KOPINT-Datorg Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14

Átírás

1 KOPINT-Datorg Rt. Az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzete, távgyógyászat Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14 Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére december

2 A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Kopint- Datorg Rt. Piackutató Főosztálya készítette. A kutatás szakmai vezetői a KOPINT-Datorg Rt részéről: Nagyné Vajdai Teréz, Bogóné Jehoda Rozália Kopint-Datorg Rt Budapest, Csokonai u. 3. Tel: ; Fax:

3 TARTALOM 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatási feladat Kutatás módszere, tanulmány felépítése Összefoglaló AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA ÁLTALÁNOS HELYZETE Az egészségügy informatika jelenlegi helyzete a világban Az egészségügyi informatika magyarországi általános helyzetének meghatározói Az egészségügyi informatika magyarországi helyzete Informatikai eszközellátottság a hazai egészségügyben Mobiltelefonok Személyhívók Faxkészülékek Mobiltelefonok Mobiltelefonok Főváros...16 A kórházak ágyszámával súlyozva Informatikai szoftver-alkalmazások az egészségügyi ellátó rendszerben Internet elérhetőség lehetőségei Van...19 Nincs...19 A válaszadók száma Főváros...20 Megyei jogú város...20 A válaszadók száma A kórházak száma alapján Hagyományos kapcsolt vonali modem Hagyományos kapcsolt vonali modem Interneten való megjelenés, külső kapcsolatok

4 Igen Igen Intranet Igen Igen Az intézményen belüli informatikai humán erőforrás AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA FEJLŐDÉSI IRÁNYAI Az egészségügyi informatika nemzetközi fejlődési irányai Informatikai forradalom, információs társadalom Az átalakuló egészségügy és az ehealth Kórházi információs rendszerek Az Internet hatása az alkalmazásokra Fejlődési irányok World Wide Web Modern szolgáltatások Intranet Egészségügyi Információs Hálózat (HIN) Közösségi Egészségügyi Információs Hálózat (CHIN) Az információ hatalma, lényege, fontossága a kórházi működésben Az egészségügyi informatika hazai fejlődési irányai Az egészségügyi ellátórendszer várható átalakítása és ennek hatása az egészségügyi információs rendszerre A magyar egészségügy és az informatikai fejlesztések A megvalósítás garanciái A KÓRHÁZI INFORMATIKA, MINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKAI RENDSZEREK KARAKTERES REPREZENTÁNSA A kórházi informatika általános jellemzői Integrált kórházi információs rendszer Európai Uniós kihívások Kórházi információs rendszerek jellemzői Az integrált rendszerek gyakorlati előnyei Számszerűsíthető előnyök Minőségi és stratégiai előnyök Egy integrált kórházi információs rendszerrel szembeni elvárások A beteggel kapcsolatos adminisztráció segítése A gyógyítási folyamat segítése A beteghez kapcsolható költségek adminisztrálása Kommunikációs és karbantartási funkciók Osztályos rendszerek specialitásainak támogatása Tudományos munka segítése A menedzsment segítése Egyéb kórházi gazdasági- és adminisztrációs folyamatok támogatása

5 Általános, a teljes kórházi információra vonatkozó elvárások Az informatika, mint a minőségpolitika hatékony eszköze Egy integrált kórházi információs rendszer alkalmazásának feltételei A TÁVGYÓGYÁSZAT INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, EZEK MEGJELENÉSE A HAZAI EGÉSZSÉGÜGYBEN A távgyógyászat alapjai Távgyógyászat a nagyvilágban Távgyógyászat Magyarországon Humán tényezők a Telemedicinában Összefoglalás MELLÉKLETEK...71 A kórházi egészségügyi informatikai helyzetéről készült közvetlen kérdőíves felmérés főbb eredményeit bemutató grafikonok Az elektronikus kortörténet és a távdiagnosztika statisztikai adatai Igen Igen Igen Hivatkozások, irodalom URL Lista

6 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 A kutatási feladat Jelen tanulmány a "Monitoring tevékenység az informatikai kultúra terjedésének nyomon követésére a társadalom különböző rétegeiben, valamint a közigazgatás területén - virtuális - térfigyelő rendszer - " projekthez kapcsolódik és "Az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzete, távgyógyászat" témakört dolgozza fel. A tanulmányt az alábbi témavázlat alapján készítettük el: = Az egészségügyi informatika általános helyzetének áttekintése = Az egészségügyi informatika nemzetközi fejlődési irányainak bemutatása = A távgyógyászat informatikai támogatásának lehetőségei, ezek megjelenése a hazai egészségügyben = Informatikai eszközellátottság értékelése a hazai egészségügyben = Informatikai szoftver-alkalmazások értékelése az egészségügyi ellátó rendszerben = Internet-elérhetőség vizsgálata = Az egészségügyi intézmények külső kapcsolatainak vizsgálata = Az egészségügyi intézmény megjelenése a világhálón = Az intézményen belüli informatikai humán erőforrás vizsgálata 1.2 Kutatás módszere, tanulmány felépítése A téma feldolgozásához a meglévő ismereteink és az irodalmi forrásokon túl a KOPINT-DATORG Rt évi kutatási programjának eredményeit használtuk fel. A kutatási mintát a 250 ágyszám feletti kórházak jelentették, ami az összes kórházak közel 74%-át jelentette. A tanulmány elkészítésének másik jelentős információs bázisa a Gazdaságkutató Részvénytársaság által harmadik negyedévében készített kérdőíves felmérés volt. Ez a felmérés is a kórházakra terjedt ki. A kérdőívekre a kórházak 26%-a (ágyszámra vetítve 25%-a) válaszolt, ami jó aránynak tekinthető. Amikor megvizsgáljuk az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzetét, nem tekinthetjük úgy az egészségügyet, mint egy minden környezeti hatástól mentes laboratóriumi terepet. Csak akkor kaphatunk használható információkat, ha megvizsgáljuk azt a nemzetközi és hazai informatikai környezetet, amiben a magyar egészségügyi informatika működik jelenleg, és a várható fejlődési irányait is. Ennek megfelelően jelen tanulmány először az informatikai világ főbb jellemvonásait vázolja fel, majd ezen belül az egészségügyi informatika jelenlegi helyzetét vizsgálja. Ezután térünk rá az egészségügy fejlődési irányaira, várható alakulására. Külön fejezetet szentelünk jelentőségének megfelelően a kórházi informatikának. 6

7 Fent említett megfontolás hatványozottan igaz a távgyógyászatra, melynek jelenét és várható alakulását külön fejezetben tárgyaljuk. Bízunk benne, hogy az anyag végén található statisztikai adatok, táblázatok is hasznos segítséget adnak a témával foglalkozóknak. 1.3 Összefoglaló Ma már az informatikai kultúra terjedése, kiteljesedése nélkül nem lehet az élet semmilyen területén olyan eredményeket elérni, olyan teljesítményt produkálni, amelyeket joggal vár el az ügyfél a szolgáltatótól, az állampolgár a kormányzattól, az Európai Unió a belépni szándékozóktól. Ezt az informatikai kultúrát nem elég kialakítani, fejleszteni, terjeszteni, de állandóan monitorozni is szükséges ahhoz, hogy az adott pillanatbeli állapotának ismeretében pontosan meg lehessen határozni a továbblépés feltételeit, irányát. Az egészségügy olyan terület, amely mindenkit érint, amely mindenki számára meghatározó jelentőségű. Nem csak arról van szó, hogy az emberek közérzetének alakulásában meghatározó szerepet játszik, hanem arról is, hogy gazdaságitársadalmi eredményeket, csak testben és lélekben egészséges emberekkel lehet elérni. Az egészségügyben sok más tényező mellett az informatika, az adatok gyors, megbízható feldolgozása, információk előállítása nélkülözhetetlen. Ennek pedig alapfeltétele az adatok egységes feldolgozása, értékelése, az egészségügy egységes adatgazdálkodása. Az egészségügyi informatika része az egészségügynek és része az informatikának is. Ennek megfelelően vizsgálatakor mindkét terület elemzése szükséges. Az információ technológia (IT) minden eleme állandóan és gyors ütemben fejlődik. A számítógépek tároló kapacitása és sebessége folyamatosan nő, tökéletesednek az adatbázisok és feldolgozási technikáik, a szoftverek állandó megújulásban fejlődnek, és az adatátviteli hálózatok soha nem látott mértékben alakulnak ki. Nő az adatok feldolgozásának, átvitelének biztonsága. Az Internet pedig lassan az élet minden területén jelen lesz. Természetesen ezek a fejlődések nagy hatással vannak az egészségügyi informatikára is. Egyetlen egészségügyi intézmény sem létezhet ma már informatikai rendszer nélkül. A nyugati világ minden komolyabb intézményben integrált informatikai rendszer működik, amely biztosítja a betegfelvételtől kezdve a vezetői információk elemzéséig az adatok egységességét, biztonságos felhasználását és felhasználhatóságát. Ma már a rendszerek részét képezik a multimédiás modulok, a kapcsolati rendszerek más egészségügyi intézményekkel, háziorvosokkal. És egyre inkább azok az eszközök is, amelyek a távdiagnosztika lehetőségét teremtik meg. A magyar informatika és egészségügy bár terhelt természetesen a hazai specialitásokkal része a nemzetközi fejlődésnek, így magán viseli a fő trendek jellemzőit. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a hazai jellemzőkről sem. Amíg az informatika korábbi sokéves lemaradása bizonyos előnyökkel is járt a hazai informatikai világ fejlődésére, addig az egészségügyi lemaradás, forráshiány 7

8 súlyosan rányomja bélyegét nem csak a gyógyítás folyamatára, de az egészségügyi informatika fejlődési lehetőségeire is. A hazai egészségügyi informatikában kiemelt szerepet játszik a kórházi informatika. Ma már Magyarországon is a kórházak 75%-a rendelkezik integrált informatikai rendszerrel, de azért ez még nem éri el a nyugat-európai szintet. Sok, úgynevezett sziget-rendszer működik, amelyek az integráltság hiánya miatt nem (vagy nem megbízhatóan) működnek együtt, nem biztosítanak egységes adatbázist az intézményben. A gazdasági területen a kórházak 85%-a használ informatikai rendszert. A vezetői információs rendszer pedig a működő kórházak csak mintegy egynegyedében található. Ráadásul a működő integrált rendszerek sem teljes körűen bevezetettek, vagyis nem terjednek ki a kórházi működés minden területére. A működő informatikai rendszerek 46%-a van egymással adatátviteli kapcsolatban. Az egészségügyi intézmények informatikai fejlesztéseit, jó minőségű adatgazdálkodását az anyagi lehetőségeken túl erősen befolyásolja a humán adottság. Ez egyrészt jelenti az informatikában magasan kiképzett szakemberek hiányát (akik anyagi okokból inkább a versenyszférában próbálnak elhelyezkedni), másrészt nagyon gyakran az intézmény vezetőinek, vezető orvosainak egységes pozitív hozzáállásának hiányát. Ezek nélkül sikeres informatikai integrált rendszer bevezetése az intézményben gyakorlatilag lehetetlen. Természetesen egy eredményes egészségügyi integrált rendszer bevezetésének nagyon sok összetevője van. Egyik ilyen alapvetően meghatározó tényező a már említett fogadókészség, vezetői elkötelezettség, humán és anyagi erőforrás mellett a szállítói oldal. Több szállító is képes hazánkban integrált rendszerek szállítására, bevezetésére, támogatására. Nagyon fontos, hogy egy szállító kiválasztásakor ne csak az anyagi lehetőség, a rendszer szépsége legyen szempont, hanem a szállító megbízhatósága, munkatársainak szakértelme, hozzáállása, a rendszer folyamatos naprakészen tartásának biztosítása is. Egy integrált informatikai rendszer bevezetése nem kis feladat az intézmény dolgozói számára, de elengedhetetlen feltétele a magas szintű ellátásnak. Az Internet (és egyre inkább az intranet is) a mindennapi élet részévé vált, válik. Természetesen igaz ez az egészségügyre is. Hisz a kapcsolattartás a külföldi orvoskollegákkal, a legfrissebb tudományos eredményekhez való gyors hozzájutás ma már elképzelhetetlen az Internet nélkül. És akkor még csak a legegyszerűbb, legmindennapibb dolgokat említettük. Hisz itt van (lesz) még a távoktatás, a távdiagnosztika, a távgyógyászat is. Mindegyik terület rohamléptekkel fejlődik. A kórházak 97%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel. A nagyobb kórházak a modernebb szélesebb sávú elérést biztosítják, míg a kisebb intézményekre a már elavult modemes és a kisebb sávszélességű Internet elérés a jellemző. Az intézmények 41%-ának van honlapja, amely elsősorban a tájékoztatást szolgálja. A kórházak nem látnak lehetőséget a virtuális úton történő kapcsolatfelvételben. Az intranet alkalmazása elterjedt a kórházak között 74%, de ennek a lehetőségnek a kihasználása is a nagyobb ágyszámú kórházakra jellemző. Az Európai Unióba való belépés természetesen az egészségügyre is ró feladatokat. Ilyen például a minőségbiztosítás kérdése. Az intézményi minőségpolitika hathatós, nélkülözhetetlen eszköze az informatika. Az adatok rögzítésének, kezelésének 8

9 szigorú rendjét az integrált rendszer használata szavatolja. És egyben biztosítja a többi intézmény felé való egységes, szabványos csatlakozást is. Olyan fejlődést tapasztalható az informatika világában, amely az élet minden területére, így természetesen az egészségügyi informatikára is nagy hatással lesz. A tudásalapú adatbázisok, az állampolgár (beteg) önmenedzselése illetve annak lehetősége, a közösségi informatikai hálózatok kialakulása, a távgyógyászat fejlődése struktúrájában és filozófiájában is egy teljesen újszerű egészségügyi informatika megjelenéséhez fog vezetni. Ezekre a feladatokra időben fel kell készülnünk (stratégia, oktatás, jogi keretek, erőforrások), különben lemaradásunk súlyos ellátási problémákhoz vezethet. 9

10 2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA ÁLTALÁNOS HELYZETE 2.1. Az egészségügy informatika jelenlegi helyzete a világban Bevezetésként meg kell állapítani, hogy a különbségek az alkalmazások tekintetében óriásiak az európai és az amerikai szituációt illetően. Ez nem csupán abból a tényből következik, hogy az USA jelentős időbeli és erőforrásbeli előnyben van az Eu-val szemben, hanem az eü. Inf. felhasználói és alkalmazás fejlesztői irányvonalai is esszenciális különbségeket mutatnak. Az egészségügyben alkalmazott informatikai rendszerek szerepe jelentős átalakulásban van, napjaink rendszerei egyre inkább a döntés támogatás és vezetői információ-adás szerepét kezdik betölteni az eddigi, túlnyomórészt adminisztrációs és adat feldolgozási funkciókkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a rendszerek a közvetlen gyógyítási folyamatok támogatásában kezdenek betölteni egyre fontosabb szerepet. A jelenleg használatban lévő diagnosztikai és orvosi berendezések egyszerű kapcsolódási felületeket biztosítanak az egészségügyi intézmények integrált rendszere felé, amelyek egyre gyakrabban élnek a lehetőséggel és tényleges adat áramlást valósítanak meg, beágyazott firmware intergált software rendszer kapcsolatot felépítve ezáltal. A fentiekben vázolt szerep-változás más aspektusokban is megjelenik: az egészségügy általánosabb társadalmi funkciói (betegség megelőzés, megőrzés, életmód befolyásolás, egészség tervezés, stb.) sokkal erősebben és pregnánsabban működnek napjainkban mint a korábbi években akár a 90-es éveket is tekintve, és ez leképeződik az alkalmazott rendszerek funkcionális és szerkezeti jellemzőiben. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Számos nagy integrált eü. rendszer olyan kiegészítő modullal bővül, amelyek az iméntiekben sorolt funkciókat tartalmazzák és további kapcsolódási pontokat jelentenek az egyéb intézmények, intézetek szervezetek hasonló tevékenységű egységei felé. (fittnes, uszoda, gyógyfürdő stb.) Fontos és ezáltal részletes elemzésre is számot tarthat egy új elem a rendszerek struktúrájában, ez pedig a kártya. Alapvető trend világszerte a rendszerek kompatibilitásának megvalósítása. Ez jelenleg nem csupán szabályozási és standardizálási ill. egységesítési kérdés, hanem egy olyan konkrét eszköz bevezetésének problémája, amely az átjárhatóságot biztosítja a különböző nem csupán eü. - informatikai rendszerek között. Ennek megoldását sokak szerint a majd mindenki által használt kártya bankkártya kapcsolásban lehet fellelni, és ennek realizálása is több helyen megtörtént. A mostani bankkártyák, lojalitás és egyéb standard kártyák ilyetén funkciókkal történő kiegészítése alapvetően egyetlen hardver elem létét teszik szükségessé: valamilyen chip alapú megoldás bevezetését a kártyán, amely aktívvá teszi az eszközt és biztosítja a szükséges peremfeltételeket. A megvalósult ilyen típusú kártya projektek többségében egy jól körülhatárolt adatstruktúra és alkalmazás- 10

11 fejlesztés jelenti azt a közös platformot, amely több egészségügyi informatikai rendszerhez való illeszkedést is megold. Ez nem csupán törzsadatok, hanem kellő kriptográfiai eljárások alkalmazásával orvosi és más egészséggel összefüggő információk tárolást és közvetítését jelenti. Az adatok ilyen formában történő transzformációja és átvihetősége egy régóta célzott probléma áthidalását látszik megoldani, ti. a különböző típusú információ rendszerek adatformátumainak ill. adatcseréjének szükségességét. Az eddigiekben próbálkozások történtek különböző szinteken (nemzeti ill. Európai Unió) szabványok bevezetésére és elfogadtatására. Ez rövidtávon nem jelenthet kielégítő megoldást, hiszen nem ad semmiféle közvetlen kényszerítő eszközt a végfelhasználó kezébe a rendszerek szállítóval szemben. Az alkalmazott informatikai rendszerek elemei alapvetőn nem változtak az utóbbi években, azonban új információ hordozókként a különböző mobil eszközök kezdenek általánossá válni. Teljesen általános a hordozható számítógépek jelenléte az eü. intézmények informatikai hálózatában, kezdve az egyszerű notesz gépektől a palm eszközökön át a speciális telekommunikációs adathordozókig, amelyek már intelligens multimédiás közvetlen beavatkozási lehetőséggel kiépített verziókban is működnek számos helyen. Természetesen az előbbiekben sorolt eszközök működését csak megfelelő háttér infrastruktúra (megfelelő szintű hálózat, aktív elemek, átviteli berendezések stb.) kiépítése teszi lehetővé, amelyek egészen speciális szaktudást és folyamatos (gyakorlatilag misszió kritikus) rendelkezésre állást feltételeznek. A rendszerek központi egységeit jelentő nagy teljesítményű szerver konfigurációk egyre inkább nagygépes kategória eszközeit jelentik (enterprise ill. szuperszerver szint), megfelelően kiépített védelmi és biztonsági jellemzőkkel (már-már banki biztonsági kategóriákat elérve). Napjaink egyik leggyakrabban említett és leginkább kétkedéssel fogadott kifejezése a globalizáció az egészségügyi informatikai piacon is létező és jellemző fogalom. A legnagyobb szállítók hihetetlen erőfeszítéseket tesznek egyre nagyobb területek, országok és régiók teljes piaci bekebelezésére, erre számos gyakorlati példa említhető (Siemens- SMS akvizíció, HBO OLT egyesülés, stb.). Fontos tényező ugyanakkor a helyi piaci szereplők tevékenysége is (a nagy rendszerek customizálása, helyi igényeknek történő megfeleltetése, support, kiegészítések, stb.), akkor és csak akkor, ha képesek hosszú távú befektetésként kezelni a projektjeiket, hiszen itt leginkább 5 vagy több éves megtérülések realizálhatóak a tapasztalatok szerint. A döbbenetes sebességgel fejlődő internetes alkalmazások térhódítása az a jellemző, amellyel leginkább foglalkozni érdemes, hiszen a vázolt kártyás megoldások mellet ez jelenti az igazi áttörést az egészségügyi rendszerek elterjedésének és majd minden orvosi funkcióban történő alkalmazásának rögös útján. A világháló adta lehetőségek nem kizárólag adatok és információk fellelhetőségét teszik egyszerűvé és olcsóvá, hanem a konkrét betegellátási tevékenység hatékonyságát, ad absurdum az élet esélyek növekedését is jelenthetik. 11

12 2.2. Az egészségügyi informatika magyarországi általános helyzetének meghatározói A hazai informatika sok más területen robbanásszerű fejlődése csak igen lassan és bonyolult körülmények között érte el az egészségügyet. Magyarországon az egészségügyi intézmények többsége önkormányzati, kisebb része pedig állami tulajdonban van. Az érvényben lévő finanszírozási szabályok szerint a tulajdonosnak kell(ene) biztosítani többek között a fejlesztésekhez szükséges eszközöket, ideértve az informatika alkalmazásához szükséges fejlesztéseket is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza az egészségügyi intézményekben folyó gyógyító tevékenységet, de ez a finanszírozás nem tartalmazza az eszközök amortizációját. Ez azt jelenti, hogy nincs meg az eszközök, műszerek pótlásának fedezete az egészségügyben. Ezt a fedezetet azonban a tulajdonosok sem képesek megfelelő mértékben biztosítani. Ennek egyenes következménye, hogy csak a működési költségek terhére lehet finanszírozni minden fejlesztést, így az informatikai fejlesztéseket is. Ez az amúgy is igen szűkös forrás csak korlátozottan teszi lehetővé az informatika alkalmazását az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor az igény egyre feszítőbben jelentkezik. Az egészségügyben az informatika napi alkalmazásában az 1993-ban bevezetett teljesítmény-finanszírozás, majd a fekvőbeteg ellátás teljesítmény-jelentéseinek elektronikus úton való elkészíttetése jelentett fordulatot. Ezen feladatok elvégzésére készült alkalmazások színvonala rendkívül vegyes, továbbá az általuk lefedett területek nagy szórást mutatnak. Legteljesebb a lefedettség a fekvőbeteg ellátásban a betegfelvételeknél és az un. HBCS jelentésekben, míg az egyéb orvos-technikai rendszerek informatikai lefedettsége 0-tól %-ig szóródik. Szórás azonban nem csak ezen a területen mutatkozik. Az egészségügyi ellátás informatikai lefedettsége országosan nem haladja meg a 40 %-ot. Az egészségügyi informatikai alkalmazások intézményenként is eltérő színvonalúak. Ezen információs rendszerek alapvetően nem integrált orvosi-gazdasági informatikai rendszerek. Az integrált informatikai rendszerek megalkotása és elterjesztése minden érintett területre ró teendőket. Ha másért nem azért, mert az egészségügyi intézmények gazdaságos működése, a kapacitások és a megszerezhető bevételek optimális összehangolása elemi érdeke az egészségpolitikai irányításnak, finanszírozásban résztvevőknek és az intézményeknek egyaránt. Ez sok esetben az intézmény életben maradásának egyetlen járható útja. Az egészségügyi informatikai helyzet legfontosabb ismérve a kialakulatlan szabály rendszer. Ez nagy mértékben az informatikai stratégia hiányából, az alacsony szintű egészségügyi informatikai kultúrából következik. A döntéshozók nem rendelkeznek megfelelő szintű ismeretekkel az informatikai rendszerek bevezetésének feltételeiről, elmaradásuknak beláthatatlan következményeiről. Nem látják világosan azt a direkt, vagy indirekt hasznot, amit egy informatikai rendszer megfelelő szintű használata eredményezhet. 12

13 Természetesen következik ezekből, hogy az informatikai szállítók magatartása is ellentmondásos, részben agresszív, részben pedig kivárási taktikára építő. Általánosan vallják (hiszik, remélik), hogy előbb-utóbb megfelelő szintű források kerülnek az egészségügyi ellátó rendszerbe, s ekkor a már piacon lévők előnyöket fognak élvezni. Ez az időtáv a különböző becslések szerint 5-15 év. A szállítói oldalon jelen vannak a komplett orvos-medikai-gazdasági megoldásokat kínáló, az egészségügyre szakosodott nagyobb informatikai cégek, de jelentős számban kis, helyi megoldásokban (anyagilag is) érdekelt betéti társaságok, a teljesítményjelentéseket megjavító kis egyszemélyes cégek, Kft-k is. Ugyan ezek ma nem meghatározóak, de jelentős helyi szereplői a piacnak, így a piaci részarányt bővíteni kívánó informatikai társaságoknak ezeket a kis cégeket is figyelembe kell venni. Ezek egy része természetesen vesztes lesz tőkehiány miatt a fejlesztésekért folyó csatában, de egy jórészükkel a helyi érdekek miatt továbbra is számolni kell az informatika piacán. Jóllehet a szállítói oldal szakmailag, etikailag, méretében és a kínált termékek mennyiségét és minőségét tekintve is abszolút inhomogén, azonban ezek a különbségek az árakban és a szolgáltatás díjtételeiben nem mutatkoznak meg. Az egészségügyi informatikai alkalmazások másik jellemzője, hogy az egyes megoldások az egészségügyben sziget-szerűen (nem integráltan) alakultak ki. Jól megfigyelhető, hogy egy-egy vezető orvos, vagy orvos-szakmai terület valamilyen kiegészítő forrásból (eszköz rabat, alapítvány, egyéb támogatás) beszerzett számítógépekkel kezdett el a saját szakmai területén informatikai megoldásokat kifejleszteni. Ezekre az informatikai megoldásokra épült rá később az orvos-medikai rendszer több eleme, és sok helyen ezekből fejlődött ki a teljesítmény jelentésekhez szükséges informatikai megoldás is. Ezt a helyzetet szigetszerű működés felszámolását- a HISA (Healthcare Information System Architecture) EU szabvány oldhatja meg, azonban a piacon lévő szállítók ellenérdekeltsége ma még komoly visszatartó erőt jelent. Jelentős kérdés, hogy a fentiekben leírt, igen eklektikus képet mutató egészségügyi informatikai piac mekkora méretű? Megbízható adatok híján erről csak becsléseket lehet tenni. A legelfogadottabb becslés azt mutatja, hogy jelenleg a gyógyító-megelőző ellátás intézményei, szűkös anyagi forrásaikból évi 1-2 %-nyi összeget képesek (kénytelenek) egészségügyi informatikai szolgáltatások vásárlására, vagy saját informatikai felhasználásaik költségeire fordítani. Ez azt jelenti, hogy a évi előirányzatot figyelembe véve, amely 399 milliárd Ft., az egészségügy informatikai szolgáltatása mindössze 4-8 milliárd forintot költhet a magyar egészségügy Az egészségügyi informatika magyarországi helyzete A fejezetben olvasható statisztikai adatok a Gazdaságkutató Részvénytársaság harmadik negyedévében készült kérdőíves felmérésből származnak. Ez a 13

14 felmérés a kórházakra terjedt ki. A kórházak 26%-a (ágyszámra vetítve 25%-a) válaszolt, ami jó aránynak számít Informatikai eszközellátottság a hazai egészségügyben A felmérés során megvizsgáltuk azt is, hogy Magyarországon milyen a kórházak számítástechnikai /informatikai eszközellátottsága. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kézi számítógépek használata még továbbra sem elterjedt, míg a személyi számítógépek már majdnem minden kórházban megtalálhatók. Az előbbi eszközökkel a kórházak 19%-a, míg az utóbbiakkal 90%-a rendelkezik. A kórházak ágyszámát figyelembe véve a kézi számítógépek aránya már magasabb (27%), ami arra enged következtetni, hogy a nagyobb kórházak azok, melyek megengedhetik maguknak ezeknek az eszközöknek a beszerzését. A kórházak aránya a tulajdonukban lévő eszközök alapján A kórházak száma alapján A kórházak ágyszámával súlyozva Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 90% 88% Mobiltelefonok Személyhívók Faxkészülékek 83% 81% 39% 48% 86% 85% Szerverek 83% 87% Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 19% 27% Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 90% 89% Ebből: 486-os vagy régebbiek 78% 77% Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 88% 85% Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 49% 56% A számítógéppark fejlesztése Kevés kórház rendelkezik személyhívóval, de ahol használják ezeket az eszközöket, ott magas az arányuk. A számítógéppark terén a kórházak igyekeznek lépést tartani a technika fejlődésével és a 486-os gépeket (átlagosan 35 darabbal rendelkeznek a kórházak) már Pentium I-es és II-es gépekkel váltják fel (átlagosan 95 darab kórházanként). Ez országosan 8175 db 486-os és db Pentium I-es és II-es gépet jelent. 14

15 Átlagos eszközellátottság átlag Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 34 Mobiltelefonok 11 Személyhívók 45 Faxkészülékek 5 Szerverek 4 Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 2 Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 145 Ebből: 486-os vagy régebbiek 35 Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 95 Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 22 A megyei jogú várósok hátránya Az eszközellátottság településtípus szerinti vizsgálata alapján a megyei jogú városok a vizsgált eszközök tekintetében hátrányban vannak a városokkal szemben. A személyhívók, a kézi számítógépek és a Pentium III-as, IV-es PC-k területén a fővárosi kórházak dominanciája figyelhető meg. Az eszközellátottság településtípusok szerint Főváros Megyei jogú város Város A kórházak száma alapján Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 88% 79% 97% Mobiltelefonok 75% 86% 86% Személyhívók 63% 29% 31% Faxkészülékek 81% 79% 93% Szerverek 94% 79% 79% Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 31% 7% 17% Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 94% 86% 90% Ebből: 486-os vagy régebbiek 88% 71% 76% Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 88% 86% 90% Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 63% 43% 45% A nagyobb kórházak eszközellátottsága jobb és eszközei modernebbek Ha figyelembe vesszük a kórházak súlyát is a személyhívók, a faxkészülékek, a szerverek, a kézi számítógépek, valamint a Pentium III-as és IV-es PC-k területén 15

16 jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. A PC-k kivételével valamennyi előbbi területen a kisebb ágyszámú fővárosi kórházak aránya magasabb, míg a PC-k terén a nagyobb kórházak kezdték meg a legújabb gépek beszerzését. A megyei jogú városok kórházai közül a nagyobbak rendelkeznek személyhívókkal és kézi számítógépekkel. A városi kórházaknál is a nagyobbak azok, amelyek jobban ellátottak személyhívókkal, szerverekkel és kézi számítógépekkel. Összességében a nagyobb kórházak eszközellátottsága jobb és modernebb. Az eszközellátottság településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott érték) Főváros Megyei jogú város Város A kórházak ágyszámával súlyozva Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 86% 77% 96% Mobiltelefonok 72% 80% 86% Személyhívók 56% 48% 45% Faxkészülékek 74% 78% 96% Szerverek 89% 78% 94% Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 21% 30% 27% Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 98% 79% 92% Ebből: 486-os vagy régebbiek 85% 77% 73% Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 85% 79% 90% Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 73% 51% 51% Átlagos eszközellátottság településtípusonként A fővárosi és a megyei jogú városok kórházai átlagosan több eszközzel rendelkeznek, mint a városiak. A legnagyobb eltérések a faxkészülékek, a személyhívók és a PC-k területén figyelhetők meg. A fővárosban a legmagasabb az egy kórházra jutó személyhívók átlagos száma. A megyei jogú városok kórházaihoz képest 2,5-szer, míg a városi kórházak esetén 3szor több személyhívóval rendelkeznek a fővárosiak. 16

17 Átlagos eszközellátottság Főváros Megyei jogú város Város Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) Mobiltelefonok Személyhívók Faxkészülékek Szerverek Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) Ebből: 486-os vagy régebbiek Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) A számítógéppark átlagos életkora A kórházak számítógépparkjának vizsgálatakor hasonló következtéseket vontunk le, mint a kórházak eszközellátottságának elemzésénél. A nagyobb kórházak azok, amelyek fiatalabb gépparkkal rendelkeznek, ám a fővárosi kórházak dominanciája e területen már nem érvényesül. A kórházak között a 3 évnél fiatalabb géppark tekintetében a megyei jogú városok aránya a legmagasabb (a súlyozott érték alapján), míg a fővárosi és a városi kórházak aránya közelít ehhez az értékhez. A számítógéppark átlagos életkora A válaszadók aránya A kórházak ágyszámával súlyozva 3 évnél fiatalabb 49% 55% 3 és 6 év közötti 44% 35% 6 év feletti 7% 10% Összesen 100% 100% A kórházak közel 50%-a 3 évnél fiatalabb számítógépparkkal rendelkezik, míg 44%- ónak 3 és 6 éve üzembe állított gépei vannak. A kórházak súlyának figyelembevételekor az arányok módosulnak és az utóbbi kategória arányának csökkenése figyelhető meg (35%). Ebből arra következtetünk, hogy a kisebb kórházak számítógépparkja öregebb". 17

18 A számítógéppark átlagos életkora településtípus szerint (a válaszadók száma alapján) Főváros Megyei jogú város Város 3 évnél fiatalabb 44% 50% 52% 3 és 6 év közötti 56% 42% 38% 6 év feletti 0 8% 10% Összesen 100% 100% 100% A fővárosban kevesebb olyan kórház található (44%), ahol a géppark életkora 3 évnél alacsonyabb, viszont nem használnak 6 évnél idősebb gépeket. A súlyozott értékek alapján viszont a fővárosban a kórházak 55% rendelkezik 3 évnél fiatalabb PC-kel, ami azt jelenti, hogy a nagyobb kórházak rendelkeznek újabb gépekkel. A megyei jogú városok kórházai közül a kisebbek azok, amelyek 3 évnél régebben vásároltak PC-t. A számítógéppark átlagos életkora településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott értékék) Főváros Megyei jogú város Város 3 évnél fiatalabb 55% 58% 54% 3 és 6 év közötti 45% 25% 35% 6 év feletti 0 17% 11% Összesen 100% 100% 100% Informatikai szoftver-alkalmazások az egészségügyi ellátó rendszerben A kórház által használt szoftverek közel fele kereskedelmi forgalomban kapható programcsomag, harmada külső cél-fejlesztés eredménye, a fennmaradó része pedig saját, belső fejlesztés. A kórházak ötödében működik az alábbi szoftverek mindegyike: = ambulancia = fekvőbeteg ellátási = betegfelvételi = műtéti = gyógyszertári = labor = pénzügyi = gazdasági = készletgazdálkodási 18

19 = diagnosztikai = vezetői információs rendszer. Noha ma még sok helyen sziget-rendszerek működnek, szinte mindenhol fontosnak tartanák az integrált rendszer bevezetését (nem mindenki érti ugyanazt integrált rendszeren). Az egészségügyi informatikai szoftverekről a többi fejezetben részletesen szólunk, súlyának megfelelően külön fejezetben a kórházi informatikáról Internet elérhetőség lehetőségei A kórházak Internet-kapcsolata Van Nincs A válaszadók száma A válaszadók aránya (%-ban) 95% 5% 100% A kórházi ágyak száma A kórházak ágyszámával súlyozva (%-ban) 97% 3% 100% Internet-ellátottság Az Internet-kapcsolattal rendelkező kórházak aránya kimagaslóan magas. A válaszadók száma alapján a kórházak 95%-a, míg a kórházak ágyszáma alapján 97%-a rendelkezik Internet-hozzáféréssel. A településtípusok szerinti megbontásban a válaszadó kórházak közül a fővárosban és a megyei jogú városokban megtalálható kórházak mindegyike rendelkezik Internettel, míg a városokban csak" 90%-os az ellátottsági arány. A kórházak ágyszáma szerint viszont a városok Internet hozzáférésének aránya 94%, ami azt jelenti, hogy a magasabb ágyszámú városi kórházak azok, amelyek élnek az Internet által nyújtott tehetőségekkel

20 A kórházak Internet-kapcsolata településtípus szerint Főváros Megyei jogú város Város Van Nincs Van Nincs Van Nincs A válaszadók száma Az internet-kapcsolat aránya (%-ban) 100% - 100% - 90% 10% A kórházak ágyszáma A kórházak ágyszámával súlyozva (%) 100% - 100% - 94% 6% Internet-kapcsolat jellege Az Internet-kapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt vonali modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN és a bérelt vonal a legnépszerűbbek. A hagyományos hozzáférés aránya 54%, ami a kórházak ágyszámát figyelembe véve alacsonyabb (45%) értéket eredményez. A bérelt vonal (27% helyett 34%) és a kábel TV (11 % helyett 17%) esetén is módosulnak az arányok (jelen esetben felfelé), ami alapján arra következtetünk, hogy a nagyobb ágyszámú kórházak már a szélessávú hozzáférést részesítik előnyben. A kórházak 60%-ónál a hagyományos kapcsolt vonali modem sávszélessége 56 kilobit/szekundum, míg a 14,4 kb/s és a 28,8 kb/s sávszélességek aránya 15-15%. Ez utóbbi nem igazán alkalmas Internetezésre. Internet-kapcsolat típusa jelenleg A kórházak száma alapján A kórházak ágyszámával súlyozva Hagyományos kapcsolt vonali modem Bérelt vonal 54% 45% 27% 34% Mikrohullámú vevő 5% 8% ISDN 29% 24% ADSL 0 0 Kábel TV 11% 17% Magas ISDN arány A kórházak 29%-a már ISDN-en keresztül éri el az Internetet, ám a kórházak súlya alapján ez az arány alacsonyabb. Úgy látjuk, hogy a kisebb ágyszámú kórházak a hagyományos kapcsolat helyett az ISDN-re álltak át. A kórházak átlagos Internet- 20