A TERMÉSZETES SEJTHALÁL LEGGYAKORIBB FORMÁJA AZ APOPTÓZIS Fésüs László
|
|
- Viktor Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TERMÉSZETES SEJTHALÁL LEGGYAKORIBB FORMÁJA AZ APOPTÓZIS Fésüs László Összefoglaló Az emberi szervezet sejtjeinek nagy többsége meghatározott idő után természetes módon elhal, helyette új sejtek képződnek. A sejtek elhalásának élettani formája az apoptózis, amelynek szabályozása, molekuláris részletei, orvosi jelentősége és terápiás befolyásolásának lehetőségei ma már jó ismertek. Testünk számos sejtjének jelentősen rövidebb az életideje szervezetünk élettartamánál. Különösen a zord külvilág hatásainak jobban kitett sejtek (ilyenek például a bőr vagy a bélcsatorna sejtjei) cserélődnek igen gyorsan, így ezek meglehetősen rövid életűek. A csontvelőben képződő sejtek élettartama is rövid a vérben, így bizonyos fehérvérsejteké gyulladásos jelenségek hiányában néhány óra, a vörösvértesteké átlagosan 120 nap. A testfelszínen a sejtkicserélődés viszonylag könnyen megvalósul, hiszen a folytonosan képződő fiatal hámsejtek a felszínen fokozatosan elhasználódva egyszerűen lehámlanak, lesodródnak. Léteznek tehát a sejthalál természetes formái. A természetes sejthalál bizonyos formáit már a 19. század során lejegyezték fénymikroszkópos vizsgálódásokat folytató szövettanászok és fejlődésbiológusok. Ezeket a spontán előforduló sejthalálformákat eleinte leggyakrabban ebihalak és rovarok metamorfózisa kapcsán észlelték, de leírták tranziens embrionális struktúrák, mint például a gerinchúr felszívódása kapcsán is. A fiziológiás sejthalál jelensége iránti érdeklődés azonban sokáig nem volt számottevő, a sejtbiológusokat jobban érdekelte a sejtek életének és szaporodásának megértése, mint a halála. A sejtelhalásra irányuló vizsgálódások többsége sem a természetes sejthalálformák vizsgálatát célozta, hanem a kóros körülmények között előforduló, erőteljes szövetkárosító hatásokra bekövetkező passzív sejtelhalás, a nekrózis különböző formáinak feltárására irányult, ezeket a korabeli patológia- és kórszövettan könyvek már meglehetősen részletesen taglalták. A természetes sejthalált egészen az 1960-as évekig csak fejlődéstani értelemben emlegették, továbbá feltételezték, hogy e sejthalálforma morfogenetikai célokat szolgál az embrionális fejlődés során. Az elektronmikroszkópia és az egyre fejlődő hisztológiai és hisztokémiai vizsgálóeljárások megjelenésével fokozatosan kezdték felismerni a spontán bekövetkező sejthalálforma jellegzetességeit. Feltételezték, hogy a megfigyelt alaki (morfológiai) változások hátterében kontrollált sejten belüli események sorozata zajlik, a sejtek öndestrukcióját elősegítendő. Ekkor jelenik meg az irodalomban az aktív sejtelhalást jelölő programozott sejthalál kifejezés (1964), amely részben genetikailag determinált eseményekre, részben az egyedfejlődés során előre eltervezett módon bekövetkező, időzített sejtelhalásra utal. Az igazi áttörés az 1970-es évek elején következett be, amikor felismerték, hogy a természetes sejthalál 1
2 nemcsak fejlődéstani szerepet tölt be, hanem a többsejtű élet alapvető jelensége, a kifejlett szervekben, szövetekben a sejtosztódást ellensúlyozva biztosítja, hogy mindig az éppen szükséges sejtszám álljon rendelkezésre. A sejtek aktív módon lejátszódó, szabályozott molekuláris történések által meghatározott (programozott) öngyilkosságának jellegzetes alaki megjelenését (1. ábra) ekkor (1972) különítették el apoptózis (görög apoptószisz lehullás, levedlés, pl. faleveleké ) néven a nekrózis (görög nekrószisz pusztulás, megölés ) fogalmától. Zsugorodás Leválás Darabolódás Bekebelezés Emésztés 1. ábra. Az apoptózis alaki jellemzői Ezzel elfogadottá vált, hogy a sejthalál nemcsak esetleges, mellékes része az életnek, hanem épp olyan fontos és szigorúan szabályozott módon zajló életjelenség, mint például a sejtosztódás, az anyagcsere, az axonnövekedés. Ma már tudjuk, hogy az emberi szervezetben naponta több tíz milliárd sejt hal el, és születik helyettük új. Az elhaló sejtek lesodródhatnak passzívan a testüregekbe vagy a külvilágba (pl. a bélhámról vagy a bőr felszínéről), jelentős részüket azonban a szöveti falósejtek és a szomszédos sejtek speciális receptorok segítségével felveszik és elemésztik. Az 1980-as évektől sorra kezdték azonosítani az apoptózis kontrolljában szerepet játszó géneket, valamint a főbb molekuláris történéseket, és 2002-ben az orvosi Nobel-díjat éppen a programozott sejthalál genetikai szabályozásáról a Ceanorhabditis elegans fonalféreg felhasználásával tett alapvető felfedezésekért ítélték oda (a Nobel-díjas előadások, köztük a sejthalálról szóló, megtekinthetők: A természetes sejthalált gyakran sejtfelszíni vagy magreceptorokhoz kötődő apoptotikus faktorok indítják el, de akkor is elindul az apoptózis molekuláris gépezete, ha a sejtek túlélését 2
3 biztosító faktoroknak (ezekre szinte minden sejtnek folyamatosan szüksége van) a koncentrációja csökken a sejtek környezetében. A sejthalált kivitelező, végrehajtó enzimek visszafordíthatatlan biokémiai folyamatokat indítanak el, ilyenek a fehérjebontó proteinázok, a DNS-t hasító endonukleázok (DN-ázok), a fehérjéket keresztkötő transzglutaminázok. Az apoptózis fő végrehajtó molekulái a kaszpázok családjába tartozó proteinázok. Ezek a fehérjebontó enzimek speciális szignálok hatására aktiválódnak, nem emésztik el azonban a sejtet, hanem limitált proteolízis révén további molekulákat aktiválnak vagy gátolnak, amelyek együttesen felelnek a sejthalál alaki jellegzetességeinek kialakulásáért. Két fő szignalizációs útvonal vezethet a kaszpázok aktiválódásához: az intrinszik vagy mitokondriumfüggő és az extrinszik vagy halálreceptormediált útvonal. Az apoptózis extrinszik útvonalát sejtfelszíni receptorokhoz kötődő specifikus ligandok aktiválják, míg az intrinszik útvonalat a celluláris stressz, vagyis a sejtkárosító hatások (pl. sejtmérgek, szabadgyökök, fizikai ártalmak [hő- és ionizáló sugárzás], hipoxia), valamint a túlélési faktorok megvonása kapcsolja be. Az apoptózis beindításában a mitokondriumon kívül részt vehetnek más sejtorganellumok (pl. az endoplazmás retikulum), illetve a sejtmag is, bár ezek elsősorban szintén az intrinszik (mitokondriális) útvonal igénybevételével aktiválják az apoptotikus gépezetet (2. ábra). A különböző effektor mechanizmusok összehangoltan, egymást erősítve vezetnek a sejthalál molekuláris történéseinek levezényléséhez, amelynek során szétesik a cito- és nukleoszkeleton, feldarabolódik a DNS, a sejt apoptotikus testekre fragmentálódik, miközben a sejtfelszínen olyan változások zajlanak le, amelyek elősegítik az elhaló sejt fagocitózisát. FLIP FADD Prokaszp.-8 Kaszpáz-8 Bid Bax, Granzim B Hasított bid Prokaszpáz-3 Citokróm c Mitokondrium ATP Apaf-1 Endo G AIF Bcl-2, Hsp27 Hsp70 Prokaszpáz-9 Bax, Noxa, Puma, p53 Mdm2 Kaszpáz-3 Kaszpáz-12, Ca 2+,? XIAP Apoptoszóma Diablo/SMAC DNS-PK, ATM, c-abl, Sejtmag Endoplazmatikus retikulum (ER) stressz APOPTÓZIS ICAD DNS Hasítás CAD DNS károsodás 2. ábra. Négy sejtszervecskéből induló biokémiai útvonal vezethet kaszpáz függő sejthalálhoz 3
4 Az alábbiakban ennek az ábrának a részletes magyarázata található meg azok számára, akik el akarnak mélyülni az apoptózis molekuláris eseményeinek részletes megismerésében. Azok számára, akik megelégednek kevesebbel, az ábrának két lényeges üzenete van. Láthatók a sejthalál elindításában különböző esetekben szerepet játszó sejtszervecskék. A zöld színnel bemutatott molekulák az apoptózist elősegítők, a piros színnel jelzettek az azt gátlók. A halálreceptor-mediált útvonalat (az ábra bal oldalán) sejtfelszíni receptorok (pl. TNFreceptor, Fas) ligandjainak megkötődése aktiválja. A folyamat során adapter fehérjék (pl. FADD, Fas associated death domain) közvetítésével kaszpáz-8 kötődik a receptorokhoz ún. homofil interakciós domének (DD, death domain; DED, death effector domain) révén. Ez a ligand indukált komplexképződés vezet a kaszpáz-8 aktiválódásához, ez azután proteolitikusan aktiválja a kaszpáz-3- at, illetve hasíthatja a Bcl-2 fehérjecsalád egyik pro-apoptotikus tagját, a BID-et, amely a mitokondriumokba transzlokálódva, a citokróm-c kiáramlásának elindításával bekapcsolja a sejthalál mitokondriális útvonalát. A kaszpáz-8 mellett a BID-et egyéb proteázok is aktiválhatják, például a citotoxikus T-lymphocyták granzim-b-je, illetve bizonyos lizoszomális katepszinek. A mitokondriális útvonal során (az ábra jobb oldalán) citokróm-c és más mitokondriális polipeptidek jutnak ki a citoplazmába. A citokróm-c a citoszólba jutva ATP, illetve datp jelenlétében Apaf-1 (apoptosis activating factor) és a kaszpáz-9 molekulákkal képez komplexet (apoptoszóma), ennek során a kaszpáz-9 aktiválódik. Az aktivált kaszpáz-9 ezt követően aktiválja a kaszpáz-3-at, illetve a többi effektor kaszpázokat. A szintén a mitokondriumokból kiszabaduló AIF (apoptosis inducing factor) és endonukleáz-g (EndoG) a magban fejti ki hatását, a SMAC/Diablo pedig kaszpáz inhibitorok (IAP, inhibitor of apoptosis proteins) szekvesztrálásával segíti elő a sejthalál lezajlását. Az apoptózist gyakran a sejtmagban bekövetkező olyan génkifejeződés változás indítja el, amely sejthalál ligand vagy receptor szintézist, illetve mitokondriális hatást (citokróm-c-kiszabadulást) eredményez. Az utóbbira példa a p53 fehérje DNS károsodás miatti aktiválódása, ami elindítja a Bax, Noxa, Puma pro-apoptótikus fehérjék kifejeződését). A kaszpáz-3 a leghatékonyabb effektor kaszpáz, szubsztrátjainak hasítása eredményezi az apoptózis morfológiai jellemzői közül a legtöbbnek a kialakulását. Aktiválja a sejtmagi DNS-ázt (CAD, caspase activated DNAse) azzal, hogy lebontja annak inhibítorát, az ICAD-ot. Az apoptózis igen nagy orvosbiológiai jelentőséggel bír, a folyamat élettani szabályozásának felborulása sok kórkép kialakulásában vesz részt. A sejtek szükséges elhalásának elmaradása rákos megbetegedésekhez vezet, a rákos sejtek elpusztítására az orvosi gyakorlatban gyakran vesszük igénybe az apoptózis molekuláris elindítóinak bekapcsolását. Ha a sejtek elhalása gyakoribb, mint pótlásuk, vagy olyan sejteket érint, amelyek nem pótolhatók, úgy sorvadásos vagy szervi elégtelenségben megnyilvánuló betegségek alakulnak ki. Ilyen esetekben az apoptózis gátlásával lehet eredményes terápiás beavatkozást végezni. A szerző természetes sejthalálról szóló október 6-i előadása megtekinthető a Mindentudás Egyeteme weboldalán: 4
5 SZÓSZEDET Apoptózis: aktív, stabályozott természetes sejthalál forma jellegzetes alaki és molekuláris jellemzőkkel Nekrózis: a sejtek kóros külső behatásokra (oxigén hiány, fertőzés, mérgező anyag) bekövetkező passzív elhalása Kaszpáz: a sejtek apoptózisa során aktiválódó, abban meghatározó szerepet játszó fehérjebontó enzim 5
Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA programozott sejthalál mint életfolyamat
APOPTOSIS Réz Gábor A programozott sejthalál mint életfolyamat A sejteknek, legyenek bár prokarióták vagy eukarióták, öröklött képességük van arra, hogy belső vagy külső jelek hatására beindítsák a programozott
RészletesebbenApoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia
Apoptózis Bevezetés (DIA 1) A többsejtű szervezetek testének kialakulását egy jól meghatározott genetikai/epigenetikai program irányítja. Ez a folyamat nem csupán új sejtek előállításából áll, hanem a
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
RészletesebbenA PROGRAMOZOTT SEJTHALÁL
A PROGRAMOZOTT SEJTHALÁL A programozott sejthalál (programmed cell death; PCD) alapvetően intracelluláris (endogén) program által szabályozott folyamat, ami a sejtproliferáció antagonistájaként a szervezet
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenA sejthalál és különböző formái
Biológus BSc. Sejtélettan I. A sejthalál és különböző formái Gönczi Mónika DE ÁOK Élettani Intézet 2018 A sejtek lehetséges sorsa in vivo és in vitro Osztódás (utódsejtek létrehozása, regeneráció) Differenciálódás
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenSejtek öregedése és apoptózis
Sejtek öregedése és apoptózis Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Külső hatások Belső hatások A sejt válasza Szignál molekulák Szignál molekulák hiány hiánya vagy
RészletesebbenAZ APOPTÓZIS SZABÁLYOZÁSA TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES ANYAGOKKAL
AZ APOPTÓZIS SZABÁLYOZÁSA TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES ANYAGOKKAL Barna Gábor Témavezető: Dr. Kopper László egyetemi tanár Konzulens: Dr. Sebestyén Anna tudományos munkatárs Programvezető: Dr. Kopper László
RészletesebbenA sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai
A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása
A sejtciklus szabályozása (kék: DNS, piros: tubulin, zöld: metafázis ellenőrzőpont fehérje) G2 fázis: nincs DNS szintézis RNS és fehérje szintézis folytatódik M fázis: a mitózis és a citokinézis két sejtet
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
RészletesebbenProteázok szerepe a sejtelhalás szabályozásában staurosporin kezelt kaszpáz-gátolt leukémia sejteken
Proteázok szerepe a sejtelhalás szabályozásában staurosporin kezelt kaszpáz-gátolt leukémia sejteken Doktori értekezés Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Onkológia program I.sz. Patológiai
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA természetes sejthalál titkai
FÉSÜS LÁSZLÓ A természetes sejthalál titkai Fésüs László orvos, biokémikus az MTA rendes tagja A halál törvény, nem büntetés SENECA 1947-ben született. Sárospatakon érettségizett, majd 1972- ben a Debreceni
RészletesebbenVizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse
RészletesebbenÚj szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
RészletesebbenÚj, sejthalált befolyásoló tumor-asszociált fehérjék azonosítása. Dr. Szigeti András. PhD tézis. Programvezető: Dr. Balázs Sümegi, egyetemi tanár
Új, sejthalált befolyásoló tumor-asszociált fehérjék azonosítása Dr. Szigeti András PhD tézis Programvezető: Dr. Balázs Sümegi, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenAz immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek
Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenARANY ÉS EZÜST NANORÉSZECSKÉK SEJTBIOLÓGIAI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA P53 DEFICIENS RÁKOS SEJTEKBEN ÉS TUMOR METASZTÁZIS MODELLBEN
ARANY ÉS EZÜST NANORÉSZECSKÉK SEJTBIOLÓGIAI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA P53 DEFICIENS RÁKOS SEJTEKBEN ÉS TUMOR METASZTÁZIS MODELLBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS KOVÁCS DÁVID TÉMAVEZETŐ: DR. KIRICSI MÓNIKA BIOLÓGIA DOKTORI
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A proteaszóma-ubikvitin rendszer szerepe kemoterápiás szerek és TRAIL által indukált apoptózis szabályozásában promielocitás leukémia és vastagbélrák sejtekben Nagy Katalin Témavezető:
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenÖregedés, sejtpusztulás
Öregedés, sejtpusztulás Sejtkárosodás: A sejt nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, funkciója, szerkezete revezibilisen vagy irreverzibilisen megváltozik. Okai: Oxigén és tápanyag hiány
RészletesebbenA sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése
A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenHamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26
Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)
RészletesebbenAz agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A RETINOIDOK GLÜKOKORTIKOID HORMON ÁLTAL INDÍTOTT SEJTHALÁLT GYORSÍTÓ ÉS AZ ADENOZIN SEJTHALÁLT KIVÁLTÓ HATÁSMECHANIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA EGÉR TIMOCITÁKON Tóth Katalin
RészletesebbenA herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata
A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata Dr. Pásztor Kata Ph.D. Tézis Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és
Részletesebben8. előadás Öregedés, sejtpusztulás
8. előadás Öregedés, sejtpusztulás Sejtkárosodás: A sejt nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, funkciója, szerkezete revezibilisen vagy irreverzibilisen megváltozik. Okai: Oxigén és tápanyag
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenBEVEZETÉS ::11:: BEVEZETÉS
A szervezetben a molekulákat alkotó elemeket páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze, amelyek a molekula stabilitását biztosítják. Ezek a molekulák többnyire a békés egymás mellett élés
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenA tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa Kovács-Sólyom Ferenc témavezető: Monostori Éva, Ph.D., D.Sc. MTA Szegedi
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenA koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)
A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak
RészletesebbenAZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA
TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS
RészletesebbenA vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára
VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenProgramozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia. V. MedInProt Konferencia November 19.
Programozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia Dr. Szarka András Dr. Kapuy Orsolya V. MedInProt Konferencia 2016. November 19. Bevezetés Bevezetés
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenA NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE
A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A növényi sejt alapvetően két részre tagolható: 1. sejttest v. protoplaszt: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok 2. sejtfal PROTOPLASZT az életfolyamatok színtere benne
RészletesebbenA sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenApoptózis, fagocitózis és a gyulladás kialakulásának megakadályozása
Apoptózis, fagocitózis és a gyulladás kialakulásának megakadályozása Zárójelentés a 2009. április 1 és 2013. március 1. között végzett kutatómunkáról Az apoptózis program megfelelő időben történő elindítása
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenGLUKOKORTIKOID-INDUKÁLT APOPTÓZIS VIZSGÁLATA ÉRETLEN ÉS ÉRETT T SEJT ALCSOPORTOKBAN. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Dr.
GLUKOKORTIKOID-INDUKÁLT APOPTÓZIS VIZSGÁLATA ÉRETLEN ÉS ÉRETT T SEJT ALCSOPORTOKBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Dr. Prenek Lilla Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Klinikai Központ Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenTÁMOP /1/A
Előadás száma Előadás címe Dia sorszáma Dia címe 1. Bevezetés 1. 2. Bevezetés 1. (Cím) 3. Történet 4. Jelátvitel 5. Sejt kommunikációs útvonalak 1. 6. Sejt kommunikációs útvonalak 2. 7. A citokinek hatásmechanizmusai
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenA TRANSZGLUTAMINÁZ KAPCSOLAT
Naponta az emberi szervezet sejtjeinek milliárdjai halnak le természetes módon apoptózissal úgy, hogy ennek az egészséges szövetek homeosztázisában nincs kóros következménye: mind a hívatásos mind az egyéb
Részletesebben1. ábra: Geldanamycin gátolja az ERK-foszforilációt PC12 sejtekben (24 h geldanamycin előkezelés, 10 perc NGF kezelés).
A pályázati munkatervnek megfelelően a támogatott kutatás a PC12 phaeochromocytoma sejtek differenciációs, stressz és apoptotikus jelátvitelének különböző vonatkozásaival foglalkozott. A munka egyes elemei
RészletesebbenSejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest
Sejtek - őssejtek dióhéjban 2014. február Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest A legtöbb sejtünk osztódik, differenciálódik, elpusztul... vérsejtek Vannak
Részletesebben1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
RészletesebbenPlatina bázisú kemoterápia hatása különböző biomarkerek expressziójára tüdőrákokban
Platina bázisú kemoterápia hatása különböző biomarkerek expressziójára tüdőrákokban Pápay J. 1, Sápi Z. 1 Gyulai M. 5, Egri G. 2, Szende B. 1, Tímár J. 4 Moldvay J. 3 1: Semmelweis Egyetem, I.sz.Patológiai
RészletesebbenEndocitózis - Exocitózis
Molekuláris sejtbiológia Endocitózis - Exocitózis Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immnubiológiai Intézet Budapest Endocitózis Fagocitózis szilárd fázishoz közel álló
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenA harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit
A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban 2007-2011 között Dr. Hortobágyi Judit Pikkelysömörre gyakorolt hatása 2007-től 2009-ig 1. Lokális hatása 2. Szisztémás hatása 3. Állatkísérlet
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
Részletesebben