HÁLÓZATOK JEGYZET. Készítette: Papné Faubl Magdolna

Átírás

1 HÁLÓZATOK JEGYZET Készítette: Papné Faubl Magdolna

2 HÁLÓZATOK A hálózatok általános áttekintése Van benne valami a hatalom érzéséből. Egy telefonhívás, egy bejelentkezés és máris kapcsolatban állunk a nagyvilággal. Része lehetünk egy megfoghatatlan dolognak, ami sokkal nagyobb, mint mi, valaminek, ami informál, segít, szórakoztat, de semmi köze sincs a televízióhoz. Lényege, hogy csatlakozhatunk a valóság azon részéhez, melyet csak az elektronikus impulzusok tartanak fenn. Lehetővé teszi a számítógépek közötti kommunikációt, valamint a hardver és szoftver erőforrások megosztását is. A közös szoftver erőforrások a hálózat valamelyik számítógépének merevlemezén tárolt adatok és programok, amelyeket egyidőben, egyszerre többen is használhatunk bizonyos kötöttségek mellett. A közös területre feltehetjük a saját adatainkat, programjainkat, hogy többen hozzáférjenek vagy, hogy bármelyik munkaállomásról bejelentkezve, mindig rendelkezésre álljanak számunkra. Hardver erőforrásként egy drága nyomtatót, CD-t, vagy faxmodem kártyát használhatunk egyszerre többen is. Az elektronikus üzenetszolgáltató rendszerek segítségével levelet, faxot küldhetünk a számítógépünkön keresztül, közös programokat, találkozókat szervezhetünk. A gépek és a kiegészítő eszközök összehangolt működését hálózati szoftverek biztosítják. Az így kialakított rendszerben az egyes gépek kölcsönösen szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak. Napjainkban a szolgáltatások széles körével találkozhatunk. A hálózatban azokat a gépeket, amelyek másoknak szolgáltatásokat, erőforrásokat biztosítanak, szervereknek nevezzük. Általánosan elterjedt a fájlszolgáltatás, melynek során a gépek a lemezeiken tárolt könyvtárak fájlait kínálják fel közös használatra. A szerveren telepített hálózati operációs rendszer a kommunikáció céljait szolgáló eszközökön keresztül tudja a másik állomás felől érkező kéréseket kiszolgálni. A szerver az információk tárolásán és előállításán kívül a hardver és szoftver erőforrások használatának koordinálását is végzi. A hálózatok célja Képzeljünk el egy nagyobb gyárat! Ha egy új dolgozót vesznek fel, az illetőt elküldik a személyzeti osztályra, ahol a dolgozók adatait tartják nyilván. Itt felveszik az új munkatárs személyi adatait, majd elküldik a bérszámfejtésre. Itt is lesz egy kartonja, amelyen szintén rajta lesznek az adatai, valamint az, hogy milyen bérért alkalmazzák. Ezután felveszi a raktárból azokat az eszközöket, amelyekkel dolgoznia kell. Itt újra egy kartont kell nyitni, és ezen feltüntetni a személyes adatain kívül azt is, hogy milyen tárgyakat vett fel a raktárostól. 2

3 A nyilvántartás rendkívül fontos, de mindezt papíron vezetve nagyon nehézkes. Ha megváltozik a dolgozó valamelyik adata (pl. férjhez megy, és azután Horváth Pálné lesz az új neve), minden egyes kartonon követni kell a változást. Előfordulhat, hogy több keresztneve van, és a különböző kartonokra más-más név kerül, nem kis galibát okozva ezzel. Egy korszerűen működő vállalatnál ezek az információk csak egyszer kerülnek felvételre, egy helyen tárolják őket, de sok ügyintézőnek kell az adatokhoz hozzáférnie. Az sem utolsó szempont, hogy a központi nyilvántartás segítségével időt és energiát lehet megtakarítani. A hálózatok kialakulásának okai, céljai - erőforrás-megosztás - nagy megbízhatóság - pénzmegtakarítás - teljesítménynövelés - kommunikáció A hálózatok használata - távoli programok futtatása - távoli adatbázis elérése - közvetlen kommunikációs szolgálatok elérése A hálózatok osztályozása A hálózatok a könnyebb áttekinthetőség miatt többféle szempont szerint osztályozhatók, többek között: - földrajzi kiterjedtség szerint - üzemmód szerint - Nyíltság és zártság szerint Földrajzi kiterjedtség alapján Helyi hálózatok (LAN Local Area Networks) Olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek fizikailag viszonylag egymáshoz közel helyezkednek el, kis távolságon, -max: 2,8 Km- 10Mbit/s sebességgel kommunikálnak egymás között, például egy épületen belül. Ezek a hálózatok kapcsolódhatnak más hálózatokhoz, így rákapcsolódhatnak a nagyterületű hálózatokra is. Ez a hálózat egy szoros felhasználói kör számítógépeit kapcsolja össze. Egyetlen szervezet tulajdonában vannak. Voltaképpen működési egység, nem kötelező csak egy épületre, vagy csak néhány szomszédos szobára kiterjednie. Helyi hálózatnak számít egy egyetemi számítógép hálózat (amely több száz, esetleg ezer gépre is kiterjedhet) és egy 3 gépből álló rendszer egyaránt. Technikai megoldásai általában jelentősen különböznek a nagytávolságú hálózatoktól, az adatátviteli szabvány is más. Egy helyi hálózat kiépítéséhez fizikailag össze kell kapcsolni a gépeket, és a hálózatot működtető szoftvert telepíteni kell as évek: Ethernet hálózat, 1990-es évek: FDDI szabvány. A hálózat fizikai kialakítása, azaz milyen módon kötjük össze a gépeket, nem befolyásolja a logikai felépítést. Fizikai kialakítás: topológiák, ami többféle lehet: 1. Két pont közötti (pont-pont) kapcsolat: csillag, gyűrű, fa 2. Üzenetszórásos kapcsolat: sín (busz), gyűrű Nagyvárosi hálózat (MAN Metropolitan Area Network) Ez a hálózat egy nagyváros integrált rendszere. A LAN-ok és a WAN-ok között helyezkednek el. A kábeltelevíziós (CATV) hálózatok az analóg MAN-ok egyik példája. Ezeket televíziós műsorszórásra használják. A minket érdeklő MAN-ok digitálisak és céljuk nem televíziókészülékek, hanem számítógépek összekötése. 3

4 A MAN nagyszámítógépek és a LAN-ok összekapcsolásával jön létre. Ez az összekapcsolás valamilyen nagy sebességű technológia felhasználásával történik, és a kisebb LAN-ok, sőt a PC-k is bérelt vonalakon tartják a kapcsolatot az alaphálózattal. A LAN és a WAN között helyezkedik el. A kábeltelevíziós (CATC) hálózatok az analóg MAN-ok egyik példája. Kb 10 Km-es sugarú kör. Nagytávolságú hálózat (WAN Wide Area Network) Területi egységre, országra, az egész világra kiterjedő nagysebességű hálózat. Manapság már egyre inkább a világméretű hálózatot jelenti, hisz az elkülönült WAN-okat folyamatosan kapcsolják hozzá a meglévő világhálózathoz, legalább is a kutatói szférában. Elkülönült banki, helyfoglalási, üzleti, kormányzati WAN-ok természetesen léteznek. Üzemmód szerint (Az adó és a vevőállomás közötti kommunikáció iránya szerint) Simplex Egyirányú adatforgalom (az adó csak adni tud, a vevő csak fogadni képes az adatokat.) pl. TV adás. Half duplex (félduplex) Mindkét állomás képes az adatok adására és vételére, de nem egy időben. Ilyen például a hagyományos Ethernet hálózat, vagy pl. CB rádió, vagy a távíró. Duplex Mindkét állomás egyszerre képes az adatok adására és vételére. Például a csavart érpáras Ethernet hálózat vagy a modemes kapcsolt vonalas hálózatok. A LAN hálózatok fizikai és logikai elrendezése szerint lehet: Fizikai elrendezés szerint: Sín vagy Busz topológia Csillag topológia Gyűrű topológia Vegyes (fa) topológia Hierarchikus topológia Sín vagy Busz topológia A sorba fűzött gépek alkotják a hálózatot, a hálózatnak van egy gerince (BackBone - közös adatátviteli vonal), amihez az összes csomópont csatlakozik. A gerinc mindkét vége ellenállással van lezárva, a rendszer elemei sorba vannak fűzve egy kábelre. Minden csomópontnak egyedi címe van. Gyakori a helyi hálózatokban, mivel olcsó a kialakítása. Hátránya, hogy a kábel megbontása, azaz bármely gép kiemelése a hálózatból a hálózat működésképtelenségét eredményezi. 4

5 Csillag topológia A csomópontok egy közös elosztóba (Hub) vannak bekötve. A csillag topológiánál ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a központ felé. A csillag topológia előnye az, hogy egy új elosztó beépítésével újabb és újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. Nem üzenetszórásos (ponttól-pontig). Szakadás esetén megbízhatóbb, sok kábel kell hozzá, ezért drága. Gyűrű topológia (pont-pont kapcsolatú) A csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztatják soros elrendezésben, így azok egy zárt hurkot alkotnak. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Előre történő huzalozása nehézkes, új csomópont hozzáadása, vagy elvétele megbonthatja a hálózatot. A biztonság kedvéért 2 kábellel is összeköthetik a gépeket. Az adatáramlásnak meghatározott iránya van. Amíg az adatot nem mentik le, addig a gyűrűben kering, tárolódik. Nagy a kockázat, az adatok sérülhetnek, elveszhetnek. Ennek elkerülése érdekében a címzettnek mielőbb le kell menteni és nyugtázni az adatokat, hogy ne keringjen a végtelenségig. Vegyes (fa) topológia A busz topológia fa topológiává egészíthető ki, amelyben a többszörös buszágak különböző pontokon kapcsolódnak össze, így alkotva egy fastruktúrát. Meghibásodás esetén csak a csomópont és a hozzátartozó gyökerek esnek ki. Hierarchikus topológia Az előző formák vegyes alkalmazása. 5

6 Az operációs rendszerek szolgáltatása szempontjából (logikai kiépítés) Host-terminál hálózat A központi gép(ek)en (host) vannak az adatok, és itt futnak a programok. Ehhez soros vonalon, telefonvonalon modemmel, vagy helyi hálózaton csatlakoznak a terminálok, melyek csak a begépelt adatok továbbítására, és a kapott információk képernyőn való megjelenítésére képesek. Nagy adatbázisok esetén célszerű használni. Előnye, hogy az adatforgalom minimális, mivel minden a host gépen fut. Hátránya, hogy üzemeltetése drága. Tipikus képviselői az IBM nagygépes rendszerek és az UNIX (LINUX). Szerver-kliens hálózat Ötvözni próbálja a Peer to peer hálózat olcsóságát a Host-terminál hálózatok nagy teljesítményével. Hálózati kiszolgáló a szerver, ezen vannak az adatok, és ezen fut a hálózati operációs rendszer. A munkaállomásokon (kliens) futnak az alkalmazói programok, ezeken tetszőleges operációs rendszer lehet telepítve. Előnye, hogy komoly rendszereket lehet viszonylag olcsón kialakítani. Hátránya a nagy adatforgalom, mivel az alkalmazói programok a kliens gépen futnak. Tipikus képviselői a Novell Netware és a Windows NT. Peer to peer hálózat Egyenrangú gépekből kiépített hálózat, bármelyik gép lehet kiszolgáló vagy felhasználó. Indításkor minden gép - a tulajdonos vagy a rendszergazda által megadott mértékben megosztva - felajánlja a hálózatnak a hardver eszközeit közös használatra. Előnye egyszerűsége és olcsósága. Hátránya kis kapacitása. Képviselői a Windows for Workgroups, Windows 95, a Novell Netware Lite és a Lantastic. Alhálózatok Azokat a számítógépeket, amelyeket egy számítógépes hálózatban összekötünk hosztoknak nevezünk. Itt futnak a programok, adatbázisok helyezkednek el rajtuk. A hosztokat kommunikációs alhálózatok (communication subnet), röviden alhálózatok kötik össze. Az alhálózatok feladata a hosztok közötti üzenettovábbítás, mint a telefonrendszereknek az emberek közötti beszéd továbbítása. A legtöbb nagytávolságú hálózatban egy alhálózat két jól elkülöníthető komponensből áll: az átviteli vonalakból és a kapcsolóelemekből. Az átviteli vonalak - amelyeket áramköröknek (circuit), csatornáknak (channels) vagy törzsnek (trunk) is neveznek, viszik át a biteket a gépek között. A kapcsolóelemek specializált számítógépek, amelyek két vagy több átviteli vonal kapcsolását végzik el. Amikor adat érkezik egy bemeneti vonalon a kapcsolóelemnek választania kell egy kimeneti vonalat az adatok továbbításához. A kapcsolóelemeket IMP-nek (Interface Message Processors) nevezzük (azaz: üzenetfeldolgozó). Manapság az IMP-ket a hosztokban alakítják ki. Ilyen egy hálózati kártya +hálózati szoftver. 6

7 Az alhálózatok felosztása Két nagy csoportra oszthatjuk fel az alhálózatokat: Két pont közötti csatornával rendelkező. Üzenetszórásos csatornával rendelkező. Két pont közötti csatornával rendelkező alhálózat Az alhálózat nagyszámú kábelt vagy bérelt telefonvonalat tartalmaz, amelyek IMP-ket kötnek össze. Ebben az esetben a két kommunikációs végpontot kábellel kötik össze, és az üzenetek (csomagok packet) ezen a kábelen keresztül haladnak. Amikor egy vevő megkapja a csomagot és az nem neki szól, akkor azt továbbadja egy következő pont-pont összeköttetésen keresztül. Ezért az ilyen típusú hálózatokat: Két pont közötti (Point-to-point), (vagy tároló és továbbító, vagy csomagkapcsolt) alhálózatoknak nevezzük. Majdnem az összes nagytávolságú hálózat rendelkezik tároló és továbbító alhálózatokkal. Két pont közötti alhálózat alkalmazásakor az IMP-k összekötési topológiája fontos tervezési szempont. Néhány lehetséges két pont közötti alhálózati topológia: a)csillag; b) gyűrű; c) fa; d) teljes; e) metsző gyűrűk; f) szabálytalan; A helyi hálózatok tervezettségüknek köszönhetően, rendszerint szimmetrikus topológiájúak. Ezzel szemben a nagytávolságú hálózatok jellegzetesen szabálytalan topológiával rendelkeznek. Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózat A helyi hálózatokban az IMP-k egyetlen, a hosztban levő chipbe vannak integrálva, így itt minden hoszthoz csak egy IMP tartozik, ellentétben a nagytávolságú hálózatokkal, ahol rendszerint egy IMP-re több hoszt jut. Az üzenetszórásos alhálózatokban egyetlen kommunikációs csatorna van, amelyben az összes hálózatban levő gép közösen osztozik. Az elküldött csomagokat - függetlenül a feladótól - mindenki veszi. A valódi címzettet a csomagon belül egy címmező jelöli ki. Egy csomag vételekor a gépek ellenőrzik ezt a címmezőt. Ha a csomag másnak szól, az állomás egyszerűen nem veszi figyelembe. A sín topológiájú hálózatokban minden időpillanatban csak egyetlen mesterállomás van, amely adhat a hálózaton. Amíg a mesterállomás ad, addig a többieknek vissza kell fogniuk adási szándékukat. Üzenetszórásos kommunikációs alhálózatok: a) sín; b) műholdas vagy rádiós; c) gyűrű 7

8 A legelső bitjükön 1-et tartalmazó címeket csoportcímzésre tartják fenn. Ha egy csomagban mondjuk az x., y. és z. bit van 1-be állítva, akkor e csomagot minden olyan állomás venni fogja, amelyik az x., y, és z bitek által kijelölt csoporthoz, vagy csoportokhoz tartoznak. Egy második lehetőség egy műholdas vagy egy földi rádiós rendszer. Minden IMP-nek van egy antennája, amelyen keresztül adhat és vehet. Minden IMP hallhatja a műhold felől érkező kimenetet, és néha hallhatják IMP társaik műhold felé irányuló adásait is. A harmadik típusú üzenetszórásos alhálózat a gyűrű. A gyűrűben minden bit a maga útján halad körbe, nem várva a csomagjában még hozzá tartozó maradék részre. Jellemzően a bitek néhány bitkibocsátási idő alatt körbeérnek, gyakran még mielőtt a teljes csomag kiküldése megtörtént volna. Mint az összes többi üzenetszórásos rendszerben, itt is szükség van valamilyen szabályra az egyidőben jelentkező gyűrű-hozzáférési szándékok feloldására. A számítógépes hálózatok előnyei az egyedi gépekkel szemben - Erőforrások megosztása, amely lehetővé teszi, hogy nagy adatbázisok sok különböző helyről is elérhetők legyenek, ezen kívül az esetenként igen drága hardvereszközök osztott használata is megvalósítható. - Terheléselosztás, ami azt jelenti, hogy az adatállományok több gépen állnak rendelkezésre, és az alkalmazások egyidőben, több gépet vehetnek igénybe. - Megbízhatóság, vagyis a valamiért kieső számítógép könnyen helyettesíthető és megvalósítható a hálózat felügyelete. - Kommunikációs lehetőség, ami a kezdeti közönséges üzenetküldésen jóval túllépve ma már gyakorlatilag korlátlan üzenetváltási lehetőséget jelent. A számítógépes hálózatok tehát nagyon sokfélék lehetnek. David J. Farber 1972-ből származó, de jelenleg is érvényes meghatározása szerint: Valamely számítógép - hálózat függőségben lévő vagy független számítógéprendszerek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erőforrásokon, mint pl. programok, adatok osztozhassanak terheléselosztási és megbízhatósági meggondolásból. A fizikai átvitel jellemzői: Sodrott érpár (UTP), árnyékolt sodrott érpár (STP) A legrégebbi és legelterjedtebb adatátviteli közeg. Két szigetelt, tipikusan 1 mm vastag rézhuzalból áll (ez az UTP). Ha ezt a sodrott érpárat kívülről egy árnyákoló fémszövet burokkal is körbevesszük, akkor árnyékolt sodrott érpárról beszélünk (ez az STP). A két eret spirálvonalban tekerik fel. A csavart forma az egymás mellett levő erek villamos kölcsönhatását küszöböli ki (két párhuzamos huzal antennát alkot, a sodrott érpár nem). A sodrott érpárokat legelterjedtebben a távbeszélő rendszerekben alkalmazzák. Az érpárokat kötegeleik és mechanikai védelemmel látják el. A sodrott érpárok alkalmasak analóg és digitális jelátvitelre is. Ma már 100 Mbit/s-os adatátviteli sebességet is el lehet érni. 10 Base T Koaxiális kábel Felépítése: közepe tömör rézhuzal vezető, körülötte szigetelőanyag van. Ezen sűrűn szőtt rézfonat (külső vezető) árnyékolás van. Erre jön rá a külső műanyag burkolat. A koax kábel szerkezete nagy sávszélességet és kitűnő zajvédelmet eredményez. A lehetséges sávszélesség a kábel hosszától függ, 1 km távolságon 10 Mbit/s sebességű adatátvitel lehetséges. 8

9 Elterjedten a LAN-ok kábelezésénél használják. Két fajtája van: Hálózati alapismeretek Alapsávú koax kábel digitális jelátvitelre Impedanciája: 50Ω. Ez is kétféle vastagságú lehet. A kábelt a végén lezáró ellenállással kell lezárni. LAN-okhoz használják, vagy távbeszélőrendszerekben nagytávolságú átvitelre. A kábelre a számítógépet csatlakoztathatjuk: - T-csatlakozóval (ha normál vastagságú a koax kábel) vagy - vámpír csatlakozóval, ha vastag a koax kábel. Jelölése: 10 Base 5 10 Mbit/s alapsávú 5* 100 m egy szegmens Szélessávú koax kábel Jelátvitel a kábeltelevíziós szabvány szerint. Impedanciája 75Ω. Analóg jelátvitelre alkalmas. 100 Km távolságig 300 MHz-es jelek átvitelére alkalmas. Digitális jelátvitelhez DA/AD konverterre (MODEM-re) van szükség. 150Mbit/s-ra képes A rendszer 6 MHz-es csatornákra van osztva. A rendszerben analóg erősítők vannak, ezek egyirányúak. Kétkábeles rendszer: 1. Kábelen ad, a 2. Kábelen vesz a számítógép. Egykábeles rendszer: két különböző frekvenciatartomány az adósáv és a vevősáv részére. Optikai kábel Az adatokat fényimpulzusok továbbítják, az impulzus logikai 1-et jelent, hiánya 0-t. A rendszer részei: Fényforrás (LED, vagy lézerdióda) Átviteli közeg (vékony üvegszál) Fényérzékelő (fotodióda) működése: A villamos jeleket a LED, vagy a lézerdióda alakítja át fényimpulzusokká. Kétfajta átviteli közeg létezik: a vastagabb a multimódusú üvegszál ( µm), ez a gyengébb minőségű, de olcsóbb, és fényforrásnak megfelel a LED. A fény a vezetőben ide-oda verődik, és a kimeneten a jel elkenődik. Átvitele: 50 Mbit/s /km. A másik fajta közeg a CORE tömör üvegszál vékonyabb üvegszál: a kisebb törésmutatójú üveg monomódusú ( 9,5 µm), a fény egyenes vonalban terjed, erősítő nélkül 100 Km-ig is Külső burkolat - akril megfelel. Lézerdiódát igényel, végberendezésen nem alkalmazható, mert ha a felhasználó belenéz, megvakulhat. Átviteli sebesség: 1Gbit/s/Km. Az optikai szálak előnyei: ismétlők nélkül is nagy távolságok kialakítására alkalmas. Minimális zavarérzékenység, nem korrodálódik, nem hatnak rájuk sem a villamos, sem a mágneses jelek. A vékony szálak előnyt jelentenek a kábelek ezreivel dolgozó cégek számára. Biztonságos, nehéz megcsapolni, s a védettséget fokozza, hogy nem bocsát ki elektromágneses hullámokat. 9

10 Hálózatok működése Hálózati alapismeretek Rétegszemlélet Két összekötött PC már szinte hálózatnak tekinthető, mivel az adatkommunikáció összes lényeges eleme már ebben az esetben is működik. A szg.-eket fizikai kapcsolatba kell hozni egymással olyan működési elv alkalmazásával, mely elektromos jelek kibocsátására és érzékelésére alkalmas. A gépeknek azonos módon kell a jeleket feldolgozniuk, azaz fel kell állítani egy fizikai protokollt. PROTOKOLL = előre rögzített viselkedési szabályok összessége. A számítógép hálózatokat rétegekbe (szintekbe) szervezik. Az egyes rétegek célja: jól definiált szolgáltatásokat biztosítva a felsőbb rétegek elől eltakarják a nyújtott szolgáltatások megvalósításának részleteit. Nyílt rendszerek összekapcsolására az ISO szabványügyi Szervezet megalkotta az OSI modellt. Hivatkozási modell A gép B gép n+1. réteg n+1. réteg protokollja n+1. réteg n. réteg funkció n. réteg funkció n. réteg n. réteg protokollja n. réteg n-1. réteg funkció n-1. réteg funkció n-1. réteg n-1. réteg protokollja n-1. réteg fizikai közeg Minden szint csak a közvetlen vele kapcsolatban lévő szintekkel kommunikál. Így az n. réteg csak az n+1. réteggel és az n-1. réteggel kommunikál. Az n. réteg az n-1. réteg funkcióit használja, hogy az n+1. rétegnek szolgáltatásokat nyújtson. (funkcióprimitívek) Nézzük azt az esetet, amikor az A gép n. rétege a B gép n. rétegével kommunikál. A valóságban nem a két n. réteg kommunikál, hanem minden egyes réteg adat és vezérlőinformációkat ad át az alatta elhelyezkedő rétegnek. A legalsó réteg alatt helyezkedik el a fizikai közeg, ahol a tényleges kommunikáció zajlik Referencia modellje Az OSI egy alap referencia modell. Ez egy rövid dokumentum, mely 7 rétegű modellt ad a nyílt rendszerek összekapcsolására. Minden réteg egy jól definiált eszközkészletet biztosít a felette lévő réteg számára. Az adott rétegen lévő szabályok összessége a protokoll, amely két azonos réteg összekapcsolására szolgál. A referencimodell 7 rétegből áll: alkalmazási, megjelenítési, viszony, szállítási, hálózati, adatkapcsolati, fizikai 1. Fizikai réteg (Physical layer) A bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Biztosítania kell, hogy az adó oldalon kibocsátott 1 ill. 0 bitet a vevő oldal megfelelően vegye. Ide tartoznak a kábelek, csatlakozók, modemek, s azok az eszközök, melyek a gépek összehangolását szolgálják. Ez a réteg a jel tartalmával nem foglalkozik. A tervezése villamosmérnöki feladat. 10

11 2. Adatkapcsolati réteg (data link layer) Feladata: a fizikai rétegben áramló bitek csoportba rendezése. Egy tetszőlegesen kezdetleges adatátviteli eszközt olyan adatátviteli vonallá alakítja át, amely a felette lévő hálózati réteg számára adatátviteli hibától mentesnek tűnik. Az adatkereteket az adó sorrendhelyesen elküldi, a vevő által visszaküldött nyugtakereteket feldolgozza. Feladata még a kerethatárok megállapítása. Ezt a keret elé és után beszúrt speciális bitmintákkal éri el. Adatelárasztási védelemmel rendelkezik (gyors adó lassú vevő probléma kezelése). 3. Hálózati réteg (network layer) Feladata: A kommunikációs alhálózat működését vezérli. A csomagok a forrás- és a célállomás közötti útvonalának meghatározása. A torlódás elkerülése a csomópontoknál. Különböző hálózatok eltérő címzéséből adódó problémák megoldása. Az üzenetszórásos hálózatokban a hálózati réteg általában vékony, vagy nem is létezik. 4. Szállítási réteg (transport layer ) Feladata: megbízható összeköttetés létrehozása a két végponti csomópont között. Egy adatfolyam több csatornára, illetve több adatfolyam egy csatornára való nyalábolása (választás a különböző sebességű lehetőségek közül). Adatokat fogad a viszonyrétegtől, kisebb darabokra szétvágja, majd adja tovább a hálózati rétegnek. 5. Viszonyréteg (session layer) Társalgás meghatározása. hogyan társalogjunk? Feladata: meghatározza, hogy a kapcsolat duplex-half duplex-nem duplex, megvalósítja a műveletek szinkronizálását. Lehetővé teszi, hogy a különböző gépek felhasználói viszonyt létesítsenek egymással, tehát közönséges adatátvitelt tesz lehetővé. Szabályozza, hogy melyik csomópont mikor adhat és vehet. 6. Megjelenítési réteg (presentation layer) Feladata: az átviendő információ szintaktikájának és szemantikájának felügyelete. Az első olyan réteg, amely az információ tartalmával is foglalkozik. A réteg által nyújtott szolgálat: az adatok szabványos kódolása. Különböző számítógépek különböző kódokat használnak. Ezek egymásba konvertálást is ez a réteg végzi. 3 alrétegre bontható: 1. absztrakt szintaktika az adattípusokat határozza meg 2. lokális konkrét szintaktika Gépfüggő, a vonalon használt absztrakt szintaktikát a gép által emészthető lokális szintaktikájúra konvertálja. Pl. karakterkészletek, számábrázolás, stb. 3. szállítási szintaktika ennek feltétlenül azonosnak kell lennie A szállítási rétegben valósítható meg az adatok tömörítése, titkosítása is. 7. Alkalmazási réteg Itt történik az átküldött információ felhasználása. Feladata: az átküldött információk felhasználása. Ide tartoznak azok a programok, amelyek az operációs rendszerrel együttműködve lehetővé teszi, hogy a felhasználó igénybe vehesse más számítógépek erőforrásait, s kommunikálhasson más felhasználókkal. A referencia modell olyan, hogy az azonos rétegek kommunikálhassanak egymással. Amíg az információ eljut a küldő féltől a fogadóig, addig áthalad az összes többi rétegen. A hálózat részei A hálózatra is igaz, hogy hardverből és szoftverből áll. 11

12 Hardver - munkaállomások: a felhasználók dolgoznak rajta - szerver (kiszolgáló): a hálózatban dolgozók igényeit elégíti ki. - hálózati perifériák: azok a külső egységek, amelyeket közösen használnak a hálózatban. - A forgalmat irányító, szervező berendezések: (router, bridge, repeater) Szoftver A hálózati operációs rendszereknek a szerverek operációs rendszerét nevezik. Mivel a szerver több felhasználóval áll kapcsolatban, és egyidejűleg több feladatot lát el, ezért a hálózati operációs rendszerek többfelhasználósak és többfeladatosak. Tipikus képviselői: Novell-Netware 5.0 Windows NT Unix(nagygépre) Linux (PC-re) Forgalmat irányító és szervező berendezések Repeater - jelismétlő (LAN-okban, fizikai rétegben) Csak az Ethernet (LAN) hálózatoknál szükséges. Azonos típusú hálózatok (általában sín) esetén két hálózatrészt kapcsol össze. A közegen terjedő fizikai jelet regenerálja, ezáltal növeli a LAN méretét, a szegmensek számát. Az információtartalmat nem figyeli. Az ISO/OSI modell fizikai rétegében helyezkedik el. A szegmensek száma és a sorba kapcsolt repeaterek száma korlátozott. (max. 4 db repeater, így 5 db szegmens). Tehát a LAN-okban használjuk. Funkciói: - regenerálás, időzítés - fecsegésvédelem: ha a küldés sokáig tart (50 ms), akkor azt félbeszakítja, majd újból engedi a küldést kb: 9,6 ms múlva. - szegmentálás: minden portján számolja az ütközések számát. Ha egy porton több, mint 30 ütközés volt egymás után, akkor azt a portot a repeater logikailag kiiktatja, hogy a maradék szegmensek zavartalanul dolgozhasson. Ilyen a szegmentált port. Ha egy jó portról érkezik egy keret, akkor a repeater minden alkalommal megpróbálja a szegmentált porton továbbküldeni. Amikor sikerül, a port visszabillen aktív állapotba. - töredékkibővítés Ez a repeater sorba kapcsolásánál fontos. A repeater biztosítja, hogy ütközés esetén 96 bites jel továbbítódjon a többi szegmensen. Ha egy porton 96 bitnél rövidebb ütközésjel érkezik, a repeater kibővíti a töredéket legkevesebb 96-ra. Bridge - híd (MAN-okban, adatkapcsolati rétegben) Intelligens berendezés. Két hálózat összekapcsolására szolgál. A LAN-okat az OSI adatkapcsolati rétegén kapcsolja össze. Protokollfüggetlen, de fontos számára a hálózat topológiája. A Bridge megtanulja a keretek forráscíme alapján az illető állomások fizikai elhelyezkedését. Így a keretet a megfelelő célszegmensre továbbítsa, nem terheli így a többi szegmenseket. A megtanult címeknek élettartalmuk van, ami 300 másodperc. Minden egyes bejegyzés, amely eléri ezt az életkort és nem küld keretet, kitörlődik az adatbázisából. Router - útválasztó (WAN-okban, hálózati rétegben) Az OSI referencia modell hálózati rétegében dolgozik. 2 alapvető tevékenysége: 1. az optimális útvonal kialakítása, és 2. csomagok továbbítása a hálózaton. A hálózatot tekintsük egy gráfnak, akkor a routerek a csomópontok. A cél elérésének optimális útvonalához a routerben futó algoritmusok egy routing táblát készítenek (ez nem csak az útvonal hosszáról ad információt, hanem az útvonal minőségét is.). Egy adott cél úgy érhető el, hogy a router a routing táblán megkeresi a legoptimálisabb útvonalat, mely ezen az útvonalon lévő legelső routernek (hopnak) elküldi a csomagot. A routerek kommunikálnak egymással, hogy a routing tábláikat frissen tartsák. 12

13 A protokollokról általában Hálózati alapismeretek Az ISO/OSI modell esetén a rétegek is kommunikálnak egymással. Ezt a rétegek közötti protokollok biztosítják. A párbeszéd miatt a hálózati kommunilációnak érthetőnek, szabályozottnak kell lennie. Ezeket a szabályokat pontosan, formalizált formában kell megadni. Az így megadott kommunikációs szabályokar protokolloknak nevezzük. A protokollok két kommunikáló rendszerazonos szintjén lévő alrendszer között teremt (logikai) kapcsolatot. ALOHA protokoll Az első protokoll, amellyel megoldották a közeghozzáférést. Közeghozzáférési kérdések csak akkor merülnek fel, ha csupán egy csatornán osztoznak az üzenetváltók. Tehát üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok esetében ténylegesen csak egy kommunikációs csatorna van, s ezen az egy csatornán osztozik az összes hálózatba kapcsolt számítógép.ehhez az egyetlen csatornához, közeghez kell minden állomásnak hozzáférni. Az ALOHA protokollt 1970-ben földi telepítésű üzenetszórásos rendszerre tervezték, de bármely olyan rendszerre alkalmazható, amelyben koordinálatlan felhasználók egyetlen osztott csatorna hozzáférési jogáért versengenek. Nem figyeli a csatorna foglaltaságát. Lényege: Az állomások egymásról semmit nem tudnak.. Akkor beszél (küld adatkereteket, csomagokat) mindenki, amikor csak akar. A csomagok, keretek célcímmel vannak ellátva. Ütközések természetesen lesznek és csomagok is elvesznek. Azonban a küldő, a kimeneti csatorna hallgatásával mindig meg tudja állapítani, hogy az elküldött keret tönkrement-e vagy sem. Ha a keret megsérült akkor a küldőnek véletlenszerű ideig várnia kell az újraadás megkezdése előtt. Amikor két keret ugyanabban az időpontban próbálja meg a csatornát elfoglalni, akkor ütközés következik be, és mindkét csomag megsérül. A két keret akkor is teljesen használhatatlanná válik, ha az egyiknek az első bitje éppenhogy ütközik a második utolsó bitjével. Mindkettőt újra kell küldeni. Egy keret akkor nem szenved ütközést, ha elküldésének pillanatától kezdve keretideig más állomás nem próbálkozik keretküldéssel. A tiszta ALOHA kihasználtsága legfeljebb 18 %-os lehet. A réselt ALOHA az időt diszkrét, egyenlő intervallumokra osztja. Az intervallumok hossza a keretidőhöz igazodik. Egy kijelölt állomás az intervallumok elején egy speciális jelet küld a többi állomásnak. Az állomások csak az időintervallumok elején kezdhetnek el adni, s azt az időrésen belül be is kell fejezni. Ezzel a rendszer átviteli kapacitása megkétszerezhető: 36,8 % lehet. Csatornafigyelő protokoll a CSMA (Carrier Sense Multiple Acces) Az előbb figyelj, aztán forgalmazz! elvet valósítja meg. Az ütközésfigyelés lényege, hogy megnézzük, forgalmaz-e valaki, vagy nem. Ha szabad a csatorna, akkor lehet megszólalni (adni). Ha két vagy több állomás egyszerre érzékeli szabadnak a csatornát, akkor ütközés következik be. Ennek a problémának a megoldására a három gyakori megvalósítás: 1. CSMA/CD (ütközésérzékelés) a rendszer érzékeli két egyszerre beszélő állomás csomagjainak a kábelen való ütközését, s ilyenkor ismétli az adásokat. Ha az állomások érzékelik az ütközést, akkor nem folytatják a keretek küldését, hanem azonnal felfüggesztik az adást. Ezzel időt és sávszélességet lehet megtakarítani, és ezzel tovább nő a kihasználtság. 2. CSMA/PA (pozitív nyugtázás) Sikeres forgalmazáskor nyugtát küld a vevő az adó felé 3. CSMA/CA (ütközés elkerülése) Ütközés-figyeléssel való elkerülése. Vizsgálja, hogy szabad-e a vonal, s ha igen, akkor biztosítja, hogy az adás megkezdésekor más már ne férjen a csatornához. 13

14 Távközlő hálózatok kapcsolási technikái Hálózati alapismeretek Vonalkapcsolás Például a telefon, vagy két szg. összekapcsolása Úgy köt össze két számítógépet, hogy egy géptől gépig vezető útvonalat hoz létre az adatáramlás számára. Nem elég hatékony, mert sokszor a kapcsolás megteremtése tovább tart, mint az üzenet átvitele. Lényege, hogy a vég-vég kapcsolatot még az előtt fel kell építeni, mielőtt bármiféle adatot lehetne küldeni. (pl. telefon esetében: tárcsázás után a kicsörgésig eltelt idő alatt egy fizikai út kiépítése történik meg, amin a hívójelnek el kell jutni a hívott készülékig, majd onnan nyugtának kell visszajönnie (halljuk a csörgést). Nincs torlódásveszély. Amíg a kapcsolat fennáll, az egész sávszélességet foglalja. Elszámolás: időhasználat alapján. Üzenetkapcsolás Például az A hívás ideje alatt a levél célba ér. Kis mennyiségű adatátvitelnél célszerű használni. Nincs előre felépült út adó és vevő között. Ha az adó elküldi az adatblokkját, akkor azt az első kapcsolóelem (IMP) tárolja, majd továbbítja egy másik kapcsolóközpontnak. (Ezért is nevezik ezt másképpen: tárol továbbít hálózatnak.) Az üzenet fejléccel van ellátva, hogy tudjuk ki a címzett. Minden csomópontban megvárja a teljes üzenetet, majd a legkedvezőbb útvonalon továbbküldi. Az adatblokkok méretére nincs korlátozás, így az IMP-knek elegendő nagy tárolókapacitással kell rendelkezniük a hosszabb üzenetek tárolásához. Csomagkapcsolás Például az Internet Lökésszerű, folyamatos adatcserére tervezték. Nincs szükség a két végállomást összekötő, külön kapcsolásra. A különböző számítógépek által küldött csomagok akadály nélkül végighaladhatnak a hálózat ugyanazon vonalán. Technikája hasonló az üzenetkapcsoláshoz, csak az adatblokkokat feldarabolják. Az átvihető blokkok mérete erősen korlátozott. Ezáltal az IMP-k a csomagokat háttértárolók helyett memóriában is tárolják. Így egyetlen felhasználó sem foglalhatja a vonalat hosszabb ideig. A több csomagból álló üzenet első csomagját már a második csomag teljes megérkezése előtt el lehet kezdeni továbbítani, ezáltal: csökken a késlekedés és nő az átbocsátóképesség. A csomagok fejléccel és célcímmel vannak ellátva, így azonosítható mind a vevő és mind az adó. Nagy forgalom esetén a csomagok elveszhetnek az IMP-k elégtelen tárolókapacitása miatt. Az IMP-knek ezért lehetőségük van a gyorsaság optimalizáslására, s valamilyen fokú hibajavítást is végeznek. Elszámolás: az átvitt adatmennyiség alapján. Az Internet Kialakulása (Bevezető) Az egymástól távoli számítógépek összekapcsolásának igénye már akkor felmerült, amikor a világon működő gépek még megszámlálhatóak voltak ben nagy megrázkodtatás érte az Egyesült államokat, mert az oroszok fellőtték az első műholdat, a Szputnyikot. Az USA-ban egy bizottságot állítottak fel annak vizsgálatára, hogy derítsék ki, hogyan veszthették el technikai előnyüket. Kiderült, hogy nincs rendszeres, átfogó kapcsolat a hatalmas ország egyetemei és kutatói között. Így sokan dolgoztak ugyanazon a témán anélkül, hogy tudtak volna egymásról. Ennek következtében minden újdonságot átlagban másfélszer fejlesztettek ki, így a hatékonyság általánosan 0,67 volt. A kutatók közötti rendszeres kommunikáció már csak a számítógépek összekapcsolásával tűnt a leghatékonyabbnak, ezek a hatvanas évek elején már minden egyetemen ott voltak. 14

15 1969-ben a védelmi minisztérium elindított egy négy állomásból álló, csomagkapcsolt elven működő távolsági hálózatot ARPANET néven. Gyors ütemű növekedésének köszönhetően ben már 50 számítógépet és 20 kapcsolóegységet tartalmazott. Ennek protokollja egy NCP program volt. Ez volt a mai Internet őse, melyet 1975-ben rendszeresítettek és 1990-ben megszűnt. Az Internet csomagkapcsolt hálózatokon keresztül, a TCP/IP protokoll segítségével kommunikáló, ma már megszámlálhatatlan gépeket köt össze. A 4 rétegű architektúrája nem követi az ISO/OSI modell 7 rétegű felépítését. Internet architektúra Alkalmazási réteg (pl.: Telnet, ftp) Szállítási réteg (TCP) Hálózati réteg (IP) Hálózati elérés (adatkapcsolati réteg) ISO/OSI modell alkalmazási megjelenítési viszony szállítási hálózati adatkapcsolati fizikai átvívő közeg 1. Alkalmazási réteg A felhasználó és a hálózati kapcsolatot biztosító programok A TCP/IP protokoll teszi lehetővé, hogy a hálózatba kapcsolt számítógépek kapcsolatba lépjenek egymással. 2. Szállítási réteg (Transzport vagy hoszt-hoszt réteg) Az OSI modell szállítási, hálózati rétegének felel meg. A létesített és fennálló kapcsolat fenntartását biztosítja. Két rétegprotokollból áll. Az egyik a TCP (Transmission Control Protocol), azaz a továbbítást szabályozó eljárás, a másik az összeköttetés-mentes szállítási protokoll az UDP (User Datagram Protocol) 3. Hálózati réteg (Internet) Az OSI modell hálózati rétegének felel meg. Ez a réteg végzi a csomagok útvonalának kijelölését a hálózatok között. Ennek a rétegnek a protokollja az Internet Protocol (IP). 4. Hálózati elérési réteg (adatkapcsolati réteg) Az OSI modell két alsó szintjének felel meg. Ez biztosítja a kapcsolatot a csomópontok között. TCP/IP protokoll Az Internet szállítási rétege: a TCP Átvitel vezérlés protokoll,mely mely összeköttetés alapú, hibamentes kommunikációs csatornát biztosít az alkalmazói programok számára. Ez biztosítja a megbízható adatátvitelt. Kétirányú adatátvitel megvalósítására képes, így az egymással szemben haladó csomagok nem ütköznek és nem keverednek egymással. A TCP fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamatoktól (alkalmazási réteg) és azokat maximum 64 KB-os darabokra (datagrammokká) vágja szét. Ezekhez fejlécet fűz, majd egymástól független datagrammonként továbbítja. A hálózati réteg nem garantálja azt, hogy a datagrammok helyesen lesznek kézbesítve, sem pedig azt, hogy a megérkezett datagrammok helyes sorrendben lesznek. Ezért a TCP feladata, hogy az időzítéseket kezelve szükség szerint újra adja őket, illetve, hogy a célállomásnál a széttördelt üzenetet helyes sorrendben rakja össze eredeti üzenetté. 15

16 Az Internet hálózati rétege: az IP A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani. Az IP meghatározza a hálózatba kapcsolt számítógépek címének formátumát. Megköveteli, hogy minden elküldött csomagban benne legyen a csomag feladójának és címzettjének a címe. Az IP protokoll specifikál (meghatároz) egy útvonal megválasztási módszert, amivel a csomagok eljuttathatók a címzettjükhöz, ha kell több közbülső csomópontokon keresztül. Egy helyi hálózaton belül megpróbálja megtalálni a csomag feladója és címzettje közötti legoptimálisabb útvonalat. A nagykiterjedésű hálózatban megelégszik egy tetszőleges út megtalálásával, ami nem biztos, hogy a legoptimálisabb. Összefoglalva: A szállítási réteg feladatait a Transmission Control Protocol (TCP) látja el, mely összeköttetés alapú, hibamentes kommunikációs csatornát biztosít az alkalmazói programok számára. Feladatát az IP szintű csomagtovábbítás során fellépő hibák kiküszöbölésével oldja meg, adminisztratív eszközök alkalmazásával. Számozza a csomagokat, időzítéseket és nyugtázásokat alkalmaz, minek eredményeként kiszűrhetők a csomagduplázások, az elveszett adatok pedig újra elküldésre kerülnek. A TCP protokoll tehát a hálózati alkalmazásokhoz kapcsolódóan, a kommunikáló végpontokon működik, IP-t viszont minden közbülső kapcsolóeszközön (routeren) is meg kell valósítani. Címzési rendszer, címosztályok Mivel az Internet lényegében hálózatok összekapcsolásából áll, a címzési rendszer hierarchikus; azaz vannak alhálózatok, és ezen belül vannak a hosztok. Az Internet Protokoll (IP) 4 db 8 bites számmal írható 32 bites virtuális azonosítót, ún. IP címet használ. (Más néven logikai IP cím.) Ez kerül a csomagok fejrészébe, ez alapján történik a továbbítás, az útvonal kiválasztás. Az IP cím nem gépet, hanem annak egy hálózati csatlakozási pontjáz azonosítja. Ha a gép több hálózati interfésszel (hálózati kártyával) rendelkezik, akkor interfészenként külön IP címet igényel. Az IP cím 4 db pont karakterrel elválasztott közötti tízes (decimális) számrendszerbeli számból áll. Pl.: Az Internetcímek 2 részből állnak: 1. hálózatazonosító NETID 2. állomásazonosító HOSZTID A cím mindkét mezője egész számnak tekinthető, így bitekben kifejezett méretük egyértelműen meghatározza, hogy a teljes hálózat legfeljebb hány komponensből állhat, illetve az egyes hálózatokon belül hány felhasználói gép helyezhető el. A komponenshálózatok mérete különböző, ezért több címzési osztály bevezetése látszott célszerűnek. A netid első 3 bitja szolgál a különböző címosztályok megkülönböztetésére. A osztályú címek Nagyméretű rendszerek számára alkalmas. Legfeljebb 128 komponens hálózat működhet a teljes hálózaton belül. hálózat azonosító host azonosító 0 7 bit 8 bit 8 bit 8 bit 1 bit Hálózatok száma: 2 7 = 128 db, a hosztok száma: 2 24 = db 16

17 B osztályú címek Közepes méretű hálózatoknak megfelelő. Hálózati alapismeretek hálózat azonosító host azonosító 10 6 bit 8 bit 8 bit 8 bit 2 bit A hálózatok száma: 2 14 = db, a hosztok száma: 2 16 = db C osztályú címek Kisméretű hálózatok számára ideális. hálózat azonosító host azonosító bit 8 bit 8 bit 8 bit 3 bit A hálózatok száma: 2 21 = db, a hosztok száma: 2 8 = 256 db Összefoglaló táblázat: Címzési Hálózat azonosító: Egy hálózaton belüli hoszt azonosító: osztályok A B C Példa C típusú IP címre: IP cím: a 37-es gép címzése Subnet cím: a 37 es gép komponenshálózata Broadcast cím: mindegyik gép, amelyik ezen az alhálózaton van SubNet =SN SN: A legnagyobb adható IP cím a routereknek van fenntartva: (Ez a legnagyobb kiadható cím, mert a 255 minden gépnek szól az adott hálózaton.) 17

18 Az eddig tárgyalt címeket ebben a formában nagyon nehézkes megjegyezni, ezért ezekhez az IP címekhez neveket rendeltek, melyek a DNS-en (Domain Name Server) vannak definiálva. A rendszer előkeresi a név alapján a megfelelő IP címet, és ezt használja a kommunikációhoz. Ezek a definiált nevek strukturált felépítésűek. A legutolsó beírás a tartománynév. Előtte meg szokták nevezni a szerver nevét is. Ez utal a szolgáltatás típusára. Ezzel együtt áll össze a hely címe, más néven URL (információs egység megjelölése). Tehát az IP cím utal: Internet hely típusára, tulajdonosára, tulajdonos típusára. Példa: 1. Szolgáltatás típusa: WWW (Word Wide Web) = WEB oldal (bemutatkozó oldal) 2. A második rész további 2 részből állhat: egy szöveges választott név, vagy egy termék neve. egy szerver neve országnév 3. Az azonosító utalhat az ország nevére (ezt használják Európában), mely két betűs, vagy utalhat a tartomány típusára, mely 3 betűs (ez Amerikában használatos). Ország azonosítója Ország neve Tartomány azonosítója Tartomány neve.uk Egyesült királyság.com kereskedelmi szervezet.us USA.edu oktatási intézmény.de Németország.gov kormányhivatal.it Olaszország.net hálózati szolgáltató például: = Internet Hungary Kft WEB oldala = A Kandó Főiskola óbudai részlegének WEB oldala A legelterjedtebb Internet szolgáltatások Ftp = File Transfer Protocol A hálózatban lévő gépeken megtalálható fájlok átvitelére használható. Használata az -el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. A felhasználó általában akkor tud egy távoli gépről-gépre másolni, ha ott is van jogusultsága. Vannak azonban mindenki számára elérhető, ún. nyilvános elérésű gépek. Az ilyen gépekre a bejelentkező login névként az anonymous szót kell beírni, majd jelszóként a saját címünket kell megadni, de sokszor ez nem is kell, hiszen ennek megadása kizárólag statisztikai célokat szolgál. Sikeres belépés után a következő legalapvetőbb parancsokat lehet használni: dir a célgép könyvtárszerkezetének listázása cd könyvtárak közötti váltás get fájlok lehozása a távoli gépről egyenként mget egyszerre több fájl lehozása put távoli gépre fájlok feltöltése egyenként mput egyszerre több fájl feltöltése asc illetve bin az ASCII és a BINARY üzemmódok közötti váltás 18

19 IRC (Internet Realy Chat) Élő beszélgetés az Interneten. Szövegünk begépelése után az megjeleneik mindazok képernyőjén, akik ebben a programban bent vannak. Ha valakivel csak kettesben szeretnénk beszélgetni, akkor a nevére duplán kell kattintani. Ha nem engedélyez privátot, akkor a program erről tájékoztat. Élő beszélgetésnél beszég közben az érzelmeket a szöveg előadási módja mellett a testbeszéd is közvetíti. vagy IRC esetén ez a metakommunikáció hiányzik. Ennek pótlására találták ki a mosolygókat (Smileys): :-) ;-) kacsintás, :-( helytelenítés, :-o meglepődés 8-) szemüvegviselés = :-)= Lincoln Ábrahám/Jó rendben WWW (Word Wide Web) Jelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten. Általános ügyfélkiszolgáló hálózati koncepcióra épül. A grafikus felületet használónak olyan információhozzáférési módszer, amely a szövegben lévő kiemelt szavak és kifejezések esetén az egérkurzor alakja megváltozik, ekkor egy új információ hívható elő. A WEB oldalakon a szöveg mellett ábra kép, mozgókép és hang is lehet, ugyanígy rákattintással előhívható formában. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetők vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, így olyan, mit egy képes lexikon. (Elektronikus levelezés) Lényege: a hálózaton a rákapcsolódó gépeknek szöveges üzenetet lehet továbbítani.ehhez egy levélcím kell. A cím személyhez és nem számítógéphez kötődik. Tehát ha hozzáférünk a hálózathoz, bárhol, bármilyen gépről meg tudjuk nézni leveleinket. Egy ilyen levél hasonlít a hagyományos levélhez. áll egy fejlécből, ami tartalmazza a címzettet, a feladót, és néhány kiegészítő információt, valamint áll a levéltörzsből. Minden levelezőnek egyedi címe kell, hogy legyen. Általános felépítése: valaki@valahol. Felhasználónév(loginnév)@gépnév.subdomainnév.domainnév.ország/intézmény azonosítója. Felhasználónév = rövid azonosító, ami nem tartalmazhat speciális karaktereket és jel választja el a felhasználói nevet a címtől. A cím hierarchikus felépítésű. Az utolsó jelöli a legmagasabb szintet, s visszafelé egyre szűkül a kör. Domainnév = általában annak a környezetnek az azonosítója, ahol a gép található. Subdomainnév = akkor létezik, ha szükség van a domainnév további tagolására. levelezéskor nem kell folyamatos hálózati kapcsolatának lenni a levelezőnek ahhoz, hogy megtörténjen a kézbesítés (üzenetkapcsolás). A levelek küldését és fogadását ténylegesen egy folyamatos hálózati kapcsolattal rendelkező számítógépen futó program a Mail-szerver (levelezési kiszolgáló) végzi. A felhasználók ténylegesen ennek küldik a levelet, s ettől is kapják. Az elküldött és kapott leveleket ez a program tárolja és a címek alapján végzi a hálózaton keresztüli kézbesítést. Keresés az Interneten Az Internet hatalmas információhalmaz, ahol nem mindig egyszerű megtalálni a bennünket érdeklő adatokat. A legtöbb WEB helyeket vállalkozások, szervezetek működtetik, s mivel a cégnév egyedi, ezért szinte minden cég WEB helyének a címe a cég neve. Néhány olyan, kereső-kiszolgálónak nevezett számítógép is van az Interneten, amelyek információ kereső szolgáltatást nyújtanak. Ezek a gépek rendszeresen átnézik a Webet, összegyűjtik a Web oldalak címeit és tartalmuk kivonatait. 19

20 Ez a kivonatolás azonban nem egyforma, ezért különböző kiszolgálók ugyanarra a keresésre másmás eredményt adhatnak. Ugyanúgy lehet belépni rájuk, mint bármilyen más Web helyre. A legnagyobb és legismertebb kereső-kiszolgálók: altavista.com yahoo.com lycos.com A legismertebb magyar keresők: origo.hu heureka.hu extra.hu index.hu altavizsla.com Például: Az oldalon lévő keresőmezőbe beírjuk a keresendő szót és entert ütünk vagy rákkantintunk a keres gombra. A találatok száma több is lehet. Ilyenkor célszerű szűkíteni a keresést. Különböző témakörök közül lehet választani már az első keresést megelőzően. Ha még így is átláthatatlanul hosszú a talált eredmények száma, tovább kell szűkíteni a keresést. A keresendő szavak között ÉS illetve VAGY kapcsolatot hozhatunk létre. Néhány kiszolgálóknál megadhatunk dátumot, amelynél régebbi helyeket ne vegyen találatnak. Ezeken túl, már minden az adott kereső-kiszolgálótól függ. Az Explorerben, ha az Általános eszköztáron megnyomjuk a Keresés (Search) gombot, vagy az Ugrás (Go) menüben kiadjuk a Keresés a Weben parancsot, akkor a Microsoft keresőoldalára lép, ahonnan többféle kereső-kiszolgálóhoz lehet fordulni. Hálózati biztonság Nem elég a gyors, és sok szolgáltatást nyújtó elektronikus adatcsere, hanem ennek biztonságáról, sértetlenségéről is gondoskodni kell. A gondoskodás azt jelenti, hogy az információnak és a kísérő adatnak, amelyek az információ átvitelére vonatkoznak, valamint az adatátviteli és adatfeldolgozási szolgáltatásoknak, és a hálózatba kapcsolt berendezéseknek épeknek, sértetlennek kell maradniuk. A hálózatok adatbiztonsága nem polcról levehető termék, hanem az adott rendszer részletes vizsgálata alapján kialakított biztonságpolitikai koncepció terv szerint. Az adatvédelem a számítógépes munka alfája omegája. A tudatos biztonság, és az összefüggések mély ismerete segít a hálózatokban tárolt adatok, a hálózati munkafolyamatok veszélyeinek felismerésében, és a szükséges óvintézkedések megtalálásában. Mit védünk? Védjük a rendszert, az adatokat, és a felhasználókat A hálózatot fenyegető veszélyek - az információ és az erőforrások megsemmisítése, - az információ meghamisítása vagy módosítása, - az információ vagy az erőforrások eltulajdonítása, elmozdítása vagy elvesztése, - az információ felfedése, nyilvánosságra hozása, - a szolgáltatás megszakítása. Ezek a fenyegető veszélyek lehetnek véletlenek vagy szándékosak. A véletlen fenyegető esemény mögött rendszerhiba, működési rendellenesség, esetleg hanyag emberi munka áll, míg a szándékos fenyegetés mögött előre megfontolt támadás van. Az elektronikus adatcsere biztonságát a véletlen és a szándékos fenyegetések egyaránt veszélyeztetik, ezért mindkettő elhárítását és (lehetőség szerint) megelőzését biztosítani kell. Informatikai biztonság titkosság és hozzáférési kontroll (access control), integritás (sértetlenség integrity, pontosság accuracy, hitelesség authenticity), elérhetőség (availability), 20