2. Melléklet. Mezőgazdasági és városi területekről származó diffúz tápanyagterhelés meghatározása

Átírás

1 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 2. Melléklet Mezőgazdaság és város területekről származó dffúz tápanyagterhelés meghatározása ÖKO Zrt.vezette Konzorcum ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Mezőgazdaság és város területekről származó dffúz tápanyagterhelés meghatározása Készítette: BME Víz Közmű és Környezetmérnök Tanszék ÖKO Zrt.vezette Konzorcum ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

3 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, A TANULMÁNY CÉLJA A DIFFÚZ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MODELLEK TÍPUSAI A MAGYARORSZÁGI DIFFÚZ TERHELÉSEK SZÁMÍTÁSÁRA JAVASOLT BECSLÉSI MÓDSZERT A MONERIS modell Szennyezés potencál elemzés A két módszer kombnálása Folyóbel anyagáramok számítása FÜGGELÉK IRODALOM

4 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Mezőgazdaság és város területekről származó dffúz tápanyagterhelés meghatározása (Kovács Ádám, Hont Márk, Clement Adrenne BME VKKT) 1. Bevezetés, a tanulmány célja A dffúz terhelésekből származó tápanyag emsszókat a év Nemzet Jelentésben alkalmazott kétlépcsős (nagyléptékű modell és terület érzékenység alapú kockázatbecslés) módszerrel, lletve a foszfor terhelés esetében annak tovább fejlesztett változatával készítettük. A számítás együtt kezel a felszín vzek potencáls terhelés forrásat (mezőgazdaság területeken felhalmozódó tápanyagok, szkkasztott szennyvzek) és a terjedést befolyásoló transzport mechanzmusokat (hdrológa, topográfa, talaj, stb.). Végeredményként a terhelések víztest vízgyűjtő léptékű abszolút becslését kapjuk (tehát nem csak a négy részvízgyűjtőre, hanem az összes víztest-vízgyűjtőre), a lefolyást közvetítő transzport útvonalak szernt bontásban, a mezőgazdaság és a város területekre elkülönítve. A számításnál külön kezeljük a mezőgazdaság és a város területeket. A továbbfejlesztés célja az volt, hogy a módszerrel forgatókönyveket tudjunk készíten a terhelés csökkenését célzó beavatkozások hatásanak előrejelzésére, függetlenül attól, hogy a beavatkozások a szennyezőanyagok forrás-készletét, vagy a terjedés útvonalakat módosítják. A víztest léptékben előálló terhelés értékek lehetővé teszk a vízmnőség hatások ugyanlyen léptékű számítását, a jelenleg terhelés helyzethez (lást a 12.2 feladat eredményet, 19. melléklet) és a jövőbel állapotra készített forgatókönyvekre egyaránt (baselne forgatókönyv, 3.2 feladat). Jelen tanulmányban első részében a számítás módszert smertetjük. Ezután bemutatjuk a végeredményeként elkészült terhelésbecslést és a dffúz szennyezés potencál térképeket (melyek alapját képezhetk a dffúz terhelés szempontjából érzékenynek mnősíthető területek kjelölésének). A év kockázat elemzés azt mutatta, hogy a dffúz tápanyagterhelés szempontjából a haza felszín vzek vonatkozásában a tápanyagformák közül a foszfor sokkal krtkusabb, mnt a ntrogén terhelés. Ezért most részletesen csak a foszfor terhelés meghatározásával foglalkozunk. A módszer és az eredmények a év Nemzet Jelentés háttértanulmányaban a ntrogénre s rendelkezésre állnak. 2. A dffúz terhelés meghatározásának módszere 2.1. A rendelkezésre álló modellek típusa A nem-pontszerű tápanyag emsszók meghatározása a jelenkor vízmnőség-szabályozás stratégák egyk kulcskérdése. Ugyanakkor ks vízgyűjtők esetén a dffúz terhelések számszerűsítése bonyolult feladat. Különféle matematka modelleket fejlesztettek k a dffúz terhelések meghatározására (Dongan and Huber, 1991; Jolánka et al., 1999; Novotny, 2003), melyek a megközelítés módjuk szernt emprkusak vagy fzka alapúak lehetnek. Az emprkus modellek nagyobb egyszerűsítéseket tartalmaznak és többnyre összevont paramétereket alkalmaznak. Ezek a modellek rendszernt nem hordoznak nformácót az emsszók térbel változékonyságáról. Az eredet kalbrácós tartományon kívül kterjesztésük jelentős bzonytalanságokat vhet az eredményekbe. Az lyen típusú eljárásokat legnkább a hosszú dejű átlagos emsszók nagyságrend becslésére használhatjuk. A modellek másk alapvető csoportját a fzka alapú eljárások képezk, melyek rendszernt dnamkusak és osztott paraméterűek. Elméletleg ezek a modellek alkalmasak legnkább a dffúz szennyezések számszerűsítésére a környezet folyamatok részletes leírása matt. 2

5 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Ugyanakkor e modellek alkalmazhatósága nagymértékben függ az adatok hozzáférhetőségétől. A módszerek legfőbb korlátja az adathány, míg a kevéssé smert környezet folyamatok leírása a bzonytalanságot növel (pl. tápanyag vsszatartás a terepen, a talajokban és a folyómederben). Következésképp a lépték lecsökkenése a nagyszámú leírandó folyamat és a megnövekedett adatgény matt sokszor megnövelhet a bzonytalanságot. A folyóbel anyagáramok szntén számíthatóak a mért vízhozam- ás tápanyag koncentrácó adatokból. Ugyanakkor vszont a montorng rendszereket rendszernt nem hosszú dejű és nagy frekvencájú mérések regsztrálására tervezk, így ezek sokszor nem alkalmasak az éves tápanyagterhelések megfelelő pontosságú kmutatására. Az állomások térbel sűrűsége s számos esetben elégtelen a ksebb vízgyűjtők anyagáramanak mérésére. Így, mnd a modellek, mnd a mérések alkalmazása nagyszámú vízgyűjtő esetén az adathány korlátozhatja a terhelések számítását A magyarország dffúz terhelések számítására javasolt becslés módszert Az eljárás két módszert kombnálásával számítja a ksvízgyűjtők foszforemsszót. Az egyk módszer a MONERIS modell (MOdellng Nutrent Emssons nto RIver Systems, Behrendt et al., 2000), amely egy nagyléptékű emprkus eljárás. A másk, egy szennyezés potencálelemzés, amely elem cella szntű és a vízgyűjtő jellemzők részletes térbel nformácón alapszk. A két módszer összekapcsolása lehetővé tesz az emsszók meghatározását valamenny cellára, azaz a nagyléptékű terhelések térbel eloszlása válk smertté. Itt kell megjegyezn, hogy a nagyléptékű emsszók számítására alkalmazott modell helyettesíthető más hasonló eljárással vagy amennyben rendelkezésre áll, mérés eredményekkel A MONERIS modell A MONERIS modellt közepes és nagy vízgyűjtők (100 km 2 -nél nagyobb terület) dffúz tápanyagterhelésenek meghatározása érdekében fejlesztették k. A modell összevont paraméterű, emprkus egyenletekből áll és hosszú dejű átlagos eredményeket szolgáltat. Alkalmazása részletes statsztka, mérés és rodalm adatokat és paramétereket, továbbá a vízgyűjtőket jellemző különféle dgtáls térképeket gényel. A modell kmenő eredménye sokév átlagos vízmérleg-elemek, tápanyag-emsszók és mederbel anyagáramok. A modell nem különböztet meg eltérő foszforformákat, az összes foszfor emsszót számítja. Az összes dffúz foszfor emsszó hat különböző forrás, ll. útvonal összegződésként keletkezk, nevezetesen a légkör külepedés, a felszín lefolyás, az erózó, a mesterséges drénrendszerek, a talajvíz és a város területek. Valamenny komponens esetén a megfelelő vízmérleg-elem (erózó esetén a lebegőanyag-áram) számára emprkus formula adott, majd ezek számára a jellemző foszfor koncentrácó defnálása történk. A talajok foszforkoncentrácója a mezőgazdaság területek foszformérleg-számításából következk. Az egyes terep transzport útvonalak mentén fellépő különböző vsszatartás folyamatok hatását a modell fgyelembe vesz (pl. az erodált talajszemcsék külepedése, az oldott foszfor adszorpcója a talajszemcséken). Végül az összes, a vízfolyásrendszerbe belépő emsszóból, emprkus mederbel vsszatartás összefüggéssel számítható a vízgyűjtők alsó szelvényének foszfor anyagárama. 3

6 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés A modellt skeresen alkalmazták (a mért anyagáramokkal elfogadható egyezést kaptak) a tápanyagemsszók számítására a Duna vízgyűjtőjén és a főbb mellékfolyók részvízgyűjtőn az es dőszakra (Schreber et al., 2003). A magyarország részesedés a teljes foszforemsszóból 2913 t P/év volt. Az egyes források közül a nem város területekről származó, erózós eredetű terhelés volt a legjelentősebb (lásd 1. táblázat). 1. táblázat. A magyarország összes éves átlagos dffúz foszforemsszó és komponensenként megoszlása az es peródusra. Emsszó komponens Nem város Város Összes t P/év % t P/év % t P/év % Felszín lefolyás Erózó Alaphozam Összes dffúz A Duna vízgyűjtőre történt skeres alkalmazásnak köszönhetően az ICPDR erősen támogatja a módszer használatát, és javaslatként szerepel a modellezéssel foglalkozó nagy projektek eredménye között (lásd a 12. mellékletben közölt, nemzetköz tapasztalatokat összefoglaló tanulmányt). A módszer számos előnye mellett azonban van egy hatalmas akadálya annak, hogy közvetlenül nem alkalmas a VKI-hez szükséges terhelés becslések céljára. A számítás térbel léptéke ugyans nem tesz lehetővé az km2-nél ksebb területekre történő emsszó becslést. Ennek az a magyarázata, hogy ennél ksebb léptékben nem állnak rendelkezésre azok a kndulás (statsztka) nformácók, melyek a számításokhoz szükségesek Szennyezés potencál elemzés A fent probléma megoldására egy újfajta közelítést alkalmaztunk, melynek során a nagy és közepes vízgyűjtő léptékű emsszó becslés eredményét ndrekt módon, vsszaosztottuk a víztest szntű elemzésekhez szükséges területekre. A szétosztás alapját az un. szennyezés érzékenység potencál meghatározása képezte. Ennek során nem azt számítjuk, hogy egy adott, ks területről mekkora a ténylegesen elmozduló szennyezés mennysége, hanem annak valószínűségét határozzuk meg, hogy a dffúz szennyezés szempontjából meghatározó tényezők összessége mlyen mértékben van jelen. Ezeket a tényezőket érzékenység faktoroknak neveztük (pl. erózós hajlam, tápanyagban telített talaj, stb.), és ezen faktoroknak a szorzatából állítottuk elő az un. terület érzékenység térképeket. A számításokat dgtáls térképek felhasználásával, térnformatka rendszerben végeztük. Ez lehetővé tette, hogy a Moners vízgyűjtőknél jóval ksebb léptékben, gyakorlatlag cella sznten végezzünk számításokat. A szennyezés potencál elemzés három lépcsőben történt. Az első fázs az alaptérképek összegyűjtése, ll. elkészítése. Különféle dgtáls alaptérképeket használtunk fel a magyarország vízgyűjtők jellemzésére. A másodk fázsban, kndulva az alaptérképekből, elsőrendű potencáltérképeket hoztunk létre, melyek a fő transzportfolyamatokhoz (felszín lefolyás, erózó, alaphozam), ll. az ezek által szállított foszfor mennységéhez kötődnek. A harmadk fázsban az elsőrendű potencáltérképekből másodrendű potencáltérképeket határoztunk meg, melyek már a fő emsszó komponensekre vonatkoznak. 4

7 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Adatgyűjtés és az alaptérképek elkészítése. Hét, az ország területét teljesen lefedő dgtáls alaptérkép nformácót használtunk fel az emsszók számításához, melyeket különböző adatállományok térképesítésével nyertünk (lásd 2. táblázat). A terepmodellből (MH katona térképe) mnden cellára lejtésértéket származtattunk. A talajtípusokra az AGROTOPO adatbázst, a területhasználatra a CORINE2000 adatbázst használtuk. A pontadatokat hordozó térképeknél a pontszerű nformácókat nterpolácóval kterjesztettük a környező területekre. A statsztka adatokat a földrajz elhelyezkedésnek megfelelően a mezőgazdaság (műtrágyahasználat, termésmennységek), ll. a burkolt város (csatornázatlan lakosság) területekhez rendeltük hozzá, majd ezekből számítottuk az átlagos foszfortöbbletet. 2. táblázat. Az emsszószámításhoz felhasznált alapadatok. Adat Típus Időntervallum Dgtáls terepmodell 50x50 m rasztertérkép - Talajtípus 1: polgontérkép - Területhasználat 1: polgontérkép - Ksvízgyűjtők 1: polgontérkép - Humusztartalom Ponttérkép 1990 Felvehető foszfortartalom Ponttérkép 1990 Csapadékmennység Ponttérkép Műtrágyahasználat, termésmennység Megye statsztka adat Lakosszám, csatornázottság Település statsztka adat 2000 Az átlagos foszfortöbblet a mezőgazdaság területek hosszú dejű éves átlagos foszformérlege, a humusz mneralzácója (Netsch et al., 2002) és a talajok felvehető foszfortartalma alapján (mezőgazdaság területeken), a csatornázatlan laksűrűség és a fajlagos lakosság foszforkbocsátás alapján (nem csatornázott város területeken, Schreber et al., 2003) és a légkör foszforkülepedés ráta alapján (egyéb területeken, Schreber et al., 2003) számolható. A foszfortöbblet mértéke: SUR P C = PD E C ( 1 Θ ) ns, Atm j Pav, j S, E P, av, R Pop Mn C Hum, 4 Z E S Atm R + E OM C Atm R C P ρs szántóföld területnél csatornázatlan város területnél egyébterületnél (1) ahol SUR : az átlagos foszfortöbblet az -edk cellában [kg P ha -1 év -1 ], P j : az átlagos hosszúdejű megye mezőgazdaság foszfortöbblet a j-edk megyében [kg P ha -1 év -1 ], C Pav,j : az átlagos hozzáférhető foszforkoncentrácó a talajban, a j-edk megyében [mg P kg -1 ], C Pav, : a hozzáférhető foszforkoncentrácó a talajban, az -edk cellában [mg P kg -1 ], C Hum, : a humusztartalom a talajban, az -edk cellában [%], R OM-C : a szervesanyag-szén arány [0.58], R C-P : a szén-foszfor arány [0.01], ρ S : a talaj sűrűsége [2700 kg m -3 ], Θ S, : a talaj poroztása [m 3 m -3, lásd Függelék 4. és 6. táblázat], R Mn : az év átlagos mneralzácós arány [0.02], Z S : a felső talajréteg vastagsága [0.3 m], E Atm : az éves átlagos foszforkülepedés a légkörből [ 0.4 kg P ha -1 év -1 ], PD ns : a csatornázatlan lakossűrűség az -edk cellában [fő ha -1 ], E Pop : a fajlagos lakosság foszforkbocsátás [2 g fő -1 nap -1 ]. Az átlagos hosszúdejű, megye mezőgazdaság foszfortöbblet a megye statsztka adatok és a mezőgazdaság növények átlagos tápanyagfelvétele (Schreber et al., 2003) alapján: 5

8 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés (2) Pj = FERT j PROD j ahol FERT j : az átlagos hosszúdejű szervetlen műtrágyával bevtt foszfor mennység a j-edk megyében [kg P ha -1 év -1 ], PROD j : az átlagos hosszúdejű terméssel elvont foszfor mennység a j-edk megyében [kg P ha -1 év -1 ]. Az egységes parametrzálás érdekében a különböző térbel felbontású térképeket egységesen 200x200 m élhosszúságú rasztertérképekké konvertáltuk át. A térképek jellemző dőntervalluma s különböző volt, azonban mnthogy a szétosztás számításához relatív értékeket használtunk és feltételeztük, hogy a fennálló relatív különbségek érvényesek a vzsgált peródusra s, a térképek között fennálló dőbel eltéréseket elhanyagoltuk. A számításhoz végül a következő nyolc alaptérképeket használtuk fel (a generált alaptérképeket a Függelék ábrá mutatják be): Domborzat térkép; Lejtéstérkép; Talajtérkép; Területhasználat térkép; Vízgyűjtőtérkép; Humusztartalom térkép; Foszfortöbblet térkép; Csapadéktérkép. Elsőrendű szennyezés potencál térképek. Az alaptérképek nformácó alapján tíz elsőrendű potencáltérképet hoztunk létre. Mndegyk potencáltérkép relatív, 0 és 1 között értékekkel rendelkezk. A számadattal nem rendelkező térképeket (pl. talajtípus, területhasználat) megfelelő paraméterekkel töltöttük fel a szakrodalom alapján (lásd lejjebb). Azokban az esetekben, amkor a potencáltérkép több alaptérkép kombnácójaként állt elő, a kombnácós függvény számára megfelelő szakrodalm egyenleteket használtunk (lásd lejjebb). Az alaptérképek és az elsőrendű potencál térképek között kapcsolatrendszert az 1. ábra szemléltet. Az elsőrendű potencál térképek az alábbak: Felszín lefolyás potencál térkép a lejtés mértékétől, ll. a talaj és a területhasználat típusától függő lefolyás tényező alapján (Batelaan and Woldeamlak, 2004). A lefolyás tényező mértéke: CRact, I s I as 1, CRpot, CPs, w, ( 1 as ) 1 CRpot, CPw, = (3) ahol C Ract, : az aktuáls lefolyás tényező az -edk cellában [mm a -1 ], a s : a nyár féléves és a teljes év csapadékmennység aránya [0.6], I s, : a nyár féléves ntercepcó és a nyár féléves csapadékmennység aránya az -edk cellában [%, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], C Rpot, : a potencáls lefolyás tényező az -edk cellában [-, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], C Ps, : a nyár féléves lefolyást okozó és a teljes nyár féléves csapadékmennység aránya az -edk 6

9 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés cellában [-, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], I w, : a tél féléves ntercepcó és a tél féléves csapadékmennység aránya az -edk cellában [%, lásd Függelék 1. és 6. táblázat], C Pw, : a tél féléves lefolyást okozó és a teljes tél féléves csapadékmennység aránya az -edk cellában [-, lásd Függelék 1. és 6. táblázat]. Domborzat Lejtés Felszín lefolyás Eróz ó Oldott P felszín lefolyással Oldott P felsz. lef. Mag yarország összes nem város P emsszó mnden komponensre Talajtípus Területhasználat Beszvárgás Csapadék Átvtel tényező Partkulált P erózóval Oldott P alaphozammal Part. P erózó Oldott P alaphozam Csapadék Ks vízgyűjtők Dúsulás ráta Partkulált P konc. a talajban Oldott P konc. a talajban Oldott P város lefolyással Partkulált P város lefolyással Ks vízgyűjtők Oldott P vár. lef. Part. P vár. lef. Összes P emsszó Foszfortöbblet Humusztartal om Oldott P konc. a város lefolyásban Part. P konc. a város lefolyásban Oldott P alaphozammal Oldott P alaphozam Mag yarország összes város P emsszó mnden komponensre Jelmagyarázat Alaptérkép Nem város másodrendű potencál térkép (rel.) Cellaszntű nem város emsszó térkép (absz.) Ks vízgyűjtő szntű összes emsszó térkép (absz.) Els őrendű potencál térkép Város másodrendű potencál térkép (rel.) Cellaszntű város emsszó térkép (absz.) A lefolyás potencál: 1. ábra. A szennyezés potencál elemzés módszertan sémája. C Ract, POT SR, = C (4) Ract,max ahol POT SR, : a lefolyás potencál az -edk cellában [-], C Ract,max : a legnagyobb lefolyás értéke [-]. 7

10 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 2. ábra: Lefolyás potencáltérkép. Erózós potencál térkép a lejtés és a humusztartalom mértékétől, ll. a talaj és a területhasználat típusától függő erózós tényező alapján, az Unverzáls Talajveszteség Egyenlet paramétere szernt (Netsch et al., 2002; Novotny, 2003). Az erózós tényező mértéke: C = K LS CM SP Er, (5) ahol C er, : az erózós tényező az -edk cellában [-], K : a talaj erodbltás tényezője az -edk cellában [-, lásd Függelék 2. és 6. táblázat], LS : a lejtőszög-lejtőhossz tényező az -edk cellában [-], CM : a növényfedettség tényező az -edk cellában [-, lásd Függelék 2. és 6. táblázat], P : az erózó ellen védekezés tényezője az -edk cellában [-, lásd Függelék 2. és 6. táblázat]. A lejtőszög-lejtőhossz tényező a következő: LS m 2 ( S S Dcell = ) 22.1 (6) ahol D cell : a cella rácsmérete [200 m], S : a cella lejtőszöge az -edk cellában [%], m : a lejtőhossz hatványktevője a lejtőszög függvényében az -edk cellában [-, lásd Függelék 3. és 6. táblázat]. 8

11 Az erózós potencál: Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés C Er, POT Er, = C (7) Er,max ahol POT Er, : az erózós potencál az -edk cellában [-], C Er,max : a legnagyobb erózós tényező értéke [-]. 3. ábra: Erózós potencáltérkép. Beszvárgás potencál térkép a talajok telített hdraulka vezetőképessége alapján (Rawls et al., 1993; Batelaan and Woldeamlak, 2004). A beszvárgás potencál: K Sat, POT Re, = K (8) Sat,max ahol POT Re, : a beszvárgás potencál az -edk cellában [-], K Sat, : a telített hdraulka vezetőképesség az -edk cellában [mm óra -1, lásd Függelék 4. és 6. táblázat], K Sat,max : a legnagyobb telített hdraulka vezetőképesség értéke [mm óra -1 ]. Csapadék potencál térkép a hosszúdejű éves átlagos csapadékmennységek alapján. A csapadék potencál: P POTP, = (9) P max 9

12 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés ahol POT P, : a csapadék potencál az -edk cellában [-], P : az éves átlagos csapadékmennység az -edk cellában [mm a -1 ], P max : a legnagyobb csapadékmennység [mm a -1 ]. 4. ábra: Beszvárgás potencáltérkép. Oldott ll. partkulált talaj foszforkoncentrácó potencál térképek a Langmur-zoterma szernt a talajok agyag- és humusztartalmának, valamnt ph értékének függvényében, továbbá a foszfortöbblet alapján (Novotny, 2003). Az oldott foszfor koncentrácója a talajréteg anyagmérleg-egyenlete alapján: CDP, ρs = ( 1 Θ ) S, Q0, b ΘS, 2 ΘS, b SUR b Z S + + ρs ( 1 Θ ) S, Q0, b + ΘS, SUR b S b SUR Z + 4 Θ, S Z S 2 ΘS, b (10) ahol C DP, : a talajban évente átlagosan feleslegben lévő oldott foszfor koncentrácója az -edk cellában [µg L -1 ], Q 0, : az adszorbeált foszfor maxmáls értéke az -edk cellában [µg g -1 ], b : az adszorpcós energa tényezője az -edk cellában [L µg -1 ]. 10

13 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Az adszorpcós maxmum értéke: Q 0, CClay, CHum, = (11) ahol C Clay, : az agyagtartalom a talajban, az -edk cellában [%, lásd Függelék 4. és 6. táblázat]. Az adszorpcós energa koeffcens a következő: ph 3 = ( CClay, CHum, 10 b ) (12) ahol ph : a talaj ph értéke az -edk cellában [%, lásd Függelék 4. és 6. táblázat]. A partkulált foszfor koncentrácója az zoterma alapján: C PP, Q0, b C DP, = 1+ b C (13) DP, ahol C PP, : a talajban évenként átlagosan feleslegben lévő partkulált foszfor koncentrácója az -edk cellában [µg g -1 ]. A partkulált foszfor felhalmozódása a talajban: C PPtot, C = Q PP, 0, T akku C Hum, C R Hum, OM C R OM C R C P R C P ha ha C C PP, PP, T T akku akku < Q Q 0, 0, (14) ahol C PPtot, : a talajban felhalmozódó partkulált foszfor mennysége az -edk cellában [µg g - 1 ], T akku : az akkumulácós dő [40 év]. Az oldott foszfor éves felhalmozódása a talajban: C DPtot, C DP, ha CPP, Takku < Q0, ( C ) S ( Θ S ) = + PP, Takku Q0, ρ 1 CDP, ha CPP, Takku Q0, Q0, Θ S Takku CPP, (15) ahol C DPtot, : a talajban évenként felhalmozódó oldott foszfor mennysége az -edk cellában [µg g -1 ]. 11

14 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Az oldott, feleslegben lévő foszforkoncentrácó potencál: C DPtot, POT DP, = C (16) DPtot,max ahol POT DP, : az oldott foszfor koncentrácó potencál az -edk cellában [-], C DPtot,max : a legnagyobb oldott foszforkoncentrácó értéke [µg L -1 ]. A partkulált, feleslegben lévő foszforkoncentrácó potencál: C PPtot, POT PP, = C (17) PPtot,max ahol POT PP, : a partkulált foszfor koncentrácó potencál az -edk cellában [-], C PPtot,max : a legnagyobb partkulált foszforkoncentrácó értéke [µg L -1 ]. Lebegőanyag transzmsszós potencál térkép a maxmáls magasságkülönbség és a legnagyobb terep lefolyás úthossz aránya alapján (Ouyang and Bartholc, 1997). A transzmsszós tényező számítása ksvízgyűjtő-léptéken történt, az egyes ksvízgyűjtőkön belül a cellák transzmsszós képességét azonosnak feltételeztük. A transzmsszós tényező mértéke: Z max, k 3 log SDR = + k log 10 TL (18) f max, k ahol SDR k : a transzmsszós tényező a k-adk részvízgyűjtőn [-], Z max,k : a legnagyobb magasságkülönbség a k-adk részvízgyűjtőn [m], TL fmax,k : a legnagyobb terep lefolyás úthossz a k-adk részvízgyűjtőn [m]. A terepen megtett út mértéke: TL f max, k = S max, k fk (19) ahol S max,k : a vízgyűjtő kfolyás pontjától való legnagyobb távolság a k-adk részvízgyűjtőn [m], f k : a terepen megtett út arányát kfejező faktor (0 és 1 között értékkel) a k-adk részvízgyűjtőn [-]. 12

15 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 5. ábra: Oldott foszfor potencáltérkép. 6. ábra: Partkulált foszfor potencáltérkép. A lefolyás hossz meghatározása a vízgyűjtő alakjából történt, közelítő módon. Konvex alakú ksvízgyűjtők esetén (ez általában azt jelent, hogy csak egy vízfolyás van a vízgyűjtőben) egy egyszerű geometra számítással a konkrét lefolyás vszonyok smerete nélkül becsülhető a mederben, ll. a terepen megtett út mértéke. 13

16 A faktor számítás módja: Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés f k 2 Ak = 3 π S (20) aver, k ahol A k : a k-adk részvízgyűjtő területe [m 2 ], S aver,k : a vízgyűjtő kfolyás pontjától való átlagos távolság a k-adk részvízgyűjtőn [m]. A lebegőanyag transzmsszós potencál: POT = SDR k SDR, ( k) SDR (21) k,max ahol POT SDR, : a lebegőanyag transzmsszós potencál az -edk cellában a k-adk részvízgyűjtőn belül [-], SDR k,max : a legnagyobb transzmsszós tényező értéke [-]. 7. ábra: Átvtel tényező potencáltérkép. Foszfor feldúsulás potencál térkép a talaj agyagtartalma és az átlagos terep lefolyás úthossz aránya alapján (Novotny, 2003). A feldúsulás ráta számítása ksvízgyűjtő-léptéken történt, az egyes ksvízgyűjtőkön belül a cellák feldúsulás mértékét azonosnak feltételeztük. 14

17 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés A feldúsulás ráta mértéke: Cclay, k ER = k 2 exp TL 5 aver, k 10 (22) ahol ER k : a feldúsulás ráta a k-adk részvízgyűjtőn [-], C clay,k : az átlagos talaj agyagtartalom a k-adk részvízgyűjtőn [%], TL faver,k : az átlagos terep lefolyás úthossz a k-adk részvízgyűjtőn [m]. TL faver, k = Saver, k fk (23) ahol S t a medren kívül, terepen megtett átlagos lefolyás hossz a k-adk részvízgyűjtőn [m], S max,k : a vízgyűjtő kfolyás pontjától való legnagyobb távolság a k-adk részvízgyűjtőn [m], f a mederben megtett út arányát kfejező faktor (0 és 1 között értékkel) a k-adk részvízgyűjtőn [-]. A foszfor feldúsulás potencál: POT = ER k ER, ( k) ER (24) k,max ahol POT ER, : a foszfor dúsulás potencál az -edk cellában a k-adk részvízgyűjtőn belül [-], ER k,max : a legnagyobb dúsulás ráta értéke [-]. 8. ábra: Foszfor dúsulás potencáltérkép. 15

18 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Oldott és partkulált, város foszfor koncentrácó potencál térképek a város területhasználat formák alapján (Novotny, 2003). A város lefolyásra jellemző oldott foszfor koncentrácó potencál (csak burkolt város területhasználat esetén): C DPurb, POT DPurb, = C (25) DPurb,max ahol POT DPurb, : a város oldott foszfor koncentrácó potencál az -edk cellában [-], C DPurb, : a város oldott foszfor koncentrácó az -edk cellában [g m -3, lásd Függelék 5. és 6. táblázat], C DPurb,max : a legnagyobb város oldott foszfor koncentrácó értéke [g m -3 ]. A város lefolyásra jellemző partkulált foszfor koncentrácó potencál (csak burkolt város területhasználat esetén): C PPurb, POT PPurb, = C (26) PPurb,max ahol POT PPurb, : a város partkulált foszfor koncentrácó potencál az -edk cellában [-], C PPurb, : a város partkulált foszfor koncentrácó az -edk cellában [g m -3, lásd Függelék 5. és 6. táblázat], C PPurb,max : a legnagyobb város partkulált foszfor koncentrácó értéke [g m -3 ]. Másodrendű potencál térképek. A másodrendű potencál térképeket az elsőrendű térképek megfelelő szorzataként állítottuk elő (lásd 1. ábra). Ezek a térképek már a fő emsszókomponensekre vonatkoznak. Hat különböző másodrendű térképet hoztunk létre, melyek a fő transzportfolyamatok (felszín lefolyás, erózó és felszín alatt lefolyás) és a forrásterületek (város és nem város területek) szernt térnek el egymástól. A másodrendű potencál térképek a következőek: Nem város területek (csak nem burkolt cellák): Oldott foszforemsszó potencál felszín lefolyás által a felszín lefolyás-, a csapadék- és a talaj oldott foszfor koncentrácó potencáltérképek szorzataként: POT, DP _ SR, = POTSR, POTP, POTDP (27) ahol POT DP_SR, : az oldott foszfor emsszó (felszín lefolyással) potencál az -edk cellában [- ]. Partkulált foszforemsszó potencál erózó által az erózó-, a csapadék-, a talaj partkulált foszfor koncentrácó-, a lebegőanyag transzmsszós tényező- és a foszfor feldúsulás potencáltérképek szorzataként: POT, PP _ ER, = POTER, POTP, POTPP, POTSDR, POTER (28) 16

19 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés ahol POT DP_SR, : a partkulált foszfor emsszó (erózóval) potencál az -edk cellában [-]. Oldott foszforemsszó potencál felszín alatt lefolyás által a beszvárgás-, a csapadék- és a talaj oldott foszfor koncentrácó potencáltérképek szorzataként: POT, DP _ BF, = POTRe, POTP, POTDP (29) ahol POT DP_BF, : az oldott foszfor emsszó (alaphozammal) potencál az -edk cellában [-]. Város területek (csak burkolt város cellák): Oldott foszforemsszó potencál város lefolyás által a felszín lefolyás-, a csapadék- és a város lefolyás oldott foszfor koncentrácó potencáltérképek szorzataként: POT, DP _ UR, = POTSR, POTP, POTDPurb (30) ahol POT DP_UR, : az oldott foszfor emsszó (város lefolyással) potencál az -edk cellában [-]. Partkulált foszforemsszó potencál város lefolyás által a felszín lefolyás-, a csapadékés a város lefolyás partkulált foszfor koncentrácó potencáltérképek szorzataként: POT, PP _ UR, = POTSR, POTP, POTPPurb (31) ahol POT PP_UR, : a partkulált foszfor emsszó (város lefolyással) potencál az -edk cellában [-]. Oldott foszforemsszó potencál város felszín alatt lefolyás által a beszvárgás-, a csapadék- és a talaj oldott foszfor koncentrácó potencáltérképek szorzataként: POT, DP _ URBF, = POTRe, POTP, POTDP (32) ahol POT DP_URBF, : az oldott foszfor emsszó (város alaphozammal) potencál az -edk cellában [-] A két módszer kombnálása A két módszer összekapcsolásával a másodrendű potencál térképek relatív cellaértékehez abszolút számértékeket rendeltünk. A MONERIS modell által számított nagyléptékű emsszó komponensek értéket a másodrendű potencálértékek szernt súlyozással cellaszntre osztottuk szét. A szétosztás általános képlete valamenny komponensre a következő: 17

20 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés e n, = mn = 1 E tot, n POT n, POT n, 10 A 3 cell ahol e n, : az -edk cellánál az n-edk terheléskomponens értéke [kg P ha -1 év -1 ], E tot,n : az n- edk terheléskomponens értéke az országra (teljes emsszó a nagyléptékű modellszámításból) [t P év -1 ], POT n, : az -edk cella n-edk terheléskomponensre vonatkozó potencál faktora a megfelelő másodrendű potencáltérkép alapján [-], n: az adott terheléskomponens sorszáma (1-6 között) [-], : az adott cella sorszáma [-], m n : az adatot tároló cellák száma az n-edk másodrendű potencál térképen [-], A cell : az elem cellák területe [4 ha]. A szétosztás eredményeként valamenny cellára, mndegyk komponensre abszolút emsszó értékeket kaptunk (komponenstérképek). Ezután az egyed cellákat részvízgyűjtőkbe rendeztük és az azonos részvízgyűjtőbe eső cellaértékeket komponensenként összegeztük. Az összegzés általános képlete valamenny komponensre: m k, n E k, = e, (34) n = 1 n ahol E k,n : az n-edk terheléskomponens értéke a k-adk részvízgyűjtőre [kg P ha -1 év -1 ], m k,n : a k-adk részvízgyűjtőre eső, adatot tároló cellák száma az n-edk terheléskomponens térképen [-]. Az összegzés után tovább forrás-, vagy nyelőtagokkal nem számoltunk, azaz az oldott foszfor terep transzportja (felszín lefolyás, ll. alaphozam) során foszforvsszatartást nem vettünk fgyelembe. Az erózós eredetű emsszók esetén pedg ez azért nem volt szükséges, mert a transzmsszós tényezőre, ll. a dúsulás rátára vonatkozó potencáltérképek létrehozásával a terep vsszatartás, ll. dúsulás hatását már bevttük a számításokba. Utolsó lépésként a vízgyűjtőkre számított hat emsszó komponens összegzésével azok összes dffúz foszforterhelését határoztuk meg: 6 DE = (35) k E k, n n= 1 ahol DE k : az összes dffúz foszforterhelés értéke a k-adk részvízgyűjtőre [kg P ha -1 év -1 ]. A számított emsszókat komponensenként, ll. az összegzett emsszókat a ábrák szemléltetk. A felszín oldott foszfor emsszók és 0.3 kg P ha -1 év -1 értékek között változnak. A ks adszorpcós kapactású és nagy lefolyás hányadú területek rendelkeznek nagy fajlagos emsszókkal. A felszín partkulált foszforemsszók jelentk a legnagyobb hányadot az összes emsszóból. Ez megfelel a foszfor környezet vselkedésének, azaz a felszín, erózó által bemosódásnak. Az értékek 0.01 és 8 kg P ha -1 év -1 értékek között mozognak. Elsősorban a nagy lejtésű, nagy adszorpcós kapactású területek járulnak hozzá legnagyobb mértékben a terhelésekhez. Végül a felszín alatt oldott terheléseknél ( kg P ha -1 év -1 ) a ks adszorpcós kapactású, nagy beszvárgás ntenztású térségek rendelkeznek számottevő kbocsátással. (33) 18

21 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Folyóbel anyagáramok számítása Az emsszók kontrollálása érdekében azokat mederbel anyagáramokká konvertáltuk. Ehhez tovább hatásokat kellett fgyelembe venn. A regsztrált pontszerű kbocsátások esetén a kfolyó szennyvíz mért mennységének és foszforkoncentrácójának szorzataként kalkuláltuk az emsszót: 6 ( PQ PC ) = 1 n, j, j 10 n j= 1 PE (36) ahol PE : az -edk pontszerű szennyezőforrás kbocsátásának értéke [t P év -1 ], PQ,j : az -edk pontszerű szennyezőforrás elfolyó szennyvízhozama a j-edk regsztrált napon [m 3 s -1 ], PC,j : az -edk pontszerű szennyezőforrás elfolyó foszforkoncentrácója a j-edk regsztrált napon [g m -3 ], n: az adott dőszakban regsztrált napok száma [-]. 9. ábra: Vízgyűjtők fajlagos oldott felszín foszforemsszója ( ). 19

22 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 10. ábra: Vízgyűjtők fajlagos partkulált felszín foszforemsszója ( ). 11. ábra: Vízgyűjtők fajlagos oldott felszín alatt foszforemsszója ( ). 20

23 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 12. ábra: Vízgyűjtők fajlagos összes dffúz foszforemsszója ( ). Nem regsztrált források esetén a szennyvíztelepekhez csatlakozó lakosegyenérték, a fajlagos, lakosegyenértékre vetített foszforkbocsátás és az adott telepen alkalmazott technológa eltávolítás hatásfoka (Somlyódy et al., 2002) alapján becsültük az emsszót: X 100 P, 6 PE = EPop N PE, (37) ahol N PE, : az -edk pontszerű szennyezőforráshoz csatlakozó lakosegyenérték [fő], X P, : az - edk pontszerű szennyezőforrásnál alkalmazott tsztítás technológa hatásfoka [%]. A számított pontszerű kbocsátásokat végül a részvízgyűjtőkhöz rendeltük és mennységüket összegeztük: m = k PE k PE = 1 (38) ahol PE k : az összes pontszerű foszforterhelés értéke a k-adk részvízgyűjtőre [t P év -1 ], m k : a k-adk vízgyűjtőre eső pontszerű források száma [-]. Mnthogy egy patak vagy folyó több különböző szakasza s önálló víztestként szerepelhet, a vízgyűjtő topológának megfelelően az egyes részvízgyűjtőket fel kellett fűzn és a pontszerű és dffúz emsszókat eszernt kellett göngyölítve összegezn (emsszók abszolút értéket lásd ábrák). Mután a foszfor nem teknthető konzervatív anyagnak, a mederbel transzport során lejátszódó vsszatartás folyamatokat s számítan kellett. A mederbel vsszatartást egy 21

24 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés egyszerű elsőrendű egyenlettel vettük fgyelembe (Campbell and Edwards, 2001). A mederbel foszfor fluxus tetszőleges kfolyás pontra a következőképp alakul: L [( D j + Pj ) = n ( k s j ) j= 1 exp ] (39) ahol L : a számított foszfor anyagáram az -edk részvízgyűjtő kfolyás pontjánál [t a -1 ], DE j : az összes dffúz emsszó a j-edk részvízgyűjtőn a kfolyás pont felett [t a -1 ], DP j : az összes pontszerű emsszó a j-edk részvízgyűjtőn a kfolyás pont felett [t a -1 ], s j : a teljes mederbel lefolyás úthossz a j-edk részvízgyűjtőtől az -edk kfolyás pontg [m], n: a részvízgyűjtők száma az -edk kfolyás pont felett [-], k: a konstans foszfor vsszatartás modell parameter [m -1 ]. A számított fluxusok ellenőrzésére a regsztrált, montorng állomással rendelkező kfolyás pontokon a mért vízhozam és foszforkoncentrácó szorzataként kalkuláltuk az anyagáramot: Qaver _ ds,, = 1 n meas meas,, j meas,, j 10 Qaver _ qual, n j = 1 6 ( Q C ) L (40) ahol L meas, : a mért foszfor anyagáram az -edk részvízgyűjtő kfolyás pontjánál [t P év -1 ], Q aver,ds, : az átlagos vízhozam az összes mért vízhozam adatból [m 3 s -1 ], Q aver,qual, : az átlagos vízhozam a vízmnőséggel együttesen mért vízhozam adatokból [m 3 s -1 ], Q meas,,j : a mért vízhozam az -edk részvízgyűjtő kfolyás pontjánál a j-edk regsztrált dőpontban [m 3 s -1 ], C meas,,j : a mért foszforkoncentrácó az -edk részvízgyűjtő kfolyás pontjánál a j-edk regsztrált dőpontban [g m -3 ], n: az adott dőszakban regsztrált, együttes vízhozam és vízmnőség mérések száma [-]. Az ellenőrzést 50 montorng állomásra hajtottuk végre, melyek megfelelő adatsűrűséggel rendelkeztek. A modellparamétereket a kalbrácó során úgy állítottuk be, hogy a lehető legjobb egyezést érjük el a mért értékekkel. A kalbrácót követően r 2 = 0.8 korrelácót találtunk a mért és számított anyagáramok között. Fgyelembe véve a folyamatok bonyolultságát, a nagylétékű emsszós adatok, a becslés módszer és a mérés adatok fennálló bzonytalanságat, a becsült és mért értékek elfogadható módon lleszkednek, az eltérések nem számottevőek. A kalkulált anyagáramokat a 16. ábra szemléltet. Jól látható, hogy a fő folyókon lefelé haladva növekednek a szállított fluxusok (0.01 és 3500 t P a -1 értékek között változnak). Elvégezve a mérlegszámítást az ország területére, a három fő kfolyás pontnál (Duna, Tsza és Dráva) a klépő anyagáramok összege 4910 t P a -1. Az országos teljes emsszó értéke 7280 t P a -1 (ebből 4367 t P a -1 volt a pontszerű kbocsátás). A különbség (2370 t P a -1 ) a magyarország vízrendszer foszforvsszatartása, am mntegy egyharmados hatékonyságot mutat. 22

25 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 13. ábra: Vízgyűjtők éves átlagos összes dffúz foszforemsszója ( ). 14. ábra: Vízgyűjtők éves átlagos összes pontszerű foszforemsszója ( ). 23

26 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 15. ábra: Vízgyűjtők éves átlagos összes foszforemsszója ( ). 16. ábra: Éves átlagos mederbel foszfor anyagáramok a vízgyűjtők alsó szelvényénél ( ). 24

27 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 25

28 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 3. Függelék 1. ábra. Víztestek és vízgyűjtők. 2. ábra. Éves átlagos csapadékmennység. 26

29 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 3. ábra. Domborzat vszonyok. 4. ábra. Lejtésvszonyok. 27

30 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 5. ábra. Fzka talajtípusok. 28

31 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 6. ábra. Területhasználat típusok. 29

32 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 7. ábra. Talajok humusztartalma. 8. ábra. Talajok éves átlagos foszfortöbblete. 30

33 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 1. táblázat. Lefolyás tényezők értéke. Kód1 Kód2 Kód3 C Rpot I S I W C Ps C Pw Kód1 Kód2 Kód3 C Rpot I S I W C Ps C Pw , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 0,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 10,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, , ,0 30,0 0,09 0, ,0225 0,0 0,0 0,09 0, ,0250 0,0 0,0 0,09 0, ,4500 0,0 0,0 0,09 0, ,5000 0,0 0,0 0,09 0, ,4800 0,0 0,0 0,09 0, ,5500 0,0 0,0 0,09 0, ,5300 0,0 0,0 0,09 0, ,6000 0,0 0,0 0,09 0, ,5800 0,0 0,0 0,09 0, ,6500 0,0 0,0 0,09 0, ,5800 0,0 0,0 0,09 0, ,6500 0,0 0,0 0,09 0, ,5800 0,0 0,0 0,09 0, ,6500 0,0 0,0 0,09 0, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1,00 31

34 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 1. táblázat. Lefolyás tényezők értéke (folyt.). Kód1 Kód2 Kód3 C Rpot I S I W C Ps C Pw Kód1 Kód2 Kód3 C Rpot I S I W C Ps C Pw , ,0 0,0 0,15 0, , ,0 0,0 0,62 0, , ,0 0,0 0,15 0, , ,0 0,0 0,62 0, , ,0 0,0 0,15 0, , ,0 0,0 0,62 0, , ,0 0,0 0,15 0, , ,0 0,0 0,62 0, , ,0 0,0 0,15 0, , ,0 0,0 0,62 0, , ,0 0,0 0,15 0, , ,0 0,0 0,62 0, , ,0 0,0 0,15 0, , ,0 0,0 0,62 0, , ,0 10,0 0,15 0, , ,0 10,0 0,62 0, , ,0 10,0 0,15 0, , ,0 10,0 0,62 0, , ,0 10,0 0,15 0, , ,0 10,0 0,62 0, , ,0 10,0 0,15 0, , ,0 10,0 0,62 0, , ,0 10,0 0,15 0, , ,0 10,0 0,62 0, , ,0 10,0 0,15 0, , ,0 10,0 0,62 0, , ,0 10,0 0,15 0, , ,0 10,0 0,62 0, , ,0 30,0 0,15 0, , ,0 30,0 0,62 0, , ,0 30,0 0,15 0, , ,0 30,0 0,62 0, , ,0 30,0 0,15 0, , ,0 30,0 0,62 0, , ,0 30,0 0,15 0, , ,0 30,0 0,62 0, , ,0 30,0 0,15 0, , ,0 30,0 0,62 0, , ,0 30,0 0,15 0, , ,0 30,0 0,62 0, , ,0 30,0 0,15 0, , ,0 30,0 0,62 0, ,0275 0,0 0,0 0,15 0, ,0300 0,0 0,0 0,62 0, ,5500 0,0 0,0 0,15 0, ,6000 0,0 0,0 0,62 0, ,6000 0,0 0,0 0,15 0, ,6500 0,0 0,0 0,62 0, ,6500 0,0 0,0 0,15 0, ,7000 0,0 0,0 0,62 0, ,7000 0,0 0,0 0,15 0, ,7500 0,0 0,0 0,62 0, ,7000 0,0 0,0 0,15 0, ,7500 0,0 0,0 0,62 0, ,7000 0,0 0,0 0,15 0, ,7500 0,0 0,0 0,62 0, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, ,8000 0,0 0,0 1,00 1,00 32

35 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 1. táblázat. Lefolyás tényezők értéke (folyt.). Kód1 Kód2 Kód3 C Rpot I S I W C Ps C Pw Kód1 Kód2 Kód3 C Rpot I S I W C Ps C Pw , ,0 0,0 0,95 0, ,0325 0,0 0,0 0,95 0, , ,0 0,0 0,95 0, ,6500 0,0 0,0 0,95 0, , ,0 0,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 0,95 0, , ,0 0,0 0,95 0, ,7500 0,0 0,0 0,95 0, , ,0 0,0 0,95 0, ,8000 0,0 0,0 0,95 0, , ,0 0,0 0,95 0, ,8000 0,0 0,0 0,95 0, , ,0 0,0 0,95 0, ,8000 0,0 0,0 0,95 0, , ,0 10,0 0,95 0, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 10,0 0,95 0, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 10,0 0,95 0, ,6000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 10,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 10,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 10,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 10,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 30,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 30,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 30,0 0,95 0, ,7000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 30,0 0,95 0, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 30,0 0,95 0, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 30,0 0,95 0, ,8000 0,0 0,0 1,00 1, , ,0 30,0 0,95 0, ,8000 0,0 0,0 1,00 1,00 33

36 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés 2. táblázat. Erózós tényezők értéke. 34

37 Vállalkozás szerződés a Víz Keretrányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázs. 3. Előrehaladás Jelentés Kód1 Kód2 Kód3 Kód4 K CM SP Kód1 Kód2 Kód3 Kód4 K CM SP ,05 0,575 0, ,05 0,500 0, ,03 0,575 0, ,03 0,500 0, ,02 0,575 0, ,02 0,500 0, ,05 0,575 0, ,05 0,500 0, ,03 0,575 0, ,03 0,500 0, ,02 0,575 0, ,02 0,500 0, ,05 0,575 0, ,05 0,500 0, ,03 0,575 0, ,03 0,500 0, ,02 0,575 0, ,02 0,500 0, ,05 0,575 0, ,05 0,500 0, ,03 0,575 0, ,03 0,500 0, ,02 0,575 0, ,02 0,500 0, ,05 0,575 0, ,05 0,500 0, ,03 0,575 0, ,03 0,500 0, ,02 0,575 0, ,02 0,500 0, ,05 0,575 0, ,05 0,500 0, ,03 0,575 0, ,03 0,500 0, ,02 0,575 0, ,02 0,500 0, ,05 0,575 1, ,05 0,500 1, ,03 0,575 1, ,03 0,500 1, ,02 0,575 1, ,02 0,500 1, ,05 0,010 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,010 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,010 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,010 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,010 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,010 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,010 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,010 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,010 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,010 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,010 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,010 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,010 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,010 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,010 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,010 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,010 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,010 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,010 1, ,05 0,0001 1, ,03 0,010 1, ,03 0,0001 1, ,02 0,010 1, ,02 0,0001 1, ,05 0,003 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,003 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,003 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,003 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,003 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,003 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,003 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,003 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,003 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,003 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,003 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,003 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,003 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,003 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,003 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,003 0, ,05 0,0001 0, ,03 0,003 0, ,03 0,0001 0, ,02 0,003 0, ,02 0,0001 0, ,05 0,003 1, ,05 0,0001 1, ,03 0,003 1, ,03 0,0001 1, ,02 0,003 1, ,02 0,0001 1,0 35