HÁLÓZATOK JEGYZET. Készítette: Papné Faubl Magdolna

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÁLÓZATOK JEGYZET. Készítette: Papné Faubl Magdolna"

Átírás

1 HÁLÓZATOK JEGYZET Készítette: Papné Faubl Magdolna

2 HÁLÓZATOK A hálózatok általános áttekintése Van benne valami a hatalom érzéséből. Egy telefonhívás, egy bejelentkezés és máris kapcsolatban állunk a nagyvilággal. Része lehetünk egy megfoghatatlan dolognak, ami sokkal nagyobb, mint mi, valaminek, ami informál, segít, szórakoztat, de semmi köze sincs a televízióhoz. Lényege, hogy csatlakozhatunk a valóság azon részéhez, melyet csak az elektronikus impulzusok tartanak fenn. Lehetővé teszi a számítógépek közötti kommunikációt, valamint a hardver és szoftver erőforrások megosztását is. A közös szoftver erőforrások a hálózat valamelyik számítógépének merevlemezén tárolt adatok és programok, amelyeket egyidőben, egyszerre többen is használhatunk bizonyos kötöttségek mellett. A közös területre feltehetjük a saját adatainkat, programjainkat, hogy többen hozzáférjenek vagy, hogy bármelyik munkaállomásról bejelentkezve, mindig rendelkezésre álljanak számunkra. Hardver erőforrásként egy drága nyomtatót, CD-t, vagy faxmodem kártyát használhatunk egyszerre többen is. Az elektronikus üzenetszolgáltató rendszerek segítségével levelet, faxot küldhetünk a számítógépünkön keresztül, közös programokat, találkozókat szervezhetünk. A gépek és a kiegészítő eszközök összehangolt működését hálózati szoftverek biztosítják. Az így kialakított rendszerben az egyes gépek kölcsönösen szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak. Napjainkban a szolgáltatások széles körével találkozhatunk. A hálózatban azokat a gépeket, amelyek másoknak szolgáltatásokat, erőforrásokat biztosítanak, szervereknek nevezzük. Általánosan elterjedt a fájlszolgáltatás, melynek során a gépek a lemezeiken tárolt könyvtárak fájlait kínálják fel közös használatra. A szerveren telepített hálózati operációs rendszer a kommunikáció céljait szolgáló eszközökön keresztül tudja a másik állomás felől érkező kéréseket kiszolgálni. A szerver az információk tárolásán és előállításán kívül a hardver és szoftver erőforrások használatának koordinálását is végzi. A hálózatok célja Képzeljünk el egy nagyobb gyárat! Ha egy új dolgozót vesznek fel, az illetőt elküldik a személyzeti osztályra, ahol a dolgozók adatait tartják nyilván. Itt felveszik az új munkatárs személyi adatait, majd elküldik a bérszámfejtésre. Itt is lesz egy kartonja, amelyen szintén rajta lesznek az adatai, valamint az, hogy milyen bérért alkalmazzák. Ezután felveszi a raktárból azokat az eszközöket, amelyekkel dolgoznia kell. Itt újra egy kartont kell nyitni, és ezen feltüntetni a személyes adatain kívül azt is, hogy milyen tárgyakat vett fel a raktárostól. 2

3 A nyilvántartás rendkívül fontos, de mindezt papíron vezetve nagyon nehézkes. Ha megváltozik a dolgozó valamelyik adata (pl. férjhez megy, és azután Horváth Pálné lesz az új neve), minden egyes kartonon követni kell a változást. Előfordulhat, hogy több keresztneve van, és a különböző kartonokra más-más név kerül, nem kis galibát okozva ezzel. Egy korszerűen működő vállalatnál ezek az információk csak egyszer kerülnek felvételre, egy helyen tárolják őket, de sok ügyintézőnek kell az adatokhoz hozzáférnie. Az sem utolsó szempont, hogy a központi nyilvántartás segítségével időt és energiát lehet megtakarítani. A hálózatok kialakulásának okai, céljai - erőforrás-megosztás - nagy megbízhatóság - pénzmegtakarítás - teljesítménynövelés - kommunikáció A hálózatok használata - távoli programok futtatása - távoli adatbázis elérése - közvetlen kommunikációs szolgálatok elérése A hálózatok osztályozása A hálózatok a könnyebb áttekinthetőség miatt többféle szempont szerint osztályozhatók, többek között: - földrajzi kiterjedtség szerint - üzemmód szerint - Nyíltság és zártság szerint Földrajzi kiterjedtség alapján Helyi hálózatok (LAN Local Area Networks) Olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek fizikailag viszonylag egymáshoz közel helyezkednek el, kis távolságon, -max: 2,8 Km- 10Mbit/s sebességgel kommunikálnak egymás között, például egy épületen belül. Ezek a hálózatok kapcsolódhatnak más hálózatokhoz, így rákapcsolódhatnak a nagyterületű hálózatokra is. Ez a hálózat egy szoros felhasználói kör számítógépeit kapcsolja össze. Egyetlen szervezet tulajdonában vannak. Voltaképpen működési egység, nem kötelező csak egy épületre, vagy csak néhány szomszédos szobára kiterjednie. Helyi hálózatnak számít egy egyetemi számítógép hálózat (amely több száz, esetleg ezer gépre is kiterjedhet) és egy 3 gépből álló rendszer egyaránt. Technikai megoldásai általában jelentősen különböznek a nagytávolságú hálózatoktól, az adatátviteli szabvány is más. Egy helyi hálózat kiépítéséhez fizikailag össze kell kapcsolni a gépeket, és a hálózatot működtető szoftvert telepíteni kell as évek: Ethernet hálózat, 1990-es évek: FDDI szabvány. A hálózat fizikai kialakítása, azaz milyen módon kötjük össze a gépeket, nem befolyásolja a logikai felépítést. Fizikai kialakítás: topológiák, ami többféle lehet: 1. Két pont közötti (pont-pont) kapcsolat: csillag, gyűrű, fa 2. Üzenetszórásos kapcsolat: sín (busz), gyűrű Nagyvárosi hálózat (MAN Metropolitan Area Network) Ez a hálózat egy nagyváros integrált rendszere. A LAN-ok és a WAN-ok között helyezkednek el. A kábeltelevíziós (CATV) hálózatok az analóg MAN-ok egyik példája. Ezeket televíziós műsorszórásra használják. A minket érdeklő MAN-ok digitálisak és céljuk nem televíziókészülékek, hanem számítógépek összekötése. 3

4 A MAN nagyszámítógépek és a LAN-ok összekapcsolásával jön létre. Ez az összekapcsolás valamilyen nagy sebességű technológia felhasználásával történik, és a kisebb LAN-ok, sőt a PC-k is bérelt vonalakon tartják a kapcsolatot az alaphálózattal. A LAN és a WAN között helyezkedik el. A kábeltelevíziós (CATC) hálózatok az analóg MAN-ok egyik példája. Kb 10 Km-es sugarú kör. Nagytávolságú hálózat (WAN Wide Area Network) Területi egységre, országra, az egész világra kiterjedő nagysebességű hálózat. Manapság már egyre inkább a világméretű hálózatot jelenti, hisz az elkülönült WAN-okat folyamatosan kapcsolják hozzá a meglévő világhálózathoz, legalább is a kutatói szférában. Elkülönült banki, helyfoglalási, üzleti, kormányzati WAN-ok természetesen léteznek. Üzemmód szerint (Az adó és a vevőállomás közötti kommunikáció iránya szerint) Simplex Egyirányú adatforgalom (az adó csak adni tud, a vevő csak fogadni képes az adatokat.) pl. TV adás. Half duplex (félduplex) Mindkét állomás képes az adatok adására és vételére, de nem egy időben. Ilyen például a hagyományos Ethernet hálózat, vagy pl. CB rádió, vagy a távíró. Duplex Mindkét állomás egyszerre képes az adatok adására és vételére. Például a csavart érpáras Ethernet hálózat vagy a modemes kapcsolt vonalas hálózatok. A LAN hálózatok fizikai és logikai elrendezése szerint lehet: Fizikai elrendezés szerint: Sín vagy Busz topológia Csillag topológia Gyűrű topológia Vegyes (fa) topológia Hierarchikus topológia Sín vagy Busz topológia A sorba fűzött gépek alkotják a hálózatot, a hálózatnak van egy gerince (BackBone - közös adatátviteli vonal), amihez az összes csomópont csatlakozik. A gerinc mindkét vége ellenállással van lezárva, a rendszer elemei sorba vannak fűzve egy kábelre. Minden csomópontnak egyedi címe van. Gyakori a helyi hálózatokban, mivel olcsó a kialakítása. Hátránya, hogy a kábel megbontása, azaz bármely gép kiemelése a hálózatból a hálózat működésképtelenségét eredményezi. 4

5 Csillag topológia A csomópontok egy közös elosztóba (Hub) vannak bekötve. A csillag topológiánál ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a központ felé. A csillag topológia előnye az, hogy egy új elosztó beépítésével újabb és újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. Nem üzenetszórásos (ponttól-pontig). Szakadás esetén megbízhatóbb, sok kábel kell hozzá, ezért drága. Gyűrű topológia (pont-pont kapcsolatú) A csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztatják soros elrendezésben, így azok egy zárt hurkot alkotnak. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Előre történő huzalozása nehézkes, új csomópont hozzáadása, vagy elvétele megbonthatja a hálózatot. A biztonság kedvéért 2 kábellel is összeköthetik a gépeket. Az adatáramlásnak meghatározott iránya van. Amíg az adatot nem mentik le, addig a gyűrűben kering, tárolódik. Nagy a kockázat, az adatok sérülhetnek, elveszhetnek. Ennek elkerülése érdekében a címzettnek mielőbb le kell menteni és nyugtázni az adatokat, hogy ne keringjen a végtelenségig. Vegyes (fa) topológia A busz topológia fa topológiává egészíthető ki, amelyben a többszörös buszágak különböző pontokon kapcsolódnak össze, így alkotva egy fastruktúrát. Meghibásodás esetén csak a csomópont és a hozzátartozó gyökerek esnek ki. Hierarchikus topológia Az előző formák vegyes alkalmazása. 5

6 Az operációs rendszerek szolgáltatása szempontjából (logikai kiépítés) Host-terminál hálózat A központi gép(ek)en (host) vannak az adatok, és itt futnak a programok. Ehhez soros vonalon, telefonvonalon modemmel, vagy helyi hálózaton csatlakoznak a terminálok, melyek csak a begépelt adatok továbbítására, és a kapott információk képernyőn való megjelenítésére képesek. Nagy adatbázisok esetén célszerű használni. Előnye, hogy az adatforgalom minimális, mivel minden a host gépen fut. Hátránya, hogy üzemeltetése drága. Tipikus képviselői az IBM nagygépes rendszerek és az UNIX (LINUX). Szerver-kliens hálózat Ötvözni próbálja a Peer to peer hálózat olcsóságát a Host-terminál hálózatok nagy teljesítményével. Hálózati kiszolgáló a szerver, ezen vannak az adatok, és ezen fut a hálózati operációs rendszer. A munkaállomásokon (kliens) futnak az alkalmazói programok, ezeken tetszőleges operációs rendszer lehet telepítve. Előnye, hogy komoly rendszereket lehet viszonylag olcsón kialakítani. Hátránya a nagy adatforgalom, mivel az alkalmazói programok a kliens gépen futnak. Tipikus képviselői a Novell Netware és a Windows NT. Peer to peer hálózat Egyenrangú gépekből kiépített hálózat, bármelyik gép lehet kiszolgáló vagy felhasználó. Indításkor minden gép - a tulajdonos vagy a rendszergazda által megadott mértékben megosztva - felajánlja a hálózatnak a hardver eszközeit közös használatra. Előnye egyszerűsége és olcsósága. Hátránya kis kapacitása. Képviselői a Windows for Workgroups, Windows 95, a Novell Netware Lite és a Lantastic. Alhálózatok Azokat a számítógépeket, amelyeket egy számítógépes hálózatban összekötünk hosztoknak nevezünk. Itt futnak a programok, adatbázisok helyezkednek el rajtuk. A hosztokat kommunikációs alhálózatok (communication subnet), röviden alhálózatok kötik össze. Az alhálózatok feladata a hosztok közötti üzenettovábbítás, mint a telefonrendszereknek az emberek közötti beszéd továbbítása. A legtöbb nagytávolságú hálózatban egy alhálózat két jól elkülöníthető komponensből áll: az átviteli vonalakból és a kapcsolóelemekből. Az átviteli vonalak - amelyeket áramköröknek (circuit), csatornáknak (channels) vagy törzsnek (trunk) is neveznek, viszik át a biteket a gépek között. A kapcsolóelemek specializált számítógépek, amelyek két vagy több átviteli vonal kapcsolását végzik el. Amikor adat érkezik egy bemeneti vonalon a kapcsolóelemnek választania kell egy kimeneti vonalat az adatok továbbításához. A kapcsolóelemeket IMP-nek (Interface Message Processors) nevezzük (azaz: üzenetfeldolgozó). Manapság az IMP-ket a hosztokban alakítják ki. Ilyen egy hálózati kártya +hálózati szoftver. 6

7 Az alhálózatok felosztása Két nagy csoportra oszthatjuk fel az alhálózatokat: Két pont közötti csatornával rendelkező. Üzenetszórásos csatornával rendelkező. Két pont közötti csatornával rendelkező alhálózat Az alhálózat nagyszámú kábelt vagy bérelt telefonvonalat tartalmaz, amelyek IMP-ket kötnek össze. Ebben az esetben a két kommunikációs végpontot kábellel kötik össze, és az üzenetek (csomagok packet) ezen a kábelen keresztül haladnak. Amikor egy vevő megkapja a csomagot és az nem neki szól, akkor azt továbbadja egy következő pont-pont összeköttetésen keresztül. Ezért az ilyen típusú hálózatokat: Két pont közötti (Point-to-point), (vagy tároló és továbbító, vagy csomagkapcsolt) alhálózatoknak nevezzük. Majdnem az összes nagytávolságú hálózat rendelkezik tároló és továbbító alhálózatokkal. Két pont közötti alhálózat alkalmazásakor az IMP-k összekötési topológiája fontos tervezési szempont. Néhány lehetséges két pont közötti alhálózati topológia: a)csillag; b) gyűrű; c) fa; d) teljes; e) metsző gyűrűk; f) szabálytalan; A helyi hálózatok tervezettségüknek köszönhetően, rendszerint szimmetrikus topológiájúak. Ezzel szemben a nagytávolságú hálózatok jellegzetesen szabálytalan topológiával rendelkeznek. Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózat A helyi hálózatokban az IMP-k egyetlen, a hosztban levő chipbe vannak integrálva, így itt minden hoszthoz csak egy IMP tartozik, ellentétben a nagytávolságú hálózatokkal, ahol rendszerint egy IMP-re több hoszt jut. Az üzenetszórásos alhálózatokban egyetlen kommunikációs csatorna van, amelyben az összes hálózatban levő gép közösen osztozik. Az elküldött csomagokat - függetlenül a feladótól - mindenki veszi. A valódi címzettet a csomagon belül egy címmező jelöli ki. Egy csomag vételekor a gépek ellenőrzik ezt a címmezőt. Ha a csomag másnak szól, az állomás egyszerűen nem veszi figyelembe. A sín topológiájú hálózatokban minden időpillanatban csak egyetlen mesterállomás van, amely adhat a hálózaton. Amíg a mesterállomás ad, addig a többieknek vissza kell fogniuk adási szándékukat. Üzenetszórásos kommunikációs alhálózatok: a) sín; b) műholdas vagy rádiós; c) gyűrű 7

8 A legelső bitjükön 1-et tartalmazó címeket csoportcímzésre tartják fenn. Ha egy csomagban mondjuk az x., y. és z. bit van 1-be állítva, akkor e csomagot minden olyan állomás venni fogja, amelyik az x., y, és z bitek által kijelölt csoporthoz, vagy csoportokhoz tartoznak. Egy második lehetőség egy műholdas vagy egy földi rádiós rendszer. Minden IMP-nek van egy antennája, amelyen keresztül adhat és vehet. Minden IMP hallhatja a műhold felől érkező kimenetet, és néha hallhatják IMP társaik műhold felé irányuló adásait is. A harmadik típusú üzenetszórásos alhálózat a gyűrű. A gyűrűben minden bit a maga útján halad körbe, nem várva a csomagjában még hozzá tartozó maradék részre. Jellemzően a bitek néhány bitkibocsátási idő alatt körbeérnek, gyakran még mielőtt a teljes csomag kiküldése megtörtént volna. Mint az összes többi üzenetszórásos rendszerben, itt is szükség van valamilyen szabályra az egyidőben jelentkező gyűrű-hozzáférési szándékok feloldására. A számítógépes hálózatok előnyei az egyedi gépekkel szemben - Erőforrások megosztása, amely lehetővé teszi, hogy nagy adatbázisok sok különböző helyről is elérhetők legyenek, ezen kívül az esetenként igen drága hardvereszközök osztott használata is megvalósítható. - Terheléselosztás, ami azt jelenti, hogy az adatállományok több gépen állnak rendelkezésre, és az alkalmazások egyidőben, több gépet vehetnek igénybe. - Megbízhatóság, vagyis a valamiért kieső számítógép könnyen helyettesíthető és megvalósítható a hálózat felügyelete. - Kommunikációs lehetőség, ami a kezdeti közönséges üzenetküldésen jóval túllépve ma már gyakorlatilag korlátlan üzenetváltási lehetőséget jelent. A számítógépes hálózatok tehát nagyon sokfélék lehetnek. David J. Farber 1972-ből származó, de jelenleg is érvényes meghatározása szerint: Valamely számítógép - hálózat függőségben lévő vagy független számítógéprendszerek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erőforrásokon, mint pl. programok, adatok osztozhassanak terheléselosztási és megbízhatósági meggondolásból. A fizikai átvitel jellemzői: Sodrott érpár (UTP), árnyékolt sodrott érpár (STP) A legrégebbi és legelterjedtebb adatátviteli közeg. Két szigetelt, tipikusan 1 mm vastag rézhuzalból áll (ez az UTP). Ha ezt a sodrott érpárat kívülről egy árnyákoló fémszövet burokkal is körbevesszük, akkor árnyékolt sodrott érpárról beszélünk (ez az STP). A két eret spirálvonalban tekerik fel. A csavart forma az egymás mellett levő erek villamos kölcsönhatását küszöböli ki (két párhuzamos huzal antennát alkot, a sodrott érpár nem). A sodrott érpárokat legelterjedtebben a távbeszélő rendszerekben alkalmazzák. Az érpárokat kötegeleik és mechanikai védelemmel látják el. A sodrott érpárok alkalmasak analóg és digitális jelátvitelre is. Ma már 100 Mbit/s-os adatátviteli sebességet is el lehet érni. 10 Base T Koaxiális kábel Felépítése: közepe tömör rézhuzal vezető, körülötte szigetelőanyag van. Ezen sűrűn szőtt rézfonat (külső vezető) árnyékolás van. Erre jön rá a külső műanyag burkolat. A koax kábel szerkezete nagy sávszélességet és kitűnő zajvédelmet eredményez. A lehetséges sávszélesség a kábel hosszától függ, 1 km távolságon 10 Mbit/s sebességű adatátvitel lehetséges. 8

9 Elterjedten a LAN-ok kábelezésénél használják. Két fajtája van: Hálózati alapismeretek Alapsávú koax kábel digitális jelátvitelre Impedanciája: 50Ω. Ez is kétféle vastagságú lehet. A kábelt a végén lezáró ellenállással kell lezárni. LAN-okhoz használják, vagy távbeszélőrendszerekben nagytávolságú átvitelre. A kábelre a számítógépet csatlakoztathatjuk: - T-csatlakozóval (ha normál vastagságú a koax kábel) vagy - vámpír csatlakozóval, ha vastag a koax kábel. Jelölése: 10 Base 5 10 Mbit/s alapsávú 5* 100 m egy szegmens Szélessávú koax kábel Jelátvitel a kábeltelevíziós szabvány szerint. Impedanciája 75Ω. Analóg jelátvitelre alkalmas. 100 Km távolságig 300 MHz-es jelek átvitelére alkalmas. Digitális jelátvitelhez DA/AD konverterre (MODEM-re) van szükség. 150Mbit/s-ra képes A rendszer 6 MHz-es csatornákra van osztva. A rendszerben analóg erősítők vannak, ezek egyirányúak. Kétkábeles rendszer: 1. Kábelen ad, a 2. Kábelen vesz a számítógép. Egykábeles rendszer: két különböző frekvenciatartomány az adósáv és a vevősáv részére. Optikai kábel Az adatokat fényimpulzusok továbbítják, az impulzus logikai 1-et jelent, hiánya 0-t. A rendszer részei: Fényforrás (LED, vagy lézerdióda) Átviteli közeg (vékony üvegszál) Fényérzékelő (fotodióda) működése: A villamos jeleket a LED, vagy a lézerdióda alakítja át fényimpulzusokká. Kétfajta átviteli közeg létezik: a vastagabb a multimódusú üvegszál ( µm), ez a gyengébb minőségű, de olcsóbb, és fényforrásnak megfelel a LED. A fény a vezetőben ide-oda verődik, és a kimeneten a jel elkenődik. Átvitele: 50 Mbit/s /km. A másik fajta közeg a CORE tömör üvegszál vékonyabb üvegszál: a kisebb törésmutatójú üveg monomódusú ( 9,5 µm), a fény egyenes vonalban terjed, erősítő nélkül 100 Km-ig is Külső burkolat - akril megfelel. Lézerdiódát igényel, végberendezésen nem alkalmazható, mert ha a felhasználó belenéz, megvakulhat. Átviteli sebesség: 1Gbit/s/Km. Az optikai szálak előnyei: ismétlők nélkül is nagy távolságok kialakítására alkalmas. Minimális zavarérzékenység, nem korrodálódik, nem hatnak rájuk sem a villamos, sem a mágneses jelek. A vékony szálak előnyt jelentenek a kábelek ezreivel dolgozó cégek számára. Biztonságos, nehéz megcsapolni, s a védettséget fokozza, hogy nem bocsát ki elektromágneses hullámokat. 9

10 Hálózatok működése Hálózati alapismeretek Rétegszemlélet Két összekötött PC már szinte hálózatnak tekinthető, mivel az adatkommunikáció összes lényeges eleme már ebben az esetben is működik. A szg.-eket fizikai kapcsolatba kell hozni egymással olyan működési elv alkalmazásával, mely elektromos jelek kibocsátására és érzékelésére alkalmas. A gépeknek azonos módon kell a jeleket feldolgozniuk, azaz fel kell állítani egy fizikai protokollt. PROTOKOLL = előre rögzített viselkedési szabályok összessége. A számítógép hálózatokat rétegekbe (szintekbe) szervezik. Az egyes rétegek célja: jól definiált szolgáltatásokat biztosítva a felsőbb rétegek elől eltakarják a nyújtott szolgáltatások megvalósításának részleteit. Nyílt rendszerek összekapcsolására az ISO szabványügyi Szervezet megalkotta az OSI modellt. Hivatkozási modell A gép B gép n+1. réteg n+1. réteg protokollja n+1. réteg n. réteg funkció n. réteg funkció n. réteg n. réteg protokollja n. réteg n-1. réteg funkció n-1. réteg funkció n-1. réteg n-1. réteg protokollja n-1. réteg fizikai közeg Minden szint csak a közvetlen vele kapcsolatban lévő szintekkel kommunikál. Így az n. réteg csak az n+1. réteggel és az n-1. réteggel kommunikál. Az n. réteg az n-1. réteg funkcióit használja, hogy az n+1. rétegnek szolgáltatásokat nyújtson. (funkcióprimitívek) Nézzük azt az esetet, amikor az A gép n. rétege a B gép n. rétegével kommunikál. A valóságban nem a két n. réteg kommunikál, hanem minden egyes réteg adat és vezérlőinformációkat ad át az alatta elhelyezkedő rétegnek. A legalsó réteg alatt helyezkedik el a fizikai közeg, ahol a tényleges kommunikáció zajlik Referencia modellje Az OSI egy alap referencia modell. Ez egy rövid dokumentum, mely 7 rétegű modellt ad a nyílt rendszerek összekapcsolására. Minden réteg egy jól definiált eszközkészletet biztosít a felette lévő réteg számára. Az adott rétegen lévő szabályok összessége a protokoll, amely két azonos réteg összekapcsolására szolgál. A referencimodell 7 rétegből áll: alkalmazási, megjelenítési, viszony, szállítási, hálózati, adatkapcsolati, fizikai 1. Fizikai réteg (Physical layer) A bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Biztosítania kell, hogy az adó oldalon kibocsátott 1 ill. 0 bitet a vevő oldal megfelelően vegye. Ide tartoznak a kábelek, csatlakozók, modemek, s azok az eszközök, melyek a gépek összehangolását szolgálják. Ez a réteg a jel tartalmával nem foglalkozik. A tervezése villamosmérnöki feladat. 10

11 2. Adatkapcsolati réteg (data link layer) Feladata: a fizikai rétegben áramló bitek csoportba rendezése. Egy tetszőlegesen kezdetleges adatátviteli eszközt olyan adatátviteli vonallá alakítja át, amely a felette lévő hálózati réteg számára adatátviteli hibától mentesnek tűnik. Az adatkereteket az adó sorrendhelyesen elküldi, a vevő által visszaküldött nyugtakereteket feldolgozza. Feladata még a kerethatárok megállapítása. Ezt a keret elé és után beszúrt speciális bitmintákkal éri el. Adatelárasztási védelemmel rendelkezik (gyors adó lassú vevő probléma kezelése). 3. Hálózati réteg (network layer) Feladata: A kommunikációs alhálózat működését vezérli. A csomagok a forrás- és a célállomás közötti útvonalának meghatározása. A torlódás elkerülése a csomópontoknál. Különböző hálózatok eltérő címzéséből adódó problémák megoldása. Az üzenetszórásos hálózatokban a hálózati réteg általában vékony, vagy nem is létezik. 4. Szállítási réteg (transport layer ) Feladata: megbízható összeköttetés létrehozása a két végponti csomópont között. Egy adatfolyam több csatornára, illetve több adatfolyam egy csatornára való nyalábolása (választás a különböző sebességű lehetőségek közül). Adatokat fogad a viszonyrétegtől, kisebb darabokra szétvágja, majd adja tovább a hálózati rétegnek. 5. Viszonyréteg (session layer) Társalgás meghatározása. hogyan társalogjunk? Feladata: meghatározza, hogy a kapcsolat duplex-half duplex-nem duplex, megvalósítja a műveletek szinkronizálását. Lehetővé teszi, hogy a különböző gépek felhasználói viszonyt létesítsenek egymással, tehát közönséges adatátvitelt tesz lehetővé. Szabályozza, hogy melyik csomópont mikor adhat és vehet. 6. Megjelenítési réteg (presentation layer) Feladata: az átviendő információ szintaktikájának és szemantikájának felügyelete. Az első olyan réteg, amely az információ tartalmával is foglalkozik. A réteg által nyújtott szolgálat: az adatok szabványos kódolása. Különböző számítógépek különböző kódokat használnak. Ezek egymásba konvertálást is ez a réteg végzi. 3 alrétegre bontható: 1. absztrakt szintaktika az adattípusokat határozza meg 2. lokális konkrét szintaktika Gépfüggő, a vonalon használt absztrakt szintaktikát a gép által emészthető lokális szintaktikájúra konvertálja. Pl. karakterkészletek, számábrázolás, stb. 3. szállítási szintaktika ennek feltétlenül azonosnak kell lennie A szállítási rétegben valósítható meg az adatok tömörítése, titkosítása is. 7. Alkalmazási réteg Itt történik az átküldött információ felhasználása. Feladata: az átküldött információk felhasználása. Ide tartoznak azok a programok, amelyek az operációs rendszerrel együttműködve lehetővé teszi, hogy a felhasználó igénybe vehesse más számítógépek erőforrásait, s kommunikálhasson más felhasználókkal. A referencia modell olyan, hogy az azonos rétegek kommunikálhassanak egymással. Amíg az információ eljut a küldő féltől a fogadóig, addig áthalad az összes többi rétegen. A hálózat részei A hálózatra is igaz, hogy hardverből és szoftverből áll. 11

12 Hardver - munkaállomások: a felhasználók dolgoznak rajta - szerver (kiszolgáló): a hálózatban dolgozók igényeit elégíti ki. - hálózati perifériák: azok a külső egységek, amelyeket közösen használnak a hálózatban. - A forgalmat irányító, szervező berendezések: (router, bridge, repeater) Szoftver A hálózati operációs rendszereknek a szerverek operációs rendszerét nevezik. Mivel a szerver több felhasználóval áll kapcsolatban, és egyidejűleg több feladatot lát el, ezért a hálózati operációs rendszerek többfelhasználósak és többfeladatosak. Tipikus képviselői: Novell-Netware 5.0 Windows NT Unix(nagygépre) Linux (PC-re) Forgalmat irányító és szervező berendezések Repeater - jelismétlő (LAN-okban, fizikai rétegben) Csak az Ethernet (LAN) hálózatoknál szükséges. Azonos típusú hálózatok (általában sín) esetén két hálózatrészt kapcsol össze. A közegen terjedő fizikai jelet regenerálja, ezáltal növeli a LAN méretét, a szegmensek számát. Az információtartalmat nem figyeli. Az ISO/OSI modell fizikai rétegében helyezkedik el. A szegmensek száma és a sorba kapcsolt repeaterek száma korlátozott. (max. 4 db repeater, így 5 db szegmens). Tehát a LAN-okban használjuk. Funkciói: - regenerálás, időzítés - fecsegésvédelem: ha a küldés sokáig tart (50 ms), akkor azt félbeszakítja, majd újból engedi a küldést kb: 9,6 ms múlva. - szegmentálás: minden portján számolja az ütközések számát. Ha egy porton több, mint 30 ütközés volt egymás után, akkor azt a portot a repeater logikailag kiiktatja, hogy a maradék szegmensek zavartalanul dolgozhasson. Ilyen a szegmentált port. Ha egy jó portról érkezik egy keret, akkor a repeater minden alkalommal megpróbálja a szegmentált porton továbbküldeni. Amikor sikerül, a port visszabillen aktív állapotba. - töredékkibővítés Ez a repeater sorba kapcsolásánál fontos. A repeater biztosítja, hogy ütközés esetén 96 bites jel továbbítódjon a többi szegmensen. Ha egy porton 96 bitnél rövidebb ütközésjel érkezik, a repeater kibővíti a töredéket legkevesebb 96-ra. Bridge - híd (MAN-okban, adatkapcsolati rétegben) Intelligens berendezés. Két hálózat összekapcsolására szolgál. A LAN-okat az OSI adatkapcsolati rétegén kapcsolja össze. Protokollfüggetlen, de fontos számára a hálózat topológiája. A Bridge megtanulja a keretek forráscíme alapján az illető állomások fizikai elhelyezkedését. Így a keretet a megfelelő célszegmensre továbbítsa, nem terheli így a többi szegmenseket. A megtanult címeknek élettartalmuk van, ami 300 másodperc. Minden egyes bejegyzés, amely eléri ezt az életkort és nem küld keretet, kitörlődik az adatbázisából. Router - útválasztó (WAN-okban, hálózati rétegben) Az OSI referencia modell hálózati rétegében dolgozik. 2 alapvető tevékenysége: 1. az optimális útvonal kialakítása, és 2. csomagok továbbítása a hálózaton. A hálózatot tekintsük egy gráfnak, akkor a routerek a csomópontok. A cél elérésének optimális útvonalához a routerben futó algoritmusok egy routing táblát készítenek (ez nem csak az útvonal hosszáról ad információt, hanem az útvonal minőségét is.). Egy adott cél úgy érhető el, hogy a router a routing táblán megkeresi a legoptimálisabb útvonalat, mely ezen az útvonalon lévő legelső routernek (hopnak) elküldi a csomagot. A routerek kommunikálnak egymással, hogy a routing tábláikat frissen tartsák. 12

13 A protokollokról általában Hálózati alapismeretek Az ISO/OSI modell esetén a rétegek is kommunikálnak egymással. Ezt a rétegek közötti protokollok biztosítják. A párbeszéd miatt a hálózati kommunilációnak érthetőnek, szabályozottnak kell lennie. Ezeket a szabályokat pontosan, formalizált formában kell megadni. Az így megadott kommunikációs szabályokar protokolloknak nevezzük. A protokollok két kommunikáló rendszerazonos szintjén lévő alrendszer között teremt (logikai) kapcsolatot. ALOHA protokoll Az első protokoll, amellyel megoldották a közeghozzáférést. Közeghozzáférési kérdések csak akkor merülnek fel, ha csupán egy csatornán osztoznak az üzenetváltók. Tehát üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok esetében ténylegesen csak egy kommunikációs csatorna van, s ezen az egy csatornán osztozik az összes hálózatba kapcsolt számítógép.ehhez az egyetlen csatornához, közeghez kell minden állomásnak hozzáférni. Az ALOHA protokollt 1970-ben földi telepítésű üzenetszórásos rendszerre tervezték, de bármely olyan rendszerre alkalmazható, amelyben koordinálatlan felhasználók egyetlen osztott csatorna hozzáférési jogáért versengenek. Nem figyeli a csatorna foglaltaságát. Lényege: Az állomások egymásról semmit nem tudnak.. Akkor beszél (küld adatkereteket, csomagokat) mindenki, amikor csak akar. A csomagok, keretek célcímmel vannak ellátva. Ütközések természetesen lesznek és csomagok is elvesznek. Azonban a küldő, a kimeneti csatorna hallgatásával mindig meg tudja állapítani, hogy az elküldött keret tönkrement-e vagy sem. Ha a keret megsérült akkor a küldőnek véletlenszerű ideig várnia kell az újraadás megkezdése előtt. Amikor két keret ugyanabban az időpontban próbálja meg a csatornát elfoglalni, akkor ütközés következik be, és mindkét csomag megsérül. A két keret akkor is teljesen használhatatlanná válik, ha az egyiknek az első bitje éppenhogy ütközik a második utolsó bitjével. Mindkettőt újra kell küldeni. Egy keret akkor nem szenved ütközést, ha elküldésének pillanatától kezdve keretideig más állomás nem próbálkozik keretküldéssel. A tiszta ALOHA kihasználtsága legfeljebb 18 %-os lehet. A réselt ALOHA az időt diszkrét, egyenlő intervallumokra osztja. Az intervallumok hossza a keretidőhöz igazodik. Egy kijelölt állomás az intervallumok elején egy speciális jelet küld a többi állomásnak. Az állomások csak az időintervallumok elején kezdhetnek el adni, s azt az időrésen belül be is kell fejezni. Ezzel a rendszer átviteli kapacitása megkétszerezhető: 36,8 % lehet. Csatornafigyelő protokoll a CSMA (Carrier Sense Multiple Acces) Az előbb figyelj, aztán forgalmazz! elvet valósítja meg. Az ütközésfigyelés lényege, hogy megnézzük, forgalmaz-e valaki, vagy nem. Ha szabad a csatorna, akkor lehet megszólalni (adni). Ha két vagy több állomás egyszerre érzékeli szabadnak a csatornát, akkor ütközés következik be. Ennek a problémának a megoldására a három gyakori megvalósítás: 1. CSMA/CD (ütközésérzékelés) a rendszer érzékeli két egyszerre beszélő állomás csomagjainak a kábelen való ütközését, s ilyenkor ismétli az adásokat. Ha az állomások érzékelik az ütközést, akkor nem folytatják a keretek küldését, hanem azonnal felfüggesztik az adást. Ezzel időt és sávszélességet lehet megtakarítani, és ezzel tovább nő a kihasználtság. 2. CSMA/PA (pozitív nyugtázás) Sikeres forgalmazáskor nyugtát küld a vevő az adó felé 3. CSMA/CA (ütközés elkerülése) Ütközés-figyeléssel való elkerülése. Vizsgálja, hogy szabad-e a vonal, s ha igen, akkor biztosítja, hogy az adás megkezdésekor más már ne férjen a csatornához. 13

14 Távközlő hálózatok kapcsolási technikái Hálózati alapismeretek Vonalkapcsolás Például a telefon, vagy két szg. összekapcsolása Úgy köt össze két számítógépet, hogy egy géptől gépig vezető útvonalat hoz létre az adatáramlás számára. Nem elég hatékony, mert sokszor a kapcsolás megteremtése tovább tart, mint az üzenet átvitele. Lényege, hogy a vég-vég kapcsolatot még az előtt fel kell építeni, mielőtt bármiféle adatot lehetne küldeni. (pl. telefon esetében: tárcsázás után a kicsörgésig eltelt idő alatt egy fizikai út kiépítése történik meg, amin a hívójelnek el kell jutni a hívott készülékig, majd onnan nyugtának kell visszajönnie (halljuk a csörgést). Nincs torlódásveszély. Amíg a kapcsolat fennáll, az egész sávszélességet foglalja. Elszámolás: időhasználat alapján. Üzenetkapcsolás Például az A hívás ideje alatt a levél célba ér. Kis mennyiségű adatátvitelnél célszerű használni. Nincs előre felépült út adó és vevő között. Ha az adó elküldi az adatblokkját, akkor azt az első kapcsolóelem (IMP) tárolja, majd továbbítja egy másik kapcsolóközpontnak. (Ezért is nevezik ezt másképpen: tárol továbbít hálózatnak.) Az üzenet fejléccel van ellátva, hogy tudjuk ki a címzett. Minden csomópontban megvárja a teljes üzenetet, majd a legkedvezőbb útvonalon továbbküldi. Az adatblokkok méretére nincs korlátozás, így az IMP-knek elegendő nagy tárolókapacitással kell rendelkezniük a hosszabb üzenetek tárolásához. Csomagkapcsolás Például az Internet Lökésszerű, folyamatos adatcserére tervezték. Nincs szükség a két végállomást összekötő, külön kapcsolásra. A különböző számítógépek által küldött csomagok akadály nélkül végighaladhatnak a hálózat ugyanazon vonalán. Technikája hasonló az üzenetkapcsoláshoz, csak az adatblokkokat feldarabolják. Az átvihető blokkok mérete erősen korlátozott. Ezáltal az IMP-k a csomagokat háttértárolók helyett memóriában is tárolják. Így egyetlen felhasználó sem foglalhatja a vonalat hosszabb ideig. A több csomagból álló üzenet első csomagját már a második csomag teljes megérkezése előtt el lehet kezdeni továbbítani, ezáltal: csökken a késlekedés és nő az átbocsátóképesség. A csomagok fejléccel és célcímmel vannak ellátva, így azonosítható mind a vevő és mind az adó. Nagy forgalom esetén a csomagok elveszhetnek az IMP-k elégtelen tárolókapacitása miatt. Az IMP-knek ezért lehetőségük van a gyorsaság optimalizáslására, s valamilyen fokú hibajavítást is végeznek. Elszámolás: az átvitt adatmennyiség alapján. Az Internet Kialakulása (Bevezető) Az egymástól távoli számítógépek összekapcsolásának igénye már akkor felmerült, amikor a világon működő gépek még megszámlálhatóak voltak ben nagy megrázkodtatás érte az Egyesült államokat, mert az oroszok fellőtték az első műholdat, a Szputnyikot. Az USA-ban egy bizottságot állítottak fel annak vizsgálatára, hogy derítsék ki, hogyan veszthették el technikai előnyüket. Kiderült, hogy nincs rendszeres, átfogó kapcsolat a hatalmas ország egyetemei és kutatói között. Így sokan dolgoztak ugyanazon a témán anélkül, hogy tudtak volna egymásról. Ennek következtében minden újdonságot átlagban másfélszer fejlesztettek ki, így a hatékonyság általánosan 0,67 volt. A kutatók közötti rendszeres kommunikáció már csak a számítógépek összekapcsolásával tűnt a leghatékonyabbnak, ezek a hatvanas évek elején már minden egyetemen ott voltak. 14

15 1969-ben a védelmi minisztérium elindított egy négy állomásból álló, csomagkapcsolt elven működő távolsági hálózatot ARPANET néven. Gyors ütemű növekedésének köszönhetően ben már 50 számítógépet és 20 kapcsolóegységet tartalmazott. Ennek protokollja egy NCP program volt. Ez volt a mai Internet őse, melyet 1975-ben rendszeresítettek és 1990-ben megszűnt. Az Internet csomagkapcsolt hálózatokon keresztül, a TCP/IP protokoll segítségével kommunikáló, ma már megszámlálhatatlan gépeket köt össze. A 4 rétegű architektúrája nem követi az ISO/OSI modell 7 rétegű felépítését. Internet architektúra Alkalmazási réteg (pl.: Telnet, ftp) Szállítási réteg (TCP) Hálózati réteg (IP) Hálózati elérés (adatkapcsolati réteg) ISO/OSI modell alkalmazási megjelenítési viszony szállítási hálózati adatkapcsolati fizikai átvívő közeg 1. Alkalmazási réteg A felhasználó és a hálózati kapcsolatot biztosító programok A TCP/IP protokoll teszi lehetővé, hogy a hálózatba kapcsolt számítógépek kapcsolatba lépjenek egymással. 2. Szállítási réteg (Transzport vagy hoszt-hoszt réteg) Az OSI modell szállítási, hálózati rétegének felel meg. A létesített és fennálló kapcsolat fenntartását biztosítja. Két rétegprotokollból áll. Az egyik a TCP (Transmission Control Protocol), azaz a továbbítást szabályozó eljárás, a másik az összeköttetés-mentes szállítási protokoll az UDP (User Datagram Protocol) 3. Hálózati réteg (Internet) Az OSI modell hálózati rétegének felel meg. Ez a réteg végzi a csomagok útvonalának kijelölését a hálózatok között. Ennek a rétegnek a protokollja az Internet Protocol (IP). 4. Hálózati elérési réteg (adatkapcsolati réteg) Az OSI modell két alsó szintjének felel meg. Ez biztosítja a kapcsolatot a csomópontok között. TCP/IP protokoll Az Internet szállítási rétege: a TCP Átvitel vezérlés protokoll,mely mely összeköttetés alapú, hibamentes kommunikációs csatornát biztosít az alkalmazói programok számára. Ez biztosítja a megbízható adatátvitelt. Kétirányú adatátvitel megvalósítására képes, így az egymással szemben haladó csomagok nem ütköznek és nem keverednek egymással. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamatoktól (alkalmazási réteg) és azokat maximum 64 KB-os darabokra (datagrammokká) vágja szét. Ezekhez fejlécet fűz, majd egymástól független datagrammonként továbbítja. A hálózati réteg nem garantálja azt, hogy a datagrammok helyesen lesznek kézbesítve, sem pedig azt, hogy a megérkezett datagrammok helyes sorrendben lesznek. Ezért a TCP feladata, hogy az időzítéseket kezelve szükség szerint újra adja őket, illetve, hogy a célállomásnál a széttördelt üzenetet helyes sorrendben rakja össze eredeti üzenetté. 15

16 Az Internet hálózati rétege: az IP A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani. Az IP meghatározza a hálózatba kapcsolt számítógépek címének formátumát. Megköveteli, hogy minden elküldött csomagban benne legyen a csomag feladójának és címzettjének a címe. Az IP protokoll specifikál (meghatároz) egy útvonal megválasztási módszert, amivel a csomagok eljuttathatók a címzettjükhöz, ha kell több közbülső csomópontokon keresztül. Egy helyi hálózaton belül megpróbálja megtalálni a csomag feladója és címzettje közötti legoptimálisabb útvonalat. A nagykiterjedésű hálózatban megelégszik egy tetszőleges út megtalálásával, ami nem biztos, hogy a legoptimálisabb. Összefoglalva: A szállítási réteg feladatait a Transmission Control Protocol (TCP) látja el, mely összeköttetés alapú, hibamentes kommunikációs csatornát biztosít az alkalmazói programok számára. Feladatát az IP szintű csomagtovábbítás során fellépő hibák kiküszöbölésével oldja meg, adminisztratív eszközök alkalmazásával. Számozza a csomagokat, időzítéseket és nyugtázásokat alkalmaz, minek eredményeként kiszűrhetők a csomagduplázások, az elveszett adatok pedig újra elküldésre kerülnek. A TCP protokoll tehát a hálózati alkalmazásokhoz kapcsolódóan, a kommunikáló végpontokon működik, IP-t viszont minden közbülső kapcsolóeszközön (routeren) is meg kell valósítani. Címzési rendszer, címosztályok Mivel az Internet lényegében hálózatok összekapcsolásából áll, a címzési rendszer hierarchikus; azaz vannak alhálózatok, és ezen belül vannak a hosztok. Az Internet Protokoll (IP) 4 db 8 bites számmal írható 32 bites virtuális azonosítót, ún. IP címet használ. (Más néven logikai IP cím.) Ez kerül a csomagok fejrészébe, ez alapján történik a továbbítás, az útvonal kiválasztás. Az IP cím nem gépet, hanem annak egy hálózati csatlakozási pontjáz azonosítja. Ha a gép több hálózati interfésszel (hálózati kártyával) rendelkezik, akkor interfészenként külön IP címet igényel. Az IP cím 4 db pont karakterrel elválasztott közötti tízes (decimális) számrendszerbeli számból áll. Pl.: Az Internetcímek 2 részből állnak: 1. hálózatazonosító NETID 2. állomásazonosító HOSZTID A cím mindkét mezője egész számnak tekinthető, így bitekben kifejezett méretük egyértelműen meghatározza, hogy a teljes hálózat legfeljebb hány komponensből állhat, illetve az egyes hálózatokon belül hány felhasználói gép helyezhető el. A komponenshálózatok mérete különböző, ezért több címzési osztály bevezetése látszott célszerűnek. A netid első 3 bitja szolgál a különböző címosztályok megkülönböztetésére. A osztályú címek Nagyméretű rendszerek számára alkalmas. Legfeljebb 128 komponens hálózat működhet a teljes hálózaton belül. hálózat azonosító host azonosító 0 7 bit 8 bit 8 bit 8 bit 1 bit Hálózatok száma: 2 7 = 128 db, a hosztok száma: 2 24 = db 16

17 B osztályú címek Közepes méretű hálózatoknak megfelelő. Hálózati alapismeretek hálózat azonosító host azonosító 10 6 bit 8 bit 8 bit 8 bit 2 bit A hálózatok száma: 2 14 = db, a hosztok száma: 2 16 = db C osztályú címek Kisméretű hálózatok számára ideális. hálózat azonosító host azonosító bit 8 bit 8 bit 8 bit 3 bit A hálózatok száma: 2 21 = db, a hosztok száma: 2 8 = 256 db Összefoglaló táblázat: Címzési Hálózat azonosító: Egy hálózaton belüli hoszt azonosító: osztályok A B C Példa C típusú IP címre: IP cím: a 37-es gép címzése Subnet cím: a 37 es gép komponenshálózata Broadcast cím: mindegyik gép, amelyik ezen az alhálózaton van SubNet =SN SN: A legnagyobb adható IP cím a routereknek van fenntartva: (Ez a legnagyobb kiadható cím, mert a 255 minden gépnek szól az adott hálózaton.) 17

18 Az eddig tárgyalt címeket ebben a formában nagyon nehézkes megjegyezni, ezért ezekhez az IP címekhez neveket rendeltek, melyek a DNS-en (Domain Name Server) vannak definiálva. A rendszer előkeresi a név alapján a megfelelő IP címet, és ezt használja a kommunikációhoz. Ezek a definiált nevek strukturált felépítésűek. A legutolsó beírás a tartománynév. Előtte meg szokták nevezni a szerver nevét is. Ez utal a szolgáltatás típusára. Ezzel együtt áll össze a hely címe, más néven URL (információs egység megjelölése). Tehát az IP cím utal: Internet hely típusára, tulajdonosára, tulajdonos típusára. Példa: 1. Szolgáltatás típusa: WWW (Word Wide Web) = WEB oldal (bemutatkozó oldal) 2. A második rész további 2 részből állhat: egy szöveges választott név, vagy egy termék neve. egy szerver neve országnév 3. Az azonosító utalhat az ország nevére (ezt használják Európában), mely két betűs, vagy utalhat a tartomány típusára, mely 3 betűs (ez Amerikában használatos). Ország azonosítója Ország neve Tartomány azonosítója Tartomány neve.uk Egyesült királyság.com kereskedelmi szervezet.us USA.edu oktatási intézmény.de Németország.gov kormányhivatal.it Olaszország.net hálózati szolgáltató például: = Internet Hungary Kft WEB oldala = A Kandó Főiskola óbudai részlegének WEB oldala A legelterjedtebb Internet szolgáltatások Ftp = File Transfer Protocol A hálózatban lévő gépeken megtalálható fájlok átvitelére használható. Használata az -el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. A felhasználó általában akkor tud egy távoli gépről-gépre másolni, ha ott is van jogusultsága. Vannak azonban mindenki számára elérhető, ún. nyilvános elérésű gépek. Az ilyen gépekre a bejelentkező login névként az anonymous szót kell beírni, majd jelszóként a saját címünket kell megadni, de sokszor ez nem is kell, hiszen ennek megadása kizárólag statisztikai célokat szolgál. Sikeres belépés után a következő legalapvetőbb parancsokat lehet használni: dir a célgép könyvtárszerkezetének listázása cd könyvtárak közötti váltás get fájlok lehozása a távoli gépről egyenként mget egyszerre több fájl lehozása put távoli gépre fájlok feltöltése egyenként mput egyszerre több fájl feltöltése asc illetve bin az ASCII és a BINARY üzemmódok közötti váltás 18

19 IRC (Internet Realy Chat) Élő beszélgetés az Interneten. Szövegünk begépelése után az megjeleneik mindazok képernyőjén, akik ebben a programban bent vannak. Ha valakivel csak kettesben szeretnénk beszélgetni, akkor a nevére duplán kell kattintani. Ha nem engedélyez privátot, akkor a program erről tájékoztat. Élő beszélgetésnél beszég közben az érzelmeket a szöveg előadási módja mellett a testbeszéd is közvetíti. vagy IRC esetén ez a metakommunikáció hiányzik. Ennek pótlására találták ki a mosolygókat (Smileys): :-) ;-) kacsintás, :-( helytelenítés, :-o meglepődés 8-) szemüvegviselés = :-)= Lincoln Ábrahám/Jó rendben WWW (Word Wide Web) Jelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten. Általános ügyfélkiszolgáló hálózati koncepcióra épül. A grafikus felületet használónak olyan információhozzáférési módszer, amely a szövegben lévő kiemelt szavak és kifejezések esetén az egérkurzor alakja megváltozik, ekkor egy új információ hívható elő. A WEB oldalakon a szöveg mellett ábra kép, mozgókép és hang is lehet, ugyanígy rákattintással előhívható formában. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, így olyan, mit egy képes lexikon. (Elektronikus levelezés) Lényege: a hálózaton a rákapcsolódó gépeknek szöveges üzenetet lehet továbbítani.ehhez egy levélcím kell. A cím személyhez és nem számítógéphez kötődik. Tehát ha hozzáférünk a hálózathoz, bárhol, bármilyen gépről meg tudjuk nézni leveleinket. Egy ilyen levél hasonlít a hagyományos levélhez. áll egy fejlécből, ami tartalmazza a címzettet, a feladót, és néhány kiegészítő információt, valamint áll a levéltörzsből. Minden levelezőnek egyedi címe kell, hogy legyen. Általános felépítése: azonosítója. Felhasználónév = rövid azonosító, ami nem tartalmazhat speciális karaktereket és jel választja el a felhasználói nevet a címtől. A cím hierarchikus felépítésű. Az utolsó jelöli a legmagasabb szintet, s visszafelé egyre szűkül a kör. Domainnév = általában annak a környezetnek az azonosítója, ahol a gép található. Subdomainnév = akkor létezik, ha szükség van a domainnév további tagolására. levelezéskor nem kell folyamatos hálózati kapcsolatának lenni a levelezőnek ahhoz, hogy megtörténjen a kézbesítés (üzenetkapcsolás). A levelek küldését és fogadását ténylegesen egy folyamatos hálózati kapcsolattal rendelkező számítógépen futó program a Mail-szerver (levelezési kiszolgáló) végzi. A felhasználók ténylegesen ennek küldik a levelet, s ettől is kapják. Az elküldött és kapott leveleket ez a program tárolja és a címek alapján végzi a hálózaton keresztüli kézbesítést. Keresés az Interneten Az Internet hatalmas információhalmaz, ahol nem mindig egyszerű megtalálni a bennünket érdeklő adatokat. A legtöbb WEB helyeket vállalkozások, szervezetek működtetik, s mivel a cégnév egyedi, ezért szinte minden cég WEB helyének a címe a cég neve. Néhány olyan, kereső-kiszolgálónak nevezett számítógép is van az Interneten, amelyek információ kereső szolgáltatást nyújtanak. Ezek a gépek rendszeresen átnézik a Webet, összegyűjtik a Web oldalak címeit és tartalmuk kivonatait. 19

20 Ez a kivonatolás azonban nem egyforma, ezért különböző kiszolgálók ugyanarra a keresésre másmás eredményt adhatnak. Ugyanúgy lehet belépni rájuk, mint bármilyen más Web helyre. A legnagyobb és legismertebb kereső-kiszolgálók: altavista.com yahoo.com lycos.com A legismertebb magyar keresők: origo.hu heureka.hu extra.hu index.hu altavizsla.com Például: Az oldalon lévő keresőmezőbe beírjuk a keresendő szót és entert ütünk vagy rákkantintunk a keres gombra. A találatok száma több is lehet. Ilyenkor célszerű szűkíteni a keresést. Különböző témakörök közül lehet választani már az első keresést megelőzően. Ha még így is átláthatatlanul hosszú a talált eredmények száma, tovább kell szűkíteni a keresést. A keresendő szavak között ÉS illetve VAGY kapcsolatot hozhatunk létre. Néhány kiszolgálóknál megadhatunk dátumot, amelynél régebbi helyeket ne vegyen találatnak. Ezeken túl, már minden az adott kereső-kiszolgálótól függ. Az Explorerben, ha az Általános eszköztáron megnyomjuk a Keresés (Search) gombot, vagy az Ugrás (Go) menüben kiadjuk a Keresés a Weben parancsot, akkor a Microsoft keresőoldalára lép, ahonnan többféle kereső-kiszolgálóhoz lehet fordulni. Hálózati biztonság Nem elég a gyors, és sok szolgáltatást nyújtó elektronikus adatcsere, hanem ennek biztonságáról, sértetlenségéről is gondoskodni kell. A gondoskodás azt jelenti, hogy az információnak és a kísérő adatnak, amelyek az információ átvitelére vonatkoznak, valamint az adatátviteli és adatfeldolgozási szolgáltatásoknak, és a hálózatba kapcsolt berendezéseknek épeknek, sértetlennek kell maradniuk. A hálózatok adatbiztonsága nem polcról levehető termék, hanem az adott rendszer részletes vizsgálata alapján kialakított biztonságpolitikai koncepció terv szerint. Az adatvédelem a számítógépes munka alfája omegája. A tudatos biztonság, és az összefüggések mély ismerete segít a hálózatokban tárolt adatok, a hálózati munkafolyamatok veszélyeinek felismerésében, és a szükséges óvintézkedések megtalálásában. Mit védünk? Védjük a rendszert, az adatokat, és a felhasználókat A hálózatot fenyegető veszélyek - az információ és az erőforrások megsemmisítése, - az információ meghamisítása vagy módosítása, - az információ vagy az erőforrások eltulajdonítása, elmozdítása vagy elvesztése, - az információ felfedése, nyilvánosságra hozása, - a szolgáltatás megszakítása. Ezek a fenyegető veszélyek lehetnek véletlenek vagy szándékosak. A véletlen fenyegető esemény mögött rendszerhiba, működési rendellenesség, esetleg hanyag emberi munka áll, míg a szándékos fenyegetés mögött előre megfontolt támadás van. Az elektronikus adatcsere biztonságát a véletlen és a szándékos fenyegetések egyaránt veszélyeztetik, ezért mindkettő elhárítását és (lehetőség szerint) megelőzését biztosítani kell. Informatikai biztonság titkosság és hozzáférési kontroll (access control), integritás (sértetlenség integrity, pontosság accuracy, hitelesség authenticity), elérhetőség (availability), 20

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

11. Tétel 5.0 Hálózatok felépítése, csoportosítása, topológiák, eszközök (pl. modem, hálókártya, router, hub stb.) Pozsonyi ; Szemenyei

11. Tétel 5.0 Hálózatok felépítése, csoportosítása, topológiák, eszközök (pl. modem, hálókártya, router, hub stb.) Pozsonyi ; Szemenyei Hálózatok felépítése, csoportosítása, topológiák, eszközök (pl. modem, hálókártya, router, hub 11. Tétel Hálózat: A hálózatok önállóan is működni képes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása Milyen előnyei vannak a hálózatoknak. Csoportosítsd a hálózatokat kiterjedésük szerint! Milyen vezetékeket használnak a hálózatok kialakításánál?

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e

Részletesebben

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel

Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel A Protecta intelligens EuroProt készülékei a védelem-technika és a mikroprocesszoros technológia fejlődésével párhuzamosan követik a kommunikációs

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 3 Műholdas kommunikáció 4 VSAT 5 6 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 7 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális,

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés Wago Hungária Kft. Cím: 2040. Budaörs, Gyár u. 2. Tel: 23 / 502 170 Fax: 23 / 502 166 E-mail: info.hu@wago.com Web: www.wago.com Készítette: Töreky Gábor Tel:

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341

Részletesebben

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia M ODIC ON Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia HMI Internet Ethernet TCP/IP Vállalati szerver Adat Vállalati Intranet Tűzfal I/O Ethernet TCP/IP Munka állomás Switch / Router Üzemi Intranet

Részletesebben

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás.

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. Alap protokollok NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. SMB: NetBT fölötti főleg fájl- és nyomtató megosztás, de named pipes, mailslots, egyebek is. CIFS:ugyanaz mint az SMB,

Részletesebben

Számítógép-hálózat. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése. Sebességnövelés. Emberi kommunikáció.

Számítógép-hálózat. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése. Sebességnövelés. Emberi kommunikáció. Számítógép-hálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható cél érdekében történő (hardveres és szoftveres) összekapcsolása. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése.

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Bevezetés a hálózatokba

Hálózati ismeretek. Bevezetés a hálózatokba Hálózati ismeretek Bevezetés a hálózatokba Számítógép hálózatok történelme Régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk 1940-ben George Stibitz Telex gépen keresztül utasításokat továbbított egy 268 mérföldre

Részletesebben

Számítógép-hálózat. Er forrásmegosztás. Fürtözés. A számítógépek hálózatba kapcsolásának el nyei

Számítógép-hálózat. Er forrásmegosztás. Fürtözés. A számítógépek hálózatba kapcsolásának el nyei Számítógép-hálózat A hálózatok célja, alkalmazása, alapfogalmak Webprogramozó + ISGT Önálló számítógépek összekapcsolt rendszere Két számítógép akkor összekapcsolt, ha információcserére képesek Az összekapcsolás

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

NGP Áttekintés. GEMSYS EUROPE Kft. 1147 Budapest, Gervay u. 92. www.muratec.hu www.gemsys.hu

NGP Áttekintés. GEMSYS EUROPE Kft. 1147 Budapest, Gervay u. 92. www.muratec.hu www.gemsys.hu NGP Áttekintés GEMSYS EUROPE Kft. 1147 Budapest, Gervay u. 92. www.muratec.hu www.gemsys.hu Tartalom Mi az NGP? Miért az 1.szegmensű fax gép a kiválasztott? Milyen funkciókat kínál az NGP-vel ellátott

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 2. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Alapfogalmak Referenciamodellek Fizikai réteg Knoppix Live Linux bevezető Áttekintés Alapfogalmak Számítógép-hálózat:

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek Szem előtt kell tartani, hogy a (múlt órán tárgyalt) többrétegű hálózati modell és a hivatkozási modell közti különbséget. A hivatkozási modell csak a rétegek funkcióját

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 1. FELADAT 1. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora? Jelölje a helyes választ (válaszokat)! [1 pont] a) From: b) Fw: c) To: d) Vá: 2. Melyik

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK Esettanulmányok 1/13 START SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK DR. KÓNYA LÁSZLÓ http://www.aut.bmf.hu/konya konya.laszlo@kvk.bmf.hu SZERZŐI JOG DEKLARÁLÁSA:

Részletesebben

INFORMATIKA E42-101 I. előadás Facskó Ferenc egyetemi adjunktus Adat Információ Adat: a világ állapotát leíró jel Információ: adat értelmezési környezetben (dimenzió, viszonyítás) Tudás: felhalmozott,

Részletesebben

ELEKTRONIKUS ADATCSERE SZEREPE A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

ELEKTRONIKUS ADATCSERE SZEREPE A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN 10. ELŐADÁS ELEKTRONIKUS ADATCSERE SZEREPE A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Az elektronikus adatcsere definiálásához szükség van hagyományos adatcsere meghatározására. Az adatforgalommal kapcsolatban meg kell

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Hálózatok. Oktatási segédlet.

Hálózatok. Oktatási segédlet. Hálózatok Oktatási segédlet. A számítógép hálózat: A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, melyek abból a célból kommunikálnak egymással,

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi ii iseries: Client Access Express - Mielőtt elkezdi Tartalom Rész 1. Client Access Express - Mielőtt elkezdi.................

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN) IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,

Részletesebben

Modem és helyi hálózat

Modem és helyi hálózat Modem és helyi hálózat Felhasználói útmutató Copyright 2007 Hewlett-Packard Development Company, L.P. Az itt szereplő információ előzetes értesítés nélkül változhat. A HP termékeire és szolgáltatásaira

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 3. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Adatkapcsolati réteg Közeghozzáférés (Media Access Control) Ethernet (10BASE-2/10BASE-T) Fizikai címzés Ethernet

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

2. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége?

2. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége? 1. Egy LAN hálózat 90 m hosszúságú UTP kábele meghibásodik. Meg lehet-e határozni, hogy a kábel melyik részén keletkezett a hiba, anélkül, hogy a kábelt néznénk? Nem, ezt nem lehet meghatározni. Attól

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet

Részletesebben

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket?

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? Egy email szövegében elhelyezet információ annyira biztonságos, mintha ugyanazt az információt

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

Könyvtári címkéző munkahely

Könyvtári címkéző munkahely Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Általános e-mail fiók beállítási útmutató

Általános e-mail fiók beállítási útmutató Általános e-mail fiók beállítási útmutató Ennek az összeállításnak az a célja, hogy segítséget nyújtsunk azon Ügyfeleink számára, akik az IntroWeb Kft. által nyújtott e-mail szolgáltatáshoz be szeretnék

Részletesebben

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1 KIRA rendszer Telepítési útmutató v1 1. Bevezetés A dokumentáció, illetve a dokumentáció mellékleteként megtalálható állományok segítségével készíthető fel a kliens oldali számítógép a KIRA rendszer működtetésére.

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek Kommunikációs rendszerek programozása ről általában HUB, Bridge, L2 Switch, L3 Switch, Router 10/100/1000 switch-ek, switch-hub Néhány fontosabb működési paraméter Hátlap (backplane) sávszélesség (Gbps)

Részletesebben

3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció

3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció 3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció Célkitűzések Egyszerű egyenrangú csomópontokból álló hálózat építése, és a fizikai kapcsolat ellenőrzése. Különböző IP-cím beállításoknak a hálózati

Részletesebben