1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI"

Átírás

1 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész 1.2. Víztest nemzeti kódja: sp Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG) 1.4. Hozzárendelt tervezési alegység: 2-12, Nagykőrösi-homokhát 1.5. Érintett KÖVÍZIG-ek rövidítései: KÖTIKÖVIZIG, ATIKÖVIZIG, KDVKÖVIZIG, ADUKÖVIZIG 1.6. Érintett I. fokú vízügyi hatóságok: KÖTIKTVF, ATIKTVF, KDVKTVF, 1.7. Érintett tervezési alegységek kódjai: Alsó-Tisza jobb part (2-20), Nagykőrösi-homokhát (2-12), Zagyva (2-10) 1.8. Érintett régiók: Észak-Alföld, Közép-Magyarország, Dél-Alföld 1.9. Érintett megyék: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Pest megye, Bács-Kiskun megye Érintett települések: 2 HATÁRVÍZI ADATOK 2.1. Országhatárral érintett víztest esetén a szomszédos ország(ok) jele(i): Határral osztott víztest kódja(i) a szomszédos ország(ok)ban: Határvízi egyezmény kezdő időpontja: Határvízi információk : Víztestcsoport kódja a Duna vízgyűjtőkerületben: ICPDR információk : - 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3.1. Vízügyi Objektum Azonosító (VOR): AIQ Főtípus: porózus 3.3. Hőmérséklet szerinti típus: hideg 3.4. Hidrodinamikai típus: leáramlás 3.5. Térinformatikai vertikális besorolás: hegyvidéki sekély és porózus sekély víztestek 3.6. Terület: 2303,65 km Terület felszíni kibúvásban: 2303,65 km Befoglaló sokszög területe: 2303,65 km melléklet Víztest adatlap 1

2 3.9. Átlagos vastagság: 13 m Legkisebb vastagság, helye: 6 m Legnagyobb vastagság, helye: 25 m Átnézeti térkép: 4 TERMÉSZET- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI JELLEMZŐK 4.1. Átlagos terepszint: 136,1 m.bf Terep legalacsonyabb pontjának a magassága: 98 m.bf Terep legmagasabb pontjának a magassága: 334 m.bf Domborzattípus: hátság 4.5. Domborzat tagoltsága (relatív relief): enyhén tagolt 4.6. Érintett tájegységek: Kiskunsági-löszöshát, Bugaci-homokhát, Kiskunsági-homokhát, Pilis-Alpári-homokhát, Gerje-Perje-sík, Monor-Irsai-dombság, Tápió-vidék, Gödöllői -dombság, Hatvani-sík, Galga-völgy 4.7. Földrajzi leírás: A víztest az Alföld nyugati szélén helyezkedik el. Az Északi-Középhegység peremétől (Gödöllőtől) déli irányba, egészen Kiskunfélegyházáig húzódó km szélességű víztest kiterjedése 2303,66 km 2. Horizontálisan minden irányból sekélyporózus víztestek határolják, kivéve az északi részét, ahol sekély hegyvidéki víztestek csatlakoznak hozzá. A víztest beszivárgási területen helyezkedik el, ezért tőle keletre elhelyezkedő sekély porózus, valamint a feküjében elhelyezkedő, vele azonos horizontális kiterjedéssel bíró porózus víztest utánpótlódásában fontos szerepe van. A víztest feküképződményét porózus víztest (p ) alkotja. 1.3 melléklet Víztest adatlap 2

3 Domborzat: A víztest az Alföld, illetve az Észak-Magyarországi-Középhegység nagytájakhoz, Cserhát-vidék, Észak-Alföldi Hordalékkúp-síkság, valamint a Duna-Tisza közi síkvidék középtájakhoz tartozik. Ezen belül a következő kistájak alkotják: Kiskunságilöszöshát, Bugaci-homokhát, Kiskunsági-homokhát, Pilis-Alpári-homokhát, Gerje- Perje-síki, Monor-Irsai-dombság, Tápió-vidék, Gödöllői-dombság, Hatvani-sík, Galga-völgy A felszínt elsősorban a vizek és a szél alakították ki. A domborzati viszonyok a vízrendszerekben eltérőek, a dombvidéki és síkvidéki jelleg, és a kettő közötti átmenet egyaránt előfordul. A felszínét lepelhomok-síkságok, tagolt homokbucka vonulatok és ezek formakincse jellemzi, eróziós deflációs mélyedésekkel, melyekben korábban időszakos szikes tavak és mocsarak sokasága volt. Ezek a homokterületek valójában az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai. Az üledékek (homok, löszös homok, lösz) települési iránya ÉNy-DK-i, mely az uralkodó széliránynak felel meg. Éghajlat: A víztest É-i Középső része a mérsékelten meleg száraz; mérsékelten száraz éghajlatú területet foglalja magába. Az uralkodó szélirány É-NY-i. Az éves átlag hőmérséklet 10,7 C fok. A leghidegebb hónap a februá r és egyben a legnagyobb hőingadozás is ebben a hónapban fordul elő. A csapadék mennyisége körülbelül 536 mm/év, amely nagy szélsőségeket mutat. A déli területek időjárási viszonyait a szélsősség jellemzi. A meleg, a száraz, esetenként szélsőségekre hajló kontinentális időjárás jellemző. A napsütés tartama 2044 óra/év. A bőséges fényellátottság júniusra jellemző. Januárban viszont átlagosan csak naponta 1-2 órát süt a nap. A téli hónapokban 8-15 napon borult marad az ég. Az évi középhőmérséklet 10,3 C fok. A legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Évente körülbelül 520 milliméter csapadék hullik ezen a területen. Vízrajz: A mezőgazdasági művelés intenzitásának növekedésével párhuzamosan megjelent a területek öntözhetőségének igénye is. Az igények kielégítésére, kialakításra kerültek az öntözőcsatornák, öntözőrendszerek. Az alegység árvízi kockázata igen nagy. A Duna-Tisza közi homokhátság vízhiányos területein a klimatikus viszonyok okozta szélsőségek kiegyenlítésére, a szabad vízkészletek helyben tartására kell törekedni. Így a főműveken medertározók épültek, melyek a természetes sebességviszonyokat és a vízszínesést is jelentősen megváltoztatták. Az sp víztest területe 3 tervezési alegységhez tarozik. A Zagyva alegységnek a délnyugati része, a Nagykőrösi homokhátnak a nyugati fele, az Alsó-Tisza jobb part alegységnek pedig az észak-nyugati szegélyterületét foglalja el. A víztest 2 közigazgatási régiót is érint. Ezek a Közép-Magyarország (Pest megye) és Dél- Alföld (Bács-Kiskun megye) nevű régiók. 1.3 melléklet Víztest adatlap 3

4 Talaj A víztest területének középső és déli részén általánosságban a kevésbé kötött, míg a víztest északi részén inkább a kötöttebb talajok a jellemzőek. Földhasználat 21% 7% 11% 49% 8% 4% Belterület Szántó Szőlő, gyümölcsös Vegyes mezőgazdasági Rét, legelő Erdő A felszín alatti víztest felszíni területén az uralkodó a mezőgazdasági területhasználat. A terület közel felén (49%) szántóföldi gazdálkodás folyik, de igen jelentős az erdők (21 %), és a rét, legelő (11%) aránya is. A vegyes mezőgazdasági területek (8%) és a szőlő, gyümölcsös (4%) aránya kisebb. Településszerkezet A területen 7db város, 1 db megyeszékhely és 39 db község található. A területen található települések többsége nagyközség fővel, kisebb 1000 fő alatti kisközségek nem jellemzőek a víztestre. A falvakban a lakosságszám csökkenő tendenciát mutat, korösszetételét tekintve pedig elmondható, hogy a korfa öregedő társadalomra jellemző. Jellemzően a településekhez nagy kiterjedésű külterületek tartoznak, Kecskemét közigazgatási területéhez tartozik a legnagyobb 321 km²-es külterület. Felszíni víztestekkel való kapcsolata A víztest a területén található felszíni víztesteket a hátságon és a hátság közeli területeken az év nagy részében táplálja Lakosság száma (2004): NA 4.9. Lakosság várható száma (2015): NA Népsűrűség: NA Közműves ivóvízzel ellátott népesség aránya: NA Szennyvíz közművel ellátott népesség aránya (2004 és 2015): NA Vízigény (2004): NA 1.3 melléklet Víztest adatlap 4

5 4.14. Vízigény előrejelzés (2015): NA Vízigényben a felszín alatti víz részaránya: NA Háztartási (kommunális ivóvíz) vízigény és abban a felszín alatti víz részaránya: NA Ipari szektor vízigénye és abban a felszín alatti víz részaránya: NA Mezőgazdasági szektor vízigénye és abban a felszín alatti víz részaránya: NA Szolgáltatási szektor vízigénye és abban a felszín alatti víz részaránya: NA Termál vízigény (2004), ezen belül a fürdő- és az energetikai vízigény részaránya: NA Termál vízigény előrejelzés (2015), ezen belül a fürdő- és az energetikai vízigény részaránya: NA 5 TERÜLETHASZNÁLAT ÉS VÉDETT TERÜLETEK 5.1 Földhasználati arányok a víztest teljes feszíni vetületén Vízügyi Objektum Azonosító (VOR): AIQ Összefüggő településszerkezet területek mérete: 0, Összefüggő településszerkezet területek aránya: 0, Nem összefüggő településszerkezet területek mérete: 108, Nem összefüggő településszerkezet területek aránya: 0, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének mérete: 40, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének aránya: 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének mérete: 4, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének áránya: 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének mérete: 6, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének aránya: 0, Szántóföldek mérete: 1126, Szántóföldek területének aránya: 0, Szőlő területének mérete: 43, Szőlő területének aránya: 0, Gyümölcsösök, bogyósok területének mérete: 39, Gyümölcsösök, bogyósok területének aránya: 0, Legelők területének mérete: 64, Legelők területének aránya: 0, Vegyes mezőgazdasági területek mérete: 173, melléklet Víztest adatlap 5

6 Vegyes mezőgazdasági területek aránya: 0, Lomblevelű erdőkterületek mérete: 373, Lomblevelű erdőkterületek aránya: 0, Tűlevelű erdőkterületek mérete: 67, Tűlevelű erdőkterületek aránya: 0, Vegyes erdőterületek mérete: 48, Vegyes erdőterületek aránya: 0, Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének mértete: 194, Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének aránya: 0, Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek mérete: 0, Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek aránya: 0, Szárazföldi vizenyős területek mérete: 7, Szárazföldi vizenyős területek aránya: 0, Kontinentális vizek területének mérete: 6, Kontinentális vizek területének aránya: 0, CORINE LAND COVER felszínborítottsági adatbázis térképi ábrázolása a víztestre : 5.2 Földhasználati arányok a víztest beszivárgási területén Vízügyi Objektum Azonosító (VOR): AIQ Összefüggő településszerkezet területek mérete: 0, Összefüggő településszerkezet területek aránya: 0, Nem összefüggő településszerkezet területek mérete: 108, Nem összefüggő településszerkezet területek aránya: 0, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének mérete: 40, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének aránya: 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének mérete: 4, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének áránya: 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének mérete: 6, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének aránya: 0, Szántóföldek mérete: 1126, Szántóföldek területének aránya: 0, Szőlő területének mérete: 43, melléklet Víztest adatlap 6

7 Szőlő területének aránya: 0, Gyümölcsösök, bogyósok területének mérete: 39, Gyümölcsösök, bogyósok területének aránya: 0, Legelők területének mérete: 64, Legelők területének aránya: 0, Vegyes mezőgazdasági területek mérete: 173, Vegyes mezőgazdasági területek aránya: 0, Lomblevelű erdőkterületek mérete: 373, Lomblevelű erdőterületek aránya: 0, Tűlevelű erdőkterületek mérete: 67, Tűlevelű erdőkterületek aránya: 0, Vegyes erdőterületek mérete: 48, Vegyes erdőterületek aránya: 0, Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének mértete: 194, Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének aránya: 0, Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek mérete: 0, Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek aránya: 0, Szárazföldi vizenyős területek mérete: 7, Szárazföldi vizenyős területek aránya: 0, Kontinentális vizek területének mérete: 6, Kontinentális vizek területének aránya: 0, CORINE LAND COVER felszínborítottsági adatbázis térképi ábrázolása a víztestre: 5.3 Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák a víztest teljes felszíni vetületén: NA Felszín alatti víztől függő élőhely(ek) típusa(i): NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek: vízfolyások, tavak listája (link): NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák területe: NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák aránya: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) területének aránya: Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) összes területe: NA 1.3 melléklet Víztest adatlap 7

8 Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák a víztest beszivárgási területén: NA Felszín alatti víztől függő élőhely(ek) típusa(i): NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek: vízfolyások, tavak listája (link): NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák területe: NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák aránya: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) területének aránya: NA 5.4. Védett területek: NA Védett területek a víztest teljes feszíni vetületén: NA Ivóvízbázis-védelmi területek nagysága: NA Ivóvízbázis-védelmi területek aránya: NA Nitrát-érzékeny területek nagysága: 782, Nitrát-érzékeny területek aránya: 0, Természetvédelmi területek nagysága: 118, Természetvédelmi területek aránya: 0, Natura2000 területek nagysága: 150, Natura2000 területek aránya: 0, Vizes Natura2000 területek nagysága: 73, Vizes Natura2000 területek aránya: 0, Védett területek térképe víztestekre: Védett területek a víztest beszivárgási területein: NA Ivóvízbázis-védelmi területek nagysága: NA Ivóvízbázis-védelmi területek aránya: NA Nitrát-érzékeny területek nagysága: 782, melléklet Víztest adatlap 8

9 Nitrát-érzékeny területek aránya: 0, Természetvédelmi területek nagysága: 118, Természetvédelmi területek aránya: 0, Natura2000 területek nagysága: 150, Natura2000 területek aránya: 0, Vizes Natura2000 területek nagysága: 73, Vizes Natura2000 területek aránya: 0, Védett területek térképe víztestekre: 6 FÖLDTANI JELLEMZŐK 6.1. Földtani típus: Földtani kor: Q 6.3. Felső 10 m meghatározó kőzetkifejlődés típusa(i): 6, Földtani leírás: A felső m kőzettani felépítésére a kevésbé kötött képződmények dominanciája a jellemző. A víztest északi részén egy összefüggő területen (Vácszentlászló Zsámbok-Dány-Nagykáta sávban) vastag finom kőzetliszt, illetve agyag települ a felszín közelében. Ettől északra, valamint délre egy keskeny sávban nagy vastagságú homok üledék, majd még délebbre a Tápió mentén (Pécel-Tápiószenmárton közti területen) megint nagy vastagságú finom kőzetliszt, agyag települ. Ettől délre (a Pilis-Cegléd vonalig) nagy vastagságú durva kőzetliszt képződmények találhatók. Az említett vonaltól délre a homokos és durva kőzetliszt képződmények egyértelmű dominanciája a jellemző, finom szemcsés üledékeket csak lokálisan, a vízfolyások melletti szűk sávokban találunk. A víztest KÖTI-KÖVIZIG területére eső része földtanilag, domborzatilag egymástól nagyon eltérő körzeteket foglal magába. A Pilis-Ceglédbercel vonaltól délre eső rész a Duna-Tisza közi hátsághoz tartozik, az északra eső pedig a Gödöllőidombság része. Az előbbiek aljzatát az Ős-Duna kavicsos hordalékkúpja alkotja, az utóbbiét pedig a dombvidék sárga és vörös agyagos anyaga. A Duna-Tisza közén a pleisztocén összlet vastagsága kb.180 és 600 m között változik, ami azt jelenti, hogy a felső-pleisztocén utolsó süllyedési fázisának üledékei tárolják a talajvizet, a dombság kimagasodásai és völgyei viszont vékony negyedkori rétegsorozattal rendelkeznek(kb m), így itt az egész felső-pleisztocén talajvíztároló is egyben. A hátságon a talajvíztározó kőzet zömmel aprószemcsés homok vagy kőzetliszt, a dombságon infúziós lösz és finomhomok, kőzetliszt. 1.3 melléklet Víztest adatlap 9

10 A domblábtól a medencebelső felé távolodva a sekély-porózus összlet vastagsága átlagosan m, felépítésében pedig az apró és középszemcsés homokok aránya % lehet. Néhány településen Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel, Nagykőrös, Kecskemét az apró és középszemcsés homokrétegeket néhol durvahomok zsinórok szabdalják, bizonyítva, hogy bár az ős Duna ekkor már régóta elvándorolt innen, néhány kisebb patak nagyobb árvize átmenetileg jelentős energiával rendelkezhetett. A fúrási szelvények jelentős kifejlődésbeni eltéréseket mutatnak az egyes részkörzetekben: van ahol 8-12 méternyi homokréteg egy réteget alkot, többnyire azonban 2-3 m-es apróhomok rétegek váltakoznak 1-3 m-es iszap és kőzetliszt rétegekkel. A talajvizes szinttáj alatt többnyire néhány méterrel már viszonylag jó kifejlődésű vastagabb apró és középszemcsés homokrétegek helyezkednek el, ezekből öntöző és ivóvizet egyaránt gazdaságosan termelnek. A sekély-porózus szinttáj fő feladata tehát már régóta nem az ásott kutak vizének biztosítása, hanem a fekvőben lévő rétegvíz-tartók védelme: a többnyire sűrű agyag-homok lamináció a belejutó csapadékvizet leginkább oldal irányban vezeti el, adott esetben a benne lévő szennyező anyagokkal együtt. 1.3 melléklet Víztest adatlap 10

11 6.5. Földtani szelvények: 1.3 melléklet Víztest adatlap 11

12 1.3 melléklet Víztest adatlap 12

13 Kód (kiterítve) Kor Formáció neve (Tagozat neve) Vastagság (m) Litológiai jellemzés fqp pleisztocén folyóvizi üledék homok, kavics, aleurit, agyag fqp pleisztocén folyóvizi üledék (f2) összetett medres fácies, folyóvízi meder homokok >20m fqp pleisztocén folyóvizi üledék (f3) összetett medres fácies; folyóvízi meder homok; agyagot nem tartalmaz (előforduló max. finomszemcsés kőzet: homokos kőzetliszt) fqp pleisztocén folyóvizi üledék (f4) övzátony fácies, kőzetösszetétel alulról felfelé finomodóan homoktól kőzetlisztes agyagig, agyagig változik, a finomszemcsés ártéri fácies vastagsága nem haladja meg a 10 métert; egymás fölött több ilyen települhet fqp pleisztocén folyóvizi üledék (f6) homokos ártér fácies, 10 m- nél vastagabb homoktestet nem tartalmaz fqp pleisztocén folyóvizi üledék (f7) ártér fácies, legalább 10 m vastagságot elérő homokmentes szakasszal npa2 felső miocén, pliocén (felső pannóniai) Nagyalföldi F kőzetliszt, agyag, homok, kavics ú+zpa1 2 felső pannóniai Zagyvai F.+Újfalui Homokkő F.* homok, homokkő, aleurit, agyag és agyagmárga váltakozása 1.3 melléklet Víztest adatlap 13

14 6.1 AGROTOPO Jellemző talajtípusok: 1, Jellemző talajtípusok aránya: 0, %, 0, % Jellemző talajképző kőzetek: 1, Jellemző talajképző kőzetek aránya: 0, %, 0, % 6.2 Fedő jellemzői Nagy lebontási és adszorpciós képességgel rendelkező talajok/fedőréteg aránya: NA Közepes lebontási és adszorpciós képességgel rendelkező talajok/fedőréteg aránya: NA Kis lebontási és adszorpciós képességgel rendelkező talajok/fedőréteg aránya: NA Fedő átlagos vastagsága: 5 m Fedő legkisebb vastagsága, helye: 1 m Fedő legnagyobb vastagsága, helye: 10 m 6.3 Fekü jellemzői Fekü átlagos mélysége a terep alatt: 18 m Fekü legkisebb mélysége a terep alatt, helye: 10 m Fekü legnagyobb mélysége a terep alatt, helye: 30 m 7 VÍZFÖLDTANI JELLEMZŐK 7.1. Telítetlen zóna átlagos vastagsága, aránya: NA 7.2. Telített zóna átlagos vastagsága, aránya: NA 7.3. Igen jó vízvezető fedőréteg típusok aránya: NA 7.4. Vízvezető fedőréteg típusok aránya: NA 7.5. Egyéb fedőréteg típusok aránya: NA 7.6. Vízvezető összletek száma: NA 7.7. Jelentős vízvezető összletek meghatározó kőzetkifejlődés típusa(i): NA 7.8. Átlagos horizontális szivárgási tényező: NA 7.9. Vízadó képesség kettős fajlagos vízhozam alapján: NA Források nagyvízi hozama: NA 1.3 melléklet Víztest adatlap 14

15 7.11. Vízföldtani leírás: A víztest a Duna-Tisza közi hátság keleti peremén helyezkedik el. Vízadó képződményei homokok, melyek törmelékes (sekély porózus) vízadó típusba sorolhatók. A morfológiailag hátsági típusú víztest területén az áramlási viszonyok leáramlási jellegűek, azaz a beszivárgó csapadékvíz a talajvízen keresztül a sekély rétegvízbe, majd a mélyebb rétegvizekbe szivárog. Az uralkodó áramlási irány tehát vertikálisan lefelé irányul. A víztest jellemzően a felszín alatti 5 és 18 m között helyezkedik el, átlagos vastagsága tehát 13 m. A víztest vastagsága 6 és 25 m között változik. A víztest területén 1 db vízadó összletet jelölhetünk meg. A vízadó kifejlődése és kőzettani felépítése változó (homok-kőzetliszt-iszap), több méter vastag laterálisan hosszan követhető homokrétegeket általában nem találunk. A víztest hidraulikai viszonyaira vertikálisan a leáramlás és a nyomás alatti jelleg a jellemző. A szabad felszínű jelleg a talajvízre sem jellemző. A horizontális áramlás főiránya kelet-délkeleti, azaz a Tisza völgye felé irányul. A vízfolyások és az állóvíztestek környezetében a regionális áramlási iránytól eltérő lokális áramlási pályák alakulhatnak ki. A szomszédos víztestekkel való kapcsolatára a viszonylag jelentős vízátadódás jellemző. A víztestnek az alatta elhelyezkedő p víztest utánpótlódásában a beszivárgó csapadékvíz leáramlása miatt jelentős szerepe van. Az sp víztest utánpótlódását a beszivárgó csapadékvíz biztosítja, szomszédos víztestekből történő átadódás nem számottevő. A víztest a regionális vezetőképesség szempontjából a közepes kategóriába sorolható. A vízmérlegteszt alapján a 35. sz. víztestcsoport (sp , sp , p , p víztestek) utánpótlódásában ( m 3 /nap) jelentős szerepet tölt be a csapadék (40,6%), a vízfolyások (24,5%) és a szomszédos víztestekből történő utánpótlódás (34,9%) egyaránt. A szomszédos víztest csoportokba m 3 /nap vízmennyiség távozik, a FAVÖKO-k vízigénye m 3 /nap. Az így maradó m 3 /nap hasznosítható vízkészlethez m 3 /nap vízkivétel párosul, ennek megfelelően a vízmérleg negatív, számszerint m 3 /nap. Az előzőekben említett adatok közül a csapadékból történő beszivárgás teljes egésze ( m 3 /nap) sp víztestre esik, míg a vízfolyásokból történő utánpótlódás (76164 m 3 /nap) teljes mennyisége az sp víztestet táplálja. A FAVÖKO-k vízigényének 50,7%-a esik az sp és 49,3%-a az sp víztestre. Az sp víztestből a vízkivétel (közvetlen és közvetett együttes) mértéke 331 m 3 /nap. Az sp víztest mennyiségi állapota a vízmérlegteszt alapján nem megfelelő (bizonytalan), melynek okaként a közvetlen vízkivételek, a korábbi vízkivételek, az engedélynélküli vízhasználatok és a FAVÖKO jelölhetők meg. Az engedélynélküli vízhasználatoknál kell megemlíteni az illegális kútfúrás veszélyeit. Az közötti időszakban ezrével fúrták vízjogi engedély nélkül a területen (is) a műszakilag nem megfelelő (palástcementezés nélküli) lakossági csőkutakat. Ezek a kutak üzemeltetésük során különösen belterületen veszélyforrást jelentenek, mivel a sokszor szennyezett talajvizet leszívják a sekély rétegvízadókba, elszennyezve azok vizét. 1.3 melléklet Víztest adatlap 15

16 A víztest vízadói felszínközeli településük, és a leáramlási hidrodinamikai jelleg miatti érzékenyek a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben. Az elmondottak miatt ivóvízellátásra nem alkalmasak, de a mélyebben települő védett vízadók miatt erre nincs is igény. A vízminőség a területtől függően változó, de a települések alatt, illetve azok környezetében a kommunális szennyvízszikkasztások hatása miatt a nitrát tartalom bizonyos helyeken magas lehet. A víztest vízadóira a o C közötti hőmérséklet tartomány jellemző. A talajvízszint átlagos mélysége terepalatti 3,5-4,5 m közötti. A víztest vízadóinak minőségére a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, illetve a kalcium-hidrogénkarbonátos összetétel a jellemző. Kisebb elterjedésben, de a magnézuim-kalcium-hidrogénkarbonátos és pl Kecskemét környékén a nátriumhidrogénkarbonátos jelleg is megjelenik. Az oldottanyag tartalom ritkán haladja meg az 1000 mg/l értéket. A vízadókra elvégzett vízminőségi statisztikai vizsgálatok (klorid, nitrát, ammónia, szulfát, ólom, EC, TOC) ugyan mutattak ki veszélyes határérték túllépést (különösen a nitrát esetében ahol a 45 mintából 16 esetben), de ezek területi elterjedése, valamint a területhasználattal való összefüggés alapján a víztest állapota kémiai állapota mégis jónak tekinthető. A víztest minőségi állapota tehát összességében megfelelő. A földtani adottságokból, kőzettani felépítésből és területi elhelyezkedésből adódóan a sekély-porózus képződmények vízföldtani adottságaiban is jelentős eltérések mutatkoznak a víztest KÖTI-KÖVIZIG területére eső részén. A talajvíz utánpótlódása szempontjából lényeges megemlíteni, hogy a Gödöllőidombság nagyobb területén iszaposak, agyagosak a felszín közeli képződmények, így beszivárgás nehézségekbe ütközik. Maga a tároló üledék is zömmel finomszemcsés, a nagy terepmagasság miatt pedig többnyire 10 m vagy ez alatti a talajvíz nyugalmi szintje. Pilis község ÉK-i szélén a talajvíz a terepviszonyokból következően gravitációsan beszivárog a völgylábhoz, összegyűlik egy kis tóban, a felesleg pedig a Gerjepatakot táplálja. A dombság talajvizének jelentős része kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, 1000 mg/l-nél kisebb oldott anyag tartalmú, de bizonyos körzetekben a nátriumos vizek az uralkodóak. A gyenge vízvezető képességből, a finom szemcsézetből adódóan az ismert talajvíz kutak hozama többnyire 5-10 l/p között változik, a l/p már magas értéknek számít. A terepmagasságtól valamint a fekvőből kitermelt öntözővíz mennyiségétől függően a nyugalmi szintek átlagosan -2 5 m között alakulnak, néhol azonban a -8 9 métert is elérik. A korábbi évtizedekben a vízszint süllyedése volt az általános, az utóbbi időszak sok csapadéka viszont a talajvízszint szinte általános emelkedéséhez vezetett (néhol 1,5-2,5 m az emelkedési mértéke 1 év alatt). 1.3 melléklet Víztest adatlap 16

17 A tárolt víz oldott anyag tartalma a tárolókőzettől függően nagy eltéréseket mutat: a homokos, jó oldal irányú utánpótlódással rendelkező részeken mg/l az öszszes oldott anyag mennyisége, a víz pedig Ca-Mg-hidrogénkarbonátos jellegű. Az agyagos felépítésű részeken mg/l-t is elérheti az oldott anyag mennyisége, itt már sok a nátrium, de kirívó lehet a szulfát és klorid értéke is. A talajvíz kedvezőtlen minősége néha emberi tevékenységhez kötődhet, mint azt a Szentkirályi Ásványvíz üzem egyik figyelőkútja is bizonyítja: a faluhoz közel eső kút vizének oldott tartalma 1800 mg/l, a messzebb levőké pedig mg/l körüli, vagyis megfelel a térség alapadottságainak. A vízszintemelkedés mértéke itt is jelentős: 2009-ben -6 8 volt a nyugalmi, 2010 szeptemberében már -2 2,5 m. 7.1 Vízkémia Oldott anyag tartalom (TDS) sekély víztestben: NA Oldott anyag tartalom (TDS) sekély víztest alatt: NA Kation összetétel sekély víztestben (Na-K ionok aránya az összes kationon belül): NA Kation összetétel sekély víztest alatt (Na-K ionok aránya az összes kationon belül): NA Anion összetétel sekély víztestben (HCO3 ionok aránya az összes anionon belül): NA Anion összetétel sekély víztest alatt (HCO3 ionok aránya az összes anionon belül): NA 7.2 Rutin paraméterek ph: NA Fajlagos elektromos vezetőképesség (EC): NA Lúgosság (m): NA Oldott oxigén (DO): NA Kémiai oxigén igény (KOI): NA Kalcium (Ca2+): NA Magnézium (Mg2+): NA Nátrium (Na+): NA Kálium (K+): NA Ammónium (NH4+): NA Vas (Fe3+): NA Mangán (Mn2+): NA Hidrogénkarbonát (HCO3-): NA 1.3 melléklet Víztest adatlap 17

18 Klorid (Cl-): NA Szulfát (SO42-): NA Nitrát (NO3-): NA 7.3 Egyéb, antropogén szennyeződésre utaló paraméterek Arzén (As): NA Ólom (Pb): NA Kadmium (Cd): NA Higany (Hg): NA Triklóretilén: NA Tetraklóretilén: NA Peszticidek: NA 8 VÍZGAZDÁLKODÁSI JELLEMZŐK 8.1 Készletek Csapadékból és felszíni vizekből származó utánpótlódás: m 3 /év Szomszédos felszín alatti víztestekből beáramlás: m 3 /év (csoportra vonatkozóan az p , p és sp víztestekkel együtt) Teljes utánpótlódás: m 3 /év (csoportra vonatkozóan az p , p és sp víztestekkel együtt) Evapotranspiráció: NA Szomszédos felszín alatti víztestekbe átáramlás: m 3 /év (csoportra vonatkozóan az p , p és sp víztestekkel együtt) Statikus vízkészlet: NA Dinamikus vízkészlet: NA Hasznosítható vízkészlet (teljes utánpótlódás csökkentve a FAVÖKO-k felszín alatti vízből származó vízigényével): m 3 /év (csoportra vonatkozóan az p , p és sp víztestekkel együtt) 8.2 Ökológiai vízigény a felszín alatti víztestből Becsült összes ökológiai vízigény felszín alatti vízből: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (vízfolyások) összes vízhozama: m 3 /nap Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) összes vízigénye: m 3 /nap 1.3 melléklet Víztest adatlap 18

19 Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) összes vízigénye: m 3 /nap Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) összes vízigénye: NA 8.3 Vízkivételek a felszín alatti víztestből Vízkivétel összesen: m 3 /év (2006, FAV_VKJ); (vízmérlegteszt) Vízkivételi objektumok száma: 171 db Ivóvíz célú: 6280 m 3 /év Ivóvízkivételi objektumok száma: 1 db Fürdő/strand célú: 0 m 3 /év Fürdő/strand célú vízkivételi objektumok száma: 0 db Ipari célú: m 3 /év Ipari célú vízkivételi objektumok száma: 8 db Bányászati célú: 0 m 3 /év Bányászati célú vízkivételi objektumok száma: 0 db Energetikai célú: 0 m 3 /év Energetikai célú vízkivételi objektumok száma: 0 db Öntözés célú: m 3 /év Öntözés célú vízkivételi objektumok száma: 19 db Mezőgazgasági egyéb célú: 2530 m 3 /év Mezőgazgasági egyéb célú vízkivételi objektumok száma: 3 db 8.4 Vízbetáplálások a felszín alatti víztestbe Teljes vízbetáplálás: NA Teljes vízbetáplálásra használt objektumok száma: NA Talajvízdúsítás: NA Talajvízdúsításra használt objektumok száma: NA Energetikai céllal használt termálvíz visszasajtolása: NA Energetikai céllal használt termálvíz visszasajtoló objektumok száma: NA Szénhidrogén termeléshez kapcsolódó visszasajtolás: NA Szénhidrogén termeléshez kapcsolódó visszasajtoló objektumok száma: NA 8.5 Védett területek Ivóvízbázis-védelmi védőterületek nagysága: NA 1.3 melléklet Víztest adatlap 19

20 Nitrátérzékeny területek nagysága: NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe: NA Gyógy- és termálfürdők száma: NA 8.6 Mennyiségi kockázat Vízkivételek és a hasznosítható készlet összehasonlítása alapján: NA Monitoring adatok vagy szakértői becslés alapján: NA Mennyiségi kockázat oka: 8.7 Kémiai kockázat Számítások alapján, diffúz szennyező-forrásokból származó nitrát esetén: NA Monitoring adatok vagy szakértői becslés alapján, diffúz szennyezőforrásokból származó nitrát esetén: NA Jelentős diffúz szennyezőforrások típusai: NA Számítások alapján, pontszerű szennyező-forrásokkal szemben: NA Monitoring adatokra vagy szakértői becslés alapján, pontszerű szennyezőforrásokkal szemben: NA Jelentős pontszerű szennyezőforrások típusai: NA 8.8 Hőmérsékleti problémák Hőmérséklet csökkenés termálvizek esetén: 1.3 melléklet Víztest adatlap 20

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész 1.2. Víztest nemzeti kódja: p.2.10.1 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Jászság, Nagykunság 1.2. Víztest nemzeti kódja: sp.2.9.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy 1.2. Víztest nemzeti kódja: p.2.10.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy 1.2. Víztest nemzeti kódja: sp.2.10.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 2 HATÁRVÍZI ADATOK 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Jászság, Nagykunság 1.2. Víztest nemzeti kódja: p.2.9.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT)

Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT) Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT) Szőcs Teodóra, Tóth György, Brezsnyánszky Károly, Gaál Gábor Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N), Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Vízszállító rendszerek a földkéregben Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki

Részletesebben

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja Mezőnév ID EU_CD NAME MS_CD REGION_CD HATAR1 Mezőtípus FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK TÁBLÁZATÁNAK MEZŐLEÍRÁSA A mező leírása a mező azonosító sora HU_ab.x.yz.w ab: h = hegyvidék k = hideg karszt kt = termál

Részletesebben

alatti vizekkel kapcsolatos kérdk Maros hordalékk

alatti vizekkel kapcsolatos kérdk Maros hordalékk A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodási Tervezés s felszín alatti vizekkel kapcsolatos kérdk rdései az Alföld ldön és s a tervezett intézked zkedések Maros hordalékk kkúp Az előadás tartalmi vázlat: I. A vízföldtani

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Környezeti elemek állapota

Környezeti elemek állapota Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A felszín alatti víz minőségi állapota

A felszín alatti víz minőségi állapota A felszín alatti víz minőségi állapota Dunántúli-középhegység és Budapest környezete dr. Szőcs Teodóra 1 dr. Deák József 2 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 2 GWIS Kft. FAV fórum Dunántúli-középhegység

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Részletesebben

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani

Részletesebben

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és

Részletesebben

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZÕKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZÕKÖNYV Jegyzõkönyv száma: 00372/2011 Oldalszám: 1 Minta típusa: Minta származása: Mintavétel típusa: Mintavétel módja: Mintavétel tervezése: Mintavételi technika: Minták tartósítása és kezelése: MSZ EN ISO 5667-3:2004

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Elsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben

Elsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben A Duna vízállásának hatása, a Kalocsavíz Kft. Barákai ivóvízbázisán történõ vízkitermelésre, mint minõségi, mint mennyiségi vonatkozásban Tamaskó Dénes Kalocsa Kistérségi Vízmû Barákai Vízbázis Duna folyam

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája

Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet hozzájárulása a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez és továbblépési lehetőségek a hazai vízkormányzás elősegítéséhez Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

A Duna-Tisza-közi homokhát KÖTIVIZIG működési területére eső részének felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási jellemzése

A Duna-Tisza-közi homokhát KÖTIVIZIG működési területére eső részének felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási jellemzése A Duna-Tisza-közi homokhát KÖTIVIZIG működési területére eső részének felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási jellemzése Mészárosné Bunász Nikoletta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN FELSZÍN ALATTI VIZEKTŐL FÜGGŐ ÖKOSZISZTÉMÁK HIDROLÓGIÁJA: MÓDSZERTANI ELŐRELÉPÉS, NÖVEKVŐ ISMERETIGÉNY Ács Tamás, Dr. Kozma Zsolt Budapesti

Részletesebben

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA 48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér

Részletesebben

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

és s felszín n alatti vizek

és s felszín n alatti vizek A Mura tervezési alegységre gre javasolt intézked zkedések Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodás s Tervezés társadalmi bevonásának nak fórumaf

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben