Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ. ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLAT (2015. JANUÁR) Használói kérdőív Kiértékelés

Átírás

1 Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLAT (2015. JANUÁR) Használói kérdőív Kiértékelés Készítette: Czakóné Gacov Katalin Hernyák Gábor Kincses Julianna Szolnok 2015

2 Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ Használói kérdőív Kiértékelés Válaszadók száma 278 fő 1-4. Életkor, nem, iskolai végzettség, egyéni jellemzők Az első négy kérdésre adott válaszok jól tükrözik a könyvtár fő profilját, a legtöbb használó középiskolát végzett, nappali főiskolai, vagy egyetemi hallgató. Említést érdemel 102 fő (36,7%), akik főfoglalkozású alkalmazottak. Ennél a kérdésnél több válasz is jelölhető volt, így valószínűleg egy részük levelezős hallgató is lehet, de számuk akkor is jelentős. Hozzáadva a többi nem tanuló használót 63,6%-ot tesz ki, ami meghaladja a nappalis hallgatók számát (46,8%). Ebből látszik, hogy a külsősök is szép számmal látogatják a könyvtárat. 1. Életkor Életkor ,0% ,5% ,1% ,7% 50 felett 30 10,8% 2. Neme Neme férfi 80 28,8% nő ,2% 3. Legmagasabb (befejezett) iskolai végzettsége Legmagasabb (befejezett) iskolai végzettsége általános vagy 2 0,7% kevesebb középiskola ,9% főiskola, egyetem ,4%

3 4. Jelölje meg mindazt, ami Önre érvényes (Több válasz is megjelölhető!) Egyéni jellemzők nappali, egyetemi, főiskolai hallgató ,8% esti vagy levelező egyetemi, főiskolai 66 23,7% hallgató egyéb tanuló 14 5,0% főfoglalkozású alkalmazott ,7% részmunkaidős alkalmazott 16 5,8% felsőoktatási oktató 24 8,6% egyéb oktató 2 0,7% nyugdíjas 2 0,7% munkanélküli 14 5,0% tartósan beteg, rokkant nyugdíjas 1 0,4% gyesen, gyeden van 12 4,3% egyéb 4 1,4% 5. Látogatási gyakoriság A látogatási gyakoriság arányai illeszkednek a dokumentumok kölcsönzési idejéhez. A két hétre kölcsönözhető kötelező irodalom is hosszabbítható egy alkalommal telefonon, illetve interneten is, amivel ezek szerint az olvasók szoktak is élni, mert a használók 44,6%-a havonta keresi fel a könyvtárat. Elég jelentős azok száma, akik negyedévente jönnek (23,7%), érdemes lenne őket aktívabb könyvtárhasználatra ösztönözni. Látogatási gyakoriság hetente 34 12,2% havonta ,6% negyedévente 66 23,7% félévente 16 5,8% ritkábban (alkalomszerűen) 38 13,7%

4 Az ség tekintetében jól teljesített a könyvtár, mert összességében a használók ek (összesen 77,7%). Nézzük ezt meg részletesen! 6.1. A könyvtár külső állapota A megkérdezettek közül 210 fő (75,5%) a külső állapotokkal, annak ellenére, hogy az épületet 2002-ben adták át jelenlegi formájában, azóta csak egyszer, 2014 nyarán voltak a legszükségesebb területekre szorítkozó külső munkálatok. A könyvtárnak helyet adó Kollégiumot néhány éve PPP beruházással korszerűsítették, így az épület bejárati frontja, amivel a látogatók először találkoznak esztétikus és modern, teljes mértékben akadálymentesített. Külső állapot 12 4,3% 12 4,3% 44 15,8% ,1% ,4% 6.2. A könyvtár belső állapota A kérdőívet kitöltők még jobb véleménnyel vannak a belső állapotokról, 41%, 41,7%. Köszönhető ez annak, hogy éppen 2015 év elején került sor a belső terek tisztasági festésére, a beázott falfelületek javítására. Az olvasói terek, mellékhelyiségek állapota korszerű és tiszta. Belső állapot 8 2,9% 12 4,3% 28 10,1% ,7% ,0%

5 6.3 Akadálymentes, könnyű bejutás a könyvtárba Az épület teljes körű akadálymentességgel rendelkezik (fizikai és információs és kommunikációs is), így a fogyatékkal élők is könnyen megközelíthetik, számukra külön parkolóhely is biztosított. Ennél a kérdésnél is ek a megkérdezettek (54%, 32,4% ). Akadálymentesség 12 4,3% 8 2,9% 18 6,5% 90 32,4% ,0% 6.4. Akadálymentes, könnyű közlekedés a terekben A megkérdezettek döntő többsége a belső terek akadálymentességével. (56,1%, 28,8 % ) Akadálymentessé g a könyvtárban 14 5,0% 12 4,3% 16 5,8% 80 28,8% ,1% 6.5 Jelek és eligazító táblák Jelek, eligazító táblák 14 5,0% 12 4,3% 16 5,8% 80 28,8% ,1%

6 A 6.4. ponttal megegyező arányszámok jöttek ki ennél a kérdésnél, vagyis összességében a használók 84,9%-a Könyvtári terek elrendezése, beosztása A válaszadók nagy többsége a könyvtár belső elrendezésével. (39,6%, 43,2% ) Könyvtári terek elrendezése 10 3,6% 20 7,2% 18 6,5% ,2% ,6% kérdésre adott válaszok eredményei megnyugtatóak, mert az utóbbi időben több belső átalakításra, az állomány átrendezésére is sor került. Az eredmények alapján úgy tűnik, a használóknak az új elrendezés megfelelő A munkaasztalok száma Ebben a tekintetben is a nagy többség (36,7%, 37,4% ), bár a ek aránya 13,7%. Sajnos több munkaasztal elhelyezésére hely hiányában nincsen lehetőség. Az asztalok száma megfelelő a felhasználók számához képest. Munkaasztalok száma 12 4,3% 22 7,9% 38 13,7% ,4% ,7% 6.8. Nyitvatartási idő Ennél a kérdésnél az előzőekhez képest több a kevésbé ek száma. 27,3%, 36%, de a ek itt 21,6%-ot tesznek ki.

7 Jelenleg a könyvtárosok száma és munkarendje nem teszi lehetővé a nagyobb óraszámban történő szolgáltatást. A nyitott kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a felhasználók egy része a hétfői zárva tartást kifogásolja (4 javaslat erre nézve). Megfontolandó, hogy a pontos igények felmérésére mini kérdőívet készítsünk. Ennek eredményétől függően sor kerülhetne egy esetleges módosításra a nyitvatartási idővel kapcsolatosan. Nyitvatartási idő 18 6,5% 24 8,6% 60 21,6% ,0% 76 27,3% 6.9. A könyvtárosok segítőkészsége Az ek száma kimagasló: 88,5% (69,1%, 19,4% ). Könyvtárosok segítőkészsége 18 6,5% 0 0,0% 14 5,0% 54 19,4% ,1%

8 6.10. A könyvtárosok szakértelme Valamivel kevesebb számot ért el az ek aránya (67,6%, 18% ). Valamivel több volt az eké (9,4%). Könyvtárosok szakértelme 18 6,5% 8 2,9% 14 5,0% 50 18,0% ,6% pontokat együtt vizsgálva kitűnik, hogy mindkét esetben 18 fő. A maximális ségre törekszünk, ezért érdemes lenne az eket megkérdezni, miért vannak ilyen véleménnyel, mert konkrét panasz nem érkezett a könyvtárosok munkáját illetően. Az emberek többsége azonban nem panaszkodik szemtől szemben, hanem ségét, rossz tapasztalatait másokkal osztja meg. Van egy Észrevételek, javaslatok napló kihelyezve, de ebben sem jelentek meg a rossz tapasztalatok, név nélkül sem. Hogy az esetleges hibákat javítani tudjuk, szükség lenne konkrét visszajelzésekre. Ennek érdekében Panaszládát lehetne elhelyezni, hátha akkor a névtelenség megtartásával elmondanák véleményüket az kedők Számítógépek minősége Ez az első kérdés, ahol a megkérdezettek kevésbé ek (15,8%, 32,4%, 28,1% ). A számítógépek minősége örök probléma, napjainkban olyan gyorsan elavultakká válnak a gépek, hogy szinte lehetetlen lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Ahhoz, hogy a legkorszerűbb gépek legyenek, minimum 2 évente kellene korszerűsíteni a gépparkot, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben nem megvalósítható. Számítógépek minősége 14 5,0% 52 18,7% 78 28,1% 90 32,4% 44 15,8%

9 6.12. Számítógépek száma A felmérés eredményéből kitűnik, hogy ebben a tekintetben összességében ek a használók (59,7%), de azért jelentős azok száma is, akik csak ek (22,3%), illetve ek (14,4%). Vagyis amennyiben erre lehetőség nyílik, mindenképpen fejleszteni kell a munkaállomásokat, mind mennyiség, mind minőség tekintetében. Számítógépek száma 10 3,6% 40 14,4% 62 22,3% ,6% 56 20,1% A szabadpolcos állomány összetétele Az állománygyarapításra fordított összeg az utóbbi években messze alulmúlja a szükségeset. Ennek ellenére a megkérdezettek 25,2%-a, 45,3%-a, 19,4%-a. Ez köszönhető a különféle pályázatokon való sikeres részvételnek. A nyitott kérdéseknél az állomány gyarapítására visszatérünk, mert ezzel kapcsolatosan több észrevétel érkezett. Szabadpolcos állomány összetétele 8 2,9% 20 7,2% 54 19,4% ,3% 70 25,2%

10 6.14. A szabadpolcos állomány elrendezése Ebben a kérdésben a kitöltők nagy többsége (33,8%-a, 43,2%-a ), különösebb teendő nincsen ezzel kapcsolatosan. Ez jó visszajelzés az utóbbi időben végrehajtott átrendezésekről. Szabadpolcos állomány elrendezése 10 3,6% 14 5,0% 40 14,4% ,2% 94 33,8% Saját számítógép használatának lehetősége 75,5% az ek aránya (36,7%, 38,8% ). Érdemes lenne ebben a témában is közvélemény-kutatást tartani, hogy mi az oka annak, hogy nem ek a megkérdezettek. Van rendelkezésre álló áramforrás, wifi is, de valami miatt mégis 11,5% az ek aránya. Saját számítógép használat lehetősége 10 3,6% 22 7,9% 36 12,9% ,8% ,7% A szolgáltatások ára (másolás, szkennelés) Ennél a kérdésnél elég nagy a szórás, 25,2%, 31,7% 27,3%. Az árakat évek óta (2012.) nem emeltük, az összeg városi viszonylatban átlagos: beiratkozás díj 800,- Ft-tól 2 600,- Ft-ig terjed, késedelmi díj dokumentumonként és naponta 30,- Ft. Adatbázisokból való nyomtatás oldalanként: 40,- Ft/lap, scannelés (csak ábrákat) hozott adathordozóra 60,- Ft/ábra, fénymásolás 20,- Ft/oldal, kölcsönzőjegy pótlása 400,- Ft.

11 Szolgáltatások ára (másolás, szkennelés) 20 7,2% 24 8,6% 76 27,3% 88 31,7% 70 25,2% A könyvtár honlapjának tartalma, külső megjelenése Ennél a pontnál fontos a felhasználók visszajelzése, mert ma már ez is óriási szerepet játszik a felhasználók tájékoztatásában. Sokan először megnézik a honlapot, mielőtt igénybe veszik a szolgáltatásokat, így már azelőtt kialakítanak egy képet a könyvtárról, mielőtt ténylegesen meglátogatnák. Ebben a tekintetben 66,2% az ek száma, amin lehet javítani. Igaz a külső megjelenés erősen kötött, mert illeszkednie kell a Főiskola arculatához, de a tartalom tekintetében lehet fejleszteni a használói észrevételek alapján. A könyvtár honlapja (tartalom, megjelenés) 11 4,0% 31 11,2% 52 18,7% 88 31,7% 96 34,5% On-line könyvtári katalógus használata A megkérdezettek 37,7%-a, 27,3%-a, 20,9%-a. Ezzel a témával kapcsolatosan több szöveges észrevétel érkezett, azokból lehet következtetni, hogy mi lehet az kedők problémája a katalógussal. A részleteket lásd. A 10. Egyéb észrevétele, javaslata pontnál.

12 Online könyvtári katalógus használata 14 5,0% 26 9,4% 58 20,9% 76 27,3% ,4% Összességében a könyvtár egésze A válaszadók 77,7%-a a könyvtár egészével (39,6%, 38,1% ). Ez az érték tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, a személyzet létszámára, jónak számít. Természetesen a 100%-os ségre törekszünk, de mindenkinek megfelelni nem lehet. A kérdőív végén lehetőség volt javaslatok tételére, amiből kiderül, hogy az olvasóink milyen területeken igényelnek változtatást. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk ennek megfelelni, így használóink még ebbek lehetnek a könyvtár szolgáltatásaival, a szolgáltatási körülményekkel. Összességében a könyvtár egésze 18 6,5% 14 5,0% 30 10,8% ,1% ,6% 7. Elsősorban milyen célból veszi igénybe könyvtárunk szolgáltatásait? A válaszadók 74,1%-a tanuláshoz használja a könyvtárat, vagyis fő profilunk jól megmutatkozik. De 20,9% azok aránya, akik munkához veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ez a szám nem elhanyagolható, célszerű lenne e réteg számára szakmai szolgáltatásokat fejleszteni. (Pl. személyre szabott hírlevelek, könyvajánlók) Milyen célból veszi igénybe a könyvtárat tanuláshoz ,1% munkához 58 20,9% hobbihoz 14 5,0%

13 8. Milyen szolgáltatásokat szokott igénybe venni könyvtárunkban? (Több válasz is megadható!) A kérdésre adott válaszok sorrendje a nagyságrendet tekintve megegyezik a könyvtár statisztikai adataival. 1 könyvkölcsönzés a könyvtári állományból ,4% 2 helyben olvasás, kutatás, böngészés ,6% 3 számítógépes katalógus használata 78 28,1% 4 saját dokumentumok előállítása 76 27,3% 5 könyvtárközi kölcsönzés 56 20,1% 6 tájékoztató szolgálat 54 19,4% 7 újság, folyóirat a könyvtári állományból 48 17,3% 8 internetezés 32 11,5% 9. Általában honnan szokott tudomást szerezni a könyvtárban történő eseményekről, változásokról? A válaszadók 69,8%-a elsősorban a közösségi oldalról, illetve a honlapról tájékozódik. Ez megerősíti azt a törekvésünket, hogy a közösségi média erejét használva szólítsuk meg felhasználóinkat. Érdemes élnünk ezzel a kommunikációs felülettel a jövőben is, de emellett ugyanúgy használni kell az eddig megszokott, hagyományos tájékoztatási formákat is. Honnan értesül a könyvtári eseményekről, változásokról ismerősök, családtagok 34 12,2% ki van írva a falra, ajtóra 96 34,5% a könyvtárosok szoktak 64 23,0% szólni helyi újságból 4 1,4% közösségi oldalról ,8% (Facebook), vagy a honlapról

14 A következő nyitott kérdések jó kiindulópontok ahhoz, hogy megtudjuk, milyen szolgáltatásokat kell fejlesztenünk, illetve mik azok a sarkalatos pontok, amik több válaszadót is foglalkoztatnak. Az észrevételek megfogalmazását olyan formában közöljük, ahogy az a kérdőíveken szerepelt. A válaszok közül csak azokat az észrevételeket kommentáljuk, amivel kapcsolatosan tudunk tenni valamit. 10. Ön szerint milyen szolgáltatások hiányoznak még könyvtárunkból? 1. Facebookon, hírlevélben az új könyvekről, újságokról Válasz: Ez megvalósításra érdemes javaslat a szolgáltatásfejlesztésre (Tisztázni kell a jogi hátteret, pl. hírlevél küldésénél), továbbá megjegyzendő, hogy a munkatársaink által készített Könyvajánló, Ízelítő, Cikk-lapozó most (visszamenőlegesen) is olvasható a Könyvtár honlapján. 2. Online elérhető könyvek Válasz: Vannak olyan elektronikus dokumentumok, amelyek helyben, elektronikus formában hozzáférhetőek. Az online hozzáférés a szerzői jogok miatt nem lehetséges. Amennyiben anyagi és humán erőforrások lehetővé tennék, jó lenne egy e-könyvtár üzemeltetése. 3. kávézó és teázó rész főiskola főépületében való elhelyezkedés 4. Nyílt használatú e-könyvtár Válasz: Lásd: 2. pont 5. Filmkölcsönzés 6. Hiányolom a könyvklubot! Lehetnének kisebb versenyek! Klasszikus filmek vetítése diákbarát időben! Válasz: Ezek a javaslatok jó alapot adnak a hallgatók megszólítására, a könyvtár népszerűsítésére, megvalósításra érdemesek. Megjegyzés: az International Club rendszeresen itt tartja, többnyire filmvetítéssel egybekötött rendezvényeit, szolid érdeklődés mellett. 7. wifi Válasz: Van wifi, de meg kell vizsgálni, hogy megfelelő-e ennek kommunikálása? 8. Nem tudok ilyet. 9. Összességében az ALEPH-katalógus módosítását, korszerűsítését vagy cseréjét javaslom pl. az e-corvinára. Lentebb bővebben kifejtem. - Szeretném kérni továbbá több közgazdasági/pénzügyi témakörben megjelent könyv beszerzését. A problémám pontosabban: némely könyv 8-10 példányban is megtalálható, némely pedig egyáltalán nem. Pl. a Hirshleifer - Mikroökonómia sok példányban elérhető a könyvtárban, míg a Stephen D. Williamson - Makroökonómia csupán angol nyelven kölcsönözhető. Válasz: Az ALEPH rendszer verziófrissítése tervben van, amennyiben az anyagi források

15 lehetővé teszik, meg fog történni. Azokból a könyvekből, ami kötelező irodalom, mindig van egy olvasótermi példány. Amennyiben a dokumentum nem beszerezhető, jelezzük az illetékes tanszéknek, az oktatónak, hogy adjon meg helyettesítő irodalmat. A beszerzésre fordítható összeget mindig a kötelező irodalom beszerzésére fordítjuk, sajnos ez az összeg nem minden esetben elegendő arra, hogy több példányban vásároljuk meg a dokumentumokat. Lásd még: pontban 10. nagyobb térre lenne szükség Válasz: Amennyiben új raktárhelyiséget kap a könyvtár, lehetőség nyílik az állomány átrendezésére. 11. Hétfői nyitva tartás. Válasz: Lásd: 6.8. pontban 12. véleményem szerint semmi 13. Rengeteg tanuláshoz szükséges tankönyv hiányzik a könyvtárból, mely a távoktatásos hallgatóknak kötelező irodalom, ám azt sehonnan nem lehet kikölcsönözni, beszerezni és még csak javasolni sem tudják hol szerezhető be, vásárolható meg. Válasz: Lásd: 10.9 pontban 14. Modernebb típusú, gyorsabb számítógépek. Válasz: Lásd pontban 11. Egyéb észrevétele, javaslata: 1. Fontos lenne a honlap folyamatos frissítése, karbantartása. Gondolok itt a nyitva tartással kapcsolatos információkra, ugyanis nem egyszer előfordult, hogy feleslegesen mentem be Szolnokra a könyvtárba. Hiába néztem a honlapon a nyitva tartást, nem volt információ az esetleges változásról (pl.: felújítás miatt zárva). Válasz: Az esetek többségében minden aktuális információ kikerül a honlapra, de erre fokozott figyelmet kell fordítani. Inkább több helyen, figyelemfelhívóbb módon kell kiírni a honlapon, hogy biztosan lássák az érdeklődők. Vannak olyan előre nem látható esetek, amikor technikai okok miatt szünetelnek a szolgáltatások (áramszünet, hálózati hiba), ilyenkor általában a weboldal frissítése sem megoldható. Egyébként a személyzet kedves, hálás vagyok a segítségükért! Köszönjük! 2. Javasolnám, hogy hétfő helyett egy másik napon legyen zárva tartás. Lehetséges legyen egy kijelölt helyre a visszahozott könyveket tenni, zárva tartás esetén. Esetleg nappal a lejárati idő előtt szeretnék értesítést kapni! Válasz: Lásd: 6.8. pontban Lejárati idő előtti értesítés: amennyiben technikailag megoldható, akkor bevezetjük a szolgáltatást. 3. Szeretném, ha az online katalógus használata egyszerűbb lenne. A kereső csak bizonyos találatszám felett jeleníti meg a találatokat tételesen felsorolva, de pl. 10 találat esetén erre nem ad lehetőséget, végig kell lapoznom oldalanként. 4. Szeretném, ha tételes lista esetén a "mutat" gombra kattintva az információk ne közvetlenül irányítsanak át egy új oldalra, hanem felugró ablakban nyíljanak meg. 5. Szeretném, ha a katalógus engedné a találatok listázását 20-nál több elem/oldal opció alapján is. 6. Szeretném, ha a katalógusban a találatokon belül egyértelműen fel lenne tüntetve, hogy az adott könyv kölcsönözhető/olvasóteremben olvasható/kikölcsönzött (ez esetben szeretném látni a visszaérkezés várható idejét is). 7. Szeretném, ha a katalógus nem csak 18:00-ig (zárásig) engedne kölcsönzéseket

16 hosszabbítani, hanem aznap éjfélig. Miután a hosszabbítás időtartama a hosszabbítás napjától számított egy hónap (vagy két hét bizonyos esetekben), szeretem azt a lejárat napján intézni, 18:00 után viszont nem tudom, pedig számomra lényeges lenne. Ehhez annak változtatása szükséges, hogy a rendszer ne 18:00-ig értelmezze a kölcsönzéseket, hanem 23:59-ig, ez csupán egy apró technikai módosítás. Válasz: A javaslatok egy része most is így van, de ebből kiderül, hogy nem mindenkinek megfelelő, érthető a segítség a webopac használatához. Szükség van a részletes használati útmutató több helyen történő elhelyezésére, illetve felhívni a figyelmet annak létezésére. A technikai javaslatokkal kapcsolatosan meg kell vizsgálni, mi az, ami ésszerű és megoldható. Amit lehet, módosítunk. 8. Legyen több szakmai könyv a könyvtárban, mert egyes könyvekre heteket kell várni! Válasz: Lásd: 10.9 pontban 9. Alap tárgyak feladatgyűjtemény állománya, pl. számvitelből vagy más tárgyakból legyen elegendő könyv és feladatgyűjtemény. Nem minden tárgyból kell ilyen, de az előjegyzések számából egy-egy zh vagy vizsgaidőszakban könnyen megfigyelhető. Válasz: Lásd: 10.9 pontban 10. A hétfő nyitva tartást vissza kéne vezetni, nem kell egész nap, elég lenne csak egy délelőtti nyitva tartás is. Válasz: Lásd: 6.8. pontban 11. Németországban tanultam és ott is volt suli könyvtár, egy-két dolog jó volt: pl.: ben értesített a rendszer, ha valamelyik könyv közel volt a lejárathoz, valamint egy nagyobb befektetés lenne (talán pályázatból?), de volt egy jó szkennelő gép, amibe pendrive ot lehetett helyezni és menteni, ez teljesen ingyenes szolgáltatás volt, természetesen egy tábla jelezte a jogvédelmet stb... Valamint a fénymásolás is olcsóbb volt, valamint a késedelmi díj se volt ilyen magas, szerintem nem a diákoktól kéne ezeket behozni. :) Válasz: A szkennerre tett javaslatot feljegyeztük, egy későbbi szolgáltatásbővítés része lehet, amennyiben lesz rá forrás. Árak tekintetében lásd: A késedelmi díj mértéke azért ilyen magas, hogy a kölcsönzési idő betartására ösztönözze a használókat. A többi használóval szemben nem tisztességes, hogy valaki egész félévre lefoglalná a kötelező irodalmat. 12. Sajnálatos, hogy néhány könyvet nem lehet kikölcsönözni, mert csak egy darab olvasótermi példány áll rendelkezésre. Ezeket a könyveket kellene egyeztetni a szaktanárokkal és beszerezni a hallgatók számára azokat. Válasz: Lásd: 10.9 pontban 13. Jó lenne, ha a könyvtár hétfőként is nyitva tartana, legalább rövidített nyitva tartással. Válasz: Lásd: 6.8. pontban 14. Az olvasóteremben sötét van az asztaloknál és hangosan zúgnak a gépek. Válasz: A terem elrendezéséből adódóan több természetes fény nem jut az olvasóterembe. Amennyiben az anyagi források lehetővé teszik, olvasói lámpákkal lehet javítani a fényerőn. A gépek zúgása állapotukból adódik, azon korszerűbb gépek vásárlásával lehet segíteni. (Lásd: 6.11 pontban) 15. Kár, hogy a könyvtár messze van az oktatási épületektől. 16. Könyvállomány bővítése. (a kötelező irodalomból több példányszám, újabb kiadások beszerzése) Válasz: Lásd: 10.9 pontban 17. Lehetne több nap haladékot adni, ha a kikölcsönzött könyvek visszavételének a határideje lejár (pl: 1 hét haladék). Válasz: Három nap a türelmi idő. Az egy hét már olyan lenne, mintha annyival hosszabb

17 lenne a kölcsönzési idő, de ez lelassítaná a dokumentumok forgását. 18. Több aktuális szakkönyvet kéne beszerezni. Például Marketingből nem célszerű, ha '94-es kiadás van a könyvtárban. Tanároknál is korlátozzák a kölcsönzési időt, mert nonszensz, hogy azért nem jutnak a diákok könyvekhez, mert a tanároknál vannak. Válasz: Lásd: pontban Amennyiben a keresett könyvre előjegyzés érkezik, az oktatók számára sem engedjük a kölcsönzési idő hosszabbítását. 19. Nagyon pozitív, hogy már lehet főiskolai jegyzetet venni, de elég kevés van még belőlük. Ezzel kapcsolatban szeretném kérni, hogy tanuljanak meg a könyvtárosok számlát írni. Válasz: A könyvtárosok tudnak számlát írni, de nyilvánvalóan nem napi szinten van erre a készségre szükség, így a számlaírás több időbe telik. Gyakorolni fogjuk, hogy ez is olyan gördülékenyen menjen, mint a kölcsönzés. Az eredmények alátámasztják a stratégiai tervben foglaltakat, mely szerint aktív marketingre van szükség, arra, hogy a hallgatók és külsős használók körében népszerűsítsük a szolgáltatásainkat, illetve olyan korszerűsítéseket vezessünk be, amik alkalmazkodnak a megváltozott olvasói igényekhez. A kérdőív összességét nézve a legfontosabb fejlesztési területek: Könyvállomány (kötelező irodalom példányszám) Számítógépek Online katalógus Elektronikus szolgáltatások Részletes feladatok: Az egyes részterülethez felelősök, határidők kijelölése. A könnyen végrehajtható, egyszerű változtatások elvégzése A nagyobb, anyagi forrást igénylő fejlesztésekhez részletes cselekvési és pénzügyi terv készítése, hogy tudjuk, mennyi pénzre van szükség a megvalósításhoz, hogy ha lehetőség nyílik pályázati forrásra, akkor tudjuk mit és mennyiből lehet végrehajtani. Szolnok, március 14.