MŰHELY. A lehetőség mint logikai és ontológiai kategória
|
|
- Karola Dobosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Schmidt Dániel ŰHLY A lehetőség mint logikai és ontológiai kategória Valószínűleg kevés olyan fogalom akad a filozófia történetében, mint a lehetőségfogalom, amely elválaszthatatlanul összefonódott a lét értésének változatos formáival, s mindmáig feltáratlan eredetű praktikussága és magától értetődősége okán általában is a gondolkodás nélkülözhetetlen eszközévé vált. A fogalom karrierje azonban nem praktikussága és magától értetődősége miatt figyelemre méltó (ezen az alapon ugyanis még a kopula is dicséretes sikertörténetet tudhat magáénak), hanem azért, mert azon kifejezetten filozófiai alapterminusok egyike, amely nem csupán rendkívüli kognitív-szemantikai töltöttsége, hanem lényegi genezise által a legközelebbi rokonságban áll a lét fogalmával. Éppen e rokonság folytán csak fenntartásokkal beszélhetünk a lehetőség filozófiai sikertörténetéről, de nem azért, mert rokona rossz hírt hoz rá, hanem mert e rokonság genealógiája a családi vonások között sajátos, csakis erre a rokoni kapcsolatra jellemző rendellenességeket állapíthat meg. A lehetőség genealógiájának műveléséhez rögvest az a kissé ijesztő és sokakat feltehetőleg e munkától véglegesen eltántorító felismerés társul, hogy gyakorlatilag nincs különbség a fogalom áthagyományozott és ez utóbbi folyamatban szüntelenül változó értelemtörténése, valamint a filozófia története/történése között. Nincsenek bezáruló narratívák, telítődött indexek és mindent lefödő kataszterek. Ha mindezek adva lennének, akkor fölöslegessé válna a lehetőség értelemkérdése, sőt talán az értelme is. nnek az állapotnak alaposabb felmérésével az is nyilvánvalóvá válik, hogy önmagában annak belátása nem késztethet az értelemkérdés megfogalmazására vagy eddigi írásos előfordulásainak vizsgálatára, hogy ez az értelemtörténés lezárulatlan, s ekként az értelem további módosulásainak egy vélhetően szerencsés kiteljesülésre, megvilágosodásra irányuló végtelen játéktereként áll előttünk. Továbbá az sem válhat a lehetőség filozófiai kutatásának alapindítékává, hogy annak története megannyi megoldatlan, mindmáig rejtélyes feladványt tartogat számunkra. indezek az indítékok csak járulékosan kísérhetik a kutatást, mint az értelem kifejtéséhez megelőlegezetten társuló félig-meddig alkalmas segédeszközök, apró örömök, bosszúságok és a szinte mindent túlélő remény. A felsoroltak egyike sem képes azonban a kutatásnak elégséges alapját képezni abban az értelemben, ahogyan az értelemkérdés lényegi természete azt számunkra feltárja. Dolgozatomban nem törekszem a modalitások s ezen belül a lehetőség problématörténetének részletes és szisztematikus leírására, hiszen ezt már többen is elvégezték. Több mint említésre méltó itt August Faust 1932-ben megjelent monumentális, Der öglichkeitsgedanke: systemgeschichtliche Untersuchungen című vállalkozása, amelynek két kötetében Faust a legapróbb részletekbe menően áttekinti a görög, valamint a keresztény lehetőségfogalom/fogalmak tanulmány kidolgozását az urópai Szociális Alap által között társfinanszírozott A doktori képzés mint fő tényező a társadalmi-gazdasági és humán tudományi kutatások fejlődésében POSDRU 6/1.5/S/4 szerződés alapján elnyert támogatás tette lehetővé.
2 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 81 történetét. A szóban forgó munkát korabeli recenziók azon utolsó német nyelvű szubsztanciális monográfiák közé sorolják, amelyek részben 1 újkantiánus indíttatásból a metafizikai alapkérdések szisztematikus-történeti feltárására törekedtek. Faust is kimondottan a kritikai filozófia alapkérdéseitől mint lehetőségkérdésektől (öglichkeitsfragen; pl. miként lehetségesek szintetikus a priori ítéletek? stb.) ihletve és a filozófiának lehetőségtudományként való wolffi meghatározását komolyan véve fordul a lehetőségfogalom története felé. űvében amely bizonyos részletkérdések jelentőségének megítélésében fent megállapított ihletettsége folytán esetenként nemkívánatos hangsúlyeltolódásokat, hiányosságokat tartalmaz a lehetőségfogalmat elsősorban nem mint puszta formállogikai következményt vizsgálja, hanem azokat a háttérben működő ontológiai, etikai és vallásos eredetű problémákat igyekszik feltárni, amelyek együttesen vezettek a lehetőségnek mint látszólag pusztán formállogikai kérdésnek felbukkanásához. August Faust példáján is látható tehát, hogy a lehetőség problémája többet érdemel a technikai jellegű kérdéseket általában megillető figyelemnél, s hogy ennek elterjedtebb és látszólag ismertebb fogalma, amely e látszólagosságából következően pusztán logikai problémaként nyomul előtérbe, csak egyfajta mellékterméke a léttel, az élettel kapcsolatos metafizikai kérdéseknek. Faust rendkívül értékes rendszertörténeti munkássága dacára is a lehetőség és általában a modalitások a filozófia legelfeledettebb problémái közé sorolhatók, azonban ez a nagymértékű megfeledkezés Ingetrud Pape szerint egyáltalán nem esetleges. Pape megítélése szerint ugyanis egyetlen filozófiai probléma sem ment át olyan áttekinthetetlen fejlődésen, és ugyanakkor nincs még egy olyan eseménydús múlttal rendelkező probléma, mint a modalitások problémája, amely egyben a metafizika története megértésének kizárólagos előfeltétele is, hiszen minden központi metafizikai kérdés a lét modális struktúrájával kapcsolatos döntést implikál. 2 Ingetrud Pape Tradition und Transformation der odalität című műve hallatlanul fontos adalékokkal járul hozzá a probléma rendszertörténeti megragadásához. Legsajátabb érdeme, hogy August Fausttal ellentétben a problémát valóban a maga szisztematikus egészében mint modalitásproblémát vizsgálja, s így kutatásának történeti territóriumát adekvátabban le tudja szűkíteni és födni. nnek következtében a lehetőséggel kapcsolatos vizsgálódásai többnyire az újkor modalitáselméleteire korlátozódnak, hiszen a modalitás ma ismert specifikus terminológiai használata először Kantnál jelenik meg, és ettől kezdődően válnak a megismerés, ítélet és létezés modális meghatározottságai a modalitás gyűjtőneve alatt egységes problémakomplexummá. Természetesen a tárgyterületnek ez a leszűkítése minden igazolt legitimitása ellenére sem mentes az önkényességtől, hiszen a modalitásprobléma gyökerei (és máig megoldatlan rejtélyei, apóriái) a felvilágosodáson, a skolasztikán túl a görögökig s kiváltképp Arisztotelész lehetőségfogalmáig nyúlnak értelemszerűen nem abban a letisztult formában, ahogyan azok a Tiszta ész kritikájából vagy Hegel Logikájából váltak ismertté. 1 Az újkantiánus modálfilozófiát a maga ténylegességében és a rá jellemző módosulásaiban Hermann Cohen, különösen pedig Paul Natorp képviseli. Natorp Philosophische Systematik c. művében sajátos modalitáselméletet dolgoz ki, amelynek egyik alapvető kategóriája, a lehetőség megszűnik meghatározatlan valóságnak vagy a lét és a nemlét közötti átmenetnek lenni, alapkategória, plena potentia lesz: Warum ist dies die erste Kategorie? Weil sie die rstheit, den Ansatz, Anhub zum Sein und Sinn selbst bedeutet, de Grund selbst alles Gründens und Gegründetseins. Paul Natorp: Philosophische Systematik. Hamburg Ingetrud Pape: Tradition und Transformation der odalität. rster Band. öglichkeit und Unmöglichkeit. Hamburg
3 82 ŰHLY Arra való tekintettel, hogy valóban kiváló, a lehetőségproblematika mélyére hatoló történeti munkák léteznek, a dolgozat nem e történet reprodukálásának szándékával jött létre, hanem elsősorban a filozófiai lehetőségfogalom szűkebb történetében uralkodó két alapértelmének (a logikainak és reálisnak) belső összefüggéseit az ontológiai lehetőségfogalom genezisének kérdéskörébe ágyazva vizsgálja. A szisztematikus-történeti referenciamunkák sora olyan művekkel, elméletekkel egészül ki, amelyek a modalitás tradíciójának kritikai reflexiójából nőttek ki. Ide sorolhatjuk mindenekelőtt Natorp és Nicolai Hartmann egynémely vonatkozásban rokonítható 3 modalitáselméleteit. Olyan elméletekről van itt szó többnyire, amelyekben valóban lezajlik a modalitások, valamint a lehetőség szó szerint vett transzformációja. Dolgozatomban nagyobb figyelmet Nicolai Hartmann elméletének, hagyománykritikájának szentelek, amit a öglichkeit und Wirklichkeitban 4 dolgozott ki részletesen. Hartmannak a modalitásokkal kapcsolatos törekvése tulajdonképpen ontológiai programjának magját képezi annyiban, amennyiben az alapvető de a Kant utáni bölcseletben többnyire túllogicizált létkategóriákat eredeti ontológiai környezetükbe ülteti vissza. Harcát nem csupán a 19. századi értelmezésekkel vívja, hanem magával a dologgal is: az értelmezése szerinti metafizikai alapkérdésekhez az ún. modálanalízis segítségével lehatolva a reállét belső ontológiai aspektusát próbálja kifejezni. 5 Anélkül, hogy Hartmann nézeteinek helyességét illetően állást foglalnék, néhány hipotézisét tézisem szempontjából kulcsfontosságúnak vélem. zek közül a legfontosabb, álláspontom szerint, az a kitüntetett figyelem, amiben a megarai iskola κυριευον λογος-ként, mestergondolatként elhíresült tézisét részesíti. Tézisemet megvilágítandó visszautalnék itt Pape gondolatára, miszerint minden centrális metafizikai kérdés és állásfoglalás egy a lét modális struktúrájával kapcsolatos döntést implikál. Úgy tűnik, hogy ezt a döntést Arisztotelész elhatárolódva a megaraiaktól a etafi zika Θ-ban hozza meg 6 a lehetőség és a valóság határozott elkülönítésével. 7 Hartmann Arisztotelész lehetőségfogalmával kapcsolatos álláspontja egyetlen tőmondatára redukálható: a puszta képesség csak részlehetőség. 8 A dolgozatomban annak eldöntéséhez próbálok támpontokat találni, hogy ez valóban így van-e. Ugyanis amennyiben igaz ez a kijelentés, kérdés, hogy milyen módon tettünk szert a lehetőségnek egy teljesebb fogalmára, és mennyiben képezhet az ún. Totalmöglichkeit ellentmondásmentes és életképes alternatívát? A fenti szálon induló vizsgálódás a problémakomplexumot teljes egészében mozgásba hozza. 3 Kutatásom szempontjából lényeges egybeesés éppen a lehetőség modalitásának mindkettejüknél kiemelt szerepe. 4 Nicolai Hartmann: öglichkeit und Wirklichkeit. Berlin Die odalanalyse dringt in das Gefüge von öglichkeit und Wirklichkeit, Notwendigkeit und Zufälligkeit ein und gewinnt aus dem eigenartigen Verhältnis, welches die odi im Zuge des Weltgeschehens miteinander eingehen, den ontologischen Innenaspekt des Realseins als solchen [...] Uo. III. 6 Hintikka egyenesen azt állítja, s ezzel izgalmas elemzések útját nyitja meg, hogy a etafi zika Θ és ezzel egyetemben Arisztotelész modalitáselméletének raison d être-je a Θ-t megelőző könyvekben található szubsztanciatana, amely önmagában véve nem áll ellentmondásban az eleai és megarai tanokkal. Jaakko Hintikka: Analyses of Aristotle. New York Utalva a megarai mestergondolatra: Az ilyen állítások tehát megsemmisítik úgy a mozgást, mint a keletkezést. 1047a Arisztotelész: etafi zika. Ford. Halasy-Nagy József. Szeged Die bloße Fähigkeit ist eben nur Teilmöglichkeit. Hartmann: i. m. 184.
4 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 83 A valós és a lehetséges összetartozásának megarai tézise és utóélete Arisztotelész etafizikájában (Θ 1046b) A megarai-affaire a modálontológia történetének egyik legvitatottabb pontja, és több értelmezés alapján is az ontológiai lehetőségfogalom bölcsőjének tekinthető, mert Arisztotelész többek között éppen a megarai tézis elutasításával és cáfolatával szélesíti δύναμις-fogalmának értelmét oly módon, hogy az attól kezdve már nemcsak az általában vett kinetikus erő hordozójaként, hanem a létre vonatkozó, azt teljesebben és változatosabban artikuláló fenoménként működik. 9 Arisztotelész alapgondolata amely ma már annyira magától értetődőnek tetszik az, hogy a lehetőségnek és valóságnak valami különbözőnek kell lennie, és nem azonosnak, mint ahogy a megaraiak gondolták. 10 A polémiát a lét tudományának kontextuális rendjébe szervező etafi zika Θ a szubsztanciáról szóló könyvek (Ζ, Η, Θ) része, amely mindamellett az arisztotelészi modálontológiai kutatás főbb momentumait a legösszeszedettebb formában tartalmazza. Nyilván nem ez az egyetlen hely az arisztotelészi műben, amely a lét modalitásainak elméletét érvényesíti, de az rendszeres kifejtésben egyedül itt található meg. Hipotézisem, amelynek alátámasztását a kommentárirodalom számos helyével el tudom végezni, nem a kényelem vagy leszűkített problémaérzékenység következménye, hanem annak belátásából származik, hogy a Θ tárgyalandó helye a metafizika történetének legnehezebb 11 döntését dokumentálja. nnek tételes bizonyítását nem fogom prezentálni, csupán jelzem a legfontosabb elméleti-kritikai leágazásait, amelyek között a fennálló különbözőségek és helyenkénti radikális ellentétek modálontológiai paradigmákat takarnak. Ahogy ezt felvázoljuk, a döntés nehézsége az itt előtérbe nyomuló fenomének kifejtésének elhatározásában oldódik fel, illetve abból köszön vissza. 12 Vannak azonban némelyek, mint pl. a megaraiak, akik azt állítják, hogy valaminek csak akkor van lehetősége, ha valóban tevékeny, mert ha nem tevékeny, akkor lehetősége sincs [...] 13 Így hangzik a megarai tézis Arisztotelész tolmácsolásában. lsőre és a Θ 3. fejezetében olvasható cáfolat tükrében a probléma alig érdemel nagyobb figyelmet, mint amennyit pl. a természetfilozófusok nézeteinek szentelünk, azaz olyan, mintha egy egyszerű, mellékszereplőknek kijáró játszottak még megállapítás volna. A megarai tézis az ilyen típusú felcímkézésnek 9 Das Können bezieht sich nicht mehr nur auf Bewegung, sondern auf Sein. Josef Stallmach: Dynamis und nergeia. Untersuchungen am Werk des Aristoteles zur Problemgeschichte von öglichkeit und Wirklichkeit. eisenheim am Glan Θ a 18. Hinter dieser scheinbaren Selbstverständlichkeit liegt [ ] die Aporie des ontologischen öglichkeitsdenkens. [ ] So ist dieser öglichkeitsgedanke auch von seiner ersten reflexen rfassung und ausdrücklichen philosophischen Formulierung an bis in unsere Tage nicht unbestritten geblieben. Stallmach: i. m. 62. Fontos gondolat, hiszen azt támasztja alá, hogy ez a magától értetődőség az itt kifejtett ontológiai lehetőségfogalom univerzális-kognitív rögzülésére utal, amely valószínűleg már csak e magától értetődősége folytán sem maradhatott teljesen észrevétlenül. A lehetőségnek oly módon való elgondolása, amely nem ütközik az arisztotelészi paradigmával (mármint ezzel a magától értetődőséggel) ebben a lerögzült univerzális keretben mozog. 11 A nehézsége nem abban áll, hogy ezt a döntést bárki vagy éppen Arisztotelész nagy kínok között hozta volna meg, hanem abban, hogy közvetlenül az igaz lét megnyilatkozásának gátlója vagy elősegítője lehet. 12 zt a kifejtést is végigkövetjük a etafi zika tulajdonképpeni ontológiai lehetőségfogalmának kidolgozása mentén: ἐπὶ πλέον. Vö. e tanulmány 2. fejezetével. 13 Arisztotelész: etafi zika b29 Εἰσὶ δέ τινες οἵ φασιν, οἷον οἱ Μεγαρικοί, ὅταν ἐνεργῇ μόνον δύνασθαι, ὅταν δὲ μὴ ἐνεργῇ οὐ δύνασθαι.
5 84 ŰHLY a dolog természetéből fakadóan ellenáll, de nem azért, mert elvont fogalmiságában korszerű (noha téves) ontológiai tézisnek minősül, hanem azért, mert egy alapvető létfenoménről, a lét modális szerkezetéről mond, illetve egy vita kiindulópontjává válva mondat valamit. 14 A vita tulajdonképpen a δύναμις értelméről 15 és valóságáról folyik, ami ebben a fázisában az ontológiai lehetőségfogalom általunk részben ismert, illetve feltárandó értelemhorizontjának csupán aporetikus melegágyát képezi. A δύναμις valóságossága pedig úgy válik problémává mint a mozgás princípiumának (ἀρχὴ κινήσεως ἢ μεταβολῆς) hatóköre. A kérdés, hogy amenynyiben a valóságos a jelenlevő, a tulajdonképpeni jelenlét (Anwesenheit, παρουσια), akkor a δύναμις mennyiben tekinthető valóságosnak, ha nincs (még) mozgás, vagyis ha jelenlétét minden kétséget kizáróan csak a másban (ἐν ἑτέρῳ) megnyilvánuló tevékeny valóság, a megvalósulás mutatja meg? Arisztotelész gyakori példája alapján a ház építésében, illetve magában a ház elkészültében (ebben az egyedi másban) nyilvánul meg igazán az építész ebbéli képessége, az ti. hogy az építés képességével ténylegesen rendelkezik (εχειν). Ám a δύναμις a vele való bírásban van jelen, és nem kizárólag a megvalósulásban megnyilvánuló tapasztalható kéznéllét révén, amely itt a ház elő-állítottságának princípiumaként, tulajdonképpeni megépítésén végigmozgó-mozgatott létező valóságaként ismeretes; a δύναμις-szal való rendelkezés által a δύναμις tehát a természeti hatásra, az eszes cselekvésre és alkotásra képesben és általában a lehetségesben, a δυνατὸν-ban is sajátos módon, de nem szembeszökően van jelen. Következésképp a mozgásként értett lehetőség valósága, az energeiának a mozgásra szűkített értelme ez tehát az az általános értelmezési keret, amelyben a megaraiak maguk is mozognak a tevékeny valóság (energeia) szembeötlő jelenlétének (Anwesenheit) vagy távollétének, hiányának (Abwesenheit) ontikus érvényességén múlik; ha nincs ez a mozgás, a δύναμις valósága is kérdésessé válik. Az ebből származó paradoxon egyik lehetséges megoldása a következő: Aristoteles kann dieser These nur so begegnen, daß er zeigt: Nichtvollzug einer δύναμις ist nicht schon Abwesenheit; und umgekehrt: Vollzug ist nicht einfach nur Anwesenheit. Darin liegt grundsätzlich: Das Wesen der Anwesenheit muß voller und wandelbarer und nicht in der bisherigen weiten und unbestimmten Allgemeinheit verstanden werden, wie das von Seiten der egariker geschieht. Das Wesen des Seins verlangt eine ursprünglichere Aufhellung und Fassung; das ist die innerste Tendenz des ganzen Kapitels Ist man allerdings schon stillschweigend unter sich übereingekommen, wie unsere Philosophieprofessoren und -historiker, daß hier jetzt längst gelöste Fragen unbeholfen, aber sophistisch hin und her gezerrt werden, dan sieht man nicht ein, warum für die Auslegung dieser veralteten Streitereien irgendwelche Anstrengung aufgebracht werden soll. Aber wir wollen das auch nicht verlangen. s wäre schon zuviel verlangt, wenn diese fortgeschrittenen Herren nur eingestehen sollten, sie verstünden nicht, was da steht. artin Heidegger: Aristoteles, etaphysik Θ 1-3. Von Wesen und Wirklichkeit der Kraft. Frankfurt am ain gyesek már hallgatólagosan megállapodtak abban, amint tették ezt filozófiaprofesszoraink és -történészeink, hogy itt rég megoldott kérdések esetlen, de szofisztikus ide-oda rakosgatása történik, ezért nem látják be, miért szükséges bármilyen erőfeszítést tenni egy ilyen porlepte vita kifejtésére. zt azonban mi sem követeljük meg. ár annak megkövetelése is sok lenne, hogy ezek az előrehaladott urak belássák: semmit nem értenek abból, amiről itt szó van. (Fordítás tőlem S. D.) 15 Lásd e tanulmány 2. fejezetét. 16,,Arisztotelész ezzel a tézissel oly módon helyezkedik szembe, hogy megmutatja: a δύναμις nem-lefolyása (Nichtvollzug) még nem távollét, és viszont: a végbemenés nem egyszerűen csak jelenlét. nnek alapja, hogy: a jelenlét lényege teljesebben és változóbban értendő, nem pedig az eddigi tág és meghatározatlanul hagyott általánosságában, mint ahogyan azt a megaraiak teszik. A lét lényege egy eredendőbb megvilágítást és megragadást követel meg; ez ennek a fejezetnek a legbelsőbb törekvése. (Fordítás tőlem S.D.) Heidegger: i. m. 184.
6 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 85 Heidegger interpretációja szerint itt egy olyan alapvető létfenomén megvilágításának a követelménye merül fel, amely túlmutat a δύναμις κατα κινησιν jó görög 17 fogalmi keretein: hiszen a megarai gondolat az erőt kizárólag megjelenő közvetlenségében és hatásfolyamatában ismeri el, olyanként, ami csak önmaga lefolyásában megnyilvánulva, post factum nevezhető valóságosnak. A probléma a lét lényegének eredendőbb megvilágítását és megragadását követeli meg: a lét lényege a jelenlét lényege, amely a megarai gondolkodásban meghatározatlanul és általánosságban hagyott hátterét képezi a δύναμις lefolyásának, folyamatának. S noha a felek egyetértenek azt illetően, hogy a δύναμις valósága a mozgás, Arisztotelész nem fogadhatja el az erő valóságának csupán megvalósulási folyamatára való korlátozását. záltal ugyanis megmagyarázhatatlan maradna a megvalósulás folyamatát, a megvalósulást megelőző tiszta (ontológiai) lehetőség státusa. Heidegger kérdése, amellyel Arisztotelészt követve 18 lényegében továbblép a terméketlennek, szofisztikusnak látszó paradoxonon, a megaraiak számára rejtve maradt alapfenomént veszi célba: Wie begegnet nun Aristoteles der megarischen Gleichsetzung von Wirklichkeit einer Kraft und Verwirklichung derselben im Vollzug: auf welchem Wege zeigt er, daß Nichtvollzug nicht schon Abwesenheit ist? 19 i van tehát a viszszatartott δύναμις-szal, amely megelőzi a megvalósulás lefolyását? ilyen úton-módon lehet megmutatni, hogy egy lehetőség megvalósulásának le-nem-folyása még nem a lehetőség távolléte vagy hiánya? Heidegger szerint 20 ha nem a polémia tényére, a szembenállásra, hanem arra figyelünk, amit Arisztotelész ezen a helyen mint pozitívat fogalmaz meg, e pozitív-explikatív hozzáállás eredményeinek bőséges halmazát találjuk. lőször is a δύναμις sajátos valóságát pillantjuk meg, amely Arisztotelésznél hangsúlyozottan a vele való bírás, rendelkezés (ἕξει), a nem kizárólag konkrét és mindenekelőtt szembeötlő megvalósulás (Am-Werke-sein). 21 A képességgel való rendelkezés fenomenálisan begyakorlássá alakul át, s a birtoklás a képesség kezelése és igazgatása lesz a gyakorlottság tágabb értelmében. ég mielőtt gondtalanul belemerülnénk azoknak az egzisztenciális alapfenoméneknek a felmutatásába, amelyeket Arisztotelész-interpretációjában Heidegger jelzett, fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon a megarai-kérdés ezzel kielégítő megoldást kapott-e. Valóban úgy áll a helyzet, ahogy azt Brogan is állítja: the egarians miss and are not capable of understanding? 22 (Kiemelés tőlem S. D.) Valóban képtelenek lennének megérteni a megaraiak, hogy egy adott képesség megvalósulását és annak lefolyását megelőzően is egy bizonyos formában adott kell 17 Uo Valamint az Arisztotelész által csak példában (1046 b32 a 2) jelzett fenomént részletesen explikálva. 19 Hogyan szembesül Arisztotelész egy erő valóságának és a végbemenés során történő megvalósulásának megarai azonossá-tételével: milyen módon mutatja meg, hogy a nem-végbemenés egyben nem jelent távollétet is? (Fordítás tőlem S. D.) Uo Uo Aristoteles leugnet nicht das ἐνέργειν, das Am-Werke-sein al eine Weise, wie die δύναμις wirklich ist, aber er leugnet, daß dieses die einzige und die grundlegende Weise der Wirklichkeit einer Kraft ist. Uo. 22 What the egarians miss and are not capable of understanding is the being of movement as transition, Übergang. Because they collapse the difference between dunamis and energeia they are unable to account for the relationality of things and for the possibility of movement. Walter A. Brogan: Heidegger and Aristotle. The twofoldness of being. State University Press New York Annak ellenére, hogy Brogan szinte minden tekintetben kiválóan elemzi a kérdést Heidegger Von Wesen und Wirklichkeit der Kraft c. előadásának mentén, úgy vélem, hogy az ilyen kategorikus állásfoglalás ebben a vitában egyrészt eltávolodik a kérdező-nyitottság követelményétől, amely Heidegger előadása minden ízében megfelel, illetve ezáltal megszünteti a középpontban álló probléma aporetikus jellegét is.
7 86 ŰHLY legyen? Vagy inkább itt a lehetőség jelenlétének és valóságának olyan elgondolásáról van szó, amely nem a mozgás és a keletkezés tagadásához vezet el, hanem annak az egyedi mozgásokat a létezés egészébe integráló és ennek köszönhető (de nem egyszerűen valami meghatározatlan általános, unbestimmte Allgemeinheit) átfogó affirmálásához? Úgy vélem, hogy ezeknek a kérdéseknek a felvetésével jutunk el ténylegesen annak a problémának a középpontjába, amelyet a régiek általában mint öglichkeitsgedanke -t próbáltak tetten érni. Az ontológiai kutatásnak azon területe ez, ahol nem a megoldások, hanem a kérdések vannak túlsúlyban. Az e területre jellemző kérdésekből rajzolódnak ki ugyanis azok a differenciált kutatási irányok, amelyek egyrészt a etafi zika centrális törekvésében, a lét értelmének megvilágításában (valamint értelemszerűen a lehetőségként és valóságként értett kétoldalú létgondolat kifejtésében), másrészt a lét egészére vonatkozó intuíciók alapozó kifejezéskísérletében testesülnek meg. A fentiek értelmében két modálontológiai paradigmáról beszélhetünk, amelyeknek közös előfeltevése, hogy a jelenlevő mindenképp valóságos, ám a még-nem-jelenlevő és a már-nemjelenlevő létmódjával kapcsolatban eltérő nézeteket tartalmaznak. A dolog természetéből fakadóan ez a különbség tulajdonképpen az ontológiai lehetőség struktúráját érinti, amelynek szerves alkotóeleme a lehetőség még-nem-léte, a léttel és nemléttel szembeni kezdeti indifferenciája, a hiányléte, a valóságra való vonatkoztatottsága, a kezdeti indifferenciájának megszüntetése a megvalósulás által és kontingenciája. 23 Látható tehát, hogy a jelenlevő bizonyos aspektusai kapcsán áll fenn nézeteltérés; Heidegger szerint a megarai tézis tulajdonképpeni hiányossága nem abban áll, hogy a lehetőség valóságát kizárólag annak végbemenésébe, lefolyásába helyezi, hanem hogy ez a végbemenés (Vollzug) itt egyoldalúan és nem teljes lényegében van megragadva. 24 A megvalósult lehetőséget jelenlétként és a megvalósulás előtt állót távollétként értelmezni lehetséges, de annál pontosabban domborítja ki a δύναμις sajátos valóságát a praxis megszerzésének és gyakorlásának vagy a gyakorlatnak mint olyannak általában vett értelme. Heidegger a Vollzug-Nichtvollzug formális és oda nem illő spekulációkra is alkalmat teremtő fogalmakat az Ausübung-inübung/ingeübtsein fogalompárra cseréli az értelmezésben: a δύναμις tevékenység avagy megvalósulás előtti valósága a gyakorlottságban, egy techné bírásában (ἕξει τὴν τέχνην) van visszatartva, amely a maga során rendszerint nem lehet semmivé, csak kivételesen válhat elfeledetté, elvesztetté szerencsétlenség vagy akár az idő következtében. 25 A δύναμις hiánylétét három fenomén jelzi: λήθη, πάθος, χρόνος, 26 amelyek a maguk során szoros kapcsolatban állnak a képesség megvalósulásának három értelmével: 1) a képesség tulajdonképpeni jelenlétével, 2) a lefolyással magával és 3) a lefolyásban elő-állítottal Vö. Stallmach: i. m. 55. skk. 24 Heidegger: i. m Uo. továbbá vö. etafizika 1047 a2. 26 Brogan is felfigyel arra, hogy Heidegger a vitatott problémát az idő kérdésével társítja, sőt nevén nevezve a dolgot tovább is megy, és az erő Ausübung -ját megelőző valóságát (közel sem elsőként) khairológiai időbeliségnek nevezi: At the heart of dunamis in Aristotle s sense, which involves the ceasing and withdrawing of practice, where the dunamis is drawn up into itself, is what I would like to call chairologigal temporality. [ ] This khairos wich is other than chronos always involves ceasing, disruption, rupture, the breaking off of activity. Brogan: i. m hhez lásd még Virgil Ciomoş: Platón A Perzsa versus Arisztotelész A Görög. Kellék 1997/ Vö. Heidegger: i. m Az erő folytonosságának, ti. valóságának alapja a techné időfolytonossága (ἀεὶ γὰρ ἔστιν), az egyedi lefolyások keletkezése és elmúlása, ugyanakkor az adott képesség feledés vagy szerencsétlenség útján elszenvedett elvesztése vagy az idő rendje szerint zajló elmúlás a semleges χρόνος előterében zajlik. A tiszta lehetőség a képesség értelmében sajátos időbeliséggel rendelkezik.
8 A LHTŐSÉG INT LOGIKAI ÉS ONTOLÓGIAI KATGÓRIA 87 Az eddigi fejtegetések alapján minden arra utal, hogy a Von Wesen und Wirklichkeit der Kraft Arisztotelész pozitív hozzájárulásai alapján a lehetőség és valóság értelmében vett lét időbeliségének explikálását tűzi ki céljául, mindazt, ami a etafi zika Θ-ban kifejtetlenül alkotja a συμβαίνοντα ἄτοπα-t (a megarai tézis értelmetlen következményeit) felsoroló apagogikus cáfolatát. Stallmach Arisztotelész fő antitézisét a még-nem -tézisnek nevezi: amely alapján ami még nincs, az már elő van készítve a már létezőkben, és nem akármilyen létfeltételekkel áll összhangban, hogy így bármi lehetségessé váljon, hanem meghatározott feltételekkel. 28 Ha a fenti eljárásmód szabálya szerint abból indulunk ki, hogy ezek a feltételek nem adottak, akkor a folyamatban olyan törések keletkeznek, amelyek nemcsak a mozgást és a keletkezést számolják fel, hanem az idő folytonosságát is. Ha azonban a kérdést egyetemes lehetőségfeltétele, az idő alapján vizsgáljuk, akkor világossá válik, hogy ennek a diszkontinuitásnak a felmerülése valamilyen összefüggésben áll a vitatott fenomén-meghatározások alapját képező időkoncepcióval is. Nem azonos struktúrát mutat a khronosz és a kairosz, mint ahogy nem ugyanabban az értelemben beszélünk pillanatról a mozgás mértékeként meghatározott idő és a kellő pillanat esetében sem. Jóllehet Arisztotelész ezzel tisztában volt, mégsem adott pontos útmutatást azt illetően, hogy a természet indifferens időfolyamába milyen törvényszerűségeknek engedelmeskedve illeszkedik a léleknek és az abból kiinduló cselekvéseknek ez a specifikus időisége. Kutatásomban ennek a kérdésnek két vetülete is rendkívül fontos: orientatív szemponttá válik a lehetőség aporetikájának távlati kifejtésében, amely során azt a hipotézist támasztanám alá, hogy a megarai értetlenség hátterében részben az idő meghatározatlansága áll. ásrészt Arisztotelész hermeneutikai aktualitását ennek az apóriának egzisztenciális meghaladás-kísérletére vezethetjük vissza. Az arisztotelészi δύναμις többértelműsége Az arisztotelészi δύναμις-fogalom első és a legkönnyebben fellelhető definíciója tételesen a etafi zika Δ könyvében található, ahol a szöveghely funkciójának megfelelően azok az értelmek is említésre kerülnek, amelyek a fogalommal valamilyen vonatkozásban állnak, vagy mert köznyelvi használatuk okán magyarázatra szorulnak. nnek értelmében megtudhatjuk, hogy közismertebb formájában δύναμις-nak mondjuk (λέγεται), illetve nevezzük a mozgás és változás elvét, amennyiben az egy másban végbemenő mozgás, illetve változás, vagy egy olyan létezőben végbemenő, amit másnak tekintünk (ἀρχὴ κινήσεως ἢ μεταβολῆς ἡ ἐν ἑτέρῳ ἢ ᾗ ἕτερον). 29 Hogy ez a meghatározás valóban arra vonatkozna, amit mi Arisztotelésztől mint lehetőség-definíciót elvárunk, felettébb kétséges, hiszen Stallmach megfontolandó észrevétele szerint 30 egy elv, ami másra oly módon van hatással, hogy abban változásokat idézzen elő, a mi fogalmunk szerint nemcsak hogy nem pusztán a lehetségest nem jelentheti, hanem egyenesen valóságos, sőt valóságosabb, mint bármi más (önmagában tekintve a négy ok egyikének, a ható-oknak az értelmét fedi le). A másik szempont, amiért ez a meghatározás nem tekinthető az 28 Vö. Stallmach: i. m. 63. A cáfolat említett strukturális elemének kiemelése egyfajta előkészítése is annak a kritikának, amit Stallmach Hartmann Realgesetze fölött fejt ki a továbbiakban a Stallmach: i. m. 23.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenKant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenKomplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002
Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:
RészletesebbenHasznos kifejezések nem csak kezdőknek Meinungsäußerung ( véleménynyilvánítás ):
Hasznos kifejezések nem csak kezdőknek 1.0 1. Meinungsäußerung ( véleménynyilvánítás ): Ich meine/finde/glaube/denke, dass... Úgy vélem/találom/gondolom, hogy... Ich bin der Meinung, dass... Az a véleményem,
RészletesebbenNÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA
INVEST ENGLISH NYELVISKOLA 1147 BUDAPEST, Lovász utca 7. [XIV. kerület] +36 20 583 2208 info@investenglish.hu www.investenglish.hu NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA TARTALOM I. ELSŐ SZINT... 2 II. MÁSODIK
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenA metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenA lehetıség fogalma Nicolai Hartmann ontológiájában 172
Schmidt Dániel BBTE daniel.dschmidt@gmail.com A lehetıség fogalma Nicolai Hartmann ontológiájában 172 A fogalom a szabad, mint a magáért-való szubsztanciális hatalom, és totalitás; benne a mozzanatok mindegyike
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS
Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenA Piarista Rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Bp., 2010. (Művelődéstörténeti műhely. Rendtörténeti konferenciák) 9. p. 2
RIEDEL, JULIA ANNA: Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2012. (Contubernium.
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenFilozófiai alapok. Varasdi Károly és Simonyi András. 2007. október 17.
Filozófiai alapok Varasdi Károly és Simonyi András 2007. október 17. Arbor Porphyrii (234 309) Petrus Ramus (1515 1572) John F. Sowa rendszere SUMO csúcskategóriák DOLCE csúcskategóriák Szóhasználat Univerzálé
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0813 É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 27. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenAz absztrakció centruma
Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció
RészletesebbenNEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA
NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 60 perc
RészletesebbenMa egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem!
Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ha úgy hozza az élet, hogy irány Németország, Ausztria vagy Svájc, mert ott könnyebbnek látod az életet, akkor állásinterjúra akkor is
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenFÖLDRAJZ NÉMET NYELVEN GEOGRAPHIE
Földrajz német nyelven középszint 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ NÉMET NYELVEN GEOGRAPHIE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA MITTLERE STUFE SCHRIFTLICHE ABITURPRÜFUNG JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenCarsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de
Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenKORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenJaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.
Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenVarga András. Õsi magyar nyelvtan
Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenUtazás Általános. Általános - Alapvető, létfontosságú dolgok. Általános - Beszélgetés. Segítségkérés
- Alapvető, létfontosságú dolgok Können Sie mir bitte helfen? Segítségkérés Können Sie mir bitte helfen? Sprechen Sie Englisch? Sprechen Sie Englisch? Annak megkérdezése, hogy az adott személy beszél-e
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenEintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise
Eintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise Auf Grund meiner jahrzehntelangen Erfahrungen kann die Schule die Einbeziehung der Schüler und durch sie auch der Eltern
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 7. A modern logika és a létezés október 21.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 7. A modern logika és a létezés 2013. október 21. Ismétlés Az ontológiai istenérv modern kritikája: a létezés nem tulajdonság nem lehet feltenni a kérdést, hogy
RészletesebbenKönyvember; könyv és ember
Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenBretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat. 25 éves évfordulója 2014. május 8-11.
Bretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat 25 éves évfordulója 2014. május 8-11. Bretzfeld Budaörs: 25 Jahre Partnerscha 8 11. Mai 2014 Kevés olyan testvérvárosi kapcsolat létezik, amelynek enynyire mélyek
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 2. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 60 perc
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenFejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN
Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.
RészletesebbenBAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL
BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenII. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés
II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.
MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT
Részletesebbenvasárnap, 2010 május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem.
Kedves olvasó, vasárnap, május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem. Bárki ingyenesen részt vehet: 11:00 h - 15:00 h - 17:00 h - 19:00 h - 21:00 h- Ha valaki személyes fölhívással
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenVIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV. 8. évfolyamos vizsga
VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV 8. évfolyamos vizsga A vizsga lebonyolítása: írásbeli április 15-30 között előzetes egyeztetés szerint szóbeli május elején, az írásbeli érettségi vizsga napjaiban A vizsga részei:
RészletesebbenBUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III
P. b. b. Verlagspostamt 1030 Wien WoGZ 213U BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III 70. Abkommen zwischen der Österreichischen Bundesregierung
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenA törzsszámok sorozatáról
A törzsszámok sorozatáról 6 = 2 3. A 7 nem bontható fel hasonló módon két tényez őre, ezért a 7-et törzsszámnak nevezik. Törzsszámnak [1] nevezzük az olyan pozitív egész számot, amely nem bontható fel
RészletesebbenPaul Natorp (1854 1924)
Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenÉletvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában *
A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * Az emberi közösség mibenlétéről gondolkodva Arisztotelész három igen fontos megállapítást
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 2. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
Részletesebben2.3. LEGITÁS A TERMÉSZET TÖRVÉNYEI
2.3. LEGITÁS A TERMÉSZET TÖRVÉNYEI Valahányszor kiadom a kezemből egy-egy ilyen kis (elméleti) írásomat, mindig kedvem volna valamiféle szószedetet mellékelni hozzá, hogy világos legyen, mit kell érteni
RészletesebbenDoktori (PhD-) értekezés tézisei. Riskó Enikő. A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai
Doktori (PhD-) értekezés tézisei Riskó Enikő A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai Hermann Hesse regényei hívják a lélektani szempontú elemzést. Jelen dolgozatban olyan pszichológiai megközelítéssel
RészletesebbenSzabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése
Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 22. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia
RészletesebbenMegjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o.
Vezérfonal Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Kálvin Kiadó: Budapest, 2009. 163 o. Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70.
RészletesebbenEset Hímnem Nőnem Semlegesnem Többes szám
Benkő Attila 14. Névmások típusai és ragozása II. 14.1. A melléknévi birtokos névmás ragozása A birtokos névmás ragozása megegyezik az ein, eine, ein, illetve a kein, keine, kein határozatlan névelők ragozásával.
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenEnnek oktatásmódszertani szükségességéről eddigi tapasztalataim alapján meg voltam
Iskolakultúra 2000/1 Krajnik József Az arisztotelészi szépség, jóság, igazság a művészeti nevelésben A JPTE Művészeti Karán meghirdetett,,a művészetfilozófiai eszmék története témakörű kurzusban az anyag
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenA KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS ISTVÁN
Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/2. (2012), pp. 383 387. A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 90
RészletesebbenTartalom, elemzés, értelmezés
Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenFogalom- és tárgymutató
Fogalom- és tárgymutató A, Á ábra, 78 ábrázolás kép~ 32 verbális~ 66 általános, 309, 310, 315, 316 analógia közvetlen~ 226 személyes~ 226 szimbolikus~ 226 aspektus, 91, 92 ~látás autokinésis, 60 azonosítás,
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
Részletesebben