2012. évi... törvény 2012 MÁJ 15. A törvény hatály a

Átírás

1 , ivatai'a évi... törvény 2012 MÁJ 15. Magyarországon január 1-je és december 31-e között lezajlott járványo s gyermekbénulást túlélő betegek anyagi kárpótlásáró l Az Országgyűlés a Gyermekbénuláson Átesett Betegek életkörülményeinek javítása és azon emberfeletti erőfeszítések elismerése érdekében, amelyeket a Gyermekbénuláson Átesett Betegek annak érdekében fejtettek ki, hogy Magyarország hasznos, megbecsült állampolgárai lehessenek a következő törvényt alkotja : A törvény hatály a 1. E törvény alapján kárpótlásra jogosult minden olyan él ő magyar állampolgár, aki január He és december 31-e között járványos gyermekbénulásban betegedett meg, és a megbetegedése idején magyarországi lakóhellyel rendelkezett. A kárpótlási igény érvényesítés e 2. (1) Az 1. szerint kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Átesett Beteg november 1. és május 31. között nyújthatja be kárpótlás iránti kérelmét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal). (2) A kérelemhez mellékelni kell vagy a Gyermekbénuláson Átesett Betegnél már meglév ő, vagy a Magyar Honvédség Honvédkórház Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézete álta l kiállított, a BNO 91-es kódot is feltüntető, eredeti (vagy közjegyz ő által hitelesített) igazolást, a betegség fennállásáról. (3) A Hivatal a kérelmek teljesíthetőségével kapcsolatban a közigazgatási eljárás é s szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szerint jár el, azzal, hogy az ügyintézési határid ő a kérelem benyújtásától számított hatvan nap, amelyet a Hivatal vezetője egy ízben legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthat a Gyermekbénuláson Ateset t Beteg személyes vizsgálata céljából. (4) A személyes vizsgálat időpontjáról és helyéről a Hivatal vezetője minősített postai küldeményben értesíti a Gyermekbénuláson Átesett Beteget. (5) Amennyiben a Gyermekbénuláson Átesett Beteg a személyes vizsgálata céljából a Hivatal előtt rajta kívülálló okok miatt megjelenni nem tud, és ezt a személyes vizsgála t időpontjától számított nyolc napon belül, hitelt érdemlően igazolja, úgy a Hivatal vezet ője a vizsgálat elvégzésére, a határnap megjelölésével kijelöli a Gyermekbénuláson Atesett Bete g lakóhelye szerint illetékes szakrendelést.

2 (6) Mind az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása, mind pedig a (4 ) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása tekintettel az (5) bekezdésben írottakra i s jogvesztéssel jár. (7) A mulasztás miatt igazolásnak nincs helye. (8) Amennyiben a Hivatal a kérelmet teljesíthet őek találja, erről határozatot hoz, amelynek egy-egy példányát, egyidejűleg megküld minősített postai küldeményként a a) Gyermekbénuláson Átesett Betegnek, és a b) Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban : MÁK), továbbá az c) Államháztartásért felel ős minisztériumnak. (9) Amennyiben a Hivatal a kérelmet nem találja magalapozottnak, err ől határozatot hoz, amelynek egy példányát megküldi minősített postai küldeményben a Gyermekbénuláson Atesett Beteg részére. A kárpótlást kizáró okok 3. Nem nyújthat be anyagi kárpótlás iránti kérelmet az a kárpótlásra egyébként jogosul t Gyermekbénuláson Átesett Beteg, aki a járványos gyermekbénulással kapcsolatban fennáll ó egészségi állapotára tekintettel akár a Magyar Államtól, akár az Európai Unió más államátó l ilyen jogcímen részesült már anyagi kárpótlásban. A kárpótlás összege és kifizetése, valamint adómentesség e 4. (1) Az e törvény szerinti kárpótlás kötelez ő legkisebb összege (a továbbiakban: Kötelező Legkisebb Összeg), valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Atesett Bete g esetében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított január 1-t ől érvényes bruttó személyi alapbér kötelez ő legkisebb összegének (a továbbiakban: Minimálbér) huszonötszörös összege. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a) 50%-kal emelkedik, amennyiben a I. Hivatal megállapítása szerint, vagy II. Gyermekbénuláson Átesett Betegnél már meglév ő, és becsatolt igazolás Hivatal által történt - jóváhagyása alapján, vagy III. a Magyar Honvédség Honvédkórház Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet e által kiállított igazolás - Hivatal által történt - jóváhagyása alapján a Gyermekbénuláson Atesett Beteg egészségkárosodásának mértéke 50% nál nagyobb, de 100 %-nál kevesebb, és b) 100%-kal emelkedik, amennyiben a Gyermekbénuláson Átesett Bete g egészségkárosodásának mértéke 100%-os mértékű.

3 (3) A Kötelező Legkisebb Összeg valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Ateset t Beteget alanyi jogon illeti meg. Az (1) illetve a (2) bekezdésben megállapított összeg a jogosult döntésétől függ ően egy összegben, vagy életvégig tartó járadék formájában kerül kifizetésre. (4) A Hivatal által hozott jogerős határozat alapján járó kárpótlási összeg kifizetését a MÁ K vagy a Gyermekbénuláson Átesett Beteg lakóhelye szerint illetékes Megyei igazgatóság a végzi, a Hivatal által hozott jogerős határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül. (5) A Hivatal által hozott jogerős határozat alapján járó kárpótlási összeg folyósítását a MÁK vagy a Gyermekbénuláson Átesett Beteg lakóhelye szerint illetékes Megyei igazgatóság a végzi, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától számított visszamenő hatállyal. Felhatalmazó rendelkezé s 5. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény alapján indítható kárpótlási eljárás és a kárpótlás folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. Módosuló rendelkezések 6. (1) Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 33. (2) bekezdésének jelenlegi pontjai pontokra módosulnak, ezzel egyidej űleg a bekezdés új 42. ponttal egészül ki : [(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illet őleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások.] 36. az európai területi együttm űködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás ; 37. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, fels őoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központ i költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapításár a irányuló eljárás ; 38. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony els ő létesítésére irányuló eljárás ; 39. a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatás i eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat ; 40. a hitelszerződésből ered ő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természete s személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár álta l a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás ; 41. a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás. 42. Gyermekbénuláson átesett betegek kárpótlására irányuló eljárás.

4 (2) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 6.1. pontjának c) alpontjának helyébe a következ ő rendelkezés lép : [6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap] c) kártalanításként (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdek ű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést, ideértve a gyermekbénuláson átesett betegek kárpótlását is, Hatálybalépés E törvény november 1-jén lép hatályba és a következő napon hatályát veszti. 7.

5 INDOKOLÁS Általános Indokolás Az utóbbi hat évtized során az egymást váltó történelmi korszakokban a különböz ő állami intézkedések elmaradása, (pl. a Gyermekbénuláson Átesett Betegek számára nélkülözhetetle n rehabilitáció elmaradása, ill. a nem kell ő, vagy kés ői volta) alapjaiban befolyásolta a Gyermekbénuláson Átesett Betegek egészségi állapotát, hozzájárult az egészségü k visszafordíthatatlan károsodásához. A károsodás a Gyermekbénuláson Átesett Betegek egészségét, fizikai állapotát érint ő állapotromlás megel őzésének elmaradása folytán jött létre. A kár egyfel ől az érintettek leromlott (és immár végleges és visszafordíthatatlanul egyr e romló) fizikai és egészségi állapotában, elnehezült életviszonyaiban, kilátástalan élethelyzetében nyilvánul meg, másfel ől abban, hogy mivel 1977 és 2000 között a Magyar Állam jogsértő magatartása következtében nem volt a betegségcsoportra szervezett célzott rehabilitáció, nem volt megelőzhető az említett állapotromláson túl pl. a betegség utóhatásaként jelentkező post-polio syndroma (röviden : PPS.) jellemző tünetei a következ ők: Pl. 1. túlzott fáradékonyság, 2. izomgyengeség, 3. izom és ízületi fájdalom, 4. alvászavar, 5. érzéstelenítésre, hidegre és fájdalomra való fokozott érzékenység, 6. nyelési és légzési nehézségek), amely tovább rontotta a betegek egészségi állapotát, életminőségét. Az emberi élethez és méltósághoz való jog alkotmányos alapelv lényege éppen az, hogy a z államnak az általános ellátási kötelezettsége alapján biztosítania kell az egészséghez való jog, és az emberhez méltó megélhetéshez szükséges ellátásra való jogosultsághoz való jo g megvalósítását, pl. a konkrét esetben azáltal, hogy speciális rehabilitáció s intézmény(ek)et, stb. állít fel, és működtet. Az évi népszámláláskor a fogyatékos személyek létszámának felmérésére is sor került, és ezek az adatok ebben az időben már ismertek voltak. Ezen adatok szerint a fogyatékos személyek száma összességében fő volt, ami a népesség 3,5%-át jelentette. Az évi népszámlálás megállapítása szerint a fogyatékos személyeknek 40%-a, azaz fő volt testi fogyatékos mozgássérült. A mozgássérültek közül pedig kb fő volt az, aki a járványos gyermekbénulásnak köszönhette állapotát. Az állam kötelezettségei különös tekintettel arra, hogy az "emberi élet és méltósá g védelme" és a "szociális biztonsághoz való jogosultság" érvényesülése alkotmányo s követelmény más dimenzióba kerülnek akkor, ha a szokványos szociális és egészségügy i gondok között olyan esetek bukkannak fel, amelyeknél a megélhetési feltételek valamelyi k elemének (pl. a megfelel ő anyagi háttér) hiánya miatt a Gyermekbénuláson Átesett Betegek

6 emberi méltóság a is közvetlen veszélybe kerülhet. Ilyenkor a Gyermekbénuláson Atesett Betegek állapotromlásával összefüggésben bekövetkezett károsodást elismer ő államnak erkölcsi kötelessége, hogy intézkedései által, vagy elmaradt intézkedései miatt okozot t károsodások elszenved őit anyagi kárpótlásban létesítse, mivel az elszenvedett károsodáso k ma már nem gyógyíthatók. Részletes indokolás Az I. -hoz A kárpótlás személyi hatályát azokra a jelenleg is él ő magyar állampolgárokra indokol t kiterjeszteni, akik jelenleg is magyarországi lakosok, illetve azokra, akik a megbetegedésü k idején magyarországi lakosok voltak. A 2. -hoz A megbetegedés időpontjának és fennállásának igazolása mellett az egészségkárosodá s mértékének bizonyítása is szükséges a kárpótlás megítéléséhez, összegének megállapításához, melyhez a szakvéleményt az illetékes Orvos Szakért ői Szerv adja meg. Az igényérvényesítés a Ket. szabályainak szükségszer ű speciális szabályokkal módosított alkalmazásával történhet. A 3. -hoz Aki a betegséggel összefüggésben más módon korábban már részesült valamifél e kárpótlásban, nem tarthat igényt újabb kárpótlásra, hiszen méltánytalan és indokolatlan voln a egyeseket kétszeres kárpótlásban részesíteni. A 4. -hoz A betegség következményei nagyon nehezen fej ezhetők ki pénzben; az ország teljesít őképességét is figyelembe véve méltányos kárpótlási mérték meghatározása szükséges. A törvény-tervezet 4. (1) bekezdésben írottak szerint a Kötelez ő Legkisebb Össze g valamennyi kárpótlásra jogosult Gyermekbénuláson Átesett Beteg részére alanyi jogon jár. A 4. (2) bekezdésben írott korrekció összegét a számítások megkönnyítése érdekében a Gyermekbénuláson Atesett Beteg egészsége károsodásának a mértékéhez köti szem el őtt tartva, hogy az egészség-károsodás mértéke objektív módon befolyásolja, hatványozotta n rontja a Gyermekbénuláson Atesett Beteg társadalmi részvételi lehet őségeit. Az 5. -hoz A törvény szerinti eljárások november 1-jén történ ő megkezdéséig szükséges az eljárási részletszabályok kormányrendeleti szinten történ ő kidolgozása. A 6. -ho z Az igényérvényesítés annak tárgyára tekintettel illetékmentes, illetve adómentes. A javaslat az Illetéktörvény módosított szakaszában található kodifikációs hibát is javítja.

7 A 7. -hoz A jogszabály elegend ő felkészülési id őt kíván biztosítani a jogalkalmazó szervek számára a törvényben meghatározott jogintézmény bevezetésére, ezért a hatálybalépést november 1. napjára tolja el, emellett deregulációs rendelkezést tartalmaz.

8 országgyűlési képviselő Képviselői önálló indítvány Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján benyújtjuk a Magyarországon január 1-je és december 31-e között lezajlott járványos gyermekbénulást túlélő betegek anyagi kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indokolását csatoljuk. Budapest, május :~. Tisztelettel : Dr. Gyenes! r. Kiss Sándor országgyűlési k = v,..e országgyűlési képvisel ő JOBBIK Magyarországert Mozgalom JOBBIK Magyarországért Mozgalom