A BGF KVIK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2012/9.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BGF KVIK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2012/9."

Átírás

1 A BGF KVIK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Scientific Journal of the BBS CCCT 2012/9.

2 Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar tudományos folyóirata Scientific Journal of the Budapest Business School College of Commerce, Catering and Tourism Fôszerkesztô (Editor in Chief): Kovácsné Székely Ilona Szerkesztôbizottság elnöke (President): H. Farkas Julianna Szerkesztôbizottság (Editorial Board): Gundel János, Hamar Farkas, Kovátsné Loch Ágnes, Kozár László, Somogyiné Förgeteg Katalin, Szabóné Erdélyi Éva, Szalók Csilla, Tóth Zoltán Szerkesztôség címe (Editorial Office): BGF KVIK, 1054 Budapest, Alkotmány u Felelôs kiadó (Responsible Publisher): Zimányi Krisztina Dékán (Dean) Mûszaki szerkesztô (Technical Editor): Tóth Katalin Borítóterv (Cover Design): Tóth Katalin Nyomda (Printed by): BGF-KKK ISSN:

3 A BGF KVIK tudományos folyóirata 2012/9

4 Tartalom Content Remenyik Bulcsú Tóth Géza Molnár Csilla Bujdosó Zoltán Sóvári Katalin A határ menti kistérségek turizmusának fejlôdése Magyarországon és a Dráva menti területeken Tourism development of cross-border micro-regions in Hungary and of areas along the river Drava 7 Darázs Gabriella A zöldtetôépítés ösztönzésének lehetôsége Budapesten és más hazai nagyvárosokban The opportunities for green roof installations in Budapest and other cities in Hungary 21 Csapóné Riskó Tünde Árváné Ványi Georgina Környezettudatos fogyasztás és annak megvalósulása hazai felsôoktatásban tanuló diákok körében Environmental conscious consumerism in general and in the practice of Hungarian higher education students 33 Hámori Antal A fogyasztó fogalom aktuális jogalkotási és jogalkalmazási dilemmái Current dilemmas on the concept of consumer in legislation and law enforcement 45 Szántó Szilvia Ambivalens nemzedék? A gazdasági felsôoktatásban tanuló fiatalok értékorientációja, valamint fogyasztói magatartása An ambivalent generation? Tracking studies on changes in the value orientation and buying behaviour of young business students in higher education 65 Polgár Bálint Nagy Nóra Boksai Daniella Székely Géza Szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos egyetemi felmérés Selective collection of waste, experiences of a university survey 87 Csete Mária Péterné Baranyi Rita Turizmusfejlesztési stratégia klímabarát nézôpontból Tourism development strategy from a climate-friendly perspective 97 Ferenc Várady Das Verstehen der Begriffe Stetigkeit einer Funktion und Differenzialquotienten mit Unterstützung von GeoGebra The understanding of the meaning of continuous functions and Differentialquotient through the support of the software GeoGebra 113 5

5 Remenyik Bulcsú Tóth Géza Molnár Csilla Bujdosó Zoltán Sóvári Katalin A határ menti kistérségek turizmusának fejlôdése Magyarországon és a Dráva menti területeken Tourism development of cross-border micro-regions in Hungary and of areas along the river Drava Összefoglalás A tanulmány célja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatainak segítségével bemutassa a változásokat a határ menti kistérségek turizmusában. A határ menti turizmus kialakulása 1968-ban kezdôdött, az Új Gazdasági Mechanizmus a népgazdasági prioritások közé sorolta a turizmus fejlesztését, és a szomszédos országokkal való gazdasági és turisztikai kapcsolataink helyreállítását. A határ menti turizmus fejlôdését az Európai Uniós csatlakozásunk gyorsította fel, a határok megszûnésével kimutathatóan megélénkült a turizmus az uniós országok között. Kulcsszavak: határ menti turizmus, határ menti kistérségek, Dráva, honvágyturizmus Summary The aim of this study is to show the changes in tourism of cross-border micro-regions in Hungary using data published by the Hungarian National Statistical Office. Crossborder tourism development started in 1968 when tourism development and the rehabilitation of economic and tourism contacts with the neighbouring countries were given priority in the framework of the New Economic Mechanism. Cross-border tourism development was accelerated by Hungary s accession to the European Union. By eliminating borders tourism among EU member countries started to accelerate significantly. Keywords: cross-border tourism, cross-border micro-region, Drava, nostalgia tourism Bevezetés A szocializmus idôszakában Magyarország öt országgal volt határos: Csehszlovákiával, a Szovjetunióval, Romániával, Jugoszláviával és Ausztriával. Magyarország határszakaszainak jellege nem volt egységes a szocializmus idôszakában: egyrészt területi különbségeket figyelhetünk meg, amely mind a keleti és mind a nyugati irányban egyaránt rendelkezett zárt és nyitott határszakaszokkal is, másrészt pedig az idô függvényében is jelentôs különbségeknek és változásoknak lehetünk tanúi, hiszen ahogyan a szocialistát a piacgazdasági gondolkodás váltotta fel enyhült a határok zártsága és fokozódott a kapcsolatok kiépülése. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a határmenti térségek nem tartoztak a fejlesztendô régiók közé kivételt ez alól az osztrák-magyar határszakasz jelentett - így az esetek döntô többségében alapvetôen elmaradott területek, perifériák voltak. A kommunista diktatúrák kispolgári csökevénynek tartották a turizmust, és a kapitalista gondolkodásmód terjedését látták benne. A határ menti kapcsolatokra az is rányomta bélyegét, hogy mind Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, mind pedig Romániában durván elnyomták a közvetlenül a határaink másik oldalán élô magyar kisebbséget. 7

6 A kifelé egységet mutató szövetségesek a nemzetiségi konfliktusok csökkentése érdekében ezért nem támogatták a határ menti turizmust és a szorosabb országhatár menti együttmûködéseket. Mindezek következtében az 1970-es évek végén is fôleg a bevásárlóturizmus volt megfigyelhetô közöttük, és az is elsôsorban a csehszlovák-magyar határt érintette (Michalkó 2004). Az 1980-as években látványos javulás következett be a turisztikai kapcsolatokban, több esetben a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatokat továbbfejlesztve fokozatosan átléptek a kronológiai fejlôdés középsô szakaszába bi-, illetve trilaterális együttmûködések formájában. A kapcsolatok legfontosabb jellemzôje ebben az idôszakban a felülrôl lefelé irányultság volt. Önálló megye-, járás-, vagy település szintû döntések nem születhettek olyan kapcsolatok tekintetében, amely átlépte az országhatárt. Ehhez minden esetben a központi kormányzat támogató részvétele volt szükséges. A nyugati turisták számára az 1970-es évektôl egyre népszerûbb desztinációvá vált Magyarország. A célterületek elsôsorban a nyugati határhoz közel esô fürdôvárosok (Hévíz, Bük, Sárvár), a Balaton régió (fôleg a német vendégek számára) és a fôváros voltak. Bár az ún. magyar modell kialakulása nem tette népszerûvé az országot a szocialista blokkon belül (Mezô 2000), az ország gazdasági helyzetének romlása és az adósságválság kialakulása miatt szükség volt a nyugati turisták keményvalutájára és a turizmusipar láthatatlan exportjának további fizetési mérleget és áruforgalmat javító lehetôségének kihasználására. Az 1980-as években megvalósult szállodafejlesztések elsôsorban a Danubius Gyógyüdülô Vállalat gyógyszállodáiban nem titkolt célja volt, hogy a magyar hagyományokra és jó minôségû gyógyvizekre alapozva olyan modern, a nyugati igényeket is kielégítô kínálat alakuljon ki, amely devizabevételeket generál. Ugyanígy ebben az idôszakban váltak az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus (fôleg a fogászat) fogadóterületévé a nyugati határ menti városok. A kialakult határ menti turizmusnál, azonban figyelemmel kellett lenni arra, nehogy a magyarok túl könnyen léphessék át az osztrák-magyar határt, esetleg disszidensekké váljanak, vagy hogy megláthassák azt a gazdasági fejlôdést, amely a másik oldalon volt tapasztalható. Ezt az ideológiai szemléletformálás mellett adminisztratív eszközök (vízum, valutakeret stb.) biztosították. A politikai- és gazdasági rendszerváltáskor, az 1980-as évek végén bevezetett világútlevél és a Német Demokratikus Köztársaságból érkezô turistáknak megnyitott osztrák-magyar határ aztán ledöntötte a vasfüggönyt és a szocialista tábor széteséséhez vezetett. A környezô országok közül a legérdekesebb viszony Jugoszláviával alakult ki. Déli szomszédunk az 1950-es évek közepéig nyugati imperialista országnak számított, majd baráti országgá minôsült át. Ennek ellenére a határzár és a szigorú ellenôrzés mindvégig megmaradt a nyugatias gondolkodásmódjuk miatt. A két ország között ugyanakkor már a nyolcvanas években igen jelentôs bevásárlóturizmus alakult ki, amelyet a kilencvenes években zajló délszláv háborúk megszakítottak. Jugoszlávia darabokra hullott, a gazdasági kapcsolatok és a határ menti turizmus is csak nehezen állt helyre. Románia és hazánk turisztikai kapcsolatai is hosszú idôre nyúlnak vissza. Az elcsatolt vajdasági, aradi és temesi területekrôl elsôsorban a Dél-Alföld Régióban mutatható ki jelentôs beutazóforgalom. A régió aktív szerepet vállalt és vállal a határon átnyúló turisztikai kapcsolatok kialakításában és bôvítésében ben életre hívták a Magyar Román Turisztikai Vegyesbizottságot, amely közös marketingakciók keretében koordináltan lép fel, és elsôsorban az egészségturisztikai klaszterfejlesztés, az oktatás-szakképzés valamint a falusi turizmus területén 8

7 mûködik együtt. A korábban élénk bevásárló turizmus Románia Európai Unióhoz való csatlakozása óta csökken, napjainkban inkább az Észak-Alföld Régió központjában, Debrecenben mutatható ki. Magyar-román-szerb viszonylatban említést érdemel a Duna-Körös-Maros-Tisza Euroregionális együttmûködés, melynek fókuszában a desztináció adottságaiból fakadóan a természeti- és kulturális örökségvédelem és turisztikai termékfejlesztés áll (Bujdosó-Dávid-Remenyik 2009), melyre tematikus utak épülnek a termálturizmushoz, az ipari mûemlékekhez, a szecessziós építészethez és a folklórhoz kapcsolódóan. Magyarország északi és észak-keleti szomszédjainak viszonylatában is a közös múlt és a hagyományok az összekötô erô. A fôleg Kárpátaljáról és Nyugat-Ukrajnából érkezô ukrán vendégek most is, mint korábban a városnézés és a gyógyüdülôhelyeken elsôsorban a határ közeli Hajdúszoboszlón való pihenés, továbbá a kulturális turizmus és a fesztiválok miatt érkeznek Magyarországra. E vendégkörnél jelentôs a bevásárló turizmus, az egy napos látogatóforgalom több mint felének elsôdleges motivációja (MT Zrt 2010). A Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) területén a határ melletti km-es sávban élô nagyszámú magyar kisebbség fontos motivációja volt egykoron a megélhetési turizmus (KGST piacok, gépkocsi vámmentes áthozatala), amelynek a határ mindkét oldalán végbement gazdasági- és politikai változások vetettek véget. A két ország közötti vendégforgalom szempontjából fontos esemény volt hazánk Európai Uniós integrációja, majd a schengeni csatlakozás. A korábbi kishatárforgalom megszûnt (napjainkban ismét újraindították), majd bevezették az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségét, hiszen az Európai Unió külsô határát képezô 137 km-es magyar-ukrán határszakasz szigorú ellenôrzés alá került (Dávid-Baros 2007). A szomszédos országokból érkezô látogatókra általában jellemzô, hogy a fôvárost, a Nyugat-Dunántúlt és a határhoz legközelebbi régiókat keresik fel. 1. táblázat A több napra Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint, országonként 2011 (%) (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Országok Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Észak- Magyarország Balaton Tiszató Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl Ausztria 13,9 0,2 0,3 64,5 0,5 16,3 0 1,3 0,8 4,8 Szlovénia 38,5 0 2,1 45,4 0 12, ,8 12 Horvátország 30,1 6,6 0 24,5 1,6 6,6 0 9,7 5,6 18 Szerbia 30,1 2,3 2,1 13,2 2,7 4 0,8 3,9 38,8 2,7 Ukrajna 26,4 1,3 42,1 10,4 15,9 2,2 0,1 2,3 1,4 0,3 Szlovákia 12 0,4 2, ,4 7,9 1, ,1 Table 1. Onto the more days the distribution of foreigners visiting onto Hungary according to the visited tourism region, country 2011 (%) (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) 9

8 A határ menti kistérségek turizmusának alakulása Magyarországon a 2008 szeptembere óta hatályos lehatárolás szerint 174 kistérség található, melybôl 49 országhatár mentén fekszik. A határmenti kistérségek az ország területének 29%-át, népességének 21,9%-át teszik ki. A turizmus rendszerszemléletû megközelítésének elveit (Lengyel 2004, Michalkó 2008) alkalmazva elôször néhány statisztikai mutató segítségével megvizsgáltuk, hogy a határmenti kistérségek helyzete mennyiben különbözik a többi kistérségtôl, illetve az országos átlagtól. Kijelenthetjük, hogy a vizsgálatba vont kistérségek hátrányos helyzetûnek tekinthetôk, hiszen alacsony népsûrûség, jelentôs elvándorlás, magas munkanélküliség, alacsony vállalkozási kedv, magas laksûrûség és kedvezôtlen jövedelmi helyzet jellemzi ôket (2. táblázat). 2. táblázat A fejlettségi különbségek átlagos Hoover indexei. (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) AGORA Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy érdemes-e ezeket a kistérségeket együttesen vizsgálni, azaz vannak-e területi különbségek az egyes határszakaszok között. Vizsgálatunkban a hazai tanulmányokban gyakran szereplô Hooverindexet 1 alkalmaztuk, ami 0-tól 100%-ig terjedô skálán azt fejezi ki, hogy az egyik vizsgált jellemzô (jelen esetben a személyi jövedelemadó alapot képezô jövedelem) mekkora hányadát kellene az egyes kistérségek között átcsoportosítani ahhoz, hogy megoszlása pontosan megegyezzen a másik vizsgált jellemzô (jelen esetben népesség) kistérségek közötti megoszlásával. Ahhoz, hogy a kistérségek közötti területi különbségeket összehasonlítóvá tegyük a megkapott Hoover-indexeket elosztottuk a csoportokba tartozó kistérségek számával és megszoroztuk százzal. Így vizsgálatunkban az egy kistérségre jutó átlagos területi különbségeket mutattuk be. Évek Határmenti kistérségek 0,28 0,28 0,27 0,27 0,26 0,26 0,25 0,25 0,25 0,25 Többi kistérség 0,11 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,09 0,09 0,09 0,09 Országos átlag 0,08 0,08 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 Table 2. The Hoover-index (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) A határ menti kistérségek között tehát meglehetôsen nagy területi különbségek mutathatók ki. Mivel kutatásunkban a turizmusra koncentrálunk, második megközelítésben a jövedelmek helyett kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit használtuk. E vonatkozásban is megállapítható, hogy a területi különbségek nagyok, ráadásul a határ menti kistérségek között igen nagy koncentráció is kimutatható, így ezeket a kistérségeket érdemesnek tarjuk bizonyos szempontok szerint csoportosítani, hogy a csoporton belüli különbségek jobban kirajzolódhassanak (3. táblázat) 1 Ahol x i és f i két megoszlási viszonyszám (esetünkben az i-edik kistérség népességének, illetve jövedelmének részesedése az adott szakasz össznépességébôl, illetve összes jövedelmébôl), melyekre fennáll a következô két egyenlet: x i =100% és f i =100%. 10

9 3. táblázat Az idegenforgalmi különbségek átlagos Hoover indexei. (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Évek Határmenti kistérségek Többi kistérség Országos átlag 0,80 0,79 0,79 0,82 0,82 0,83 0,85 0,85 0,85 0,85 0,38 0,38 0,37 0,38 0,39 0,38 0,38 0,38 0,38 0,38 0,27 0,27 0,27 0,27 0,27 0,27 0,27 0,28 0,28 0,28 Table 3. The Hoover-index (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) Versenyképesség a határmenti kistérségekben A regionális versenyképesség kiterjedt nemzetközi szakirodalmában elsôsorban Michael Porter (1996, 1998, 1999) munkái érdemelnek említést. A versenyképesség egy gyûjtôfogalom, elsô megközelítésben a piaci pozíció szerzésére, megtartására és javítására való hajlamot, a piaci versenyben való helytállás képességét, az üzleti sikerességet jelenti. (Lengyel I in. Molnár 2011). Egy turisztikai fogadóterület versenyképessége két szempontból is fontos: egyrészt hozzájárul a fogadó területen élô lakosság jóllétének biztosításához, másrészt a turisták elégedettségének biztosításához, végsô soron a turizmus növekedéséhez (Molnár 2011). Az egyes kutatók más- és más versenyképességi tényezôket helyeznek elôtérbe. Mathieson Wall (1982) a kínált szolgáltatások diverzitását, minôségét és árszínvonalát, a desztináció fô küldô országok viszonylatában értelmezett földrajzi elhelyezkedését, valamint a pénzügyi befektetések jellegét és eredetét hangsúlyozzák. Crouch Ritchie (1999), valamint Buhalis (2000) a terület gazdasági prosperitását hangsúlyozza Az imázsra, a piaci környezetre, továbbá a vonzerôk mennyiségi és minôségi jellemzôire helyezi a hangsúlyt Go Govers (2000). Dwyer Chulwon (2003) tanulmányaiban az ár, míg Hassannál (2000) a komparatív elôny, a kereslet orientációja és az ipar struktúrája elsôdlegesek a versenyképesség szempontjából. Az elmúlt évek turisztikai versenyképességet vizsgáló kutatásaitól némileg eltérôen (Schroeder 1996; Enright, M. J. Newton, J. 2004), munkánkban mi elsôsorban a mérési lehetôségekre koncentráltunk. A regionális versenyképesség fogalmának mérési lehetôségeirôl az elmúlt években, hazánkban is figyelemreméltó tanulmányok készültek, amelyek eredményeit igyekeztünk felhasználni. E munkák bemutatják, miként lehet számszerûleg is jól megfogható, és világos tartalmú társadalmi-gazdasági tényezôk szorzatára bontani a relatív lakossági jövedelmeket (Lengyel 2000, Nemes Nagy 2004). Munkánkban egyrészt az utóbbi szerzô megközelítését, másrészt pedig ahhoz hasonlóan a tényezôkre bontás módszerét alkalmazva igyekeztünk megvizsgálni a turisztikai versenyképesség alakulását a határ menti kistérségekben, illetve annak összetevôit. Némi matematikai átalakítás után (az értékek logaritmusát kell venni) a szorzat átalakul egy sokkal könnyebben kezelhetô összeggé, a következô formula szerint: 11

10 Vizsgálatunkban a kistérségek kereskedelmi szálláshelyek összes szállásdíj-bevételét, vendégéjszakáinak és szállásférôhelyeinek számát, valamint a lakónépességet használtuk fel. Az egy lakosra jutó szállásdíj-bevétel az egyes kistérségek idegenforgalmi fejlettségét, az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj-bevétel a hatékonyságot, az egy szállásférôhelyre jutó vendégéjszakák száma a kapacitás-kihasználtságra, míg az egy lakosra jutó szállásférôhelyek száma a kistérség idegenforgalmának beágyazottságára ad elfogadható becslést. Tipizálásunk alapja az egyes kistérségek értékeinek országos átlaghoz való viszonya a fajlagos szállásdíj-bevételek, valamint az ezt felbontó három tényezô esetén. A versenyképesség fogalmánál maradva, versenyelônyösnek tekintjük az átlag feletti lakossági jövedelmû térségeket, míg versenyhátrányosnak az átlag alattiakat. Ezen belül komplex versenyelônyt állapítunk meg amennyiben az adott térség a lakossági jövedelmek mindhárom összetevôjében átlag feletti értékekkel rendelkezik, míg több-, illetve egytényezôs a versenyelôny, ha kettô vagy mindössze egy tényezô esetében teljesül ez a feltétel. A versenyhátrány mibenlétét ennek analógiájára értelmezzük (1. ábra). 1. ábra Turisztikai versenyképességi típusok Magyarország határ menti kistérségeiben, 2008 (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Categories Multi-factored advantage Single-factored advantage Multi-factored disadvantage Complex disadvantage Figure 1. Tourism competitiveness types in Hungary's micro-regions on the frontier 2008 (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) 12

11 A 2008-as statikus versenyképességi vizsgálat alapján kismértékben módosítható a klaszter-elemzésbôl kapott kép. Hat kistérséget tekinthetünk magyarországi viszonylatban versenyképesnek idegenforgalmi szempontból, melybôl öt a nyugati országrészben található, s csak egy, a Gyulai fekszik a Dunától keletre. Komplex versenyelônyt egyetlen határ menti kistérségnél sem láthatunk, míg négynél több, kettônél pedig egytényezôs a versenyelôny. A kistérségek döntô többsége (43 db) vizsgálatunk alapján versenyhátrányosnak tekinthetô, 2/3 részükben a versenyhátrány komplexnek, harmadukban pedig többtényezôsnek tekinthetô. 2. ábra Turisztikai versenyképességi típusok Magyarország határ menti kistérségeiben, (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Categories Complex advantage Multi-factored advantage Single-factored advantage Single-factored disadvantage Multi-factored disadvantage Complex disadvantage Figure 2. Tourism competitiveness types in Hungary's micro-regions on the frontier (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) A 2000 és 2008 közötti változások tanulmányozása céljából dinamikus vizsgálatot (Nemes Nagy 1998) végeztünk (2. ábra). Itt kell megjegyeznünk, hogy a számítás nem igazán tekinthetô valóban dinamikusnak, hiszen nem a teljes idôszakot elemzi, hanem csak a kezdô és az utolsó vizsgálati évet hasonlítja össze. Ebben az összefüggésben már egyértelmûen látható, hogy a határ menti kistérségekben korántsem olyan kedvezôtlen a kép, mint azt az eddigiekben bemutattuk. A határ menti kistérségek több mint a felében (27 kistérség) láthatunk az országosnál kedvezôbb dinamikát, s tekinthetjük ezért ôket versenyképesnek. A jelzett kistérségeken belül 5 olyan kistérség van, ahol komplex versenyképesség áll fenn, ráadásul közülük csak 1 található a nyugati országrész- 13

12 ben. Emellett 21 kistérségben több és egyben volt egytényezôs a versenyelôny. A 22 versenyhátrányos kistérség közül 5 egytényezôs, 12 többtényezôs, míg a maradék 5 komplex versenyhátránnyal jellemezhetô (2. ábra). AGORA A turizmus fejlôdése a Dráva menti területeken Év Szlovénia Horvátország Szerbia ,31 0,70 1, ,32 0,67 1, ,38 0,59 1, ,40 0,65 1, ,36 0,70 0, ,33 0,63 0, ,34 0,59 0, ,42 0,66 0, ,41 0,91 0, ,40 0,86 0, ,41 0,90 0,81 Az Európai Unióhoz való csatlakozás felgyorsulásának következtében (Horvátország jövôre uniós tagállammá válik) a déli határaink mentén is kimutatható, hogy a turizmus növekedésnek indult. 4. táblázat A Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából érkezô turisták által eltöltött vendégéjszakák (%). (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Table 4. The guest nights filled by the tourists arriving from Serbia, Croatia, Slovenia (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) Hazai viszonylatban 2006-ban érte el a csúcspontját, akkor az egy napra Magyarországra érkezô horvátok száma fô, míg a több napot hazánkban eltöltôk száma fô volt. A turisztikai motivációt vizsgálva szabadidôs célból fô, üzleti célból fô érkezett (KSH 2006). Nem turisztikai cél motiválta a látogatók 75%-át: tanulni fô, vásárolni fô, munkavégzés céljából fô érkezett, átutazó fô volt, egyéb kategóriához fô tartozott (KSH 2006). Az adatokból is kitûnik, hogy a határ menti turizmus motorja a bevásárló turizmus maradt, a horvátok összesen forintot költöttek el Magyarországon (az összeg fele a bevásárló turizmusból származott, ezek a turisták zömében egy napra érkeztek) (KSH 2006). A részletes felmérés szerint a horvát látogatók 13%-a vett részt a határ menti turizmusban, több mint egyharmaduk turisztikai motivációval érkezett. Közülük fô volt, aki a szabadidejét töltötte itt, míg en üzleti ügyeik okán érkeztek. (KSH 2006) ben változást hozott Magyarország schengeni övezethez való csatlakozása, hiszen a horvát-magyar határ az Európai Unió külsô határvonalává vált. Látogatóink 98%-a továbbra is Európából érkezett, ezen belül is a szomszédos országokból 14

13 regisztráltuk a legtöbb érkezést. A legnagyobb mértékben a lengyel és a cseh látogatók száma emelkedett, a legnagyobb visszaesés 16-19% közötti Horvátország, Szerbia, Montenegró, Ukrajna esetében tapasztalható (KSH 2008) ban Horvátországból Magyarországra egy napra érkezô látogatók száma összesen fô volt, közülük fô érkezett turisztikai motivációval. A több napra érkezô látogatók száma mindössze fô volt (KSH 2008). Az utazás motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy változatlanul a barátokés rokonok meglátogatása, valamint a bevásárlás a dominánsak, a látogatások több mint 2/3 részét teszik ki. Harmadik helyen az egészségturizmus szerepel (Houtum 2009). Ennek ellenére a Dráva menti területek hasznosítási lehetôségei kiaknázatlanok, a természeti és kulturális értékei ismeretlenek az emberek elôtt. A Zöld-folyosó kiépítésére született közös területfejlesztési terv a Dráva Mura Bioszféra Rezervátum létrehozása, amelyet közösen kíván megvalósítani Horvátország és Magyarország. A program céljai tulajdonképpen a munkahelyteremtés, az infrastrukturálisés vidékfejlesztés. A gazdaságilag elmaradott terület felzárkóztatásában nagy szerepet játszanak az idegenforgalmi fejlesztések. A turisztikai fejlesztésekben a szomszédos országok is érdekeltek, Ausztriában és Szlovéniában már nagy hagyományai vannak a Dráva menti turizmusnak. A vízerômûveknél létrejött tározók kedvelt kirándulóterületek mindkét országban. Mariborban híressé vált a tradicionális Lent Fesztivál, amely évrôlévre nagyobb hírnévre tesz szert külföldön is. A fesztivál majdnem egy hónapig tart, és tele van kulturális és szórakoztató eseménnyel. Minden évben a Splavarski krst (a tutajavatás ill. keresztelés) nyitja meg a fesztivált, az érdeklôdôket tutajjal viszik a Kobler-öböltôl a városig. Ez a vonzó, felejthetetlen nyári turista attrakció csak egy a sok közül, mely végigkíséri a vén Dráva csendes hullámait. A magyar-horvát területen a szigorú határôrizet miatt elsôsorban csak a horgászok jutottak határmegközelítési engedélyek megszerzésével, évszakos, napszakos és térbeli korlátozások betartásával a folyó közelébe. A hazai Dráva-szakasz az itt élô 48 halfaj bizonyított elôfordulásával halban leggazdagabb vizeink egyike, ezért érdemes lenne a horgászturizmust is minél jobban fejleszteni. A halállomány fennmaradása szempontjából kiemelkedô jelentôsége van a Dráva homok és kavicspadjainak, mivel ezek egyes folyami halak utolsó ikrázó helyei. Horvátország Európai Uniós csatlakozásának közeledtével, és a határok megszûnésével mindenki szabadon látogathatja a területet. Érdemes, hiszen a terület hazai vonatkozásban sok tekintetben, európai viszonylatban is páratlan, teljes szépségében és gazdagságában szolgálja a természet védelmét és egyúttal a kikapcsolódást is. Ezért 2002-ben a nemzeti park és a megyei önkormányzatok Európai Uniós támogatással ökoturisztikai fejlesztésekbe kezdtek a folyó menti területeken. A fejlesztések korábbi elindítását akadályozta, hogy Horvátország Novo Virjénél vízerômûvet akart építeni a Dráván, a síkvidéki vízerômû megépítése után a Dráván értelmetlenné vált volna az ökoturizmus. 15

14 Nemzeti Park által szervezett ökoturisztikai kínálatok 5. táblázat Az ökoturizmusban résztvevôk aránya. (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 2009) Résztvevôk száma (fô) 2007 Résztvevôk száma (fô) 2008 Résztvevôk száma (fô) 2009 Kenuzás Sétahajózás Drávaszabolcstól Sétahajózás Barcstól Szakvezetést igénylôk Bemutatóhelyeken oktatás iskolásoknak, tanösvények látogatása Babócsai Nárcisz Napok Kerékpáros turizmus Table 5. It is participants' proportion in öko-tourism. (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) Az ökoturisták száma fokozatosan növekszik a területen. A kenuzás a legnépszerûbb a folyón, azonban a túljelentkezések ellenére a nemzeti park limitálta a létszámot 1300 fô/évben. Népszerûek a szakvezetéshez kötött programok és az általános iskolásoknak szervezett oktatások is. A nemzeti park felmérései szerint folyamatosan növekszik a kerékpáros- és a lovas turizmusban résztvevôk létszáma. Az ökoturisták fogadására több kikötô is épült a Dráva baranyai és somogyi szakaszán. A somogyi szakaszon Drávatamásiban és Barcson került sor nagyobb beruházásra, emellett hasznosították a már meglévô szentborbási kikötôt. Baranyában Drávasztárán és Drávaszabolcson épültek kikötôhelyek és kiszolgáló létesítmények, tisztálkodási és pihenést szolgáló épületek. Drávasztárán a pontonkikötô megépítésétôl a település idegenforgalmának fellendülését várják, és különbözô programok szervezésével kívánnak kapcsolódni a vízi túrázáshoz. A drávai hajós turizmusban sok a kiaknázatlan lehetôség. A határfolyón Barcsról a sétahajó Drávatamásiig közlekedik, az úti célok között a védett Csomorossziget is szerepel. A másik sétahajóút Drávaszabolcsról indul, és a hajó kiköt Majláth-pusztán, Vejtiben, Drávasztárán, Szentborbáson, Drávatamásiban. A folyón rendszeresen szerveznek kenu- és csónaktúrákat, a folyón a vízi turizmus jelentôs fejlôdésnek indult. A túrázás engedélyhez kötött, szükség van a nemzeti park és a határôrség hozzájárulására. 16

15 6. táblázat A Dráva menti területek fejlesztései. (Forrás: Fejlesztendô területek Babócsa Barcs Berzence Cún Csurgó Diósviszló Drávacsepely Drávaiványi Drávapiski Drávaszentes Gyékényes Ipacsfa Kémes Kovácshida Nagyatád Matty Ôrtilos Porrog Porrogszentkirály Sellye Somogybükkösd Szaporca Tésenfa Zákány Zákányfalu Fejlesztések Ôrház és híd a Basakertben Strand a Dráva partján, Rinya-híd Bemutatóterem, madármegfigyelô Túraállomás és esôbeálló Turistaközpont a közösségi házban, madármegfigyelô Pavilon és bemutatóhely Túraállomás és esôbeálló Turista bázispont Túraállomás DDNPI bemutatóház Bemutatóterem a búvárbázison Túraállomás Túraállomás Túraállomás Látogatóközpont a szoborparkban Emlékpark Túraállomás a régi iskolában, madármegfigyelô Török-tóka pihenôhely, madármegfigyelô Bemutatóterem a régi iskolában, tájház, madármegfigyelô Turisztikai központ Turistapihenô, madármegfigyelô Túraállomás Túraállomás Kilátó Turistapihenô Table 6. The developments of the areas along the river Drava. (Source: 17

16 Az ökoturizmus fejlôdésének az érdekében, a nemzeti park táborhelyeket és sátrazásra alkalmas területeket alakított ki. Az egyik legnagyobb beruházás, amely ban valósult meg a barcsi szabad strand és szabadidôközpont kiépítése, a barcsi kikötô és a strand közötti Rinya-híd építésével és a Rinya medrének rendezésével. A kerékpáros turizmus iránt is nagy az igény ezekben a térségekben. Ajánlott kerékpáros túravonal: Barcs-Babócsa- Vízvár-Berzence-Csurgó-Gyékényes- Ôrtilos (Hardi-Rechnitzer 2003). A kerékpárút fejlesztéseihez Baranya megye és az Eszéki zsupánság is csatlakozott, az elkészült szakaszokat folyamatosan adják át ban. Aki nem egy faluban szeretné eltölteni a pihenésre szánt idejét, annak is ez a forma javasolt, mivel a terület látnivalói nem közvetlenül az út mellett helyezkednek el. Fejlesztendô turisztikai termékek a határ menti turizmusban A turisztikai termékfejlesztésnél két alapvetô szempontot kell figyelembe vennünk: egyrészt az adott desztináció turisztikai erôforrásait különös figyelemmel a termék alapját képezô vonzerôkre; másrészt a területre érkezô látogatók által a desztináció iránt megnyilvánuló keresletet és annak legfontosabb elemét, a motivációt. A határmenti területeken így természetesen az általunk vizsgált határszakaszon is általában magas a VFR aránya, amely az etnikai turizmus (Beaver 2005, Jafar 2000, Haron-Weiler 1992), egyik termékcsoportjához, a gyökérkeresô és honvágyturizmushoz (Dávid Bujdosó 2009) tartozik. A honvágyturistákra általában jellemzô, hogy azokra a helyszínekre vágyódnak vissza, ahol fiatal korban éltek, tanultak, ebbôl következôen ahová nosztalgikus érzéseik kötik. A nemzetközi honvágyturizmus az egyes országok között migrálódó lakosság miatt alakult ki, melyben gazdasági-, politikai-, tanulmányi okok játszanak szerepet (Fendl 1998). A Magyarországra irányuló honvágyturizmusban a kulturális gyakorlat emlékezet-megerôsítés, a szülôföld elvesztésének feldolgozására irányuló cselekménysor, egyfajta gyászmunka figyelhetô meg a motivációk között. Érdemes azonban megjegyeznünk, hogy a fiatal generációnál már kimutatható, hogy egyre inkább függetlenednek a korábbi anyaországtól és honvágyturistából igazi turistává válnak (Ratti 1993). A kulturális- és örökség turizmus termékcsoportjainak fejlesztésében rejlô lehetôségek kihasználása vezethet eredményre e téren. A nemzetközi kutatások eredményei azt mutatják, hogy egyre fontosabb szerepet kapnak az anyaországgal való oktatási együttmûködések, amelynek során nagyszámú cserediák érkezik az ifjúsági turizmus keretében. A gazdasági kapcsolatok erôsödésével az üzleti turizmusban résztvevôk aránya is folyamatosan növekszik. Végül, de nem utolsó sorban az egészségturizmusban rejlô lehetôségek kihasználása érdemel említést. A határ menti fürdôvárosaink mint arról már korábban is említést tettünkjelentôs vendégforgalmat realizálnak a határon túli területekrôl. Összegzés Összegzésként elmondható, hogy a határ menti turizmus kutatásánál olyan megállapításokra jutottunk, amelyek nem csak Magyarországra, hanem az újonnan csatlakozott közép-kelet európai országokra is jellemzôek: A rendszerváltozás elôtt adminisztratív eszközökkel korlátozták a határ menti turizmus kialakulását, a határ menti települések az országon belül perifériális helyzetbe kerültek. Az 1990-es években mindenhol igyekeztek ezen a perifériális helyzeten vál- 18

17 toztatni, és a már korábban csatlakozott uniós tagállamokkal jó kapcsolatokat ápolni. Ennek következtében megállapítható, hogy a határ menti turisztikai kapcsolatokban a legjobb együttmûködések a már csatlakozott országok között jöttek létre (pl. Ausztria-Magyarország viszonylatában). A közös gondolkodást tovább segítették az 1990-es évektôl létezô együttmûködések (eurorégiók, szövetségek), melyek létrejöttét szintén az Európai Unió segítette. Az együttmûködések kialakulásában nagy szerepe volt az uniós pénzügyi forrásoknak is (az elôcsatlakozási alapoknak, majd a közös ROP és Interreg pályázatoknak). A határ menti turizmus fejlôdésére pozitív hatást gyakorolt minden térségben az egyes országok Európai Uniós tagsága. A felméréseink szerint a schengeni határok nem zárták el egymástól a csatlakozni kívánó országokat, mert a határ menti turizmusban kedvezményeket léptettek érvénybe velük szemben. A schengeni határok keletre tolódása és a korábbi államhatárok megszûnése tovább segíti a közös turisztikai kapcsolatok fejlôdését. A negatív effektusok döntôen azokon a határszakaszokon alakultak ki, amelyeknél (valamilyen okból) csatlakozni csak késôbb tudó vagy nem kívánó országok és az egyes uniós tagországok között húzódnak (orosz, belorusz, ukrán, szerb és némely esetben a horvát határnál is jelentkeztek): Szigorúbb a szabályozás és átvizsgálás, Hosszú sorok kialakulásához vezetett, Kötelezôvé vált a baksis adása a határôröknek, A határ menti területek fejlesztésénél nem részesednek az uniós pénzügyi forrásokból (Horvátország 2009 óta már részt vehet a közös uniós pályázatokon), A határ menti kapcsolatok területén a turizmusiparon belül kimutatható egy nyugat-keleti és egy észak-déli lejtô, amit a jelen logika alapján a gazdasági körülmények változásával és az uniós csatlakozás sorrendjével magyarázhatunk. 19

18 FELHASZNÁLT IRODALOM Dávid L. - Baros Z. (2007) A Possible Use of Indicators for Sustainable Development in Tourism Anatolia, Vol. 18. No. 2. pp Bujdosó Z.- Dávid L.- Remenyik B. (2009) A turizmusfejlesztés lehetséges prioritásai a magyar-ukrán határtérségben. Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Neighbours and Partner: On the two sides of the border, Debrecen december 8. Houtum H. Van (2009) An overview of European Geographical Research on borders and border regions. Journal of Borderlands Studies. Special issue on European perspectives on borderlands. Vol. XV. No.1. pp Hardi T.- Rechnitzer J. (2003) Les problemes posés par la coopération transfrontaliere dans différents types de régions frontalieres hongroises a la lumiere des Accords de Schengen. MOSELLA 27: (3-4) pp Michalkó G. (2004) Bevásárlóturizmus, Kodolányi János Fôiskola, 104 p. Nemes Nagy J. (1998) Tér a társadalomkutatásban. Bevezetés a regionális tudományba. Budapest, 217 p. Mezô F. (2000) A politikai földrajz alapjai, University Press Debrecen, Debrecen, 479 p. Ratti, R. (1993) Strategies to overcame barriers: From theory to practice In: Ratti, R. - Reichman, S. (eds.) Theory and practice of transborder co-operation. Helbind&Lichtenhahn, Basel und Frankfurt am Main pp Süli-Zakar I.-Czimre K.-Teperics K. (1999) Regionalism in Central-Europe: The study of the Carpathian Euroregion from the aspect of human relations. RSA Bilbao, pp Szerzôk (Authors) Dr. Remenyik Bulcsú, BGF Turizmus Intézeti Tanszék, Dr. Tóth Géza, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Dr. Molnár Csilla, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet, Turizmus Intézeti Tanszék Dr. Bujdosó Zoltán, Károly Róbert Fôiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Sóvári Katalin, BGF Turizmus Intézeti Tanszék 20

19 Darázs Gabriella A zöldtetôépítés ösztönzésének lehetôsége Budapesten és más hazai nagyvárosokban The opportunities for green roof installations in Budapest and other cities in Hungary Összefoglalás A zöldtetôk, mint építészeti megoldások kiváló példát adnak arra, hogyan tudjuk a városok által egyre növekvô passzív épületi felületeket ökológiailag hasznosítani, és ezáltal visszacsempészni a természetet az emberek életébe. A zöldtetôk képesek a klímaváltozás és a városiasodás elôre látott hatásainak csillapítására, valamint a vízgyûjtô területek egészséges állapotának megóvására, azáltal, hogy vízelvezetési és vízelnyelési képességükkel képesek csökkenteni a lehulló csapadék lefolyásának mértékét és ütemét, ezáltal tehermenetesítve a városok csatornahálózatát. A hálózatok bizonyos szintû tehermentesítésével, és heves esôzések hatásainak csökkentésével lehetôség nyílhat arra, hogy a zöldtetôk építését egyfajta ösztönzési rendszeren keresztül elôsegítsék. Abból adódóan, hogy a zöldtetôk építése a nagymértékû csapadékvíz visszatartás és lefolyás késleltetés következtében egyúttal olyan költségektôl kímélheti meg (kárrendezés, karbantartás) a városokat, melyek átcsoportosítása lehetôséget nyújthat az ösztönzési rendszer finanszírozásához. Mindezek mellett a városban lakók, tevékenykedôk által fizetendô, sajnos drasztikusan növekvô csatornadíj is tartalmaz olyan tételeket, melyek szintén jó alapul szolgálhatnának a támogatások összegének megteremtéséhez. Kulcsszavak: zöldtetôk, csapadékvíz, csatornázás, tehermentesítés Summary Green roofs provide a great example of the ecological utilization of the growing number of unused building surfaces in cities and a way to reintroduce the natural world to people s lives. A green roof can mitigate the effects of climate change and urbanization, as well as preserve the catchment areas of rivers by draining and absorbing rainwater and thereby relieving the waste water systems in cities. The relief of the drainage systems and the decrease of storm water run-off could lead to incentives to promote the installation of green roofs, as they could save costs on damage and maintenance for cities by retaining rainwater and slowing down the run-off rate. The money saved can be used to finance the incentive system. Moreover, the drastically increasing costs for drainage paid by city dwellers and workers also contain items which could support incentives. Keywords: green roofs, rainwater, drainage, relief Bevezetés Építészeti struktúrájából, valamint az egyre csökkenô zöldfelületi arányból adódóan annak vizsgálatára, hogy hol és milyen eszközökkel lehetne a leginkább ösztönözni a zöldtetôk építését, Budapest példáján keresztül a legcélszerûbb bemutatni. A zöldtetôk építésének alapvetô szempontja, hogy megtaláljuk 21

20 azokat a területeket, ahol az építészeti szempontok alapján lehetôség van a megépítésükre, valamint az adott terület környezeti problémáira hatékony megoldásként szolgálna. A két tényezô keresztmetszetéül szolgáló területek lehetnének azok, melyek esetében, érdemes lenne elgondolkodni a zöldtetôk kialakításán. Nem csak Budapest, de az ország esetében is nehéz pontos becslést adni arra vonatkozóan, hogy az elmúlt évtizedekben, hazánkban hány négyzetméternyi zöldtetô került megépítésre, de az elmúlt évek adatai alapján, ha a fôváros esetében csak a légszennyezettségre, és a szmogriadókra gondolunk, nem nehéz belátni, hogy milyen nagy szükség lenne olyan megoldásokra, melyek jobbá tehetnék a városi lakosság életfeltételeit. Zöldtetôépítésre alkalmas területek Budapesten A környezeti szempontok, valamint a lapostetôs épületek elhelyezkedésének összevetésével jól kirajzolódik, hogy Budapest esetében melyek lennének azok a területek, amelyek alkalmasak zöldtetôk építésére, illetve, a zöldtetôk pozitív tulajdonságai kedvezôen hatnának az adott terület környezeti állapotára. Budapest esetében a belsô kerületekben, ahol a magastetôs bérházak dominálnak, valamint a kertvárosi részekben egy-két kivételtôl eltekintve ritkán találhatóak lapostetôs épületek. Ezzel szemben az átmeneti zónában, a városmag körüli gyûrûn, már sokkal nagyobb számban épültek olyan több emeletes társasházak, ipari épületek, valamint irodaházak és lakóparkok, melyek már rendelkeznek lapostetôvel. Ezen épületek esetében leginkább az extenzív 1 típusú zöldtetôk építése lenne ajánlott, mivel tetôszerkezetük még megerôsítéssel sem bírna el egy nagyobb súlyú intenzív zöldtetôt. Az átmeneti zónában elhelyezkedô régebb típusú épületek esetleges felújításával azonban egybeköthetô lenne zöldtetôk megépítése is. Az új építésû lapostetôs épületeknél már könnyebb a helyzet. A fôképp irodaházak, lakóparkok, plázák esetében már a kivitelezéskor érdemes beépíteni a zöldtetôt, és az igényeknek megfelelôen kiválasztani a típusát. Az újonnan épült ilyen épületek leginkább az átmeneti zónában helyezkednek el, de eltérô igényeik miatt, annak más-más részein. Amíg a lakóparkok inkább az átmeneti zóna külsô részén helyezkednek el, egyszerre élvezve a belváros közelségét, és a nagyobb zöldfelületi arányt, addig az irodaházak a zóna belsô részére csomópontokba települve helyezkednek el, minél közelebb a belvároshoz, illetve a nagy forgalmú útszakaszokhoz. Ezeknél az új építésû épületeknél már érdemes lenne kötelezôvé tenni legalább extenzív típusú zöldtetôk kialakítását, vagy mindinkább olyan ösztönzô rendszert alkalmazni, mely érdekeltté teszi a befektetôket a zöldtetôk megépítésére. Sajnos arra vonatkozóan, hogy ténylegesen mekkora a lapostetôk aránya, még nem készült pontos felmérés. A tanulmány, csak hozzávetôlegesen próbál képet adni arról, hogy mekkora lehet az arányuk. A dolgozat számításai szerint 2 Budapesten körülbelül m 2 -nyi lapostetôs épület lehet, mely a beépített területek 3-5%-át jelenti. Természetesen ez a majd 6,5 km 2 -nyi területû lapostetô nem mindegyike alkalmas statikai szempontból zöldtetôk építésére. Az egykori ipari területeken létesült épületek, valamint a néhol 10 emeletet is elérô lakóte- 1 A zöldtetôk körében alapvetôen kétféle típust különböztetünk meg. Kertészeti szempontból a zöldtetôknek két jól elkülöníthetô fajtája, az extenzív és az intenzív zöldtetô ismeretes. A két típus közötti alapvetô különbséget a tetôfödém lejtésszöge és terhelése, az ültetôközeg vastagsága, az öntözés típusa, valamint a telepített növényzet típusa adja. Mindegyik zöldtetô típus a növénytakaró számtalan kialakítási formájának lehetôségével rendelkezik, egymásba folyó átmenetekkel, és termôhelyi különbségekkel. (FLL,2002) 2 Lapostetôs épületek feltárása és azok méretének becslése alapján. (Szabó 2009) 22

A HATÁR MENTI KISTÉRSÉGEK TURIZMUSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A DRÁVA MENTI TERÜLETEKEN Remenyik Bulcsú-Tóth Géza-Molnár Csilla-Bujdosó Zoltán

A HATÁR MENTI KISTÉRSÉGEK TURIZMUSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A DRÁVA MENTI TERÜLETEKEN Remenyik Bulcsú-Tóth Géza-Molnár Csilla-Bujdosó Zoltán A HATÁR MENTI KISTÉRSÉGEK TURIZMUSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A DRÁVA MENTI TERÜLETEKEN Remenyik Bulcsú-Tóth Géza-Molnár Csilla-Bujdosó Zoltán MAGYAR ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja, hogy a Központi

Részletesebben

A határ menti és a határon átívelő idegenforgalmi lehetőségek Magyarország, Horvátország és Szerbia esetében

A határ menti és a határon átívelő idegenforgalmi lehetőségek Magyarország, Horvátország és Szerbia esetében Dr. Muhi B. Béla és Dr. Reményik Bulcsú A határ menti és a határon átívelő idegenforgalmi lehetőségek Magyarország, Horvátország és Szerbia esetében Absztrakt: Vitathatatlan tény, hogy a turizmus mára

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken Mrekva László okleveles építőmérnök A települési vízgazdálkodás kapcsolódásai (Gayer, 2005) 2 3 a mai városi

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114.

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114. PUBLIKÁCIÓS LISTA I. FOLYÓIRATCIKK: I/1. Magyar nyelvű hazai lapban: Molnár, Cs. Tóth, G. Kincses, Á.: A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. Turizmus

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

Gössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra

Gössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra 1008 generálását az IAB Intézményi Panelfelvétel egyik hullámából. Ez volt az első olyan, gazdasági szervezetekre vonatozó adatállomány, melyet szintetikus állománnyá alakítva adott ki statisztikai hivatal.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Nemzetközi utazások, 2007. év

Nemzetközi utazások, 2007. év Közzététel: 2008. február 21. Következik: 2008. február 22. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2007. II félév Sorszám:31. Nemzetközi utazások, 2007. év 2007-ben előzetes adatok szerint 39,4 millió

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben