TANTÁRGYI TEMATIKA. Tantárgy neve: Irodalomtudomány-történet III.

Átírás

1 TANTÁRGYI TEMATIKA Tantárgy neve: Irodalomtudomány-történet III. Tantárgy Neptun kódja(i): BTMMN021 (E Neptun kód(ok) a nappali képzésre vonatkozik/vonatkoznak. A levelező képzés Neptun kódjaiban a számjegy előtti N betűt L betűre kell cserélni!) Tantárgyfelelős intézet: ME BTK Magyar Nyelvés Irodalomtudományi Intézet Tantárgyelem: K (K: kötelező, KV: kötelezően választható, SZV: szabadon választható) Tárgyfelelős (név, beosztás): Szili József professor emeritus Tantárgyi egység: Irodalomtudomány-történet III. Tantárgyi egység Neptun kódja: BTMMN021 (E Neptun kód a nappali képzésre vonatkozik. A levelező képzés Neptun kódjában a számjegy előtti N betűt L betűre kell cserélni!) Javasolt félév: 4. (A szak keresztféléves meghirdetésben nem indul, így páratlan szám mindig őszi, páros szám tavaszi félévet jelent.) Óraszám/hét: 1 (A nappali képzés heti óraszáma 15 héten át. A levelező képzések féléves óraszáma a nappali tagozatos féléves óraszámnak mindig az egyharmada: heti 1 nappali tagozatos óra esetén a levelező tagozat féléves óraszáma 5, heti 2 nappali tagozatos óra esetén a levelező tagozat féléves óraszáma 10 stb.) Kreditpont: 2 Tantárgyi egység feladata és célja: Előfeltétel: nincs (E Neptun kód(ok) a nappali képzésre vonatkozik/vonatkoznak. A levelező képzés Neptun kódjaiban a számjegy előtti N betűt L betűre kell cserélni!) Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium (A teljesítés követelményeit lásd alább a Félévközi számonkérés ill. az Értékelés pontoknál.) Tagozat: nappali (A tantárgy és a tantárgyi egység adatai és követelményei azonosak a levelező tagozaton is, egyedül a Neptun kód különbözik.) Az irodalomtudomány szélesebb köréből kiemelve az irodalomtörténet-írás problémáját rámutatni az irodalomtudomány e központi területének történelmi jelentőségű fejlődéstendenciáira. Ennek alapvető eleme a fogalmi tisztázás (literae, literatura, irodalom, írás alapú műveltség és művészi tzörekvésű írásbeliség; a nemzetiént és egyszersmind művészetként felfogott irodalmiság elvének megjelenése az irodalomtörténet-felfogásban, a nemzeti érdek külsőleges és lényegi képviseletének problémája; a világirodalom és a hazai irodalom értékszempontjainak viszonya előtt a soknemzetiségű birodalom/ország és az egységes irodalmiság kérdése, majd 1920 után a hazai és a más országok határain bebül alkotott magyar irodalom egységének/különbségének problámája. A 20. század első felében a főleg a Nyugat c. folyóirat irodalmi és tudományos törekvései alapján kialakult modern irodalmiság megjelenése az irodalomtörténet-írásban, illetve konzervatív, adatcentrikus irodalomtörténetek. Kísérlet összefoglaló irodalomtörténeti kézikönyv létrehozására a hatvanas években. Pápay Sámuel nemzeti elvű összefoglalása és Majláth kísérletei után Toldy Ferenc vált a magyar irodalomtörténet visszamenőleges kontinuitás és diszkontinuitás problémáinak felfedezõjévé és az első irodalomtörténeti grand récit alkotójává. A nemzeti klasszicizmus elméletének betetőzése Horváth János életművével. A szellemtörténet jelenségei és a Nyugat körének nemzeti demokratikus irodalomtörténeti felfogása (pl. Babits, Schöpflin, Szerb Antal). Az irodalomtörténet mint grand récit válsága és a legújabb hazai irodalomtörténeti szintézisek elméleti-gyakorlati megoldás-kísérletei. Tantárgyi egység tematikus leírása heti bontásban: 1. Fogalmi tisztázás: 1. A nemzet-fogalom történetisége. A nemzeti öntudat hazai formái a sz. fordulóján. 2. Fogalmi tisztázás: 2. A "lettre" és "litérature" és a megfelelő fogalmak megnevezései a 18. sz. európai irodalmaiban. A "literatura" mint 18. századvégi magyar jövevényszó. 3. Fogalmi tisztázás: 3. A művészi irodalom (költészet, próza) megkülönböztetésének jelei. 1

2 4. Az önelvűen fejlődő művészi irodalmiság hazai megjelenése mint nemzetközi és nemzeti fejlemény. 5. Pápay Sámuel műve és intenciói. Majláth szerepe. 6. Toldy Ferenc a magyar irodalomtörténet visszamenőleges kontinuitás és diszkontinuitás problémáinak felfedezõje s az első grand récit alkotója Toldy Ferenc a magyar irodalomtörténet visszamenőleges kontinuitás és diszkontinuitás problémáinak felfedezõje s az első grand récit alkotója Toldy Ferenc a magyar irodalomtörténet visszamenőleges kontinuitás és diszkontinuitás problémáinak felfedezõje s az első grand récit alkotója A nemzeti klasszicizmus ideológiája: Gyulai Pál munkássága 10. Horváth János munkássága és "nemzeti klasszicizmus" ideológiája A Nyugat irodalomkritikai és irodalomtörténet-elméleti felfogásának komplexuma (Ignotus, Babits, Schöpflin, Szerb Antal) Irodalomtörténeti művek a 20. sz. második felében. Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárthelyi dolgozat, szemináriumi dolgozat beadása stb.): Értékelése (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok stb.): K A kód jelentése: A = a tantárgy aláírással zárul, amelyben kétfokozatú az értékelés (nem megfelelt, megfelelt). A hallgató legfeljebb az óraszám 30%-át mulaszthatja el következmények nélkül, az ezt meghaladó mértékű hiányzás kivéve az igazolt betegség miatti hiányzást esetén az aláírás nem szerezhető meg. Az igazolt hiányzás pótlási feltételeit az oktató ismerteti. Az aláírás feltétele, hogy az oktató által a félév során támasztott prezentációs és beadási kötelezettségeknek a hallgató maradéktalanul eleget tegyen. K = a tantárgy kollokviummal zárul, amelyben ötfokozatú az értékelés (1 5). Az előadások óraszámának legalább 60%-án kötelező a hallgató részvétele, amit jelenléti ívre vezetett aláírásával igazol. Az ennél többet mulasztó hallgató nem kaphat aláírást és nem vizsgázhat. Az előadáshoz évközi zárthelyi dolgozat(ok) társulhat(nak), legfeljebb akkora számban, mint a tantárgyi egység kreditpontszáma. Amennyiben az előadáshoz zárthelyi dolgozat(ok) társul(nak), annak/azoknak az eredménye legalább 30%, legfeljebb 40%-os súllyal esik latba a záró osztályzatban. A zárthelyi dolgozat(ok)ról az oktató a tárgy félévi meghirdetésekor a Neptun rendszerben ad tájékoztatást. A szakmai követelményekhez képest a hallgatónak minden zárthelyi dolgozatában és a kollokviumon is legalább 50%-os felkészültséget kell igazolnia ahhoz, hogy az elégséges (2) osztályzatot megszerezze. SZ = a tantárgy gyakorlati jeggyel zárul, amelyben ötfokozatú az értékelés (1 5). A hallgató legfeljebb a szemináriumi óraszám 30%-át mulaszthatja el következmények nélkül, az ezt meghaladó mértékű hiányzás kivéve az igazolt betegség miatti hiányzást esetén az aláírás és a gyakorlati jegy nem szerezhető meg. Az igazolt hiányzás pótlási feltételeit az oktató ismerteti. Az aláírás feltétele, hogy az oktató által a félév során támasztott prezentációs és beadási kötelezettségeknek a hallgató maradéktalanul eleget tegyen. A szemináriumhoz évközi zárthelyi dolgozat(ok) társulhat(nak), annak/azoknak az eredménye legalább 30%, legfeljebb 40%-os súllyal esik latba a záró osztályzatban. A zárthelyi dolgozat(ok)ról az oktató a tárgy félévi meghirdetésekor a Neptun rendszerben ad tájékoztatást. A szakmai követelményekhez képest a hallgatónak minden zárthelyi dolgozatában és a beadott szemináriumi dolgozatában is legalább 50%-os felkészültséget kell igazolnia ahhoz, hogy az elégséges (2) osztályzatot megszerezze. KSZ = a tantárgy kollokviummal és gyakorlati jeggyel záruló tantárgyi egysége(ke)t egyaránt tartalmaz. Az előbbiekre a K, az utóbbiakra az SZ kódnak megfelelő értékelés vonatkozik. Kötelező irodalom, a tantárgyi egység egészéhez (legalább 3 irodalmi tétel, lehetőleg 1 idegen nyelvű) vagy heti tematikus leírásának megfelelő beosztásban: Kötelező (csillaggal [*] jelölt)és ajánlott irodalom: A) Az "Irodalomtudomány-történet III." tantárgyi egység egészéhez: DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Bp., Akadémiai, DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5 6, DEBRECZENI Attila, Az irodalomfogalom változásai az 1780-as, 1790-es évek magyar irodalmában, It., 2000, *HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., Akadémiai, 1976, TARNAI Andor, Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről, szerk. KECSKEMÉTI Gábor, Bp., Universitas, S. VARGA Pál, A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 2

3 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Bp., Balassi, SZILI József, Az irodalomfogalmak rendszere, Bp., Akadémiai, SZILI József, Irodalomtudat-hasadás: Az irodalom interkulturális elmélete, Bp.,Balassi, *SZILI József, A magyar irodalomtörténet önelvű rendszerezése: 1922 Horváth János: Magyar irodalomismeret -- A rendszerezés alapelvei. = A magyar irodalomtörténetei, III, szerk. SZEGEDI-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007, *SZILI József, After the Fall: Literary Histories after the Fall of Literary History, Neohelicon, 2007/1, SZILI József (szerk.), Az irodalomtörténet elmélete I-II. Bp., Akadémiai, *Veres András (szerk.,), Az irodalomtörténet esélyei Irodalomelméleti tanulmányok. Gondolat Kiadó, Bp., B) Az egyes előadások témájához: 1-4. Fogalmi tisztázás DEBRECZENI Attila, Az irodalomfogalom változásai az 1780-as, 1790-es évek magyar irodalmában, It., 2000, DÓCZY Jenő: Irodalmunk és a nemzeti szempontú kritika. Nyugat, 1918/18, 19, 20, FILEP Tamás Gusztáv, Nemzetfelfogások: Kemény Zsigmond: A nemzetiség kérdése. = A magyar irodalomtörténetei II, szerk. SZEGEDI-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007, HORVÁTH János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp., Akadémiai, 1976, KULCSÁR Péter, Történelemszemlélet - történeti tudás - történettudomány = Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus IX. - Fasciculus 1. Miskolc, LENDVAI L. Ferenc, A nemzet fogalmáról Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus IX. - Fasciculus 1. Miskolc, SZILI József, A nemzeti irodalomtörténet tétjei = Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus IX. - Fasciculus 1. Miskolc, SZILI József, A magyar irodalomtörténet önelvű rendszerezése: 1922 Horváth János: Magyar irodalomismeret -- A rendszerezés alapelvei. = A magyar irodalomtörténetei, III, szerk. SZEGEDI-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007, SZILI József: A nemzetelvű magyar irodalomtörténet-elmélet apóriái, = uő, Irodalomtudathasadás: Az irodalom interkulturális elmélete, Bp., Balassi, SZILI József: Irodalomképzetek és irodalomfogalmak: irodalom" szavunk és a modern magyar irodalmiság XVIII. századi kezdete, ItK, 1986/4, Pápay Sámuel műve és intenciói. Majláth szerepe. Pápay Sámuel, A magyar literatúra' esmérete. (Google e-könyv, on-line, ingyenes hozzáférés) (2013. december 19.) Magyarische Gedichte. Uebersetzt von J. Grafen Mailáth, Stuttgart, Tübingen Cotta. [24 m. költő 150 versének fordítása, a bevezetésben a m. költészet történetének legelső összefoglalásával: Uebersicht der Geschichte der magyarische Poesie.] Turóczi-Trostler József: Magyar költészet Európa előtt. A Csongor és Tünde német fordításához. = Nyugat, 1938/ Toldy Ferenc a magyar irodalomtörténet visszamenőleges kontinuitás és diszkontinuitás problémáinak felfedezõje s az első grand récit alkotója. 3

4 S. VARGA Pál, A nemes magyar nemzet szépliteratúrája 1854 Toldy Ferenc: A magyar költészet története. = A magyar irodalomtörténetei, II, szerk. SZEGEDI-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007, Tamás Ernő: Császár Ferenc és az itészek tévedése = Nyugat, 1933/ A nemzeti klasszicizmus ideológiája: Gyulai Pál munkássága SCHÖPFLIN Aladár, A fiatal Gyulai = Nyugat, 1909/2. SZABÓ Levente, Gyulai Pál és a nemzeti identifikáció narratívái = Erdélyi Múzeum, 1999/ Horváth János munkássága és "nemzeti klasszicizmus" ideológiája. HORVÁTH János műveinek bibliográfiája. Összeáll. Korompay H. János = KOROMPAY H. János KOROMPAY Klára (szerk.), Horváth János irodalomtörténeti és kritikai munkái V., Bp., 2009, Osiris KERESZTURY Dezső, Horváth János ( ), Magyar Nyelv, 1961/2, Trencsényi-Waldapfel Imre: Horváth János ( ). Magyar Tudomány, sz Horváth János és Schöpflin Aladár levelezése. Közzéteszi: Korompay H. János. Holmi, sz SZILI József, A magyar irodalomtörténet önelvű rendszerezése: 1922 Horváth János: Magyar irodalomismeret -- A rendszerezés alapelvei. = A magyar irodalomtörténetei, III, szerk. SZEGEDI-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007, L. még: ( ) A Nyugat irodalomkritikai és irodalomtörténet-elméleti felfogásának komplexuma (Ignotus, Babits, Schöpflin, Szerb Antal). ANGYALOSI Gergely, Szerves fejlődés vagy folytonos újrakezdés? Horváth János és Ignotus vitája az irodalomtörténeti fejlődésről = VERES András (szerk.), Az irodalomtörténet esélye, Bp., Gondolat, 2004, ANGYALOSI Gergely, Ignotus-tanulmányok, Bp., Universitas, BABITS Mihály, Szellemtörténet, Nyugat 1931/18. JOÓ Tibor, A magyar történetírás új útjai (Thienemann Irodalomtörténeti alapfogalmai) = Nyugat 1931/7. SCHÖPFLIN Aladár, Irodalomtörténeti alapfogalmak Thienemann Tivadar könyve = Nyugat, 1930/15 SCHÖPFLIN Aladár: A magyar irodalom története a XX. században. Bp., Grill Károly, SZEGEDI-MASZÁK Mihály, Esszéírás és irodalomtörténet 1934 Megjelenik Szerb Antal Magyar Irodalomtörténet című munkája és Babits Mihály Az európai irodalom története című vállalkozásának első fele = A magyar irodalomtörténetei, III, szerk. SZEGEDI- MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007, SZILI József, A Nyugat modernsége, Kalligram április TURÓCZI-TROSTLER József: Babits és az európai irodalom története. Nyugat 1935/ Irodalomtörténeti művek a 20. sz. második felében. BEZECZKY Gábor, Irodalomtörténet a senkiföldjén, Pozsony, Kalligram, KECSKEMÉTI Gábor, Az eszmetörténet új lehetőségei a régi magyar irodalom kutatásában = VERES András (szerk.), Az irodalomtörténet esélye, Bp., Gondolat, 2004, ÖTVÖS Péter, DEVESKOVI Balázs, FÖLDES Györgyi, Neospenót A magyar irodalom 4

5 történetei Fôszerkesztô:Szegedy-Maszák, Mihály Gondolat Kiadó, Budapest, 2007 = BUKSZ, 2008, ( ( ) SZABOLCSI Miklós, A Nagy Spenót. = Beszélő, 1967/8-9. ( VERES András, Magyar irodalmi kánon a hetvenes években. Beszélő, 1996/6. ( ( ) FINTA Gábor - SZÉNÁSI Zoltán: A Vigilia beszélgetése Pomogáts Bélával ( ( ) SZILI József, A magyar irodalom fejlődéstörténetének apóriái = Veres András (szerk.,), Az irodalomtörténet esélyei Irodalomelméleti tanulmányok. Gondolat Kiadó, Bp., SZILI József, A nemzeti irodalomtörténet-írás elméletei, Literatura, 1990/2, SZILI József, Az irodalomtörténet mint irodalom- és történetkritika (Horváth János irodalomfejlődés-elméletének bírálata és az új magyar irodalomtörténeti kézikönyv) Literatura, 2006/2, SZILI József, Periféria a senkiföldjén (Bezeczky Gábor Irodalomtörténet a senkiföldjén c. könyvéről). BUKSZ 2009 (21), 1. sz., SZILI József, After the Fall (Literary History After the Fall of Literary History), Neohelicon Acta Comparationis Litterarum Universarum (Budapest-Dodrecht), XXXIV (2007) 1,