ARANYKOR NYUGDÍJPÉNZTÁR év IV. negyedévi befektetési környezet bemutatása

Átírás

1 ARANYKOR NYUGDÍJPÉNZTÁR év IV. negyedévi befektetési környezet bemutatása Bevezető A év utolsó negyedévében a tőkepiaci krízis mind a nemzetközi, mind a hazai piacokat tovább gyengítette. A negyedév hagyományosan kritikus első hónapja, az október ismét megerősítette kétes értékű hírnevét, hiszen jelentős leértékelődést szenvedtek el az egész világon a különféle befektetési eszközök. Az év utolsó hónapjaiban az immár világgazdasági depresszióba torkolló bizalmi válság kapcsán mind a fiskális, mind a monetáris politika oldaláról nagyon jelentős lépesek születtek. Ennek eredményeként a világ vezető gazdaságai sorozatos alapkamat csökkentéssel próbáltak likviditást és keresletet pumpálni nemzetgazdaságaikba. A legjelentősebb lépések természetszerűleg az Amerikai Egyesült Államokban születtek, ahol a kormány addig elképzelhetetlen mértékű bank és hitelkonszolidációs csomagokkal próbált a megroggyant, az egyes nemzeti gazdaságok és a világgazdaság szempontjából is komoly jelentőségű multinacionális társaságok segítségére sietni. Mindezen intézkedések némi megnyugvást és legalább egyes részpiacok pozitív korrekcióját okozták (november-december), noha az összehangolt állami és jegybanki lépések összhatása majd csak a következő év(ek)ben lesz felmérhető. Összefoglalva a év befektetési lehetőségeit és a különböző indexek alapján mért hozamokat, meg kell állapítani, hogy a legrövidebb futamidejű (egy év alatti) hazai diszkontkincstárjegyek kivételével nem volt olyan reális befektetési lehetőség a hazai intézményi befektetők számára, amellyel infláció feletti reálhozamot lehetett volna elérni. Makrogazdasági áttekintés 1. Gazdasági növekedés (GDP): A kelet - közép európai térség elmúlt években jellemző robosztus gazdasági növekedése az idén kibontakozó gazdasági válság következében jelentősen megtorpant. A növekedés visszaesésének fő oka a külső finanszírozás drágulása, a kockázatvállalás csökkenése és a romló fejlett piaci konjunktúra. A térség fő felvevőpiacának számító Németország már recesszióban van, amely a csökkenő exporton és az alacsonyabb tőkebeáramláson keresztül lassítja a régió fejlődését. A KSH legfrissebb adati szerint Magyarországon 0,8%-kal növekedett a gazdaság a harmadik negyedévben év/év alapon, amely összesen 1,5%-os kilenc hónapos bővülésnek felel meg. Mind a tényadat, mind a gazdasági növekedés szerkezete negatív meglepetést okozott, azt mutatva, hogy a magyar gazdaság meghatározó szektorai már a harmadik negyedévben recesszióba süllyedtek. Az ipar -2,2%-os, az építőipar -5%-os és a szolgáltatások -1,5%-os visszaesését, csak a GDP-ben kis súllyal szereplő mezőgazdaság komoly, 50,8%-os növekedése tudta minimálisan ellensúlyozni, és ezzel a plusz tartományba tartani az indexet. 1

2 2. Infláció A megváltozott gazdasági feltételek következében a régiós országokban az inflációs várakozások érdemben csökkentek. A gazdaságok lassulása (vagy alacsonyabb növekedési üteme), a dráguló hitelek, a növekvő munkanélküliség miatti belső kereslet visszaesés, valamint az energia és az árupiaci áresések mind az infláció csökkenése irányába mutató tényezők. Magyarországon a már korábban elindult inflációcsökkenés, az elmúlt hónapokban gyorsuló ütemben folytatódott. A december havi inflációs adat 3,5% lett, míg az éves átlagos fogyasztói árindex értéke 6,1%. 3. Államháztartás A Pénzügy Minisztérium legfrissebb adatai szerint december végén az államháztartás mérlege 68,6 milliárd forintos többlet volt. Az éves deficit csökkenése szembetűnő, hiszen a évi összes hiány több mint 400 milliárd forinttal kevesebb, mint a évi. Az elmúlt év szigorú költségvetési politikája látványos eredményt hozott, a évben még 11 %-os hiány, év végére a GDP 3,3%-ra csökkent, még a PM többször módosított 3,4%-os hiánycélját is alulmúlva. Ez az intenzív hiánylefaragás összefüggésbe hozható a pénzügyi válság októberi mélypontján kapott IMF-EU-Világbank hitellel, amelyért cserébe további költségcsökkentést kellett vállalni. Állampapírpiac, kamatok A részvénypiacok mellett a kötvénypiacok is nagyon nehéz évet zártak 2008-ban. A megrázkódtatások csúcspontja a kötvények számára is októberben jött el. Még akkor is, ha élesen különböztek a fejlett országok kötvénypiaci eseményei a fejlődő országnak számító Magyarország kötvénypiacán tapasztaltakhoz képest. A legnagyobb pánikban a befektetők várható módon a dollár és euró állampapírokba menekítették befektetéseiket, amelynek az lett a következménye, hogy a jelentős kereslet hatására ma már rövid futamidejű amerikai állampapírt csak 0% közeli hozammal lehet vásárolni, s a német kötvények hozamai is az irányadó kamatláb alatt vannak. Magyarország helyzete októberben éppen ellenkező képen alakult. Az izlandi bankrendszer csődje után a befektetők tartva hazánk hasonló jövőjétől jelentős összegeket vontak ki a hazai állampapírokból drasztikusan lenyomva azok árát, illetve erőteljesen gyengítve a forint árfolyamát. A forint további dinamikus esésének megelőzése érdekében a Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt drasztikusan, 3%-kal 11,50%-ra emelni a jegybanki alapkamat mértékét. Ilyen szigorú jegybanki lépésre eddig mindössze kétszer került sor (2003. évben, illetve évben). Mindez azonban nem biztos, hogy elegendő lett volna a kedvezőtlen folyamatok megállításához, ugyanis az ország devizaadósságának következő évi megújításához rendelkezésre álló jegybanki tartalékok nem bizonyultak elegendőnek, ezért létfontosságú volt az IMF-EU-Világbank átlal nyújtott 20 milliárd eurós hitelkeret megszerzése. Ez egyrészt megnyugtatta a befektetőket, másrészt a következő egy-két évre a Magyar Állam csődkockázatát megszüntette. A leírt stabilizáló központi és nemzetközi lépések hatására novemberben és decemberben folyamatosan tértek vissza a vevők (elsősorban hazai) a hazai állampapír piacra. Az így kialakult kereslet mellett újra emelkedni tudtak a hazai kötvények árfolyamai, amelynek köszönhetően legalább azt el lehetett érni, hogy az egy évnél hosszabb futamidejű hazai állampapírok évi hozama pozitív legyen. 2

3 RMAX CMAX MAX , , , , , ,8700 IV. negyedév 2,7% 2,0% 2,1% év 8,5% 3,4% 2,6% RMAX: 3 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű értékpapírok teljesítményét mérő index CMAX: vegyes lejáratú, az RMAX és a MAX indexek egyedi súlyozásából összeállított index MAX: egy évnél hosszabb futamidejű államkötvények teljesítményét mérő index Az alábbi grafikon bemutatja az egyes állampapír indexek hozamainak idei változását: Hazai állampapír indexek teljesítménye közötti időszakban 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% ,00% 0,00% -2,00% RMAX CMAX MAX -4,00% -6,00% I.negyedév II.negyedév III.negyedév IV.negyedév -8,00% -10,00% A forint, az említett kockázatkerülés mellett komoly spekulatív támadásnak volt kitéve az utolsó negyedévben, amelyet azonban sikerült megfékezni. Jelentősen gyengültek a fejlődő országok devizái is (pl. orosz, lengyel stb.), amely ilyen mértékű válság közepette sajnos nem ismeretlen jelenség. A világ legjelentősebb jegybankjai a hitelválság kezelése érdekében október során összehangolt módon csökkentették irányadó kamatlábaikat, a piacok megnyugvását követően már az MNB-nek is tere nyílt a 3%-os kamatemelés felét visszacsökkenteni november-decemberben. A év IV. negyedévének végére a jegybanki alapkamatok és deviza konverziós árfolyamok az alábbi képet mutatták: HUF alapkamat 8,5% 10,0% +1,5% EUR alapkamat 4,25% 2,50% -1,75% USD alapkamat 2,00% 0,25-1,75% EUR/USD 1,44 1,41-2,1% EUR/HUF 243,17 264,78 +8,9% USD/HUF 169,15 187,91 +11,1% 3

4 Magyar és régiós részvénypiacok év utolsó negyedévében egyre több, a világgazdasági visszaesést alátámasztó makrogazdasági adat látott napvilágot. Októberben a befektetők körében olyan pánikreakció indult el, amelyet a tőkepiacok eddigi történetében ritkán tapasztalhattunk. A piac szereplői kockázatkerülő magatartást tanúsítottak, eladták részvényeiket és kevésbé kockázatos eszközök felé fordultak. A globális részvénypiaci likvidálások alól a régiós részvényindexek sem tudták kivonni magukat. A hatalmas eladói hullám az összes szektoron kivétel nélkül végigsöpört. Az olaj világpiaci ára, ami az energia szektorban működő vállalatok eredmény termelőképességét alapvetően meghatározza, harmadára csökkent év második felében a globális kereslet visszaesése következtében. Az osztrák OMV, amelynek fő profilja az olajkitermelés, több mint 35%-os árfolyamesést szenvedett el, de a lengyel PKN Orlen -25%-a sem nevezhető kevésnek. Az olaj kitermelési és finomítási üzletággal egyaránt rendelkező MOL üzemi eredménye 5 éves mélypontra esett és árfolyamat több, mint 35%-kal értékelődött le ezen időszakban. A régiós bankok, mint a hitelpiaci válság nagy vesztesei, gyakorlatilag kivétel nélkül mínuszban zárták a negyedévet. A lengyel bankok közül a Pekao a várakozásoktól elmaradó díjbevételről számolt be, s részvényei 24%-kal értékelődtek le. Az ERSTE Bankban speciális tulajdoni hányadra tett szert az osztrák állam, annak érdekében, hogy a bank az új tőkemegfelelési követelményeknek eleget tudjon tenni. Ez nagyon jelentős, 50% feletti árfolyamzuhanást okozott az osztrák nagybank részvényei számára. A régiós bankok közül a hazai OTP és az osztrák Raiffeisen rendelkezik jelentős ukrán és orosz kitettséggel, amit azért fontos kiemelni, mert ezen országokban döntően deviza hiteleket helyeztek ki a bankok, amelyekkel szemben az ukrán és az orosz fizetőeszközök nagymértékben gyengültek, s így jelentősen megnőtt a hitelek nemfizetési kockázata. Az OTP részvények árfolyama ezen fejleményekre 50%-ot meghaladó eséssel reagált. A pénzügyi válság makrogazdasági következményei a defenzívnek minősített gyógyszer szektorban működő közép-európai vállalatok növekedési lehetőségeit is kedvezőtlenül befolyásolták. Ezen cégek eredményének ugyan nagyon jót tett a dollár meggyőző emelkedése, hiszen a gyógyszer-értékesítésekből származó export árbevétel egy része dollárban denominált, de még ezzel együtt is a RICHTER 9%-ot, az EGIS 10%-ot esett az utolsó negyedévben. A tőzsdei viharok nem kímélték a telekom szektor vállalatainak részvényeit sem, annak ellenére, hogy lefelé tartó piacon általában a magas osztalékhozamú részvényeket a befektetők előnybe szokták részesíteni (e cégek eredményei ráadásul még könnyebben is előre jelezhetők). A Magyar Telekom jelenlegi környezetben már két számjegyű osztalékhozama mellett is 33%-ot zuhant. A hazai és a szomszédos országok tőzsde indexeinek teljesítményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: IV. név év BUX , ,70-35,12% -53,34% WIG20 (lengyel) , ,60-27,13% -51,07% PX50 (cseh) 1 204,70 858,20-28,76% -52,72% CETOP20 (régiónk) 2 519, ,87-38,83% -52,36% ATX (osztrák) 2 998, ,83-42,43% -38,79% 4

5 Globális fejlett és fejlődő részvénypiacok A negyedik negyedévben a jelentősebb nemzetközi tőkepiaci központok meghatározó tőzsde indexeinek mindegyike jelentős esést mutatott. Az amerikai S&P 500 index például 1997 óta nem járt olyan mélységekben, mint november közepén. A piacokon ebben a negyedében vált kézzel foghatóvá, amitől már hónapokkal ezelőtt tartani lehetett: az eredetileg jelzálog piacinak majd pénzügyinek tekintett válság fokozatosan átterjedt a gazdaság egyéb szektoraira és olyan ország csoportokra, amelyeket az korábban elkerült. Amerika és Nyugat-Európa recesszióba süllyedt, a munkanélküliség évtizedes rekordokat döntött, ezzel párhuzamosan az amerikai fogyasztói bizalom 40 éve nem látott mélységbe került. A jegybakok válasza erre hol összehangolt, hol egyedi kamatcsökkentések sorozata lett. Ennek eredményeképpen az amerikai alapkamat például 0% körüli szintre süllyedt. Az alábbi táblázatban láthatók a meghatározó fejlett országok részvényindexeinek és a gyakorlatban leginkább elfogadott fejlődő piaci referencia index teljesítménye: IV. név év S&P 500 (amerikai) 1 166,36 903,25-22,56% -38,49% DJ Eurostoxx , ,62-19,44% -44,37% (ny-európai) DAX-30 (német) 5 831, ,20-17,51% -40,37% FTSE-100 (angol) 4 902, ,17-9,55% -31,33% NIKKEI-225 (japán) , ,56-21,32% -42,12% MSCI World (fejlett) 1 182, ,226-22,18% -42,08% MSCI Emerging (fejlődő) 786, ,042-27,94% -54,48% Az alábbi grafikonon Pénztárunk által referenciaként használt indexek idei teljesítményét mutatjuk be: Hazai és nemzetközi tőzsde indexek teljesítményének alakulása közötti időszakban (saját devizában) 5,00% 0,00% -5,00% ,00% ,00% -20,00% -25,00% -30,00% -35,00% -40,00% -45,00% I.negyedév II.negyedév III.negyedév IV.negyedév MSCI World (USD) MSCI EM (USD) BUX (HUF) CETOP 20 (EUR) -50,00% -55,00% -60,00% -65,00% 5

6 Alternatív befektetések Az alap és nyersanyagok piacán folytatódott a korrekció. A mostani helyzetben, amikor világszerte csökken az ipari termelés és a fejlett országok GDP-je 4-7% közötti mértékben zsugorodik, az olaj határidős ára már 40 dollár alá is lecsökkent. A év a nyersanyagok évének indult, de az utolsó negyedéves összeomlás a részvénypiacokon tapasztalt mélységekbe taszította az áruféleségek értékét. Éves szinten a WTI olaj (amerikai) -51,73%, a réz -53,88%, az alumínium -33,36%, a búza -21,19%, a kukorica-14,04%-os teljesítményt mutatott, drágulni csak az arany tudott 5,07%-ot és a rizs, a maga 10,27%-ával. A hazai ingatlan befektetési alapok piacát is elérte a globális krízis, mégpedig elsősorban a felfokozott likviditási igények oldaláról. Történt ugyanis, hogy október-november időszakban olyan mennyiségű tőkét vontak ki a befektetők a hazai nyílt végű ingatlanbefektetési alapokból, hogy egyes alapoknak már az ingatlanjaik értékesítésével lehetett volna csak finanszírozni a további tőkekivonásokat (megfelelő mennyiségű pénzeszköz híján). A jelenlegi kedvezőtlen ingatlan piaci környezetben ezen rövid időn belüli kényszerértékesítések nyilvánvalóan csak alacsony áron történhetnének, amelyek az ingatlan alapokban továbbra is bent maradó befektetők számára további veszteségeket okoztak volna, így ennek elkerülése érdekében a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete 10 munkanapra felfüggesztette minden ingatlan alap befektetési jegyeinek fogalmazását. Ezen időszakban az ingatlanalapok értékbecslői a jövőbeni várható további jelentősebb visszaváltásokra felkészülve a jelenlegi nyomott árakra leértékelték a portfoliók ingatlanjait, amelynek következtében az addig pozitív hozamot produkáló BIX index enyhén negatív tartományba került a év egésze tekintetében. Az alábbi táblázatban e két területen alkalmazott referencia indexek idei negyedik negyedéves és éves teljesítményét mutatjuk be: IV. név év BIX (ingatlan) 165,47 156,78-5,25% -0,08% DBLCI (árutőzsde) 1518,91 980,1-35,47% -30,8% 6