SÁRISÁP ÉS KÖRNYÉKE KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA CSER SIMON TAGISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 SÁRISÁP ÉS KÖRNYÉKE KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA CSER SIMON TAGISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014.

2 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGI ALAPJAI, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI ÉS HATÁLYA (SZMSZ) 1. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok: - A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és módosításai, - A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben és módosításai, - A 229/2012. ( VIII.28.) Kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, - A 20/2012. EMMI rendelet, - A 23/2004. (VIII: 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről, - A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, - A 26/1997. (IX. 03.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról. 2. Az SZMSZ rendelkezései és hatálya: A szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület év augusztus hó 29. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezete. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 3. Az SZMSZ célja és feladata: Célja: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Feladata: Megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2

3 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 1. Az intézmény neve: Sárisáp és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskolája székhelye: 2529 Annavölgy, Fő utca Az intézmény alapítója: Csolnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3. Az intézmény fenntartó és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca Az intézmény működési területe: Annavölgy község közigazgatási területe 5. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 6. Az intézmény típusa: általános iskola Tagozat: nappali 7. OM száma: Az intézmény évfolyamainak száma: nyolc évfolyamos általános iskola 9. Az intézmény tevékenységei: a.) Ellátandó alaptevékenysége: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, iskolai étkeztetés, tanulószobai ellátás, szlovák nemzetiségi nyelvoktatás, sajátos nevelési igényű tanulók nappal rendszerű általános iskolai oktatás, különleges helyzetben lévő tanulók oktatása, diáksportkör Az iskola alapfeladatát a törvény által meghatározott óraszámok alapján látja el. Szakágazat száma: Szakágazat megnevezése Iskolai intézményi étkeztetés Általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatás 1-4. évf Sajátos nevelési igényű tanulók nappali 1-4. évf Nyelvoktató nemzetiségi oktatás 1-4. évf. 3

4 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatás 5-8. évf Sajátos nevelési igényű tanulók nappali 5-8. évf Nyelvoktató nemzetiségi oktatás 5-8. évf. b) Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem láthat el. 10. A feladat ellátását szolgáló vagyon helyrajzi száma: 1837/1 címe: Annavölgy, Fő u. 24. A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza. 11. Az intézmény képviseletére jogosult: a tagintézmény-vezetője. A képviseleti jogot az intézmény vezetője esetenként vagy tartósan átruházhatja az intézmény bármely dolgozójára. 12. Az intézmény SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse: a tagintézmény-vezetője. 13. Az intézmény maximális tanulólétszáma : 100 fő 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete a.) A tagintézmény-vezető és közvetlen munkatársai Tagintézmény-vezető A tagiskola felelős vezetője a tagintézmény-vezető, aki munkáját az igazgató utasításai, a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. A tagintézmény-vezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Tagintézmény-vezető helyettes A tagintézmény-vezető helyettes megbízását az igazgató a törvényi előírásoknak megfelelően határozott időre adja. A tantestület a tagintézmény-vezető helyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Tagintézmény-vezető helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa 4

5 lehet. A tagintézmény-vezető helyettes munkáját munkaköri leírása, valamint a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása alapján végzi. A tagintézmény-vezetőt távollétében teljes jogkörrel a tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti. A tagintézmény-vezető helyettes feladat- és hatásköre mindazon területekre kiterjed, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, személyes felelősséggel tartozik a tagintézmény-vezetőnek. A tagintézmény-vezető helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Iskolatitkár Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik a tagintézmény-vezetőnek. A kiadványozás szabályai: - Az intézményben bármilyen területen kiadványozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére a tagintézmény-vezető jogosult. A kimenő leveleket csak ő írhatja alá. - Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadványozási jog gyakorlója az intézményvezető- helyettes. - Postai küldemények, szállítmányok átvételekor az iskolatitkárnak is aláírási joga van. - Az iskola pecsétjét bizonyos esetekben az iskolatitkár és az osztályfőnökök is használhatják. (vásárlások, naplók, bizonyítványok, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén.) - Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, cím), az irat iktatószáma, az ügyintéző neve, az ügyintézés helye és ideje. - A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya, az esetleges hivatkozási szám, a mellékletek száma. - A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. - A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványo- 5

6 6 zó nevét s.k. toldattal valamint alatt a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon A kiadvány hiteles záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. A képviselet szabályai - A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. - Az intézmény képviseletéről a fenntartó indokolt esetben meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. - Az intézményvezető a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. - A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. - A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti, szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján, hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, a nevelési -oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal; a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal,, az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektro-

7 nikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. - Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. -Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papír alapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt a tagintézmény-vezető utasítása szerint gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni a tagintézmény-vezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást elektronikus nyomtatvány - - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattározási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért a tagintézmény-vezető felel, valamint a hitelesítésről az tagintézmény-vezetőnek kell gondoskodnia. b.) A tagiskola vezetősége A tagiskola vezetőségének a tagjai: 7

8 a tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezető helyettes, alsós munkaközösség vezető, felsős munkaközösség vezető, a diákönkormányzatot segítő pedagógus Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit a tagintézmény-vezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a tagintézmény-vezetője alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény, a pedagógusokét ezen kívül még a köznevelési törvény szabályozza. Az iskola dolgozói az alkalmazotti közösség tagjai: Pedagógusok; akik nevelő-oktató munkát végeznek. Ők alkotják az intézmény nevelőtestületét, amely alapvetően határozza meg az intézmény tartalmi munkáját. Véleményt nyilvánítanak és javaslatot tehetnek az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyéb közalkalmazottak: A nevelő-oktató munkát közvetetten vagy közvetlen segítik. Az alkalmazotti közösséget illetve azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: Alsó tagozat: tagintézmény-vezető helyettes Felső tagozat tagintézmény-vezető Tanulószoba alsós munkaközösség vezető A technikai alkalmazottak munkáját a tagintézmény-vezető helyettes felügyeli. 8

9 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik A Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes, Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, vezetőségi tagok. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül a tagintézmény-vezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát a tagintézmény-vezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, elkészíti szervezeti szabályzatát, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, 9

10 képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzatát, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A nevelők közösségei A nevelőtestület Az iskola legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévi és tanév záró értekezlet, két havonta munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 %-a kéri, illetve ha azt a tagintézmény-vezető vagy a tagiskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban 10

11 dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend és az éves munkaterv,- - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók,- - a továbbképzési program elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás, - a tanulók fegyelmi ügyei, - a tagintézmény vezetői program szakmai véleményezése. 11 A nevelőtestület gyakorolja: - A tagintézmény vezető által a nevelőtestületre átruházott véleményezési hatásköröket. - Véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az iskolai működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására szakmai munkaközösségeket hozhat létre. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsós (1 4. osztály) munkaközösség o tagjai: az elsős és második, harmadik és negyedik osztályban tanító nevelők, Felsős munkaközösség o tagjai: felsős szaktanárok A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,

12 A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek vezetőit a tagintézmény-vezető egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik A tanulók közösségei a.) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal a tagintézmény-vezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. b.) A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. Döntési jogkört gyakorolnak a - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával- saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a minden évben a munkaterv tartalmazza. Saját tagjai közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. c.)az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői, valamint az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 12

13 Döntési jogkör: - A nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, - az anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Véleményezési jogkör: - az SZMSZ, a Pedagógiai Program, a Házirend elfogadásakor valamint módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a tagintézmény-vezető 5 éves időtartamra bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen a tagintézmény-vezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a tagintézmény-vezető felelős. A DÖK feladataink ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helységeit, berendezéseit. A DÖK véleményét a nevelőtestületi értekezleten a Diákönkormányzatot segítő nevelő képviseli, bizonyos témáknál a diákképviselő meghívható Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a tagintézmény-vezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett vizuál-, és hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 13

14 Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel. c.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tagintézmény-vezető o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, o a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, o az iskolai hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a diákkörök (szakkörök, sportkörök művészeti csoportok) tagjait vezetőik a foglalkozásokon tájékoztatják. A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítóknak, a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskolavezetéshez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel (lásd: Házirend 6.4). d.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tagintézmény-vezető: o a szülői szervezet választmányi ülésén minden alkalommal, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként egy alkalommal, az év eleji összevont szülői értekezleten, o az iskolai hirdető táblán keresztül, 14

15 o írásos tájékoztatók megküldésével az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskolavezetéséhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az iskolai szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről a tagintézmény-vezetőjétől, tagintézmény-vezető helyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott tagintézmény-vezetői, tagintézmény-vezető helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg és szabadon megtekinthető: az iskola irattárában (igazgató helyettesi - gazdasági) szobában, az iskola könyvtárában, nyomtatott és elektronikus formában, az iskola nevelői szobájában, nyomtatott és elektronikus formában, az iskola igazgatói szobájában, az iskola honlapján. A házirend nyilvános, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie és a rá vonatkozó pontokat be kell tartania. A házirendet a köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő 15

16 beiratkozáskor a szülővel meg kell ismertetni. 5. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény székhelyével: Sárisáp és Környéke Körzeti Általános Iskolával 2523 Sárisáp, Fő utca 97. A helyi oktatási intézmény vezetőjével és tantestületével: Csolnok és Környéke Egységes Tagóvoda- Bölcsőde, Aprófalva Tagóvoda - Bölcsőde, Annavölgy, Fő u. 1. A területileg illetékes szakszolgálattal: DOKI Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Dorog, Mátyás király u. 1. A területileg illetékes szakmai szolgálattal: Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény, Tatabánya, Fő tér 4. Az Országos Szlovák Önkormányzattal, Budapest, Fadrusz u. 11/a. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért a tagintézmény-vezető a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: 16 Sárisáp és Környéke Körzeti Általános Iskola tagintézményeivel (Dág, Úny), Az alábbi közművelődési intézményekkel: Erkel Ferenc Művelődési Ház, Annavölgy, Erkel Ferenc tér 2. Sziklai Sándor Művelődési Ház, Sárisáp, Malom u. 3. Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár Nyergesújfalu, Kossuth Lajos u. 69. Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Bányász Sport Egyesület, Annavölgy, Erkel Ferenc tér 1. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért a tagintézmény-vezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola érvényes partnerlistája rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn:

17 az annavölgyi rendelőintézet dolgozóival: Annavölgy, Sárisápi út 3. fogorvosi rendelő dolgozóival : Sárisáp, Fő út 123. és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. kapcsolattartás részletes módját a PP egészségnevelési programja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn: a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Dorog, Bécsi út 91. az iskolarendőrrel. Dorogi Rendőrfőkapitánysággal. Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának előadóival. a helyi Önkormányzat szociális és gyámügyi előadójával. Kapcsolatot tartunk még a gyermekétkeztetést biztosító céggel. A munkakapcsolat felügyeletéért a tagintézmény-vezető a felelős. A köznevelési törvény 24 (3) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. Nyitvatartás Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától délután óráig tart nyitva. A tagintézmény-vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban is nyitva tartható A vezetők, a pedagógusok és a tanulók benntartózkodási rendje a. Vezetők benntartózkodása Az intézményben a vezetők, vagy a vezetők által megbízott pedagógus tart ügyeletet munkanapokon ½ 8 órától 15 óráig. b, Pedagógusok benntartózkodása A benntartózkodás rendjét a mindenkori órarend illetve az éves munkatervben meghatá- 17

18 rozott tanórán kívüli tevékenységek határozzák meg. A pedagógusnak a foglalkozás kezdetének időpontja előtt legalább negyed órával meg kell jelennie. c, A tanulók benntartózkodása A benntartózkodás feltételeit a Házirend szabályozza. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén a tagintézmény-vezető vagy a tagintézmény-vezető helyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak a tagintézmény-vezető, távollétében a tagintézmény-vezető helyettes adhat írásos engedélyt. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc. A csengetések rendjét a Házirend tartalmazza. A tanulószobai csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és óráig tart. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanítói és tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Udvari ü. : gépkocsis bejárat Udvari ü. : kisház Udvari ü. : főbejárat Folyosós Étkeztetős (első és negyedik szünet) ; ebédlő A tanórán kívüli foglalkozásokat órától óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak a tagintézmény vezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése az igazgatóhelyettesi-gazdasági irodában történik 8 00 óra és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a tagintézmény vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet 18

19 hetente kell megszervezni Az épület használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak a tagintézmény-vezető adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a tagintézmény-vezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény területén gondatlanságból elkövetett kárt a károkozónak meg kell téríteni. Az iskola épületében, valamint a bejárati kapuktól 5 m-en belül dohányozni tilos! Tilos továbbá a reklámtevékenység! Ez alól kivételes esetben az iskola tagintézmény-vezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális, sport tevékenységgel függ össze Az épületben lévő helyiségek átengedése Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát díjazás ellenében ruházza át, a befolyt pénzösszegből az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az 19

20 adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével a tagintézmény vezetője dönt. 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: tanulószoba, habilitációs, rehabilitációs óra, logopédiai foglalkozás szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások A tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A felvétel módját a Házirend is tartalmazza. A tanulószoba működésének rendjét az alsó munkaközösség vezető és a tagintézmény-vezető helyettes állapítja meg és a házirendben rögzítik. A tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján, a tanulószobai nevelő engedélyével történhet. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra a tagintézmény-vezető vagy a tagintézmény-vezető helyettes adhat engedélyt Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés minden év májusában, a megerősítése tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a 20

21 felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére a tagintézmény vezetője adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a tagintézmény vezetője bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, erdei iskolák, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna) biztosít Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 21

22 Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros-tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: A Kistérségi- és az Oktatási Társulás iskoláinak -, Az Esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár -, A Dorogi Arany János Városi Könyvtár könyvtárosaival Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros-tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár az éves munkatervében rögzített módon tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok a teljes nyitva tartás alatt kölcsönözhetőek. 22

23 A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros - tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok, A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján a tagintézmény vezetője határozza meg. 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:

24 az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: 24 Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.

25 Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Tagintézmény-vezető: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Tagintézmény-vezető helyettes: o folyamatosan ellenőrzi a beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). A tagintézmény-vezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért a tagintézmény-vezető a felelős. 25

26 9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes, munkaközösség-vezetők, A tagintézmény-vezető az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközös-ségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 26

27 10. A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL ELVEI A tanulószobába tanévenként előre minden év szeptemberében, kell jelentkezni. A jelentkezés formáját a Házirend tartalmazza. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke tanulószobai elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. 11. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: heti öt testnevelés óra heti kettő sportköri foglalkozás, amely kiváltható sportszervezet által szervezett edzéssel Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 12. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A tanulók tanítási óráról való távolmaradását az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az osztálynaplóba az óra megkezdését követően. A tanulók havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, a tagintézmény-vezető engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat (hosszabb távolmaradás). 27

28 A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül. Amennyiben a felderítés során az osztályfőnök igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles 7 napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli betegség esetén pedig orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Orvosi igazolást csak az ellenőrzőbe írva, szülő által ellenjegyezve fogadhat el az osztályfőnök. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt (2 hét) nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos alábbi teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatába írásban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót a házirendben, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. (Házirend 12.1.) 28 Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha azt az igazolatlan mulasztás óta még nem tette meg. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szüleit. Amennyiben a tanuló egy tanítási évben tíz óránál többet mulaszt igazolatlanul az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni és az iskola vezetésének leadni. A tagintézmény vezetője erről értesíti a tanuló lakóhelye szerint