MŰHELY. A lehetőség mint logikai és ontológiai kategória

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MŰHELY. A lehetőség mint logikai és ontológiai kategória"

Átírás

1 Schmidt Dániel ŰHLY A lehetőség mint logikai és ontológiai kategória Valószínűleg kevés olyan fogalom akad a filozófia történetében, mint a lehetőségfogalom, amely elválaszthatatlanul összefonódott a lét értésének változatos formáival, s mindmáig feltáratlan eredetű praktikussága és magától értetődősége okán általában is a gondolkodás nélkülözhetetlen eszközévé vált. A fogalom karrierje azonban nem praktikussága és magától értetődősége miatt figyelemre méltó (ezen az alapon ugyanis még a kopula is dicséretes sikertörténetet tudhat magáénak), hanem azért, mert azon kifejezetten filozófiai alapterminusok egyike, amely nem csupán rendkívüli kognitív-szemantikai töltöttsége, hanem lényegi genezise által a legközelebbi rokonságban áll a lét fogalmával. Éppen e rokonság folytán csak fenntartásokkal beszélhetünk a lehetőség filozófiai sikertörténetéről, de nem azért, mert rokona rossz hírt hoz rá, hanem mert e rokonság genealógiája a családi vonások között sajátos, csakis erre a rokoni kapcsolatra jellemző rendellenességeket állapíthat meg. A lehetőség genealógiájának műveléséhez rögvest az a kissé ijesztő és sokakat feltehetőleg e munkától véglegesen eltántorító felismerés társul, hogy gyakorlatilag nincs különbség a fogalom áthagyományozott és ez utóbbi folyamatban szüntelenül változó értelemtörténése, valamint a filozófia története/történése között. Nincsenek bezáruló narratívák, telítődött indexek és mindent lefödő kataszterek. Ha mindezek adva lennének, akkor fölöslegessé válna a lehetőség értelemkérdése, sőt talán az értelme is. nnek az állapotnak alaposabb felmérésével az is nyilvánvalóvá válik, hogy önmagában annak belátása nem késztethet az értelemkérdés megfogalmazására vagy eddigi írásos előfordulásainak vizsgálatára, hogy ez az értelemtörténés lezárulatlan, s ekként az értelem további módosulásainak egy vélhetően szerencsés kiteljesülésre, megvilágosodásra irányuló végtelen játéktereként áll előttünk. Továbbá az sem válhat a lehetőség filozófiai kutatásának alapindítékává, hogy annak története megannyi megoldatlan, mindmáig rejtélyes feladványt tartogat számunkra. indezek az indítékok csak járulékosan kísérhetik a kutatást, mint az értelem kifejtéséhez megelőlegezetten társuló félig-meddig alkalmas segédeszközök, apró örömök, bosszúságok és a szinte mindent túlélő remény. A felsoroltak egyike sem képes azonban a kutatásnak elégséges alapját képezni abban az értelemben, ahogyan az értelemkérdés lényegi természete azt számunkra feltárja. Dolgozatomban nem törekszem a modalitások s ezen belül a lehetőség problématörténetének részletes és szisztematikus leírására, hiszen ezt már többen is elvégezték. Több mint említésre méltó itt August Faust 1932-ben megjelent monumentális, Der öglichkeitsgedanke: systemgeschichtliche Untersuchungen című vállalkozása, amelynek két kötetében Faust a legapróbb részletekbe menően áttekinti a görög, valamint a keresztény lehetőségfogalom/fogalmak tanulmány kidolgozását az urópai Szociális Alap által között társfinanszírozott A doktori képzés mint fő tényező a társadalmi-gazdasági és humán tudományi kutatások fejlődésében POSDRU 6/1.5/S/4 szerződés alapján elnyert támogatás tette lehetővé.

2 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 81 történetét. A szóban forgó munkát korabeli recenziók azon utolsó német nyelvű szubsztanciális monográfiák közé sorolják, amelyek részben 1 újkantiánus indíttatásból a metafizikai alapkérdések szisztematikus-történeti feltárására törekedtek. Faust is kimondottan a kritikai filozófia alapkérdéseitől mint lehetőségkérdésektől (öglichkeitsfragen; pl. miként lehetségesek szintetikus a priori ítéletek? stb.) ihletve és a filozófiának lehetőségtudományként való wolffi meghatározását komolyan véve fordul a lehetőségfogalom története felé. űvében amely bizonyos részletkérdések jelentőségének megítélésében fent megállapított ihletettsége folytán esetenként nemkívánatos hangsúlyeltolódásokat, hiányosságokat tartalmaz a lehetőségfogalmat elsősorban nem mint puszta formállogikai következményt vizsgálja, hanem azokat a háttérben működő ontológiai, etikai és vallásos eredetű problémákat igyekszik feltárni, amelyek együttesen vezettek a lehetőségnek mint látszólag pusztán formállogikai kérdésnek felbukkanásához. August Faust példáján is látható tehát, hogy a lehetőség problémája többet érdemel a technikai jellegű kérdéseket általában megillető figyelemnél, s hogy ennek elterjedtebb és látszólag ismertebb fogalma, amely e látszólagosságából következően pusztán logikai problémaként nyomul előtérbe, csak egyfajta mellékterméke a léttel, az élettel kapcsolatos metafizikai kérdéseknek. Faust rendkívül értékes rendszertörténeti munkássága dacára is a lehetőség és általában a modalitások a filozófia legelfeledettebb problémái közé sorolhatók, azonban ez a nagymértékű megfeledkezés Ingetrud Pape szerint egyáltalán nem esetleges. Pape megítélése szerint ugyanis egyetlen filozófiai probléma sem ment át olyan áttekinthetetlen fejlődésen, és ugyanakkor nincs még egy olyan eseménydús múlttal rendelkező probléma, mint a modalitások problémája, amely egyben a metafizika története megértésének kizárólagos előfeltétele is, hiszen minden központi metafizikai kérdés a lét modális struktúrájával kapcsolatos döntést implikál. 2 Ingetrud Pape Tradition und Transformation der odalität című műve hallatlanul fontos adalékokkal járul hozzá a probléma rendszertörténeti megragadásához. Legsajátabb érdeme, hogy August Fausttal ellentétben a problémát valóban a maga szisztematikus egészében mint modalitásproblémát vizsgálja, s így kutatásának történeti territóriumát adekvátabban le tudja szűkíteni és födni. nnek következtében a lehetőséggel kapcsolatos vizsgálódásai többnyire az újkor modalitáselméleteire korlátozódnak, hiszen a modalitás ma ismert specifikus terminológiai használata először Kantnál jelenik meg, és ettől kezdődően válnak a megismerés, ítélet és létezés modális meghatározottságai a modalitás gyűjtőneve alatt egységes problémakomplexummá. Természetesen a tárgyterületnek ez a leszűkítése minden igazolt legitimitása ellenére sem mentes az önkényességtől, hiszen a modalitásprobléma gyökerei (és máig megoldatlan rejtélyei, apóriái) a felvilágosodáson, a skolasztikán túl a görögökig s kiváltképp Arisztotelész lehetőségfogalmáig nyúlnak értelemszerűen nem abban a letisztult formában, ahogyan azok a Tiszta ész kritikájából vagy Hegel Logikájából váltak ismertté. 1 Az újkantiánus modálfilozófiát a maga ténylegességében és a rá jellemző módosulásaiban Hermann Cohen, különösen pedig Paul Natorp képviseli. Natorp Philosophische Systematik c. művében sajátos modalitáselméletet dolgoz ki, amelynek egyik alapvető kategóriája, a lehetőség megszűnik meghatározatlan valóságnak vagy a lét és a nemlét közötti átmenetnek lenni, alapkategória, plena potentia lesz: Warum ist dies die erste Kategorie? Weil sie die rstheit, den Ansatz, Anhub zum Sein und Sinn selbst bedeutet, de Grund selbst alles Gründens und Gegründetseins. Paul Natorp: Philosophische Systematik. Hamburg Ingetrud Pape: Tradition und Transformation der odalität. rster Band. öglichkeit und Unmöglichkeit. Hamburg

3 82 ŰHLY Arra való tekintettel, hogy valóban kiváló, a lehetőségproblematika mélyére hatoló történeti munkák léteznek, a dolgozat nem e történet reprodukálásának szándékával jött létre, hanem elsősorban a filozófiai lehetőségfogalom szűkebb történetében uralkodó két alapértelmének (a logikainak és reálisnak) belső összefüggéseit az ontológiai lehetőségfogalom genezisének kérdéskörébe ágyazva vizsgálja. A szisztematikus-történeti referenciamunkák sora olyan művekkel, elméletekkel egészül ki, amelyek a modalitás tradíciójának kritikai reflexiójából nőttek ki. Ide sorolhatjuk mindenekelőtt Natorp és Nicolai Hartmann egynémely vonatkozásban rokonítható 3 modalitáselméleteit. Olyan elméletekről van itt szó többnyire, amelyekben valóban lezajlik a modalitások, valamint a lehetőség szó szerint vett transzformációja. Dolgozatomban nagyobb figyelmet Nicolai Hartmann elméletének, hagyománykritikájának szentelek, amit a öglichkeit und Wirklichkeitban 4 dolgozott ki részletesen. Hartmannak a modalitásokkal kapcsolatos törekvése tulajdonképpen ontológiai programjának magját képezi annyiban, amennyiben az alapvető de a Kant utáni bölcseletben többnyire túllogicizált létkategóriákat eredeti ontológiai környezetükbe ülteti vissza. Harcát nem csupán a 19. századi értelmezésekkel vívja, hanem magával a dologgal is: az értelmezése szerinti metafizikai alapkérdésekhez az ún. modálanalízis segítségével lehatolva a reállét belső ontológiai aspektusát próbálja kifejezni. 5 Anélkül, hogy Hartmann nézeteinek helyességét illetően állást foglalnék, néhány hipotézisét tézisem szempontjából kulcsfontosságúnak vélem. zek közül a legfontosabb, álláspontom szerint, az a kitüntetett figyelem, amiben a megarai iskola κυριευον λογος-ként, mestergondolatként elhíresült tézisét részesíti. Tézisemet megvilágítandó visszautalnék itt Pape gondolatára, miszerint minden centrális metafizikai kérdés és állásfoglalás egy a lét modális struktúrájával kapcsolatos döntést implikál. Úgy tűnik, hogy ezt a döntést Arisztotelész elhatárolódva a megaraiaktól a etafi zika Θ-ban hozza meg 6 a lehetőség és a valóság határozott elkülönítésével. 7 Hartmann Arisztotelész lehetőségfogalmával kapcsolatos álláspontja egyetlen tőmondatára redukálható: a puszta képesség csak részlehetőség. 8 A dolgozatomban annak eldöntéséhez próbálok támpontokat találni, hogy ez valóban így van-e. Ugyanis amennyiben igaz ez a kijelentés, kérdés, hogy milyen módon tettünk szert a lehetőségnek egy teljesebb fogalmára, és mennyiben képezhet az ún. Totalmöglichkeit ellentmondásmentes és életképes alternatívát? A fenti szálon induló vizsgálódás a problémakomplexumot teljes egészében mozgásba hozza. 3 Kutatásom szempontjából lényeges egybeesés éppen a lehetőség modalitásának mindkettejüknél kiemelt szerepe. 4 Nicolai Hartmann: öglichkeit und Wirklichkeit. Berlin Die odalanalyse dringt in das Gefüge von öglichkeit und Wirklichkeit, Notwendigkeit und Zufälligkeit ein und gewinnt aus dem eigenartigen Verhältnis, welches die odi im Zuge des Weltgeschehens miteinander eingehen, den ontologischen Innenaspekt des Realseins als solchen [...] Uo. III. 6 Hintikka egyenesen azt állítja, s ezzel izgalmas elemzések útját nyitja meg, hogy a etafi zika Θ és ezzel egyetemben Arisztotelész modalitáselméletének raison d être-je a Θ-t megelőző könyvekben található szubsztanciatana, amely önmagában véve nem áll ellentmondásban az eleai és megarai tanokkal. Jaakko Hintikka: Analyses of Aristotle. New York Utalva a megarai mestergondolatra: Az ilyen állítások tehát megsemmisítik úgy a mozgást, mint a keletkezést. 1047a Arisztotelész: etafi zika. Ford. Halasy-Nagy József. Szeged Die bloße Fähigkeit ist eben nur Teilmöglichkeit. Hartmann: i. m. 184.

4 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 83 A valós és a lehetséges összetartozásának megarai tézise és utóélete Arisztotelész etafizikájában (Θ 1046b) A megarai-affaire a modálontológia történetének egyik legvitatottabb pontja, és több értelmezés alapján is az ontológiai lehetőségfogalom bölcsőjének tekinthető, mert Arisztotelész többek között éppen a megarai tézis elutasításával és cáfolatával szélesíti δύναμις-fogalmának értelmét oly módon, hogy az attól kezdve már nemcsak az általában vett kinetikus erő hordozójaként, hanem a létre vonatkozó, azt teljesebben és változatosabban artikuláló fenoménként működik. 9 Arisztotelész alapgondolata amely ma már annyira magától értetődőnek tetszik az, hogy a lehetőségnek és valóságnak valami különbözőnek kell lennie, és nem azonosnak, mint ahogy a megaraiak gondolták. 10 A polémiát a lét tudományának kontextuális rendjébe szervező etafi zika Θ a szubsztanciáról szóló könyvek (Ζ, Η, Θ) része, amely mindamellett az arisztotelészi modálontológiai kutatás főbb momentumait a legösszeszedettebb formában tartalmazza. Nyilván nem ez az egyetlen hely az arisztotelészi műben, amely a lét modalitásainak elméletét érvényesíti, de az rendszeres kifejtésben egyedül itt található meg. Hipotézisem, amelynek alátámasztását a kommentárirodalom számos helyével el tudom végezni, nem a kényelem vagy leszűkített problémaérzékenység következménye, hanem annak belátásából származik, hogy a Θ tárgyalandó helye a metafizika történetének legnehezebb 11 döntését dokumentálja. nnek tételes bizonyítását nem fogom prezentálni, csupán jelzem a legfontosabb elméleti-kritikai leágazásait, amelyek között a fennálló különbözőségek és helyenkénti radikális ellentétek modálontológiai paradigmákat takarnak. Ahogy ezt felvázoljuk, a döntés nehézsége az itt előtérbe nyomuló fenomének kifejtésének elhatározásában oldódik fel, illetve abból köszön vissza. 12 Vannak azonban némelyek, mint pl. a megaraiak, akik azt állítják, hogy valaminek csak akkor van lehetősége, ha valóban tevékeny, mert ha nem tevékeny, akkor lehetősége sincs [...] 13 Így hangzik a megarai tézis Arisztotelész tolmácsolásában. lsőre és a Θ 3. fejezetében olvasható cáfolat tükrében a probléma alig érdemel nagyobb figyelmet, mint amennyit pl. a természetfilozófusok nézeteinek szentelünk, azaz olyan, mintha egy egyszerű, mellékszereplőknek kijáró játszottak még megállapítás volna. A megarai tézis az ilyen típusú felcímkézésnek 9 Das Können bezieht sich nicht mehr nur auf Bewegung, sondern auf Sein. Josef Stallmach: Dynamis und nergeia. Untersuchungen am Werk des Aristoteles zur Problemgeschichte von öglichkeit und Wirklichkeit. eisenheim am Glan Θ a 18. Hinter dieser scheinbaren Selbstverständlichkeit liegt [ ] die Aporie des ontologischen öglichkeitsdenkens. [ ] So ist dieser öglichkeitsgedanke auch von seiner ersten reflexen rfassung und ausdrücklichen philosophischen Formulierung an bis in unsere Tage nicht unbestritten geblieben. Stallmach: i. m. 62. Fontos gondolat, hiszen azt támasztja alá, hogy ez a magától értetődőség az itt kifejtett ontológiai lehetőségfogalom univerzális-kognitív rögzülésére utal, amely valószínűleg már csak e magától értetődősége folytán sem maradhatott teljesen észrevétlenül. A lehetőségnek oly módon való elgondolása, amely nem ütközik az arisztotelészi paradigmával (mármint ezzel a magától értetődőséggel) ebben a lerögzült univerzális keretben mozog. 11 A nehézsége nem abban áll, hogy ezt a döntést bárki vagy éppen Arisztotelész nagy kínok között hozta volna meg, hanem abban, hogy közvetlenül az igaz lét megnyilatkozásának gátlója vagy elősegítője lehet. 12 zt a kifejtést is végigkövetjük a etafi zika tulajdonképpeni ontológiai lehetőségfogalmának kidolgozása mentén: ἐπὶ πλέον. Vö. e tanulmány 2. fejezetével. 13 Arisztotelész: etafi zika b29 Εἰσὶ δέ τινες οἵ φασιν, οἷον οἱ Μεγαρικοί, ὅταν ἐνεργῇ μόνον δύνασθαι, ὅταν δὲ μὴ ἐνεργῇ οὐ δύνασθαι.

5 84 ŰHLY a dolog természetéből fakadóan ellenáll, de nem azért, mert elvont fogalmiságában korszerű (noha téves) ontológiai tézisnek minősül, hanem azért, mert egy alapvető létfenoménről, a lét modális szerkezetéről mond, illetve egy vita kiindulópontjává válva mondat valamit. 14 A vita tulajdonképpen a δύναμις értelméről 15 és valóságáról folyik, ami ebben a fázisában az ontológiai lehetőségfogalom általunk részben ismert, illetve feltárandó értelemhorizontjának csupán aporetikus melegágyát képezi. A δύναμις valóságossága pedig úgy válik problémává mint a mozgás princípiumának (ἀρχὴ κινήσεως ἢ μεταβολῆς) hatóköre. A kérdés, hogy amenynyiben a valóságos a jelenlevő, a tulajdonképpeni jelenlét (Anwesenheit, παρουσια), akkor a δύναμις mennyiben tekinthető valóságosnak, ha nincs (még) mozgás, vagyis ha jelenlétét minden kétséget kizáróan csak a másban (ἐν ἑτέρῳ) megnyilvánuló tevékeny valóság, a megvalósulás mutatja meg? Arisztotelész gyakori példája alapján a ház építésében, illetve magában a ház elkészültében (ebben az egyedi másban) nyilvánul meg igazán az építész ebbéli képessége, az ti. hogy az építés képességével ténylegesen rendelkezik (εχειν). Ám a δύναμις a vele való bírásban van jelen, és nem kizárólag a megvalósulásban megnyilvánuló tapasztalható kéznéllét révén, amely itt a ház elő-állítottságának princípiumaként, tulajdonképpeni megépítésén végigmozgó-mozgatott létező valóságaként ismeretes; a δύναμις-szal való rendelkezés által a δύναμις tehát a természeti hatásra, az eszes cselekvésre és alkotásra képesben és általában a lehetségesben, a δυνατὸν-ban is sajátos módon, de nem szembeszökően van jelen. Következésképp a mozgásként értett lehetőség valósága, az energeiának a mozgásra szűkített értelme ez tehát az az általános értelmezési keret, amelyben a megaraiak maguk is mozognak a tevékeny valóság (energeia) szembeötlő jelenlétének (Anwesenheit) vagy távollétének, hiányának (Abwesenheit) ontikus érvényességén múlik; ha nincs ez a mozgás, a δύναμις valósága is kérdésessé válik. Az ebből származó paradoxon egyik lehetséges megoldása a következő: Aristoteles kann dieser These nur so begegnen, daß er zeigt: Nichtvollzug einer δύναμις ist nicht schon Abwesenheit; und umgekehrt: Vollzug ist nicht einfach nur Anwesenheit. Darin liegt grundsätzlich: Das Wesen der Anwesenheit muß voller und wandelbarer und nicht in der bisherigen weiten und unbestimmten Allgemeinheit verstanden werden, wie das von Seiten der egariker geschieht. Das Wesen des Seins verlangt eine ursprünglichere Aufhellung und Fassung; das ist die innerste Tendenz des ganzen Kapitels Ist man allerdings schon stillschweigend unter sich übereingekommen, wie unsere Philosophieprofessoren und -historiker, daß hier jetzt längst gelöste Fragen unbeholfen, aber sophistisch hin und her gezerrt werden, dan sieht man nicht ein, warum für die Auslegung dieser veralteten Streitereien irgendwelche Anstrengung aufgebracht werden soll. Aber wir wollen das auch nicht verlangen. s wäre schon zuviel verlangt, wenn diese fortgeschrittenen Herren nur eingestehen sollten, sie verstünden nicht, was da steht. artin Heidegger: Aristoteles, etaphysik Θ 1-3. Von Wesen und Wirklichkeit der Kraft. Frankfurt am ain gyesek már hallgatólagosan megállapodtak abban, amint tették ezt filozófiaprofesszoraink és -történészeink, hogy itt rég megoldott kérdések esetlen, de szofisztikus ide-oda rakosgatása történik, ezért nem látják be, miért szükséges bármilyen erőfeszítést tenni egy ilyen porlepte vita kifejtésére. zt azonban mi sem követeljük meg. ár annak megkövetelése is sok lenne, hogy ezek az előrehaladott urak belássák: semmit nem értenek abból, amiről itt szó van. (Fordítás tőlem S. D.) 15 Lásd e tanulmány 2. fejezetét. 16,,Arisztotelész ezzel a tézissel oly módon helyezkedik szembe, hogy megmutatja: a δύναμις nem-lefolyása (Nichtvollzug) még nem távollét, és viszont: a végbemenés nem egyszerűen csak jelenlét. nnek alapja, hogy: a jelenlét lényege teljesebben és változóbban értendő, nem pedig az eddigi tág és meghatározatlanul hagyott általánosságában, mint ahogyan azt a megaraiak teszik. A lét lényege egy eredendőbb megvilágítást és megragadást követel meg; ez ennek a fejezetnek a legbelsőbb törekvése. (Fordítás tőlem S.D.) Heidegger: i. m. 184.

6 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 85 Heidegger interpretációja szerint itt egy olyan alapvető létfenomén megvilágításának a követelménye merül fel, amely túlmutat a δύναμις κατα κινησιν jó görög 17 fogalmi keretein: hiszen a megarai gondolat az erőt kizárólag megjelenő közvetlenségében és hatásfolyamatában ismeri el, olyanként, ami csak önmaga lefolyásában megnyilvánulva, post factum nevezhető valóságosnak. A probléma a lét lényegének eredendőbb megvilágítását és megragadását követeli meg: a lét lényege a jelenlét lényege, amely a megarai gondolkodásban meghatározatlanul és általánosságban hagyott hátterét képezi a δύναμις lefolyásának, folyamatának. S noha a felek egyetértenek azt illetően, hogy a δύναμις valósága a mozgás, Arisztotelész nem fogadhatja el az erő valóságának csupán megvalósulási folyamatára való korlátozását. záltal ugyanis megmagyarázhatatlan maradna a megvalósulás folyamatát, a megvalósulást megelőző tiszta (ontológiai) lehetőség státusa. Heidegger kérdése, amellyel Arisztotelészt követve 18 lényegében továbblép a terméketlennek, szofisztikusnak látszó paradoxonon, a megaraiak számára rejtve maradt alapfenomént veszi célba: Wie begegnet nun Aristoteles der megarischen Gleichsetzung von Wirklichkeit einer Kraft und Verwirklichung derselben im Vollzug: auf welchem Wege zeigt er, daß Nichtvollzug nicht schon Abwesenheit ist? 19 i van tehát a viszszatartott δύναμις-szal, amely megelőzi a megvalósulás lefolyását? ilyen úton-módon lehet megmutatni, hogy egy lehetőség megvalósulásának le-nem-folyása még nem a lehetőség távolléte vagy hiánya? Heidegger szerint 20 ha nem a polémia tényére, a szembenállásra, hanem arra figyelünk, amit Arisztotelész ezen a helyen mint pozitívat fogalmaz meg, e pozitív-explikatív hozzáállás eredményeinek bőséges halmazát találjuk. lőször is a δύναμις sajátos valóságát pillantjuk meg, amely Arisztotelésznél hangsúlyozottan a vele való bírás, rendelkezés (ἕξει), a nem kizárólag konkrét és mindenekelőtt szembeötlő megvalósulás (Am-Werke-sein). 21 A képességgel való rendelkezés fenomenálisan begyakorlássá alakul át, s a birtoklás a képesség kezelése és igazgatása lesz a gyakorlottság tágabb értelmében. ég mielőtt gondtalanul belemerülnénk azoknak az egzisztenciális alapfenoméneknek a felmutatásába, amelyeket Arisztotelész-interpretációjában Heidegger jelzett, fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon a megarai-kérdés ezzel kielégítő megoldást kapott-e. Valóban úgy áll a helyzet, ahogy azt Brogan is állítja: the egarians miss and are not capable of understanding? 22 (Kiemelés tőlem S. D.) Valóban képtelenek lennének megérteni a megaraiak, hogy egy adott képesség megvalósulását és annak lefolyását megelőzően is egy bizonyos formában adott kell 17 Uo Valamint az Arisztotelész által csak példában (1046 b32 a 2) jelzett fenomént részletesen explikálva. 19 Hogyan szembesül Arisztotelész egy erő valóságának és a végbemenés során történő megvalósulásának megarai azonossá-tételével: milyen módon mutatja meg, hogy a nem-végbemenés egyben nem jelent távollétet is? (Fordítás tőlem S. D.) Uo Uo Aristoteles leugnet nicht das ἐνέργειν, das Am-Werke-sein al eine Weise, wie die δύναμις wirklich ist, aber er leugnet, daß dieses die einzige und die grundlegende Weise der Wirklichkeit einer Kraft ist. Uo. 22 What the egarians miss and are not capable of understanding is the being of movement as transition, Übergang. Because they collapse the difference between dunamis and energeia they are unable to account for the relationality of things and for the possibility of movement. Walter A. Brogan: Heidegger and Aristotle. The twofoldness of being. State University Press New York Annak ellenére, hogy Brogan szinte minden tekintetben kiválóan elemzi a kérdést Heidegger Von Wesen und Wirklichkeit der Kraft c. előadásának mentén, úgy vélem, hogy az ilyen kategorikus állásfoglalás ebben a vitában egyrészt eltávolodik a kérdező-nyitottság követelményétől, amely Heidegger előadása minden ízében megfelel, illetve ezáltal megszünteti a középpontban álló probléma aporetikus jellegét is.

7 86 ŰHLY legyen? Vagy inkább itt a lehetőség jelenlétének és valóságának olyan elgondolásáról van szó, amely nem a mozgás és a keletkezés tagadásához vezet el, hanem annak az egyedi mozgásokat a létezés egészébe integráló és ennek köszönhető (de nem egyszerűen valami meghatározatlan általános, unbestimmte Allgemeinheit) átfogó affirmálásához? Úgy vélem, hogy ezeknek a kérdéseknek a felvetésével jutunk el ténylegesen annak a problémának a középpontjába, amelyet a régiek általában mint öglichkeitsgedanke -t próbáltak tetten érni. Az ontológiai kutatásnak azon területe ez, ahol nem a megoldások, hanem a kérdések vannak túlsúlyban. Az e területre jellemző kérdésekből rajzolódnak ki ugyanis azok a differenciált kutatási irányok, amelyek egyrészt a etafi zika centrális törekvésében, a lét értelmének megvilágításában (valamint értelemszerűen a lehetőségként és valóságként értett kétoldalú létgondolat kifejtésében), másrészt a lét egészére vonatkozó intuíciók alapozó kifejezéskísérletében testesülnek meg. A fentiek értelmében két modálontológiai paradigmáról beszélhetünk, amelyeknek közös előfeltevése, hogy a jelenlevő mindenképp valóságos, ám a még-nem-jelenlevő és a már-nemjelenlevő létmódjával kapcsolatban eltérő nézeteket tartalmaznak. A dolog természetéből fakadóan ez a különbség tulajdonképpen az ontológiai lehetőség struktúráját érinti, amelynek szerves alkotóeleme a lehetőség még-nem-léte, a léttel és nemléttel szembeni kezdeti indifferenciája, a hiányléte, a valóságra való vonatkoztatottsága, a kezdeti indifferenciájának megszüntetése a megvalósulás által és kontingenciája. 23 Látható tehát, hogy a jelenlevő bizonyos aspektusai kapcsán áll fenn nézeteltérés; Heidegger szerint a megarai tézis tulajdonképpeni hiányossága nem abban áll, hogy a lehetőség valóságát kizárólag annak végbemenésébe, lefolyásába helyezi, hanem hogy ez a végbemenés (Vollzug) itt egyoldalúan és nem teljes lényegében van megragadva. 24 A megvalósult lehetőséget jelenlétként és a megvalósulás előtt állót távollétként értelmezni lehetséges, de annál pontosabban domborítja ki a δύναμις sajátos valóságát a praxis megszerzésének és gyakorlásának vagy a gyakorlatnak mint olyannak általában vett értelme. Heidegger a Vollzug-Nichtvollzug formális és oda nem illő spekulációkra is alkalmat teremtő fogalmakat az Ausübung-inübung/ingeübtsein fogalompárra cseréli az értelmezésben: a δύναμις tevékenység avagy megvalósulás előtti valósága a gyakorlottságban, egy techné bírásában (ἕξει τὴν τέχνην) van visszatartva, amely a maga során rendszerint nem lehet semmivé, csak kivételesen válhat elfeledetté, elvesztetté szerencsétlenség vagy akár az idő következtében. 25 A δύναμις hiánylétét három fenomén jelzi: λήθη, πάθος, χρόνος, 26 amelyek a maguk során szoros kapcsolatban állnak a képesség megvalósulásának három értelmével: 1) a képesség tulajdonképpeni jelenlétével, 2) a lefolyással magával és 3) a lefolyásban elő-állítottal Vö. Stallmach: i. m. 55. skk. 24 Heidegger: i. m Uo. továbbá vö. etafizika 1047 a2. 26 Brogan is felfigyel arra, hogy Heidegger a vitatott problémát az idő kérdésével társítja, sőt nevén nevezve a dolgot tovább is megy, és az erő Ausübung -ját megelőző valóságát (közel sem elsőként) khairológiai időbeliségnek nevezi: At the heart of dunamis in Aristotle s sense, which involves the ceasing and withdrawing of practice, where the dunamis is drawn up into itself, is what I would like to call chairologigal temporality. [ ] This khairos wich is other than chronos always involves ceasing, disruption, rupture, the breaking off of activity. Brogan: i. m hhez lásd még Virgil Ciomoş: Platón A Perzsa versus Arisztotelész A Görög. Kellék 1997/ Vö. Heidegger: i. m Az erő folytonosságának, ti. valóságának alapja a techné időfolytonossága (ἀεὶ γὰρ ἔστιν), az egyedi lefolyások keletkezése és elmúlása, ugyanakkor az adott képesség feledés vagy szerencsétlenség útján elszenvedett elvesztése vagy az idő rendje szerint zajló elmúlás a semleges χρόνος előterében zajlik. A tiszta lehetőség a képesség értelmében sajátos időbeliséggel rendelkezik.

8 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 87 Az eddigi fejtegetések alapján minden arra utal, hogy a Von Wesen und Wirklichkeit der Kraft Arisztotelész pozitív hozzájárulásai alapján a lehetőség és valóság értelmében vett lét időbeliségének explikálását tűzi ki céljául, mindazt, ami a etafi zika Θ-ban kifejtetlenül alkotja a συμβαίνοντα ἄτοπα-t (a megarai tézis értelmetlen következményeit) felsoroló apagogikus cáfolatát. Stallmach Arisztotelész fő antitézisét a még-nem -tézisnek nevezi: amely alapján ami még nincs, az már elő van készítve a már létezőkben, és nem akármilyen létfeltételekkel áll összhangban, hogy így bármi lehetségessé váljon, hanem meghatározott feltételekkel. 28 Ha a fenti eljárásmód szabálya szerint abból indulunk ki, hogy ezek a feltételek nem adottak, akkor a folyamatban olyan törések keletkeznek, amelyek nemcsak a mozgást és a keletkezést számolják fel, hanem az idő folytonosságát is. Ha azonban a kérdést egyetemes lehetőségfeltétele, az idő alapján vizsgáljuk, akkor világossá válik, hogy ennek a diszkontinuitásnak a felmerülése valamilyen összefüggésben áll a vitatott fenomén-meghatározások alapját képező időkoncepcióval is. Nem azonos struktúrát mutat a khronosz és a kairosz, mint ahogy nem ugyanabban az értelemben beszélünk pillanatról a mozgás mértékeként meghatározott idő és a kellő pillanat esetében sem. Jóllehet Arisztotelész ezzel tisztában volt, mégsem adott pontos útmutatást azt illetően, hogy a természet indifferens időfolyamába milyen törvényszerűségeknek engedelmeskedve illeszkedik a léleknek és az abból kiinduló cselekvéseknek ez a specifikus időisége. Kutatásomban ennek a kérdésnek két vetülete is rendkívül fontos: orientatív szemponttá válik a lehetőség aporetikájának távlati kifejtésében, amely során azt a hipotézist támasztanám alá, hogy a megarai értetlenség hátterében részben az idő meghatározatlansága áll. ásrészt Arisztotelész hermeneutikai aktualitását ennek az apóriának egzisztenciális meghaladás-kísérletére vezethetjük vissza. Az arisztotelészi δύναμις többértelműsége Az arisztotelészi δύναμις-fogalom első és a legkönnyebben fellelhető definíciója tételesen a etafi zika Δ könyvében található, ahol a szöveghely funkciójának megfelelően azok az értelmek is említésre kerülnek, amelyek a fogalommal valamilyen vonatkozásban állnak, vagy mert köznyelvi használatuk okán magyarázatra szorulnak. nnek értelmében megtudhatjuk, hogy közismertebb formájában δύναμις-nak mondjuk (λέγεται), illetve nevezzük a mozgás és változás elvét, amennyiben az egy másban végbemenő mozgás, illetve változás, vagy egy olyan létezőben végbemenő, amit másnak tekintünk (ἀρχὴ κινήσεως ἢ μεταβολῆς ἡ ἐν ἑτέρῳ ἢ ᾗ ἕτερον). 29 Hogy ez a meghatározás valóban arra vonatkozna, amit mi Arisztotelésztől mint lehetőség-definíciót elvárunk, felettébb kétséges, hiszen Stallmach megfontolandó észrevétele szerint 30 egy elv, ami másra oly módon van hatással, hogy abban változásokat idézzen elő, a mi fogalmunk szerint nemcsak hogy nem pusztán a lehetségest nem jelentheti, hanem egyenesen valóságos, sőt valóságosabb, mint bármi más (önmagában tekintve a négy ok egyikének, a ható-oknak az értelmét fedi le). A másik szempont, amiért ez a meghatározás nem tekinthető az 28 Vö. Stallmach: i. m. 63. A cáfolat említett strukturális elemének kiemelése egyfajta előkészítése is annak a kritikának, amit Stallmach Hartmann Realgesetze fölött fejt ki a továbbiakban a Stallmach: i. m. 23.

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:

Részletesebben

NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA

NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA INVEST ENGLISH NYELVISKOLA 1147 BUDAPEST, Lovász utca 7. [XIV. kerület] +36 20 583 2208 info@investenglish.hu www.investenglish.hu NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA TARTALOM I. ELSŐ SZINT... 2 II. MÁSODIK

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Filozófiai alapok. Varasdi Károly és Simonyi András. 2007. október 17.

Filozófiai alapok. Varasdi Károly és Simonyi András. 2007. október 17. Filozófiai alapok Varasdi Károly és Simonyi András 2007. október 17. Arbor Porphyrii (234 309) Petrus Ramus (1515 1572) John F. Sowa rendszere SUMO csúcskategóriák DOLCE csúcskategóriák Szóhasználat Univerzálé

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Piarista Rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Bp., 2010. (Művelődéstörténeti műhely. Rendtörténeti konferenciák) 9. p. 2

A Piarista Rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Bp., 2010. (Művelődéstörténeti műhely. Rendtörténeti konferenciák) 9. p. 2 RIEDEL, JULIA ANNA: Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2012. (Contubernium.

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc

Részletesebben

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung

Részletesebben

Eintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise

Eintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise Eintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise Auf Grund meiner jahrzehntelangen Erfahrungen kann die Schule die Einbeziehung der Schüler und durch sie auch der Eltern

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

vasárnap, 2010 május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem.

vasárnap, 2010 május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem. Kedves olvasó, vasárnap, május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem. Bárki ingyenesen részt vehet: 11:00 h - 15:00 h - 17:00 h - 19:00 h - 21:00 h- Ha valaki személyes fölhívással

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem!

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ha úgy hozza az élet, hogy irány Németország, Ausztria vagy Svájc, mert ott könnyebbnek látod az életet, akkor állásinterjúra akkor is

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Bretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat. 25 éves évfordulója 2014. május 8-11.

Bretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat. 25 éves évfordulója 2014. május 8-11. Bretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat 25 éves évfordulója 2014. május 8-11. Bretzfeld Budaörs: 25 Jahre Partnerscha 8 11. Mai 2014 Kevés olyan testvérvárosi kapcsolat létezik, amelynek enynyire mélyek

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III

BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III P. b. b. Verlagspostamt 1030 Wien WoGZ 213U BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III 70. Abkommen zwischen der Österreichischen Bundesregierung

Részletesebben

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG. MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT

Részletesebben

Az absztrakció centruma

Az absztrakció centruma Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció

Részletesebben

Eset Hímnem Nőnem Semlegesnem Többes szám

Eset Hímnem Nőnem Semlegesnem Többes szám Benkő Attila 14. Névmások típusai és ragozása II. 14.1. A melléknévi birtokos névmás ragozása A birtokos névmás ragozása megegyezik az ein, eine, ein, illetve a kein, keine, kein határozatlan névelők ragozásával.

Részletesebben

NÉMET NYELV. Célok és feladatok. Fejlesztési, kimeneti követelmények

NÉMET NYELV. Célok és feladatok. Fejlesztési, kimeneti követelmények NÉMET NYELV Célok és feladatok A nyelvoktatás célja a kommunikatív kompetencia kialakítása, azaz a tanuló képessé tétele arra, hogy idegen nyelvű környezetben képes legyen megoldani felmerülő problémáit,

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV. 8. évfolyamos vizsga

VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV. 8. évfolyamos vizsga VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV 8. évfolyamos vizsga A vizsga lebonyolítása: írásbeli április 15-30 között előzetes egyeztetés szerint szóbeli május elején, az írásbeli érettségi vizsga napjaiban A vizsga részei:

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0813 É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 27. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpont Nemzetközi Kapcsolatok Szaknyelv Hallás utáni szövegértés teszt Alapfok (B1)

Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpont Nemzetközi Kapcsolatok Szaknyelv Hallás utáni szövegértés teszt Alapfok (B1) Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpont Nemzetközi Kapcsolatok Szaknyelv Hallás utáni szövegértés teszt Alapfok (B1) 20 p./ Értékelő: kód A rendelkezésre álló idő 30 perc. Ez a Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpont

Részletesebben

A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS ISTVÁN

A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS ISTVÁN Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/2. (2012), pp. 383 387. A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS

Részletesebben

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában *

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * Az emberi közösség mibenlétéről gondolkodva Arisztotelész három igen fontos megállapítást

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Ennek oktatásmódszertani szükségességéről eddigi tapasztalataim alapján meg voltam

Ennek oktatásmódszertani szükségességéről eddigi tapasztalataim alapján meg voltam Iskolakultúra 2000/1 Krajnik József Az arisztotelészi szépség, jóság, igazság a művészeti nevelésben A JPTE Művészeti Karán meghirdetett,,a művészetfilozófiai eszmék története témakörű kurzusban az anyag

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o.

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o. Vezérfonal Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Kálvin Kiadó: Budapest, 2009. 163 o. Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70.

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

Doktori (PhD-) értekezés tézisei. Riskó Enikő. A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai

Doktori (PhD-) értekezés tézisei. Riskó Enikő. A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai Doktori (PhD-) értekezés tézisei Riskó Enikő A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai Hermann Hesse regényei hívják a lélektani szempontú elemzést. Jelen dolgozatban olyan pszichológiai megközelítéssel

Részletesebben

Német C2 1 1 030 nyelvi programkövetelmény

Német C2 1 1 030 nyelvi programkövetelmény Német C2 1 1 030 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve, vagy cég neve Hueber Verlag GmbH&Co.KG Közvetlen Magyarországi Kereskedelmi Képviselet Nyelv megnevezése Megszerezhető

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

mi és más népek - összehasonlításuk, karaktereik személyleírás: főként külső tulajdonságok alapján

mi és más népek - összehasonlításuk, karaktereik személyleírás: főként külső tulajdonságok alapján 8. évfolyam A 8. évfolyamon idegen nyelvet tanuló diákok A1 szintű, a Közös európai referenciakeret alapján alapszintű és ezen belül minimumszintű nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. A 8. évfolyamon folytatódó

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 22. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat. Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt

Részletesebben

Alumínium bejárati ajtók Modell családokról általában. Tartalomjegyzék

Alumínium bejárati ajtók Modell családokról általában. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Modell megnevezések széria P00 széria P00 széria P300 széria P400 3 széria P500 3 Méretfüggő kivitelek 3 Díszítő elemek iránya 4 Nemesacél lizénák 4 Fa dekor 5 Beton design 6 Szín logika

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN BENCZE ZOLTÁN EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN 1990-ben a Hadtörténeti Múzeum udvarán, a IV. Béla kori városfal tornyától nyugatra egy feljáró építésének munkálatai során lehetőség

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

Az abszolút tudás fogalma

Az abszolút tudás fogalma VILÁGOSSÁG 2008/3 4. Hegel: szellem, tapasztalat, nyelv Weiss János Az abszolút tudás fogalma (Adalékok a Fenomenológia utolsó fejezetének értelmezéséhez) 1 Hegel 1807. május elsején adta postára Schellingnek

Részletesebben

Német C2 1 1 061. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok. 960 óra + 180/300 OP

Német C2 1 1 061. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok. 960 óra + 180/300 OP Német C2 1 1 061 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Tudományos Ismeretterjesztő Társulat A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Német nyelv 5-6.évfolyam. 1.forduló

Német nyelv 5-6.évfolyam. 1.forduló Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Vasi Géniusz- Tehetségsegítı hálózat a Nyugat-Dunántúlon TÁMOP-3.4.4/B-08/1-2009-0014 Német nyelv 5-6.évfolyam 1.forduló

Részletesebben

Meghívó a gyermekkorcsoport 9. Nemzetközi Delphincupjára Simmeringen

Meghívó a gyermekkorcsoport 9. Nemzetközi Delphincupjára Simmeringen Meghívó a gyermekkorcsoport 9. Nemzetközi Delphincupjára Simmeringen Idöpont: Szombat 24.10.2009 Verseny helye: Medence: Idömérés: Fedett uszoda Simmering A -1110 Wien, Simmeringer Hauptstraße/ Florian

Részletesebben

Német C2 1 1 092 nyelvi programkövetelmény

Német C2 1 1 092 nyelvi programkövetelmény Német C2 1 1 092 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Nyelviskolák Szakmai Egyesülete A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN

CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN írta: KÁRPÁTI ENDRE (Budapest) 1876 őszén a Rókus-kórház szülészeti osztályának fiatal segédorvosa megrázó

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A U T O M A T A M O S Ó G É P WMB6510J BEKO

A U T O M A T A M O S Ó G É P WMB6510J BEKO A U T O M A T A M O S Ó G É P WMB6510J BEKO Kérem először elolvasni! Tisztelt felhasználó, ennek a készüléknek a megvásárlásával, Önnek egy modern, kiváló minőségű mosógépe van, hosszú élettartammal, nagyfokú

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-i rendes ülésére Tárgy: Önrész biztosítása a Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY BORSOD MEGYÉBEN HAJDÚ RÁFIS JÁNOS

MEZŐGAZDASÁGI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY BORSOD MEGYÉBEN HAJDÚ RÁFIS JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY BORSOD MEGYÉBEN HAJDÚ RÁFIS JÁNOS Egy rendhagyó múzeum születése és fejlődése bontakozik ki az alábbi írásból. Létrejöttét, céljait tekintve olyan igény kielégítésére

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC

WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC A budai vár 1687. és 1696. évi helyszínrajzai Tanulmányunkban három vártérképet ismertetünk. Haüy 1687- ben készített térképét, amelyen a házak egy a térképhez tartozó francia

Részletesebben

MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL

MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL Ahhoz, hogy a tanuló elégséges osztályzatot szerezzen, az alábbi tudásanyag 60 százalékát el kell sajátítania. Vitás esetben vagy osztályozó vizsgánál az alábbi anyagot

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA "... ott, ahol egybetorkollik a biológia és önmagunk filozófiai megbízatása, az ember hivatásába gyökerezve áll az igazság és a nagyság égboltja alatt. Ennek tanításai

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Bárány Tibor Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Doktori értekezés tézisei Budapest, 2011 2 1. Témaválasztás és célkitűzések Dolgozatomban a

Részletesebben

Látogatás a Heti Válasznál

Látogatás a Heti Válasznál Látogatás a Heti Válasznál Ulicsák Eszter (7.a) Mindenki belegondolhatott már, hogy ki is a mi szeretett újságunk és kedvenc cikkünk szülőanyja, de még inkább, hogy hogyan alkotnak egy hét alatt egy izgalmas,

Részletesebben

Műhely. FARAGÓ KORNÉLIA A törés helye és a töredékesség ideje

Műhely. FARAGÓ KORNÉLIA A törés helye és a töredékesség ideje Műhely FARAGÓ KORNÉLIA A törés helye és a töredékesség ideje Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában Nagyon nehéz megragadnunk a töredékességet mondhatnánk Maurice Blanchot nyomán anélkül, hogy meg ne másítanánk.

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

Mercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203)

Mercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203) Oktober 2014 Kecskemét, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Mercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203) Aufgaben Feladatok: Stellennummer

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

A matematikai logika alapjai

A matematikai logika alapjai A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya

Részletesebben

Én Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául

Részletesebben

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben