InfekciÉkontroll a sçlyos, akut lägçti. HalottvizsgÅlati bizonyütvånyok

Átírás

1 0. Ävfolyam. szåm 003. jçnius 6. InfekciÉkontroll a sçlyos, akut lägçti tñnetegyñttes megelőzäse cäljåbél HalottvizsgÅlati bizonyütvånyok KázlemÄny lakossågi jårvånyñgyi tåjäkoztatåsrél Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ INFEKCIÇKONTROLL A SÉLYOS, AKUT LÑGÉTI TÖNETEGYÖTTES MEGELŐZÑSE CÑLJ ÅBÇL A sçlyos akut lägçti tñnetegyñttesben (sever acut respiratory syndrome) szenvedő betegek ellåtåsa sorån kñlánásen a jårvåny első időszakåban vilågszerte szåmos egäszsägñgyi dolgozé megfertőződátt. A megbetegedett egäszsägñgyi dolgozék kázátt elsősorban nővärek, orvosok, gy ÉgytornÅszok voltak, olyanok, akik intenzüv vagy belgyégyåszati osztålyon dolgoztak ill. a rántgendiagnosztikåt vägeztäk, de portås Äs takarüté megbetegedäsät is regisztråltåk. Az egászságàgyi dolgozâk megbetegedáseinek tälnyomâ tãbbságe a fertőzásek terjedását megakadçlyozâ infekciâkontroll intázkedásek bevezetáse előtt (vádőeszkãzãk hasznçlata nálkàli expozéciâ), ill. a mçr bevezetett intázkedásek be nem tartçsa kãvetkeztáben alakult ki. KivÄtelt ez alél csak a kanadai kérhåzi dolgozék fertőzäseinek egy räsze käpez, ott ugyanis az egyik kérhåzi jårvåny sorån olyan egäszsägñgyi dolgozé SARS megbetegedäsät regisztråltåk, akik bizonyüthatéan alkalmaztåk a fertőzäsek megelőzäsäre szolgålé, szåmukra előürt vädőeszkázáket. A kanadai egäszsägñgyi hatésåg a CDCvel kázásen vizsgålta ki ezeket az eseteket. A vizsgålat megållapütåsai szerint az egäszsägñgyi dolgozék vädőeszkázhasznålatånak alkalmazåsa ellenäre is bekávetkezett expozüciéjåban a vádőeszkãzãk nem megfelelő hasznçlata, ill. a vädőeszkázák levätelänek nem megfelelő médja jåtszott meghatårozé szerepet. Mindez alapjaiban arra volt visszavezethető, hogy az egäszsägñgyi szemälyzet nem tanulta meg, nem gyakorolta be a vädőeszkázák megfelelő alkalmazåsåt. Az N95 (EN 49 szabvåny szerinti FFP3) lägzäsvädő csak abban az esetben illeszkedik megfelelően, ha viselője nem hord szakållt vagy bajuszt. A lägzäsvädő tákäletes illeszkedäsäről minden esetben meg kell győződni. A szelep nálkàli çlarc illeszkedásánek ellenőrzáse: a lägzäsvädőt mindkät käzzel le kell fedni, vigyåzva, hogy az el ne mozduljon. Erős kilágzást kell vägezni: ha a levegő az orr kárñl kiåramlik, az orrräszt Çjra be kell ÅllÜtani; ha a levegő a lägzäsvädő szäleinäl szivårog, a påntokat ki kell simütani a fej kárñl. Amennyiben nem sikerñl megfelelő illeszkedäst elärni, nem szabad az exponålt terñletre beläpni. A szelepes çlarc helyes illeszkedäsänek ellenőrzäse csak abban kñlánbázik a szelep nälkñli ÅlarcÄtÉl, hogy a szelepes Ålarc illeszkedäsänek ellenőrzäsekor a lägzäsvädő kät käzzel tártänő lefedäsät kávetően belágzást kell vägezni. Az exponålt terñleteket elhagyva, a vädőeszkázáket a kérterem előtti zsilipben, ennek hiånyåban a folyosén szabad csak levenni. A SARSmegelőzás szempontjçbâl fontos a vádőeszkãzãk helyes leváteli

3 sorrendje: Előszár az arcvádőt kell eltåvolütani, majd a kãpenyt/vádőruhçt. Figyelni kell arra, hogy a vädőruha kontaminålédott (kñlső) räsze a dolgozé testävel ne Ärintkezzen. A kesztyű levätele csak ezutån kávetkezik. Ezt Çgy kell megoldani, hogy a kesztyű kontaminålédott kñlső räsze ne ÄrintkezzÄk az egäszsägñgyi dolgozé bőrävel. A kávetkező läpäs a lágzásvádő levätele, melyet az alsé, a fñl al Å helyezett påntnål kell kezdeni, az utolsé levetendő vädőeszkáz a sapka. HasznÅlatÅt kávetően valamennyi fentebb felsorolt vädőeszkáz veszälyes hulladäknak minősñl, elhelyezäsñkre veszályes hulladákgyűjtő edány szñksäges. A hasznålt vädőeszkázák veszälyes hulladäkgyűjtőben valé elhelyezäsät kávetően käzfertőtlenütäst kell vägezni. Nagyon fontos tänyező a fertőzäsek ÅtadÅsÅnak meggåtlåsåban, hogy a szemälyzet ne csak elmäletben, de gyakorlatban is tudja a vädőeszkázák alkalmazåsånak Äs levätelänek médjåt, ezärt a betegek ellåtåsåt vägző szemályzetet gyakorlati oktatçsban is kell rászeséteni. [A munkavållalék vädőeszkázhasznålattal kapcsolatos oktatåsåt a munkavållalék munkahelyen tártänő egyäni vädőeszkáz hasznålatånak minimålis biztonsågi Äs egäszsägvädelmi kávetelmänyeiről szélé 65/999. (XII..) EÑM rendelet Ürja elő.] A megfelelő megelőző, helyi infekciékontroll politika kialakütåsåhoz elengedhetetlenñl szñksäges a nagy rizikéval rendelkező ellåtåsi terñletek Äs beavatkozåsok ismerete. SARS szempontjçbâl nagy kockçzatä ellçtçsi teràletek: gyançs betegeket ellåté aktüv fekvőbeteg intäzmänyek (infektolégiai Äs intenzüv osztålyok); gyançs, halållal vägződő esetek boncolåsåt vägző prosectura; gyançs/lehetsäges esettől szårmazé mintåkat feldolgozé laboratériumok; gyançs eseteket szållüté mentő. SARS szempontjçbâl nagy rizikât kápviselő beavatkozçsok: aeroszol käpződässel jåré beavatkozåsok: gäpi lälegeztetäs, bronchoscopia, endotrachealis intubåcié, lägçti leszüvås, gyégyszerporlaszté, pårologtaté, inhalålé käszñläkek alkalmazåsa; betegkázeli kontaktus pl. káhágäsi roham ideje alatt. Az egäszsägñgyi intäzmänyeken belñli terjedäs megelőzäse ÄrdekÄben a CDC, a WHO, a kanadai egäszsägñgyi hatésåg Äs NagyBritannia is ajånlåsokat jelentetett meg. Az alåbbiakban ásszefoglaljuk a SARSgyanÇs betegek alapellåtåsåra, szållütåsåra, aktüv fekvőbeteg intäzeti ellåtåsåra, valamint az exponålt egäszsägñgyi dolgozékra vonatkozé ajånlåsokat, melyeket addig, amüg a fertőzäs epidemiolégiåjårél Äs terjedäsi médjårél tovåbbi informåciék nem Ållnak rendelkezäsre, a betegsäg terjedäsänek megakadålyozåsa ÄrdekÄben hazånkban is sz ÑksÄges betartani.. Alapellçtçs

4 Az alapellåtåsban dolgozé orvosoknak fontos szerepñk van a SARSgyanÇs esetek kiszűräsäben. A SARSgyanäs esetek ellçtçsçhoz szàkságes vádőeszkãzãk: kesztyű (egyszer hasznålatos, nem steril), kãpeny, vádőszemàveg, arcvádő, FFP3 lágzásvádő maszk alkalmazhaté. Amennyiben az emlütett vädőmaszk nem Åll rendelkezäsre, sebäszi szåjmaszk alkalmazhaté (tekintettel a rávid Äs alacsony rizikéjç kontaktusra). A SARSgyanÇs betegre is sebäszi szåjmaszkot kell helyezni. âgyelni kell a szigorç käzhigiäne betartåsåra. A SARSgyanÇs beteget kñlán våréhelyisägben kell vårakoztatni, ha ez nem biztosüthaté, rágtán be kell hüvni vizsgålatra. Kázás vårakozé helyisäg esetän a beteg viseljen sebäszi maszkot. A beteg vizsgålata sorån tárekedni kell az egyszer hasznålatos eszkázák alkalmazåsåra; hasznålatukat kávetően veszälyes hulladäkgyűjtő edänyben kell elhelyezni azokat. A beteg ellåtåsåt kávetően a nem egyszer hasznålatos eszkázáket (fonendoszkép, låzmärő, betegvizsgålé asztal) fertőtlenüteni kell virucid hatåsspektrumç szerrel. A beteg vizsgålatåt kávetően a vizsgålé helyisäget szellőztetni szñksäges. VÅrhatÉ, hogy a lakossågi tåjäkoztatås kávetkeztäben, az ajånlåsoknak megfelelően az alapellåtås orvosånak a SARSgyanÇs esetet otthonåban kell ellåtnia/vizsgålnia. Az orvos ilyen esetben vigye magåval a fentebb megjelált vädőeszkázáket Äs käzfertőtlenütő szert, Äs gondoskodjon a keletkezett veszälyes hulladäk szakszerű elhelyezäsäről.. SARSgyanäs beteg szçllétçsa mentő gápkocsival SARSgyanÇs beteggel mås beteg kiväve SARSgyanÇs beteg nem szållüthaté. A fogadé intäzmänyt ÄrtesÜteni kell az esetről a megfelelő előkäszñläs ÄrdekÄben. A dolgozâkra vonatkozâ előérçsok SzÑksÄges a szigorç käzhigäne (alkohol tartalmç käzfertőtlenütő szerrel) Äs vädőszemñveg, egyszer hasznålatos, nem steril vädőkesztyű, vüzlepergető anyagç vädőruha, sapka Äs FFP3 lägzäsvädő hasznålata. A mentővel tártänő szållütåskor a lägzäsvädőt a gäpkocsi vezetőjänek is hasznålnia kell. A beteg szållütåsa kázben a szållütåst vägzőknek Ätkezni, inni, dohånyozni, kozmetikåzni, kontaktlencsät igazütani, hajat, szemet, arcot, orrot Ärinteni nem szabad. A SARSgyanÇs esetet szållüté mentő szemälyzetänek nyomon kávetäse 0 napig ajånlott. A råjuk vonatkozé aktüv surveillance kiäpütäse Äs az expozücié jelentäse az aktüv kérhåzakhoz hasonléan a mentőszolgålat kérhåzhigiänikusånak a feladata.

5 A szñksäges beavatkozåsokat egyszer hasznålatos eszkázákkel kell vägezni. Amennyiben ez nem megoldhaté, Çgy a nem egyszer hasznålatos eszkázáket a gyårté előüråsainak megfelelően nem fertőtlenüteni, hanem sterilizålni kell. A keletkező veszälyes hulladäk szåmåra a gäpkocsin kell megfelelő märetű gyűjtőedänyt alkalmazni. A szållütåst kávetően a mentőt teljes berendezäsävel Äs felszereläsi tårgyaival egyñtt fertőtlenüteni kell virucid hatåsç szerrel. A fertőtlenütäs megtártäntät dokumentålni szñksäges. A fertőtlenütäst vägző szemälynek is kátelező a fentebb felsorolt vädőeszkázák alkalmazåsa. 3. Aktév fekvőbeteg intázmányek SARSgyanäs beteg elhelyezáse A beteg elhelyezesäre kñlán kérteremben kerñlján sor (negatüv nyomåsç kérterem vagy komfortos, zuhanyozés, WCvel ellåtott kérterem). Amennyiben a kérterem az intäzmäny mestersäges levegőellåté rendszerähez van csatolva, a kértermet e rendszerről le kell vålasztani. A mestersäges levegőellåté rendszerrel nem rendelkező kérteremben gyakran kell szellőztetni vagy az ablakokat (amennyiben az időjåråsi viszonyok megengedik) folyamatosan nyitva kell tartani. SARSgyanÇs beteg mellä elhelyezäsi gondok esetän is csak SARSgyanÇs beteg kerñlhet. A beteg ellåtåsa sorån lehetőleg egyszer hasznålatos eszkázáket kell hasznålni. Amennyiben ez nem minden eszkáz esetäben lehetsäges, az alkalmazott nem egyszer hasznålatos eszkázáket nem elegendő fertőtlenüteni, a gyårté előüråsai szerint sterilizålni szñksäges. A kérteremben folyamatos felñletfertőtlenütäs szñksäges virucid hatåsç szerrel. A fertőtlenütő takarütåst vägzők szåmåra is kátelező a vädőeszkázák hasznålata csakçgy, mint a käzfertőtlenütäs elvägzäse. A beteg tåvozåsåt kávetően a kérteremben zåréfertőtlenütäs vägzäse kátelező. A kérteremben/räszlegben kizårélag az illetäkes szemälyzet tartézkodhat. A beteg a kértermet nem hagyhatja el. Amennyiben a beteget vizsgålata vagy ellåtåsa miatt az intäzmäny mås terñleteire kell szållütani, (amennyiben käpes rå) viseljen lägzäsvädő arcmaszkot. A beteget szållüté szemälyzet szåmåra is kátelező a vädőeszkázák alkalmazåsa Äs a käzfertőtlenütäs elvägzäse. A vizsgålatot vägző osztålyt/räszleget ÄrtesÜteni kell, hogy a SARSgyanÇs beteg vizsgålatåra elsőkänt vagy utolsékänt kerüthessenek sort, hogy a vizsgåléhely fertőtlenütő takarütåsa ill. megfelelő szellőztetäse megtártänhessen. A låtogaték szåmåt minimalizålni kell. Az esetleges låtogaték szåmåra azonban szintän kátelező a vädőeszkázák hasznålata Äs a käzfertőtlenütäs. A beteg textüliåja a kérteremben, fertőző megjeláläsű zsåkban gy űjtendő, a

6 textülia szåmolåsa, vålogatåsa nem engedhető meg. SARSgyanäs beteget ellçtâ egászságàgyi dolgozâkra vonatkozâ kãvetelmányek Standard izolåcié (egyszer hasznålatos vädőkesztyű, nem steril); invazüv beavatkozåsok esetän egyszer hasznålatos steril kesztyű; vädőruha viseläse (lehetősäg szerint vüzlepergető anyagbél, ha ez nincs, vädőruha + egyszer hasznålatos vädőkátäny); szemñveg, arcvädő, sapka viseläse Äs szigorç käzhigiäne + lägçti izolåcié N95 (EN 49 szabvåny szerinti FFP3) fokozatç szelepes vagy szelep nälkñli lägzäsvädő (tåblåzat). A SARSgyanÇs betegeket ellåté egäszsägñgyi dolgozékra vonatkozéan aktüv surveillanceot kell kialakütani. A SARSgyanÇs betegeket ellåté egäszsägñgyi dolgozékat ideärtve az orvosokat, ÅpolÉkat, takarütékat Äs egyäb, a betegellåtåsåban räsztvevőket regisztrålni szñksäges. Az exponålédott egäszsägñgyi dolgozénak jelentenie kell a kérhåzhigiänäs szolgålat szåmåra az expozéciât (nem viselt vädőruhåt; viselte, de nem az előüråsoknak megfelelően hasznålta; baleset tártänt). Az expozücié kárñlmänyeiről a kérhåzhigiänäs szolgålatnak a munkavädelemmel Äs a foglalkozåsegäszsägñgyi orvossal kázásen jegyzőkãnyvet kell felvennie. Azt az egäszsägñgyi dolgozét, aki a beavatkozåst, ellåtåsi terñletet tekintve nagy rizikâjä expozüciét szenvedett el, a munkçtâl 0 napig el kell tiltani. Kis kockçzatä expozücié esetän az egäszsägñgyi dolgozé vägezheti a tovåbbiakban is a munkåjåt, de napi kát alkalommal káteles lçzat márni, melynek eredmänyäről, vagy a lägçti tñnetek megjelenäsäről a kérhåzhigiänäs szolgålatot káteles ÄrtesÜteni. SARSgyanäs esetek boncolçsa A boncolåst vägző szemälyekre vonatkozé ajånlåsok: kápeny, vüzhatlan kátäny, sapka, vädőszemñveg, arcvädő, kät kesztyű, (lehetősäg szerint szçråsvågåsbiztos) viseläse kátelező minden boncolåson räsztvevő szemäly szåmåra (boncsegädek, takarüték); szigorç käzhigiäne (käzfertőtlenütäs); kárnyezet Äs eszkázfertőtlenütäs virucid hatåsç szerrel; a veszälyes hulladäk gyűjtäsäre vonatkozé ajånlåsok betartåsa. EN 49:00 szabvçny szerinti vádelmi fokozat Lágzásvádő maszkok egászságàgyi cálra 3 M tépusszçm Szűrőkápesság minimum Bakteriçlis szűrőkápesság (%BFE) Listaçr, 003 (Ft/db) FFP szelep nálkàli 86 9 % 99, FFP szelepes 87V 9 % 98,70 84 FFP3 szelep nálkàli % 99, FFP3 szelepes 873V 98 % 99,00 63

7 MagyarorszÅgon egäszsägñgyi cälra hasznålhaté lägzäsvädő maszkok forgalmazåsåval a 3M HungÅria Kft. (38 Budapest, VÅci Çt 78., tel.: ) foglalkozik. (Bővebb informåcié a lägzäsvädő maszkokrél a weboldalakon olvashaté.) A munkavållalék munkahelyen tártänő egyäni vädőeszkázhasznålatånak minimålis biztonsågi Äs egäszsägvädelmi kávetelmänyeiről szélé 65/999. (XII..) EÑM rendeletben foglaltak ellenőrzäsäről az OrszÅgos Tisztifőorvosi Hivatal Åltal az ãntsz munkatårsai szåmåra kiadott (Budapest, 000. november; LudvÅn MiklÉs, dr. GalgÉczy GÅbor) ÅllÅsfoglalÅs a biolégiai kéroki tänyezők hatåsa ellen a FFP3 lägzäsvädők alkalmazåsåt tartja szñksägesnek (az ÅllÅsfoglalÅsban hasznålt rávidütäsek: Ssolid, szilård; LliquidfolyadÄk), ellentätben a CDC Äs az EurÉpai UniÉs ajånlåsokkal, melyek a FFP szűräsi fokozatçakat is elfogadhaténak tartjåk. A fenti tåblåzatbél låthaté azonban, hogy nincs länyeges szűräsi kñlánbsäg a FFP3 Äs FFP jelzäsű maszkok kázátt. A lägzäsvädők egyszer hasznålatos eszkázák. HordhatÉsÅguk időtartama a nem biolégiai kockåzatokra van kidolgozva, Äs ÅltalÅban egy műszaknyi időtartamot jelent. Az egäszsägñgyben a hordhatésåg időtartama az egyszeri beavatkozås id őtartamåt jelentheti, kiväve, ha a beteg ellåtåsåval egy műszakban ugyanaz a szemäly foglalkozik. Ebben az esetben, Äs csakis ebben, elkäpzelhető a lägzäsvädő ugyanazon szemäly Åltal tártänő ismätelt felvätele. LÅthatÉ azonban, hogy milyen nagy fertőzäsi kockåzatot jelenthetnek a nem előürt médon, tehåt szakszerűtlenñl hasznålt vädőeszkázák, pl. a lägzäsvädő levätele sorån kontaminålédhat, ezärt nem szerencsäs, sőt igen kockåzatos annak ismätelt hasznålata mäg akkor is, ha ugyanazon szemäly hasznålja. Forrçs:

8 HAZAI INFORMÅCIÇ A HALOTTVIZSGÅLATI BIZONYêTV ÅNYOK GY ŰJT ÑSE ÑS FELDOLGOZÅSA SORÅN SZERZETT TAPASZTALATOK TOLNA MEGYÑBEN Az egäszsägñgyről szélé 997. Ävi CLIV. tárväny halottakkal kapcsolatos rendelkezäsei vägrehajtåsårél, valamint a rendküvñli halål esetän kávetendő eljåråsrél a 34/999. (IX. 4.) BMEÑMIM egyñttes rendelet intäzkedik. E szerint a halål okåt megållapüté orvos a halottvizsgålati bizonyütvåny VI. päldånyåt megkñldi az ãntsz halåleset helye szerint illetäkes megyei, fővårosi, kerñleti intäzetänek. A bizonyütvånyokkal kapcsolatos tovåbbi teendő tárvänyi vagy rendeleti szinten nem szabçlyozott, ás belső utasétçs sem hatårozza meg a feladatokat. A kezdeti szakaszban, 00ben az ãntsz Tolna Megyei IntÄzetÄben elsősorban a beärkező bizonyétvçnyok gyűjtásáre ás a fertőző betegságek okozta halçlozçs jelentásánek ellenőrzásáre korlåtozédott a feldolgozås. Ebben az Ävben kät meningitis purulenta miatt meghalt, egyäbkänt nem jelentett betegről szerzett Ügy informåciét a jårvånyñgyi szakterñlet. Ezt kávetően termäszetesen elvägeztäk a jårvånyñgyi teendőket, káztñk a fertőző betegek regisztråciéjåt, illetve a jelentäst a fertőző betegsägben meghaltakrél. A halottvizsgålati bizonyütvånyok rendszeres feldolgozåsåt 00től a PÄcsi TudomÅnyegyetem ãltalånos OrvostudomÅnyi Kara Kãzegászságtani Intázetável egyàttműkãdve vägzi az EpidemiolÉgiai osztåly. Az egyñttműkádäsben räszt vesz a KSH Tolna Megyei Igazgatâsçga is. Az adatgyűjtäsben Äs feldolgozåsban a KSH nagy tradüciékkal bür, azonban a halottvizsgålati bizonyütvånyon szereplő adatok mennyisägi Äs minősägi kontrolljåval kapcsolatos lehetősägei korlåtozottak. A hiånyzé adatok pâtlçsa neházkes, a minősägi kontrollt segütő orvosszakmai hçttár pedig a jelenlegi rendszerben länyegäben nem çll rendelkezásre. Az egyñttműkádäs keretäben, első läpäskänt a hi Ånyosan kitáltátt adatlapot kñldő (a halål okåt megållapüté) orvost telefonon keresztñl megkärtäk a hiçnyzâ adatok pâtlçsçra, Äs szñksäg esetän (tartalmi inkonzisztencia ÄszlelÄsekor) az interjç eredmänyekänt egyäb adatmâdosétçsra is sor kerñlt. A megbeszält médosütåsokrél az EpidemiolÉgiai osztåly jelentäst käszütett, amit a KSH megyei igazgatésågån keresztñl az adatrágzütäst vägző kázpontba tovåbbütottak, ahol a korrigçlt informçciâkkal felàlértçk az eredeti adatokat. Az interjçkat kedvezően fogadtåk az adatszolgåltaté håziorvosok. Mintegy fál áv alatt gyakorlatilag eltűntek a hiçnyosan bekàldãtt halottvizsgçlati bizonyétvçnyok. MegvizsgÅltÅk, hogy a bizonyütvånyok håny szåzaläka Ärkezik meg az ãntsz Tolna Megyei IntÄzetÄbe. 00ben 3 päldåny Ärkezett. A KSH nyilvåntartåsa alapjån ebben az Ävben 3306 Tolna megyei lakos halt meg, tehåt a beárkezási arçny 97,% volt.

9 A halål okånak megållapütåsa sorån a kitáltő orvos Åltal adott, esetlegesen torz informåciék a käsőbbiekben mår nem korrigålhaté hibåkhoz vezetnek Äs rontjåk a halåloki statisztikåk megbüzhatésågåt. EzÄrt a feldolgozås sorån arra tãrekedtek, hogy a rosszul kâdolâ orvosokat, illetve a rosszul kédolt kérkäpeket azonosétsçk. Legfontosabb megfigyeläseik az alåbbiak voltak: Elsősorban a kârhçzi orvosok hasznåljåk szinonimakänt a szévmegçllçs (I46), a szévelágtelenság (I50) Äs kardiorespiratorikus elágtelenság (R09) kédokat. Ezek a kédok az indokoltnål länyegesen gyakrabban (a halålesetek 39%Åban) szerepelnek a halålhoz kázvetlenñl vezető betegsäg vagy Ållapot megjeláläsäre. Azonosétani tudtåk azokat az orvosokat, akik ezeket a kédokat a halçl alapjçul szolgçlâ betegság megjelãlásáre is hasznçltçk: esetben hasznåltåk az I46 kédot kázvetlen halålok Äs alapbetegsäg megjeláläsäre, Äs ebből 8 jelentäs ugyanattél az orvostél szårmazott. 75 lapon hasonléan hasznåltåk az I50 diagnézist. Ezek kázñl 99 esetet kät orvos jelentett. Az R09 diagnézist egy kérhåzi orvos 3 esetben hasznålta a kázvetlen halålok megjeláläsäre, tovåbbi 4 orvos pedig 6 esetben Ürta ezt a diagnézist. Jellemző kárñlmäny, hogy ezeket az adatokat klinikusok szolgåltattåk, nem tártänt kérboncolås Äs patolégus sem tekintette Åt a kérhåzi dokumentåciét. Megelőző betegság 099 esetben (36,3%) nem szerepelt a lapokon. Itt is azonosütåsra kerñltek azok az orvosok, akinäl ez a jelensäg rendszeresen előfordult. 00ben a bejelentendő fertőző betegsägben meghaltak kázñl nägy esetről csak a halottvizsgålati bizonyütvånyok ÅttekintÄse utån szereztek tudomåst. TovÅbbi, jçrvçnyàgyi szempontbâl fontos informçciâkhoz is jutottak: Egy typhus kérokozégazda halåla; 7 elsődleges måjråk miatt bekávetkezett halåleset, melyeknek esetleges fertőző eredete a rendelkezäsre bocsåtott adatokbél nem volt megållapüthaté. Szűrővizsgçlattal megelőzhető betegságek okozta tább halåleset is a bizonyütvånyok feldolgozåsakor jutott a tudomåsukra. 00ben Tolna megyäben 8 nő halt meg mähnyakråk (egyikñk 964ben szñletett) Äs 4 emlőråk miatt (kázñlñk hatan 950ben vagy käsőbb szñlettek). Ezek az adatok a szűrőprogramok hatäkonysågånak ÄrtÄkelÄsekor hasznosüthaték. A tapasztalatok alapjån az egyñttműkádäs elmälyütäse szñksäges Äs lehetsäges is a kät intäzmäny munkåjånak tovåbbi ásszehangolåsåval. A bejelentő orvos pecsátszçma szerepel a halottvizsgålati bizonyütvånyon, de ezt jelenleg nem rãgzétik a KSHban, ezärt orvoshoz kátődő specifikus adatok visszakeresäse az adatbåzisbél jelenleg eleve lehetetlen. A jávőben az adatrágzütäsnek erre a paramäterre is ki kell terjednie. A halottvizsgålati bizonyütvånyokon szereplő orvosszakmai adatok

10 epidemiolégiai vizsgålatot kávető mennyisägi Äs minősägi kontrolljånak räszletesebb kidolgozåsa, a feldolgozott adatok publikålåsi rendjänek kialakütåsa a tisztiorvosi szolgålat feladatåt is käpeznä. SzintÄn a hålézaton belñl kellene kialakütani az eredmänyekre tåmaszkodé hatésågi felñgyeleti teväkenysäg szabålyait. Kãzãs feladat az adatmédosütås jogi formåjånak kialakütåsa. TovÅbbÅ olyan oktatåsi anyag ásszeållütåsa szñksäges, amely rávid, gyakorlati ÇtmutatÉul szolgål a halottvizsgålati bizonyütvåny kitáltäsävel kapcsolatban, Äs aminek a segütsägävel tanfolyamok Äs tovåbbkäpzäsek szervezhetők a käpzäsi hi Åny felszåmolåsåra. SzerkesztősÅgi megjegyzås: A lakossägi egåszsågi Ällapot megçtålåsånek egyik dimenziéja a halandésäg. Az adatszolgältaték Ås a felhasznälék kñzñs cålja, hogy minål pontosabb, megbçzhatébb informäciékhoz jussanak. A Tolna megyei vizsgälat rävilägçtott azokra a kritikus pontokra, ahol fenti cålok elåråse ÅrdekÅben beavatkozçs széksåges. Ögy påldäul a halottvizsgälati bizonyçtvänyok kitñltåsåt vågzők kåpzåse, a beårkezett adatok orvosszakmai kontrollja, az ántszhez beårkező bizonyçtvänyok szämänak teljeskñrűvå tåtele, a jogszabälyi kñrnyezet rendezåse. A tñbbletfeladatok ellätäsähoz kapacitäsbővçtås välhat szâksågesså az ántsznål. Tçjákoztatçst adta: dr. Szűcs Mçria megyei tisztiorvos, Kalauz Gyãrgy szakfőtançcsos ÅNTSZ Tolna Megyei Intázete dr. Sçndor Jçnos tudomçnyos segádmunkatçrs PTE ÅOK Kãzegászságtani Intázet Pintárná Grâsz Dojna osztçlyvezető KSH Tolna Megyei Igazgatâsçga

11 KÄZLEMÑNY LAKOSSÅGI JÅRVÅNYÖGYI TÅJÑKOZTATÅSRÇL Figyelembe väve az EgÄszsÄgÑgyi VilÅgszervezet Äs az EurÉpai UniÉ ajånlåsait, az orszågos tisztifőorvos javaslatåra a Johan Bála Orszçgos Epidemiolâgiai Kãzpontban az aktuçlis (pl. SARSal kapcsolatos) lakossçgi kárdásek megvçlaszolçsçra megteremtetták a jçrvçnyàgyi tçjákoztatçs feltáteleit. A déjmentesen hévhatâ tçjákoztatâ szolgçltatçs az orszçg egász teràletáről a zãld szçmon 003. jänius 0től vehető igánybe; munkaidőben hátfőtől csàtãrtãkig: pánteken: ârçig, ârçig. en tártänő lakossågi tåjäkoztatås szintän 003. jänius 0től vehető igänybe, a kávetkező cümen: jarvanyinfo@oek.antsz.hu

12 A HAZAI JÅRVÅNYÖGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÑSE A 003. mçjus 6. ás jänius. kázátti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyñgyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté ássze: A leggyakoribb enterçlis fertőző betegságek kázñl a salmonellosis bejelentäsek szåma az előző hetinek tább mint a måsfälszeresäre emelkedett, Äs meghaladta az előző Äv azonos hetäben regisztråltat is. A legtább salmonellosist Budapesten Äs Somogy megyäben diagnosztizåltåk. A häten egy terñleti salmonellosis jårvånyrél kñldtek jelentäst. Az előző hetihez käpest 40%kal emelkedett a campylobacteriosis bejelentäsek szåma, de a betegsäg jårvånyñgyi helyzete kedvezően alakult. Az esetek kázel fele nägy terñleten (Budapest, Baranya, CsongrÅd Äs SzabolcsSzatmÅrBereg megye) fordult elő. Tább enteritis infectiosa kerñlt a nyilvåntartåsba, mint az előző häten, ill. a 00. Äv. hetäben. A regisztrålt esetek kázel harmadåt JÅszNagykun Szolnok, CsongrÅd Äs VeszprÄm megyäből jelentettäk. A lágäti fertőző betegságek csoportjåban nem våltozott länyegesen a scarlatina Äs a varicella megbetegedäsek szåma az előző hetihez viszonyütva, mindkät betegsäg jårvånyñgyi helyzete kedvezően alakult. A häten kerñlt a nyilvåntartåsba egy nägyhénapos, pertussis ellen egy alkalommal oltott gyermek januårban kezdődátt pertussis megbetegedäsänek gyançja. A szerolégiai vizsgålatok folyamatban vannak. Morbillit nem jelentettek Äs csupån egy rubeola Äs nägy mumpsz megbetegedäs kerñlt a nyilvåntartåsba. Az idegrendszeri fertőző megbetegedásek szåma jelentősen csákkent az előző hetihez käpest, csupån kät gennyes Äs egy serosus meningitistt, valamint kät encephalitis infectiosa esetet regisztråltak.

13 EGÑSZSÑGÖGYI, SZOCIÅLIS ÑS CSALÅDÖGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedásek Magyarorszçgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) /003.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a. háten (week) Betegság Disease Mediçn az. háten (week) Mediçn Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli Egyáb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria 9 3 Pertussis 7 Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ.betegság Lymekâr Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus Vérusos haemorrh. lçz Malaria* Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztütott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszütäs ideje:

14 EGÑSZSÑGÖGYI, SZOCIÅLIS ÑS CSALÅDÖGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedásek Magyarorszçgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) /003.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Teràlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekâr Budapest Baranya BçcsKiskun Bákás BorsodAbaäjZemplán Csongrçd Fejár GyőrMosonSopron HajdäBihar Heves JçszNagykunSzolnok KomçromEsztergom Nâgrçd Pest Somogy 4 47 SzabolcsSzatmçrBereg Tolna 6 3 Vas Veszprám Zala Ässzesen (total) Előző hát (previous week) (+) előzetes, räszben tisztütott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszütäs ideje:

15 A Johan BÅla OrszÇgos EpidemiolÜgiai Kázpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kázlemänyek szakmai egyeztetäst kávetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ásszeållütåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÇgos KázegÅszsÅgÉgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÑzÑs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosçtott egyâttműkñdås råvån fejlesztettåk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerñl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cém: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kázläsi sz ÅndÄkkal sz ÜveskedjÄk az Epinfo főszerkesztőjáhez fordulni: Johan Bála Orszçgos Epidemiolâgiai Kãzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 47653, Telefax: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråsk Änt valé hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi médon: OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont. A kázlemäny cüme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 003;:3.) Orszçgos tisztifőorvos: Prof. dr. Ungvçry Gyãrgy ISSN 49757X