A történelmi tapasztalat
|
|
- Lídia Lilla Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A történelmi tapasztalat
2
3 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT Frank R. Ankersmit székfoglaló beszéde a groningeni egyetemen. Elhangzott március 23-án, kedden a történelemelmélet rendkívüli nyilvános egyetemi tanári székének elfoglalása alkalmával. TYPOTEX Budapest, 2004
4 Köszönettel tartozunk a Holland Irodalmi Alapítványnak, hogy pénzügyileg támogatta a mû megjelenését. The publication has been made possible with the financial support from the Foundation for the Production and Translation of Dutch Literature. Originally published by Historische Uitgeverij as De historische ervaring Frank Ankersmit 1993 Fordította: Balogh Tamás Lektorálta: Radnóti Sándor Hungarian translation Balogh Tamás, Typotex, 2003 ISBN Témakör: történetfilozófia
5 Tartalom A történelmi tapasztalat Frank R. Ankersmit székfoglaló beszéde Az analitikus történetfilozófia és a történelmi tapasztalat 11 A hermeneutika és a történelmi tapasztalat 16 Történészek a történelmi tapasztalatról 22 Egy történelmi tapasztalat 31 Jelen és múlt közvetlen érintkezése a történelmi tapasztalatban 44 Autenticitás 50 A fenséges jelenlegi opportunitása 52 Kant a fenségesrõl 55 A fenséges kanti elképzelése és a történelmi tapasztalat 64 A fenséges kanti elképzelésének fogyatékossága 68 Arisztotelész az érzékszervi benyomásokról 71
6 A tapintás mint a történelmi tapasztalat modellje 78 A tapintás és a fenséges 85 A köznapi fenséges volta 95 Képzés és történelmi tapasztalat 99 Látni, hallani és tapintani 104 Utószó Ankersmit a történelmi tapasztalat -ról Balogh Tamás 109
7 By influence habitual to the mind The mountain s outline and its steady form Gives a pure grandeur, and its presence shapes The measure and the prospect of the soul To majesty ( ) W. Wordsworth: The Prelude (1805)
8
9 Rector Magnificus úr, nagyra becsült hallgatóság!* Az emberi értelem vagy vizsgálódás valamennyi tárgyát önként adódóan két fajtára oszthatjuk, nevezetesen eszmék közötti viszonyokra és tényekre. Az eszmék közti viszonyok megállapításához pusztán gondolati tevékenység útján is eljuthatunk, és ezek kapcsán a logika és a matematika a priori igazságaira kell gondolnunk; a tények esetében csakis tapasztalat útján ismerhetõ meg az igazság; ilyesfajta a posteriori ismeretet rejt magában az érzékszervvel megtapasztalható valóságra vonatkozó megszámlálhatatlan kijelentésünk, mindenekelõtt valamelyik tudományágban rendszerezett formájában. Az elõbbiekben David Hume-ot idéztük, aki ezt a nézetet vallotta 1748-ban írt Tanulmány az emberi értelemrõl címû mûvében. 1 Kanttól egészen napjaink olyan filozófusaiig, mint Quine, Goodman, Kuhn, * A fordító ezúton is köszöni Horváth Ágnes és mint mindig Kozma Zsolt segítségét. 1 David Hume: Tanulmány az emberi értelemrõl. Budapest, Nippon, o. Vámosi Pál fordítása.
10 10 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT Rorty vagy Foucault, számosan vitatták az a priori és az a posteriori ismeretek hume-i szigorú elhatárolását. Hume mai kritikusainál ez a támadás gyakran meglepõ formát öltött, az a priori területének szocializációját vagy még inkább historizálását jelentette. Ennek eredményeként tehát az a posteriori ismeret területe megnõtt az a priori ismeret területének rovására: az a priorinak hittrõl kiderült, nem egyéb társadalmi vagy történeti eshetõségnél. Röviden, Hume óta már csak kevesen kételkedhetnek abban, hogy tudományos ismeretünk a posteriori ismeret, illetve hogy ebben a körben csakis tapasztalat útján ismerhetõ meg az igazság; azaz, hogy ez az ismeret végsõ soron azon alapul, ami az empirikus, érzékszervi tapasztalatban van adva a számunkra. Az ismeretelmélet és a huszadik századi tudományfilozófia ezután azt tûzte ki maga elé célul, hogy bebizonyítsa, tudományos ismereteink fenséges építménye teljes egészében azon nyugszik, amihez közvetlen érzékszervi tapasztalat révén juthatunk hozzá. Ez éppoly merész, amilyen ígéretes vállalkozásnak tûnt. Tagadhatatlan, hogy ennek a programnak a megvalósítása során hatalmas nehézségekbe ütközött a tudomány. A tudománytörténészek fõleg az a priori e történelembe transzformált logika historizmustól sújtott területén találták szembe magukat néhány nehéz, s fõleg fájdalmas problémával.
11 AZ ANALITIKUS TÖRTÉNETFILOZÓFIA 11 Az analitikus történetfilozófia és a történelmi tapasztalat Ilyen elõzmények után két okból is azt vártuk volna, hogy a történelemelmélet a történelmi tapasztalatra, a múlt átélésére vonatkozó bölcseleti reflexiót választja majd kiindulópontjául. Elõször is azért, mivel a történelem igényt tart rá, hogy olyan tudománynak tekintsék, amely az empirikus valóság egy szeletét kutatja bármennyire sajátosak is a valóságnak ezzel a szeletével kapcsolatos problémák. Másodszor, megalapozottnak tûnik az a várakozás, hogy a történelmi tapasztalatra vonatkozó történelemelméleti reflexió hozzájárulhat azoknak az imént vázolt apóriáknak a megoldásához, amelyekkel napjaink tudományfilozófusa szembetalálja magát. Azonban, bármily meglepõen hangozzék is, a történetfilozófusok mindezidáig a legcsekélyebb érdeklõdést sem mutatták a történelmi tapasztalat iránt. Sem a legbefolyásosabb monográfiák, sem a legjelentõsebb történelemelméleti kézikönyvek szerzõi nem méltatták figyelemre a történelmi tapasztalatot. A legtekintélyesebb történelemelméleti szakfolyóirat, a History and Theory, több mint harminc éves fennállása során tizenötezernél is több oldalon egyetlen cikket sem szentelt a történelmi tapasztalat kérdésének. Semmi jele egy esetleges for-
12 12 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT dulatnak. Ellenkezõleg, a történelemelmélet jelenleg uralkodó irányzata, az úgynevezett narrativizmus, még az analitikus történelemfilozófiánál is ellenségesebb érzülettel viseltetik a történelmi tapasztalattal szemben. Ugyanis a narrativizmus fõként azt a kérdést boncolgatja, hogy a történelmi ismeret miként épül be a történelmi elbeszélésbe vagy a történeti szintézisbe. Ebbõl a nézõpontból a történelmi tapasztalat csupán egy a témák sorában, és nem probléma; tovább is mehetünk, ilyen elõfeltevésekkel még csak nem is tehetõ fel értelmesen a történelmi tapasztalat mibenlétére vonatkozó kérdés. Sõt, védhetõ az a tétel, hogy a narrativizmus nem csupán indifferens a történelmi tapasztalattal szemben, hanem kimondottan ellenséges érzelmeket táplál iránta. Az elbeszélés a tapasztalat halála, és fordítva. 2 2 Az elbeszélésnek (a narratív történelemnek) és a tapasztalatnak ezt az összeütközését gyönyörûen fogalmazta meg Tolsztoj a Háború és békében. Amikor a súlyosan sebesült Andrej Bolkonszkij az austerlitzi csatamezõn hever, a véletlen a közelébe sodorja Napóleont. Napóleon fölébe hajol, és azt mondja: Ez szép halál. Bolkonszkij hallotta ezeket a szavakat, mégis úgy hallgatta, akár a légyzümmögést. Egy cseppet sem érdekelték, sõt észre sem vette, s mindjárt el is felejtette õket. Égett a feje; érezte, hogy elvérzik, és látta maga felett a messzi, magas, örök eget. Tudta, hogy ez Napóleon, az õ hõse, de ebben a pillanatban Napóleon oly jelentéktelen kis ember volt a szemében ahhoz képest, ami a szálló felhõk lepte végtelen, magas ég és a lelke közt végbe-
13 AZ ANALITIKUS TÖRTÉNETFILOZÓFIA 13 Mi magyarázhatja, sõt, mi igazolhatja ezt az általános megvetést a történelmi tapasztalat témája iránt? A történetfilozófus alighanem rámutatna, hogy nem magának a múltnak a megtapasztalása jelenti a történelmi ismeret alapját, hanem az a tapasztalatra alapozott ismeret, amelyre a történész a forrásanyag tanulmányozása révén és során tesz szert. Valószínûleg még azt is hozzátenné, hogy ebben a helyzetben nincs semmi nyugtalanító, semmi, ami hiányérzetet keltene. Ugyanis a természettudós sem rendelkezik közvetlen érzékszervi tapasztalattal az általa tanulmányozott elemi ré- ment. (Makai Imre fordítása.) Napóleon, hiába maga a megtestesült történelem, és annak a hatalmas konfliktusnak az inkarnációja, amely a francia forradalom kitörésével vette kezdetét, semmiség volt ahhoz képest, amilyen intenzitással a vérbe fagyott Bolkonszkij utolsó pillanatait átélte. A tapasztalat környezetében nincs helye az elbeszélésnek és megfordítva. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani drs. E. Runiának, akinek készülõ disszertációjából ezt a példát vettem. Meglepõ, hogy Gadamer lovagiasan elismeri a tapasztalat és a nyelv (vagy narrativitás) eredendõ összeférhetetlenségét: Tudjuk, hogy a nyelvi megragadás milyen sokat segít abban, hogy a tapasztalatokkal megbirkózzunk. Úgy érezzük, hogy fenyegetõ és lesújtó közelségük messze távolodik, arányokat ölt, közölhetõvé válik, s így pórázra vannak fogva. H. G. Gadamer: Igazság és módszer. Budapest, Gondolat, o. Bonyhai Gábor fordítása. (Köszönet drs. H. Motshagennak.) Okfejtésünk terminológiájával: a tapasztalat fenségesség -ét megöli a nyelv szépsége.
14 14 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT szecskékrõl, csupán azoknak egy fényérzékeny lemezen vagy egy Wilson-féle ködkamrában hagyott nyomait ismeri. Ezért aztán a történész semmivel sincs rosszabb helyzetben a természettudósnál, amikor a múltat csak annak nyomaiból ismeri. 3 Kétségkívül több minden szól emellett: mégsem kielégítõ ez a gondolatmenet, mégpedig két okból. Elõször is, tagadhatatlan, hogy az egzakt tudományok olyan típusú jelenségek tanulmányozásában gyökereznek, melyek mint olyanok vagyis nem csupán nyomok formájában adva vannak az érzékszervi tapasztalatban. Gondoljunk csak Galilei hulló tárgyaira, a Newton által megfigyelt fénytörésre vagy arra, amit az égés jelent a kémia, illetve a betegség és a halál az orvostudomány számára. Nehezen elképzelhetõ, hogy az egzakt tudományok valaha is kifejlõdhettek volna anélkül, hogy valamiként ne az ehhez hasonló, a közvetlen érzékszervi tapasztalatban adott jelenségek jelentették volna a kezdetet. Kutatási tárgya a történész számára nem kínál hasonló kiindulópontot. Még egy történeti szereplõ ránk maradt legbensõségesebb és hamisítatlan vallomása sem több puszta nyomnál vagy forrásnál a történész számára, és semmiképp sem tekinthetõ a történelem és a meg- 3 A. C. Danto: Analytical Philosophy of History. Cambridge, o.: Törvényszerû, hogy a természettudósok számára közvetlen megfigyelés útján nem hozzáférhetõ megfigyelésük tárgya.
15 AZ ANALITIKUS TÖRTÉNETFILOZÓFIA 15 ismerõ alany találkozási pontjának. Ha valahol, akkor a történelemben áll ellen minden megközelítésnek a valóság egy szelete. Sehol sem annyira meghatározatlan és problematikus az ismeret és az adott ismeret tárgyának viszonya, mint a történészi gyakorlatban, és ha elfogadjuk, hogy így állnak a dolgok, akkor kétségkívül bizonyos a priori valószerûségre tesz szert az a manapság sokat hangoztatott tétel, miszerint a történész inkább csinálja, mintsem felleli a történelmet. Röviden, a történészi gyakorlat összevetése a természettudományokkal nemhogy megszüntetné, hanem inkább csak még tovább növeli a történelem mûvelésének empirikus alapjaival kapcsolatos nyugtalanságunkat. Másodszor, a múlt nyomai (s nem a múlt mint olyan) érzékszervi tapasztalat -ának gondolatában van valami felemás, ami mintha már önmagában is elegendõ lenne ahhoz, hogy messzebb kerüljünk mindattól, amit természetszerûleg a valóság érzékszervek útján történõ megtapasztalásához társítunk. Ha azt mondjuk egy történészrõl, hogy tapasztalatra tett szert a múltból ránk maradt nyomok vagy források tanulmányozásában, akkor ezen azt értjük, hogy birtokában van bizonyos forrásokon alapuló történelmi ismeretnek, vagy még gyakrabban, hogy kiigazodik a rendelkezésre álló forrásanyagban. Mindkét esetben eltûnik, háttérbe szorul a források által kiváltott ér-
16 16 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT zéki tapasztalat vagy a források érzékelésének mozzanata. Ha fel is merül valami az érzékszervi tapasztalat körébe tartozó a források tanulmányozása közben, az akkor sem igen játszik szerepet a továbbiakban, és nyilvánvalóan ellenkezik a múlt nyomainak tanulmányozásában szerzett tapasztalat fogalmának logikájával. A hangsúly a tapasztalatról mindkét említett esetben arra tevõdik át, hogy a történész miként használja fel a tapasztalatát. Az empíria átadja helyét az empírián alapuló ismeretnek, az ilyen ismeret formájának és annak a történelemelméleti vitának, hogy a történészi gyakorlatban milyen elvek szerint kezelhetõ helyesen ez az ismeret. A hermeneutika és a történelmi tapasztalat A szó voltaképpeni értelmében vett tapasztalattól a történelmi ismeret elrendezése és a történelmi ismeret beolvasztása, feldolgozása irányába történõ elmozdulást ad oculos demonstrálja a német történelemelmélet, különösen a hermeneutikai hagyomány. Elsõ látásra úgy tûnik, mintha ebben a hagyományban nagyon komolyan vennék a történelmi tapasztalatot; azonban alaposabban megvizsgálva a kérdést kiderül, hogy ebben a hagyo-
17 A HERMENEUTIKA ÉS A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 17 mányban a történelmi tapasztalatot mindattól a közvetlenségtõl megfosztják, amit a fogalomhoz társítunk, és a történelmi tapasztalat feloldódik a történeti belátás módszertanilag megalapozott módon történõ feldolgozásának aktusában. Valójában a hermeneutika éppen hogy ennek a közvetlenségnek a felszámolását tekinti legfõbb célkitûzésének. Ezt azonnal beláthatjuk, ha nyomon követjük az Erlebnis (élmény) szó történetét, amely a hermeneutikában a történelmi tapasztalatot jelöli. Talán meglepõnek tûnik, de azt látjuk, hogy ez a szó neologizmus. Valószínûleg Hegel használta elsõként, és csak 1870 táján nyert végleg polgárjogot. Gadamer utal rá és ez a mi szempontunkból komoly jelentõséggel bír, hogy a szónak kezdettõl kettõs jelentése volt. Mindenekelõtt a szóhoz annak a közvetlenségnek a jelentésárnyalata tapad, amellyel valami valóságosat fogunk fel, 4 röviden, a közvetlenség jelentésárnyalata, amelyet az érzékszervi tapasztalathoz társítunk. Ugyanakkor azonban más értelemben is használták, annak a maradandó tartalmát jelölték vele, amit megélünk; vagyis a szó másik jelentése az élményben adott értelmezése, feldolgozása Verarbeitung - ja volt. 5 Ez a második jelentés szép lassan kiszorította az elsõt. 4 Gadamer: Id. mû. 64. o. 5 Uo.
18 18 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT Ennek lehetünk tanúi Wilhelm Dilthey életmûvében az Erlebnis szó sorsa valóban a lehetõ legszorosabban összefonódott az õ hermeneutikájával. Az élmény a legtermészetesebb valóság, mondja Dilthey A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban címû mûvében, 6 és az Erlebnis fogalmát elõnyben részesíti az Erfahrung -gal szemben, annak érdekében, hogy a történelem mûvelése során és a szellemtudományokban jelentkezõ tapasztalatot megtisztítsa azoktól a természettudományos képzettársításoktól, amelyek a tizennyolcadik századi ahistorikus empirizmusban rakódtak a tapasztalat fogalmára. Ugyanis Dilthey érvelése szerint a szellemtudományos tapasztalatok szemben a természettudományos tapasztalattal értelemképzõdmények, az élményegységek értelem- és jelentésegységek. Márpedig értelem és jelentés csakis nagyobb összefüggésen belül jöhet létre. Dilthey ezután ezt viszi át az Erlebnis fogalmára: Ebben a életfolyamatban minden egyedi élmény egy egészre vonatkoztatott. Ez az életösszefüggés ( ) a valamennyi részt összekapcsoló vonatkozások által konstituált egység. 7 Nem célunk, hogy e helyütt vitassuk Dilthey megállapításának helyességét; számunkra itt és most csak annyi lényeges, hogy ebben 6 W. Dilthey: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. In uõ.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest, Gondolat, Erdélyi Ágnes fordítása. 7 Uo o.
19 A HERMENEUTIKA ÉS A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 19 a megközelítésben az Erlebnis fogalma szükségszerûen elvezet attól, ami közvetlen és az egyidejûség érzetét keltõ a történelmi tapasztalatban, és a minden egyéni élményben jelen levõ, az Erlebnis -ben testet öltõ összefüggésekre irányítja rá a figyelmet mely összefüggések Dilthey értelmezésében egyenesen univerzális történeti perspektívává tágulnak, minden egyes életmegnyilvánulás valami közöset reprezentál. 8 Bármennyire eltér is Gadamer felfogása Diltheyétõl, és az Igazság és módszer, melyet a magunk részérõl a század tíz legjelentõsebb filozófiai munkája közé sorolunk, legyen bár mégoly tudatos leszámolás Dilthey hermeneutikájával ebben a mûvében Gadamer mégis a diltheyi alapokon építkezik tovább, sõt, pozíciója Dilthey pozíciójának radikalizálása. Gadamer ugyanis a történeti szubjektum és a történelmi tapasztalat radikális historizálása mellett száll síkra, ami konkrétan azt jelenti, hogy meglátása szerint a történelmi tapasztalatot akkor értelmezik helyesen, ha egy úgynevezett hatástörténet -be ágyazzák, azaz egy adott szövegnek vagy a múlt egy adott szeletének az értelmezéstörténetébe. 9 Mivel, mondja Gadamer, a múltról szerzett tapasztalatunkat minden esetben jelentõs mértékben az határozza meg és az hor- 8 Uo. 9 Gadamer hatástörténet-meghatározásához lásd Gadamer: Id. mû o.
20 20 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT dozza, hogy a korábbiakban más történészek miként értelmeztek egy szöveget vagy interpretálták a múlt egy darabját. Nem szorul bizonyításra, hogy ezáltal semmi sem marad a történelmi tapasztalat közvetlenségébõl. Az összefüggés ebben az elképzelésben abszolút elsõbbséget élvez azzal szemben, amit az összefüggésben el kell gondolni, azaz esetünkben a történelmi tapasztalattal szemben. S míg ezt az összefüggést Dilthey még magába a múltba helyezte, addig Gadamer számára ugyanezt már egy értelmezéstörténet rejti; már eleve horizonttal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy belehelyezkedhessünk egy történeti szituációba. Ezáltal maga a múlt teljességgel elérhetetlenné vált a történelmi tapasztalat számára. Jóllehet további érvelésünk szempontjából nem alapvetõ fontosságú, utalni szeretnénk arra, hogy Gadamer célkitûzése szempontjából hatástörténet iránti megbecsülése valójában messzemenõen paradox. Ezzel a fogalommal, valamint a történelmi tapasztalat radikális historizálásával, melyet ez a fogalom volt hivatva kifejezni, Gadamer védekezni kívánt azon ahistorikus, jobban mondva, ahistorista maradványok ellen, amelyek még valóban kimutathatók Dilthey hermeneutikájában (és magában a historizmusban). Azonban a hatástörténet elképzelése maga is ahistorikus elképzelés, olyanformán, ahogy a hosszúság fogalma sem rendelkezik hosszúsággal. Ennélfogva abban a pillanatban,
21 A HERMENEUTIKA ÉS A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 21 amikor Gadamer a történeti alany és a történelmi tapasztalat végsõ historizálását véli megvalósítani, a hatástörténet alakjában éppen hogy újabb ahistorikus, kanti-transzcendentális kategória kerül bevezetésre. Másrészt teljesen meggyõzõ Gadamernek a Diltheynél és a historizmusban kimutatható transzcendentális maradványokkal kapcsolatos kritikája, és elkerülhetetlennek látszik, hogy ennek a kritikának a keretében egyszer még be kell vezetnie egy olyan fogalmat, amilyen a hatástörténet, körülbelül azzal a jelentéssel. Mintha Gadamer egy olyan filozófiai igazságot kívánt volna megfogalmazni, amely amint megfogalmazzák, nyomban semmissé nyilvánítja önmagát. Mint az a filozófia történetében már nemegyszer elõfordult, itt is a filozófiai igazság autodestrukciójával állunk szemben. A filozófiai igazság felkutatására indított felfedezõút végén a filozófiai elméletalkotás önmagát ássa alá, s nyilvánvalóan be kell érnünk a filozófiai elmélkedés tárgyának néma szemléletével. Kétségkívül ebben rejlik a rortyánus pragmatista gondolkodó attitûdjének igaza.
22 22 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT Történészek a történelmi tapasztalatról Ha komolyan vesszük a történelmi tapasztalat közvetlenségét és az egyidejûség képzetét keltõ jellegét, akkor szomorúan kell konstatálnunk, hogy a német hermeneutika irányjelzõi nyilvánvalóan az ellenkezõ irányba mutatnak. Mindazonáltal van a történelmi tapasztalat közvetlenségét megfogalmazó szövegeknek egy kicsiny, de igen hatásos korpusza, melyet történészeknek azaz nem teoretikusoknak köszönhetünk. Gondoljunk csak arra, amit Herder tizenkilenc éves korában, június 24-én élt át a Jägelsee partján, Riga mellett a Napforduló ünnepén; arra a történelmi tapasztalatra, amelyben Goethének volt része, amikor 1774-ben ellátogatott a kölni Dómba és a Jabach család házába; vagy Michelet élményére, aki egyszer nyáron a Mars-mezõn a magas fûben hirtelen úgy érezte, hogy megérinti a Nagy Forradalom szelleme. 10 Azonban a legrészletesebben Huizinga szólt arról a jelenségrõl, amelyet hol történeti megérzékülés -nek (historische sensatie) vagy törté- 10 Herderrõl lásd Meinecke: Die Entstehung des Historismus. München, o.; Goethérõl lásd uo o. Lásd még J. Michelet: Historie de la Révolution Française. Paris, o.
23 TÖRTÉNÉSZEK A TÖRTÉNELMI TAPASZTALATRÓL 23 neti percepció -nak, hol történeti érintkezés - nek nevezett. 11 A történelmi tapasztalat fenomenológiájának szentelt mindössze öt-hat oldalon Huizinga a német hermeneutákkal ellentétben éppen a történelmi tapasztalat által kínált kapcsolat közvetlenségét és ennek az élménynek az egyidejûség képzetét keltõ voltát hangsúlyozta. Ezt a kapcsolatot Huizinga szerint mindig a valódiság és a hitelesség teljes bizonyosságának érzése kíséri, és bármi elõidézheti, egy nyomat, egy okirat egy sora éppúgy, mint néhány hang egy régi dalból. 12 Próbáljuk meg röviden összefoglalni, hogy Huizinga milyen sajátosságokat tulajdonított a történelmi tapasztalatnak. Tollebeek és Verschaffel, akiknek jelen pillanatban a legrészletesebb és a legmeggyõzõbb történelmi tapasztalattal kapcsolatos vizsgálódást köszönhetjük, joggal utalnak arra, hogy Huizingában mindig viszonylag jelentéktelen tárgyak idéztek elõ történelmi tapasztalatot. 13 Huizingában nem Tiziano vagy Vermeer festészete volt képes felkelteni az empirikus történelmi tapasztalatot, hanem egy kismester, Jan van de Velde néhány köznapi nyomata, melyek mûvészettörténeti értéke elhanyagolható. Másrészt a törté- 11 J. Huizinga: Verzamelde werken (7 kötetben, ). Haarlem, II o.; VII. 71. o. 12 Uo. VII o. 13 J. Tollebeek T. Verschaffel: De vreugden van Houssaye. Apologie van de historische interesse. Amsterdam, o.
24 24 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT nelmi tapasztalat epizódikus, Huizinga szavaival a pillanat mámora, 14 ebben az értelemben éppen ellentéte a német hermeneutika Erlebnis fogalmának. A múlt valamely vonatkozásával való érintkezés élménye ez, amely ugyanúgy elszigetelõdött és kivált a múlt tágabb összefüggésébõl, ahogy a történész saját életösszefüggésében is hirtelen szakadás áll be, amikor történelmi tapasztalatban van része. Az objektív oldalon bekövetkezett de-kontextualizáció karöltve jár a szubjektív oldalon bekövetkezett de-kontextualizációval, és mintha éppen ez a lehetõség, hogy mindkét oldalon készség mutatkozik az összefüggés feláldozására, lenne az elõfeltétele annak, hogy a történelmi tapasztalatban oly bensõségesen találkozhat egymással alany és tárgy. Rómeó és Júlia elsõ meghitt együttlétére is csak azután kerülhetett sor, hogy fokozatosan ki tudták vonni magukat családjuk, a Montague-k, illetve a Capuletek befolyása alól. Harmadszor, a történelmi tapasztalat megismételhetetlen, illetve ezt az élményt nem hívhatjuk kedvünk szerint elõ; megesik a történésszel, nem kényszeríthetõ ki. Negyedszer, mint azt Kossmann helyesen megállapította, a történelmi tapasztalat nem keverendõ össze a sugallattal; 15 az egyik pillanatról a másikra megszületõ belátás a múltról 14 Huizinga: VW. II o. 15 E. H. Kossmann: Huizinga. In uõ. Politieke theorie en geschiedenis. Amsterdam, , 399. o.
25 TÖRTÉNÉSZEK A TÖRTÉNELMI TAPASZTALATRÓL 25 elég csak arra a belátásra gondolnunk, amely enyhe transzban megtett sétái egyikén, a Damsterdiep mentén merült fel Huizingában, és késõbbi fõmûve, A középkor alkonya alapgondolatának bizonyult és a történelmi tapasztalat egész egyszerûen nem összemérhetõ fogalmak. Sõt, a történelmi tapasztalat és a történelmi belátás egymás ellenpólusai a történeti tudatban: a történelmi belátás révén a történeti univerzum urainak érezhetjük magunkat, a történelmi tapasztalat erejénél fogva annak elszenvedõivé és alávetettjeivé válunk. Magától értetõdõnek látszik, hogy ez a két pólus kijelöli a történelem mûvelésének terepét. És sokatmondó, hogy Huizinga, annak ellenére, hogy a történelmi tapasztalatot egy helyütt a történelmi ismeret voltaképpeni mozzanatá -nak vallotta, 16 sehol sem tesz említést arról, hogy történészi munkája során konkrétan mit köszönhetett a történelmi tapasztalatnak, és ez az élmény milyen felismerhetõ nyomokat hagyott történetírói munkáin. Azonban, ötödször, a történelmi tapasztalat legfontosabb aspektusa az, hogy közvetlen és az egyidejûség képzetét keltõ érintkezést tesz lehetõvé a múlttal. Tollebeek és Verschaffel ezzel összefüggésben az egyetlen helyes kifejezést használja, amikor autenticitás -ról beszélnek a történelmi tapasztalatban megvalósult érintkezés élménye 16 Huizinga: VW. VII. 72. o.
26 26 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT kapcsán. 17 Az autentikusság több empirikus igazságnál. Tudjuk, hogy tévedhetünk azzal kapcsolatban, amit empirikus úton igaznak tartunk. Ezzel szemben az autenticitás olyan kapcsolatot teremt a világgal, amely úgy tûnik az analitikus ítéletekhez hasonló, ha azokkal nem is megegyezõ bizonyossági garanciákat kínál. Látni fogjuk, ennek az a magyarázata, hogy a világgal való autentikus kapcsolatban párhuzamosan zajlik az önmegtapasztalás és a világ megtapasztalása. Ezáltal a történelmi tapasztalat egy megismeréselmélet-elõtti eszmevilágba vezet vissza bennünket, amelyben category-mistake -nek, fogalmi zavarnak számít az a kérdés, hogy tévedünk-e vagy sem egy történelmi tapasztalattal kapcsolatban. Ebben viszont már eltér a véleményem Tollebeekétõl és Verschaffelétõl, akik másra jutnak, amikor sok meglepetéssel szolgáló és érzékeny írásukban sorba veszik a történelmi tapasztalat jellegzetességeit. Tollebeek és Verschaffel tárgyalja Flaubert feltételezett életrajzírójának példáját, akinek történelmi tapasztalatban van része, amikor a roueni múzeumba ellátogatva szembetalálja magát azzal a papagájjal, amely a fáma szerint Flaubert íróasztalán állt, mikor az író az Egy jámbor lelken dolgozott. Mikor kiderül, hogy az eredeti példányt minden valószínûség szerint másikra cserélték, az életrajzíró 17 Tollebeek Verschaffel: Id. mû. 22. o.
27 TÖRTÉNÉSZEK A TÖRTÉNELMI TAPASZTALATRÓL 27 úgy érzi, hogy rútul megcsalta történelmi tapasztalata. 18 Véleményem szerint a történelmi tapasztalat autenticitása egyszerûen nem ad módot ilyesfajta megtévedésre. Nem lehetetlen, hogy a köztünk fennálló véleménykülönbség a választott példából fakad. Ezzel ugyanis a következõ a helyzet. A fiktív életrajzíró éveken keresztül tanulmányozta Flaubert életét és mûveit, s amikor a múzeumban rátalált a papagájra, ez a madár mintegy fizikális fogasként szolgált a számára, melyre ráaggathatta életrajzi ismereteit. Ebben a lehetõségben kétségkívül van valami megnyugtató egy történész számára, és vitathatatlan, hogy ez az elem a történelmi tapasztalat gyakori kísérõjelensége. Másfelõl belevetítésrõl van szó: a történész kezdeményez, õ közeledik a 18 Tollebeek és Verschaffel maguk is tárgyalják a tévesnek bizonyuló történeti megérzékülés (tapasztalat) problémáját Flaubert életrajzírójának példáján. Álláspontjuk szerint utólag kiderült, hogy nem lehetett szó történelmi tapasztalatról, mivel kötelezõ, hogy a történelmi tapasztalatot elõidézõ tárgy valóban az, amit magáról állít. Mihelyst okunk van a gyanakvásra, kiderül, hogy soha nem is lehetett szó a múltnak a történelmi tapasztalatban jelen lévõ közelségérõl, hogy csak tévedés volt a megérzékülés, megcsalatás vagy félreértés következménye. Vö. Tollebeek Verschaffel: Id. mû. 23. o. Abban tehát egyezik a véleményünk, hogy utólag kiderült, Flaubert életrajzírójának nem igazán történelmi tapasztalatban volt része; én azonban tovább mennék egy lépéssel, kitartva amellett, hogy a történelmi tapasztalat autenticitása kizárja, hogy csak utólag derüljön ki, az élmény nem több illúziónál.
28 28 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT kérdéses tárgyhoz. Azonban mint azt Tollebeek és Verschaffel is hangsúlyozta, a történelmi tapasztalatban éppen fordított irányú a mozgás: a történelmi tapasztalat pátosz, a múlt egy szelete meglepi vagy megrohanja az embert. Nem a történész keríti hatalmába a tárgyat, hanem a történelmi tapasztalatot elõidézõ tárgy a történészt. 19 Amíg pedig ismereteink belevetítésének igénye alkalmatlan tárgyat is a gondjainkra bízhat (mint az Flaubert papagája esetében történt), addig nem eshetünk abba a tévedésbe, hogy történelmi tapasztalatban van részünk, éppoly kevéssé, ahogy a fájdalomérzés sem hagy kétséget afelõl, hogy kinek vannak fájdalmai. Huizingát nem olyan fából faragták, hogy mélyreható elemzésnek vesse alá a történelmi tapasztalatot. Mindazonáltal rövidesen megjelenõ disszertációjában Kuiper felhívja figyelmünket Huizinga két 1930-ban írt költeményére. Kuiper verselemzése szerint Huizinga úgy látta, hogy az idõdimenzió átmeneti kiiktatódása eredményezi a történelmi tapasztalatot. 20 Magától értetõdik, hogy ezzel 19 Vö. Tollebeek Verschaffel: Id. mû. 33. o.: A történeti megérzékülést nem kezdeményezheti a nézõ. Ezt már a megérzékülés jelentkezésére használt kifejezések elárulják ( ): a nézõt»megérinti«,»elbûvöli«,»lenyûgözi«,»magával ragadja«,»lebilincseli«,»hatalmába keríti«az, amit lát ezek egytõl egyig passzivitást kifejezõ fogalmak. 20 M. Kuiper rövidesen megjelenõ disszertációja negyedik fejezetében idézi a kérdéses verseket; ezen kívül lásd M. Kuiper: Historische interpretatie en de verbeelding van de cultuur. Tijdschrift voor geschiedenis, o. és tovább.
29 TÖRTÉNÉSZEK A TÖRTÉNELMI TAPASZTALATRÓL 29 egyszer s mindenkorra megoldhatnánk a történelmi tapasztalat rejtélyét. Az is a Huizingának tulajdonított magyarázat mellett szól, hogy Meinecke hajszálpontosan ezt sugallta. 21 S bizonyára igaz is, hogy a történelmi tapasztalat úgy jelentkezik a számunkra, mintha egy rövid pillanatra eltûnne a jelent a múlttól elválasztó temporális távolság. De ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy valóban így is volna. S ha Huizinga és Meinecke valóban ki mernének állni a meggyõzõdésük mellett, akkor rögtön adódna a következõ kérdés: hogyan lehetséges, hogy ilyesformán átmenetileg vesztegzár alá helyezõdhet az idõdimenzió? Ezzel elérkeztünk gondolatmenetünk voltaképpeni tárgyához. Figyelembe véve a fent nevezett történészek tanúságát, kiindulhatunk abból, hogy a történelmi tapasztalat által kínált autentikus kapcsolat a múlttal: valóság. Mármost felmerül a kérdés, milyen természetû a történelmi tapasztalat, és mi teszi lehetõvé azt. A következõkben ezt a két kérdést szeretnénk megválaszolni. Azonban rögtön komoly akadályba ütközünk. Hiszen már Huizinga szavaiból egyértelmû és ezt csak még jobban kiemelik Krul információgazdag és erudícióról tanúskodó Huizinga-tanulmányai 22, hogy 21 Meinecke: Id mû o. 22 Krul helyesen jellemzi Huizingának a történeti megérzéküléssel kapcsolatos kijelentéseit, amikor így ír róluk: egészen személyes, már-már magántermészetû megfontolások, melyeknek más történészek aligha vehetik hasznát szakmá-
30 30 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT a történelmi tapasztalat szélsõségesen szubjektív jellegû. A történelmi tapasztalat ebben különbözik a mindannyiunk számára hozzáférhetõ empirikus valóság érzékszervi észlelésétõl. A tapasztalat ez utóbbi formája esetében mindig ott a valamely tudományos diszciplínán belüli szocializáció lehetõsége. Huizinga gondolhatta úgy, hogy mindanynyian ismerjük a történelmi tapasztalat élményét, 23 de még az sem jelentene igazi fogódzót, ha a történészek többsége osztaná is ezt a vélekedést ami pedig nem túl valószínû. Nem minden hátsó szándék nélkül hasonlítottuk az imént a fájdalomérzéshez a történelmi tapasztalatot. Wittgenstein óta tudjuk: az, hogy mindnyájan ismerjük a fájdalmat, még nem oszlatja el automatikusan az érzés szubjektív jellegébõl fakadó problémákat. Azonban nem kívánunk belenyúlni abba a darázsfészekbe, amivé a fájdalomról Wittgenstein óta folyó vita vált. Ehelyett arra teszünk kísérletet, hogy történelmi tapasztalatot idézzünk elõ Önökben, hogy aztán közelebbrõl is megvizsgálhassuk azt. juk mûveléskor, vö. W. E. Krul: Historicus tegen de tijd. Opstellen over leven en werk van J. Huizinga. Groningen, o. (Ez a szakasz hiányzik a magyar kiadásból, amelybe a Huizinga történelemelméleti elképzeléseit elemzõ tanulmány késõbbi változata került, vö. Wessel Krul: Egy korszerûtlen történész. J. Huizinga élete és mûve. Budapest, Széphalom, 2003 a ford.) 23 Huizinga: VW. II o.
31 EGY TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 31 Ide kívánkozik egy széljegyzet. Nem táplálunk kvázi-kantiánus igényt arra, hogy általában feltárjuk a történelmi tapasztalat szerkezetét. Az általunk felhozott példa nem több egyszerû példánál, és azt sem zárjuk ki, hogy más úton-módon is létrejöhet a történelmi tapasztalat. Egy történelmi tapasztalat Vegyük tehát szemügyre Francesco Guardi ( ) Árkád lámpással címû festményét. Ez egy úgynevezett capriccio, az a fajta nehezen meghatározható ábrázolástípus, amelybõl Guardi sokat készített hosszú élete második felében, testvérbátyja, Gianantonio 1760-ban bekövetkezett halála után. 24 Ikonográfiailag az ábrázolásban nincs sok meglepõ. Az ábrázoláson szereplõ épületegyüttest Guardi minden valószínûség szerint Canaletto egyik, Velencében akkortájt igen népszerû karcáról leste el. 25 A komédiásnak öltözött karneváli figurák úgyszintén igen megszokottnak számítottak a tizen- 24 A capriccio olyan látvány, melyben a fantáziának eleve benne foglalt jelentése van. In V. Mischini: Francesco Guardi. London, é. n. Guardinak kevésbé tehetséges bátyjához fûzõdõ viszonyáról lásd M. Goering: Francesco Guardi. Wien, o. és tovább. 25 Mischini: Id. mû. 32. o.; lásd még J. Aldhémar: Meesters der prentkunst in de 18e eeuw. s-gravenhage, o.
32 32 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT nyolcadik századi velencei festészetben. Mindenképp tekintetbe kell vennünk, hogy Velencében a végtelenségig elhúzódott a karnevál, így aztán az ennek az ünnepnek kijáró maszkabál és jelmezviselés a világ legtermészetesebb dolgának számított. Ezen a képen a komédiások Pulcinellának vannak öltözve. Pulcinella az itáliai, pontosabban a nápolyi commedia dell arte figurája. Hátán hegyes púp éktelenkedik, lógó hasa van, mindig fehér öltözetben jár, tölcsérszerû süveget és horgas orrú maszkot hord. Kellemetlen és rosszindulatú személyiség, ad rem, 26 de faragatlanabb már nem is lehetne, önzõ természet, étvágya csillapíthatatlan. A festõ kétségkívül ezért ábrázolta fõzés, evészet és ivászat közben a Pulcinellákat hasonlóan például a húsz évvel idõsebb Giambattista Tiepolo rokon ábrázolásához. 27 A festmény varázsa abban rejlik, hogy Guardi eredeti módon nyúl ehhez a hagyományos toposzhoz. Elõször összpontosítsunk az ábrázolás formájára. Ez több okból is alogikus, ezért több kompozíciós súrlódást is gerjeszt. Mindenekelõtt az tûnik fel, hogy a fal már-már elképzelhetetlenül súlyos tömege a festmény felsõ részén éles ellentétben áll a kép ajtónyílásokkal és könnyed oszlopelrendezéssel csaknem áttetszõvé varázsolt alsó felének 26 Latin hollandul kb. mindig ugrásra kész, ott van a ford. 27 Giambattista Tiepolo Pulcinella címû festményére gondolok, amely a párizsi Cailleux-gyûjteményben látható.
33 EGY TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 33 látványával. Szinte késztetést érzünk arra, hogy a feje tetejére állítsuk a képet, s valóban, a kompozíció így logikusabb lenne, mint a neki szánt helyzetben. A kompozíció csak még torzabb lesz attól, hogy mintha a teljes bal oldali falrész el lenne tolódva a kupola irányába: a bal oldali fal látszólag közelebb van az enyészponthoz az árkád jobb falánál. Ez az Escherre emlékeztetõ effektus annál is furcsább, mivel némi számolgatással és méricskéléssel belátható, hogy a perspektívával nincs semmi baj. Itt ütközünk bele elõször abba, amit a festmény valószínûtlen valószerûségének nevezünk majd, egyfajta idegenszerûségbe, amely ha jobban belegondolunk mégsem hat feltétlenül elidegenítõen. Ezt a valószínûtlen valószerûséget alighanem maga Velence városa szimbolizálja a legjobban. Hiszen mi valószerûtlenebb, mint ez a lagúnák sekély vízébe épített mûalkotás? És ez a város mégis létezõ valóság. Ezt a súrlódást egy másik is erõsíti, mégpedig az, hogy a nézõ más nézõpontból lát rá az árkádra, nem onnan, ahol a festmény által sugallt térben állnia kellene. Perspektivikusan a nézõ szorosan az árkád fala mellett áll, azonban sokkal kevesebbet láthat a bal oldali falból, mint amennyit elfoglalt helyzete alapján várnánk. A bal oldali fal rövidülése csak akkor válik érthetõvé, ha szorosabban a bal falhoz tapadva képzeljük magunkat, mintsem a perspektíva megengedné. Másképp fogalmazva, a
34 34 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT festmény perspektívája által pontosan meghatározott enyészpont amely ott van, ahol a háttérben a hajó árbóca a látóhatárt metszi nem felel meg a mi sokkal inkább jobbra tolódott tájolásunknak a festmény terében. Olyan, mintha két lábunk néhány méterrel balra állna attól a ponttól, ahol a szemünknek lennie kell. Ez a hatás még erõsebb azon az ezzel a festménnyel csaknem mindenben megegyezõ ábrázoláson, amely a szentpétervári Ermitázsban látható. 28 S mint minden súrlódásnak, ennek az eredete is rejtélyes: mintha inkább optikai csalódásról lenne szó, mintsem kompozíciós következetlenségrõl. Végül egy harmadik súrlódás is figyelmet érdemel. Az árkádnak és az oromfalaknak köszönhetõen a kompozíció alagútszerû hatást kelt. Mármost az alagutaknak az a sajátossága, hogy akárcsak a távolba veszõ vasúti sínpárok nagy távolságot vagy mélységet sugallnak, de egyszersmind közelebb hozzák az enyészpontot is. Az alagút egyszerre váltja ki a tér optikai megnyúlását és megrövidülését (ezt a hatást Guardi számos képén felfedezhetjük). Így a valóságosnál kisebbnek látszik a háttérben látszó kupola és az elõtérbeli lámpás távolsága, melyeket Guardi pimaszul közel helyezett egymáshoz. Vagy másképp megfogalmazva ugyanezt, a háromdimenziós valóság sehol sem hasonlít annyira kétdimenziós vetületére, mint egy alagút 28 Vö. Goering: Id. mû. 95. kép.
35 EGY TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 35 esetében. A kompozíció összezavar bennünket; nem tudjuk, mennyire bízhatunk meg azzal kapcsolatos megérzéseinkben, mi távoli és mi közeli, illetve hogy meddig tart a háromdimenziós valóság, és hol kezdõdik annak kétdimenziós vetülete. S mégis, a valószínûtlen valószerûség itt sem vét semmiben a perspektíva szabályai ellen. Az utóbbi néhány évben többen is rámutattak, hogy a mûalkotások vagy a történetírás formája és tartalma közt folytonosság áll fenn, amelyet White a forma tartalmá -nak nevezett. 29 Csak a történeti elbeszélés irodalmi formájának köszönhetõen azonosítható az elbeszélés tartalma. Sõt, a mellett is fel lehet sorakoztatni érveket, hogy többek közt a forma és tartalom ezen egyezése hivatott megteremteni a mûalkotás vagy a történetírás igazságát. 30 Ha így van, akkor felvetõdik a kérdés, vajon Guardi festménye tartalmi téren vagy másképp, a festmény szemantikai szintjén mutat-e a formával egyezõ súrlódásokat. Ezen a szinten valóban megfigyelhetõ két súrlódás; a kevésbé fontossal kezdenénk. 29 Vö. H. V. White: The Content of the Form. Baltimore, 1987; N. Goodman: Ways of Wordlmaking. Hassocks, o.; D. Davidson: On the very idea of a conceptual scheme. In uõ.: Inquiries into Truth and Interpretation. Oxford, Ezen kritérium mellett szálltam síkra Uitspraken, teksten en afbeeldingen címû tanulmányomban, amely a Feit & fictie elsõ számában (1993. tavasz) jelenik meg.
36 36 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT Tizennyolcadik századi francia és itáliai festményeken és karcokon gyakran találkozunk commedia dell arte típusokkal. Az ilyen képeken három szintet kell elkülönítenünk. Elsõként a színpad világát, hiszen természetszerûleg innen származnak ezek a típusok, másodikként a köznapi valóságot, s a kettõ közt helyezkedik el a maszkabál, az utcai színjáték szintje. A festõ eljátszhat ezzel a három szinttel, s éppen ez igézte meg annyira ebben a mûfajban a tizennyolcadik századi embereket. Claude Gillot festményeit és karcait nézegetve aki Franciaországban elsõként kísérletezett ezzel a mûfajjal, 31 egészen nyilvánvaló: az volt a szándéka, hogy ábrázolásait szó szerint vegyük, azaz az Arlecchinók, Scapinók, Pantaleonék és Pulcinellák s megannyi társuk valóban színpadon állnak. Gillot követõi, Lancret, Pater vagy a leghíresebb közülük, Antoine Watteau, szakítanak ezzel a szószerintiséggel. Képzeletbeli keretbe foglalják a commedia dell arte típusokat, ezáltal azok elkülönülnek a köznapi figuráktól, amelyek nem úgy, mint Gillot képein szintén feltûnnek ábrázolásaikon, és alapvetõ szerepet kapnak a színpad és a valóság közti feszültség megteremtésében. Itt ugyan nem viselnek jelmezt a commedia dell arte figurák, nem maszkok (jóllehet a színpadi környezet 31 M. Florisoone: La peinture française. Le dix-huitième siècle. Paris, o.
37 EGY TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 37 eltûnt), de nyomokban emlékeztetnek színpadi eredetükre. Ennek a képzeletbeli keretnek köszönhetõen, és azon belül, a színpad a valóságba helyezõdik át. Tehát feszültség keletkezik az ábrázoláson amely nem létezne, ha csupán jelmezesekrõl lenne szó, ez pedig metaforikus vagy allegorikus jelleget kölcsönöz a festménynek. A kérdéses metaforával a festõk arra próbálnak rávenni bennünket, hogy színjátéknak, komédiának lássuk a valóságos életet, theatrum mundinak, mint Lancret képein, vagy amire egyedül Watteau zsenije volt képes, az ilyen képeket nézve valamit megsejthetünk a commedia dell arte figuraként megfestett ember személyiségébõl. Nos hát, Guardi festményén szembetûnõ ennek a képzeletbeli keretnek a kiáltó hiánya. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a képen látható hat Pulcinella az öt szokványos tizennyolcadik századi öltözetbe bújtatott férfi gyûrûjében jelmezes volna. Éppoly kevéssé azok, mint Watteau vagy Lancret képein. A bizonyíték: a festményen nemcsak hogy Pulcinellának vannak maszkírozva, de Pulcinellaként is viselkednek. Mármost kétségkívül igaz, hogy a velencei karnevál idején sokan öltöztek Pulcinellának, azonban ez természetesen még egyáltalán nem kötelezte arra ezeket a személyeket, hogy színjátékot rögtönözzenek az utcán. Következésképp itt is a színpad világának a köznapi valóságba történõ beemelésérõl van szó. Azonban
38 38 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT Guardi gyökeresen más stíluseszközt használ, mint Watteau. Ezeknek a fõzõcskézõ, iszogató és elragadtatottan vizelõ Pulcinelláknak az orcátlan, prózai sekélyessége semmiben sem emlékeztet Watteau vagy Lancret szelíd allegorikus szemlélõdésére. Semmi nincs, ami miatt a nézõ azt érezné, hogy emelkedett, metaforikus álláspontra kellene helyezkednie, imígyen mindennel megbékélt életbölcsességgé oldva színpad és valóság disszonanciáját. Guardi nem a metaforát választja, hanem a paradoxont: nem hajlandó élét venni a színpad és a valóság közti konfliktusnak, és az emberi világ aspektusaként mutatja fel azt. Nem a színpad fényében kell látnunk minden emberi cselekedetet Guardi ki nem állhatja az ilyesfajta metafizikát, éppen ellenkezõleg, a festõ egy olyan emberi cselekvésforma valóságosságát engedi látni, amely egyszer színpadias, másszor nem az; s nyomatékosan és meggyõzõen hangsúlyozza az egyszer az és a másszor nem az közti paradox feszültséget. Ettõl az elsõ szemantikai valószínûtlen valószerûségtõl továbblépünk az ábrázolás által generált másik, alighanem fontosabb súrlódáshoz. Ez abban a kedélyállapotban testesül meg, mely Goodmantõl kölcsönözve a kifejezést exemplifikálja a festményt. 32 Ez pedig a kedvetlenség vagy az una- 32 Esztétikájának központi fogalmával, az exemplifikáció -val kapcsolatban lásd N. Goodman: Languages of Art. Indianapolis, o.
39 EGY TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 39 lom. A félreértések elkerülése végett sietünk leszögezni, hogy az unalom egyike a kultúr- és mentalitástörténet legkevésbé unalmas témáinak. Nincs még egy kedélyállapot, amely hosszú évszázadokon keresztül annyira igézetében tartotta volna az emberiséget, mint az unalom, s amelyben oly világosan nyilvánulna meg az individuum és a társadalom aktuális viszonyának alaphangja, mint éppen az unalomban. Az unalom közeli rokona a horror meridianusnak; a horror meridianus a valósághoz fûzõdõ mindennemû kapcsolat elvesztésének fojtogató tudata és az értelmetlenség érzése, amely iránt mint már az ókorban leírták adéliországokban különösen akkor mutatkoznak fogékonynak az emberek, amikor delelõn áll a nap. A középkorban a melancholia és az acedia fogalmakkal jelölték az unalmat, ez utóbbi kifejezést a teljes apátia leírására használták, melybe szerzetesek estek néha, s amelyet egyenesen a hét fõbûn egyikének tekintettek. A tizennyolcadik és a tizenkilencedik században ért tetõpontra ez a folyamat, ekkor az emberek minden gondolata az unalom körül forgott. A kor életérzését minden más érzésnél inkább az ennui és a spleen hatotta át, és mindkét évszázadnak megvoltak a maga nagy unatkozói, Voltaire, Marie du Deffand, Goethe, Chateaubriand, Sénancourt, Baudelaire vagy III. Napóleon. 33 A mi századunk mintha 33 R. Kuhn: The Demon of Noontide. Ennui in Western Literature. Princeton, o., valamint az 5. és a 6. fejezet (kö-
40 40 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT elvesztette volna fogékonyságát az unalom e drámai formája iránt, s úgy tûnik, csak banális alakjában ismeri az unalmat; ha meghalljuk a szót, rögtön engedetlen gyerekekre és olyan nyugdíjasokra gondolunk, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni. Az unalommal szemben manapság tapasztalható közönyre jellemzõ, hogy Freud, az emberi viselkedés máskor oly élesszemû megfigyelõje, terjedel- szönöm drs. J. C. den Hollandernak, hogy felhívta rá a figyelmemet). Goethe spleenjével kapcsolatban lásd L. Völker: Langeweile. München, o. és tovább. Az unalom (és fõleg az a változata, amely a déli órák iszonyata -ként ismeretes), egyszersmind a történelmi tapasztalat mint olyan egyik komponense, ezzel kapcsolatban lásd F. R. Ankersmit: Historism and postmodernism. A phenomenology of historical experience. In uõ.: History and Tropology. The Rise and Fall of Metaphor. Berkeley, Talán nem is olyan véletlen, hogy az általunk példaként használt Guardi-festményen éppen egy olyan történelmi tapasztalat biztosít egész kiváló hozzáférést a történelmi tapasztalat jelenségéhez mint olyanhoz, melynek tétje az unalom. Forma és tartalom egymást erõsíti. A forma és tartalom ezen harmóniájának magyarázata esetleg abban rejlik, hogy az unalom alaphangja a veszteségtudat a dolog természete szerint ez a kezdete a múlttal való bármifajta foglalkozásnak, a múltra való ráeszmélésnek. Vö. S. Freud: Trauer und Melancholie. In uõ.: Psychologie des Unbewussten. Studienausgabe III. Frankfurt a. M., o. (Magyarul: Gyász és melankólia. In S. Freud: Ösztönök és ösztönsorsok. Szeged, Ictus, 1988.) Freud leírja azokat a depressziós tüneteket, amelyek súlyos veszteség után léphetnek fel, és ezeket joggal jelöli azzal a kifejezéssel, amelyet már régóta az unalomra használtak, a melankóliával.
41 EGY TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 41 mes életmûvében sehol sem szentel figyelmet az unalomnak. Az unalom elsõ klinikai esettanulmányát csak 1934-ben közölte egy freudiánus tudós, Otto Fenichel. Fenichel az ego, illetve az id ego által tiltott vágyainak összeütközésére vezette vissza az unalmat. Az ego eltiltja az egyént azoknak a céloknak a megvalósításától, amelyek kielégíthetnék az id ösztönös vágyait: röviden, die Triebspannung ist da, das Triebziel fehlt. 34 Az unalom fenicheli magyarázatának és Freud négy évvel korábban megjelent Das Unbehagen in der Kultur címû mûve gondolatmenetének rokonsága önmagáért beszél, és ebbõl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Freud pontosabban jelölte volna meg a tárgyát, ha könyvének a Die Langeweile der Kultur címet adta volna. Sokkal több érdeklõdés tapasztalható az unalom iránt a Winnicott által kifejlesztett úgynevezett korai tárgykapcsolat-elmélet mai formájában. A korai tárgykapcsolat-elmélet a freudi pszichológia egyik oldalhajtása, amely fõképp a valóságos külsõ embereknek és a belsõ képeknek, valamint ezek kapcsolatainak öszszefüggéseit, s ezzel együtt a pszichés mûködések eme maradványainak jelentõségét vizsgálja. 35 Teljes egészében ennek a korai tárgykapcsolat-pszichológiában központi szerepet játszó 34 S. D. Healy: Boredom, Self, and Culture. London, o. 35 J. R. Greenberg S. A. Mitchell: Object Relations in Psychoanalytic Theory. Cambridge (Mass.), o.; a hivatko-
42 42 A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT érdeklõdésnek a nyomvonalán halad a korai tárgykapcsolat kérdéskörét kutató Kernberg, akinek véleménye szerint az unalom a külvilág tárgyaival való értelmes kapcsolat kialakítására való képtelenségbõl ered; következésképp ez az értelmezés ugyanarra vezeti vissza az unalmat, amit az ókorban és a középkorban a déli órák iszonyatának és az acediának tulajdonítottak Abban viszont az unalom valamenynyi elemzése megegyezik, hogy az unalom egy intra-pszichikai konfliktus vagy súrlódás, átmeneti pszichikai holtpontra jutás következménye, amely Kernberg szavaival a belsõ üresség szubjektív érzésében jelentkezik. 36 Az ürességet pedig leggyakrabban valamiféle különös testi nyugtalansággal próbálják álcázni: a gyerekek izegnek-mozognak, a felnõttek szó szerint vonaglanak, mintha elviselhetetlen fájdalmuk lenne, vagy dolgokkal babrálnak, izegnek-mozognak, feszengenek ( ) kényszeresen esznek, akkor is, ha nem éhesek, vagy láncdohányoznak. 37 Az unalom ezen fenomenológiájának segítségével megfejthetõ a Guardi festményén felfedezhetõ legfontosabb súrlódás. Pulcinella csaknem overálszerû öltözékének fehérségében, mely öltözetrõl zásért ezúton is szeretnék köszönetet mondani drs. P. van der Zwaal zeisti pszichoanalitikusnak. 36 O. F. Kernberg: Borderline Conditions and Pathological Narcissism. New York, o. 37 Healy: Id. mû. 42. o.
43 EGY TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT 43 hiányzik minden díszítés és cicoma, amiért pedig bolondult az ancien régime, az unalom jelentette lelki üresség tükrözõdik. Ezzel kapcsolatban nagy jelentõsége van annak, hogy Pulcinella larva, egy elhunyt lelke, 38 amely a népi hiedelem szerint örökös céltalan bolyongásra, ezáltal folytonos unatkozásra van ítélve. 39 Legalább ilyen jellemzõ, hogy Pulcinella a commedia dell arte legmegfoghatatlanabb típusa: nincs állandó szerepe, egyszer így, másszor úgy nyilvánul meg, 40 ezért aztán színpadi személyiségének szíve avagy közös nevezõje ugyanolyan üres, amilyen fehér az öltözéke. A már amúgy is testes Pulcinella megrögzött habzsolása, állandó nyüzsgése, izgága viselkedése, folyton váltakozó ténykedési köre ugyanúgy az unalom folytonos tevés-vevéssel és izgatott viselkedéssel való álcázásának imént említett belsõ igényérõl árulkodik. Egyszóval, Pulcinella az unalmat testesíti meg, s valóban, Cecchini már 1628-ban a melankóliát elûzõ vagy legalábbis hosszú idõre számûzõ színpadi figuraként jellemezte Pulcinellát R. Erenstein: De geschiedenis van de commedia dell arte. Amsterdam, o. 39 A népi kultúra e hagyományával kapcsolatban lásd E. Le Roy-Ladurie: Montaillou, egy okszitán falu életrajza ( ). Budapest, Osiris, o., és C. Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, Európa, o. és tovább. 40 Erenstein: Id. mû o. 41 Uo o.
A történelmi tapasztalat
A történelmi tapasztalat A TÖRTÉNELMI TAPASZTALAT Frank R. Ankersmit székfoglaló beszéde a groningeni egyetemen. Elhangzott 1993. március 23-án, kedden a történelemelmélet rendkívüli nyilvános egyetemi
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenDiskurzuselemzés és a nyelvi fordulat
TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,
RészletesebbenChristiaan Huygens. Jövő a múltban
Christiaan Huygens Jövő a múltban VINCENT ICKE CHRISTIAAN HUYGENS Jövő a múltban Budapest, 2007 Hungarian translation Balogh Tamás, Typotex, 2007 Originally published by Historische Uitgeverij as Christiaan
RészletesebbenKant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
RészletesebbenÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány
ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenUTÓSZÓ. Ankersmit a történelmi tapasztalat -ról
UTÓSZÓ Ankersmit a történelmi tapasztalat -ról A XVIII. század végén utaltak történészek, régiségbúvárok elõször arra, hogy történelmi tapasztalat -ban volt részük: a múlt maradványait szemlélve vagy egy
Részletesebben3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől
-1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.
RészletesebbenA metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
RészletesebbenA lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.
Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenKORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,
RészletesebbenMester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.
ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenKötetünkben Johan Huizinga nyolc írása olvasható.
Huizinga Noster A FORDÍTÓ UTÓSZAVA Kötetünkben Johan Huizinga nyolc írása olvasható. Ám ez aligha ilyen egyszerű. Ha valakire, akkor rá biztosan igaz, hogy amikor olvassuk, nem csak a szövegeit olvassuk.
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
RészletesebbenBiztos, hogy a narratíva közös téma?
VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenIrányítószámok a közigazgatás szürke zónájában
Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenPöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?
Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál
A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenBraudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában
270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.
RészletesebbenA nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság
RészletesebbenNyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő
PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenObama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18.
Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18. Elnöki nyilatkozat Ukrajnáról Fehér Ház James S. Brady sajtószoba July 18, 2014 11:52 AZ ELNÖK: Jó napot kívánok. A tegnapi napon a maláj
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenLÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában
LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.
RészletesebbenA KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL
A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
RészletesebbenA 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai
A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a
Részletesebben1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása
1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása Gratulálok a döntésedhez! Kalló Melinda vagyok és üdvözöllek az első leckén! Ez egy kicsit rendhagyó tanítás lesz,
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz
Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenTudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!
Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:
RészletesebbenA hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében
G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum
RészletesebbenMegjelent: Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD), Szeged, 2001
Megjelent: Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD), Szeged, 2001 A területi lehatárolások statisztikai következményei A területi lehatárolások statisztikai következményeinek megközelítése
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
Részletesebbentervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23
Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES
RészletesebbenÉrvelési és meggyőzési készségek 4. óra
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés
RészletesebbenGÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL
GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenÖnzetlenség az élővilágban. Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012
Önzetlenség az élővilágban Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012 2 Bevezetés Ha az önzetlenség szót halljuk, valószínűleg az jut eszünkbe, hogy önzetlenség a buszon átadni
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenValódi céljaim megtalálása
Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.
RészletesebbenA gyermek, aki sosem voltam
A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány
RészletesebbenA barátság történeti és szociológiai aspektusai
KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL KOCSIS ATTILA A barátság történeti és szociológiai aspektusai (Albert Fruzsina Dávid Beáta: Embert barátjáról A barátság szociológiája. Századvég Kiadó, Budapest, 2007) (Agapé,
RészletesebbenEGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA
EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMenet. A konfirmáció Hempel paradoxonai. Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról
1 Kvalitatív konfirmáció Menet Konfirmációs kritériumok 2 A konfirmáció Hempel paradoxonai Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról Hempel konfirmáció fogalma A konfirmáció problémája: 3 Mit jelent
RészletesebbenElmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról
PAPP ZSOLT Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról Összefoglalás A nehéz sorsú, hajléktalanszállón lakó, AIDS betegségének állandó fenyegetettségében élő szerző a halálról, félelmeiről,
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenCsink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
Részletesebbenszépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.
A Szép Misztériuma Ha van a szépnek misztériuma, mintha a logika határán kívül lenne, az érzelem javára. Magyarázatát viszont mindenki a filozófiától várja. Elő is kerül az Igazság reális fényében... Akárhogy
RészletesebbenA SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA
RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenA településrendezési tervek fejlesztési összefüggései A tervezési program és a területek adottságai Annak idején, a 80-as években, s különösen az önkormányzati rendszer létrejötte után rendszeres és erőteljes
RészletesebbenAMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
Részletesebbenszövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző
Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
RészletesebbenDr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei
Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
RészletesebbenKonzervatív (kon)textusok
ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenLegénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
RészletesebbenBUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1
BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,
RészletesebbenAZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:
AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben
RészletesebbenVÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik
96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy
Részletesebben