BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE - AVAGY A KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK GAZDASÁGI ÉS MARKETING ASPEKTUSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE - AVAGY A KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK GAZDASÁGI ÉS MARKETING ASPEKTUSAI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány LEHETŐSÉG A FEJLŐDÉSRE - AVAGY A KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK GAZDASÁGI ÉS MARKETING ASPEKTUSAI Budapest, Készítette: Víz István

2 Bevezető A kiállítások és vásárok történelmi visszatekintése Vásárok szerepe az ókortól a középkorig századtól napjainkig HUNGEXPO Vásárok és kiállítások globálisan A kiállítások és vásárok ismertetőjegyei Vásárok, kiállítások csoportosítása Belföldi regionális vásárok / kiállítások Országos rendezvények Euroregionális események Globális vásárok és kiállítások A kiállítási- és vásárpiacnak a szereplői Vásárigazgatóságok Vásár- és kiállításszervezők Kiállítók Látogatók Gazdasági hatás, gazdasági jelentősség Másodlagos gazdasági hatás Exportfejlesztő hatás és az ITDH Marketing aspektusok A kiállítás és vásár mint marketingkommunikációs eszköz Más marketingkommunikációs eszközökkel folytatott verseny A kiállításon való sikeres megjelenés ismertetőjegyei kiállítói oldalról Az előkészület fázisa Lebonyolítás Utómunkálatok, utógondozás Hazai és külföldi gyakorlat, azaz a kiállítások és vásárok Magyarországon és Németországban Németországi kiállítási piac Magyarországi kiállítási piac Magyar Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetsége Magyarország, a kihívások hazája Befejezés Irodalomjegyzék Függelék

3 Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat: Vásárok és a kiállítások összehasonlítása táblázat: A kiállítások fajtái közötti kapcsolat táblázat: A kiállítók és a látogatók kiadásaiból származó adóbevételek (1998) táblázat: A kereskedelemfejlesztési programok finanszírozási kerete táblázat: Kiállítói költségek külföldi megjelenéskor táblázat: Magyar kiállítási piac ( ) Ábrák jegyzéke: 1. ábra: A vállalati célok és a vásáron való megjelenés céljai közti kapcsolat ábra: A látogatók kiadásainak összetétele 1997-ben ábra: A kiállítók kiadásainak összetétele 1997-ben ábra: A leghatékonyabb kommunikációs eszközök az Ökotech kiállítói körében ábra: A vásári folyamatok időtartama ábra: A német vásár-és kiállításpiac jövedelme (2001) ábra: Német kiállítások külföldön (2006)

4 Bevezetés Ha a 15. században meg tudnánk kérdezni egy kereskedőt, hogy miképpen tud hatni az értékesítésének növelésére, szinte biztos elsők között említené a vásárokon való megjelenést. Ha megkérdeznénk a mai globalizálódott világunkban egy cég képviselőjét, már egyáltalán nem biztos, hogy a vásárok, kiállítások előkelő helyet foglal el a preferenciasorrendjében. A globalizáció térhódításával ugyanis egyre több új eszköz, ötlet születik sales és marketing terveink megvalósítására. Szakdolgozatom kezdetén megpróbálom azt felvázolni, hogy az évek múlásával miként tekintettek az emberek a vásárokra, miként változott az igénybevétele, milyen változásokon keresztül jutott el ez a terület oda, ahol ma tart. Manapság igen elterjedt szokás, hogy a két fogalmat, azaz a vásárt és a kiállítást egy lapon emlegetik. Megkísérlem a két szó fogalmi kereteit különböző szakirodalmak definícióiknak tanulmányozásával tisztázni. Ezen kívül a két eszköz közötti különbségeket és a bennük rejlő lehetőségeket vázolom fel hangsúlyosan. Azért írom, hogy hangsúlyosan, mivel manapság sok vállalkozó, cégvezető nem ismeri fel e komplex marketingkommunikációs médiumban rejlő lehetőségeit. És ez az, ami adja a diplomamunkám gerincét. Sokan nem ismerik fel, hogy mekkora értéke is van egy megjelenésnek. Különösen jellemző ez Magyarországon. Az erre vonatkozó kérdéseket próbálom meg tisztázni úgy, mint: Melyek a legfőbb gazdasági vonzatai a kiállításoknak, vásároknak? Milyen potenciált rejtenek magukban? Mi az oka annak, hogy egyre csökkenek a Magyarországon megrendezett kiállítások, míg Csehországban és Lengyelországban egyre jobban feljövőben vannak e tekintetben? Ezen kívül fontosnak tartottam megemlíteni a marketing aspektusokat és problémákat is. Ilyen probléma például a kiállítások, vásárok ATL/BTL besorolása illetve ezeknek az eseményeknek a többi marketingkommunikációs eszközökkel folytatott versenyével. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy nem csupán a kiállító számára nyújtanak anyagi és nem anyagi hasznokat (gondolok itt az imázsnövekedésre), hanem a kiállításnak helyszínt adó város fejlődéséhez is hozzájárul, közvetve akár az ország gazdasági helyzetén is segíthet. Éppen 10 éve készített a Sonda Ipsos Magyarországon legutóbb egy felmérést a kiállítások másodlagos gazdasági hatásairól. Dolgozatomban foglalkozok e felmérés elemzésével és következményeivel is. 5

5 Primer felmérésemmel, kérdőívek kitöltésének segítségével kísérletet tettem arra, hogy felkutassam a mai magyar hozzáállást a kiállításokhoz, ezen rendezvényekkel kapcsolatos attitűdöket, magatartásnormákat. Azaz globálisan miként tekintenek ma a kiállítók ezekre a seregszemlékre. Valóban sikeres és népszerű értékesítést segítő módszer? Valóban komplex marketingkommunikációs eszközként tekintenek rá? Meglepetést okoztak az eredmények Foglalkozom ezeken kívül azzal is, hogy milyen szerepet játszik a vállalatok életében egy kiállításon történő megjelenés, milyen célokat tűzhetnek ki maguk elé. A kis és középvállalkozások számára ez egy nagyszerű lehetőség ugyanis arra, hogy bővítsék piaci tevékenységüket. Legyen szó új termék bevezetéséről, új szakmai kapcsolatok kiépítéséről, estleges imázsnövelésről. Ezzel kapcsolatban központi szerepet szánok az ITD Hungary tevékenységére, kereskedelemfejlesztési pályázatára, valamint arra, hogy milyen mértékben tudja támogatni hazánk exporttevékenységét, exportfejlesztését. Egyik legrészletesebb fejezetemben hazai és külföldi példán keresztül vázolom fel a kiállítási piac helyzetét. A világ egyik legfejlettebb és legdinamikusabb kiállítási piacát, Németországot helyezem szembe Magyarországgal A legfőbb hazai kihívásokat rendszerezem az elemzésem során. Dolgozatom aktualitását az adja, hogy a mai világban, ahol a távkapcsolatok, az e-business, az interneten történő kereskedelem és ügyintézés egyre jobban elterjed, felértékelődik azoknak a kommunikációs eszközöknek a szerepe, amelyek a facet to face kommunikációt, a személyes találkozást, kapcsolattartást előtérbe helyezik. Úgy gondolom, hogy a klasszikus kiállítások és a vásárok a legjobb alkalmazási területe ennek. Hogy miért említem a klasszikus szót? Azért, mert megjelent a kiállítások virtuális változata is, amely elterjedésével veszélyeztetnék a legősibb marketingeszközök egyikét. 6

6 1. A kiállítások és vásárok történelmi visszatekintése 1.1. Vásárok szerepe az ókortól a középkorig A ma ismert vásárok és kiállítások története az ókorba nyúlik vissza. Elég, ha csak a görög agórára gondolunk, ami görögül piacot jelent, de nemcsak üzleti, hanem politikai és vallási fórum és gyülekezőhely is volt. Gyakorlatilag egy mai értelemben vett kereskedelmi központnak felelt meg és a város szívében helyezkedett el. A másik ismert fogalom a fórum (forum romanum), mely a Római Birodalom piacát jelenti. Szintén kereskedelmi, vallási és politikai központként szolgált. Rómában 18 ilyen köztérről tudunk, például ezek között volt a forum civile (törvénykezés tere), a forum venale (kereskedelmi tér) és a holitorium (zöldségpiac). 1 Elmondható tehát, hogy már az ókorban is tematikusan és időben elosztva, nem egyszerre próbálták megrendezni ezeket a piacokat. Eleinte csak ünnepnapokon, később pedig állandó jelleggel. A középkorban jelentek meg a vásárok. A fontosabb közlekedési csomópontokban kialakult városokban igény merült fel a tömegtermelés során keletkezett árucikkek értékesítése, ill. az igények kielégítése iránt. Ott, ahol az eladók és a vevők távol éltek egymástól, ritkán keresték fel egymást. De a vásárok megjelenésével mindkét fél felismerte a lehetőséget és saját igényei kielégítése céljából részt vett a vásárokon. Az előállított termékek és a termesztett javak értékesítésének legegyszerűbb és legmegfelelőbb módja volt ebben az időben a vásár. A kereskedelem, ipar és termelés fejlődésével a vásárokat megrendező városok vásárvárosokká lettek, melyek az adott régió gazdasági növekedésének reprezentánsai is voltak. Magyarországon 1242-ben, a tatárjárást követően IV. Béla vásárjogot adott a városoknak. Ez a jog felhatalmazta a városokat arra, hogy évenként (országos vásár) vagy a hét bizonyos napjain (hetivásár) áruk adás-vételére vásárt tarthassanak. Ez egyike volt a városok szabadságjogainak, a falvak tekintetében pedig a jog a földesurat illette meg. 1 Vasárnapi Újság ( ): A vásárok történetéből /http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/00275/datum07653/cim107663/cim htm/ ( ) 7

7 A XIV-XVI. századra a kereskedelem erőteljes fellendülése következtében a vásárok kiszorultak a terekről 2 és csupán a napi piacok, ill. a vásárok élelmiszert árusító részei maradtak ott. Az állat- és terményvásárok a külső agglomerációra szorultak ki. Itt kell megjegyezni, hogy a vásár és vásártér szavunk ebben az időben erőteljes változáson ment keresztül. Eredetileg heti egyszeri alkalommal megrendezett, egységes vásárokat a mai hetivásároknak tekinthetjük, bár vásáron kizárólag országos vagy nagyvásárt (esetleg nemzetközi vásárt) értünk. Ebben az időszakban óvatosan kell bánni a fogalmakkal, mivel a középkori szokásokra kivetítve hajlamosak vagyunk a vásárt összekeverni a piaccal, mivel sok helyen talán még manapság is a kisvárosok, települések, falvak központjában, általában a templomok mellett bonyolódik le a kereskedelem. A piac a vásárral ellentétben főleg élelmiszerek és háztartási cikkek értékesítésére szakosodott rendezvény, gyakorlatilag egy mindennapos adás-vételi alkalmat jelent. A vásár szavunkkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy iráni eredetű szó, melyet évszázadok során teljes mértékben a magunkévá tettünk. 3 Számos származékot tudunk felsorolni e szavunk kapcsán, pl. helységneveket, melyek arra a napra utalnak, amely napon a vásárt tartották, lásd Szombathely, Szerdahely, Csütörtökhely. Ezen kívül léteznek olyan helységnevek, melyek utótagjaként a vásár napja, előtagjaként pedig valamilyen földrajzi hely szerepel, például Rimaszombat, Dunaszerdahely. Az idő haladtával egyre jobban körvonalazódott a vásárok másodlagos szerepe (melyekről később teszek említést), mely hatást a királyok és földesurak is felismertek: előbukkantak a vásár fejlesztő attribútumai. Ugyanis az iparosok és kereskedők megjelenése, tevékenysége egyrészt a városfejlesztés, másrészt a vásárok fejlődésének meghatározó tényezője lett. Mind a királynak, mind a vásárjoggal rendelkező földesúrnak és helyiségnek is fontosak voltak ezek a rendezvények. Nemcsak a jövedelem és profit miatt, hanem mert a vásárokon keresztül kapcsolódtak be leginkább a megye, az ország gazdasági, társadalmi és kulturális életébe. Ezért igyekeztek egyre magasabb színvonalon és biztonságosan megrendezni a vásárokat. Ebben a magatartásban egyfajta PR motívumot vélhetünk felfedezni. Felismerték annak a jelentőségét, miként hathat a földesúrra, a megyére, az országra egy jól megszervezett vásár. Ennek ellenére a feudalizmus korában egy vásár megrendezése rengeteg anyagi megterheléssel járt. Gondoljunk csak a vásárvámra, az árumegállító jogra, illetve az út alatt felmerült extraköltségekre. Ám ezen terhek dacára a középkor folyamán a vásárok 2 Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2./Kézművesség / A vásárok kialakulása( század); ( ) 3 A magyar szókincs eredete: ( ) 8

8 olymértékben megerősödtek és integrálódtak az európai kereskedelembe, hogy azt a feudális anarchia és a török hódoltság sem tudta tönkretenni. A hódoltság alatt több magyar vásárhely tovább élt, sőt gyarapodott. Ennek fő magyarázata az, hogy a törökök elzárták a határokat, megakadályozva ezzel a nyugatra irányuló vásározást, lezárva a kereskedelem útját vagy legalábbis megváltoztatva annak irányát. Megnyitották viszont vásáraink részére a keleti piacot, jelentős mértékben orientálva ezzel a kereskedelmet századtól napjainkig A XVIII. század végére a felfuttatott magyar vásárok a kiadott vásárszabadalmak alapján zajlottak le. Lebonyolításukat, az azokon való részvételt vásárrendtartások előírásai szabályozták. Ettől a századtól kezdve pontos feljegyzések, elemzések tanúsítják, hogy a vásároknak elévülhetetlen érdemei vannak a regionális fejlődés szakaszában. Ebben az időszakban bizonyos mértékig egyfajta refeudalizáció ment végbe, melynek következtében a közigazgatás átrendeződött. Addig fontos utak elvesztették jelentőségüket a belső vándorlás és a betelepítés következtében. Ezáltal számos vásárhelyünk elvesztette jelentőségét és ennek következtében csökkent látogatottságuk. Vonzáskörzetük beszűkült és mindinkább elveszítették jelentőségüket, sőt egyes vásárok meg is szűntek. Ugyanakkor az átrendeződés következtében megmaradtak olyan vásárok, melyek jelentőségükből mit sem veszítettek, sőt megújultak. Ezek országos jellegű árucsere-eseménnyé nőtték ki magukat és egyre intenzívebben kapcsolódtak be a külkereskedelembe (pl. Pest, Debrecen, Győr). 4 A következő évtizedekben egy erőteljes vásárfejlődés tapasztalható. E vásárfejlődés és a társadalom differenciálódása, valamint a szállítás fejlődése között erőteljes korreláció figyelhető meg. Ezen kívül az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődése is szoros kapcsolatban van az előbbiekkel. E korszak végére megszilárdult a vásárrendszer és kialakultak a vásárközpontok. A XIX. eleje-közepe nagy fordulatot hozott a vásárok piacán, ugyanis a vásárügyek intézése a mindenkori kereskedelmi miniszter, illetve minisztérium fennhatósága alá került. Ebben a korszakban 4 A vásárok-hetivásárok körének bővülése; ( ) 9

9 indult rohamos fejlődésnek a szállítás, az infrastruktúra. A balatoni gőzhajózás, a vasút megjelenése mozgatórugója volt a vásárok fellendülésének. Az ezidőtájt megtartott vásárok csökkentették a máshol megszervezett rendezvények forgalmát és erőteljesen megosztottak lettek. Az időről-időre megnyitó új vásárokat nagyon nehezen lehetett számon tartani. Ezen próbált segíteni a Kereskedelemügyi Minisztérium, amikor 1892-ben kiadta a hivatalos vásárés hetivásár jegyzéket, amely felsorolja az adott helyeken megrendezendő vásárokat a megrendezés időpontjának megjelölésével. Az 1800-as évek elején jegyezték az első magyar kiállítást. Köztük a legjelentősebbnek tekinthető a Kossuth Lajos nevével fémjelzett Első Ipari Kiállítás -t, melynek célja a hazai ipar prezentálása, illetve a magyar termékek piacra juttatásának elősegítése volt ben került megrendezésre az első Pécsi Vásár, melynek eredetileg a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint a borászat volt a tematikája ban 225 m 2 alapterületen 88 kiállító részvételével rendezték meg az Első Magyar Árumintavásárt, melyet a későbbi BNV elődjének tekinthetjük. 5 Az első világháború harcait, hadigazdálkodását vásáraink zöme túlélte, ám a második világháború végét vetette vásáraink fellendülésének. Ez a hanyatlási korszak a vásári árucsere korszerűtlenségét hangoztatta. A második világháborút követően kialakult áruhiány és infláció felélesztette azon vásárformákat, melye az első világháború során alternatív vásárformaként jelentek meg, pl. zugpiaci vásár, ócskavásár, csere, stb. A XX. század közepére a központi ellátást megkövetelő politika kudarcának nyilvánvalóvá válása után kaptak újra szerepet vásáraink először élelmiszerpiacok formájában. Ennek érdekében a kormány ún. vidám vásárok szervezésébe fogott, melyeknek fesztivál-jellegük volt. Igaz, nagymértékben politikai célokat szolgáltak és csak részleteiben voltak kereskedelmi vásároknak tekinthetők. Egyfajta propagandaeseménynek számítottak, melyeken állami vállalatok, áruházak kínálták termékeiket. Ám az akkori áruhiány dacára, a 5 Kiss Klára, A kiállítások szervezésének folyamata az MB-AUTO Magyarország Kft es Autószalonján keresztül, szakdolgozat, Budapest, 2001, Atalanta Távoktatási Központ 10

10 tilalmak és a gazdaságpolitika enyhülése után sorra feléledtek a különböző vásárformák, ld. iparcikkvásárok, élelmiszervásárok HUNGEXPO 1968-ban megalakul a HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propagandairoda azzal a céllal, hogy elősegítse a vásárok, kiállítások szervezését és koordinációját. Egyben átvette a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) szervezését is. Ezt az időszakot fordulópontnak tekinthetjük, mivel a hetvenes évektől folyamatosan bővültek a vásárok és nőtt a kiállítók száma. Ezek a rendezvények ekkor voltak a vásár-életgörbe bevezető szakaszában, hiszen mondhatjuk, hogy a vásároknak és kiállításoknak ugyanúgy van életgörbéjük, mint más termékeknek és szolgáltatásoknak. Ezek a rendezvények maguk a termékek, vagy inkább absztrakt termékek, melyeket a kiállítani kívánó vevők megvásárolnak rövid- vagy hosszútávú céljaik megvalósításához. Ennek érdekében a HUNGEXPO arra törekedett és törekszik, hogy minél szélesebb portfóliót tudjon eljuttatni a nagyközönség felé. Ennek ékes bizonyítéka, hogy akkoriban tavasszal az ipari jellegű, ősszel pedig a fogyasztói javakkal kapcsolatos vásárok kerültek megrendezésre. Ám funkciójukat tekintve nem töltötték be azt a szerepet, amire eredetileg szolgáltak, vagyis értékesítés, értékesítésösztönzés. Főleg szakembertalálkozóként működtek, a látogatók elsősorban kapcsolatszerzésre törekedtek. Egyfajta PR esemény volt. Szükségesnek látszott tehát a váltás, a régi vásári-kiállítási szerkezet átalakítása. A 20. század elején indult meg a Budapesti Nemzetközi Vásár elődjének tartott magyar Árumintavásár szervezése. Az akkor a kereskedelemügyi miniszter támogatásával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztésével valósult meg ban megalakult a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, amely ekkor átvette a BNV szervezését. A rendszerváltás után hazai szinten éllovasként tekinthettünk rá évi vásár és kiállítás megszervezésével és lebonyolításával. Versenyágazatról lévén szó, kérdés nem volt máig a Hungexpo hazai elsőségéhez. Ehhez nagyban hozzájárult a magyar kiállításipar fővároscentrikussága is. 6 A vásárok-hetivásárok körének bővülése; ( ) 11

11 A Hungexpo legfőbb szolgáltatásai a kiállításokkal kapcsolatban a következőek: A kiállítások, vásárok számára a megfelelő terület biztosítása lebonyolítására, mint vásárigazgatóság. Ezen kívül ide tartozik még a kiállítási terület minél optimálisabb kihasználtságának biztosítása, bérbe adása. Kiállítások és rendezvények projekttervezése és kiállítói és látogatói regisztráció menedzselése. A rendezvények építészeti és grafikai megtervezése, ezen kívül teljes körű cégmegjelenések és kiállítási standok tervezése. Vagyis komplett partnerkezelés. Kiállítói és látogatói információs rendszer tervezése. Egy-egy kiállítás megnyitása előtt a Hungexpo vállalja a marketing és egyéb kommunikációs feladatok megtervezését és lebonyolítását. Úgy, mint a rendezvény előtt a megfelelő globális beterelő propaganda előkészítése és lebonyolítása, megfelelő direkt marketing akciók levezénylése. 7 Erre a lehetőséget a rendszerváltozás adta meg. E gazdasági-politikai váltással a régi vásárok életgörbéje lehanyatlott, új vásárok jelentkeztek, illetve a régieket kellett újjáalakítani a külső körülmények megváltozása miatt. Ennek megfelelően a tavaszi BNV helyett létrejött az Industria, amelyet a HUNGEXPO a hazai és nemzetközi trendekre alapozva, illetve a látogatói és kiállítói igények figyelembe vételével szervezett újjá oly módon, hogy az addig eltérő időpontokban tartott szakkiállítások, pl. a Chemexpo, a Securex és az ElectroSalon egy időpontban, összeolvadva fognak jelentkezni kétévente. Megmaradt ugyanakkor BNV elnevezés alatt az őszi vásár. Ez egy tipikus népünnepéllyé, családi happeningé változott rengeteg programmal és kiállítóval. Elmondhatjuk, hogy a szerkezeti átalakítás jogosultsága beigazolódott és a megújult profillal átalakult vásárokat és kiállításokat a szakemberek és a nagyközönség is elfogadta. Ezek a rendezvények már valóban a megfelelő piacgazdasági és makrogazdasági célokat szolgálják. Összefoglalva a vásárok és kiállítások történelmét rávilágíthatunk arra, hogy mindkét esemény végigkísérte az emberiség fejlődését és a kereskedelem kialakulását. Változásuk egybeesett a gazdasági és társadalmi átalakulásokkal, ami hazánkra nézve is igaz. Gondoljunk 7 HUNGEXPO katalógus 12

12 csak a tatárjárást követő újjáépítésre, az évi Első Iparmű Kiállításra és a BNV átszervezésére. Bár a kiállítás az újkor szülötte, egyre nagyobb makro- és mikrogazdasági jelentőséggel bír. A vásárok és kiállítások tehát a gazdasági élet és a kereskedelem fejlődésének eredményeként jöttek létre. Amíg a vásárok színes közönségeseménnyé, addig a kiállítások egyedi médiákká formálódtak, melyet keretein belül egy adott piac prezentálását valósították meg. 13

13 2. Vásárok és kiállítások globálisan 2.1. A kiállítások és vásárok ismertetőjegyei Mint ahogy az előbbiekben is szó volt róla, maga a kiállítás és vásár egy termék, egy szolgáltatás, melyet a vevők, a kiállítani kívánók igénybe vesznek céljaik eléréséhez. Az eladó szempontjából pedig egy speciális produktum, melyet ki kell fejleszteni és amelynek ki kell alakítani a saját profilját, hirdetni kell, stb. Ugyanúgy rendelkezik életgörbével, mint bármilyen másik termék vagy szolgáltatás. Bár a kiállítások és vásárok nemrég kerültek növekedési szakaszba, egyes rendezvények még mindig a bevezetés szakaszában helyezkednek el. Mindez a rendszerváltáskori struktúraátalakítással magyarázható. Nemzetközi téren ugyanakkor több vásár és kiállítás van már a fejlettség szakaszában. Elég csupán a német Industriemessére vagy a francia Vinexpora gondolni. Ha más oldalról tekintünk a kiállításokra, vásárokra, azaz a kiállított termék, szolgáltatás életgörbéjét vesszük figyelembe, megállapítható az a tény, hogy minél fiatalabb egy termék, annál sűrűbbek az adott termékkel, termékcsoportokkal kapcsolatos seregszemlék. A fogalmi kereteket nehezen lehet behatárolni, mivel a kiállításokról szóló szakirodalom elég korlátozott, de a rendelkezésekre álló források alapján kijelenthetjük, hogy olyan rendezvényekről van szó, melyek során egy-egy piaci szegmens kínálata és a kereslet egy helyen, egy időben találkozik. A kiállítók a kínálatnak, a látogatók a keresletnek felelnek meg. Legpontosabban szerintem az évi Német Ipari Törvény (Gewerbeordnung) írja körül a vásárok és kiállítások fogalmi kereteit. E törvény 64. szerint a vásár egy olyan időben körülhatárolt, általában rendszeresen ismétlődő rendezvény, amelyen kiállítok sokasága egy vagy több gazdasági ágazat lényeges kínálatát állítják ki és túlnyomórészt azokat minták alapján a viszonteladóknak, felhasználóknak vagy nagykereskedők felé árusítja. A 65. paragrafus szerint egy kiállítás olyan időben körülhatárolt rendezvény, amelyen kiállítók sokasága egy vagy több gazdasági terület, ágazat reprezentatív kínálatát állítják ki és hozzák forgalomba vagy értékesítésösztönzés céljából a jelenlévő kínálatról szereznek információt. 8 8 Gewerbeordnung (1974); dejure.org/gesetze/gewo ( ) 14

14 A két fogalom a vásár és a kiállítás közti határok elmosódnak, sokszor nem is teszünk köztük különbséget. Véleményem szerint hiba lenne egy lapon emlegetni a két szervezett összejövetelt. Valójában a kiállítás egy olyan, meghatározott ideig tartó rendezvény, amely egy-egy gazdasági szféra eredményeit próbálja bemutatni. Vegyük csak példaként az évente megrendezésre kerülő Genfi Autószalont. Ezen a rendezvényen az autóipari cégek állítanak ki négy nap alatt. Itt demonstrálják a vállalatok az új konstrukciókat, fejlesztéseket. Információt szolgáltatnak a nagyközönség felé a kínálatról. A vásárok pedig olyan időszakos rendezvények, melyek abból a célból jöttek létre, hogy a látogatóknak információt közvetítsenek a produktumokról és egyben lehetőséget teremtsenek az adás-vétel ösztönzésére, megvalósítására. A két rendezvény közötti különbséget legjobban az alábbi táblázat tudja ábrázolni: 1. táblázat: Vásárok és a kiállítások összehasonlítása Vásárok Kiállítások Termék fogyasztási cikk termelési, beruházási, fogyasztási cikk Eladók (kínálat, kiállítók) kereskedők termelők, importőrök Vevők fogyasztók, nagyközönség üzletemberek, szakemberek, viszontfelhasználók Adásvétel jellege árusítás üzletkötés Termékek fajtái sokféle árucsoport kevés árucsoport Termékek minősége közepes / alacsony színvonal magas színvonal (forrás: Dr. Bíró Péter Tóth Judit: Kiállítók kézikönyve, Co-Nex, 1997, 24. oldal Az első szembetűnő különbség a két rendezvény között az áru milyenségében lelhető fel, tehát ami a kínálati oldalon megjelenik és ami ösztönzi a kiállításokon/vásárokon való megjelenést. A vásárok alkalmával inkább fogyasztási cikkeket sorakoztatnak fel (ld. BNV), míg a kiállításokon fogyasztási cikkeket és termelési-beruházási javakat tekinthetünk meg. Erre legjobb példa a Construma, amely egy évente megrendezésre kerülő építőipari szakkiállítás. A második különbség a kínálati oldalon keresendő, az eladók összetételében. A kiállítások esetében főleg termelőkről és importőrökről beszélhetünk, akik kiállítanak a rendezvényen. Számukra a célcsoport a látogatóknak azon koncentrációja, akik főleg az adott ágazatból jönnek. Tehát a vevői oldalon (harmadik különbségként) az üzletemberek, szakmabeliek, 15

15 viszontfelhasználók jelennek meg, a kiállítások esetében pedig megmaradt az a funkció, ami a rendszerváltás előtt jellemezte kiállításainkat-vásárainkat. Ez a funkció a szakmai meetingpoint, ami alkalmat nyújt arra, hogy konferenciák, konzultációk, üzletember-találkozók szervezésével figyelemmel kísérjék az adott iparágon belül történő változásokat, globális elmozdulásokat. Lehetőség van a szakmai kapcsolatok ápolására, kiépítésére. Tehát a kiállításokat főleg a szakmai, üzleti, gazdasági élet prezentálására szolgál. Visszatérve a vásárokra, mint ahogy a fogalmi keretek definiálásánál említettem, e főleg kereskedelmi célokat szolgáló rendezvényeken a főszereplők a fogyasztók, pontosabban végfogyasztók, tehát a nagyközönség (vevői oldalon), illetve a kereskedők (eladói oldalon). A negyedik különbség az adásvétel, az értékcsere jellegében van. Vásárokon főleg árusítás zajlik a keresleti és a kínálati oldal között. Tehát itt az elsődleges funkció, a legfőbb motiváció a kiállítók számára az értékesítés. Itt nem a Public Relations elemei vannak túlsúlyban, sokkal inkább a kereskedelem. A kiállításoknál az üzletkötés dominál, tehát itt még nem történik meg a fizikai értékesítés, az adás-vétel. Nem minden standnál történik értékesítés. Ám hiba lenne azt állítanunk, hogy a kiállításokon nem jellemző a kereskedelmi tevékenység, mivel itt is történik árusítás, de nem ez a tevékenység dominál. Meg kell különböztetnünk a két rendezvényt a termékek összetételében is. Ez alatt a kiállításokon és vásárokon résztvevő termékek mennyiségét és minőségét értjük. A vásárokon többféle árucsoporttal találkozhatunk. Például a szeptemberben megrendezésre került BNV-n a bútorkereskedelmi cégektől kezdve az egészséges életmódhoz kapcsolódó kiállítókon keresztül gyakorlatilag valamennyi korosztály számára széles termékkínálat várja a látogatókat. Ám egyes cégek néha alacsony színvonalú, nem a legjobb minőségű terméket kínálnak eladásra. A kiállítás véleményem szerint egy hajszállal komolyabb, igényesebb rendezvény, mint a vásár. Itt inkább kevesebb árucsoporttal találkozhatunk, de azok az odalátogató szakemberek elvárásainak megfelelő, magas minőségi színvonalat képviselnek. Összefoglalva, az összehasonlításból kiderül, hogy a kiállítások jobban követik a szakmaiságot, a gazdasági életet. Míg a vásárok szabadon fogalmazva manapság inkább szabadidős programnak felelnek meg. Ezt felismerve a szervezők gyakran rendeznek családi programokat, nyereményjátékokat, koncerteket a vásárok népszerűségének növelése érdekében. 16

16 2.2. Vásárok, kiállítások csoportosítása (Ez az alfejezet főleg a Dr. Bíró Péter Tóth Judit szerzőpáros által írt Kiállítók kézikönyve című forrás alapján készült. Azért ezt a forrást választottam ennek a fejezetnek a segítségére, mivel úgy gondolom, hogy ez a mű térképezi fel maximálisan a kiállítások-vásárok témakört.) Miután a fogalmi kereteket és különbségeket nagyjából tisztáztuk, ismerkedjünk meg a vásárok és kiállítások típusaival. Többféle csoportosítás létezik. A kiállítani szándékozó vállalatok alapján megkülönböztetünk profitorientált cégeket illetve non-profit vállalatokat. Utóbbiak minden olyan közhasznú társaságok, amelyek egy adott gazdasági iparág szerepét próbálják meg érvényesíteni, adott ipar termékeit próbálják promótálni illetve vállalkozásoknak segítenek a külföldi kiállításokon való kiigazodásban. Általában kollektív megjelenéseket szerveznek a különböző seregszemléken különböző állami eszközök segítségével. Véleményem szerint Magyarországon talán a három legismertebb KHT az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC), az ITD Hungary (erről a szervezetről későbbiekben hosszabban szót ejtek) és a Magyar Turizmus Zrt. Az AMC küldetéséül tűzte ki a magyar agrártermékek kül- és belpiacon történő értékesítésének elősegítését, piacbővítését, kereskedelmének fejlesztését stb. E célok elérése érdekében alapvető feladatának tekinti, hogy a különböző főleg nemzetközi- vásárokra szervez és menedzsel magyar megjelenéseket. A másik típusa a résztvevőknek a profitorientált gazdasági vállalatok, akik piacgazdasági céljuk elérése érdekében választják ezt a lehetőséget, eszközt /róluk később/. Az alapvető bekategorizálás általában a résztvevők nemzeti összetételei illetve a tematika alapján történik. Első esetben a földrajzi kiterjedtség szerinti csoportosítás vizsgálatával kezdeném. Ennek a csoportosításnak a kiinduló pontja az adott vásárok és kiállítások vonzáskörzete és a megcélzott csoport nemzetisége. Eszerint vannak belföldi és külföldi kiállítások és vásárok. A belföldihez tartoznak a regionális és az országos vásárok. A külföldi oldalon szerepelnek pedig az euroregionális és globális rendezvények 17

17 Belföldi regionális vásárok / kiállítások A helyi vagy más néven belföldi regionális rendezvények vonzáskörzete kb. 100 km és ebből a sugarú körből számíthatunk a kiállítók és látogatók 70 %-ára. Gyakorlatilag az összes vidéki vásárt és kiállítást ide sorolhatjuk, legyen az a Pécsi, a Debreceni a Miskolci Vásár vagy akár a BNV. Magyarország kicsi piaca miatt főleg ezek a regionális rendezvények dominánsak, főleg a hazai piacnak szólnak, nem export-célokra szolgálnak Ez a fajtája a kiállításoknak manapság inkább vásárjellegűek. Hogy miért állíthatjuk ezt? Azért, mert jellegénél fogva a szakma célkitűzéseit, illetve a célcsoport alapján a vásárokhoz csoportosíthatóak Példaként a Pécsi Vásárt említem meg. A Pécsi Rendezvényszervező Kht. legfőbb küldetésének tartja, hogy a hazai és külföldi piacfejlesztési törekvéseihez megfelelő terepet biztosítson. Kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt lehetővé válik, hogy Dél - Kelet Európában is elérjék a potenciális fogyasztót. Ezt a vásárt nem szabad ugyanakkor nemzetközinek titulálni, bár vonzáskörzete kiterjed a határon túlra, Szerbia és Horvátország felé. Alapesetben regionális vásárként kell rá tekintenünk, mert attól, hogy vonzáskörzete átnyúlik egy másik országba, még nem illeti meg a nemzetközi elnevezés Országos rendezvények A második csoportot az országos rendezvények képezik. Itt a vonzáskörzet km-es távolságban terül el. Példaként a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítást említeném meg. Ennek a rendezvénynek már igazi kiállítás jellege van. Főleg termelési cikkek kerülnek bemutatásra és itt főleg üzletkötések zajlanak le. Igen nagy volt az idén a Construmára kilátogató külföldi üzletemberek száma. 22 országból jöttek kiállítók főként Németországból, Lengyelországból, Csehországból. Megérdemelné a nemzetközi elnevezést, ám mivel a megcélzott csoport, vevői réteg szinte kivétel nélkül mind magyar cégek voltak, ezért belföldinek kell tekintenünk Euroregionális események A harmadik rendezvényfajta az euroregionális, ez már nemzetközinek tekinthető, mivel itt már nemcsak a hazai piac meghódítása a célja a kiállítóknak. Vonzáskörzete km-re 18

18 tehető. Egyik legfőbb euroregionális kiállításunk a C+D, mint a közép-európai térség egyik legjelentősebb védelmi szakkiállítása, mely kétévenként kerül megrendezésre. Fő céljukként a kiállításszervezők azt tűzték ki, hogy lefedjék a közép-európai piacot és Brno mellett meghatározó szereplővé fejlődjenek Globális vásárok és kiállítások Kiterjedtség szerint a negyedik módozat és egyben a legkiterjedtebb a globális vásár és kiállítás. E rendezvények vonzáskörzete gyakorlatilag a világgazdaságéval azonos. Ebben az esetben a világ szinte valamennyi országának érdeke az, hogy kiállítson, illetve részt vegyen azon, mivel az egész világ számára igen fontos termékek tekinthetők meg. Itt tehát nem arról van szó, hogy egy-két szegmenst céloznak csak meg a szervezők, hanem ezek a termékek, szolgáltatások globálisan mindenkihez szólnak vagy a termék fajtája vagy éppen kiváló minősége miatt. Magyarországon sajnálatosan nem rendeznek ekkora volumenű kiállításokat, mégpedig azért nem, mert hazánknak nincs potenciálja erre, azaz nincs olyan termékünk vagy szolgáltatásunk, melynek előállításában vagy exportjában Magyarország világelső lenne. Véleményem szerint erre jó példa a Genfi Autószalon, ahol a cégek csúcsminőséget mutatnak be, sőt még annál is többet. Bőven nemzetközinek tekinthető ez a kiállítás, mivel a legutolsó szalont több mint ember látogatta meg és az itt kiállított autómodellek a világ összes fogyasztójának szólt. Gyakorlatilag találkozott a minőségi kereslet a minőségi kínálattal. Ugyanakkor ha megvizsgáljuk az árucsoportok fajtáinak számát a különböző vásárokon, azt tapasztaljuk, hogy minél kiterjedtebb egy vásár, annál kevesebb árucsoporttal találkozhatunk. Lásd a Genfi Autószalont: luxusgépkocsik és tartozékaik (az autó-hifiig bezárólag) kerültek kiállításra. Ezzel szemben a regionális kiállításoknál és vásároknál többféle termékkel találkozhatunk. Ezt a legmegfelelőbben az alábbi táblázat szemlélteti: 19

19 Belföldi Nemzetközi 2. táblázat: A kiállítások fajtái közötti kapcsolat Fajták Hazai példa Vonzáskör (km) Jelleg Termékek fajtái belföldi BNV, pápai, pécsi 100 km Vásár regionális sok országos Industria, Construma km Kiállítás euroregionális FOODAPEST, C+D km K globális Magyarországon nem világgazdaság K volt még Termékek minősége magas (forrás: Dr. Bíró Péter Tóth Judit Kiállítók kézikönyve, Co-Nex Könyvkiadó, 1997, 29.o) A fenti táblázatból kitűnik az összefüggés a kiterjedtség és az árukínálat között. Minél kiterjedtebb földrajzilag egy vásár/kiállítás, minél nagyobb a vonzáskörzete, annál nagyobb volumenű kiállított termékkel találkozhatunk. Egy nagyobb vásár esetében, melyet látogatók százezrei keresnek fel a világ minden pontjáról, elvárható, hogy a legjobb minőségben kínálja a termékeket és szolgáltatásokat. Egy globális vásár esetében, amikor is az egész világgazdaság gyakorlatilag egy és ugyanazon produktumra fókuszál azalatt a néhány nap alatt, alapvető kritérium, hogy csak csúcsminőséget szabad bemutatni. Ezt a vásárt azonban csupán néhány termékfajta képviseli. Jó példa erre egy CEBIT kiállítás, melyen a számítástechnikai szakma vonultatja fel újdonságait. Ám ha a BNV-t vesszük szemügyre, amely belföldi, regionális rendezvénynek minősül, megfigyelhetjük, hogy ott már sokkal több árufajta szerepel, mely sokféleség néha a minőség rovására is megy. Mint azt már korábban leírtam, ezeknek az eseményeknek inkább vásári jellege van, mintsem kiállítás. A vásárok és a kiállítások seregszemléjét csoportosítani tudjuk egy másik aspektusból is. Eszerint léteznek általános vásárok, szakvásárok, többszakos vásárok, vertikális szakvásárok és horizontális (tematikus) vásárok. Ezeknél az eseményeknél a szervezők általában termékspecifikusan állítják össze a kiállítói listát. Sokszor, mint azt a tematikus vásárok esetében látni fogjuk, szakosítva a fogyasztó igényei szerint állítják össze a vásárokat. Ezek a rendezvények lehetnek általános vásárok illetve szakvásárok. Az általános vásárok mára már elavultnak tűnnek. Azokon nincs semmiféle megkötés a termékcsoportok jellegével és fajtájával kapcsolatban. Az egész termelési szegmens kínálatát próbálja bemutatni a potenciális látogatóknak. 20

20 A szakvásárok általában egy, két árucsoport prezentálására hivatott. Ezek az ún. B2B vásárok, szakmai kiállítások, amelyek során mind a látogatói oldalon, mind a kiállítói oldalon valódi szakmabeli áll, vagyis nem hétvégi programként keresik fel a látogatók ezeket a seregszemléket, hanem több, maguk elé kitűzött célokkal teszik azt és személyükben az adott iparágban tevékenykedő szereplő testesül meg. Ezen belül meg kell különböztetnünk vertikális és horizontális szakosítást. A vertikális vásárok, kiállítások csupán 1-2 termékcsoport képviselői állítanak ki. Ez elsődlegesen marketing, nem pedig sales - eszközként szolgál. Általában a fő cél ezeken a rendezvényeken, hogy felmérjük a piacot, a konkurenciát, a legújabb fejlett technikát. Véleményem szerint ilyen kiállítás a Construma építőipari kiállítás. A horizontális (tematikus) termékmustrák során sokkal erőteljesebb a szakosodás, a szakmai szemlélet, a szakmai kiállítói és látogatói réteg. Mint azt a csoportosítás elején érzékeltettem, ezek egy komplett fogyasztói réteg információigyényét célozza meg. Legjobb példa erre a Nemzetközi Sport és Életmód Kiállítás, ahol különböző, egymástól eltérő igényeket próbálnak kielégíteni. Különböznek a tematikák is: sportruházat, wellness, sportújságok, fitness, sportverseny szervezés, oktatás...stb. E tematikával a látogatói réteg is szűrve van. Vagyis az látogatja ezeket a kiállításokat, akiknek az információigénye passzol a tematikához. Összefoglalva, a kiállítások/vásárok egy adott piaci szegmens társadalmi eseményei, ünnepeitermészetesen nem a szó maga klasszikus értelmezésében. Megfelelő terep mind a B2B, mind a B2C szektor tagjai számára. Speciális médiumok, egyedi marketingkommunikációs eszközök (erről később), a mikrogazdasági szereplő közötti üzleti fórumok A kiállítási- és vásárpiacnak a szereplői Visszakanyarodva a kiállítás/vásár fogalmi kereteinek meghatározásához, újra rá kell világítani arra, hogy ezek az események gyakorlatilag koncentrált piacok, ahol a kínálat és a kereslet egy meghatározott helyen és időben van jelen és találkozik. Ez azt jelenti, hogy a kiállítói kínálat és a vevői látogatói kereslet koncentráltan találkozik. A kiállítók számára azonban igencsak bonyolult feladat lenne magát az eseményt megszervezni. Nem valószínű, hogy profiljukba vág a helyszín megkeresése, megfelelő marketingmunka, a látogatók és résztvevők beterelése, közönségkapcsolat kialakítása. Szükség volt egy harmadik szereplő, 21

Az ágazati marketing lehetőségei

Az ágazati marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 MALOM- ÉS SÜTŐIPAR Végváriné Henter Lilla Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Szolgáltatások. a sikeres német-magyar üzletekért. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai

Szolgáltatások. a sikeres német-magyar üzletekért.  A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai Szolgáltatások a sikeres német-magyar üzletekért A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai www.duihk.hu Kivonat a DUIHK szolgáltatási katalógusából * * a hivatkozások a teljes katalógusra

Részletesebben

ÚJ KONCEPCIÓ A BELFÖLDI TURISZTIKAI KÍNÁLAT BEMUTATÁSÁRA

ÚJ KONCEPCIÓ A BELFÖLDI TURISZTIKAI KÍNÁLAT BEMUTATÁSÁRA ÚJ KONCEPCIÓ A BELFÖLDI TURISZTIKAI KÍNÁLAT BEMUTATÁSÁRA A Hungexpo Zrt., Magyarország első számú kiállításszervezője, kiállítóival, partnereivel folyamatosan konzultálva fejleszti kiállításait, annak

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK NAPPALI TAGOZAT REKLÁM SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK NAPPALI TAGOZAT REKLÁM SZAKIRÁNY BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK NAPPALI TAGOZAT REKLÁM SZAKIRÁNY A KIÁLLÍTÁS, MINT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ SZEREPE A MAGYAR KÖNYVKIADÓK MARKETINGESZKÖZTÁRÁBAN

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

EFFEKT Hungary Kft. MÉDIABEMUTATÓ

EFFEKT Hungary Kft. MÉDIABEMUTATÓ EFFEKT Hungary Kft. 2010 MÉDIABEMUTATÓ TERJESZTÉS Kiadványainkat ingyenesen terjesztjük: Biztonságtechnikával, vagyonvédelemmel foglalkozó cégek döntéshozói (tervezők, telepítők, kivitelezők, távfelügyeleti

Részletesebben

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló szervezetként

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

avagy mit mond cégvezető * a marketingjéről 1. Ki foglalkozik az Ön vállalkozásában a marketinggel?

avagy mit mond cégvezető * a marketingjéről 1. Ki foglalkozik az Ön vállalkozásában a marketinggel? KKV marketing felmérés 2009 IV. avagy mit mond 1 300 cégvezető * a marketingjéről Miklovicz Norbert kkv marketing szakértő Kis- és középvállalkozási marketing felmérésünk 2009 elején indult útjára; célom

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

URB ICON 2. Nemzetközi településfejlesztési kiállítás és projektvásár

URB ICON 2. Nemzetközi településfejlesztési kiállítás és projektvásár URB ICON 2. Nemzetközi településfejlesztési kiállítás és projektvásár 2013. április 10-13. programod van TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS EGY ÚJ KORSZAK KÜSZÖBÉN A napjainkban zajló sokszínű paradigmaváltás

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

Felkészülés egy sikeres kiállítási részvételre avagy a hibákat a kiállításokon is csak egyszer szabad elkövetni

Felkészülés egy sikeres kiállítási részvételre avagy a hibákat a kiállításokon is csak egyszer szabad elkövetni Felkészülés egy sikeres kiállítási részvételre avagy a hibákat a kiállításokon is csak egyszer szabad elkövetni Tihanyi Klára Hungexpo Zrt üzletfejlesztési igazgató A kiállítások napjainkban Magyarországon

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról

TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról I. Előzmények Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke előírja a tagállamok számára a nemzeti vidéki hálózatok létrehozását, melynek határideje 2008.

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG

KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG Időpont: 2015. október 15. KONFERENCIA SZPONZORÁCIÓS LEHETŐSÉG Helyszín: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ (5000 Szolnok, Hild János tér 1.) A konferencia témája, célja A világgazdasági tendenciák, a

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9.

VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9. VI. Magyar Privátbankári Konferencia 2015. július 9. A Blochamps Capital Kft. megalakulása óta igyekszik kiemelkedő szakértelmével és hozzáértésével támogatni, működésében segíteni a magyar privátbanki

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve Készítette: Márta István ügyvezető, Bocz Tamás pénzügyi igazgató és Rózsa Zoltán ügyvezető helyettes VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 ZSOLNAY KULTURÁLIS

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

The possibility of complex transport-logistic chains

The possibility of complex transport-logistic chains 1. Nemzetközi Logisztikai Nap Debreceni Egyetem 2009. október 2. Komplex közlekedéslogisztikai láncok lehetőségei The possibility of complex transport-logistic chains Dr. BERÉNYI János tudományos tanácsadó

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Az AGRÁRMARKETING CENTRUM NONPROFIT KFT. NEMZETI KÖZÖSSÉGI STANDJÁRA AZ INTERNATIONALE GRÜNE WOCHE VÁSÁRON BERLIN, JANUÁR

Az AGRÁRMARKETING CENTRUM NONPROFIT KFT. NEMZETI KÖZÖSSÉGI STANDJÁRA AZ INTERNATIONALE GRÜNE WOCHE VÁSÁRON BERLIN, JANUÁR RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS Az AGRÁRMARKETING CENTRUM NONPROFIT KFT. NEMZETI KÖZÖSSÉGI STANDJÁRA AZ INTERNATIONALE GRÜNE WOCHE VÁSÁRON BERLIN, 2017. JANUÁR 20-29. Magyarország Partnerország Áttekintés 2016. évi

Részletesebben

Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Dr. Kerekes György vezérigazgató

Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Dr. Kerekes György vezérigazgató Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Dr. Kerekes György vezérigazgató Magunkról Alapítók: Magyar Állam (Miniszterelnökség Külügyi és Külgazdasági Ügyekért Felelős Államtitkársága) és a Magyar Kereskedelmi

Részletesebben

epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1.

epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1. epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés 2009. március 1. A www.epiteszforum.hu naponta új hírekkel jelentkező építészeti napilap, amely a hasznos szakmai és közéleti információk mellett beszámol a legfontosabb

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Contact Center piaci insight 2013

Contact Center piaci insight 2013 Contact Center piaci insight 2013 A kutatás bemutatása A szövetség Contact Center tagozata a Direkt Marketing piac költéseit vizsgáló éves ágazati kutatása* mellett első alkalommal térképezi fel a hazai

Részletesebben

ÖKOINDUSTRIA 2013 III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és. Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás. 2013. Szeptember 25-27.

ÖKOINDUSTRIA 2013 III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és. Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás. 2013. Szeptember 25-27. ÖKOINDUSTRIA 2013 ÖKOINDUSTRIA 2013 III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás 2013. Szeptember 25-27. SYMA Rendezvényközpont 1146 Budapest, Dózsa György

Részletesebben

Megbízási szerződés. név: (adószám:. ) cím: (céges kapcsolat tartó:..)

Megbízási szerződés. név: (adószám:. ) cím: (céges kapcsolat tartó:..) Megbízási szerződés A szerződést kötő felek, egyrészről: Név: Metz István ev. Székhely: 7130. Tolna, Deák F. u. 69. Adószám: 74358302-1-37 Nemzetközi adószám: HU74358302 Nyilvántartási szám: 39417096 Bankszámlaszám:

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Üzletember találkozó szeptember 12. Expo Arad. Szervező: Partnerek:

Üzletember találkozó szeptember 12. Expo Arad. Szervező: Partnerek: Üzletember találkozó 2014. szeptember 12. Expo Arad Szervező: Partnerek: Mezőgazdasági, élelmiszeripari és csomagolástehnikai nemzetközi vásár Állatkiállítás Hagyományos termékek szalon XXV. kiadás 2014.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben