KÁROSODÁSOK KÁROSODÁSOK

Átírás

1 KÁROSODÁSOK KÁROSODÁSOK Károsodások típusának, eredetének felismerése, vizsgálata igen fontos! Milyen jellegű? Mi okozza? Altalaj eredetű? Szerkezeti repedés? Nem szerkezeti repedés? Fontos, mert a beavatkozások szükségességét, típusát, folyamatát ez alapján lehet meghatározni Milyen mélységig kell beavatkozni? Érintett az alaptest? Érintett a környező talaj vagy kőzetkörnyezet? Kell e statikus mellett geotechnikus szakértőt bevonni? 1

2 1. Építészeti KÁROSODÁSOK Pl. kisebb repedések a falakon Megerősítés nem szükséges 2. Funkcionális Pl. repedt vízvezeték, beszorult ajtók, felvonók problémái Megerősítés szükséges lehet a károsodás fokától függően 3. Szerkezeti Gerendák, oszlopok, teherviselő szerkezetek károsodása Megerősítés minden esetben szükséges KÁROSODÁSOK LEGGYAKORIBB KÁROSODÁSI OKOK: Elégtelen vagy rossz minőségű és/vagy mennyiségű geotechnikai vizsgálatok Geotechnikai vizsgálati eredmények téves értelmezése Terhelések alulértékelése Nem megfelelő mélységű alapozás Helytelen számítási modellek Rossz kivitelezés Külső tényezők (ásatások, földrengés, árvizek, szomszédos épületek, stb.) 2

3 NEM 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA 2. VÍZFELVÉTEL OKOZTA KÁROK 3. KÚSZÁS, ZSUGORODÁS 4. KÉMIAI REAKCIÓK 5. HÁBORÚS KÁROK 6. VÍZSZINTES ERŐKET FELVEVŐ SZERKEZET BONTÁSA 7. SZÉLLÖKÉS OKOZTA KÁROK 8. NAGYMÉRTÉKŰ AVULÁS, ÁLLAGROMLÁS 9. DILATÁCIÓK ROMLÁSA, MEGNYÍLÁSA 10. SZERKEZETI ELEMEK TÚLTERHELÉSE 11. FÖDÉMEK LEHAJLÁSA 12. DINAMIKUS HATÁSOK 13. FÖLDRENGÉS, ÁRVÍZ, ELEMI KÁROK, JÁRMŰ ÜTKÖZÉS NEM 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA Hőtágulás okozta károk Direkt napfénynek kitett, nagyméretű felületek Eltérő hőtágulású anyagok találkozásánál Téglafalak, vakolatok veszélyeztetettek TŰZ 3

4 NEM 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA Keretszerkezet hőmozgásai repedéseket okozhatnak a kitöltőfalakon NEM 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA Pl. hőmozgás okozta felpúposodás és repedések egy fal tetején lévő kőburkolaton repedés 4

5 NEM 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA Pl. eltérő hőtágulású anyagok határfelületeinek repedése Tégla parapetfal és vasbeton födém találkozása Tégla parapet repedés NEM 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA MEGOLDÁS Tágulási hézagok beépítése 5

6 NEM 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA TŰZKÁROK NEM 2. VÍZFELVÉTEL OKOZTA KÁROK Építőanyagok térfogata legtöbbször víz hatására nő, száradáskor csökken (visszafordítható mozgások) Ha a térfogatváltozás egyéb mozgással jár (nem visszafordítható mozgások) = KÁROK 6

7 NEM 2. VÍZFELVÉTEL OKOZTA KÁROK MEGOLDÁS Víz ne jusson be (pl. lábazat építése, vízszintes szigetelés) Ha a víz már bejutott, megfelelő szellőzés biztosítása NEM 3. KÚSZÁS, ZSUGORODÁS OKOZTA KÁROK Kúszás = változatlan terhelés mellett további alakváltozások lépnek fel Függőleges szerkezetekben általában ritka Pl. födémlemez fokozatos, lassú lehajlása válaszfal repedése Zsugorodás: Pl. nagytömegű betonoknál MEGOLDÁS Szerkezettervezői megoldások, megfelelő számítások Építőanyag gyártók ajánlásainak és adatainak figyelembe vétele Betontechnológia, dilatációk, vakhézagok 7

8 NEM 4. KÉMIAI REAKCIÓ OKOZTA KÁROK A kémiai reakciók általában térfogat növekedéssel járnak belső és külső repedések kialakulása Jellemző kémai reakciók: Szulfátok Karbonátosodás Acélbetét korrózió vasbetonban Alkáli reakció a cement és az adalékanyag között Megoldás: Magasabb cementtartalom NEM 5. HÁBORÚS KÁROK Tervszinten és kivitelezési szinten nem nagyon előzhető meg Megoldás: Tervező kezében minimális eszköz van 8

9 NEM 6. VÍZSZINTES ERŐKET FELVEVŐ SZEREKEZET BONTÁSA Ritka károsodás, főleg zártsorú beépítéseknél fordul elő Megoldás: Ideiglenes vagy végleges oldalsó megtámasztás NEM 7. SZÉLLÖKÉSEK OKOZTA KÁROK Főleg tetőszerkezetek, kerítések károsodása Megoldás: Tervezés során a szélterhet figyelembe kell venni 9

10 NEM 8. NAGYMÉRTÉKŰ AVULÁS, ÁLLAGROMLÁS Régi épületek építőanyaga gyakran már elavult, elkorhadt, teherbírása kritikusan lecsökken Megoldás: Szerkezeti elemek teljes vagy részleges cseréje NEM 9. DILATÁCIÓK ROMLÁSA, MEGNYÍLÁSA Dilatáció: Repedés megelőzése céljából épített szerkezeti elem, mely hőmozgásból, eltérő süllyedésekből és egyéb okokból kialakuló feszültségeket nem engedi kialakulni Repedés nem megfelelően kivitelezett dilatáció, egyéb okokból létrejövő húzófeszültségek Megoldás: A dilatációs szerkezete teljes vagy részleges cseréje javítása 10

11 NEM 10. SZERKEZETI ELEMEK TÚLTERHELÉSE Ritka Sokszor dinamikus terhek okozzák Pontszerű terhelés okozhat ilyet pl. egy kis szélességű falon vagy vékony födémen Megoldás: Túlterhelés megszüntetése Szerkezeti elem megerősítése, javítása, cseréje NEM 11. FÖDÉMEK LEHAJLÁSA Kúszással is összefügg Válaszfalaknál már kisméretű lehajlás is repedéseket okozhat Megoldás: Megfelelő előzetes tervezői számítások Utólagos megerősítés igen nehézkes 11

12 NEM 11. FÖDÉMEK LEHAJLÁSA Válaszfal NEM 12. DINAMIKUS HATÁSOK Gépek, berendezések rezgései, vibrációi fárasztó hatást keltenek Megoldás: Megfelelő gépalapozás, dilatációk 12

13 NEM 13. FÖLDRENGÉS, ÁRVÍZ, ELEMI KÁROK, JÁRMŰ ÜTKÖZÉS EGYÉB Ez nem a Bertalan Lajos utca 2 4? 13

14 GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK I. ALAPTESTEK ANYAGÁNAK KÁROSODÁSA 1. KORHADÁS 2. ROVAROK OKOZTA KÁROK 3. MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK 4. VÍZ OKOZTA KÁROK a. Fagykárok b. Szulfát okozta károk 14

15 II. SZERKEZETI KÁROSODÁSOK a. Víz hozzájutása az alapokhoz b. Talajvízszint változása c. Hőmérsékleti hatások d. Elégtelen teherbírású altalaj e. Egyenlőtlen süllyedések f. Alaptest melletti ároknyitás g. Terhelés növekedése h. Szomszédos épületek melléépítése, elbontása i. Hirtelen terhelések j. Talaj vízszintes kitérése, elmozdulása k. Növényzet l. Felszín alatti üregek I. ALAPTESTEK ANYAGÁNAK KÁROSODÁSA 15

16 1. KORHADÁS Fák esetében a gomba okozta korhadás a leggyakoribb, melyek a sejtfalakat lebontják Csak 0 40 C között jellemző Fontos az oxigén jelenléte! A korhadt fa nyomószilárdsága igen erősen lecsökken! Legjobb példa: Velence fa cölöpjei a vízszint alatt A korhadás mértékét a fertőzött rész felületének és behatolási mélységének (vagy hosszának) mérésével határozhatjuk meg 1. KORHADÁS Eredeti talajvízszint Lesüllyedt talajvízszint 16

17 1. KORHADÁS 1. KORHADÁS Megelőzés, védekezés: Állandó vízborítás (pl. cölöpöknél) Szakszerű védekezés beépítés előtt (tárolás, impregnálás) védőszerek használata beépítés után speciális termikus kezelésű faanyag (termofa) Vagy ha más mód nincsen CSERÉLNI KELL! 17

18 2. ROVAROK OKOZTA KÁROK Fa alapozási elemek (pl. cölöpök, alaptestek) Szú és hangya a két legveszélyesebb A rovarrágások alakja, nagysága jellemző a különböző rovarfajokra: Felületi rovarrágás: a faanyagba legfeljebb 2 mm mélyre behatoló járat Sekély rovarrágás: a faanyagba 2 5 mm mélyre behatoló járat Mély rovarrágás: 5 mm nél mélyebbre hatoló járat Statikus és faanyag szakértő együttes munkája kell 2. ROVAROK OKOZTA KÁROK 18

19 3. MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK Porózus kőzetekre (mészkő, homokkő) és téglákra jellemző károsodás. Kőzeteknél a legkisebb ellenállóképességű ásvány okozza. Leggyakoribb az, ha a fagyás vagy szulfátos károsodás az alaptest felszínét már korábban károsította, ekkor a folyamat felgyorsul. 3. MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK A tégla a legporózusabb építőanyag, vizet vesz fel. Ez fagyási károkat okozhat és a tégla felszíne lerepedhet. Ez szintén lehet a mállási folyamat előfutára. Mállás függ: pórusok számától, szilárdságától, éghajlattól, fagyási olvadási ciklusok számától és a fagyási sebességtől. 19

20 3. MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK Mállási formák: 1. szint: elszíneződés 2. szint: kéregképződés 3. szint: egyedi mállási formák (pl. sötétszínű, összefüggő kéreg) 4. szint: kitörés, kipergés, kihullás 4. VÍZ OKOZTA KÁROK a. FAGYKÁR Az alaptest anyagában lévő víz megfagy, ezáltal szétfeszítheti az alaptest anyagát 20

21 4. VÍZ OKOZTA KÁROK a. FAGYKÁR A pórusokban, illetve hajszálrepedésekben lévő víz megfagy, térfogata megnő, a szerkezetben káros repesztőhatás érvényesül. Az ismétlődő jelleggel előforduló fagyási olvadási ciklusok során a keresztmetszet folyamatosan csökkenhet, így idővel jelentős károsodás alakul ki. Zárt térben levő szerkezeteknél általában nem fordul elő, a szabadban levő szerkezeteket károsítja. 4. VÍZ OKOZTA KÁROK b. SZULFÁT OKOZTA KÁR Az alaptestben vagy falban megjelenő víz káros vegyi anyagokat (pl. szulfátokat) tartalmazhat. C TÍPUSÚ BETONKORRÓZIÓT okozhat. A szulfátok a beton tágulását és repedését okozhatják, vagy a nyomószilárdság fokozatos csökkenését eredményezhetik. A hatóanyagok térfogat növekedéssel járó vegyületeket hoznak létre a betonban. A repedés és a lepattogzás fokozza a beton áteresztő képességét, ezáltal lehetővé teszi az agresszív és korróziót okozó talajvíz mélyebb beszivárgását. 21

22 4. VÍZ OKOZTA KÁROK b. SZULFÁT OKOZTA KÁR 4. VÍZ OKOZTA KÁROK b. SZULFÁT OKOZTA KÁR 22

23 II. SZERKEZETI KÁROSODÁSOK 23

24 a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Általában lokális hatás Nagyobb a veszély, ha az épület több ponton terhel az altalajra (pl. pillérek esetén) OKAI: tervezési vagy kivitelezési hiba karbantartás hiánya (esetek 80 % a) avulás talaj alakváltozása (esetek 20 % a) a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Hatása függ: Víz áramlási vagy szivárgási sebessége okozta talajt tömöríti (áramlási nyomás, roskadás okozta iszapolás ) talajt lazítja (finom szemcsék kimosódása, üregképződés) Vízfelvétel hatására bekövetkező konzisztencia romlás okozta Roskadás Duzzadás Finom szemcsék kimosódása Talaj konzisztencia romlása (felpuhulás) Kémiai hatások 24

25 a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Roskadás Talaj szerkezetének víz hatására történő hirtelen megbomlása Oka: szemcsékre ható felhajtóerő és áramlási nyomás valamint kapilláris feszültségek Veszélyes: makroporózus, laza szemcsés talajok, feltöltések a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Roskadás 25

26 a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Duzzadás Szinte minden esetben kötött talajok Padozat károsodása a jellemző, mert kis merevségű és minimális terhelést ad át a talajra Veszélyes: erősen kötött talajok (kolloidban dús talajok) a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Duzzadási nyomás 26

27 a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Finom szemcsék kimosódása Az áramló talajvíz bizonyos feltételek mellett meglazíthatja a talaj szerkezetét a finomabb szemcsék elsodrásával. A talaj vázának stabilitása lecsökken és összeomolhat. Üregképződés lehetséges, hirtelen süllyedések keletkezhetnek. Történhet lefelé, felfelé és oldalirányban is. Felfelé kimosódás (buzgárképződés) épületeknél nem szokott gondok okozni Lefelé gyorsan lejátszódik a kimosódás folyamata a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Finom szemcsék kimosódása Oldalirányban igen veszélyes lehet, különösen ha a felszínre ki tud lépni a víz a finom talajszemcsékkel. Ha nem lép ki, természetes szűrőrendszer alakul ki, lelassul a folyamat. Üregképződés: Ha átboltozódás ki tud alakulni. Veszélyes: laza, törmelékes feltöltések 27

28 a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Finom szemcsék kimosódása a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Talaj konzisztencia romlása Általában duzzadás lép fel, de ellentétes viselkedés is létezik:» ha a duzzadási nyomás kisebb, mint a terhelés, az oldalirányú duzzadás lazítja a talajszerkezetet» kis telítettség esetén a duzzadás jelentéktelen» egyes kötött talajok telítetlen állapotban roskadhatnak 28

29 a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Talaj konzisztencia romlása Kötött talajok talajfizikai paraméterei vízfelvétel hatására megváltoznak:» csökken az összenyomódási modulus» nő az oldalirányú elmozdulásból származó függőleges alakváltozás Veszélyes: kisebb plaszticitású talajok (pl. iszapos finomhomokok, homokos iszapok, iszapok) a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Talaj konzisztencia romlása 29

30 a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? Kémiai hatások Alaptest anyagát vagy a talaj szerkezetét módosítják. Viszonylag ritka b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA Mi okozhatja, mi az eredete: 1. Közművezetékekből, vizes üzemből, koncentrált csapadékvízből 2. Szezonális vízszintingadozás (csapadék, párolgás, felszín feletti és alatti el és hozzáfolyás) 3. Mesterséges vízkivétel (víztelenítés főleg városokban, új épületek mélyalapozása, pincék, alagutak, víztermelő kutak, munkagödör víztelenítése, bányászat) 4. Vízkedvelő fák nagy gyökérzónával 30

31 b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA Egyre több burkolt felület a városokban, kevesebb víz jut le a talajvízbe A lesüllyedő talajvízszint a talajra jutó feszültség növekedését okozza, mely a talajban többlet összenyomódást okoz. Korhadás is megindulhat (lásd korábban). b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA KÁROSODÁSOK: Roskadásra hajlamos rétegek először kerülnek víz alá A megemelkedő talajvízszint csökkenti a talaj korábbi nyírószilárdságát, megnövekszik az összenyomhatóság és az oldalkitérés Önsúlyfeszültségek megváltoznak (vízszintsüllyedés kompressziót okoz, vízszintemelkedés expanziót) Szemcsék átrendeződnek 31

32 b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA KÁROSODÁSOK LEGFŐBB OKA c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK FAGYHATÁS Fagybehatolás a talajba: Budapest átlagosan 38 cm, maximum 79 cm Hegyekben ennél nagyobb, cm is lehet. Gond lehet: jéglencsék képződése 32

33 c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK FAGYHATÁS Fagykárok viszonylag ritkák (károk kevesebb mint 1 % a), mert: Minimális alapozási síkot a szabvány előírja ( fagyhatár alá alapozzunk ) Általában a térszínen feltöltés vagy humuszos rétegek vannak, így függetlenül a szabványtól, régen is jellemzően 0,8 1,0 m mélységben alapoztunk. Nagy fagyhatású építményeket (pl. hűtőházakat) erre a hatásra méretezik. c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK MESTERSÉGES HŐHATÁS Tartósan nagy hőmérséklet esetén fordul elő Ritka Gond lehet: ha a talaj éghető anyagokat (szerves alkotóelemeket) tartalmaz ha a talaj zsugorodásra hajlamos 33

34 c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK TÉRFOGATVÁLTOZÁS Károk mintegy 8 % a, tehát nem elhanyagolható Általában mélyen fekvő talajvíz esetén kis merevségű épületek, zömében 1 szintesek a veszélyeztetettek Sokszor károsodik kerítés, lépcső, járda, padozat c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK TÉRFOGATVÁLTOZÁS Fontos! Az alapozási sík az éghajlati (atmoszferikus) hatások tartományában van, tehát nem túl mélyen Statisztika szerint a veszélyes terület Magyarországon a Nagykanizsa Budapest Sárospatak vonaltól északra van Szezonális mozgások hatása jelentős 34

35 d. ELÉGTELEN TEHERBÍRÁSÚ ALTALAJ Főleg régi épületek esetén nem figyeltek az altalaj teherbírására sokszor már építés közben megindultak a süllyedések Ritka manapság e. EGYENLŐTLEN SÜLLYEDÉSEK Süllyedés különbségek károsak a legtöbb épületre Terepszint Kőzet Agyag 35

36 e. EGYENLŐTLEN SÜLLYEDÉSEK Kb. minden hetedik épületkár erre vezethető vissza! Leggyakoribb okok: Szerves réteg vagy feltöltés csak az épület egyik fele alatt van Részben alápincézett épület Épület egyik fele pl. kőzetre támaszkodik Terhelések egyenlőtlen megoszlása kompresszíbilis altalajon f. ALAPTEST MELLETTI ÁROKNYITÁS Kedvezőtlen talajok és nagy terhelések esetén az alaptest melletti közvetlen árok vagy gödörnyitás talajtörést és káros süllyedést okozhat 36

37 g. TERHELÉS NÖVEKEDÉSE Aterhelések megváltozása többlet süllyedéseket és/vagy süllyedéskülönbségeket okozhat. Károk 1 2 % át túlterhelés okozza. Általában talajtörést nem okoz, inkább folyamatos többletsüllyedést és oldalkitérést okoz h. SZOMSZÉDOS ÉPÜLETEK MELLÉÉPÍTÉSE, ELBONTÁSA Szomszédos épület többlet feszültséget ad át a talajra (feszültség szuperpozíció) Főleg zártsorú beépítés esetén az oldalirányú megtámasztás megszűnése okozhat károkat. 37

38 h. SZOMSZÉDOS ÉPÜLETEK MELLÉÉPÍTÉSE, ELBONTÁSA i. HIRTELEN TERHELÉSEK Ha a talajban lévő pórusvíz nem tud időben eltávozni, terhelés hatására jelentős semleges feszültség ébredhet. Drénezetlen viselkedés esete más a nyírószilárdság értéke. Legtöbbször a talaj kis áteresztőképessége okozza a víz lassú eltávozását, de lehet mesterséges képződmény (pl. résfal) is. Legveszélyesebbek: telített kötött talajok (agyagok) 38

39 i. HIRTELEN TERHELÉSEK A hirtelen terhelés hatására gyorsan megnő a pórusvíznyomás, csökken a talaj nyírószilárdsága, végső esetben talajtörés jöhet létre. Legveszélyesebbek a silók. Általában lemezalapozással épülnek, de az önsúly és a hasznos teher aránya akár az 1:2,5 is lehet. Megoldás: Terhelési sebesség (siló feltöltése) csökkentése Tárolási ütemterv (egyenletes terheléselosztás a silók között) i. HIRTELEN TERHELÉSEK 39

40 j. TALAJ VÍZSZINTES KITÉRÉSE, ELMOZDULÁSA Lejtős területeken az alsó talajmegtámasztás megszűnése extrém esetben oldalirányú elmozdulást okozhat. k. NÖVÉNYZET Nagy gyökérzónájú növények, fák. 40

41 k. FELSZÍN ALATTI ÜREGEK Károk oka: Üreg térfogata csökken főte leomlása felszíni süllyedéseket keletkeznek (roskadás) finomszemcsék kimosódása is előfordulhat Felújítás technológiája függ: meglévő üreg vagy új üreg üreg mérete, alaprajzi és magassági helyzete az épülethez viszonyítva üreg állékonysági viszonyai Lehetnek: pincék, alagútépítés, Bányászat k. FELSZÍN ALATTI ÜREGEK 41

42 EGY KIS STATISZTIKA 1. Károsodások földrajzi megoszlása Síkvidéken a károsodások relatív gyakorisága egyharmada a domb és hegyvidéki károsodásoknak. 2. Károsodások okai Víz okozza az összes kár kb. 64 % át! Ebből csatorna: 25 % Tetővíz: 15 % Víznyomócső: 11 % Felszíni víz: 11 % Üzemi víz: 3 % Talajvízszint ingadozás: 3 % Szivattyúzás: 3 % (Következő: Egyenlőtlen süllyedés: 14 %) 42

43 Érdekesség: Talajtörés és káros süllyedések a károk max. 16 % át okozzák! 3. Épületek kora Károsodások 50 % a 25 évnél idősebb épületeken következik be 4. Feltöltés termett talaj Feltöltésen való alapozás a szerkezeti károsodás valószínűségét 8 10 szeresére növeli! Nem szerkezeti elemek (pl. padozatok, válaszfalak) esetén még ennél is nagyobb az arány. 5. Pincézettség A tetővíz okozta károk sokkal kisebbek ebben az esetben. Leggyakoribb a csőtörés okozta károk. 6. Talajvíz mélysége Talajvíz helyzete a károsodások 80 % ában egyértelműen meghatározó! 43