Közgazdaságtan I. 2. alkalom

Átírás

1 Közgazdaságtan I. 2. alkalom /II február 13. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta

2 Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges ben! QA218-as szoba kgt.bme.hu Közgazdaságtan I. (BMEGT30A003) Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon, KJK KERSZÖV Berde Éva (szerk): Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény, TOKK 2009 további segédanyagok a weboldalon Tóth-Bozó Brigitta 2

3 Tárgy teljesítésének feltétele Vizsgás tárgy; Aláírás megszerzése szükséges; Aláírásért zh az első 6 hét anyagából március 27-én; - pótolni/javítani lehet április 24-én, május 15-én és a pótlási héten is; Megajánlott jegyet lehet szerezni: sikeres első zh után május 15-én második zh a megajánlott jegyért a megajánlott jegybe az első ZH eredménye is beleszámít! Tóth-Bozó Brigitta 3

4 A tárgy teljesítésének feltételei Pótlási lehetőségek: Április 24: aláírás pótló zh (akinek nem sikerült a minimum 50% és aki nem vett részt rajta Május 15: újabb aláírás pótló zh az első hat hét anyagából vagy zh a megajánlott jegyért Pótlási hét: díjköteles újabb lehetőség az aláírás megszerzésére A megajánlott jegyért írt zh egyszeri lehetőség, nem pótolható! Vizsga: Írásbeli, vizsgaidőszakban; 0 49 % elégtelen, % elégséges, % közepes, % jó, % jeles; Akinek van megajánlott jegye, de jobb eredményt szeretne, jöhet vizsgázni Tóth-Bozó Brigitta 4

5 Vizsgakurzus hallgatói részére Remélhetőleg a vizsgakurzust vették fel Lehetőség van megajánlott jegyre, DE! az aláírásért íratott zh-t is meg kell írni és annak sikerülnie kell! Ha nem sikerül, nem veszik el az aláírás! Pótolni természetesen lehet Az első zh-ra jelentkezni kell a Neptun rendszerén keresztül! információk később Tóth-Bozó Brigitta 5

6 Plusz pontokért Kahoot Play Áruház, Apple Store Kahoot letöltése Nichname a Neptun kód, CSUPA NAGY BETŰVEL! Foglalkozások közben Heti 5 kérdés ha 5-ből 4 jó válasz plusz 1 pont a zh-n Az első zh-ig 25 kérdés, így 5 pontot lehet pluszban szerezni Tóth-Bozó Brigitta 6

7 A tanagyag heti bontásban Tóth-Bozó Brigitta 7

8 Múlt héten Bevezetés a közgazdaságtanba A piac modellje Marshall-kereszt

9 A mai alkalommal Elemzések a Marshall-kereszttel Fogyasztói többlet, termelői többlet Állami beavatkozás hatása (maximált ár, adókivetés) Holtteher-veszteség

10 A Marshall-kereszt P* P p2 P* gyensúlyi ár p1 Q1 Kínált mennyiség p1 ár mellett Egyensúly Túlkínálat S Túlkereslet Q* Q3 Q4 Q2 Egyensúlyi mennyiség Keresett mennyiség P2 ár mellett D Q Keresett mennyiség p1 ár mellett Kínált mennyiség P2 ár mellett

11 Fogyasztói többlet, termelői többlet Mi történik abban az esetben, ha a piaci ár alacsonyabb, mint egy fogyasztó rezervációs ára? Mi történik abban az esetben, a piaci ár magasabb, mint az az ár, amennyiért minimum értékesíteni kívánja termékét egy termelő?

12 A fogyasztói többlet P P P* Fogyasztói többlet Q* D Q Tegyük fel, hogy az ár P* mennyiség Q* Mi a helyzet azokkal a fogyasztókkal, akiknek a rezervációs ára magasabb, mint P*? Akik többet is hajlandóak lettek volna kifizetni a jószágért, többletet realizálnak ezek aggregálása a fogyasztói többlet folytonos esetben fogyasztói többlet nem más, mint a keresleti függvénye alatti terület a piaci ártól (P*) az első megvásárolt jószágegység rezervációs áráig ( ) Az a fogyasztói oldalon megmaradt plusz jövedelem, amely abból adódik, hogy a piacon kialakult egyensúlyi ár a fogyasztók rezervációs áránál alacsonyabb. Vagy: A fogyasztói rezervációs ár és a piaci ár különbségeként keletkező többlet (nem várt megtakarítás) a fogyasztónál

13 Termelői többlet P P* Termelői többlet Q* Q Tegyük fel, hogy az ár P* mennyiség Q* Mi a helyzet azokkal a termelőkkel, akik alacsonyabb áron is kínálták volna terméküket? Többlet bevételhez jutnak ( ) Az a többlet bevétel, amit a termelők realizálnak azáltal, hogy a piaci ár az ő minimum áruk felett van, a termelői többlet. Vagy Termelői többlet: A termelői minimum ár és a piaci ár különbségeként keletkező többlet (nem várt megtakarítás) a termelőnél

14 Közös koordináta-rendszer P Fogyasztói, vagy termelői többlet konkrét értékének kiszámítása területszámítással történik. Mi a mértékegysége? Fogyasztói többlet S P* Termelői többlet D Q* Q

15 SZÁMÍTÁSI FELADAT

16 Feladat 1. Egy termék piacán a keresleti függvény inverz alakja P = 50 Q, a kínálati függvényé pedig P = 10 + Q. a.) Határozzuk meg a piacon kialakuló egyensúlyi árat és mennyiséget! b.) Határozzuk meg, hogy mekkora fogyasztói többletet realizálnak a fogyasztók és mekkora termelői többletet a termelők! P H G E 10 F D S Q a.) P*=30, Q*=20 b.) A fogyasztói többlet A HEG pontok által behatárolt háromszög területe GE HG 20 (50 30) FT = = = A termelői többlet a GEF pontok által behatárolt háromszög területe GE GF 20 (30 10) TT = = = A fogyasztói többlet és a termelői többlet NEM minden esetben ugyanakkora, sőt!

17 A keresleti és kínálati görbék elmozdulása A vizsgálat során egy adott időpillanat állapotát látjuk statikus vizsgálatok Ha az idődimenziót is figyelembe vesszük, változásokat tapasztalhatunk a piacon Bérlakások példája: Miképpen változik a lakbér, ha a piac egyes összetevői megváltoznak? komparatív statika: két statikus egyensúlyi állapotot hasonlítunk össze anélkül, hogy foglalkoznánk azzal, miképpen jut el a piac egyik állapotból a másikba A komparatív statikai elemzés csak egyensúlyi állapotok összevetésével foglalkozik!

18 Bérlakások példája - folytatás p S Q* Q** Mennyiség (Q) Tegyük fel, hogy a kiadó lakások száma megnőtt, több potenciális albérlet érhető el a piacon Ez a lakásszám-növekedés értelemszerűen a kínálati görbét eltolja jobbra új, a korábbinál alacsonyabb egyensúlyi ár ( p ) alakul ki és több lakásba költözik bérlő, mint a kiinduló helyzetben Ha a bérlakások kínálata csökkenne, az egyensúlyi ár emelkedne

19 Bérlakások példája - folytatás S Mi van abban az esetben, ha a lakások egy része már nem bérlakás, hanem öröklakás (eladható)? Csökken a kínálat? Emelkednek a lakbérek? Nem feltétlenül Ekkor nem csak a bérlakások kínálata, de kereslete is csökken ( mert az aktuális bérlő megvásárolta a lakást) Q** Q* D Tegyük fel, hogy a 10 legmagasabb rezervációs árral bíró bérlő megvásárolja a lakást 10-zel kevesebb lakást lehet bérelni a piacon DE! 10-zel kevesebb a potenciális bérlő is! Az eredeti egyensúlyi ár megmarad a piacon!

20 Mi okozhat elmozdulást? Keresleti görbe esetében: - változik a fogyasztók száma - változik a jövedelem ( Mi az a jövedelem?) - változik a helyettesítési lehetőség - változik a fogyasztói szükségletek rangsora - állami beavatkozás (adó, támogatás, ármaximalizálás stb. ) Kínálati görbe esetében: - változik a termelők száma - változik a termelés technológiája ( Mi az a technológia? ) - változnak a vállalatok költségviszonyai - állami beavatkozás (adó, támogatás, ármaximalizálás stb. )

21 Állami beavatkozás árak maximálása FT TT HTV Tegyük fel, hogy az állam maximálja egy jószág árát p max TT és FT mérete változik megjelenik a holtteher-veszteség (HTV) Az eladott mennyiség Q E helyett Q m S Holtteher-veszteség: olyan össztársadalmi veszteség, amely abból keletkezik, hogy külső beavatkozás következtében az idealizált piaci körülményekhez képest kialakuló eladott mennyiség kevesebb. A társadalom számára a kihasználatlanul maradt lehetőség az, ami elveszik

22 SZÁMÍTÁSI FELADAT

23 Feladat 2. Megoldás a táblánál Egy termék piacán a következő információk állnak rendelkezésünkre: D P = 120 P, S P = P a.) Határozzuk meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget! (P=45, Q=75) b.) Határozzuk meg a fogyasztói többletet és a termelői többletet! Készítsünk ábrát! (FT=2812,5, TT=2362,5) c.) Tegyük fel, hogy az állam P=30 árban maximálja a termék árát. Mennyi termék fog ebben az esetben gazdát cserélni? (Q=60) d.) Hogyan változott az állami beavatkozás után a fogyasztói többlet és a termelői többlet értéke? (FT 787,5-lel nőtt, TT 1012,5-lel csökkent) e.) Mekkora holtteher-veszteséggel jár a fenti állami intézkedés? (HTV=225)

24 Állami beavatkozás - ármaximálás Az első világháború idején a mezőgazdasági termékek árát maximálták Magyarországon a termelők az áru rontásába, illetve visszatartásába kezdtek 1915: Szegeden engedélyezték a szabad piaci árakat a gazdák kérésére ígéret, hogy lesz elég termék és olcsó árak A tojás ára 10-ről 24 fillérre nőtt, a tej 32-ről 60-ra egy hét alatt

25 Ki kapott holtteher-veszteséget Karácsonyra? Irracionális-e karácsonykor ajándékozni? Hosszas gondolkodás után veszünk ajándékot azt gondoljuk, hogy tetszeni fog majd az ajándékozottnak de ez csak sejtés Bármit is veszünk, az ajándékozott kevesebbre fogja értékelni, mintha azt a pénzt odaadtuk volna, amit az ajándékra költöttünk HTV keletkezik

26 Az adó Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi leginkább pénzbeli juttatás; Államnak, önkormányzatoknak; Az adófizetőknek nincsen joguk ellenszolgáltatást kérni; Kötelező jellegét törvények biztosítják; Fedezeti funkció: állami/önkormányzati kiadások fedezetének biztosítása; Befolyásolási funkció: alkoholfogyasztás visszaszorítására, vagy éppen adókedvezmények formájában ösztönöz; Elosztási funkció: jövedelmek újraosztása; Adófajták általánosan: - mennyiségi adó: Az értékesített, vagy vásárolt termékmennyiségre kivetett adó (pl. cigaretta jövedéki adója) - értékadó: Az értékesített, vagy vásárolt termék értékére kirótt adó, %-ban kifejezve (pl. ÁFA)

27 Kitérő adók Magyarországon Hány százalék jelenleg a személyi jövedelemadó mértéke? 15% Hány százalék jelenleg Magyarországon az ÁFA normál esetben? 27% Mennyi az éttermi szolgáltatások ÁFA tartalma jelenleg Magyarországon helyben fogyasztás esetén? 5% A benzin kiskereskedelmi, azaz fogyasztói árának adó és járuléktételei a következőképpen alakultak 2015-ben: kisker. és nagyker. Árrés 12% termelői ár 33% Benzin ÁFA 21% jövedéki adó 33% Kőolaj Készletező Szövetség díj 1%

28 Mennyiségi adó Tegyük fel, hogy a termelők fizetik az adót keresleti függvényben a nettó ár, kínálati függvényben a bruttó ár szerepel P BR = P N + t egyensúlyban Q D P N = Q S P BR Találjuk meg a közös nevezőt! Képletesen eltolja az inverz kínálati görbét az adó bevezetése t-vel, balra Az eredeti FT, TT felosztódik FT, TT, HTV, Adóbevétel Ha a fogyasztók fizetik az adót, az inverz keresleti görbe fog tolódni az adó mértékével balra!

29 SZÁMÍTÁSI FELADAT

30 Feladat 3. Egy termék piacán a Q D = P összefüggéssel 3 reprezentált keresleti, illetve a Q S = 0,5P 50 kínálati függvény van érvényben. AZ állam minden eladott termékre 50 egység mértékű mennyiségi adót vet ki, amelyet termelőknek szükséges befizetni. a.) Határozzuk meg az adó kivetése előtti egyensúlyi árat és mennyiséget, fogyasztói többletet és termelői többletet! b.) Határozzuk meg az adó bevezetése után kialakult árat, mennyiséget, új fogyasztói többlet termelői többlet, holtteher-veszteség és adóbevétel nagyságát!

31 Megoldás vázlata 3. feladat P 900 S a.) Határozzuk meg az adó kivetése előtti egyensúlyi árat és mennyiséget, fogyasztói többletet és termelői többletet! P = 1 P D Q P = 420 Q = 160 Keresleti függvény inverz alakja: P = 900 3Q Kínálati függvény inverz alakja: P = 2Q ( ) FT = = ( ) TT = =

32 Megoldás vázlata 3. feladat b.) 900 P BR =450 P N = S 300 t=50 Fogyasztók a bruttó árat fizetik, termelők a nettó árat kapják meg P BR = P N + t Most a keresleti összefüggésben a bruttó ár van, kínálatiban a nettó Q D = P BR, Q S = 0,5P N 50. Ebben a feladatban t=50 Q S = 0,5 P BR t 50 Q S = 0,5P BR Q S = 0,5P BR 75 P BR = 2Q Q = 900 3Q Q = 150 P BR = 450 P N =

33 Megoldás vázlata 3. feladat FT = ( )(150) 2 = TT = ( )(150) = Adóbevétel: ( )(150)= 7500 HTV= ( )( ) 2 =

34 Feladat 4. Megoldás a táblánál A cigaretta piacán a kereslet: D p = 100 p, a kínálat pedig: S p = p 10. Tegyük fel, hogy az kormányzat t = 10 pénzegység mennyiségi (jövedéki) adót vet ki minden egyes doboz cigarettára, és az adót a termelőknek kell befizetniük. a) Határozzuk meg az adózás előtt a piaci egyensúlyt, valamint a fogyasztói és termelői többleteket! (P E = 55, Q E = 45, FT = 1012, 5, TT = 1012, 5) b) Határozzuk meg a piaci árat és az eladott mennyiséget az adó bevezetése után! (P BR = 60, Q = 40) c) Mennyi az adóbevétel, a fogyasztói és termelői többlet, valamint a holtteher- veszteség? (Adóbevétel = 400, FT = 800, TT = 800, HTV = 25) d) Hogyan alakult volna a piaci ár és az eladott mennyiség, ha az adót a fogyasztók fizették volna? (P = 50, Q = 40)

35 Feladat 6. (Berde: 215/50) Megoldás a táblánál Egy versenyzői piacon a kereslet Q D = 100 p, a piaci kínálat pedig a Q S = p 20 függvénnyel írható le. Mekkora nagyságú mennyiségi adót vetett ki az állam a termékre, ha az intézkedés hatására a fogyasztói többlet a negyedére csökkent? (t=40)

36 Teszt (Berde: 20/81) Egy termék piacán bizonyosan fogyasztói többletet élveznek azok a fogyasztók, a) Akik az adott termékből az átlagosnál jobb minőségűt vesznek; b) Akiknek a jószágra vonatkozó rezervációs ára nagyobb annak piaci áránál; c) Akik akciós áron vásárolnak; d) Akik nem vásárolnak meg egy adott jószágot; e) Egyik válasz sem helyes.

37 Teszt (Berde: 203/51) Tegyük fel, hogy a kormányzat mennyiségi adót vet ki egy piacon értékesített termékre, amit a termelőknek kell megfizetniük. Ennek következtében az inverz kínálati görbe a) Az adó nagyságával párhuzamosan felfelé tolódik; b) Az adó nagyságával párhuzamosan lefelé tolódik; c) Meredekebb lesz, az adó nagyságától függő szorzótényező mértékével; d) Laposabb lesz, az adó nagyságától függő szorzótényező mértékével;

38 Teszt (Berde: 203/50) Amennyiben egy termék piacán az állam mennyiségi adót ró ki a termelőkre ( a keresleti görbe negatív meredekségű lineáris egyenes, a kínálati görbe pozitív meredekségű lineáris egyenes), akkor a termék a.) nettó (adó nélküli) piaci ára és a piacra vitt mennyisége nő; b.) nettó (adó nélküli) piaci ára csökken, de a piacra vitt mennyisége nő; c.) nettó (adó nélküli) piaci ára és a piacra vitt mennyisége is csökken; d.) nettó (adó nélküli) piaci ára nő, miközben a piacra vitt mennyisége csökken. e.) Nem lehet egyértelműen meghatározni a változás irányát

39

40 Köszönöm a figyelmet! brigitta.bozo88@gmail.com