KOPINT-Datorg Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOPINT-Datorg Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14"

Átírás

1 KOPINT-Datorg Rt. Az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzete, távgyógyászat Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14 Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére december

2 A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Kopint- Datorg Rt. Piackutató Főosztálya készítette. A kutatás szakmai vezetői a KOPINT-Datorg Rt részéről: Nagyné Vajdai Teréz, Bogóné Jehoda Rozália Kopint-Datorg Rt Budapest, Csokonai u. 3. Tel: ; Fax:

3 TARTALOM 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatási feladat Kutatás módszere, tanulmány felépítése Összefoglaló AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA ÁLTALÁNOS HELYZETE Az egészségügy informatika jelenlegi helyzete a világban Az egészségügyi informatika magyarországi általános helyzetének meghatározói Az egészségügyi informatika magyarországi helyzete Informatikai eszközellátottság a hazai egészségügyben Mobiltelefonok Személyhívók Faxkészülékek Mobiltelefonok Mobiltelefonok Főváros...16 A kórházak ágyszámával súlyozva Informatikai szoftver-alkalmazások az egészségügyi ellátó rendszerben Internet elérhetőség lehetőségei Van...19 Nincs...19 A válaszadók száma Főváros...20 Megyei jogú város...20 A válaszadók száma A kórházak száma alapján Hagyományos kapcsolt vonali modem Hagyományos kapcsolt vonali modem Interneten való megjelenés, külső kapcsolatok

4 Igen Igen Intranet Igen Igen Az intézményen belüli informatikai humán erőforrás AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA FEJLŐDÉSI IRÁNYAI Az egészségügyi informatika nemzetközi fejlődési irányai Informatikai forradalom, információs társadalom Az átalakuló egészségügy és az ehealth Kórházi információs rendszerek Az Internet hatása az alkalmazásokra Fejlődési irányok World Wide Web Modern szolgáltatások Intranet Egészségügyi Információs Hálózat (HIN) Közösségi Egészségügyi Információs Hálózat (CHIN) Az információ hatalma, lényege, fontossága a kórházi működésben Az egészségügyi informatika hazai fejlődési irányai Az egészségügyi ellátórendszer várható átalakítása és ennek hatása az egészségügyi információs rendszerre A magyar egészségügy és az informatikai fejlesztések A megvalósítás garanciái A KÓRHÁZI INFORMATIKA, MINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKAI RENDSZEREK KARAKTERES REPREZENTÁNSA A kórházi informatika általános jellemzői Integrált kórházi információs rendszer Európai Uniós kihívások Kórházi információs rendszerek jellemzői Az integrált rendszerek gyakorlati előnyei Számszerűsíthető előnyök Minőségi és stratégiai előnyök Egy integrált kórházi információs rendszerrel szembeni elvárások A beteggel kapcsolatos adminisztráció segítése A gyógyítási folyamat segítése A beteghez kapcsolható költségek adminisztrálása Kommunikációs és karbantartási funkciók Osztályos rendszerek specialitásainak támogatása Tudományos munka segítése A menedzsment segítése Egyéb kórházi gazdasági- és adminisztrációs folyamatok támogatása

5 Általános, a teljes kórházi információra vonatkozó elvárások Az informatika, mint a minőségpolitika hatékony eszköze Egy integrált kórházi információs rendszer alkalmazásának feltételei A TÁVGYÓGYÁSZAT INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, EZEK MEGJELENÉSE A HAZAI EGÉSZSÉGÜGYBEN A távgyógyászat alapjai Távgyógyászat a nagyvilágban Távgyógyászat Magyarországon Humán tényezők a Telemedicinában Összefoglalás MELLÉKLETEK...71 A kórházi egészségügyi informatikai helyzetéről készült közvetlen kérdőíves felmérés főbb eredményeit bemutató grafikonok Az elektronikus kortörténet és a távdiagnosztika statisztikai adatai Igen Igen Igen Hivatkozások, irodalom URL Lista

6 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 A kutatási feladat Jelen tanulmány a "Monitoring tevékenység az informatikai kultúra terjedésének nyomon követésére a társadalom különböző rétegeiben, valamint a közigazgatás területén - virtuális - térfigyelő rendszer - " projekthez kapcsolódik és "Az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzete, távgyógyászat" témakört dolgozza fel. A tanulmányt az alábbi témavázlat alapján készítettük el: = Az egészségügyi informatika általános helyzetének áttekintése = Az egészségügyi informatika nemzetközi fejlődési irányainak bemutatása = A távgyógyászat informatikai támogatásának lehetőségei, ezek megjelenése a hazai egészségügyben = Informatikai eszközellátottság értékelése a hazai egészségügyben = Informatikai szoftver-alkalmazások értékelése az egészségügyi ellátó rendszerben = Internet-elérhetőség vizsgálata = Az egészségügyi intézmények külső kapcsolatainak vizsgálata = Az egészségügyi intézmény megjelenése a világhálón = Az intézményen belüli informatikai humán erőforrás vizsgálata 1.2 Kutatás módszere, tanulmány felépítése A téma feldolgozásához a meglévő ismereteink és az irodalmi forrásokon túl a KOPINT-DATORG Rt évi kutatási programjának eredményeit használtuk fel. A kutatási mintát a 250 ágyszám feletti kórházak jelentették, ami az összes kórházak közel 74%-át jelentette. A tanulmány elkészítésének másik jelentős információs bázisa a Gazdaságkutató Részvénytársaság által harmadik negyedévében készített kérdőíves felmérés volt. Ez a felmérés is a kórházakra terjedt ki. A kérdőívekre a kórházak 26%-a (ágyszámra vetítve 25%-a) válaszolt, ami jó aránynak tekinthető. Amikor megvizsgáljuk az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzetét, nem tekinthetjük úgy az egészségügyet, mint egy minden környezeti hatástól mentes laboratóriumi terepet. Csak akkor kaphatunk használható információkat, ha megvizsgáljuk azt a nemzetközi és hazai informatikai környezetet, amiben a magyar egészségügyi informatika működik jelenleg, és a várható fejlődési irányait is. Ennek megfelelően jelen tanulmány először az informatikai világ főbb jellemvonásait vázolja fel, majd ezen belül az egészségügyi informatika jelenlegi helyzetét vizsgálja. Ezután térünk rá az egészségügy fejlődési irányaira, várható alakulására. Külön fejezetet szentelünk jelentőségének megfelelően a kórházi informatikának. 6

7 Fent említett megfontolás hatványozottan igaz a távgyógyászatra, melynek jelenét és várható alakulását külön fejezetben tárgyaljuk. Bízunk benne, hogy az anyag végén található statisztikai adatok, táblázatok is hasznos segítséget adnak a témával foglalkozóknak. 1.3 Összefoglaló Ma már az informatikai kultúra terjedése, kiteljesedése nélkül nem lehet az élet semmilyen területén olyan eredményeket elérni, olyan teljesítményt produkálni, amelyeket joggal vár el az ügyfél a szolgáltatótól, az állampolgár a kormányzattól, az Európai Unió a belépni szándékozóktól. Ezt az informatikai kultúrát nem elég kialakítani, fejleszteni, terjeszteni, de állandóan monitorozni is szükséges ahhoz, hogy az adott pillanatbeli állapotának ismeretében pontosan meg lehessen határozni a továbblépés feltételeit, irányát. Az egészségügy olyan terület, amely mindenkit érint, amely mindenki számára meghatározó jelentőségű. Nem csak arról van szó, hogy az emberek közérzetének alakulásában meghatározó szerepet játszik, hanem arról is, hogy gazdaságitársadalmi eredményeket, csak testben és lélekben egészséges emberekkel lehet elérni. Az egészségügyben sok más tényező mellett az informatika, az adatok gyors, megbízható feldolgozása, információk előállítása nélkülözhetetlen. Ennek pedig alapfeltétele az adatok egységes feldolgozása, értékelése, az egészségügy egységes adatgazdálkodása. Az egészségügyi informatika része az egészségügynek és része az informatikának is. Ennek megfelelően vizsgálatakor mindkét terület elemzése szükséges. Az információ technológia (IT) minden eleme állandóan és gyors ütemben fejlődik. A számítógépek tároló kapacitása és sebessége folyamatosan nő, tökéletesednek az adatbázisok és feldolgozási technikáik, a szoftverek állandó megújulásban fejlődnek, és az adatátviteli hálózatok soha nem látott mértékben alakulnak ki. Nő az adatok feldolgozásának, átvitelének biztonsága. Az Internet pedig lassan az élet minden területén jelen lesz. Természetesen ezek a fejlődések nagy hatással vannak az egészségügyi informatikára is. Egyetlen egészségügyi intézmény sem létezhet ma már informatikai rendszer nélkül. A nyugati világ minden komolyabb intézményben integrált informatikai rendszer működik, amely biztosítja a betegfelvételtől kezdve a vezetői információk elemzéséig az adatok egységességét, biztonságos felhasználását és felhasználhatóságát. Ma már a rendszerek részét képezik a multimédiás modulok, a kapcsolati rendszerek más egészségügyi intézményekkel, háziorvosokkal. És egyre inkább azok az eszközök is, amelyek a távdiagnosztika lehetőségét teremtik meg. A magyar informatika és egészségügy bár terhelt természetesen a hazai specialitásokkal része a nemzetközi fejlődésnek, így magán viseli a fő trendek jellemzőit. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a hazai jellemzőkről sem. Amíg az informatika korábbi sokéves lemaradása bizonyos előnyökkel is járt a hazai informatikai világ fejlődésére, addig az egészségügyi lemaradás, forráshiány 7

8 súlyosan rányomja bélyegét nem csak a gyógyítás folyamatára, de az egészségügyi informatika fejlődési lehetőségeire is. A hazai egészségügyi informatikában kiemelt szerepet játszik a kórházi informatika. Ma már Magyarországon is a kórházak 75%-a rendelkezik integrált informatikai rendszerrel, de azért ez még nem éri el a nyugat-európai szintet. Sok, úgynevezett sziget-rendszer működik, amelyek az integráltság hiánya miatt nem (vagy nem megbízhatóan) működnek együtt, nem biztosítanak egységes adatbázist az intézményben. A gazdasági területen a kórházak 85%-a használ informatikai rendszert. A vezetői információs rendszer pedig a működő kórházak csak mintegy egynegyedében található. Ráadásul a működő integrált rendszerek sem teljes körűen bevezetettek, vagyis nem terjednek ki a kórházi működés minden területére. A működő informatikai rendszerek 46%-a van egymással adatátviteli kapcsolatban. Az egészségügyi intézmények informatikai fejlesztéseit, jó minőségű adatgazdálkodását az anyagi lehetőségeken túl erősen befolyásolja a humán adottság. Ez egyrészt jelenti az informatikában magasan kiképzett szakemberek hiányát (akik anyagi okokból inkább a versenyszférában próbálnak elhelyezkedni), másrészt nagyon gyakran az intézmény vezetőinek, vezető orvosainak egységes pozitív hozzáállásának hiányát. Ezek nélkül sikeres informatikai integrált rendszer bevezetése az intézményben gyakorlatilag lehetetlen. Természetesen egy eredményes egészségügyi integrált rendszer bevezetésének nagyon sok összetevője van. Egyik ilyen alapvetően meghatározó tényező a már említett fogadókészség, vezetői elkötelezettség, humán és anyagi erőforrás mellett a szállítói oldal. Több szállító is képes hazánkban integrált rendszerek szállítására, bevezetésére, támogatására. Nagyon fontos, hogy egy szállító kiválasztásakor ne csak az anyagi lehetőség, a rendszer szépsége legyen szempont, hanem a szállító megbízhatósága, munkatársainak szakértelme, hozzáállása, a rendszer folyamatos naprakészen tartásának biztosítása is. Egy integrált informatikai rendszer bevezetése nem kis feladat az intézmény dolgozói számára, de elengedhetetlen feltétele a magas szintű ellátásnak. Az Internet (és egyre inkább az intranet is) a mindennapi élet részévé vált, válik. Természetesen igaz ez az egészségügyre is. Hisz a kapcsolattartás a külföldi orvoskollegákkal, a legfrissebb tudományos eredményekhez való gyors hozzájutás ma már elképzelhetetlen az Internet nélkül. És akkor még csak a legegyszerűbb, legmindennapibb dolgokat említettük. Hisz itt van (lesz) még a távoktatás, a távdiagnosztika, a távgyógyászat is. Mindegyik terület rohamléptekkel fejlődik. A kórházak 97%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel. A nagyobb kórházak a modernebb szélesebb sávú elérést biztosítják, míg a kisebb intézményekre a már elavult modemes és a kisebb sávszélességű Internet elérés a jellemző. Az intézmények 41%-ának van honlapja, amely elsősorban a tájékoztatást szolgálja. A kórházak nem látnak lehetőséget a virtuális úton történő kapcsolatfelvételben. Az intranet alkalmazása elterjedt a kórházak között 74%, de ennek a lehetőségnek a kihasználása is a nagyobb ágyszámú kórházakra jellemző. Az Európai Unióba való belépés természetesen az egészségügyre is ró feladatokat. Ilyen például a minőségbiztosítás kérdése. Az intézményi minőségpolitika hathatós, nélkülözhetetlen eszköze az informatika. Az adatok rögzítésének, kezelésének 8

9 szigorú rendjét az integrált rendszer használata szavatolja. És egyben biztosítja a többi intézmény felé való egységes, szabványos csatlakozást is. Olyan fejlődést tapasztalható az informatika világában, amely az élet minden területére, így természetesen az egészségügyi informatikára is nagy hatással lesz. A tudásalapú adatbázisok, az állampolgár (beteg) önmenedzselése illetve annak lehetősége, a közösségi informatikai hálózatok kialakulása, a távgyógyászat fejlődése struktúrájában és filozófiájában is egy teljesen újszerű egészségügyi informatika megjelenéséhez fog vezetni. Ezekre a feladatokra időben fel kell készülnünk (stratégia, oktatás, jogi keretek, erőforrások), különben lemaradásunk súlyos ellátási problémákhoz vezethet. 9

10 2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA ÁLTALÁNOS HELYZETE 2.1. Az egészségügy informatika jelenlegi helyzete a világban Bevezetésként meg kell állapítani, hogy a különbségek az alkalmazások tekintetében óriásiak az európai és az amerikai szituációt illetően. Ez nem csupán abból a tényből következik, hogy az USA jelentős időbeli és erőforrásbeli előnyben van az Eu-val szemben, hanem az eü. Inf. felhasználói és alkalmazás fejlesztői irányvonalai is esszenciális különbségeket mutatnak. Az egészségügyben alkalmazott informatikai rendszerek szerepe jelentős átalakulásban van, napjaink rendszerei egyre inkább a döntés támogatás és vezetői információ-adás szerepét kezdik betölteni az eddigi, túlnyomórészt adminisztrációs és adat feldolgozási funkciókkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a rendszerek a közvetlen gyógyítási folyamatok támogatásában kezdenek betölteni egyre fontosabb szerepet. A jelenleg használatban lévő diagnosztikai és orvosi berendezések egyszerű kapcsolódási felületeket biztosítanak az egészségügyi intézmények integrált rendszere felé, amelyek egyre gyakrabban élnek a lehetőséggel és tényleges adat áramlást valósítanak meg, beágyazott firmware intergált software rendszer kapcsolatot felépítve ezáltal. A fentiekben vázolt szerep-változás más aspektusokban is megjelenik: az egészségügy általánosabb társadalmi funkciói (betegség megelőzés, megőrzés, életmód befolyásolás, egészség tervezés, stb.) sokkal erősebben és pregnánsabban működnek napjainkban mint a korábbi években akár a 90-es éveket is tekintve, és ez leképeződik az alkalmazott rendszerek funkcionális és szerkezeti jellemzőiben. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Számos nagy integrált eü. rendszer olyan kiegészítő modullal bővül, amelyek az iméntiekben sorolt funkciókat tartalmazzák és további kapcsolódási pontokat jelentenek az egyéb intézmények, intézetek szervezetek hasonló tevékenységű egységei felé. (fittnes, uszoda, gyógyfürdő stb.) Fontos és ezáltal részletes elemzésre is számot tarthat egy új elem a rendszerek struktúrájában, ez pedig a kártya. Alapvető trend világszerte a rendszerek kompatibilitásának megvalósítása. Ez jelenleg nem csupán szabályozási és standardizálási ill. egységesítési kérdés, hanem egy olyan konkrét eszköz bevezetésének problémája, amely az átjárhatóságot biztosítja a különböző nem csupán eü. - informatikai rendszerek között. Ennek megoldását sokak szerint a majd mindenki által használt kártya bankkártya kapcsolásban lehet fellelni, és ennek realizálása is több helyen megtörtént. A mostani bankkártyák, lojalitás és egyéb standard kártyák ilyetén funkciókkal történő kiegészítése alapvetően egyetlen hardver elem létét teszik szükségessé: valamilyen chip alapú megoldás bevezetését a kártyán, amely aktívvá teszi az eszközt és biztosítja a szükséges peremfeltételeket. A megvalósult ilyen típusú kártya projektek többségében egy jól körülhatárolt adatstruktúra és alkalmazás- 10

11 fejlesztés jelenti azt a közös platformot, amely több egészségügyi informatikai rendszerhez való illeszkedést is megold. Ez nem csupán törzsadatok, hanem kellő kriptográfiai eljárások alkalmazásával orvosi és más egészséggel összefüggő információk tárolást és közvetítését jelenti. Az adatok ilyen formában történő transzformációja és átvihetősége egy régóta célzott probléma áthidalását látszik megoldani, ti. a különböző típusú információ rendszerek adatformátumainak ill. adatcseréjének szükségességét. Az eddigiekben próbálkozások történtek különböző szinteken (nemzeti ill. Európai Unió) szabványok bevezetésére és elfogadtatására. Ez rövidtávon nem jelenthet kielégítő megoldást, hiszen nem ad semmiféle közvetlen kényszerítő eszközt a végfelhasználó kezébe a rendszerek szállítóval szemben. Az alkalmazott informatikai rendszerek elemei alapvetőn nem változtak az utóbbi években, azonban új információ hordozókként a különböző mobil eszközök kezdenek általánossá válni. Teljesen általános a hordozható számítógépek jelenléte az eü. intézmények informatikai hálózatában, kezdve az egyszerű notesz gépektől a palm eszközökön át a speciális telekommunikációs adathordozókig, amelyek már intelligens multimédiás közvetlen beavatkozási lehetőséggel kiépített verziókban is működnek számos helyen. Természetesen az előbbiekben sorolt eszközök működését csak megfelelő háttér infrastruktúra (megfelelő szintű hálózat, aktív elemek, átviteli berendezések stb.) kiépítése teszi lehetővé, amelyek egészen speciális szaktudást és folyamatos (gyakorlatilag misszió kritikus) rendelkezésre állást feltételeznek. A rendszerek központi egységeit jelentő nagy teljesítményű szerver konfigurációk egyre inkább nagygépes kategória eszközeit jelentik (enterprise ill. szuperszerver szint), megfelelően kiépített védelmi és biztonsági jellemzőkkel (már-már banki biztonsági kategóriákat elérve). Napjaink egyik leggyakrabban említett és leginkább kétkedéssel fogadott kifejezése a globalizáció az egészségügyi informatikai piacon is létező és jellemző fogalom. A legnagyobb szállítók hihetetlen erőfeszítéseket tesznek egyre nagyobb területek, országok és régiók teljes piaci bekebelezésére, erre számos gyakorlati példa említhető (Siemens- SMS akvizíció, HBO OLT egyesülés, stb.). Fontos tényező ugyanakkor a helyi piaci szereplők tevékenysége is (a nagy rendszerek customizálása, helyi igényeknek történő megfeleltetése, support, kiegészítések, stb.), akkor és csak akkor, ha képesek hosszú távú befektetésként kezelni a projektjeiket, hiszen itt leginkább 5 vagy több éves megtérülések realizálhatóak a tapasztalatok szerint. A döbbenetes sebességgel fejlődő internetes alkalmazások térhódítása az a jellemző, amellyel leginkább foglalkozni érdemes, hiszen a vázolt kártyás megoldások mellet ez jelenti az igazi áttörést az egészségügyi rendszerek elterjedésének és majd minden orvosi funkcióban történő alkalmazásának rögös útján. A világháló adta lehetőségek nem kizárólag adatok és információk fellelhetőségét teszik egyszerűvé és olcsóvá, hanem a konkrét betegellátási tevékenység hatékonyságát, ad absurdum az élet esélyek növekedését is jelenthetik. 11

12 2.2. Az egészségügyi informatika magyarországi általános helyzetének meghatározói A hazai informatika sok más területen robbanásszerű fejlődése csak igen lassan és bonyolult körülmények között érte el az egészségügyet. Magyarországon az egészségügyi intézmények többsége önkormányzati, kisebb része pedig állami tulajdonban van. Az érvényben lévő finanszírozási szabályok szerint a tulajdonosnak kell(ene) biztosítani többek között a fejlesztésekhez szükséges eszközöket, ideértve az informatika alkalmazásához szükséges fejlesztéseket is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza az egészségügyi intézményekben folyó gyógyító tevékenységet, de ez a finanszírozás nem tartalmazza az eszközök amortizációját. Ez azt jelenti, hogy nincs meg az eszközök, műszerek pótlásának fedezete az egészségügyben. Ezt a fedezetet azonban a tulajdonosok sem képesek megfelelő mértékben biztosítani. Ennek egyenes következménye, hogy csak a működési költségek terhére lehet finanszírozni minden fejlesztést, így az informatikai fejlesztéseket is. Ez az amúgy is igen szűkös forrás csak korlátozottan teszi lehetővé az informatika alkalmazását az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor az igény egyre feszítőbben jelentkezik. Az egészségügyben az informatika napi alkalmazásában az 1993-ban bevezetett teljesítmény-finanszírozás, majd a fekvőbeteg ellátás teljesítmény-jelentéseinek elektronikus úton való elkészíttetése jelentett fordulatot. Ezen feladatok elvégzésére készült alkalmazások színvonala rendkívül vegyes, továbbá az általuk lefedett területek nagy szórást mutatnak. Legteljesebb a lefedettség a fekvőbeteg ellátásban a betegfelvételeknél és az un. HBCS jelentésekben, míg az egyéb orvos-technikai rendszerek informatikai lefedettsége 0-tól %-ig szóródik. Szórás azonban nem csak ezen a területen mutatkozik. Az egészségügyi ellátás informatikai lefedettsége országosan nem haladja meg a 40 %-ot. Az egészségügyi informatikai alkalmazások intézményenként is eltérő színvonalúak. Ezen információs rendszerek alapvetően nem integrált orvosi-gazdasági informatikai rendszerek. Az integrált informatikai rendszerek megalkotása és elterjesztése minden érintett területre ró teendőket. Ha másért nem azért, mert az egészségügyi intézmények gazdaságos működése, a kapacitások és a megszerezhető bevételek optimális összehangolása elemi érdeke az egészségpolitikai irányításnak, finanszírozásban résztvevőknek és az intézményeknek egyaránt. Ez sok esetben az intézmény életben maradásának egyetlen járható útja. Az egészségügyi informatikai helyzet legfontosabb ismérve a kialakulatlan szabály rendszer. Ez nagy mértékben az informatikai stratégia hiányából, az alacsony szintű egészségügyi informatikai kultúrából következik. A döntéshozók nem rendelkeznek megfelelő szintű ismeretekkel az informatikai rendszerek bevezetésének feltételeiről, elmaradásuknak beláthatatlan következményeiről. Nem látják világosan azt a direkt, vagy indirekt hasznot, amit egy informatikai rendszer megfelelő szintű használata eredményezhet. 12

13 Természetesen következik ezekből, hogy az informatikai szállítók magatartása is ellentmondásos, részben agresszív, részben pedig kivárási taktikára építő. Általánosan vallják (hiszik, remélik), hogy előbb-utóbb megfelelő szintű források kerülnek az egészségügyi ellátó rendszerbe, s ekkor a már piacon lévők előnyöket fognak élvezni. Ez az időtáv a különböző becslések szerint 5-15 év. A szállítói oldalon jelen vannak a komplett orvos-medikai-gazdasági megoldásokat kínáló, az egészségügyre szakosodott nagyobb informatikai cégek, de jelentős számban kis, helyi megoldásokban (anyagilag is) érdekelt betéti társaságok, a teljesítményjelentéseket megjavító kis egyszemélyes cégek, Kft-k is. Ugyan ezek ma nem meghatározóak, de jelentős helyi szereplői a piacnak, így a piaci részarányt bővíteni kívánó informatikai társaságoknak ezeket a kis cégeket is figyelembe kell venni. Ezek egy része természetesen vesztes lesz tőkehiány miatt a fejlesztésekért folyó csatában, de egy jórészükkel a helyi érdekek miatt továbbra is számolni kell az informatika piacán. Jóllehet a szállítói oldal szakmailag, etikailag, méretében és a kínált termékek mennyiségét és minőségét tekintve is abszolút inhomogén, azonban ezek a különbségek az árakban és a szolgáltatás díjtételeiben nem mutatkoznak meg. Az egészségügyi informatikai alkalmazások másik jellemzője, hogy az egyes megoldások az egészségügyben sziget-szerűen (nem integráltan) alakultak ki. Jól megfigyelhető, hogy egy-egy vezető orvos, vagy orvos-szakmai terület valamilyen kiegészítő forrásból (eszköz rabat, alapítvány, egyéb támogatás) beszerzett számítógépekkel kezdett el a saját szakmai területén informatikai megoldásokat kifejleszteni. Ezekre az informatikai megoldásokra épült rá később az orvos-medikai rendszer több eleme, és sok helyen ezekből fejlődött ki a teljesítmény jelentésekhez szükséges informatikai megoldás is. Ezt a helyzetet szigetszerű működés felszámolását- a HISA (Healthcare Information System Architecture) EU szabvány oldhatja meg, azonban a piacon lévő szállítók ellenérdekeltsége ma még komoly visszatartó erőt jelent. Jelentős kérdés, hogy a fentiekben leírt, igen eklektikus képet mutató egészségügyi informatikai piac mekkora méretű? Megbízható adatok híján erről csak becsléseket lehet tenni. A legelfogadottabb becslés azt mutatja, hogy jelenleg a gyógyító-megelőző ellátás intézményei, szűkös anyagi forrásaikból évi 1-2 %-nyi összeget képesek (kénytelenek) egészségügyi informatikai szolgáltatások vásárlására, vagy saját informatikai felhasználásaik költségeire fordítani. Ez azt jelenti, hogy a évi előirányzatot figyelembe véve, amely 399 milliárd Ft., az egészségügy informatikai szolgáltatása mindössze 4-8 milliárd forintot költhet a magyar egészségügy Az egészségügyi informatika magyarországi helyzete A fejezetben olvasható statisztikai adatok a Gazdaságkutató Részvénytársaság harmadik negyedévében készült kérdőíves felmérésből származnak. Ez a 13

14 felmérés a kórházakra terjedt ki. A kórházak 26%-a (ágyszámra vetítve 25%-a) válaszolt, ami jó aránynak számít Informatikai eszközellátottság a hazai egészségügyben A felmérés során megvizsgáltuk azt is, hogy Magyarországon milyen a kórházak számítástechnikai /informatikai eszközellátottsága. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kézi számítógépek használata még továbbra sem elterjedt, míg a személyi számítógépek már majdnem minden kórházban megtalálhatók. Az előbbi eszközökkel a kórházak 19%-a, míg az utóbbiakkal 90%-a rendelkezik. A kórházak ágyszámát figyelembe véve a kézi számítógépek aránya már magasabb (27%), ami arra enged következtetni, hogy a nagyobb kórházak azok, melyek megengedhetik maguknak ezeknek az eszközöknek a beszerzését. A kórházak aránya a tulajdonukban lévő eszközök alapján A kórházak száma alapján A kórházak ágyszámával súlyozva Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 90% 88% Mobiltelefonok Személyhívók Faxkészülékek 83% 81% 39% 48% 86% 85% Szerverek 83% 87% Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 19% 27% Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 90% 89% Ebből: 486-os vagy régebbiek 78% 77% Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 88% 85% Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 49% 56% A számítógéppark fejlesztése Kevés kórház rendelkezik személyhívóval, de ahol használják ezeket az eszközöket, ott magas az arányuk. A számítógéppark terén a kórházak igyekeznek lépést tartani a technika fejlődésével és a 486-os gépeket (átlagosan 35 darabbal rendelkeznek a kórházak) már Pentium I-es és II-es gépekkel váltják fel (átlagosan 95 darab kórházanként). Ez országosan 8175 db 486-os és db Pentium I-es és II-es gépet jelent. 14

15 Átlagos eszközellátottság átlag Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 34 Mobiltelefonok 11 Személyhívók 45 Faxkészülékek 5 Szerverek 4 Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 2 Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 145 Ebből: 486-os vagy régebbiek 35 Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 95 Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú) 22 A megyei jogú várósok hátránya Az eszközellátottság településtípus szerinti vizsgálata alapján a megyei jogú városok a vizsgált eszközök tekintetében hátrányban vannak a városokkal szemben. A személyhívók, a kézi számítógépek és a Pentium III-as, IV-es PC-k területén a fővárosi kórházak dominanciája figyelhető meg. Az eszközellátottság településtípusok szerint Főváros Megyei jogú város Város A kórházak száma alapján Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 88% 79% 97% Mobiltelefonok 75% 86% 86% Személyhívók 63% 29% 31% Faxkészülékek 81% 79% 93% Szerverek 94% 79% 79% Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 31% 7% 17% Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 94% 86% 90% Ebből: 486-os vagy régebbiek 88% 71% 76% Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 88% 86% 90% Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 63% 43% 45% A nagyobb kórházak eszközellátottsága jobb és eszközei modernebbek Ha figyelembe vesszük a kórházak súlyát is a személyhívók, a faxkészülékek, a szerverek, a kézi számítógépek, valamint a Pentium III-as és IV-es PC-k területén 15

16 jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. A PC-k kivételével valamennyi előbbi területen a kisebb ágyszámú fővárosi kórházak aránya magasabb, míg a PC-k terén a nagyobb kórházak kezdték meg a legújabb gépek beszerzését. A megyei jogú városok kórházai közül a nagyobbak rendelkeznek személyhívókkal és kézi számítógépekkel. A városi kórházaknál is a nagyobbak azok, amelyek jobban ellátottak személyhívókkal, szerverekkel és kézi számítógépekkel. Összességében a nagyobb kórházak eszközellátottsága jobb és modernebb. Az eszközellátottság településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott érték) Főváros Megyei jogú város Város A kórházak ágyszámával súlyozva Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) 86% 77% 96% Mobiltelefonok 72% 80% 86% Személyhívók 56% 48% 45% Faxkészülékek 74% 78% 96% Szerverek 89% 78% 94% Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) 21% 30% 27% Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) 98% 79% 92% Ebből: 486-os vagy régebbiek 85% 77% 73% Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 85% 79% 90% Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) 73% 51% 51% Átlagos eszközellátottság településtípusonként A fővárosi és a megyei jogú városok kórházai átlagosan több eszközzel rendelkeznek, mint a városiak. A legnagyobb eltérések a faxkészülékek, a személyhívók és a PC-k területén figyelhetők meg. A fővárosban a legmagasabb az egy kórházra jutó személyhívók átlagos száma. A megyei jogú városok kórházaihoz képest 2,5-szer, míg a városi kórházak esetén 3szor több személyhívóval rendelkeznek a fővárosiak. 16

17 Átlagos eszközellátottság Főváros Megyei jogú város Város Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) Mobiltelefonok Személyhívók Faxkészülékek Szerverek Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop) Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC) Ebből: 486-os vagy régebbiek Pentium I II. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) Pentium II IV. (vagy ennek megfelelő szintű típusú) A számítógéppark átlagos életkora A kórházak számítógépparkjának vizsgálatakor hasonló következtéseket vontunk le, mint a kórházak eszközellátottságának elemzésénél. A nagyobb kórházak azok, amelyek fiatalabb gépparkkal rendelkeznek, ám a fővárosi kórházak dominanciája e területen már nem érvényesül. A kórházak között a 3 évnél fiatalabb géppark tekintetében a megyei jogú városok aránya a legmagasabb (a súlyozott érték alapján), míg a fővárosi és a városi kórházak aránya közelít ehhez az értékhez. A számítógéppark átlagos életkora A válaszadók aránya A kórházak ágyszámával súlyozva 3 évnél fiatalabb 49% 55% 3 és 6 év közötti 44% 35% 6 év feletti 7% 10% Összesen 100% 100% A kórházak közel 50%-a 3 évnél fiatalabb számítógépparkkal rendelkezik, míg 44%- ónak 3 és 6 éve üzembe állított gépei vannak. A kórházak súlyának figyelembevételekor az arányok módosulnak és az utóbbi kategória arányának csökkenése figyelhető meg (35%). Ebből arra következtetünk, hogy a kisebb kórházak számítógépparkja öregebb". 17

18 A számítógéppark átlagos életkora településtípus szerint (a válaszadók száma alapján) Főváros Megyei jogú város Város 3 évnél fiatalabb 44% 50% 52% 3 és 6 év közötti 56% 42% 38% 6 év feletti 0 8% 10% Összesen 100% 100% 100% A fővárosban kevesebb olyan kórház található (44%), ahol a géppark életkora 3 évnél alacsonyabb, viszont nem használnak 6 évnél idősebb gépeket. A súlyozott értékek alapján viszont a fővárosban a kórházak 55% rendelkezik 3 évnél fiatalabb PC-kel, ami azt jelenti, hogy a nagyobb kórházak rendelkeznek újabb gépekkel. A megyei jogú városok kórházai közül a kisebbek azok, amelyek 3 évnél régebben vásároltak PC-t. A számítógéppark átlagos életkora településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott értékék) Főváros Megyei jogú város Város 3 évnél fiatalabb 55% 58% 54% 3 és 6 év közötti 45% 25% 35% 6 év feletti 0 17% 11% Összesen 100% 100% 100% Informatikai szoftver-alkalmazások az egészségügyi ellátó rendszerben A kórház által használt szoftverek közel fele kereskedelmi forgalomban kapható programcsomag, harmada külső cél-fejlesztés eredménye, a fennmaradó része pedig saját, belső fejlesztés. A kórházak ötödében működik az alábbi szoftverek mindegyike: = ambulancia = fekvőbeteg ellátási = betegfelvételi = műtéti = gyógyszertári = labor = pénzügyi = gazdasági = készletgazdálkodási 18

19 = diagnosztikai = vezetői információs rendszer. Noha ma még sok helyen sziget-rendszerek működnek, szinte mindenhol fontosnak tartanák az integrált rendszer bevezetését (nem mindenki érti ugyanazt integrált rendszeren). Az egészségügyi informatikai szoftverekről a többi fejezetben részletesen szólunk, súlyának megfelelően külön fejezetben a kórházi informatikáról Internet elérhetőség lehetőségei A kórházak Internet-kapcsolata Van Nincs A válaszadók száma A válaszadók aránya (%-ban) 95% 5% 100% A kórházi ágyak száma A kórházak ágyszámával súlyozva (%-ban) 97% 3% 100% Internet-ellátottság Az Internet-kapcsolattal rendelkező kórházak aránya kimagaslóan magas. A válaszadók száma alapján a kórházak 95%-a, míg a kórházak ágyszáma alapján 97%-a rendelkezik Internet-hozzáféréssel. A településtípusok szerinti megbontásban a válaszadó kórházak közül a fővárosban és a megyei jogú városokban megtalálható kórházak mindegyike rendelkezik Internettel, míg a városokban csak" 90%-os az ellátottsági arány. A kórházak ágyszáma szerint viszont a városok Internet hozzáférésének aránya 94%, ami azt jelenti, hogy a magasabb ágyszámú városi kórházak azok, amelyek élnek az Internet által nyújtott tehetőségekkel

20 A kórházak Internet-kapcsolata településtípus szerint Főváros Megyei jogú város Város Van Nincs Van Nincs Van Nincs A válaszadók száma Az internet-kapcsolat aránya (%-ban) 100% - 100% - 90% 10% A kórházak ágyszáma A kórházak ágyszámával súlyozva (%) 100% - 100% - 94% 6% Internet-kapcsolat jellege Az Internet-kapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt vonali modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN és a bérelt vonal a legnépszerűbbek. A hagyományos hozzáférés aránya 54%, ami a kórházak ágyszámát figyelembe véve alacsonyabb (45%) értéket eredményez. A bérelt vonal (27% helyett 34%) és a kábel TV (11 % helyett 17%) esetén is módosulnak az arányok (jelen esetben felfelé), ami alapján arra következtetünk, hogy a nagyobb ágyszámú kórházak már a szélessávú hozzáférést részesítik előnyben. A kórházak 60%-ónál a hagyományos kapcsolt vonali modem sávszélessége 56 kilobit/szekundum, míg a 14,4 kb/s és a 28,8 kb/s sávszélességek aránya 15-15%. Ez utóbbi nem igazán alkalmas Internetezésre. Internet-kapcsolat típusa jelenleg A kórházak száma alapján A kórházak ágyszámával súlyozva Hagyományos kapcsolt vonali modem Bérelt vonal 54% 45% 27% 34% Mikrohullámú vevő 5% 8% ISDN 29% 24% ADSL 0 0 Kábel TV 11% 17% Magas ISDN arány A kórházak 29%-a már ISDN-en keresztül éri el az Internetet, ám a kórházak súlya alapján ez az arány alacsonyabb. Úgy látjuk, hogy a kisebb ágyszámú kórházak a hagyományos kapcsolat helyett az ISDN-re álltak át. A kórházak átlagos Internet- 20

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2 2 BEVEZETÉS AZ NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELKÖTELEZETT A SZÉLESSÁVÚ SZOLGÁLTATÁSOK ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉBEN, A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉBEN. A FOGYASZTÓ ÁLTALÁBAN GYAKRAN AZ ISMERETEK

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A helyi önkormányzatok Internet-használati szokásai 2001. 3. negyedév Virtuális Térfigyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 3. Készült

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Kórházi étkeztetésben informatikai eredmények, célok. Előadó: Sipos Géza

Kórházi étkeztetésben informatikai eredmények, célok. Előadó: Sipos Géza Kórházi étkeztetésben informatikai eredmények, célok Előadó: Sipos Géza Quadro Byte Zrt. rövid bemutatása 2007. 2006. 2005... 1990. 1989. A négy alapító informatikus minimál tőkével és kölcsönkapott géppel

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban IBM Global Technology Services ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban ITSMF Magyarország 3. szemináriuma Tild Attila, ISM IBM Magyarországi Kft. 2006

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás A vezetői jelentésrendszer alapjai Információs igények, irányítás, informatikai támogatás Tartalomjegyzék Döntéstámogató információs rendszer piramisa Integrált rendszer bevezetésének céljai Korszerű információ-szolgáltatási

Részletesebben

A számítási felhő világa

A számítási felhő világa A számítási felhő világa Ismerkedés az alapfogalmakkal és egyéb aspektusok 0 Copyright 2012 FUJITSU Számítási felhő - tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4.

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt.

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt. BUDGET-IT Prezentáció NAVIGATOR Informatika Zrt. PIACI HÁTTÉR A BUDGET-IT szolgáltatás A BUDGET-IT szolgáltatás legfőbb előnyei Kiknek készült a BUDGET-IT? PIACI HÁTTÉR Jelenlegi gazdasági helyzet Gazdasági

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve Ép testben ép lélek alapítvány 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve 2000 MOTIVÁCIÓ LEHETŐSÉG FORRÁSTEREMTÉS CÉLMEGHATÁROZÁS, ÚTKERESÉS, GYŰJTŐMUNKA, RENDSZERKIÉPÍTÉS TANÚSÍTÁS 2001-2005

Részletesebben

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

ehealth8 A protokoll alapú távegészségügyi rendszer

ehealth8 A protokoll alapú távegészségügyi rendszer ehealth8 A protokoll alapú távegészségügyi rendszer egészségügy és informatika kutatásfejlesztési projektje Előadó: Engi Csaba pályázati igazgató, Answare Kft. evita Forum 2010. július 1. A telemedicina

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 K+F EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Budapest, 2011. május Náray Gábor Zsolt Egészségügyi informatikai kutató-fejlesztő központ Megalapítás:

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek

Vállalati információs rendszerek Vállalati információs rendszerek 2. előadás: Egy konkrét vállalatirányítási rendszer Elekes Edit, 2015. elekes.edit@eng.unideb.hu Miért épp a kórház? Mindenkinek van róla személyes tapasztalata, volt bent

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Bartimex Kft. Cégbemutató

Bartimex Kft. Cégbemutató Bartimex Kft. Cégbemutató A Bartimex Kft. magyar magánszemélyek tulajdonában álló, bankkártya és informatikai területen tevékenykedő, tanácsadó vállalkozás. Szakértőként elsősorban az üzleti és technológia

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása. Pataricza András(BME MIT),

Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása. Pataricza András(BME MIT), Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása a gazdaság fejlesztésében Pataricza András(BME MIT), az ARTEMIS-HU Platform elnöke System architecture Emergency application Central database (Database

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés.

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17. Bevezetés Az Internet egy nemzetközi

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben