folyó szállító energiájának időbeli változékonyságát. A Csepel-sziget földtani felépítése alapvetően egyszerű képet mutat. A folyóvízi terasz üledékek feküjét felsőpannóniai, többnyire kőzetlisztes agyag, agyagmárga képződmények alkotják. Az erodált pannoniai térszínre települ a néhány m vastagságú m - felsőpleisztocén, würmi folyóvízi kavics összlet. A teraszkavicsra ugyancsak folyóvízi eredetű, de finomabb szemcsenagyságú homok, homokliszt, iszap rétegek települnek. A folyóvízi üledékek felhalmozódása időszakos elöntések következtében a pleisztocén után is folytatódott, a Duna mindenkori vízállásának megfelelően, egészen napjainkig. Az általában m vastag kavicsos rétegsor (a vizsgált terület alatt m) jó víztároló és jelentős kavics készletet tartalmaz. A sziget kialakulását követően a pleisztocén utáni zömében szárazulati időszak során lösz és futóhomok halmozódott fel a folyóvízi üledékek felszínén. Az eredeti felszínt holocén képződmények fedik. A Duna hordaléképítő hatásának következtében az ó és új holocén képződmények egymás mellett akkumulálódtak, melyre a terepviszonyok függvényében helyenként változó vastagságú feltöltés került. A felszíni geológiai képződmények állapota, a felszínközeli sérülékeny ivóvízbázis közelsége és ezek függvényeként a terület szennyeződésérzékenységi besorolása alapján a 33/2000.(III.17) Korm. rendeletben szabályozottak szerint a vizsgált terület A fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C 1. Felszínalatti vizek A térség vízháztartásának vizsgálata szempontjából elsősorban a durvaszemcsés teraszkavics játszik szerepet. Feküjét mindenhol a felső-pannóniai összlet vízrekesztő, vagy vízzáró

11 kőzetlisztes agyag, agyagmárga rétegei alkotják. Fedője szintén finomszemcsés, kőzetlisztes, homokos folyóvízi hordalék, valamint szárazföldi, a homokliszt frakciónak megfelelő lösz és futóhomok. A talajvíz a kavicstestben helyezkedik el. Nyugalmi szintje általában nem éri el a fedőjében települő finomszemcsés üledékeket, legfeljebb nagyon magas Duna vízállás esetén. A kavicsösszlet - mint az a vízföldtani szelvényeken is látható - sem térben, sem kőzettanilag nem teljesen homogén kifejlődésű. A kavicstesten belül szabálytalan eloszlásban finomabb szemcséjű, homok, kőzetlisztes, szórványkavicsos homok-lencsék is találhatók. A víztartó szivárgási tényezője k = 2x10-3 m/s, a fedő képződmények szivárgási tényezőjét k = 5x10-5 m/s. Mivel a folyóvízi üledékek felhalmozódása egy erodált felszínen következett be, így a fekü vízzáró képződmények felszíne térben egyenlőtlenül tagolt. A talajvízszint átlagos mélysége a terep adottságoktól függően 4-7,5 m.. A talajvíz szintjét a szigetet körül ölelő Duna ágak vízszintje befolyásolja. Ebből a szempontból a Nagy-Duna-ág és a parti szűrésű kutak (Fővárosi Vízművek Rt. Csepeli és Halásztelki Vízmű Kútsorai) vízszint és termelési hozam változásai a dominánsak, de a partközeli figyelőkutak vízszint idősorai alapján ez a hatás csak a partmenti maximum 1000 m-es sávban jelentkezik. A sziget belsejében a talajvíz mozgását a dunai vízállások késleltetett hatásai és döntően a beszivárgás-párolgás egyensúlya határozza meg. A Soroksári- Duna-ág medre elkolmatálódott, feliszapolódott, a talajvízzel való kommunikáció minimális. Az évi csapadék összege mm, az ariditási index 1,28-1,32. Erősen vízhiányos. Vízháztartási szempontból csak a Duna tekinthetőnek állandó utánpótlási lehetőségnek. Szigetszentmiklós térségében az első vízadó rétegből kivehető víz minőségére jellemzőek: a víz nagy keménysége, jelentős, nitrát tartalma miatt ivóvíznek alkalmatlan, vas és mangántartalma is emelkedett. Felszíni vizek A környék vízgyűjtője és közvetett befogadója a Duna, melynek vízminősége a fővárosi szennyvízbebocsátások következtében II. osztályú, tűrhető minőségű. A tízéves trend vizsgálatok alapján éves átlagban 20%-kal növekedett a nitrát tartalom. Vízgyűjtője a Dunántúli középhegységből a Budai hegység, Pilis és Visegrádi hegység résztájait, az Északi középhegységből a Börzsöny, Cserhát, Nógrádi medence és a Gödöllői dombvidék résztájait, az Alföld Duna-völgyi rendszerének kis hányadát foglalja magába. A Közép-Duna vízgyűjtő területén a csapadék mennyisége közepes. A Dunán általában két árvíz vonul le, az egyik a tavaszi hóolvadás idején, a másik pedig a kora nyári esőzések idején. A Ráckevei- Soroksári Duna ág (RSD) hossza 56 km, vízgyűjtője 1141 km². Az között épült Kvassay-zsilippel és az 1927-ben épült Tassi-zsilippel a Duna ág lezárható. Vízminőségét a Duna aktuális vízminősége és a vízpótlás mértéke határozza meg. Jelentősen terheli a Duna ágat a Soroksáron bevezetett szennyvíz. A Duna alacsony vízállása esetén a Duna ág gyakorlatilag állóvízzé válik, amely a vízminőség jelentős romlásával jár együtt.

12 A kistérségben nincs természetes tó, a tájképet jelentősen befolyásoló mintegy 45 tó kavicstermelésből keletkezett. Ezeknek a tavaknak a vízminősége a használattól függően jelentősen különböző A geológiai és hidrogeológiai kép alapján megállapítható, hogy a főváros közvetlen közelében olyan természeti képződmény keletkezett, amelynek legjellemzőbb eleme a víz, ezért legfontosabb feladat a vízminőséggel és a vízmennyiséggel történő ésszerű gazdálkodás. I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai. Minden esetben alapszempontként kell kezelni a terület sziget-jellegét, az édesvíz nyerési lehetőséget. Minden olyan környezeti hatást okozó tevékenységet kerülni kell, amely a vízkészleteket károsan befolyásolhatja. A jövőben alaposabban és szigorúban kell átgondolni a és kezelni természet és tájvédelmet. Mindez azt jelenti, hogy a térséget lehetőleg folyamatosan figyelembe kell venni, az elkészített terveket pedig a szükséges mértékben módosítani kell. A környezethasználat veszélyeivel fenyegetett közösségeknek elegendő információra van szükség ahhoz, hogy a kockázat mértéke, természete megérthető legyen. Emiatt a környezeti állapotfelmérésnek, mint az információs rendszer módszerének olyannak kell lenni, amely a műszaki, jogi, és szervezeti fejlesztésekhez alapot szolgáltat. A helyi tervezés során alapvető, általános szempont a jogszabályi követelmények teljesítése, a környezethasználat szabályozása, programok készítése, koncepciók megalapozása, műszaki fejlesztések, kutatások irányainak meghatározása, PR tevékenység, tájékoztatás, oktatás megszervezése, a fenntartható fejlődés biztosítása, környezetvédelmi célú teljesítményértékelés, környezetvédelmi igazgatás kialakítása. Szűkebb értelemben a lehetőségekhez mérten cél: - a hulladék-alapadatok összegyűjtése, - az esetleges adathiány áthidalása, - az adatgyűjtés és felhasználás javítása, - a jelenlegi helyzet értékelése, - az értékelési módszerek fejlesztése, - átfogó információkeret kialakítása, - döntéshozatalra alkalmas információs rendszer kialakítása, - az információk dokumentálása, - elektronikus hálózatok kialakítása, - az adatok feldolgozása alapján az országos és regionális szinten megfogalmazott célok és célkitűzések helyi szintű meghatározása, - valamint a célok és célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedések, - eszközök és cselekvési programok kidolgozása. A tervezés szakaszait az alábbiakban határoztuk meg: - alapadatok összegyűjtése a kiadott irányelvek szerint - jelenlegi helyzet értékelése a kiadott tervezési segédlet szerint - a célok és célkitűzések meghatározása helyi szinten

13 - az intézkedések és a cselekvési programok kidolgozása helyi szinten - helyi hulladékgazdálkodási terv összeállítása - az összeállított helyi hulladékgazdálkodási terv ismertetése az érintett hatóságokkal, szakmai szervezetekkel - a helyi hulladékgazdálkodási terv véglegesítése a bevont szervezetek javaslatainak figyelembevételével, költségek tervezése. II. fejezet. Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó terv II. 1. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1.1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A hulladékgazdálkodási terv elkészítésének minősége nagymértékben függ a rendelkezésre álló adatok megbízhatóságától és körétől. A hulladékgazdálkodás alakulását azonban nem kizárólag a rendelkezésre álló adatok határozzák meg. A hulladékgazdálkodás színvonala, többek között függ az adott területen végzett tevékenységek jellegétől, a terület környezeti állapotától, a természeti étékek védelmétől stb. A kialakult adminisztráció visszatükrözi az adott terület környezetvédelmi ráfordításait, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok nem olyan mérőszámok amelyekből a rendszer egészére lehetne következtetni. Adatgyűjtésünk során már a kezdeti időszakban kiderült, hogy a tervezéshez elegendő és minden szempontból kielégítő adatok maradéktalanul nem állnak rendelkezésre, valamint, hogy a tervezés számos, jelenleg nem jegyzett területre ki kell, hogy terjedjen. A következő hulladékfajták adatait kívántuk áttekinteni: Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékokat érintő adatokat az ARIES Kft adatbázisából vettük. Különböző felmérések is készültek a települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozóan és kérdőíves felmérést is végeztünk az illegálisan elhelyezett hulladékok adatainak összegyűjtése érdekében. Települési folyékony hulladék A közüzemi vízhálózat kiépítése közel teljesnek tekinthető. A közcsatorna-hálózat átlagosan 80%-os kiépítettsége ellenére a rákötöttség csak mintegy 38 %-os, emiatt az elszikkasztott szennyvizek a talaj, talajvíz, illetve a felszíni vizek veszélyeztetettségét tovább fokozzák. Települési bontásban egyértelműen a városias részek és ipari területek helyzete a legkedvezőbb, a nagyobb elmaradás a falusi területeken, a buckában mezőgazdasági karakterű kistérségekben mutatkozik.

14 A szennyvíztisztító kapacitása nem kielégítő, kihasználtsága jelenleg 100 %-os, a közcsatorna-hálózat további kiépítése, a rákötések számának növekedése miatt a szennyvíz mennyiségének növekedésével számolnak, emiatt a fejlesztések elkerülhetetlenek. Jelenleg problémát jelentenek a sokfelé megfigyelhető házilagos átereszek, szikkasztásra szolgáló árkok, a szennyvízelvezető hálózatra házilag rákapcsolódó csapadékvíz bevezetések, alkalmi átemelők. A szippantott szennyvíz egyetlen leürítő helye a szennyvíztelepen van. A folyékony hulladék szállítását az AD Kft végzi Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszapok mennyiségi adatai az ÉCsVCS Kft szennyvíztisztító telep adatszolgáltatása alapján lettek megadva, azonban ezek becsült és nem mért mennyiségek. Építési, bontási hulladék Az építési-bontási hulladék mennyiségére a Kisváros helyi újságban lakossági felmérési, továbbá helyszíni szemlén felbecsült mennyiségi adatok állnak rendelkezésre. Az építési és bontási hulladék összetétele az országos átlag szerint: beton, tégla: 40%, aszfalt: 12%, egyéb (fa, műanyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.): 48 %. Az építési-bontási hulladék egy kisebb hányada veszélyes lehet: Mo, Cd, Cu, Pb, Zn elemekkel, ásványolajokkal, poliaromás szénhidrogénekkel, stb. történő szennyeződés, illetve kátrány jelenléte miatt. Mezőgazdasági hulladék A mezőgazdaságban keletkező hulladékokra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alapadatok összegyűjtése a nyilvántartás hiánya miatt nem volt lehetséges. A mezőgazdasági hulladékokkal kapcsolatos problémák megoldása nem közvetlen önkormányzati feladat! Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A termelőknél keletkező nem veszélyes kommunális jellegű hulladékokat az ARIES Kft szállítja el. Ennek mennyiségét számítások alapján tártuk fel. Összességében azt tapasztaltuk, hogy az alapadatok nem pontosak és nem teljesen megbízhatóak. Ennek megváltoztatására mérések, vizsgálatok kellenek, szükséges továbbá az egységes méréseken alapuló kötelező adatszolgáltatási rendszer kiépítése, valamint ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis létrehozása.

15 Amíg az átfogó információs adatbázis nem épül ki, a hulladékgazdálkodási terv elkészítése megfelelő szakmai tartalommal lehetetlen, mivel a rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak a korrekt hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez. II.1.2. Nem veszélyes hulladékok II./1. Táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük: Mennyiség(t/év) Hulladék 2002(bázisév) I.fé. Települési szilárd hulladékok 6477, , ,00 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap 1460, , ,00 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert 217,58 413,66 129,4 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Nincs önkormányzati felelősség Nincs önkormányzati felelősség Nincs önkormányzati felelősség Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 691,83 448,6 hulladékok Összesen , A táblázatban a bázisév adatai mellett a 2003 éves és a 2004 I. féléves adatokat is szerepeltettük annak érdekében, hogy az egyes hulladékfajták tekintetében a trend érzékelhető legyen. A továbbiakban az alapadatok 2002 évre vonatkoznak. Megjegyzés: Az építési bontási és egyéb inert hulladék adat a táblázatban az ARIES Kft által elszállított mennyiséget jelenti. Az illegálisan lerakott építési, bontási hulladék évi mennyiségéről nincs adat. II.1.3. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Mennyiség (t/év) Hulladékolajok n.ö.f n.a Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 Elektromos és elektronikai hulladékok n.ö.f n.a Kiselejtezett gépjárművek n.ö.f n.a Egészségügyi hulladékok 1,66 Állati eredetű hulladékok 0,9 Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik n.ö.f n.a Azbeszt n.ö.f n.a Egyéb hulladék n.ö.f n.a Csomagolási hulladékok összesen n.ö.f. n.a Gumi n.ö.f n.a Egyéb hulladék (lom) 535,84

16 A településen hivatalosan csak az egészségügyi és állati eredetű hulladékokat gyűjtik szelektíven Megjegyzés: n.ö.f nincs önkormányzati felelősség n.a - nincs adat II.1.4. Csomagolási hulladékok II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék - Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a. A csomagolási hulladék szelektív gyűjtése még nem megoldott a településen. Az iskolai akciók keretében a diákok gyűjtenek elsősorban papír-hulladékot, továbbá a kereskedelmi egységek külön kötegelt papír hulladékainak gyűjtése történik még szelektíven. II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége II.2.1. Nem veszélyes hulladékok A település területéről származó vegyes kommunális felhalmozott hulladék, mintegy m³ tömör hulladékot a taksonyi hulladéklerakóban tárolják, amelyebe a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF.4771/19/04 sz. határozatában a hulladéklerakást véglegesen megtiltotta, egyben e határozatban a rekultivációt előírásokkal elrendelte. A rekultivációs terv elkészült, hatósági vizsgálata jelenleg folyamatban van Jelen összeállításban a hulladéklerakóval és a lerakott hulladékkal a folyamatban lévő eljárások miatt nem foglalkozunk. Foglakozunk viszont a közigazgatási különböző területein lerakott, a végleges elhelyezését tekintve a bázisévet megelőzően ( 2002 január 1. előtt) nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott hulladékokról, amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. A keletkező építési, bontási hulladék nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat a alakosság többnyire a keletkezési helyükhöz közel, települési szilárd hulladékkal keverve illegálisan lerakja. Az alábbi táblázatban a település különböző helyein évek óta lerakott jelenleg még nem kezelt illegálisan lerakott hulladékok mennyiségei szerepelnek: II./4. táblázat A településen felhalmozott, hulladékok és (becsült )mennyiségük. további kezelést igénylő nem veszélyes

17 Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 930 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyesn.ö.f hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyesn.ö.f hulladékok* Összesen * itt csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyiségét kellene feltüntetni, de ezek a hulladékok nem tartoznak önkormányzati felelősségi körbe. Az illegálisan lerakott hulladék egy része önkormányzati kezelésű, másik része magánterületeken található. A megoldásra a cselekvési programban teszünk javaslatot. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Mennyiség (t) Hulladékolajok n.a. n.ö.f Akkumulátorok és szárazelemek n.a. n.ö.f Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.ö.f Kiselejtezett gépjárművek n.a. n.ö.f Egészségügyi hulladékok 0 Állati eredetű hulladékok n.a Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik n.a. n.ö.f Azbeszt n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Csomagolási hulladékok összesen n.a. n.ö.f Gumi n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Az építési-bontási hulladékokra vonatkozóan a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek II.2.3. Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok nem tartoznak önkormányzati felelősségi körbe és mennyiségükre nincs adat (tonna)

18 Hulladék Szelektíven gyűjtött mennyiség (t) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetételű kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a. II.3. II.3.1. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Nem veszélyes hulladékok II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék 11257, ,16 Települési folyékony hulladék nincs 0 Kommunális szennyvíziszap nincs 1460,00 Építési-bontási hulladékok és egyéb inertnincs 217,5 hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemnincs n.a. veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyesnincs 620,3 hulladékok* Összesen 11257, , 96 * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok Településre beszállított (t/év) Hulladékolajok n.a. n.a. Akkumulátorok és szárazelemek n.a. 5,8 Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. Kiselejtezett gépjárművek n.a. n.a. Településről kiszállított (t/év)

19 Hulladék Településre beszállított (t/év) Egészségügyi hulladékok 0 1,66 Állati eredetű hulladékok 0 0,9 Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik n.a. n.a. Azbeszt n.a. n.a. Egyéb hulladék n.a. n.a. Nem veszélyescsomagolási hulladékok összesen n.a. n.a. hulladékok Gumi n.a. n.a. Egyéb hulladék n.a. n.a. Településről kiszállított (t/év) II.3.3. Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. n.a. Műanyag csomagolási hulladék n.a. n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. n.a. Vegyes összetételű kompozitn.a. n.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. n.a. Összesen n.a. n.a. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A területen jelenleg hasznosításra, vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusai, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék ,57100 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap

20 Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb Építési-bontási hulladékok és egyéb kezelt*** 217, inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem , veszélyes hulladékok Egyéb hulladék, lomtalanítás 535,84 Összesen , * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok II./11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb t/év % t/év % t/év % kezelt*** t/év % Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek 5, Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok 0 0 0, , Állati eredetű hulladékok 0 0 0, Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. II.4.3. Csomagolási hulladékok

1.. 2.. jegyz polgármester

1.. 2.. jegyz polgármester SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL - TESTÜLETÉNEK 19/2007./VI.20./ sz. r e n d e l e t e a HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVR L ======================================== Szigetszentmiklós Város Képvisel -testülete

Részletesebben

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. i Önkormányzat 26/2004. (IX.25.) számú Ö.K. rendelete egységes szerkezetben a módosító 37/2008. (XII.27.) sz. Ö.K. rendelettel a helyi hulladékgazdálkodási tervről Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

DOMBÓVÁR 2010. Székesfehérvár

DOMBÓVÁR 2010. Székesfehérvár DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ 2010. Székesfehérvár DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ Készítette: JUGLANS ALBA Mérnöki Iroda Bt. Enyedi-Egyed

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján: Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER Megbízó: Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. Megbízott:

Részletesebben

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi gazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016

KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016 KONDOROS NAGYKÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2011 2016 KÉSZÍTETTE: SZIPORKA KFT. KAPOSVÁR, 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI...4 1.1 A tervkészítés elõzményei: 4 1.2 A tervkészítés

Részletesebben

Jobbágyi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2010. (II. 12.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról

Jobbágyi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2010. (II. 12.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról Jobbágyi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2010. (II. 12.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. (3) bekezdésben

Részletesebben

Környezetvédelmi tevékenység a Fővárosi Vízművek Rt-nél

Környezetvédelmi tevékenység a Fővárosi Vízművek Rt-nél H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1566 Bp., Pf.: 512. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu postalada@vizmuvek.hu Környezetvédelmi tevékenység a Fővárosi Vízművek Rt-nél

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

Fővárosi Vízművek Rt. 2004. évi környezetvédelmi tevékenysége, problémák a vízbázisokon

Fővárosi Vízművek Rt. 2004. évi környezetvédelmi tevékenysége, problémák a vízbázisokon H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Fővárosi Vízművek Rt. 2004. évi környezetvédelmi tevékenysége,

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 35. (3) bekezdése alapján Nyírbátor Város Önkormányzat

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év november 26.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete A települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat. 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete. Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat. 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete. Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. december 27.-i rendkívüli ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

HERCEGHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2011-2016

HERCEGHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2011-2016 HERCEGHALOM KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2011-2016 Készítette: Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Cseh Melinda Okl. környezetmérnök

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83.

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +3642524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: VFEJL/ 173-2 /2014. Ügyintéző:

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

Kálló Község Önkormányzata Képviselő testületének 6 /2010. (IV.13.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról

Kálló Község Önkormányzata Képviselő testületének 6 /2010. (IV.13.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról Kálló Község Önkormányzata Képviselő testületének 6 /2010. (IV.13.) rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálatáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.. (3) bekezdésben

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 11/2009. (V. 08.) KT. r e n d e l e t e G5. Ibrány Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről 1..

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 11/2009. (V. 08.) KT. r e n d e l e t e G5. Ibrány Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről 1.. IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 11/2009. (V. 08.) KT. r e n d e l e t e G5 Ibrány Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről A Képviselő Testület a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv.

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2006. (III.13.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről. I. Fejezet 1.. II.

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2006. (III.13.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről. I. Fejezet 1.. II. Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2006. (III.13.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

!" #"!$ %& Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 E-mail: iroda@progressio.hu HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG. 2004.

! #!$ %& Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 E-mail: iroda@progressio.hu HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG. 2004. !" #"!$ %& Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2004. Budapest HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV Készítette: PROGRESSIO MÉRNÖKI

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (Az 1/2005. (II.25.)

Részletesebben

Beszámoló Újhartyán község Hulladékgazdálkodási tervének végrehajtásáról

Beszámoló Újhartyán község Hulladékgazdálkodási tervének végrehajtásáról Beszámoló Újhartyán község Hulladékgazdálkodási tervének végrehajtásáról 2007. szeptember 1. A tervezési terület általános bemutatása...2 2. A község területén keletkező hasznosítandó, vagy ártalmatlanítandó

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekről

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. a területi hulladékgazdálkodási tervekről 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. -ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Előterjesztés Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Tárgy: A települési szilárd és folyékony hulladék elszállításáról, közszolgáltatás biztosításáról és közszolgáltatás díjáról. Előterjesztő:

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Pátka Község Önkormányzata 2/2014 (II.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pátka Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Rétalap Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben