XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011

Átírás

1 XXI. évfoly -4. szá NÉÁNY PERSPEKTIVIKS LEETŐSÉG GYOMÁNYOS ROBBNÓ RCNYGOK/RCIRÉSZEK TÉKONYSÁGÁNK NÖVELÉSÉRE JELEN KOR TDOMÁNYOS ISMERETEINEK LPJÁN Dr. Molár László hadtudoáy (haditechika) kadidátusa 3. Rész TÉKONYSÁGNÖVELÉS MEGVLÓSÍTTÓSÁG. FELTÉTELEK ÉS LEETŐSÉGEK jele közleéy a NÉÁNY PERSPEKTIVIKS LEETŐSÉG GYOMÁNYOS ROBBNÓ RCNYGOK/RCIRÉSZEK TÉKONYSÁGÁ-NK NÖVELÉSÉRE JELEN KOR TDOMÁNYOS ISMERETEINEK LPJÁN c. publikáció. és. Rész-eiek folytatás és azo Szerzők kutatóukáiak eredéyeit tartalazz aelyek perspektivikus alkalazása éháy voatkozásba hozzájárulhat a feti harcayaok léyees hatékoysáöveléséek yakorlati evalósításához. jele közleéy 3 főpotból és a hozzájuk tartozó alpotokból áll. z első potba a saját kutatások keretekét rövide és kizáróla szakirodali hivatkozások alapjá isertetésre kerülek a kéiai tudoáyáak kutatóiak azo (főbb) kutatási eredéyei aelyek eyúttal ehatározó (és e élkülözhető) feltételei is a detoációra képes robbaóaya-főtöltetekkel szerelt harcayaok kéiai ódszerekkel törtéhető hatékoysáöveléseiek. Itt kerülek beutatásra azok az eredéyek (is) aelyek lehetővé teszik a hivatkozott. és. Rész-ekbe kifejtettek érvéyesséeiek szeléltetését és iazolását. ásodik potba vázlatosa isertetésre kerülek a szerző azo kutatásai aelyek eredéyei iazolják azt hoy a robbaó harcayaok. Rész TÁRGY TÉM.) Idee és saját. Ezek ideyikéek jelölését a hivatkozás első helyé tartalazza a jele közleéy..) z. és a. Rész jelölései a jele közleéybe változatlaul érvéyesek. Forráshelyük ejelölésére lábjeyzetbe kerül sor (ayarázatuk szükséessée eseté.)..) Léyees hatékoysáövelés/övekedés (foalo) lásd. Rész 4. lábjeyzet..) jele publikáció -. Rész-eibe folaltakkal eyezőe a hatékoysá-övelés/övekedés foalo voatkozik a (külö fel e sorolt) hatásövelésre is uyais az előbbi az utóbbi (foalo) tartalát iplicite aába folalja. 43

2 INDOKLÁS potja szeriti léyees hatékoysáövelése eredéyese evalósítható (e ütközik elvi akadályba) részbe a fizikai-kéiai dötőe a fizikai lehetőséek sokféleséei közül elsősorba a főtöltet-robbaóayaára voatkozó detoációs hulláfrottartoáy eeria-iissziójáak továbbá a detoációs- és/vay az ütőhullá-frot(ok) célszerű iráyításáak eyüttesével. 3. pot összezése szerit a jele 3. Rész-be folaltak a CÉLKITŰZÉS 3. potjáak részlees kifejtését tartalazzák.. ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK. Meállapítások szerző a további kifejtések érdekébe a jele publikáció.-. Rész-eibe folaltak felhaszálásával hivatkozik a következőkre... harcayaok relatív 3 hatékoysáaiak léyees övekedéséhez szüksées főtöltet-robbaóayaok belső eeria-változásaiak 4 értéke feti értékek (érőszáok) száítással ehatározhatók a. Rész (.3..-.) és (.3..-.) összefüéseiek felhaszálásával. 5 részletezéseket az. elléklet. potja tartalazz aelyek eredéyei a következők. 3 (Itt) a relatív voatkoztatás alapja; préselt TNT-robbaóaya. további szüksées isérveket lásd. Rész 4... pot. 4 Értelezését lásd. Rész... pot. 5 és h r D r ; v ; I r h r p r ; T ; r hol h r D r ; v ; I r h r p r ; T ; r P P P Dr ; v ; Ir Dr o; v ; Ir o P pr o ; T ; p ; T ; r Dr ; vr ; Ir Dr o; vr o ; Ir o 44 D ; vr ; Ir r pr ; T ; r p ; T ; r o D r o; v ; I r o pr ; Tr ; r r p ; T ; r o [. Rész (.3..-.)] [. Rész (.3..-.)] : -hatékoysái füvéyek aelyek a ha (idex-)jelű harcaya r-idex jelű főtöltet-robbaóayaáak sorredbe D r ;v r ;I rlletve p r ;T r ;ρ r (idex-)jelű hulláfrotjellezőire voatkozak valaely i-edik füvéykapcsolatb ahol ha; valaely harcaya és a-jelű (harcaya) azoosítój D r ;v r ;I r ; Először a robbaóaya detoációsebessé-füvéyét ásodszor a robbaóaya -idex jelű detoációs véterékéek áralási sebesséfüvéyét jelöli a detoációs hulláfrot felületé a

3 .) Először a keresett érőszáokat külö a D r I - és külö a p hulláfrotjellezők voatkozásaiba az. ellékletből ide áteelt alábbi relatív hatékoysá és relatív belsőeeria-változás közötti eyelőtleséek fejezik ki. K K (M-.-9.) h r D r I i r o r ahol K K : Külö-külö kísérleti vizsálatokkal ehatározható álladók. : relatív belsőeeria-változás az (M-.-5.) összefüés szerit terészetes szá. -idex : valaely r-idexű robbaóayaal szerelt ha-idexű harcayaot jelöli. Vay -idex : Vay P D v ; I i r ; és és Dr ; v ; Ir P D v ; I i r ; D r felületre erőlees iráyb haradszor a robbaóaya feti detoációs véterékéek fajlaos ipulzusfüvéyét jelöli a feti helye és iráyba. És p r ;T r ;ρ r ; Sorredbe a robbaóaya -idex jelű detoációs véterékéek yoás- hőérséklet- sűrűsé-füvéyét jelöli. Továbbá lásd. Rész.. pot. És i; Pozitív eész szá. Továbbá lásd. Rész (..-.-.) összefüés. P p T ; i o ; vr o ; Ir o ; p ; T ; r ; Külö-külö álladók aelyek (sorredbe) a ha-idex jelű harcaya ridex jelű hulláfrotjellezőire voatkozak a valaely i-edik füvéykapcsolatba. és P p T ; i ; és ; r pr o ; Tr o ; feti álladók a -idex szeriti valaely voatkoztatási alapál. Továbbá lásd. Rész 3. lábjeyzet és. Rész.. pot. : robbaóaya és a (idex-)jelű detoációs véterék közötti fajlaos (töeeysére voatkoztatott) belsőeeria-változás füvéye a detoációs hulláfrot (idex-)jelű felületé. Továbbá lásd. Rész 9. és 3. lábjeyzetek. r o : feti belsőeeria-változás füvéye a -idex szeriti valaely voatkoztatási alapál. Továbbá lásd. Rész.. pot. D r ; v ; I p ; T ; D r o; v ; I p ; T ; : Külö-külö valaely terészetes száok aelyek (sorredbe) az r-idex jelű hulláfrotjellezőkre voatkozak. Továbbá lásd. Rész..3. pot. : Terészetes száok a -idex szeriti valaely (fet) hivatkozott voatkoztatási alapál. továbbiakba az idexek összevot jelölései a következők ; v I D I (..-.) D r ; r p r Tr ; pr ; (..-.) -(kieészítő) idexet tartalazó idexek összevot jelölései (érteleszerűe) a fetiek. Továbbá a feti összefüések valaeyi ta téyezője és kitevője kísérleti úto ehatározható. 45

4 a valaely r-idexű robbaóayaal szerelt ha-idexű etalo harcayaot vay a valaely r-idexű robbaóayaal szerelt h-idexű etalo harcayaot jelöli 6. Továbbá K K (M-.-3.) h r p i r ahol K : Külö-külö kísérleti vizsálatokkal ehatározható álladók. K feti eyelőtleséek értelezési tartoáyai alulról is és felülről is korlátozottak. z alsó korlátok aak a következéyei hoy az eyelőtleséek baloldali tajaiak határértékei az alábbiak li K L h a / cél (..-3.) és li K L h a / cél (..-4.) ahol L h a / cél : valaely h a -idexjelű harcaya és a valaely cél -idexjelű cél (céltáry) távolsáa feti összefüések fizikai tartala abba yilvául e hoy a valaely harcaya relatív hatékoysáa a harcaya és a cél (céltáry) távolsááak füvéyébe asziptotikusa közelíti a határértéket. 7 feti eállapítások eyeértékűek azzal hoy a kidolozott eyelőtleséek elletodásetese illeszkedek ZELDOVICS Ja. B. (hivatkozott 8 ) hidrodiaikai odelljéhez. felső korlátok ayarázata az hoy a detoációs folyaatokra alkalazott feti fizikai (hidrodiaikai) odell korlátozott tartoáyba érvéyes uyaolya ódo it a valósá jellezésére alkalas odellek bárelyike. Jele esetbe a korlátozott uyaakkor az ie széles tartoáy 9 határa ott v aelye túl a detoációs folyaatok szabatos leírásához (kieelte a hulláfrotjellezők 6 Lásd:. Rész potok. 7 Lásd továbbá. Rész; (4...-.) és (4...-.) összefüések 8.) Lásd; [.].) Lásd;. Rész 4... pot 9 kéiai reakciókkal jelleezhető átalakulások helye. tartoáy határai pl. a fajlaos belsőeeriaváltozás (KJ/k) ateatikai aysáredjével jelleezhetők aelyek a szerző száításai szerit az alábbiak 4 [.] (..-4.) 3 r (Mefelel a. K hőérsékletű tartoáyak.) 46

5 ehatározásához) fiyelebe kell vei a detoációs véteréket alkotó plaza aeto-hidrodiaikai (-ázdiaikai) tulajdosáait is (a hidro- és a ázdiaikai jellezőkö kívül) ezek közül is elsősorba a plazahulláok [.3.] hatásait..) Másodszor a továbbiakba a harcayaok léyees. Rész TÁRGY TÉM INDOKLÁS pot szeriti értékű hatékoysáöveléseihez szüksées r paraéterek ehatározásaihoz az (M-.-9.) és az (M-.-3.) eyelőtleséek jobb oldalai eyüttese kerülek alkalazásra. fetiek efelelek aak hoy az eyelőtlesé-részek füvéyekértékei tartalazzák a harcayaok léyees hatékoysáöveléséhez szüksées Dr I i hulláfrotjellezők valaeyi füvéyértékét is iplicit forába. 3.) aradszor a feti.)-.) potokba folaltakak efelelőe írhatók a következők. valaely harcaya relatív hatékoysááak ehatározására alkalas füvéyre iaz hoy K r o r r D r r o r K r [Itt ] (..-5.) Vayis a feti relatív hatékoysá és a relatív belsőeeria-változás füvéye (eyelőtlesée) az első és a ásodfokú poliook között va... hatékoysái füvéyek alkalazhatósáa. Következtetések eállapítások alapozásakét a szerző hivatkozik arr hoy a detoációra képes robbaóayaokat (koruk tudoáyos-űszaki szívoalá és időredi csoportosításuk szerit) a XVIII. századba felfedezett durraóhiayal kezdődő 3 és a jele kor ú. övelt eeriájú kéiai veyületcsoportjaiba tartozó 4 brizás robbaóayaokkal határolt Tekitettel arr hoy a aeto-hidrodiaikai (-ázdiaikai) jellezők és hatások a ukleáris robbaások ehatározói [4.] uyaakkor a hayoáyos harcayaok főtölteteiek detoációs folyaataiál aláredelt jeletőséűek a jele publikáció az ide voatkozó részletezéseket vay a határértékekre voatkozó becsléseket e tartalazza. D ) ( D ; v ; I ; p ; T ; ) ( ) ( r r ely fordítva e áll f.! 3.) Durraóhiay felfedezés; OWRD 799. [5.] z elevezés korabeli. precíz kéiai elevezés (hiay-fuliát) NEF kutatásaiak eredéyekét 894-yel kezdődő isert [5.]..) korábba eisert feketelőpor e tartozik a felsoroltak közé ui. kéiai átalakulásáak e jellezője se e sajátja a detoáció. (Erre kizáróla külölees feltételek ellett kerül sor [5.]. 4.) Nitro-adaatáok [6.] pl.: adaatá 357-tetraitrát. [7.].) Cubáok [8.] pl.: oktaitro-cubá. [9.] 3.) Bis hoo petaprizáok [6.] pl.: tetraitro-bis-hoo-petaprizá. [.] felsorolt (kokrét) veyületek a veyületcsoportok axiális eeriatartalú (isert) veyületei. 47

6 tartoáyo belül részbe az iiciáló- dötőe a brizás-hooé 5 valait az aeroszol brizás-keverék 6 robbaóayaok képezik. Meállapítható hoy a feti robbaóayaok ideyikére érvéyes az (..-5.) összefüés az esetek többséébe éháy százalék potossáal. Továbbá a feti összefüések felhaszálásával eállapítható hoy a hivatkozás szeriti léyees hatékoysáövelés olya robbaóaya főtöltetek alkalazásával valósítható e biztos aelyekél a fajlaos belsőeeria-változás (a detoációs folyaatok sorá) a TNT-re voatkoztatva 7 az alábbi. r 3 (..-4.) r r TNT ahol a TNT-idex: TN-robbaóayaot jelöli. Vayis az (..-3.) összefüés fiyelebevételével 46 r 6 [ 3 KJk - ] (..-4.-) fetiek a következőket jeletik. hatékoysá léyees övelése e teljesíthető a feti.) potba isertetett robbaóaya-főtöltetek eyike eseté se 8 úy hoy az valaeyi hulláfrotjellező hatásába aradék élkül érvéyesüljö. (feti) robbaóayaok ey részéél vay valaely korlátozott száú hulláfrotjellező hatása közelíti de e éri el a léyees értéket vay (valaely) eyetle hulláfrotjellező-hatás haladja e azt a valaeyi többi rovására. z isertetett robbaóayaok ide voatkozó hatékoysái jellezői az alábbiak..) z aeroszol brizás-keverék robbaóayaok hatékoysáövekedése közelíti e leikább a léyees értéket azokál a hatásokál aelyek közvetle füvéyei a 5 sokféleséet lásd; [..] 6 Mehatározásokat főbb jellezőket lásd; [3. 4.] 7 TNT; préselt és 65 3 [ k 3 TNT ] (..-.) D TNT 693 [ s ] (..-.) Továbbá lásd. Rész 4... pot. 8 i. az isertetett robbaóayaok belsőeeria-változásaiak értéke kisebb a (feti) szükséesél 3 4 KJk 4. r TNT (..-3.) 48

7 fajlaos ipulzus a hőérséklet és a sűrűsé szeriti hulláfrotjellezőkek vay ezek valaelyikéek. [5.] 9 z eze felsorolási sorred eyúttal a közelítések övekvő értékű sorredje is. feti robbaóayaok felsorolt sorred szeriti főbb hatásai az alábbiak. [6.] Széles tartoáyú hosszú időtartaú echaikus rezések eerálása elsősorba építéyek űtáryak robolására. Nayéretű terep-felületek felett lévő leveőréte o hőérsékletéek hosszú időtartaú jeletős eelése elsősorba élőerő eseisítése/harcképteleé tétele céljából. Vayis t [s] (..-8.) T 3 [fok] (..-9.) leveő Továbbá o sűrűsééek (a feti) hosszú időtartaú jeletős csökketése élőerő eseisítése/harcképteleé tétele céljából. Vayis leveő 9 (..-.) leveő Jele esetbe a relatív belsőeeria-változás csökkeő vay csekély értékbe övekvő lehet a következők szerit 5 r E 5 (..-.) I T r E i 9.) Vayis az r E i és a r E hulláfrotjellezőkek ahol E -idex: z aeroszol robbaóayaot jelöli.) (Mateatikai) potossáal az alábbi hulláfrotjellező füvéyekek f dv (..-5.) I ; ; ; ; E TE E i I E TE E VEax ahol V : z aeroszol detoáció ax. térfoata. Eax 3.) fajlaos ipulzus száraztatott jellező. Lásd;. Rész 5.. pot..) v (rezésszá)= [z] (..-6.).) t (rezésidő)= [s] (..-7.).) [ ].) Vastasá: 5 [] 49

8 Eek ayarázata az hoy az aeroszol robbaóayaok detoációja redkívül ay (leveő) térfoatba ey vébe aelyek következéyekét a hatékoysái füvéyek P D r és álladóiak érőszáai 3 aysáreddel ayobbak Dr lehetek a kodezált robbaóayaok uyaeze (álladóiak) érőszáaiál. belsőeeria-változás a leveő dötőe az oxié részbe a itroé és a robbaóaya azo szol kopoese(i) közötti kéiai reakció(k)ból szárazik aely(ek) az aeroszol robbaóaya stabil detoációját fetartják. [4.] jele kor katoai yakorlatáak és űszaki-techikai szívoaláak efelelő axiális hatékoysáú aeroszol robbaóayaok részbe folyékoy fázisú etiléoxid- és részbe szilárd fázisú aluíiu- és/vay aluíiu-aéziu (ötvözet) és berilliu-szol kopoeseket tartalazak. [5.].) Jelele (tudoáyos jeletőséűek azok a téyek aelyek szerit) a övelt eeriájú veyületcsoportokba tartozó robbaóayaok 4 detoációsebessé- detoációs véterék áralási sebessé- 5 detoációs véterék yoás- (eyüttes) hulláfrotjellezőiek efelelő hatékoysáövekedések jeletőse közelítik a léyees értéket továbbá esetekét valaely feti hulláfrotjellező el is éri azt. feti veyületcsoportokba tartozó robbaóayaokál a relatív belsőeeriaváltozás érőszáa a következő. [ ] 5 r öv. hat. (..-3.) ahol a öv.hat. -idex: a valaely övelt hatékoysáú robbaóayaot jelöli. belsőeeria-övekéy a olekulák izoériájáak következéye. Gyakorlati alkalazásuk eseté katoai felhaszálásukra várhatóa a repeszképző és a kuulatív harcayaok főtölteteikét kerül sor. V Eax =. [ 3 ] (esetekét) (..-.) 3 Lásd.). Rész (.3..-.) és (.3..-.) összefüések..) Jele közleéy 5. lábjeyzet. 4 Ezek yakorlati felhaszálás jelele e iseretes. 5 z áralási sebessé száraztatott jellező. Lásd;. Rész 5.. pot. 5

9 robbaóayaok közül az oktaitro-cubá hulláfrotjellező füvéyértékei kieelkedőe aasak eek efelelőe a robbaóaya (poteciális) hatékoysáutatói jeletősek (lehetek). 6 3.) katoai yakorlatba felhaszálásra kerülő brizás (hooé és keverék) robbaóayaok többsééél a hatékoysáövekedés szité közelíti és esetekét ehaladja a léyees értéket azokál a hatásokál aelyek közvetle füvéykapcsolatba vaak az alábbi valaely eyetle hulláfrotjellezővel vayis vay a detoációsebesséel vay a detoációs véterék yoásával vay eek hőérsékletével. fetiek ayarázata az hoy a belsőeeria-változás értéke (a léyeeshez szükséesél) kisebb uyaakkor a ár hivatkozott hatékoysái füvéyek valaely álladójáak/álladóiak érőszáa(i) esetekét aas(ak). Eek kizáróla ázdiaikai okai vaak evezetese a detoációs véterék kéiai összetételéek efelelő állapothatározók átlaos olekulasúly és az izetrop- (esetle a politrop-) kitevő eyüttese a valaely hatékoysái füvéy feti álladóiak aas száértékeibe yilváulak e. robbaóayaok léyees értéket ehaladó (főbb) hatásai és hatékoysáai (a hulláfrotjellezők felsorolási sorredjébe) az alábbiak. Kuulatív hatás aelyél a jet-behatolására voatkoztatott relatív hatékoysá a következő (lehet). [4. 9.] 8 (..-9.) h ku. r( Dr ) ahol a ku. -idex: kuulatív harcayaot jelöli. axiális hatékoysá a valaely fleatizált oktoé (hooé) robbaóayaból 7 illetve az oktoé bázisú valaely keverék robbaóayaból 8 álló főtölteteket tartalazó harcayaokál yilvául e. 6.) Δ r=ocub =7488 [KJ/k] [9] (..-4.) ahol ocub-idex: z oktaitro-cubát jelöli..) szerző száításai szerit/ért D ocubax =.5/. (ρ ocub : 3 k -3 ) [s - ] (..-5.) p ocubax =58 4 MPa (..-6.) v ocubax =65 [s - ] (..-7.) 5 < ra.ocub (..-8.) ( hatékoysá érteleszerűe a feti hulláfrotjellezők szeriti hatásokra voatkozik.) 5

10 Brizás hatás aelyél a repeszképzésre voatkoztatott relatív hatékoysáa a következő határok között va. [4..] 3 (..-3.) h rep. r( p r ) axiális hatékoysá a valaely fleatizált- itropet vay hexoé (hooé) robbaóayaból 9 illetve itropeta vay hexoé bázisú keverék robbaóayaból álló főtöltettel szerelt harcayaokál va. őérsékleti hatás a detoációs hulláfrotb és az erre voatkoztatott relatív hatékoysá hatásai. [4.] ax.4 (..-8.) h hő r ( T ) axiális hatékoysá a (ay) yoás alatt aro-ázzal telített itro-etá robbaóaya detoációjáál va. 3 [3.] 7.) Pl.: Fleatizátor; paraffi 5% fleatizált oktoé fizikai ejeleése; préstest. p foktprt =9 3 [k -3 ] (..-.) ahol az idexek a következők fokt: fleatizált oktoét jelöli prt: préstestet jelöli. Ebbe az esetbe; D foktprt =9 [s - ] [.] (..-.).) z elevezés a robbaóaya ayar yelvbe ehoosodott eve. z oktoé NTO-teriolóia szeriti elevezése; MX [.] feti elevezések a valailye katoai szabváy/eyéb előírás szeriti iőséű robbaóayaot (és e a kéiai veyületet) jeletik. Ez utóbbi alatt a spektráltiszta tartoáy szeriti kéiai tisztasáú (iőséű) és a heterociklikus itro-aiok veyületcsoportjába tartozó 357- tetraitro-357-tetraazaciklooktá értedő. 8 Általába az Oktol- vay Okfol-robbaóayaok. TNT/oktoé=5 35/85 55 [%] [.] (..-.) 9.) Pl.: Fleatizátor fizikai ejeleés; a jele közleéy 7. lábjeyzete szerit. És ρ fnpprt =77 3 [k -3 ] (..-4.) ρ fhexprt =8 3 [k -3 ] (..-5.) ahol az idexek a következők fnp fhex: Sorredbe a fleatizált- itropetát és a -hexoét jelöli. Ezekbe az esetekbe; D fnpprt =84 [s - ] [.] (..-6.) D fhexprt =875 [s - ] [.] (..-7.).) Lásd; Jele közleéy 7. lábjeyzet.) pot (érteleszerűe). robbaóayaok NTO és éháy eyéb teriolóia szeriti elevezései a kéiai veyületek evei itropeta; PETN (Európa) PTN PT (erikai Eyesült Állaok) TEN (volt Szovjetuió jelele: Oroszorszái Föderáció.) Poliitro-észterek veyületcsoportjába tartozó petaeritrit-tetraitrát. hexoé; RDX exoé (volt Varsói Szerződés orszáai jelele: Oroszorszái Föderáció.) eterociklikus itro-aiok veyületcsoportjába tartozó 35-triitro-35-triozaciklohexa. 3.) Jelele a robbaóaya kísérleti célú felhaszálása iseretes..) itro-alkáok veyületcsoportjába tartozó aya. Főbb jellezői [.] 5

11 . KITEKINTÉS. relatív hatékoysá léyees öveléséek éháy lehetősée. Vázlatos isertetések feti lehetőséek érteleszerűe külöböző kéiai fizikai-kéiai vay fizikai tartalúak és idezeke belül külöbözőe ayszáúak (lehetek). továbbiakba eyrészt ezek töredékéek áttekitése szüksées 3 ásrészt yilvávalóa a szerző ezek szité csekély háyadáak áttekitésére vállalkozhat. 3 Midezek fiyelebevételével a lehetőséek közül azok a fizikai eljárások kerülek isertetésre aelyek efelelek az. Rész CÉLKITŰZÉS 3. potjába folaltakak és aelyek várható hatékoysáövelési hatásai (a jele iseretek alapjá) axiálisak és yakorlati alkalazásuk e ütközik elvile iseretle ódo leküzdhető űszaki-techikai akadályokba. 33 feti lehetőséekek efelelő részbe fizikai-kéiai dötőe fizikai részfolyaatokból álló (hivatkozott) eljárások ideyikéek közös isérve az hoy (eltérőe ezek evalósításáak külöböző űszaki-techikai ódozataitól) a detoációs véterék eeriájáak folytoos övelése ey vébe a detoáció (eész vay rész) D =635 [s - ] (..-9.) ρ =3 3 [k -3 ] (folyékoy halazállapot) (..-3.) ahol -idex: a itro-etát jelöli. 3 zoké aelyek a további K+F-tevékeyséek közvetle alapját képezhetik. 3 Lehetőséei alapjá. 33.) szakirodali kutatási eredéyek értékelései alapjá..) jele publikációba e részletezett kéiai fizikai-kéiai eljárásokat illetőe kieeledők az alábbiak: klasszikus kéiai kötésszerkezetű új jelele e iseretes szervetle vay szerves veyületek szitetizálása aelyek bolása sorá a fajlaos belsőeeria-változás értéke az.. pot szeriti eléletile (is) kizárt. Eek ayarázata az hoy a veyületek esetlees szitetizálása eseté a szüksées eeriatartalú veyület kéiai stabilitása e lee eleedő a (kéiai) szerkezet bolás élküli fearadásához. yais a belsőeeria hőérsékleti iadozásáak (szerző száításai szeriti) értéke aely itey 5 KJ k - az alkalazási hőérséklet yakorlatila szüksées felső határáál (aely itey i. 47 K (~ºC) ehaladá az eze veyületek kéiai kötéseiek (veyes delokalizált kovales ioos) felbotásához szüksées eeria (vayis az aktiválási eeria) értékét. Ez utóbbi pl.: (a ár hivatkozott durraóhiay eseté 44 KJ k - [4.] aely érőszá a yakorlatila felhaszálható robbaóayaok aktiválási eeria-iiuáak tekithető. Kéiai voatkozásb a lehetőséek eyrészt a fetiektől eltérőe a rekobiációs ayobb eeriaváltozásokkal járó szervetle és szerves yökök felhaszálását ásrészt és eyúttal az olya fizikai kéiai eljárások alkalazását jeletik aely utóbbiakkal a jelele is isert (szerkezetű) uyaakkor istabil (szerves és/vay szervetle) yökök szüksées értékű kéiai stabilitásai is biztosíthatók a yakorlati felhaszálásukak efelelőe. Várhatóa leikább eredéyes perspektivikus lehetőséek a szabad yökök (eleek és veyületek) sokféleséé belül (hidroé-yök) előállítás szerkezeti stabilizálása és az eze szerkezet robbaóaya főtöltetkét való alkalazása. [ ] 53

12 folyaatáb a detoációs véterékbe iráyuló 34 (és a valaely külső forrásból szárazó) eeria-áralás (folytoos) iissziójáak következéyekét. [ ] feti eeriaövelés értékét eléletile a detoációs véterék extezív paraéterei és a külső forrás (eeria-) kapacitás jellezőiek érőszáai korlátozzák. külső forrásból szárazó eeria fajtái yakorlatila korlátozottak és az alábbiak lehetek..) Elektroáeses suárzási eeria..) Detoációs- és/vay ütőhullá által szállított eeriák. fetiek eyüttes - részletes - beutatásár a jele publikáció további részébe kerül sor. 3. ÖSSZEGZÉS publikáció jele 3. Rész-ébe: ehatározásra került a harcayaok. Rész TÁRGY TÉM INDOKLÁS potjába értelezett léyees hatékoysáöveléséhez szüksées (detoációs) fajlaos belsőeeria-változás iiális értéke és isertetésre kerültek a jele kor tudoáyos szívoalá iseretes robbaóayacsoportok hatékoysáövelési lehetőséeiek főbb jellezői valait felvázolásra került a haditechikai célú yakorlati alkalazás szepotjából szóba jöhető éháy perspektivikus hatékoysáövelési eljárás léyei isérve. fetiekre voatkozó főbb eállapítások a következők. hatékoysá léyees öveléséhez szüksées (feti) belsőeeria-változás értékéek lehetőséével a jelele iseretes detoációra képes robbaóayaok eyike se redelkezik. Ezek a robbaóayaok a valaely (és axiu éháy) detoációs hulláfrotjellező szeriti hatékoysáövelésre alkalasak esetekét redkívül ay értékbe. feti hatékoysáövelés dötőe fizikai ódszerekkel (is) evalósítható aelyek sorá a szüksées értékű fajlaos belsőeeria-változás elérésére a detoáció folyaatába a detoációs és/vay ütő-hulláfrot iráyításával és valaely külső 34 És (részbe) iráyított. 54

13 forrásból szárazó eeriaáralás felhaszálásával kerül sor evezetese a (külső) eeria iissziójáak következéyekét a detoációs hulláfrotba. fetiekek efelelőe isertetésre került éháy perspektivikus eljárás tartala jellezője aelyek evalósítása e ütközik eléleti vay yakorlati (űszaki-techikai) akadályokba. 55

14 XXI. évfoly -4. szá SZÁMÍTÁSOK. elléklet. RCNYGOK RELTÍV TÉKONYSÁGÁNK LÉNYEGES NÖVELÉSÉEZ SZÜKSÉGES RELTÍV BELSŐENERGI-VÁLTOZÁSOK MEGTÁROZÁS ehatározások ódszere száítás táryai a jele publikáció. Rész-éek (.3..-.) és (.3..-.) összefüései. Keresedők az alábbiak. relatív hatékoysáváltozás füvéyei. h r Dr I r f h r D r I i (M-.-.) h r p r r i f h r pr i (M-.-.) ahol f : valaely füvéy jele. Továbbá a relatív-hatékoysái füvéyek szélsőérték-füvéyei. És a feti füvéyek határértékei. És a feti füvéyek és határértékek felhaszálásával kifejthető alábbi a relatív hatékoysá és a relatív belsőeeria-változás közötti füvéyek. h r Dr Ir i li f h r D r D r I I i ; r (M-.-3.) h r pr i li f h r p r p i ; r (M-.-4.) ahol r : relatív belsőeeria-változás aely a. Rész (M-.-3.) összefüéséek felhaszálásával a következő Lásd; jele 3. Rész 5. lábjeyzet. r r [. Rész (M-.-3.)] 56

15 r r [Itt 3 ] (M-.-5.) r o száítások lépései és ezek eredéyei a következők..) D r vr és az I hulláfrotjellezőkre voatkozó füvéyek ehatározása..) relatív hatékoysáváltozás füvéyei z (M-.-.) és a hivatkozott. Rész (.3..-.) összefüésekből kapjuk h r Dr I i P D r I r D r I r P Dr o I r Dr o I Dr I D r o I (M-.-7.) keresett füvéyek a feti összefüésből parciális deriválással képezhető alábbi eyelet eoldásai. 4 K f D I r Dr I h r D I i r r D r I (M-.-8.) ahol K : Álladó 5 és K Dr Ir P Dr o I Dr o I Dr o I (M )..) relatív hatékoysái füvéyek szélsőérték-füvéyei [M.] keresett füvéyek az (M-.-8.) összefüésből ehatározhatók az aalízis szabályai szerit. 6 Ezekek efelelőe a füvéyek ott vaak ahol: Dr Ir [Itt 7 ] (M-.-9.) 3 Ebbe az esetbe (M-.-6.) h r D r ; v ; Ir [z eyelőtlesé/eyelősé eyúttal a hivatkozott. Rész (.3..-.) összefüés értelezhetősééek eyik feltétele is.] 4 z (M-.-.) összefüés fiyelebevételével. 5 Bárely (kokrét) füvéykapcsolatba uyaakkor a külöböző füvéyek álladói külöbözőek lehetek. 6 Lásd; [M.] itt e részletezve. 7 És 57

16 ahol a feti szibólu: z (M-.-8.) összefüést jelöli..3.) feti..) pot szeriti szélsőérték-füvéyek határértékei keresedő határértékek az alábbi füvéyekből határozhatók e. li D r I r f li D r I r (M-.-.) D r I ;.3..) Első eset és az eek efelelő keresett határérték li D r D r I r I (M-.-.).3..) Második eset és az eek efelelő keresett határérték li D r I r K (M-.-.) D r I.4.) D vr és az I hulláfrotjellezőkre voatkozó relatív hatékoysá és relatív belsőeeria-változás közötti füvéyek z: (M-.-.) (M-.-8.) (M-.-9.) továbbá az (M-.-.) (M-.-.) összefüések alapjá felírható az alábbi eyelőtlesé li Dr Ir D r I (M-.-3.) D r I r li D r I r K Dr I D r I r ahol a feti szibólu: z (M-.-7.) összefüés ásodik deriváltját jelöli. 58 (M-.-.)

17 Behelyettesítve a feti eyelőtlesébe sorredbe az (M-.-8.) ajd az (M-.-.) összefüések szeriti kifejtéseket kapjuk: h r Dr r Ir K r o (M-.-4.) Elvéezve az iterálást 8 redezés utá a keresett füvéyekre kapjuk: K K (M-.-9.) h r D r I r r o r ahol K : Kísérleti vizsálatokkal ehatározható álladó..) p Tr és a hulláfrotjellezőkre voatkozó füvéyek ehatározása feti.) potba folaltak aalóiájára felírhatók 9 a következő összefüések...) relatív hatékoysáváltozás aaló - füvéyei z (M-.-.) és a szité hivatkozott. Rész (.3..-.) összefüésekből kapjuk h r p i P p r p r P p r p pr p (M-.-.) keresett aaló füvéyek a feti összefüésből (szité) parciális deriválással képezhető alábbi aaló eyelet eoldásai. 8 z alábbi határértékek között:.) Felső r D r és (M-.-5.) r I r (M-.-6.).) lsó (M-.-7.) r o D r o I és (M-.-8.) o 9.) száítások részletezése élkül..) száítási ódszer a feti.) pot szeriti. z (M-.-.) összefüés fiyelebevételével. 59

18 K f p p h r p i ahol K : Álladó (5) és K p r r p (M-.-.) P p p p (M-.-.-.)..) z aaló hatékoysái füvéyek szélsőérték-füvéyei [M.] feti..) potba folaltak aalóiájár a keresett füvéyek az alábbi parciális differeciáleyele eoldásai [Itt ] (M-.-.) p és a feti szibólu az (M-.-.) összefüést jelöli..3.) feti..) pot szeriti szélsőérték füvéyek határértékei ehatározás alapját képező (M-.-.) összefüések efelelő füvéy az alábbi li p r f li p r (M-.-3.) p ;.3..) Első eset és az eek efelelő keresett határértékek li p r (M-.-4.) p.3..) Második eset és az eek efelelő keresett határértékek És.) p r.) Eyéb érteleszerűe lásd; jele elléklet 7. lábjeyzet. 6 (M-.-.)

19 li p r K r (M-.-5.) p.4.) p Tr és az hulláfrotjellezőkre voatkozó aaló relatív hatékoysá és relatív belsőeeria-változás közötti füvéyek z (M-.-3.) összefüés szeriti aaló eyelőtleséek az alábbiak li p r p (M-.-6.) p r li p r K r p És 3 h r p r r K r o r (M-.-7.) Iterálás 4 és redezés utá a keresett aaló füvéyekre kapjuk h r p i r K K (M-.-3.) ahol K : Kísérleti vizsálatokkal ehatározható álladó. z: (M-.-.) (M-.-.) (M-.-.) és az (M-.-4.) (M-.-5.) összefüések alapjá. 3 Behelyettesítve a feti eyelőtlesébe sorredbe a (M-.-.) ajd az (M-.-.) összefüések szeriti kifejtéseket kapjuk az eyelőtleséeket. 4 atárértékek a jele elléklet 8. lábjeyet aalóiájára;.) Felső h r p r és r (M-.-8.) (M-.-9.).) lsó (M-.-3.) h r o p r És (M-.-3.) o 6

20 IRODLOMJEGYZÉK. elléklet [.] ZELDOVICS Ja. B.: Teorija udarüh vol i vvedjeie v azodiaiku Moszkv Izd. N SZSZSZR 946. [.] KSTOV E. V. NGNIBED E.. SEVELEV Yu. D. SYZRNOV N. G.: Copariso of diffret odels for o-equilibriu CO flows i a shock layer ear a blut body. 7 th Iteratioal Syposiu o Shock Waves St. Petersbur Russi 9. [3.] ORBÁN L.: hulláok vilá Bukarest Tudoáyos és Eciklopédiai Köyvkiadó 985. [4.] GRIGORJN SZ. SZ. SPIRO G. SZ.: Djejsztvie jaderoo vzrüv Moszkv Mir 97. [5.] SILLING N..: Robbaóayaok és lőszerszerelés Budapest Műszaki Köyvkiadó 955. [6.] YINON J. ZITRIN S.: Moder etods ad pplicatios i alysis of Explosives Chichester New York Brisbae Toroto Siapore 993. [7.] SOLLOTT G. P. GILBERT E.E.: facile route to 357-tetraitroadaatae. Sythesis of 357-tetraitroadaatae. J. Or. Che. 45 pp [8] ETON P. E. SNKR B. K. R. PRICE G. D. GILBERT E. E.LSTER J. SNDS O.: Sythesis of 4-diitrocubae. J. Or. Che. 49 pp [9] STKOV. M. STEPNOV R. S. BBSKIN. Yu.: O the detoatio paraeters of oktaitrocubae cobustio Explosio ad Shock Waves 34 () pp [.] MRCND. P.: Sythesis ad cheistry of ovel polyitropolycyclic cae olecules. Tetrahedro 44 pp [.] NDREJEV K. K.-BELJJEV. F.: robbaó ayaok elélete Budapest 965. [.] DOBRTZ B. M. CRWFORD P. C.: LLNL Explosives adbook Properties of Cheical explosives ad Explosive Siulats. LWRNCE LIVERMORE NTIONL LBORTORY Liverore

21 [3.] NGVÁR GY.: z 97-es évek tüzérséi lőszerfejlesztési eredéyei a yuati állaokba. aditechikai Szele 4 pp [4.] MOLNÁR L.: Iplóziós robbatás Kadidátusi értekezés Budapest 99. [5.] MOLNÁR L.: z aeroszol-robbaóayaok katoai és polári célú haszosíthatósááak éháy voatkozása. Fúrás-Robbatástechika 8. Nezetközi Kofereci Vác. [6.] ZELDOVICS Ja. B. KOGRKO S. M. SZIMONOV N. N.: Experietal Ivestiatio of Spherical Detoatio i Gases. Soviet Physics: Techical Physics. pp [7.] BRILL T. B.: Decopositio cobustio ad detoatio cheistry of eeretic aterials Bosto 995. [8.] ETON P. E. MO-XI ZNG GILRDI R. GELBER N. IYER S. SRPNENI R.: Octaitrocubae: New Nitrocarbo. Popellats Explosives Pyrotechics 7 pp [9.] LVRENTJEV M..: szpeh ateaticseszkih auk. 4 pp [.] COOK M..: The Sciece of i Explosives New York Reihold Publishi Corp [.] FEGYVER- ÉS LŐSZERTECNIKI KÉZIKÖNYV Budapest 984. [.] CMPBELL. W. MLIN M. E. BOYD T. J. LL J..: Rev. Sci. Istru 7 pp [3.] MRKOFSKY S. B.: Nitro Copouds liphatic. lla s Ecyclopedia of Idustrial Cheystry Wiley-VC Weihei. [4.] SIEGEL B. SCIELER L.: Eeretics of Propellat Cheistry Wiley ad Sos Ld New York Sydey 964. [5.] TMÁSI Z.: Rakétaüzeayaok Budapest aditechikai Itézet 96. [6.] SZRNER SZ.: iija raketük topliv Moszkv MIR 969. [7.] BSZSZRD R. DJE-LER R.: Raketa c atoü dviatjele Moszkv IL 96. [8.] SIMSI E. BEN-DOR G. LEVY.: Experietal study of the shock propaatio i a icro-scale chael. 7 th Iteratioal Syposiu o Shock Waves St. Petersbur Russi 9. [9.] TEIPEL J.: Iplodi detoatio waves. Mech. Res. Cou. 3 pp