BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE - AVAGY A KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK GAZDASÁGI ÉS MARKETING ASPEKTUSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE - AVAGY A KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK GAZDASÁGI ÉS MARKETING ASPEKTUSAI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE - AVAGY A KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK GAZDASÁGI ÉS MARKETING ASPEKTUSAI Budapest, Készítette: Víz István

2 Bevezető A kiállítások és vásárok történelmi visszatekintése Vásárok szerepe az ókortól a középkorig századtól napjainkig HUNGEXPO Vásárok és kiállítások globálisan A kiállítások és vásárok ismertetőjegyei Vásárok, kiállítások csoportosítása Belföldi regionális vásárok / kiállítások Országos rendezvények Euroregionális események Globális vásárok és kiállítások A kiállítási- és vásárpiacnak a szereplői Vásárigazgatóságok Vásár- és kiállításszervezők Kiállítók Látogatók Gazdasági hatás, gazdasági jelentősség Másodlagos gazdasági hatás Exportfejlesztő hatás és az ITDH Marketing aspektusok A kiállítás és vásár mint marketingkommunikációs eszköz Más marketingkommunikációs eszközökkel folytatott verseny A kiállításon való sikeres megjelenés ismertetőjegyei kiállítói oldalról Az előkészület fázisa Lebonyolítás Utómunkálatok, utógondozás Hazai és külföldi gyakorlat, azaz a kiállítások és vásárok Magyarországon és Németországban Németországi kiállítási piac Magyarországi kiállítási piac Magyar Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetsége Magyarország, a kihívások hazája Befejezés Irodalomjegyzék Függelék

3 Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat: Vásárok és a kiállítások összehasonlítása táblázat: A kiállítások fajtái közötti kapcsolat táblázat: A kiállítók és a látogatók kiadásaiból származó adóbevételek (1998) táblázat: A kereskedelemfejlesztési programok finanszírozási kerete táblázat: Kiállítói költségek külföldi megjelenéskor táblázat: Magyar kiállítási piac ( ) Ábrák jegyzéke: 1. ábra: A vállalati célok és a vásáron való megjelenés céljai közti kapcsolat ábra: A látogatók kiadásainak összetétele 1997-ben ábra: A kiállítók kiadásainak összetétele 1997-ben ábra: A leghatékonyabb kommunikációs eszközök az Ökotech kiállítói körében ábra: A vásári folyamatok időtartama ábra: A német vásár-és kiállításpiac jövedelme (2001) ábra: Német kiállítások külföldön (2006)

4 Bevezetés Ha a 15. században meg tudnánk kérdezni egy kereskedőt, hogy miképpen tud hatni az értékesítésének növelésére, szinte biztos elsők között említené a vásárokon való megjelenést. Ha megkérdeznénk a mai globalizálódott világunkban egy cég képviselőjét, már egyáltalán nem biztos, hogy a vásárok, kiállítások előkelő helyet foglal el a preferenciasorrendjében. A globalizáció térhódításával ugyanis egyre több új eszköz, ötlet születik sales és marketing terveink megvalósítására. Szakdolgozatom kezdetén megpróbálom azt felvázolni, hogy az évek múlásával miként tekintettek az emberek a vásárokra, miként változott az igénybevétele, milyen változásokon keresztül jutott el ez a terület oda, ahol ma tart. Manapság igen elterjedt szokás, hogy a két fogalmat, azaz a vásárt és a kiállítást egy lapon emlegetik. Megkísérlem a két szó fogalmi kereteit különböző szakirodalmak definícióiknak tanulmányozásával tisztázni. Ezen kívül a két eszköz közötti különbségeket és a bennük rejlő lehetőségeket vázolom fel hangsúlyosan. Azért írom, hogy hangsúlyosan, mivel manapság sok vállalkozó, cégvezető nem ismeri fel e komplex marketingkommunikációs médiumban rejlő lehetőségeit. És ez az, ami adja a diplomamunkám gerincét. Sokan nem ismerik fel, hogy mekkora értéke is van egy megjelenésnek. Különösen jellemző ez Magyarországon. Az erre vonatkozó kérdéseket próbálom meg tisztázni úgy, mint: Melyek a legfőbb gazdasági vonzatai a kiállításoknak, vásároknak? Milyen potenciált rejtenek magukban? Mi az oka annak, hogy egyre csökkenek a Magyarországon megrendezett kiállítások, míg Csehországban és Lengyelországban egyre jobban feljövőben vannak e tekintetben? Ezen kívül fontosnak tartottam megemlíteni a marketing aspektusokat és problémákat is. Ilyen probléma például a kiállítások, vásárok ATL/BTL besorolása illetve ezeknek az eseményeknek a többi marketingkommunikációs eszközökkel folytatott versenyével. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy nem csupán a kiállító számára nyújtanak anyagi és nem anyagi hasznokat (gondolok itt az imázsnövekedésre), hanem a kiállításnak helyszínt adó város fejlődéséhez is hozzájárul, közvetve akár az ország gazdasági helyzetén is segíthet. Éppen 10 éve készített a Sonda Ipsos Magyarországon legutóbb egy felmérést a kiállítások másodlagos gazdasági hatásairól. Dolgozatomban foglalkozok e felmérés elemzésével és következményeivel is. 5

5 Primer felmérésemmel, kérdőívek kitöltésének segítségével kísérletet tettem arra, hogy felkutassam a mai magyar hozzáállást a kiállításokhoz, ezen rendezvényekkel kapcsolatos attitűdöket, magatartásnormákat. Azaz globálisan miként tekintenek ma a kiállítók ezekre a seregszemlékre. Valóban sikeres és népszerű értékesítést segítő módszer? Valóban komplex marketingkommunikációs eszközként tekintenek rá? Meglepetést okoztak az eredmények Foglalkozom ezeken kívül azzal is, hogy milyen szerepet játszik a vállalatok életében egy kiállításon történő megjelenés, milyen célokat tűzhetnek ki maguk elé. A kis és középvállalkozások számára ez egy nagyszerű lehetőség ugyanis arra, hogy bővítsék piaci tevékenységüket. Legyen szó új termék bevezetéséről, új szakmai kapcsolatok kiépítéséről, estleges imázsnövelésről. Ezzel kapcsolatban központi szerepet szánok az ITD Hungary tevékenységére, kereskedelemfejlesztési pályázatára, valamint arra, hogy milyen mértékben tudja támogatni hazánk exporttevékenységét, exportfejlesztését. Egyik legrészletesebb fejezetemben hazai és külföldi példán keresztül vázolom fel a kiállítási piac helyzetét. A világ egyik legfejlettebb és legdinamikusabb kiállítási piacát, Németországot helyezem szembe Magyarországgal A legfőbb hazai kihívásokat rendszerezem az elemzésem során. Dolgozatom aktualitását az adja, hogy a mai világban, ahol a távkapcsolatok, az e-business, az interneten történő kereskedelem és ügyintézés egyre jobban elterjed, felértékelődik azoknak a kommunikációs eszközöknek a szerepe, amelyek a facet to face kommunikációt, a személyes találkozást, kapcsolattartást előtérbe helyezik. Úgy gondolom, hogy a klasszikus kiállítások és a vásárok a legjobb alkalmazási területe ennek. Hogy miért említem a klasszikus szót? Azért, mert megjelent a kiállítások virtuális változata is, amely elterjedésével veszélyeztetnék a legősibb marketingeszközök egyikét. 6

6 1. A kiállítások és vásárok történelmi visszatekintése 1.1. Vásárok szerepe az ókortól a középkorig A ma ismert vásárok és kiállítások története az ókorba nyúlik vissza. Elég, ha csak a görög agórára gondolunk, ami görögül piacot jelent, de nemcsak üzleti, hanem politikai és vallási fórum és gyülekezőhely is volt. Gyakorlatilag egy mai értelemben vett kereskedelmi központnak felelt meg és a város szívében helyezkedett el. A másik ismert fogalom a fórum (forum romanum), mely a Római Birodalom piacát jelenti. Szintén kereskedelmi, vallási és politikai központként szolgált. Rómában 18 ilyen köztérről tudunk, például ezek között volt a forum civile (törvénykezés tere), a forum venale (kereskedelmi tér) és a holitorium (zöldségpiac). 1 Elmondható tehát, hogy már az ókorban is tematikusan és időben elosztva, nem egyszerre próbálták megrendezni ezeket a piacokat. Eleinte csak ünnepnapokon, később pedig állandó jelleggel. A középkorban jelentek meg a vásárok. A fontosabb közlekedési csomópontokban kialakult városokban igény merült fel a tömegtermelés során keletkezett árucikkek értékesítése, ill. az igények kielégítése iránt. Ott, ahol az eladók és a vevők távol éltek egymástól, ritkán keresték fel egymást. De a vásárok megjelenésével mindkét fél felismerte a lehetőséget és saját igényei kielégítése céljából részt vett a vásárokon. Az előállított termékek és a termesztett javak értékesítésének legegyszerűbb és legmegfelelőbb módja volt ebben az időben a vásár. A kereskedelem, ipar és termelés fejlődésével a vásárokat megrendező városok vásárvárosokká lettek, melyek az adott régió gazdasági növekedésének reprezentánsai is voltak. Magyarországon 1242-ben, a tatárjárást követően IV. Béla vásárjogot adott a városoknak. Ez a jog felhatalmazta a városokat arra, hogy évenként (országos vásár) vagy a hét bizonyos napjain (hetivásár) áruk adás-vételére vásárt tarthassanak. Ez egyike volt a városok szabadságjogainak, a falvak tekintetében pedig a jog a földesurat illette meg. 1 Vasárnapi Újság ( ): A vásárok történetéből /http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/00275/datum07653/cim107663/cim htm/ ( ) 7

7 A XIV-XVI. századra a kereskedelem erőteljes fellendülése következtében a vásárok kiszorultak a terekről 2 és csupán a napi piacok, ill. a vásárok élelmiszert árusító részei maradtak ott. Az állat- és terményvásárok a külső agglomerációra szorultak ki. Itt kell megjegyezni, hogy a vásár és vásártér szavunk ebben az időben erőteljes változáson ment keresztül. Eredetileg heti egyszeri alkalommal megrendezett, egységes vásárokat a mai hetivásároknak tekinthetjük, bár vásáron kizárólag országos vagy nagyvásárt (esetleg nemzetközi vásárt) értünk. Ebben az időszakban óvatosan kell bánni a fogalmakkal, mivel a középkori szokásokra kivetítve hajlamosak vagyunk a vásárt összekeverni a piaccal, mivel sok helyen talán még manapság is a kisvárosok, települések, falvak központjában, általában a templomok mellett bonyolódik le a kereskedelem. A piac a vásárral ellentétben főleg élelmiszerek és háztartási cikkek értékesítésére szakosodott rendezvény, gyakorlatilag egy mindennapos adás-vételi alkalmat jelent. A vásár szavunkkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy iráni eredetű szó, melyet évszázadok során teljes mértékben a magunkévá tettünk. 3 Számos származékot tudunk felsorolni e szavunk kapcsán, pl. helységneveket, melyek arra a napra utalnak, amely napon a vásárt tartották, lásd Szombathely, Szerdahely, Csütörtökhely. Ezen kívül léteznek olyan helységnevek, melyek utótagjaként a vásár napja, előtagjaként pedig valamilyen földrajzi hely szerepel, például Rimaszombat, Dunaszerdahely. Az idő haladtával egyre jobban körvonalazódott a vásárok másodlagos szerepe (melyekről később teszek említést), mely hatást a királyok és földesurak is felismertek: előbukkantak a vásár fejlesztő attribútumai. Ugyanis az iparosok és kereskedők megjelenése, tevékenysége egyrészt a városfejlesztés, másrészt a vásárok fejlődésének meghatározó tényezője lett. Mind a királynak, mind a vásárjoggal rendelkező földesúrnak és helyiségnek is fontosak voltak ezek a rendezvények. Nemcsak a jövedelem és profit miatt, hanem mert a vásárokon keresztül kapcsolódtak be leginkább a megye, az ország gazdasági, társadalmi és kulturális életébe. Ezért igyekeztek egyre magasabb színvonalon és biztonságosan megrendezni a vásárokat. Ebben a magatartásban egyfajta PR motívumot vélhetünk felfedezni. Felismerték annak a jelentőségét, miként hathat a földesúrra, a megyére, az országra egy jól megszervezett vásár. Ennek ellenére a feudalizmus korában egy vásár megrendezése rengeteg anyagi megterheléssel járt. Gondoljunk csak a vásárvámra, az árumegállító jogra, illetve az út alatt felmerült extraköltségekre. Ám ezen terhek dacára a középkor folyamán a vásárok 2 Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2./Kézművesség / A vásárok kialakulása( század); ( ) 3 A magyar szókincs eredete: ( ) 8

8 olymértékben megerősödtek és integrálódtak az európai kereskedelembe, hogy azt a feudális anarchia és a török hódoltság sem tudta tönkretenni. A hódoltság alatt több magyar vásárhely tovább élt, sőt gyarapodott. Ennek fő magyarázata az, hogy a törökök elzárták a határokat, megakadályozva ezzel a nyugatra irányuló vásározást, lezárva a kereskedelem útját vagy legalábbis megváltoztatva annak irányát. Megnyitották viszont vásáraink részére a keleti piacot, jelentős mértékben orientálva ezzel a kereskedelmet századtól napjainkig A XVIII. század végére a felfuttatott magyar vásárok a kiadott vásárszabadalmak alapján zajlottak le. Lebonyolításukat, az azokon való részvételt vásárrendtartások előírásai szabályozták. Ettől a századtól kezdve pontos feljegyzések, elemzések tanúsítják, hogy a vásároknak elévülhetetlen érdemei vannak a regionális fejlődés szakaszában. Ebben az időszakban bizonyos mértékig egyfajta refeudalizáció ment végbe, melynek következtében a közigazgatás átrendeződött. Addig fontos utak elvesztették jelentőségüket a belső vándorlás és a betelepítés következtében. Ezáltal számos vásárhelyünk elvesztette jelentőségét és ennek következtében csökkent látogatottságuk. Vonzáskörzetük beszűkült és mindinkább elveszítették jelentőségüket, sőt egyes vásárok meg is szűntek. Ugyanakkor az átrendeződés következtében megmaradtak olyan vásárok, melyek jelentőségükből mit sem veszítettek, sőt megújultak. Ezek országos jellegű árucsere-eseménnyé nőtték ki magukat és egyre intenzívebben kapcsolódtak be a külkereskedelembe (pl. Pest, Debrecen, Győr). 4 A következő évtizedekben egy erőteljes vásárfejlődés tapasztalható. E vásárfejlődés és a társadalom differenciálódása, valamint a szállítás fejlődése között erőteljes korreláció figyelhető meg. Ezen kívül az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődése is szoros kapcsolatban van az előbbiekkel. E korszak végére megszilárdult a vásárrendszer és kialakultak a vásárközpontok. A XIX. eleje-közepe nagy fordulatot hozott a vásárok piacán, ugyanis a vásárügyek intézése a mindenkori kereskedelmi miniszter, illetve minisztérium fennhatósága alá került. Ebben a korszakban 4 A vásárok-hetivásárok körének bővülése; ( ) 9

9 indult rohamos fejlődésnek a szállítás, az infrastruktúra. A balatoni gőzhajózás, a vasút megjelenése mozgatórugója volt a vásárok fellendülésének. Az ezidőtájt megtartott vásárok csökkentették a máshol megszervezett rendezvények forgalmát és erőteljesen megosztottak lettek. Az időről-időre megnyitó új vásárokat nagyon nehezen lehetett számon tartani. Ezen próbált segíteni a Kereskedelemügyi Minisztérium, amikor 1892-ben kiadta a hivatalos vásárés hetivásár jegyzéket, amely felsorolja az adott helyeken megrendezendő vásárokat a megrendezés időpontjának megjelölésével. Az 1800-as évek elején jegyezték az első magyar kiállítást. Köztük a legjelentősebbnek tekinthető a Kossuth Lajos nevével fémjelzett Első Ipari Kiállítás -t, melynek célja a hazai ipar prezentálása, illetve a magyar termékek piacra juttatásának elősegítése volt ben került megrendezésre az első Pécsi Vásár, melynek eredetileg a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint a borászat volt a tematikája ban 225 m 2 alapterületen 88 kiállító részvételével rendezték meg az Első Magyar Árumintavásárt, melyet a későbbi BNV elődjének tekinthetjük. 5 Az első világháború harcait, hadigazdálkodását vásáraink zöme túlélte, ám a második világháború végét vetette vásáraink fellendülésének. Ez a hanyatlási korszak a vásári árucsere korszerűtlenségét hangoztatta. A második világháborút követően kialakult áruhiány és infláció felélesztette azon vásárformákat, melye az első világháború során alternatív vásárformaként jelentek meg, pl. zugpiaci vásár, ócskavásár, csere, stb. A XX. század közepére a központi ellátást megkövetelő politika kudarcának nyilvánvalóvá válása után kaptak újra szerepet vásáraink először élelmiszerpiacok formájában. Ennek érdekében a kormány ún. vidám vásárok szervezésébe fogott, melyeknek fesztivál-jellegük volt. Igaz, nagymértékben politikai célokat szolgáltak és csak részleteiben voltak kereskedelmi vásároknak tekinthetők. Egyfajta propagandaeseménynek számítottak, melyeken állami vállalatok, áruházak kínálták termékeiket. Ám az akkori áruhiány dacára, a 5 Kiss Klára, A kiállítások szervezésének folyamata az MB-AUTO Magyarország Kft es Autószalonján keresztül, szakdolgozat, Budapest, 2001, Atalanta Távoktatási Központ 10

10 tilalmak és a gazdaságpolitika enyhülése után sorra feléledtek a különböző vásárformák, ld. iparcikkvásárok, élelmiszervásárok HUNGEXPO 1968-ban megalakul a HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propagandairoda azzal a céllal, hogy elősegítse a vásárok, kiállítások szervezését és koordinációját. Egyben átvette a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) szervezését is. Ezt az időszakot fordulópontnak tekinthetjük, mivel a hetvenes évektől folyamatosan bővültek a vásárok és nőtt a kiállítók száma. Ezek a rendezvények ekkor voltak a vásár-életgörbe bevezető szakaszában, hiszen mondhatjuk, hogy a vásároknak és kiállításoknak ugyanúgy van életgörbéjük, mint más termékeknek és szolgáltatásoknak. Ezek a rendezvények maguk a termékek, vagy inkább absztrakt termékek, melyeket a kiállítani kívánó vevők megvásárolnak rövid- vagy hosszútávú céljaik megvalósításához. Ennek érdekében a HUNGEXPO arra törekedett és törekszik, hogy minél szélesebb portfóliót tudjon eljuttatni a nagyközönség felé. Ennek ékes bizonyítéka, hogy akkoriban tavasszal az ipari jellegű, ősszel pedig a fogyasztói javakkal kapcsolatos vásárok kerültek megrendezésre. Ám funkciójukat tekintve nem töltötték be azt a szerepet, amire eredetileg szolgáltak, vagyis értékesítés, értékesítésösztönzés. Főleg szakembertalálkozóként működtek, a látogatók elsősorban kapcsolatszerzésre törekedtek. Egyfajta PR esemény volt. Szükségesnek látszott tehát a váltás, a régi vásári-kiállítási szerkezet átalakítása. A 20. század elején indult meg a Budapesti Nemzetközi Vásár elődjének tartott magyar Árumintavásár szervezése. Az akkor a kereskedelemügyi miniszter támogatásával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztésével valósult meg ban megalakult a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, amely ekkor átvette a BNV szervezését. A rendszerváltás után hazai szinten éllovasként tekinthettünk rá évi vásár és kiállítás megszervezésével és lebonyolításával. Versenyágazatról lévén szó, kérdés nem volt máig a Hungexpo hazai elsőségéhez. Ehhez nagyban hozzájárult a magyar kiállításipar fővároscentrikussága is. 6 A vásárok-hetivásárok körének bővülése; ( ) 11

11 A Hungexpo legfőbb szolgáltatásai a kiállításokkal kapcsolatban a következőek: A kiállítások, vásárok számára a megfelelő terület biztosítása lebonyolítására, mint vásárigazgatóság. Ezen kívül ide tartozik még a kiállítási terület minél optimálisabb kihasználtságának biztosítása, bérbe adása. Kiállítások és rendezvények projekttervezése és kiállítói és látogatói regisztráció menedzselése. A rendezvények építészeti és grafikai megtervezése, ezen kívül teljes körű cégmegjelenések és kiállítási standok tervezése. Vagyis komplett partnerkezelés. Kiállítói és látogatói információs rendszer tervezése. Egy-egy kiállítás megnyitása előtt a Hungexpo vállalja a marketing és egyéb kommunikációs feladatok megtervezését és lebonyolítását. Úgy, mint a rendezvény előtt a megfelelő globális beterelő propaganda előkészítése és lebonyolítása, megfelelő direkt marketing akciók levezénylése. 7 Erre a lehetőséget a rendszerváltozás adta meg. E gazdasági-politikai váltással a régi vásárok életgörbéje lehanyatlott, új vásárok jelentkeztek, illetve a régieket kellett újjáalakítani a külső körülmények megváltozása miatt. Ennek megfelelően a tavaszi BNV helyett létrejött az Industria, amelyet a HUNGEXPO a hazai és nemzetközi trendekre alapozva, illetve a látogatói és kiállítói igények figyelembe vételével szervezett újjá oly módon, hogy az addig eltérő időpontokban tartott szakkiállítások, pl. a Chemexpo, a Securex és az ElectroSalon egy időpontban, összeolvadva fognak jelentkezni kétévente. Megmaradt ugyanakkor BNV elnevezés alatt az őszi vásár. Ez egy tipikus népünnepéllyé, családi happeningé változott rengeteg programmal és kiállítóval. Elmondhatjuk, hogy a szerkezeti átalakítás jogosultsága beigazolódott és a megújult profillal átalakult vásárokat és kiállításokat a szakemberek és a nagyközönség is elfogadta. Ezek a rendezvények már valóban a megfelelő piacgazdasági és makrogazdasági célokat szolgálják. Összefoglalva a vásárok és kiállítások történelmét rávilágíthatunk arra, hogy mindkét esemény végigkísérte az emberiség fejlődését és a kereskedelem kialakulását. Változásuk egybeesett a gazdasági és társadalmi átalakulásokkal, ami hazánkra nézve is igaz. Gondoljunk 7 HUNGEXPO katalógus 12

12 csak a tatárjárást követő újjáépítésre, az évi Első Iparmű Kiállításra és a BNV átszervezésére. Bár a kiállítás az újkor szülötte, egyre nagyobb makro- és mikrogazdasági jelentőséggel bír. A vásárok és kiállítások tehát a gazdasági élet és a kereskedelem fejlődésének eredményeként jöttek létre. Amíg a vásárok színes közönségeseménnyé, addig a kiállítások egyedi médiákká formálódtak, melyet keretein belül egy adott piac prezentálását valósították meg. 13

13 2. Vásárok és kiállítások globálisan 2.1. A kiállítások és vásárok ismertetőjegyei Mint ahogy az előbbiekben is szó volt róla, maga a kiállítás és vásár egy termék, egy szolgáltatás, melyet a vevők, a kiállítani kívánók igénybe vesznek céljaik eléréséhez. Az eladó szempontjából pedig egy speciális produktum, melyet ki kell fejleszteni és amelynek ki kell alakítani a saját profilját, hirdetni kell, stb. Ugyanúgy rendelkezik életgörbével, mint bármilyen másik termék vagy szolgáltatás. Bár a kiállítások és vásárok nemrég kerültek növekedési szakaszba, egyes rendezvények még mindig a bevezetés szakaszában helyezkednek el. Mindez a rendszerváltáskori struktúraátalakítással magyarázható. Nemzetközi téren ugyanakkor több vásár és kiállítás van már a fejlettség szakaszában. Elég csupán a német Industriemessére vagy a francia Vinexpora gondolni. Ha más oldalról tekintünk a kiállításokra, vásárokra, azaz a kiállított termék, szolgáltatás életgörbéjét vesszük figyelembe, megállapítható az a tény, hogy minél fiatalabb egy termék, annál sűrűbbek az adott termékkel, termékcsoportokkal kapcsolatos seregszemlék. A fogalmi kereteket nehezen lehet behatárolni, mivel a kiállításokról szóló szakirodalom elég korlátozott, de a rendelkezésekre álló források alapján kijelenthetjük, hogy olyan rendezvényekről van szó, melyek során egy-egy piaci szegmens kínálata és a kereslet egy helyen, egy időben találkozik. A kiállítók a kínálatnak, a látogatók a keresletnek felelnek meg. Legpontosabban szerintem az évi Német Ipari Törvény (Gewerbeordnung) írja körül a vásárok és kiállítások fogalmi kereteit. E törvény 64. szerint a vásár egy olyan időben körülhatárolt, általában rendszeresen ismétlődő rendezvény, amelyen kiállítok sokasága egy vagy több gazdasági ágazat lényeges kínálatát állítják ki és túlnyomórészt azokat minták alapján a viszonteladóknak, felhasználóknak vagy nagykereskedők felé árusítja. A 65. paragrafus szerint egy kiállítás olyan időben körülhatárolt rendezvény, amelyen kiállítók sokasága egy vagy több gazdasági terület, ágazat reprezentatív kínálatát állítják ki és hozzák forgalomba vagy értékesítésösztönzés céljából a jelenlévő kínálatról szereznek információt. 8 8 Gewerbeordnung (1974); dejure.org/gesetze/gewo ( ) 14

14 A két fogalom a vásár és a kiállítás közti határok elmosódnak, sokszor nem is teszünk köztük különbséget. Véleményem szerint hiba lenne egy lapon emlegetni a két szervezett összejövetelt. Valójában a kiállítás egy olyan, meghatározott ideig tartó rendezvény, amely egy-egy gazdasági szféra eredményeit próbálja bemutatni. Vegyük csak példaként az évente megrendezésre kerülő Genfi Autószalont. Ezen a rendezvényen az autóipari cégek állítanak ki négy nap alatt. Itt demonstrálják a vállalatok az új konstrukciókat, fejlesztéseket. Információt szolgáltatnak a nagyközönség felé a kínálatról. A vásárok pedig olyan időszakos rendezvények, melyek abból a célból jöttek létre, hogy a látogatóknak információt közvetítsenek a produktumokról és egyben lehetőséget teremtsenek az adás-vétel ösztönzésére, megvalósítására. A két rendezvény közötti különbséget legjobban az alábbi táblázat tudja ábrázolni: 1. táblázat: Vásárok és a kiállítások összehasonlítása Vásárok Kiállítások Termék fogyasztási cikk termelési, beruházási, fogyasztási cikk Eladók (kínálat, kiállítók) kereskedők termelők, importőrök Vevők fogyasztók, nagyközönség üzletemberek, szakemberek, viszontfelhasználók Adásvétel jellege árusítás üzletkötés Termékek fajtái sokféle árucsoport kevés árucsoport Termékek minősége közepes / alacsony színvonal magas színvonal (forrás: Dr. Bíró Péter Tóth Judit: Kiállítók kézikönyve, Co-Nex, 1997, 24. oldal Az első szembetűnő különbség a két rendezvény között az áru milyenségében lelhető fel, tehát ami a kínálati oldalon megjelenik és ami ösztönzi a kiállításokon/vásárokon való megjelenést. A vásárok alkalmával inkább fogyasztási cikkeket sorakoztatnak fel (ld. BNV), míg a kiállításokon fogyasztási cikkeket és termelési-beruházási javakat tekinthetünk meg. Erre legjobb példa a Construma, amely egy évente megrendezésre kerülő építőipari szakkiállítás. A második különbség a kínálati oldalon keresendő, az eladók összetételében. A kiállítások esetében főleg termelőkről és importőrökről beszélhetünk, akik kiállítanak a rendezvényen. Számukra a célcsoport a látogatóknak azon koncentrációja, akik főleg az adott ágazatból jönnek. Tehát a vevői oldalon (harmadik különbségként) az üzletemberek, szakmabeliek, 15

15 viszontfelhasználók jelennek meg, a kiállítások esetében pedig megmaradt az a funkció, ami a rendszerváltás előtt jellemezte kiállításainkat-vásárainkat. Ez a funkció a szakmai meetingpoint, ami alkalmat nyújt arra, hogy konferenciák, konzultációk, üzletember-találkozók szervezésével figyelemmel kísérjék az adott iparágon belül történő változásokat, globális elmozdulásokat. Lehetőség van a szakmai kapcsolatok ápolására, kiépítésére. Tehát a kiállításokat főleg a szakmai, üzleti, gazdasági élet prezentálására szolgál. Visszatérve a vásárokra, mint ahogy a fogalmi keretek definiálásánál említettem, e főleg kereskedelmi célokat szolgáló rendezvényeken a főszereplők a fogyasztók, pontosabban végfogyasztók, tehát a nagyközönség (vevői oldalon), illetve a kereskedők (eladói oldalon). A negyedik különbség az adásvétel, az értékcsere jellegében van. Vásárokon főleg árusítás zajlik a keresleti és a kínálati oldal között. Tehát itt az elsődleges funkció, a legfőbb motiváció a kiállítók számára az értékesítés. Itt nem a Public Relations elemei vannak túlsúlyban, sokkal inkább a kereskedelem. A kiállításoknál az üzletkötés dominál, tehát itt még nem történik meg a fizikai értékesítés, az adás-vétel. Nem minden standnál történik értékesítés. Ám hiba lenne azt állítanunk, hogy a kiállításokon nem jellemző a kereskedelmi tevékenység, mivel itt is történik árusítás, de nem ez a tevékenység dominál. Meg kell különböztetnünk a két rendezvényt a termékek összetételében is. Ez alatt a kiállításokon és vásárokon résztvevő termékek mennyiségét és minőségét értjük. A vásárokon többféle árucsoporttal találkozhatunk. Például a szeptemberben megrendezésre került BNV-n a bútorkereskedelmi cégektől kezdve az egészséges életmódhoz kapcsolódó kiállítókon keresztül gyakorlatilag valamennyi korosztály számára széles termékkínálat várja a látogatókat. Ám egyes cégek néha alacsony színvonalú, nem a legjobb minőségű terméket kínálnak eladásra. A kiállítás véleményem szerint egy hajszállal komolyabb, igényesebb rendezvény, mint a vásár. Itt inkább kevesebb árucsoporttal találkozhatunk, de azok az odalátogató szakemberek elvárásainak megfelelő, magas minőségi színvonalat képviselnek. Összefoglalva, az összehasonlításból kiderül, hogy a kiállítások jobban követik a szakmaiságot, a gazdasági életet. Míg a vásárok szabadon fogalmazva manapság inkább szabadidős programnak felelnek meg. Ezt felismerve a szervezők gyakran rendeznek családi programokat, nyereményjátékokat, koncerteket a vásárok népszerűségének növelése érdekében. 16

16 2.2. Vásárok, kiállítások csoportosítása (Ez az alfejezet főleg a Dr. Bíró Péter Tóth Judit szerzőpáros által írt Kiállítók kézikönyve című forrás alapján készült. Azért ezt a forrást választottam ennek a fejezetnek a segítségére, mivel úgy gondolom, hogy ez a mű térképezi fel maximálisan a kiállítások-vásárok témakört.) Miután a fogalmi kereteket és különbségeket nagyjából tisztáztuk, ismerkedjünk meg a vásárok és kiállítások típusaival. Többféle csoportosítás létezik. A kiállítani szándékozó vállalatok alapján megkülönböztetünk profitorientált cégeket illetve non-profit vállalatokat. Utóbbiak minden olyan közhasznú társaságok, amelyek egy adott gazdasági iparág szerepét próbálják meg érvényesíteni, adott ipar termékeit próbálják promótálni illetve vállalkozásoknak segítenek a külföldi kiállításokon való kiigazodásban. Általában kollektív megjelenéseket szerveznek a különböző seregszemléken különböző állami eszközök segítségével. Véleményem szerint Magyarországon talán a három legismertebb KHT az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC), az ITD Hungary (erről a szervezetről későbbiekben hosszabban szót ejtek) és a Magyar Turizmus Zrt. Az AMC küldetéséül tűzte ki a magyar agrártermékek kül- és belpiacon történő értékesítésének elősegítését, piacbővítését, kereskedelmének fejlesztését stb. E célok elérése érdekében alapvető feladatának tekinti, hogy a különböző főleg nemzetközi- vásárokra szervez és menedzsel magyar megjelenéseket. A másik típusa a résztvevőknek a profitorientált gazdasági vállalatok, akik piacgazdasági céljuk elérése érdekében választják ezt a lehetőséget, eszközt /róluk később/. Az alapvető bekategorizálás általában a résztvevők nemzeti összetételei illetve a tematika alapján történik. Első esetben a földrajzi kiterjedtség szerinti csoportosítás vizsgálatával kezdeném. Ennek a csoportosításnak a kiinduló pontja az adott vásárok és kiállítások vonzáskörzete és a megcélzott csoport nemzetisége. Eszerint vannak belföldi és külföldi kiállítások és vásárok. A belföldihez tartoznak a regionális és az országos vásárok. A külföldi oldalon szerepelnek pedig az euroregionális és globális rendezvények 17

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

ÚJ KONCEPCIÓ A BELFÖLDI TURISZTIKAI KÍNÁLAT BEMUTATÁSÁRA

ÚJ KONCEPCIÓ A BELFÖLDI TURISZTIKAI KÍNÁLAT BEMUTATÁSÁRA ÚJ KONCEPCIÓ A BELFÖLDI TURISZTIKAI KÍNÁLAT BEMUTATÁSÁRA A Hungexpo Zrt., Magyarország első számú kiállításszervezője, kiállítóival, partnereivel folyamatosan konzultálva fejleszti kiállításait, annak

Részletesebben

EFFEKT Hungary Kft. MÉDIABEMUTATÓ

EFFEKT Hungary Kft. MÉDIABEMUTATÓ EFFEKT Hungary Kft. 2010 MÉDIABEMUTATÓ TERJESZTÉS Kiadványainkat ingyenesen terjesztjük: Biztonságtechnikával, vagyonvédelemmel foglalkozó cégek döntéshozói (tervezők, telepítők, kivitelezők, távfelügyeleti

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK NAPPALI TAGOZAT REKLÁM SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK NAPPALI TAGOZAT REKLÁM SZAKIRÁNY BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK NAPPALI TAGOZAT REKLÁM SZAKIRÁNY A KIÁLLÍTÁS, MINT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ SZEREPE A MAGYAR KÖNYVKIADÓK MARKETINGESZKÖZTÁRÁBAN

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9.

VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9. VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9. A Blochamps Capital Kft. megalakulása óta igyekszik kiemelkedő szakértelmével és hozzáértésével támogatni, működésében segíteni a magyar privátbanki

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

2013. szeptember 5 8.

2013. szeptember 5 8. 2013. szeptember 5 8. mi a csupa nő? A Hungexpo, Magyarország legnagyobb tapasztalattal bíró kiállításszervező cége és a HG Media cégcsoport új és nagyszabású, célzottan a hölgyeknek szóló eseménnyel jelentkezik:

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG

KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG Időpont: 2015. október 15. KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG Helyszín: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ (5000 Szolnok, Hild János tér 1.) A konferencia témája, célja A világgazdasági tendenciák, a

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

2015. november 7 8. Millenáris. A szépségipar. fejlődő szegmense

2015. november 7 8. Millenáris. A szépségipar. fejlődő szegmense 2015. november 7 8. Millenáris A szépségipar leggyorsabban fejlődő szegmense A világon nők és férfiak milliói tennének meg szinte bármit azért, hogy lassítsák bőrük öregedését. Laboratóriumok ezrei dolgoznak

Részletesebben

Contact Center piaci insight 2013

Contact Center piaci insight 2013 Contact Center piaci insight 2013 A kutatás bemutatása A szövetség Contact Center tagozata a Direkt Marketing piac költéseit vizsgáló éves ágazati kutatása* mellett első alkalommal térképezi fel a hazai

Részletesebben

Közös értékeink a hungarikumok

Közös értékeink a hungarikumok Közös értékeink a hungarikumok Terra Madre Világnap A hagyományos termékek és az értéktárak jelentősége 2014. december 9. 2012. évi XXX. törvény a nemzeti értékekről és a hungarikumokról A Hungarikumok

Részletesebben

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve Készítette: Márta István ügyvezető, Bocz Tamás pénzügyi igazgató és Rózsa Zoltán ügyvezető helyettes VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 ZSOLNAY KULTURÁLIS

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

ÖKOINDUSTRIA 2013 III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és. Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás. 2013. Szeptember 25-27.

ÖKOINDUSTRIA 2013 III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és. Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás. 2013. Szeptember 25-27. ÖKOINDUSTRIA 2013 ÖKOINDUSTRIA 2013 III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás 2013. Szeptember 25-27. SYMA Rendezvényközpont 1146 Budapest, Dózsa György

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

utazás 2013. február 28. március 3. programod van

utazás 2013. február 28. március 3. programod van utazás 2013. február 28. március 3. programod van ÚJDONSÁGOK 2013-BAN Egy minden résztvevő szempontjából sikeresebb Utazás kiállítás érdekében. Külföldi díszvendég: Szlovákia Tematikabővítés: senior utak,

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Uniós fejlesztések nyílt napja

Uniós fejlesztések nyílt napja Uniós fejlesztések nyílt napja A rendezvény keretében az európai uniós támogatásból megvalósult több tízezer fejlesztés közül a legizgalmasabbak kulisszatitkaiba tekinthetnek be az érdeklődők. Március

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

Út az emberekhez - Társadalmi kommunikáció, PR

Út az emberekhez - Társadalmi kommunikáció, PR TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Út az emberekhez - Társadalmi kommunikáció, PR Előadó: Kisanyik Tímea Éva tevékenység koordinátor

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása GINOP-1.3.1-15. KKV-k piaci megjelenésének támogatása 2015.06.17.

Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása GINOP-1.3.1-15. KKV-k piaci megjelenésének támogatása 2015.06.17. 2015.06.17. Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása GINOP-1.3.1-15 GINOP Tájékoztató, 2015.06.16. NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 3525

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben