Hírlevél május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél május

Átírás

1 Hírlevél május 1 Hírlevél május

2 Hírlevél május 2 SZAKMAI NAP AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJAIRÓL A Start Tőkegarancia Zrt. április 16-án immár harmadik szakmai napját rendezte a Bank Center-ben, ezúttal Hogyan érhető el, hogy a vissza nem térítendő EUs gazdaságfejlesztési támogatások a lehető legjobban segítsék az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljainak megvalósítását címmel. A rendezvény alcíme: A vállalkozók, a pályázati tanácsadók, az állami szervezetek és a pénzintézetek szerepe és felelőssége. Ennek megfelelően a folyamatban résztvevők (állami lebonyolító szervezetek, vállalkozók, pénzügyi szervezetek, pályázati tanácsadók) részéről kiváló előadók foglalták össze gondolataikat a témával kapcsolatban. A rendezvényre a pályázati tanácsadók kaptak meghívást. A bevezető előadást Dr. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke tartotta, aki a sikeres gazdaságfejlesztési programok társadalmi, politikai feltételeiről beszélt. Elmondta, hogy európai példák sokasága bizonyítja, hogy a gazdaságfejlesztési programok, de bármilyen más nemzeti cél, reform sikeres megvalósításához társadalmi, politikai konszenzusra van szükség. Ebből a szempontból rendkívül hátrányosan érinti Magyarország és az EU-s programok kilátásait a kialakult konfliktusos belpolitikai helyzet, amit csak súlyosbít a közelmúltban kirobbant koalíciós válság. Az államigazgatás teljesítménye az elmúlt években egyébként is drámaian romlott az átgondolatlan és kapkodó szervezeti átalakítások miatt. Példaként említette a regionális fejlesztési tanácsok helyzetét, amelyek a vissza nem térítendő EU-s támogatások elosztásában kulcsszerepet kaptak, ugyanakkor ezek létrehozását az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. A parlamentnek ez év június 30-ig kellene az alkotmányellenes helyzetet új jogszabállyal orvosolni, de ennek a munkának tudomása szerint még a szakmai előkészítése sem kezdődött el. Stumpf István véleménye szerint elsődleges kérdés, hogy a stabil kormányzás feltételei mielőbb létrejöjjenek. A kisebbségi kormányzást az előrehozott választások előszobájaként aposztrofálta. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szükséges társadalmipolitikai konszenzus létrehozásában, kikényszerítésében a civil szervezeteknek lehet nagy szerepe, amelyek az elmúlt években megerősödtek és bizonyos mértékig függetlenedtek a politikától. Dr. Novák Csaba, a gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos szervezési feladatok elvégzésére létrehozott Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) ügyvezető igazgatója ismertette a lebonyolító szervezet főbb feladatait és az elmúlt egy évben tett lényeges intézkedéseket, amelyek célja a pályázati rendszer egyszerűsítése, gyorsítása, az átláthatóság és a hatékonyság növelése. A MAG Zrt. és más lebonyolító szervezetek munkáját negatívan érinti a jogszabályok gyakori és a szervezetekkel nem egyeztetett módosítása. Példaként említette a horizontális útmutató bevezetését, ami rengeteg kritikát kapott a pályázóktól és tanácsadóktól egyaránt. A jelenlévő pályázati tanácsadók és vállalkozók egybehangzó véleménye volt, hogy a MAG Zrt. tevékenysége jelentősen fejlődött és az elbírálás folyamata átláthatóbbá, az eljárások egyszerűbbekké váltak. Novák Csaba azt is elmondta, hogy a szervezet fő feladata ebben az évben a GVOP-s pályázatok lezárása, az új GOPos pályázatok gyors és eredményes lebonyolítása mellett. A legújabb GOP-os pályázatoknál már három hónap alatt le is szerződtek a nyertes pályázókkal. Dr. Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános

3 Hírlevél május 3 Előadók: dr. Novák Csaba, dr. Stumpf István, Zoltán Csaba, dr. Vadász György alelnöke véleménye szerint a vállalkozások akkor tudnak élni a vissza nem térítendő támogatások adta lehetőségekkel, ha versenyképesek. Ha versenyképesek, akkor tudnak és szükség is van a fejlesztésre. Stagnáló gazdaságban senki sem akar beruházni, ezért a vállalkozók azt várják a kormánytól, hogy versenyképességüket javító intézkedéseket hozzon, és vállalkozásbarát gazdaságpolitikát folytasson. Elsődleges az adók és járulékok csökkentése, illetve az ezzel járó adminisztrációs terhek csökkentése. Dr. Vadász György emlékeztetett, hogy a régió országaival összehasonlítva Magyarországon a legmagasabbak az adóterhek és ez látszik is a növekedési adatokon. A magas adóterhek a hazai KKV-k fejlődését visszavetik, de a külföldi működő-tőke is elkerüli hazánkat. Az érdekképviseleti vezető kérte a gazdasági szereplők közös fellépését a versenyképesség javítását szolgáló intézkedések eléréséhez. Ligetfalvi Gábor, a PNO Consultants Kft. üzletfejlesztési igazgatója a pályázati tanácsadók ellentmondásos helyzetére és motivációjára hívta fel a figyelmet. A hazai vállalkozások döntő többsége nem hajlandó tanácsadói díjat fizetni a pályázatíró cégeknek, csak sikerdíjat, azaz csak a már megnyert támogatás terhére hajlandóak fizetni a szolgáltatásért. Ugyanakkor a pályázati tanácsadók nem túlzottan tőkeerősek, így nehezen tudják kivárni a több hónapos előkészítés és elbírálás idejének végét, ezért viszonylag csekély erőforrást allokálnak egy-egy pályázatra, ami kedvezőtlen hatással van a tanácsadói munka minőségére. Úgy tűnik, hogy mind a vállalkozók, mind a tanácsadók többsége rövidtávon érdekelt. Ligetfalvi Gábor az ÚMFT keretében folyósítandó milliárd Ft támogatás szétosztásában közreműködő szervezetek nagy számát nem tartja hatékonynak. Emlékeztetett arra a hosszas szakmai vitára, amely arról szólt, hogy a támogatásokat horizontálisan szétterítve használja-e fel az ország vagy pontszerűen, bizonyos ágazatok, régiók, tevékenységek támogatásával, dinamizálásával próbáljuk elérni a növekedést és a munkahely-teremtést. Ha ugyanis túlzottan elaprózzuk a támogatásokat sokféle tevékenység és régió között, akkor nem érjük el azt a kritikus szintet, ahol már érezhető és valóságos előnyt jelentő a támogatás mértéke. Ligetfalvi Gábor szintén szólt a rendszer túladminisztráltságáról, ami hozzájárul ahhoz, hogy szakmailag nem kompetens és etikátlan szereplők is megjelenjenek a piacon, akik kapcsolataikra hivatkozva próbálják magukat eladni a vállalkozóknak. Zoltán Csaba, a házigazda Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója

4 Hírlevél május 4 elmondta, hogy az ÚMFT keretében felhasználható, évente átlagosan 185 milliárd Ft-os vissza nem térítendő gazdaságfejlesztési támogatás a hazai vállalkozások éves beruházásainak kevesebb mint 10%-át teszi ki, így ettől önmagában csodát nem szabad várni. A KKV-k által felvett hitelek állományához képest pedig a támogatások még az 5%-ot sem érik el. A pénzügyi szférát, elsősorban a kereskedelmi bankokat, sokszor éri az a vád, hogy a támogatások egy jelentős részét elviszik az előfinanszírozásra saját erőként felvett hitelek kamatai. Zoltán Csaba elmondta, hogy ha a pályázatok közvetett költségeit (pályázati tanácsadó 5%-os sikerdíja, évi 13%-os kamatok és a pályázati biztosíték mintegy évi 2%-os költsége) az elnyert támogatáshoz viszonyítjuk, akkor az elérheti a teljes támogatás 30-40%-át, de a teljes beruházásnak mindössze 15-20%-át. Ha a fejlesztést saját forrásból és hitelből valósítaná meg a vállalkozás, akkor ugyanezek a költségek egyébként is felmerülnének. Zoltán Csaba szerint tehát a támogatások összvolumene miatt a pénzügyi szektornak az ÚMFT nem egy kiugróan nagy üzlet, néhány százalékos gazdasági növekedés sokkal több üzletet teremtene a bankoknak, mint a támogatásokhoz kapcsolódó beruházások. A vezérigazgató szerint azok a pénzintézetek követnek jó és hosszútávon eredményes stratégiát, akik a KKV-nak teljeskörű szolgáltatásokat nyújtanak, a pályázati tanácsadástól a hiteleken keresztül az egyéb pénzügyi konstrukciókig. Meglátása szerint az ilyen komplex és értéknövelő szolgáltatásokért a vállalkozók hajlandóak magasabb díjakat is fizetni. MÁSFÉL MILLIÁRD FORINT A START ZRT-HEZ BENYÚJTOTT PÁLYÁZATI KEZESSÉGVÁLLALÁS-IGÉNYLÉSEK ÉRTÉKE A Start Tőkegarancia Zrt-hez első negyedévének végéig millió Ft értékű pályázati kezességvállalás igénylés érkezett. A termék tavaly őszi bevezetése óta a társaság huszonhat szerződést kötött, 694 millió Ft értékben. A további nyolc, szerződéskötés előtt álló ügylet összértéke 344 millió Ft. A Start ügyfelei hazai kis- és középvállalkozások, melyek közel fele a feldolgozóiparban működik. Erősödő érdeklődés a pályázati kezességvállalás iránt A Start szeptemberében lépett piacra pályázati kezességvállalás (PKV) termékével, melyet a vissza nem térítendő Az igénylések és a szerződéskötések alakulása (millió forint) Igénylések összege Szerződésállomány az időszak végén III. negyedév IV. negyedév I. negyedév

5 Hírlevél május 5 EU-s támogatást elnyert KKV-k igényelhetnek, fedezet bevonása nélkül. A Start garanciavállalása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által elfogadott pályázati biztosíték. A bevezetés óta mind az igénylések összege, mind a szerződésállomány dinamikusan növekszik. A termék sikerét mutatja, hogy a 2007 során benyújtott húsz igénylést követően első három hónapjában már 29 igénylés érkezett, összesen 832 millió Az eddigi 49 igénylésből 11 darabot utasított el a Start Zrt., mivel a bírálati folyamat során feltárt kockázatok meghaladták a társaság kockázatviselési szintjét. Az elutasítások mintegy felének indoka az igénylő vállalkozások rossz pénzügyi helyzete volt, míg a fennmaradó esetekben az elutasítás oka a támogatási szerződésekben vállalt feltételek nemteljesítése vagy teljesíthetőségének túlzottan magas kockázata összegezte a tapasztalatokat Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. 800,0 700,0 600,0 500,0 682,0 A pályázati kezességvállalás igénylések státusza március 31. (millió Ft) 400,0 300,0 344,2 329,2 200,0 141,9 100,0 0,0 Megkötött szerződések Szerződéskötés Feldolgozás alatt 25,0 12,1 Lejárt ajánlat Lezárt ügyletek Elutasított igénylés forint értékben. A végéig megkötött hat PKV szerződésen túl további 20 pályázat esetében került sor szerződéskötésre márciusának végéig. Az igénylések átlagos összege 31,3 millió forint volt. Ez év elején az új pályázatokhoz kapcsolódó igénylések megjelenése mellett számos kisebb értékű, GVOP es pályázat esetében is úgy döntöttek a vállalkozások, hogy a korábban bankgaranciával vagy ingatlan jelzálogjoggal teljesített pályázati biztosítékot a Start Zrt. kezességvállalásával váltják ki. Az igénylések értékének mindössze 1,6%- át teszik ki a lejárt ajánlatok, ami alapján arra következtethetünk, hogy az igénylést benyújtó vállalkozásoknak valóban szükségük van egy fedezet nélküli biztosítéki konstrukcióra, amit a Start Zrttől egyszerűen és kedvező feltételek mellett tudnak igénybe venni. A megkötött szerződések csaknem háromnegyede közép-magyarországi székhelyű vállalkozásokhoz, míg 50 százaléka a feldolgozóiparhoz köthető.

6 Hírlevél május 6 Státusz PÁLYÁZATI KEZESSÉGVÁLLALÁS IGÉNYLÉSEK STÁTUSZA MÁRCIUS 31-ÉN Igénylések értéke (millió Ft) Részesedés Igénylések száma (darab) Részesedés Megkötött szerződések 682,0* 44,4% 26 51,0% Szerződéskötés folyamatban 344,2 22,4% 8 16,3% Feldolgozás alatt 141,9 9,3% 3 8,2% Lejárt ajánlat 25,0 1,6% 1 2,0% Lezárt ügyletek 12,1* 0,8% 0 0,0% Elutasított igénylés 329,2 21,5% 11 22,5% Összesen 1.534,4 100,0% ,0% * A szerződésállomány összege 12,1 millió forinttal csökkent a negyedév folyamán, mivel egy ügylet megvalósítási szakaszból fenntartási szakaszba lépett át, ahol elegendő az 50%-os mértékű biztosíték. A csökkenés értéke a lezárt ügyletek közt jelenik meg. Forrás: Start Zrt. Egyre több az ÚMFT keretében elnyert támogatásokhoz kapcsolódó igénylés Az igénylések adatainak elemzése alapján látható, hogy egyre nagyobb az ÚMFT keretében meghirdetett pályázatokhoz kapcsolódó kezességvállalások aránya. Míg 2007-ben mindössze egy-egy igénylés érkezett a GOP, illetve a KMOP pályázataihoz, addig a évi 29 igénylésből már 9 kapcsolódott az újabb pályázatokhoz, arányuk pedig megközelítette a hatvan százalékot. A pályázati kezességvállalás igénylések értékének megoszlása pályázati típusonként KMOP; 3,3% GOP; 34,6% GVOP; 62,1%

7 Hírlevél május 7 A pályázati kezességvállalás igénylések értékének megoszlása régiónként 6,5% 6,5% 0,8% 6,9% 8,2% 13,0% 58,0% Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Az igénylések főként középmagyarországi, illetve feldolgozóipari cégektől érkeztek A másfélmilliárd forint összegű igénylés közel hatvan százaléka érkezett középmagyarországi székhellyel rendelkező vállalkozásoktól, a magas részarány nyilvánvalóan a régió gazdasági súlyából következik. A második legmagasabb a közép-dunántúli régió 13 százalékos részaránya, a harmadik a dél-alföldi régió 8,2 százalékkal. 6-7 százalékos igénylés érkezett az észak-alföldi, a nyugatdunántúli és az észak-magyarországi régióból, míg a dél-dunántúli székhelyű társaságok az igénylések mindössze 0,8%- át adták. Az igénylések között 47,6 százalék a feldolgozóipar súlya, amelyet az építőipar követ 14,8 százalékos aránnyal. Jelentős összegű igénylés érkezett még a kereskedelmi, a gazdasági szolgáltatási tevékenységet folytató és a szállítási, távközlési ágazatból. Az igénylések mintegy egyharmadát a középmagyarországi, feldolgozóipari társaságok nyújtották be. A pályázati kezességvállalás igénylések értékének megoszlása iparáganként 9,8% 3,3% Feldolgozóipar 11,9% 12,7% 47,6% Építőipar Szállítás, távközlés Gazdasági szolgáltatás Kereskedelem 14,8% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás