NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET"

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 144. sz. Témavezető: Lados Mihály Készült: Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa megbízásából INTELLIGENS KISTÉRSÉGEK LÉTREHOZÁSA GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYÉBEN A FELÜLVIZSGÁLT STATISZTIKAI RENDSZERBEN II. KÖTET Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése Győr, szeptember.

2 Témavezető: Lados Mihály MTA RKK NYUTI, Győr Közreműködők: Barsi Boglárka MTA RKK NYUTI, Győr Csizmadia Zoltán MTA RKK NYUTI, Győr Edelényi Béla MTA RKK NYUTI, Győr Lados Mihály MTA RKK NYUTI, Győr Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI, Győr Rab János MTT, Győr Kóbor Szabolcs MTT, Győr Szerkesztette: Csizmadia Zoltán MTA RKK NYUTI, Győr Grosz András MTA RKK NYUTI, Győr Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítők engedélyével lehetséges.

3 Tartalomjegyzék i Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 1 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK... 2 VIZSGÁLATI TERÜLETEK... 4 A VIZSGÁLT INTÉZMÉNYEK INFORMÁCIÓS- ÉS KOMMUNIKÁCIÓS JELLEMZŐI A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ÉS AZ INTERJÚK ADATAI ALAPJÁN... 4 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ELLÁTOTTSÁG ALAPVETŐ JELLEMZŐI... 4 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK JELLEMZŐI A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KIADÁSOK JELLEMZŐI A HUMÁNERŐFORRÁS ÁLLOMÁNY JELLEMZŐI AZ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ÉS GÁTLÓ TÉNYEZŐK HOGYAN NÖVELHETI A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE AZ INTÉZMÉNY FUNKCIÓINAK EGYRE HATÉKONYABB ELLÁTÁSÁT A KÖVETKEZŐ NÉHÁNY ÉVBEN TERVEZETT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI FEJLESZTÉSEK JELLEMZŐI A TELEHÁZAK MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK... 40

4 ii Tartalomjegyzék Ábrajegyzék 1. ábra Van-e az intézményben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában intézménytípusonként) ábra Van-e az kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként) ábra Van-e a kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) ábra Van-e a kistérségben? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) ábra Van-e a kistérségben.? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok) ábra A személyi számítógépek előfordulási valószínűsége korcsoportonként ábra Az egy és a legfeljebb két éves PC-k előfordulási valószínűsége intézményi bontásban ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok nélkül ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok ábra Van-e Internet elérést biztosító PC, kistérségenként ábra Hiányos az intézmény informatikai felszereltsége? (Az igen válaszok aránya %- os formában intézménytípusonként) ábra Hiányos az intézmény informatikai felszereltsége? (Az igen válaszok aránya %- os formában kistérségenként) Táblázatjegyzék 1. táblázat A minta reprezentativitása kistérségenként és intézménytípusonként* táblázat Hány darab személyi számítógép működik Önöknél? táblázat PC darabszám kistérségi bontásban táblázat Az első személyi számítógép beszerzése táblázat A számítástechnikai eszközállomány jellemzői összesített formában és intézményi bontásban táblázat A számítástechnikai kiadások nagysága 2000-ben és 2001-ben, a teljes mintában és a három intézménytípusban táblázat Fejlesztésre, karbantartásra nem fordító intézmények aránya táblázat A számítástechnikai eszközökre fordított önerőből és támogatásokból származó átlagos összeg, kistérségenként táblázat A számítástechnikai eszközökre fordított átlagos összeg, kistérségenként táblázat Számítástechnikai kiadások növekedése (%) táblázat Teleházak, telekunyhók kistérségenként... 34

5 Tartalomjegyzék iii Mellékletek jegyzéke 1. melléklet Pályázati lehetőségek és az egyéb támogatások melléklet Hatékonysági faktorok és gátak melléklet Hogyan növelheti a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése az intézmény funkcióinak egyre hatékonyabb ellátását? melléklet A következő 5 évre tervezett számítástechnikai jellegű fejlesztések melléklet Interjúvázlat a kistérségi megbízottak és menedzserek részére melléklet Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Településfejlesztési Kistérsége melléklet Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás melléklet Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása melléklet Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása melléklet Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás melléklet Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége melléklet Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása melléklet Rábcatorok Településeinek Regionális fejlesztési Társulása melléklet Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása melléklet Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása melléklet Tóközi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása melléklet Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás melléklet Teleházas interjúvázlat melléklet KIME Teleház, Koroncó melléklet Börcsi Teleház melléklet Bezenyei és Papréti Gyereház melléklet Pannonhalmi Teleház melléklet Összefoglaló a megyei kistérségi honlapokon tett látogatások alapján melléklet Kiegészítő interjúk: oktatási és könyvtári helyzetkép Győrben és Sopronban melléklet Kérdőívek

6

7 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 1 Bevezetés 2002 júniusában postai úton kiküldött kérdőíves felmérési módszert alkalmazva kérdeztük meg Győr-Moson-Sopron megye közoktatási intézményeit, kultúrházait és könyvtárait arról, hogy jelenleg milyen a szervezetük, intézményük informatikai jellegű felszereltsége, kihasználtsága, finanszírozási háttere, milyen fejlesztési célokat szeretnének megvalósítani, hol ütköznek gátakba, akadályokba az ilyen irányú törekvéseik során, mivel úgy véljük, hogy elsősorban ezek azok az intézmények, melyek a települések információs társadalomba való bekapcsolódását elősegíthetik. A kérdőíves vizsgálat mellett a megyei területfejlesztési társulások térség- és vidékfejlesztési menedzsereivel (5 17. melléklet), valamint az egyes teleházak vezetőivel ( melléklet), illetve Győr és Sopron esetében a Polgármesteri Hivatal oktatási ügyekben érintett vezetőjével, és a megyei könyvtár igazgatójával (24. melléklet) készített interjúk is segítettek az elemzés elkészítésében. Az empirikus vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a lehető legfrissebb információk alapján mutassuk be a három intézményi formához sorolható szereplők informatikai eszközök és szolgáltatások terén elért eddigi fejlesztési törekvéseit. A rendelkezésünkre álló adatok alapján összehasonlíthatóvá válnak az iskolák, kultúrházak és könyvtárak adatai megyei és kistérségi bontásban is. A tanulmány egyrészt áttekinti a kérdőíves válaszok mögött rejlő információk legfontosabb megyei alapjellemzőit, megpróbálja feltárni a három intézménytípus számítástechnikával kapcsolatos paramétereinek, attitűdjeinek és jövőbeli céljainak előzetesen feltételezett differenciáltságát. Ezen kívül részletesen tárgyalja ugyan ezeknek a jellemzőknek a kistérségi szintű, városi-vidéki eltéréseit.

8 2 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése Módszertani megjegyzések A vizsgálati alanyok nem személyek, hanem intézmények voltak. Mindegyik intézményi forma esetében külön kérdőívet készítettünk, mely tartalmazott egy mindenkinél alkalmazható egységesített kérdésblokkot, és egy specifikus, csak az adott intézményi forma esetén használható részt is (25. melléklet). A kérdőívek kiküldéséhez a megyében működő intézmények címlistáit használtuk fel. A közoktatási intézmények elérhetőségi adatai az Oktatási Minisztérium honlapján szereplő Az összes nevelésioktatási intézmény igazgatási székhely szerinti címjegyzéke című fájlból származnak (www.om.hu/kozoktatas), a művelődési intézmények adatait a Magyar Művelődési Intézetben Lipp Márta kutatási osztályvezető bocsátotta a rendelkezésünkre, és felhasználtuk a Könyvtárak Nyilvános Jegyzékét is (www.nkom.hu/infoteka/konyv). A kérdőíveket az említett címjegyzékben szereplő összes intézménynek kiküldtük (136 db könyvtárnak, 78 db művelődési intézménynek és 149 db általános, illetve középiskolának). Egyedül az oktatási intézményeknél szűkítettük le a teljes vizsgálati sokaságot, Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár iskolái kimaradtak a felmérésből, mivel az itt működő iskolák száma és számítástechnikai paraméterei eltorzították volna a felmérést. Ezekben a városokban a polgármesteri hivatok oktatási irodájának vezetőivel készítettünk interjúkat, melyben részletesen kifejtették a városban működő oktatási intézmények alapvető informatikai jellemzőit. Az összes kiküldött kérdőívből (363db) 127 érkezett vissza, mely 35%-os visszaküldési arányt jelent. 50 könyvtár (37%-os visszaküldési arány), 29 művelőséi központ (37%-os kitöltési ráta) és 48 iskola (32%-os arány) esetében érkezett vissza megfelelően kitöltött kérdőív. A hasonló vizsgálatok során megfigyelt 20%-os visszaérkezési valószínűséghez képest tehát jóval nagyobb arányban érkeztek elemezhető válaszok, ami növeli a felmérés megbízhatóságát, de persze nem beszélhetünk teljes körű reprezentativitásról. A visszaküldési arányokat kistérségenként is megvizsgáltuk (1. táblázat), 32 és 39% között mozog a válaszoló intézmények száma, ami nagyjából hasonló kitöltési hajlandóságra utal mindegyik térségben. A Zirci kistérségben hat olyan település van, amelyik csatlakozni fog Győr-Moson- Sopron megyéhez: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány.

9 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 3 Ezért az információs és kommunikációs jellemzők vizsgálatát kiterjesztettük az itt működő iskolákra, könyvtárakra és kultúrházakra is. Az általunk használt címlisták alapján négy településen működik könyvtár (Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Sikátor, Veszprémvarsány), három településen működik általános iskola (Bakonyszentlászló, Románd, Veszprémvarsány). A kiküldött kérdőívekre a csupán a bakonyszentlászlói könyvtár, illetve a szintén bakonyszentlászlói, valamint a romándi iskola válaszolt. Az információk hiányában nem tudunk megfelelő reprezentativitást biztosító adatokat közölni a csatlakozásra váró településekről, és ezért a kistérségi szintű összehasonlítás során önálló tényezőként a legtöbb változó vizsgálatkor nem szerepeltek. A megyére vonatkozó összesített mutatók, és az intézménytípusok összehasonlításakor megjelenő adatok esetében természetesen szerepelnek a vizsgálati mintában. A kistérségek bemutatásakor azonban a jelenlegi állapotok bemutatása miatt csak az elemzésünk elkészültekor az adott térséghez tartozó településeket vettük figyelembe, a három intézmény bevonása nem módosította volna szignifikánsan a kapott adatokat. 1. táblázat A minta reprezentativitása kistérségenként és intézménytípusonként* KSH Kistérségek Az intézmény típusa Összesített Könyvtár Kultúrház Iskola adatok Győri kistérség Minta Sokaság Visszaküldési arány 29% 40% 37% 34% Soproni kistérség Minta Sokaság Visszaküldési arány 36% 35% 44% 39% Mosonmagyaróvári kistérség Minta Sokaság Visszaküldési arány 26% 47% 27% 32% Kapuvári kistérség Minta Sokaság Visszaküldési arány 50% 25% 25% 32% Csornai kistérség Minta Sokaság Visszaküldési arány 44% 33% 31% 36% Tét-pannonhalmi kistérség Minta Sokaság Visszaküldési arány 36% 50% 27% 33% Összes kistérség Minta Sokaság Visszaküldési arány 37% 37% 32% 35% * A kistérségi reprezentativitási táblázat nem tartalmazza a jelenleg Zirci kistérséghez tartozó csatlakozni kívánó településekről visszaérkezett válaszokat ( két könyvtárról és egy iskoláról van szó.)

10 4 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése Vizsgálati területek Az önkitöltős kérdőívekben a legtöbb kérdés zárt struktúrájú volt, mely a különböző szintű vizsgálati dimenziók megfelelő numerikus összehasonlítását teszi lehetővé. A felmérésben rákérdeztünk (1) a számítástechnikai beruházások kezdőpontjára, (2) a fejlesztések ütemére, (3) a jelenlegi eszközállomány kor szerinti összetételére, (4) az internet és az intranet hálózat adottságaira, (5) az utóbbi néhány évben kifizetett fejlesztési összegekre (fontosnak tekintjük az önerő és a támogatási, pályázati forrás pontos elkülönítését), (6) a fejlesztési törekvések dinamikájára és esetleges ingadozásaira. Néhány nyitott kérdést is szerepeltettünk, melyek lehetőséget biztosítottak a rövid egyéni vélemények, vagy szervezeti stratégiák, filozófiák kifejtésére is olyan témák kapcsán, melyek nagyon nehezen ragadhatóak meg a számok nyelvén. Az egyik legfontosabb kérdés (1) a számítástechnikai beruházások pályázati hátterének a megvilágítása, milyen mozgáspályák állanak rendelkezésre az érintett intézményekben, (2) kifejtették a válaszolók az is, hogy az informatikai technológiák, eszközök és szolgáltatások fokozódó intenzitású beépítése a mindenapi munkába milyen formában növelheti a hatékonyságot, és (3) megfogalmazták azt is, hogy a következő öt évben milyen jellegű számítástechnikai fejlesztési terveken gondolkodnak és ezek az alternatívák milyen pénzügyi és humán jellegű erőforrásokat igényelhetnek. A szervezeti adottságok feltérképezéséhez olyan adatokra kérdeztünk rá, mint az alkalmazotti állomány létszáma, számítástechnikai ismerete (dokumentált képesítéssel), nyelvtudása, az intézmények által nyújtott szolgáltatások köre, színvonala. A vizsgált intézmények információs- és kommunikációs jellemzői a kérdőíves felmérés és az interjúk adatai alapján Elemzésünk első felében az alapvető infokommunikációs jellemzőket, ellátottsági mutatókat vizsgáltuk. Le kell szögeznünk azonban, hogy az információs társadalomban való aktív részvételnek csak szükséges, de nem elégséges feltétele a megfelelő infrastrukturális eszközállomány. Az infrastruktúra megléte ugyanis önmagában nem ösztönöz annak használatára. Ehhez oktatás, képzés, a potenciális felhasználók mobilizálása, a technológia megfelelő szolgáltatásokká alakítása szükséges. A számítástechnikai ellátottság alapvető jellemzői A megyében működő oktatási és kulturális intézmények számítástechnikai ellátottságát három mutatóval jellemezhetjük a vizsgálat kiinduló szakaszában: (1) rendelkeznek-e személyi számítógéppel, (2) szervergéppel, (3) és belső intranet hálózattal. Az intézményi feladatok és szolgáltatások során alkalmazott PC-állomány létére vonat-

11 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 5 kozó információk alapján két részre tudjuk osztani a vizsgálati mintában szereplő intézményeket. A szervergépre utaló kérdés lényegileg arról nyújt információt, hogy működnek-e olyan személyi számítógépek az intézményekben, melyek vagy egy egységes belső hálózatban működnek, vagy csak egyszerűen egy központi gépre vannak rákötve. A három mutató a számítástechnikai eszközállomány eltérő fejlettségi szintjére utal a hálózati jellegű informatikai rendszerek kiépítése és üzemeltetése szempontjából. A 127 megkérdezett intézmény 66%-a működtet legalább egy személyi számítógépet. 28%-uknál üzemel szervergép és 14 %-uk esetében az intranet hálózat kiépítése is megtörtént. A lakossági PC-ellátottság arányaihoz viszonyítva természetesen kedvezőbb helyzetben vannak az intézményi szereplők, ennek ellenére elgondolkodtató, hogy az intézmények egyharmadában egyetlen egy számítógép sem segíti a feladatok hatékonyabb ellátását. A belső számítógépes hálózatok megjelenése természetesen jóval kisebb arányban figyelhető meg, amelyet sok esetben ma még indokolhat a kistelepüléseken az intézmények (főleg a kultúrházak, és esetleg a könyvtárakra gondolunk) kisebb mérete és korlátozottabb feladatköre és az ehhez kapcsolódó kevesebb számítógép. Mindhárom mutatóban jelentős eltérések figyelhetőek meg a különböző intézménytípusok között is (1. ábra). A legkedvezőbb helyzetben a közoktatási intézmények vannak. A kérdőívre válaszoló oktatási intézmények mindegyikében működik személyi számítógép, több mint kétötödükben van szervergép is, és 17%-uk beszámolt intranethálózatról. Sokkal kedvezőtlenebb képet mutatnak a könyvtárak és a kultúrházak. A könyvtárak 58%-ban és a kultúrházak 46%-ban egyetlen egy személyi számítógép sem működik. Ebből következően, az iskolák kivételével a felmérésbe bevont intézményi kör fele egyáltalán nem elemezhető a számítástechnikai ellátottság szempontjából. A megyében működő, és túlnyomórészt vidéki könyvtárak informatikai arculata egy sajátos kettősséget mutat. Az egyik oldalon kétségbeejtően magas az informatikai lehetőségeket jelenleg még nélkülöző intézmények száma (az 58%-os értéke még abban az esetben is magas, ha figyelembe vesszük, hogy a mintánk a könyvtárak egyharmadát reprezentálja), másrészről viszont azokban az intézményekben, ahol működtetnek PC-ket, átlag feletti a szervergépek és a belső hálózatok előfordulása.

12 6 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 1. ábra Van-e az intézményben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában intézménytípusonként) Az igen válaszok aránya (%) könyvtár 11 kultúrház 43 iskola 17 PC Szerver Intranet hálózat Forrás: Kérdőívek Az intézmény típusa A számítástechnika alapellátottság szempontjából két olyan mutatót is érdemes áttekinteni, mely a számítógép-állomány méretére (darabszám) és bizonyos értelemben a minőségére (kor szerinti összetétel) is utal (2. táblázat). Kerekített formában, átlagosan 7db személyi számítógép jut egy intézményre. A számítógépre utaló maximális értékekből arra következtethetünk, hogy néhány nagyobb városi könyvtár, művelődési ház, illetve egy-egy kiugróbb felszereltségű oktatási intézmény darabszámai felfelé húzzák az átlagértékeket. Ezt erősíti meg a jóval alacsonyabb medián is: az összes intézmény fele nem rendelkezik kettőnél több számítógéppel. 2. táblázat Hány darab személyi számítógép működik Önöknél? Az intézmény típusa Átlag Medián Maximum Összeg Std. Dev. Elemszám Könyvtár 3, ,4 48 Kultúrház 1, ,8 28 Iskola 12, ,7 47 Teljes minta 6, ,0 123 Forrás: Kérdőívek 2002.

13 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 7 A három szervezeti forma között a várakozásoknak megfelelően az oktatási intézmények rendelkeznek a legnagyobb méretű PC-parkkal (átlagosan 13 géppel). A könyvtárakban és a kultúrházakban jóval kisebb az állomány mérete, pl. a válaszoló művelődési házak között egyetlen egy sem számolt be 12 számítógépnél többről. A megyében található kistérségek közül a győriben a legmagasabb a megkérdezett intézmények számítógépes ellátottsága (2. ábra), majdnem minden intézmény rendelkezik számítógéppel (95 százalék), csak egy könyvtár (Enese) számolt be számítógép hiányáról. A legrosszabb a helyzet a soproni kistérségben, ahol a válaszadóknak csak alig több mint fele jelezte számítógép meglétét. A többi kistérség megközelítőleg azonos mértékben van ellátva (61-68 százalék között). A penetráció hiányát legfőképpen a kultúrházak rossz ellátottsága okozza, de sok könyvtár szintén nem rendelkezik komputerrel. 2. ábra Van-e az kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként) Van személyi számító gépük? % > 0 0 Van szervergépük? Intranet hálózat Kapuvári kistérség Mosonmagyaróvári k. Tét-pannonhalmi k. Gyõri kistérség Soproni kistérség Csornai kistérség KSH Kistérségek Forrás: Kérdőívek 2002 Megvizsgáltuk a kistérségeket a városi intézmények nélkül is (3-4. ábra), mivel így alacsonyabb penetrációs mutatókat vártunk. Valóban így minden kistérségben alacsonyabb értékeket kaptunk a számítógépes ellátottságot firtató kérdésünkre, de jelentős eltérés csak a kapuvári és a csornai kistérség esetében mutatkozott. A kapuvári térség esetében az eltérés 20 százalékpont, a csornai térség esetében 17 százalékpont.

14 8 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése Ezekben a térségekben a városokon kívüli számítógép-elterjedtség nem éri el az 50 százalékot, ami közintézmények esetén elég elkeserítő eredmény. Ha csak városokat vizsgáljuk (5. ábra), akkor minden térségben 100 százalékos a penetráció, tehát minden intézményben van számítógép. A magas ellátottság ellenére a győri kistérségben nagyon alacsony az intranet hálózat aránya, Az intranet hálózat elterjedtségét vizsgálva a legmagasabb értéket a kapuvári kistérségben kaptuk (36 százalék), a többi kistérség messze leszakadva követi a kapuvárit. A legrosszabb a helyzet a mosonmagyaróvári térségben, ott csak egy válaszadó jelezte belső hálózat meglétét. A szerver gépek száma valamivel magasabb, általában 40 százalék körüli értékeket mutat, a téti kistérséget leszámítva. Érdekes megfigyelni, hogy nincs kapcsolat a számítógépes ellátottság mértéke és az intranet vagy a szervergép elterjedtsége között. A szerver gépek esetén a kapuvári és a csornai kistérség esetén kiugró a különbség a városok nélküli elemzés esetén. A kapuvári térségben ekkor ugyanis nem találunk olyan intézményt a válaszadók között, amelyik rendelkezik szervergéppel, a csornai térségben pedig a korábban mért 42 százalékos előfordulási arány 29-re csökken le. 3. ábra Van-e a kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) Van személyi számítógépük (%) Van internet elérést biztosító PC (%) Kapuvári kistérség Mosonmagyaróvári k. Tét-pannonhalmi k. Gyõri kistérség Soproni kistérség Csornai kistérség KSH Kistérségek Forrás: Kérdőívek 2002

15 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 9 4. ábra Van-e a kistérségben? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) Gyõri kistérség Mosonmagyaróvári k. Csornai kistérség Soproni kistérség Kapuvári kistérség Tét-pannonhalmi k. Van szervergépük (%) Átlagos PC darabszám Van intranet hálózat (%) KSH Kistérségek Forrás: Kérdőívek ábra Van-e a kistérségben.? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok) Van szervergépük (%) Átlagos PC darabszám Van intranet hálózat Van PC (%) Kapuvári kistérség Mosonmagyaróvári k. Soproni kistérség Gyõri kistérség Tét-pannonhalmi Csornai kistérség KSH Kistérségek Forrás: Kérdőívek 2002

16 10 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése Kistérségi bontásban a győri kistérségben található a legtöbb számítógép, és az átlagos gépállomány is itt a legtöbb (9,64) (3. táblázat). Ráadásul a magasabb átlag mellé kiugróan magas medián érték társul (7,5), ami azt jelenti, hogy az intézmények felében 7,5 gépnél több található. Ha az alsó és a felső 5 százalékba tartozó darabszámot nem vesszük figyelembe (vagyis eltekintünk a kiugró értékektől), akkor az átlag 7,85-re csökken, de még így is legmagasabb az összes kistérség között. Legalacsonyabb az átlagos PC darabszám a soproni és a téti kistérségben (4,23 illetve 4,28), még a felét sem éri el a győri kistérségben kapott értéknek. Mindez akkor is igaz, ha eltekintünk a kiugró értékektől. Elgondolkodtató az a tény is, hogy a megfigyelt 6 kistérségből négyben a medián 1 és 3 között mozgott, tehát az intézmények felének ennél kevesebb számítógép állt rendelkezésére. A legtöbb számítógéppel a győri térségben a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár rendelkezik ebben a térségben (54), majd a győrújbaráti általános iskola következik (25 számítógép). 3. táblázat PC darabszám kistérségi bontásban KSH Kistérségek Átlag Medián Maximum Összeg N Győri kistérség 9,64 7, Soproni kistérség 4,23 2, Mosonmagyaróvári kistérség 6,68 3, Kapuvári kistérség 8,64 4, Csornai kistérség 6,83 1, Téti kistérség 4,28 2, Összesen 6,59 2, Forrás: Kérdőívek 2002 Ha a vidéki térségekben vizsgáljuk az átlagos PC-darabszámot, akkor egyértelműen megint a kapuvári (3, korábban 8,61) és a csornai (4, korábban 6,83) kistérségben módosul jelentősen a kapott eredmény. Ugyanis Kapuváron is és Csornán is a válaszadó öt-öt intézmény átlagosan 19 személyi számítógéppel rendelkezik, amely meghaladja még az összes többi városban mért adatot is. Mivel a számítógép-park mérete elsősorban a szervezeti méret függvénye, ezért a most bemutatott darabszám alapú különbségek nem jelentenek egyértelmű differenciálódást. Erre a célra sokkal alkalmasabb a PC-k kor szerinti összetételének a vizsgálata (6. ábra), hiszen a rohamléptékben fejlődő technológiai lehetőségek egyre szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket biztosítanak, melyeket nem mellőzhetnek a vizsgált intézmények sem a szervezeti működés és a szolgáltatói arculat kialakítása és működtetése során. A legkorszerűbb gépekkel (legfeljebb egy, maximum kétéves konfigurációkra kell gondolni) az intézmények egyharmada rendelkezik. Jóval nagyobb arányúak a három évnél idősebb személyi számítógépek (az intézmények 54%-a rendelkezik ilyen korú gépekkel). Ez mindenképpen arra utal, hogy a PC-állomány jelentősebb része olyan idősebb gép, amely jelenleg már nem felel meg a kor követelményeinek, de ennek ellenére bizonyos alkalmazási területeken megfelelően funkcionálhatnak.

17 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése ábra A személyi számítógépek előfordulási valószínűsége korcsoportonként Az igen válaszok aránya (%) <1 33 <2 26 <3 >3 Forrás: Kérdőívek A PC kora (évben) 7. ábra Az egy és a legfeljebb két éves PC-k előfordulási valószínűsége intézményi bontásban Az igen válaszok aránya (%) könyvtár kultúrház iskola PC < 1 év PC < 2 év Az intézmény típusa Forrás: Kérdőívek 2002.

18 12 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése Az iskolák sokkal nagyobb valószínűséggel tudnak frissíteni, mint a könyvtárak vagy a kultúrházak (7. ábra). Sajnos a kultúrházak esetében csak minden ötödik, a könyvtárak közül pedig minden negyedik rendelkezik egy évesnél fiatalabb személyi számítógéppel. A rendelkezésre álló számítógépek korstruktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a győri kistérségben a legnagyobb az olyan intézmények aránya, melyek rendelkeznek korszerű, egy évesnél fiatalabb számítógéppel, ugyanakkor itt a legmagasabb a már elavultnak számító, három évesnél régebbi gépekről beszámoló intézmények száma is. Mindez annak köszönhető, hogy ebben a térségben jóval nagyobb a számítógépek száma. Az elavult gépek aránya ugyanis a mosonmagyaróvári és kapuvári kistérséget leszámítva 50 százalék körül mozog. A mosonmagyaróvári térségben azonban az elavult gépek aránya meghaladja a 70 százalékot, míg a kapuváriban csak 40,5 százalék. A legkorszerűbb gépek aránya 20 százalék körül van, kivéve a soproni térséget, ahol a 30 százalékot is meghaladja, és az óvári térséget, ahol csak 11,8 százalék. Mindez jól mutatja, hogy az intézményeknek nem áll módjukban a gépeket megfelelő időközönként lecserélni, hiszen a pályázatok nagy része általában nem teszi lehetővé több gép beszerzését, illetve a gépek cseréjét. Ez azért jelent problémát, mert az új technika adta lehetőségeket, az elavult gépekkel nem lehet kihasználni, ráadásul a szoftverek nagy része is korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépeket feltételez. Mivel a városok jóval több számítógéppel rendelkeznek, ezért ott mind a korszerűbb, mind az elavultabb gépek nagyobb arányban fordulnak elő, mint a vidéki térségek esetén. 4. táblázat Az első személyi számítógép beszerzése Az intézmény típusa Átlag Medián Minimum Std. Dev. Elemszám Könyvtár ,5 18 Kultúrház ,5 15 Iskola ,1 45 Teljes minta ,6 78 Forrás: Kérdőívek Hasonlóan informatív jellemző az első PC beszerzésének a dátuma is (4. táblázat). A megyében működő intézményekben a nyolcvanas évek közepén jelentek meg először a személyi számítógépek, és mindegyik intézményi forma esetében szinte azonos időpontban. A legtöbb intézménynél a kilencvenes évek közepe jelentette a nagy áttörést, minden második intézmény 1996-ra már rendelkezett PC-vel. Az intézményi különbségek ismét hasonló struktúrát mutatnak, mint a korábbi változók esetén: az iskolák előnye a PC-állomány kiépítésének gyorsaságában is érzékelhető. Az isko-

19 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 13 lák felében már 1994-ben volt számítógép, míg a kultúrházak csak 1997-re, a könyvtárak pedig 1998-ra érték el ebbe a fázisba. Ha az első személyi számítógép beszerzésének idejét vizsgáljuk, akkor nem találunk jelentős eltéréseket a kistérségek között, átlagosan 1993 és 1996 között jutottak hozzá az első PC-hez. Jelentősebb különbség a városok első számítógép beszerzése között van (9. ábra), hiszen míg a soproni kistérségben a kapott év átlagosan 1985 (igen kedvező adat, mivel az első személyi számítógépek megjelenése 1975 körülre tehető), addig a tét-pannonhalmiban A soproni és a kapuvári kistérségben jelentős a különbség a városok és a falvak első számítógéphez jutása között (8. ábra). A soproni térségben 10 év, a kapuvári térségben 7 év a városok javára. 8. ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok nélkül 2000 Az elsõ PC beszerzése (átlag, év) Gyõri kistérség Mosonmagyaróvári k. Csornai kistérség Soproni kistérség Kapuvári kistérség Tét-pannonhalmi k. KSH Kistérségek Forrás: Kérdőívek 2002 A számítógép-állomány nagysága és kor szerinti összetétele fontos adatokat közölt mindazokról az eszköz jellegű elemekről, melyek az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazhatóságának az alapfeltételei. Az összehasonlításra lehetőséget adó alapvető mutatók vizsgálatakor ki kell térni arra is, hogy milyen arányban tudnak kitekinteni az iskolák, könyvtárak, és művelődési házak a világhálóra. Vajon rendelkeznek-e az érintett intézmények internet hozzáféréssel, és ha igen, akkor milyen formában?

20 14 Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése 9. ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok 2010 Az elsõ PC beszerzése (átlag, év) Gyõri kistérség Mosonmagyaróvári k. Csornai kistérség Soproni kistérség Kapuvári kistérség Tét-pannonhalmi k. KSH Kistérségek Forrás: Kérdőívek válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy rendelkezik-e az intézmény internet hozzáférést biztosító személyi számítógéppel. A megkérdezettek 45%-a rendelkezik hozzáféréssel, ami intézményi szinten mindenképpen alacsony. Ebben a mutatóban is az oktatási szféra vezet: az iskolák több mint kétharmadából, a könyvtárak egyharmadából és a kultúrházak egynegyedéből érhető el a világháló. Az adatokat első megközelítésben az összes válaszoló intézmény alapján számoltuk, amely az általános ellátottságot méri. Természetesen eltérő arányokat kapunk abban az esetben, ha leszűkítjük az elemzettek körét kizárólag azokra, akik rendelkeznek személyi számítógéppel, hiszen ez az internet használat alapfeltétele. Ekkor annyiban módosul az összkép, hogy a könyvtárak körében figyelhető meg a legnagyobb arányú internet elérés (85%), őket követik az iskolák (69%), és a kultúrházak még így is meglepően alacsony arányban férnek hozzá a világhálóhoz (47%). Az eredmények azt mutatják, hogy az iskolák közele egyharmadában, a kultúrházak felében van ugyan számítógép, de nem érhető el az internet, ezzel szemben a könyvtárak legtöbbjében már elválaszthatatlan egymástól a két jellemző. Összesen tehát 57 olyan szervezetről rendelkezünk adatokkal, melyek elérik az internetet. Közülük 54-en válaszoltak arra a kérdésünkre is, mely az internetre való csatlakozás módját tudakolta. Szervezeti szinten az ISDN vonal a meghatározó (68,5%). A bérelt vonal és az ADSL főleg a könyvtárakban és a kultúrházakban mértékadó, de az internet hozzáféréssel rendelkező kultúrházak, művelődési központok és a könyvtárak alacsony elemszáma miatt az eredmények csak irányvonalakat jelölnek. Az internethez való hozzáférés tekintetében nagy az eltérés az egyes térségek között (10. ábra). A legtöbben a győri kistérségben rendelkeznek Internet kapcsolattal (73

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat IVSZ Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat Csatlakozni kívánó szervezet neve: Képviselő: Vajda Árpád, elnök Székhely: 6754 Újszentiván, Szigeti út 16. Postázási cím: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/b. Nyilvántartási

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009 Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009 Prezentáció a Nemzeti Hírközlési Hatóság [NHH] részére 2010. március A projekt és a prezi címe 2005.12.34. Távközlési szolgáltatások

Részletesebben

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt.

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt. BUDGET-IT Prezentáció NAVIGATOR Informatika Zrt. PIACI HÁTTÉR A BUDGET-IT szolgáltatás A BUDGET-IT szolgáltatás legfőbb előnyei Kiknek készült a BUDGET-IT? PIACI HÁTTÉR Jelenlegi gazdasági helyzet Gazdasági

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL Terület: tanulmányi versenyekkel való elégedettség a 006-007. tanévben Partnerek: versenyző tanulók (II. kör:

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben