Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXIV. (2006), pp

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXIV. (2006), pp A FOGYATÉKKAL ÉLŐ EMBEREK EGYES ALKOTMÁNYOS JOGAINAK GYAKORLATI ÉRVÉNYESÜLÉSE MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN JAKAB NÓRA* 1. Általánosságban A fogyatékkal élő emberek aránya az Európai Unió lakosságán belül tíz százalék, mely már olyan jelentős csoport, melynek érdekvédelmére a Közösségnek is figyelemmel kell lennie és irányelvekben, ajánlásokban formálnia és koordinálnia kell a tagállami politikákat. Az Európai Unióban a fogyatékügy emberi jogi kérdés, így a közösségi politikák egyik területe. 1 A fogyatékkal élő emberek, mint a lakosság jelentős hányadát kitevő kisebbség alapvető jogainak védelme Alkotmányban vagy alacsonyabb szintű jogszabályban a XX. század második felében jelent meg. Hosszú volt az út, amelyen a fogyatékkal élőkről való gondolkodásmód a Taigetosztól eljutott az esélyegyenlőségig. A fogyatékkal élők iránti állami felelősségvállalás legelőször az I. világháború után jelentkezett, amikor a fogyatékkal élő veteránok, kiszolgált katonák foglalkoztatását kvóta előírásokban realizálták az államok. 2 A fogyatékkal élők jogainak elismerése az élet minden területén, az Európai Közösség formálódásával szinte egy időben történt. A fogyatékkal élők jogai harmadik ' DR. JAKAB NÓRA doktorjelölt Miskolci Egyetem ÁJK, Munkajogi és Agrárjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Bizottság alakult a tagállamok fogyatékosüggyel foglalkozó képviselőiből, a Felsőszintű Fogyatékosügyi Csoport, mely figyelemmel kíséri, hogyan valósulnak meg az Unióban meghatározott célok. A szövetséges hatalmak Brüsszelben 1920 decemberében tartott konferenciáján foglalkoztak először háborús veteránok foglalkoztatásával. Egy Szakértői Bizottság 1923-ban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konferenciáján szintén támogatta a veteránok foglalkoztatására vonatkozó javaslatot. Ez a Bizottság tervbe vette a foglalkoztatási kötelezettség kiszélesítését nem veteránokra is, azaz a fogyatékos emberekre általában, azonban ez akkor még nem volt működőképes ötlet. Ugyanakkor a gyakorlatban megvalósíthatónak tűnt a bizonyos számú munkavállalót foglalkoztató munkáltató törvény általi köztelezése kiszolgált katonák foglalkoztatására, s akikre ez aránytalan terhet róna, kivételt képeznének szabályozás alól. Ez a rendszer a kvótarendszer, mely az I. világháborút követően jelent meg és a II. világháború után került szélesebb alkalmazásra, például Ausztriában (1920 október), Olaszországban (1921 augusztus), Lengyelországban (1921 november), Franciaországban (1923 január). Lásd bővebben: Waddington, Lisa: Legislating to Employ People with Disabilities: The European and American Way. Maastricht Journal of European and Comparative Law, 1 (1994) 4, o.

2 220 Jakab Nóra generációs jogok, szociális jogok, melyek cselekvésre késztetik az államot. Számos dokumentum született az elmúlt fél évszázadban, melyekben a fogyatékkal élők jogait kívánták egyenlősíteni. A teljesség igénye nélkül, íme néhány: az Európai Szociális Karta (1961), a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól Szóló Közösségi Karta (1989), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai, 3 az Egyesült Nemzetek Szövetsége által kidolgozott Alapvető Szabályok a Fogyatékos Emberek Esélyeinek Egyenlősítéséről (1993) és az Egyesült Nemzetek Szövetsége Közgyűlésének határozatai. 4 Első lépésben el kellett fogadtatni a társadalommal, hogy a fogyatékosság nem magánügy. Közösségi és gazdasági érdek a fogyatékos emberek bekapcsolása az Európai Unió életébe. Az események az 1990-es években gyorsultak fel. Az azt megelőzően létrejött dokumentumok nem bírtak kötelező erővel, nem voltak kikényszeríthetőek, végrehajtásuk nehezebben valósult meg. A Közösségi Karta volt a fordulópont, mely lendületet adott a fogyatékos emberek érdekvédelmi mozgalmában. A fogyatékkal élők civil szervezetei mozgalmakat hirdettek meg a társadalom tudatosságának növelése érdekében: a fogyatékos emberek független életért indított mozgalma, 5 valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége által meghirdetett fogyatékos emberek évtizede az 1980-as években. Míg Nyugat-Európában a fogyatékkal élők mozgalmai növelték a társadalom tudatosságát a róluk alkotott pozitívabb kép kialakítása érdekében, addig Magyarországon a legalapvetőbb jogaik, mint például az élethez és az emberi méltósághoz való jog sem volt biztosított a XX. század folyamán. A fogyatékkal élők statisztikai számbavételére először a XIX. században került sor, mivel az akkori szociálisan érzékeny" kormányzat úgy döntött, hogy felveszi ezt a kérdést a népszámlálások programjába. Ennek köszönhető, hogy a fogyatékos emberekkel kapcsolatos témakör már a legrégebbi magyar népszámlálásokban is szerepel: az 1870 és 1949 közötti valamennyi népszámlálásban megtalálhatók voltak a testi és szellemi fogyatékosságra vonatkozó kérdések. 6 Bár az 1960-as, 1970-es és 1980-as évi népszámlálási programokból kimaradtak a fogyatékosságot tudakoló kérdések, a KSH különböző kismintás lakossági adatfelvételeiben már foglalkoztak a témával az 1980-as években. A évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember élt Magyarországon, a 3 ILO Vocational Rehabilitation and Employment Convention No. 159., ILO Vocational Rehabilitation and Employment Recommendation No. 168., ILO Vocational Rehabilitation No General Assembly Resolution 3447 of 9 December 1975, para 7; General Assembly Resolution 37/52 of 3 December 1982; General Assembly Resolution 48/96 of 20 December Ez az independent living" mozgalom, mely az Egyesült Államokból indult el az 1970-es években, a diszkrimináció ellen harcoltak és teljes életet kívántak élni a közösségben. 6 Lakatos Miklós: A fogyatékosság számbavétele a magyar népszámlálásokban Statisztikai Szemle, 74 (2003) 8-9, o.

3 AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése népesség 5,7%.? Ugyanakkor a fogyatékkal élők problémái jóval több embert érintenek, mivel az 577 ezer fogyatékos személynek legalább rokona, ismerőse, barátja és szakember-segítője van. A közel három millió állampolgár pedig, már a lakosság harminc százalékát jelenti. 8 Jelen tanulmány elkészítésének alapja az a tudományos probléma, hogy a fogyatékkal élő emberek alkotmányos jogai állandó jelleggel, folyamatosan sérülnek a mindennapokban, az élet szinte minden területén és annak minden közegében, legyen az a család, iskola, faluközösség, munkaerő piac vagy az információs társadalom. A tanulmány témája a magyar fogyatékkal elő emberek egyes alkotmányos jogai érvényesülésének a bemutatása Rendszerváltás után Magyarországon, külön figyelmet fordítva a fogyatékkal élők Alkotmányban rögzített munkához való jogának érvényesülésére. A tanulmány nem kívánja az összes alkotmányos jog érvényesülését bemutatni, pusztán azokat, amelyek érvényesülését az esélyegyenlőségi törvény biztosítja, és amelyek érvényesülése elengedhetetlenül szükséges a fogyatékkal élők önálló életviteléhez. A tanulmányban azért kerül kiemelésre a munkához való jog, mint alapvető jog, mert, meggyőződésünk, hogy a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó foglalkoztatási rehabilitáció létfontosságú a fogyatékkal élő emberek társadalmi integrációja érdekében. Mint látni fogjuk, a munkához való jog érvényesülése nem kezelhető önmagában, egyéb alapvető jogok garantálása szükséges annak az életben történő realizálásához, jelen tanulmány ennek érdekében szabályozási javaslatot is tesz. A célcsoport helyzetének vázolására a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az évi XXVI. törvény (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) és a gyakorlati megvalósulásról képet adó statisztikák, Országgyűlési Biztos jelentések, s a civil szervezetek nemzeti és helyzetjelentései alapján kerül sor. 2. Alapvetés A fogyatékkal élő emberek alkotmányos jogainak tárgyalásakor kiindulópont az Alkotmány 8. szakaszának (1) és (2) bekezdése: A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A Magyar Köztársaságban az Tausz Katalin - Lakatos Miklós: A fogyatékos emberek helyzete. Statisztikai Szemle, 82 (2004) Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 33. o.

4 222 Jakab Nóra alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja." Az Alkotmányban adott felhatalmazással a törvényalkotó a Rendszerváltás után élt, amikor is meg. született az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esély, egyenlőségük biztosításáról. A törvénytervezet szakmai vitájára a Fundamentum című folyóiratban került sor, ahol a törvényelőkészítő műhely dolgozói véleményezték a tervezetet. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségi törvénye felveti a hátrányos megkülönböztetés, a pozitív diszkrimináció és a fogyatékkal élők szociális jogainak természetére vonatkozó kérdéseket. Olyan kérdések ezek, melyet eleddig egyetlen törvény sem vetett fel. A törvény előkészítők fontosnak tartották, hogy olyan csoport estében, amelynek az alkotmányos jogai sorozatosan sérülnek, törvény hangsúlyozza a jogokat, és tegye lehetővé a jogsérelmek elleni fellépést, a megfelelő szankciók alkalmazását. Ennek megfelelően a törvényjavaslat és a végleges törvényszöveg abból indult ki, hogy a hátrányos megkülönböztetés szigorú tilalmazása szükséges, de nem elégséges feltétel a fogyatékos emberek helyzetének megváltoztatásához. Tausz Katalin a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a pozitív diszkrimináció (affirmative action) előfeltételének tekinti, továbbá bemutatja az előnyös megkülönböztetésen alapuló intézkedések gyökereit, a pozitív diszkrimináció árnyoldalait és végül arra a megállapításra jut, hogy pozitív diszkrimináció nélkül nem érhetünk el eredményeket a fogyatékkal élők társadalmi integrációja és alkotmányos jogainak biztosítása terén. így fogalmaz: A fogyatékosság nem a fogyatékos ember egyéni szerencsétlensége, nem betegség, nem deviancia, nem csupán szociálisan hátrányos helyzet, elsősorban emberi jogi kérdés. A társadalomban normaszerűnek tekintett élet lehetőségétől nem egyéni fizikai és szellemi korlátaik zárják el a fogyatékos embereket, hanem a társadalom fogyatékosító működésmódja. Tehát nem elég a szándékosan emelt akadályokat ledönteni, lehetőségeket is teremteni kell a fogyatékos emberek számára." 9 Ugyanerre a megállapításra jutott Kálmán Zsófia is, a sérült emberek jogvédelmét és jogsérelmeinek orvoslását a sérültség természetére tekintet nélkül ellátó De jure Alapítvány elnöke. Arra a kérdésre, hogy vajon szükség vane egyáltalán antidiszkriminációs törvényre, amikor az Alkotmány nyilvánvalóan tiltja a diszkrimináció minden fajtáját, a válasza természetesen igenlő. Hiszen az is diszkriminációnak számít, ha valaki azért nem tud megközelíteni egy egyetemet, mert a kerekesszékével nem tud bejutni az épületbe. Ahhoz, hogy a sérült emberek élhessenek az Alkotmányban biztosított alapjogaikkal, többletjogokra 9 Tausz Katalin: Egyenlőtlenségek és különleges bánásmód. Fundamentum, (1998) 1-2, 102. o.; Lásd bővebben: Kováts András - Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. Pillanatképek sorozat. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1997.

5 AjogB ntékkal élő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése van szükség, egyenes arányban azzal, amennyivel kevesebb készséggel és ké- 10 ességgel rendelkeznek. Ez pedig már pozitív diszkrimináció. Kardos Gábor a fogyatékos személyek jogainak jogi természetét vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mivel ezen jogok a gazdasági és a szociálisjogok természetéhez állnak közelebb, ezért elengedhetetlen annak tisztázása, hogy mi ezen jogok tartalma és az abban foglalt magatartás teljesítése kitől követelhető. 11 Ennek tisztázására az Európai Szociális Karta megoldása tűnik mintának, mely szerint az egyes rendelkezésekben az adott jogot a törvény célként jelöli meg és amelynek megvalósítására az állam konkrét kötelezettségeket vállal 12 Ő is a pozitív diszkrimináció mellett foglalt állást, melynek igazolására az Állandó Nemzetközi Bíróságnak az albán kisebbségi iskolák ügyében adott tanácsadói véleményét idézte. 13 Az antidiszkrimináció - pozitív diszkrimináció nem túl hangos vitája után végül elfogadásra került a törvény, mely megfelel a legmagasabb szintű európai elvárásoknak és erőteljesen befolyásolni képes a társadalmi attitűdöt. Nem szabad elfelejteni, hogy a törvényben rögzített jogok nem alkotmányszöveg, azok tartalma magában a törvényben és ahhoz kapcsolódó más törvényekben, valamint alacsonyabb szintű jogszabályokban kerülnek rendezésre. A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és társadalmi életben való aktív részételének biztosítása. 14 Az alapelvek az egész fogyatékügyi program elveinek " Lásd bővebben: Kálmán Zsófia: Az antidiszkriminációtól a pozitív diszkriminációig. Fundamentum, (1998), 1-2, o. " Kardos Gábor: Alkalmi tűnődés fontos dolgokról. Fundamentum, (1998) 1-2, 105. o. Az Európai Szociális Charta cikkelye foglalkozik a fogyatékos emberek jogaival, jóllehet csak a 15. cikkely az, amely nevesíti a fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek szakmai képzésének, rehabilitációjának, társadalomba történő beilleszkedésének jogát. A Karta egy ellenőrzési mechanizmust dolgozott ki, melynek célja annak megvizsgálása, hogy a szerződő felek tiszteletben tartották-e a Karta rendelkezéseit és vállalt kötelezettségeiket. Az ellenőrzési rendszerben nagy szerepe van a Független Szakértői Bizottságnak, ülésein a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egy tagja is részt vesz tanácskozási joggal. Az ellenőrzés során a Bizottság beszámoló készítését kéri a szerződő felektől az adott cikkelyre vonatkozólag és neghatározza azokat a területeket, melyekre külön figyelmet kell szentelni a riport során. A Következtetések" című dokumentumokban mindig az ellenőrzés során tapasztaltakat rögzítik. így követhető nyomon a Karta esetjoga. Egyedül Ciprust, Törökországot és Izlandot marasztalták el. Lásd bővebben: Lénia Sámuel: Case law of the European Social Charter. Council of Europe Publishing, P- C J. Ser. A/B, No. 64, 4. o. Az egyelődés valójában magában foglalhatja az eltérő bánásmód szükségességét, azért, hogy olyan eredményt éljen el, amely egyensúlyt hoz létre különböző helyetek között." évi XXVI. törvény 1.

6 224 Jakab Nóra tekinthetőek. 15 A törvény szövegezése nem a Szociális Karta megoldását választotta, a megoldási módozatokat, az állam feladatait alacsonyabb szintű jogszabályokban és az Országos Fogyatékügyi Programban találjuk meg. A törvényben rögzített jogok, az esélyegyenlőség célterületei, a rehabilitáció és a fogyatékossági támogatásról szóló fejezetek azok, amelyek kijelölik a további vizsgálódás irányát. Még mielőtt azonban az alapvető jogok vizsgálatára sor kerül, tekintsük át röviden, hogy a fogyatékkal élők alapvető jogainak védelme, mely alkotmányokban valósul meg Európa államaiban és milyen jellegű törvényi szabályozásban kerül sor a célcsoport esélyeinek egyenlősítésére. 3. Külföldi megoldások A tudatosság növelésére irányuló, korábban említett mozgalom, könnyebben célt ért olyan országokban, ahol a társadalmi és szociális érzékenység magasabb fokú volt. Néhány nyugat-európai állam alkotmányában az egyenlőség általános elvének rögzítésével került sor a fogyatékkal élők alkotmányos jogainak védelmére, így Belgiumban, 16 Írországban, 17 Luxemburgban. 18 A fogyatékosság, mint a diszkrimináció egyik fajtája Németországban 19, Ausztriában, és Finnországban 21 tételesen fel van sorlova a faji, etnikai, vallás vagy hit kategóriák mellett. 22 Spanyolországban nincs tételesen felsorolva a fogyatékosság, mint kategória, de a tág megfogalmazás miatt ideérthető. 23 A finn alkotmány kivételével mindegyik előbb felsorolt állam fogyatékkal élők diszkriminációját érintő alkotmányos rendelkezése teljes hatállyal bír, azaz jogilag kötelező és bírósági úton kikény- 15 Prevenció, normalizáció, integráció, önrendelkezés elve, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a személyhez fűződő jogok védelmének az elve, rehabilitáció elve, önrendelkezés és emberi méltóság tisztelete, társadalmi integráció erősítése, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. 16 Belga Alkotmány 10., 11., ír Alkotmány Luxemburgi Alkotmány 11. " Német Alkotmány 3. Osztrák Alkotmány 7.1. rendelkezés Finn Alkotmány 5. fejezet. _, 22 Nincsen felsorolva a fogyatékosság, de létezik alkotmányos rendelkezés a diszkrimináció mas fajtáira tekintettel (faj, etnika, vallás, hit) Dániában, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban. (Lásd bővebben: Bokomé Szegő Anna - Kömyei Ágnes: A diszkrimináció tilalmának modem felfogása. Acta Humana, /2001/ 43, 30. o.) Nagy-Britanniában nincs írott alkotmány, a fogyatékkal élők általános védelme a Disabihty Discrimination Act-ben valósul meg. Lásd bővebben: Uo.

7 AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése telíthető. A finn alkotmányban az általános elvek az alkotmányos rendelkezésekből vezethetőek le. 24 A fogyatékkal élők alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályok alacsonyabb szintű jogforrásban kerülnek rögzítésre, így fogyatékügyi törvényekben, és rendeletekben, melyek egy tagállami fogyatékügyi politikában aktív foglalkoztatáspolitikai eszköznek minősülnek. A szakirodalomban ezen törvények és rendeletek az andiszkriminatív jogalkotás elemei. A legtöbb európai ország rendelkezik fogyatékügyi törvénnyel, így például az Egyesült Királyság, 25 Írország, 26 Ausztria, 27 Németország, 28 Portugália és Svájc. 29 A fogyatékügyi törvények többsége a munkajog területén keletkezik, mivel a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó foglalkoztatási rehabilitáció kulcselemét képezi a fogyatékkal élők társadalmi integrációjának. A fogyatékkal élők esélyeinek egyenlősítésére, a munkajog területén, más országokban is születtek törvények, így: Olaszországban, Belgiumban, Finnországban, Spanyolországban, Norvégiában és Hollandiában. 30 A munkajog területén született fogyatékügyi törvények jellegükben egymástól nagyon különbözőek lehetnek, melyre legjobb példa a brit és a német szabályozás különbözősége. Munkajogi szempontból a Schwchrbehindertengesetz a fogyatékos emberek Munka Törvénykönyvének is tekinthető, hiszen szabályozza a munkaviszony létesítésének szabályait, a munkáltató kötelezettségeit, a munkavállaló jogait, a felmondás szabályait, a képviseleti-szakszervezeti szabályokat. Ellentétben a német törvénnyel, a Disability Discrimination Act egy szegmense a foglalkoztatás fejezet, a törvény a diszkrimináció tilalmának a koncepciójából indul ki, ezért inkább szociális jellegű, a fogyatékos emberek integrációját kívánja elősegíteni az élet minden területén. 31 >. Disability Discrimination Act (1993) * Discrimination Act (1974), Employment Equality Act (1998) Behinderteneinstellungsgesetz Gesezt zur Sicherung der Eingliederung Schwerbehinderter in Arbeit, Beruf und Gesellschaft (Schwerbehindertengesetz, SchwbG) in der Fassung der Bekanntmachung vom 26. August 1986, zuletzt geändert durch Art. 9 des Gesetzes vom 19. Dezember 1997 Susan Mayne - Susan Maylon: Employment Law in Europe. Butterworths, London, Dublin, Edinburgh, 2001, 740. és 851. o. Lisd bővebben: Kiss György: Az esélyegyenlőségi jogok érvényesülése a munkajogban. Jura, (2002) 5, 52. o.; Susan Mayne - Susan Maylon: Employment Law in Europe... ' Lásd bővebben: Jakab Nóra: Fogyatékkal élők foglalkoztatása Nagy-Britanniában és Németországban, ennek intézményi háttere, különös tekintettel a törvényi szabályozásra. Magyar Közigazgatás, (2005) 11, o.

8 226 Jakab Nóra Németországban például rendeletben szabályozzák a fogyatékkal élők választási jogának szabályait és a gépjárműadó kedvezmény szabályait. 32 Általában elmondható, hogy a legtöbb európai államban legalább elméleti szinten sikerült kisebb - nagyobb mértékben biztosítani a fogyatékkal élők társadalmi integrációját. Ha a foglalkoztatás területén született rendelkezés, már az is nagy jelentőséggel bír, abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy a munka megléte minden ember életének célokat és értelmet ad. A fogyatékkal élők alapvető jogainak érvényesülése nehezen mérhető az egyes államokban. Több éves kutatómunkát feltételez, s gondot jelent az, hogy a tagállamok nem vagy hiányosan szolgáltatnak adatokat a feltett kérdésekre. Statisztikai eredmény Európán belül kifejezetten alapvető jogok érvényesülésének mérésére nem ismeretes, egyéb dokumentumokban rögzített jogokra vonatkozó monitoring tevékenység eredményéből következtethetünk az alapvető jogok gyakorlati érvényesülésére. 33 E rövid nemzetközi áttekintés után, téijünk vissza a fogyatékkal élők alkotmányos jogainak érvényesülésére Magyarországon. 4. Egyes alkotmányos jogok érvényesülése Magyarországon 4.1. Egyes alapvető jogok ismertetése, az évi XXVI. törvényben megfogalmazott jogok katalógusa Egyes alkotmányos jogok érvényesülésének vizsgálatánál az Alkotmány inár említett 8. szakaszán kívül kiindulópontként kezelendő az Alkotmány 70/A. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdése. Ez a szakasz a következőképpen került megfogalmazásra: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti." Az Alkotmányban az egyéb helyzet" jelenti többek között a siketséget, a vakságot, a mozgáskorlátozottságot vagy a képtelenséget, az értelem, az elme szabálytalan vagy csökkent működése következtében kialakuló állapotokat, egyszóval, mindent, amitől valaki más lesz. 32 Benchmarking Employment Policies for People with Disabilities, A study prepared by ECOTEC Research and Consulting Ltd. European Commission, Directorate General for Employment and Social Affairs, August 2000,94. o. 33 Ilyen a már korábban említett Európai Szociális Kartában rögzített jogokra vonatkozó monitoring tevékenység.

9 AjogBntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése Vlás lesz, és ezért hiába vonatkoznak rá is a jogszabályok, nem tud élni az általuk biztosított lehetőséggel. Ezt a másságot felismerve a (3) bekezdés helyesen állapítja meg, hogy a magyar államnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az esélyek egyenlősítése érdekében. Az európai gyakorlatnak megfelelően a Magyar Köztársaság Alkotmánya sem rögzíti a 70/A. szakaszban a fogyatékosságot, mint kategóriát, ez az egyéb helyzetből és a hátrányos megkülönböztetés általános tilalmából vezethető le. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgálja a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény. Ebben a törvényben a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedéssel gondoskodik. 34 A törvény a következő jogokat nevesíti: _ az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez való jog, - közérdekű információkhoz való hozzáférés joga, közlekedési rendszerek biztonságos igénybevételéhez való jog, - szükség szerint indokolt támogató szolgálat és segédeszköz igénybevételének joga, - rendszeres és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog, - oktatásban, képzésben való részvétel joga, - integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatáshoz való jog, - lakhatási forma megválasztásának joga, - a kultúra és a sport megélésének joga, - rehabilitációhoz való jog. 35 A törvényben nevesített jogok alapvető jogokra és más alkotmányos rendelkezésekre vezethetők vissza. A jogok mindegyike visszavezethető arra az alkotmányos rendelkezésre, mely szerint: A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani." 36 A támogató szolgálat és segédeszköz igénybevételének joga, a rehabilitációhoz való jog (sőt, a katalógusban nem szereplő fogyatékossági támogatás igénybevételéhez való jog is) a célcsoport szociális biztonsághoz való jogéra vezethető vissza. 37 A rendszeres és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog, valamint a rehabilitációhoz való jog a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését biztosítja. 38 Az oktatásban, képzésben való részvétel jogának rögzítésével a Magyar Köztársaság ^ A Magyar Köztársaság Alkotmánya 17. Lásd bővebben: az évi XXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.; Sári János: Alkotmánytan II. Alapjogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, A Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. 3, A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/E. ' A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D.

10 228 Jakab Nóra különös gondot fordít az iljúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit, valamint elméletben teljesül az a kívánalom, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga legyen a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. Ugyanakkor elméletben biztosított a fogyatékkal élők művelődéshez való joga is. 39 Az integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatáshoz való jog nevesítése az Alkotmányban rögzített munkához való jog érvényesülését segíti. 40 A foglalkoztatáshoz kapcsolódik a férfiak és a nők egyenjogúságának a kérdése, mely a foglalkoztatás területén az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének rögzítésében nyilvánul meg 41 A kultúra és a sport megélésének joga a művelődéshez való alapvető jogot biztosítja. 42 A lakhatási forma megválasztásának joga a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog biztosítása szempontjából fontos, mivel a későbbiekben látni fogjuk, hogy például több, nagy bentlakásos intézmény nem biztosítja az ott élö fogyatékos emberek emberi méltósághoz való jogát. 43 Még mielőtt a törvényjavaslatból törvény lett volna, a javaslat ellenzői éppen egy ilyen, előbb ismertetett jogok katalógusa ellen emelték fel szavukat, mivel az Alkotmányban minden embernek biztosítottak az élethez és emberi méltósághoz szükséges jogai. Ugyanakkor éppen azért, mert a fogyatékkal élők alkotmányos jogai nagy mértékben sérülnek, kiemelésre és rögzítésre kerültek a törvényben a fent említett jogok, az Alkotmányban biztosított alapvető jogok biztosítására Az egyes alapvető jogok gyakorlati érvényesülése A 4.1. fejezetben ismertetett jogok és az általuk biztosítani kívánt alapvető jogok gyakorlati érvényesülésének bemutatása nemzeti jelentések alapján lehetséges. Hasznos információkat kapunk egy 1997-ben készült gyorsjelentésből, és egy 2002-ben napvilágot látott nemzeti jelentésből. 44 Habár a két jelentés között öt év telt el, az általuk megállapított tények a fogyatékkal élők önálló életvitelének a lehetőségeire nézve, szinte alig különböznek. A fogyatékkal élők alapvető jogainak érvényesülése számtalan akadályba ütközik. A fogyatékkal élőket 39 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 16., 67. és 70/F. 40 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/B. 41 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 66. és 70/B. (2) 42 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. 43 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. 44 Ezek a jelentések a következők: Kováts András - Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. Pillanatképek sorozat. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1997; Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002.

11 AjogB ntékkalélő emberek egyes alkotmányos jogainak gyakorlati érvényesülése megüld jogokat a nemzeti jelentés három évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szövetségének Közgyűlése által december 20-án elfogadott: A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai" című (korábban már hivatkozott, a továbbiakban: Alapvető Szabályok") dokumentum alapján épült föl. A gyorsjelentés területeket ragadott ki (önálló élet, iskola, foglalkoztatás, lakóotthonok) és az ismert statisztikák fényében vonta le következtetéseit. Mindkét jelentésben fontos szerepet kapott az akadálymentes környezethez és a közlekedési rendszerek biztonságos igénybevételéhez való jog érvényesülésének feltárása. Ez a kérdéskör tulajdonképpen az akadálymentesítés mindennapos problémájaként merül föl, melyről végén az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OHB 434/1998. számú jelentése a mozgáskorlátozottak emberi és polgári jogai érvényesülésének a helyzetéről, az akadálymentes környezet közlekedés vizsgálatáról a közhasznú épületekben, megállapította, hogy ha az akadálymentesítés a jelenlegi ütemben halad, akkor év sem lesz elegendő a megvalósításához. Az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez való jogot; a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát; valamint a közlekedési rendszerek biztonságos igénybevételéhez való jogot az előző fejezetben az élethez és emberi méltósághoz való jogból vezettem le. Tulajdonképpen az akadálymentesítés egy olyan előfeltétel, amely nélkül a többi alkotmányos jog, mint például, a munkához, művelődéshez, oktatáshoz, képzéshez való jog, a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog, meg sem élhető. Az Alapvető szabályok 5. pontjában az egyenlő hozzáférés keretében két területet jelöl meg az ENSZ Közgyűlése: akadálymentes fizikai környezet, valamint akadálymentes kommunikáció és információ. Ez az 5. szabály átfogja az évi XXVI. törvényben nevesített első három jogot. Mindhárom jog érvényesítése érdekében az Országos Fogyatékügyi Program határozza meg a konkrét teendőket. 45 A teendők ütemezését egy kormányhatározat. 46 A gyakorlatban a mozgáskorlátozottak vannak a legnehezebb helyzetben, mivel jelenleg az épületek kis hányada akadálymentes és a közlekedési eszközök szinte egyáltalán nem. 47 Az információhoz való hozzáférés és a kommunikáció kérdése mind a mozgáskorlátozottak, mint az értelmileg akadályozott emberek esetében sok nehézségbe ütközik. Az értelmileg akadályozottak számára nincs meg a lehető- ^ 100/1999. (XII. 10.) Országgyűlési határozat 2062/2000. (III. 24.) Kormány határozat a Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervről. Gyene - Babolcsay: Az értelmi fogyatékossággal élő személyek emberi jogai. Nemzeti Jelentés, Magyarország. Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest, 2002, 16. o.