ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ ÖNTÖDÉK ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ ÖNTÖDÉK ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN"

Átírás

1 ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ ÖNTÖDÉK ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN Budapest

2 Ez az Útmutató a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából készült az öntödék környezetvédelmi jellegű engedélyezési eljárásai során az elérhető legjobb technikák meghatározásához, ben. Az útmutató alapjául az EU Bizottság által másujában publikált Reference Document on Best Available Techniques in the Smitheries and Foundries Industries című BAT Referencia-dokumentum szolgált. Az Útmutató elkészítését az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezethasználati Osztálya irányította és koordinálta, a Magyar Öntészeti Szövetség közreműködésével. Az Útmutató kidolgozásába bevonásra kerültek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (zöldhatóságok) is. Az Útmutató kidolgozásában, összeállításában közreműködő partnerek: dr. Hatala Pál ügyvezető, Magyar Öntészeti Szövetség Babcsány Ildikó témavezető OKTVF Környezethasználati Osztály A Környezethasználati Osztály információs központként működik a hatóságok, a cégek és a nyilvánosság számára az IPPC (egységes környezethasználati engedélyezési eljárás) és az elérhető legjobb technikák magyarországi bevezetése és alkalmazása kapcsán felmerülő kérdéseket illetően. A Környezethasználati Osztály telefonon az (1) , , , faxon az (1) számon, en pedig az címen érhető el. IPPC-vel kapcsolatos további információk találhatók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján: is. Az IPPC hatálya alá eső cégek számára javasolt, hogy az engedélykérelem elkészítésekor először a területileg illetékes zöldhatósággal vegyék fel a kapcsolatot. 2

3 TARTALOM 1. Általános információk Bevezetés A BAT alkalmazása új és meglévő üzemek esetén Az engedély megszerzésére vonatkozó határidők Az engedélykérelem Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó létesítmények Az ágazat főbb környezeti hatásai Levegő Hulladékok Energia Víz Zaj Az ágazat helyzetének bemutatása Bevezetés Magyarországi helyzetkép A magyarországi öntvénytermelés alakulása A hazai szakmai szervezetek tevékenysége A Ki mit önt Magyarországon? Ki mit kínál az öntödéknek? internetes oldal, a MÖSZIT Az öntészeti szakmák középfokú képzési és oktatási helyzete Magyarországon A fejezet összefoglalása Az ágazatban folytatott tevékenység áttekintése az alkalmazott eljárások bemutatása Áttekintés Az öntödei folyamat Vasöntés Acélöntés Alumíniumöntés Magnéziumöntés Rézöntés Cinköntés Ólomöntés Szuperötvözetek öntése Mintakészítés Általános mintakészítés Gyors prototípuskészítés (RP) Nyersanyagok és nyersanyagkezelés Olvasztás és fémkezelés Kupolókemencék Hidegszeles kupolókemence Forrószeles kupolókemence Hosszú kampányú kupolókemence A légszennyezés természete Villamos ívkemence Olvasztás és finomítás a savas bélésű villamos ívkemencével Olvasztás és finomítás a bázikus bélésű villamos ívkemencével A légszennyezés természete Indukciós kemencék Tégelyes indukciós kemence Csatornás indukciós kemence A kibocsátások természete Sugárzó tetőboltozatú (ellenállás fűtésű) kemence Forgódobos kemence Leírás Olvasztási gyakorlat Metallurgia Alkalmazás Előnyök:

4 Hátrányok: Lángkemence Aknás kemence Leírás Előnyök: Hátrányok: Tégelykemence Leírás Olvasztási gyakorlat Előnyök: Hátrányok: Argon-oxigén-dekarbonizáló (AOD) konverter az acél finomításához Vákuum oxigén dekarbonizáló konverter (VODC) acél finomításához Az acél fémkezelése Az öntöttvas kezelése Ötvözés Homogenizálás A kupolókemencében olvasztott vas kéntelenítése és felkarbonizálása Az olvadék grafitgömbösítő kezelése Az olvadék beoltása Fémkezelés Formázás és magkészítés Nyersanyagok Az öntödei formázó-anyagok tűzálló alapanyagai Kötőanyagok és egyéb vegyszerek Beömlők, rávágások, táplálók és szűrők Homokelőkészítés (szállítás, rostálás, hűtés, keverés) A homok újra felhasználhatóvá tétele a nyershomok formázásban Formázás természetes homokkal Formázás agyagkötésű (bentonitkötésű) homokban (nyershomok formázás) Formázás kötőanyag nélküli homokban (Vákuumformázás=V eljárás) Formázás és magkészítés vegyi kötésű homokkal Hidegen kötő eljárások Melegen kötő eljárások A vegyi kötésű homokformák és homokmagok bevonása Öntési eljárások elvesző mintával Kötőanyagmentes homok Elvesző habmintás eljárás Vegyileg kötött homokkeverék Tele forma eljárás Állandó (fém) formák elkészítése Precíziós öntés és kerámiahéj eljárás Öntés Öntés elvesző formákban Az öntés Megdermedés (1. hűlés) Ürítés Öntvényhűtés (2. hűtés) Öntés állandó formában Kokillaöntés és kisnyomású öntés Nyomásos (nagynyomású) öntés Pörgetett (centrifugál) öntés Folyamatos öntés Öntvénytisztítás (kikészítés) és öntés utáni műveletek A beömlő és kitápláló rendszer eltávolítása az öntvényről Homokeltávolítás A sorják (fáncok) eltávolítása Hőkezelés Bevezetés Hőkezelő kemencék Kamrás kemencék Aknás kemencék (mélykemencék)

5 Lágyító (izzító) kemencék Edzés A gömbgrafitos öntöttvas hőkezelése Feszültségmentesítés A karbidok elbontása Lágyítás ferrites alapszövet elérésére Normalizálás perlites szövet elérésére Nemesített szövetszerkezet létrehozása Ausztemperált gömbgrafitos öntöttvas (ADI) Az acélöntvények hőkezelése Az alumíniumöntvények hőkezelése Feszültségmentesítés és lágyítás Oldásos kezelés és edzés Kiválásos hőkezelés Mesterséges öregbítés Minőségellenőrzés A jelenlegi kibocsátások és felhasználási szintek az öntödékben Az anyagáram áttekintése Bevezetés Az öntöttvasak és acélok olvasztása és fémkezelése Az acél és öntöttvas olvasztó kemencéinek tulajdonságai Kupolókemencék Koksz- és energiafelhasználás Por Füstgázok Kupolósalak Tűzállóanyag-hulladék Villamos ívkemence Bevitel Por Látható füst Füstgázok Salakok Indukciós kemence Tégelyes indukciós kemence Csatornás indukciós kemence Forgódobos kemence Bevitel Füstgázok Argon oxigén dekarbonizáló (AOD) konverter Bevitel Por Füstgázok Salakok Vákuum oxigén dekarbonizáló konverter (VODC) Acélfinomítás és kezelés Öntöttvas kezelés Grafitgömbösítés Az alumínium olvasztása és fémkezelés Az alumínium olvasztókemencéinek áttekintése Aknás kemence Indukciós kemence Sugárzó boltozatú (ellenállás fűtésű) kemence Lángkemence Tégelykemence (tüzelőanyag és villamos ellenállás fűtésű) Az alumínium fémkezelése A magnézium és magnéziumötvözetek olvasztása és öntése A magnéziumolvadék védelme Magnéziumolvadék kezelés

6 Magnéziumhulladék A réz és rézötvözetek olvasztása és öntése Olvasztó és öntő egységek A réz és rézötvözetek fémkezelése A cink és cinkötvözetek olvasztása és öntése Az ólom olvasztása és öntése Füstgáztisztítás Szennyezés-csökkentő rendszerek Dioxinok Formázás és magkészítés Bevezetés Formázás agyagkötésű (bentonitkötésű) homokkal (nyershomok-formázás) Formázás kötőanyagmentes homokkal (vákuum-formázás) Formázás és magkészítés vegyi kötésű homokkal A vegyszerek felhasználási szintjei Kibocsátási tényezők A hidegen kötő eljárások kibocsátásai Gázzal kikeményítő eljárások kibocsátásai Hővel kikeményítő eljárások kibocsátásai A vegyi kötésű homokformák és magok bevonása Elhasználódó mintás öntés (elvesző habmintás/tele forma öntés) Kötőanyag nélküli homok elvesző habmintás öntés Vegyi kötésű homok Teli forma Öntés, hűlés és ürítés elvesző formák használata esetén Kibocsátások Homok:folyékony-fém arány Fémkihozatal Használt öntödei homok (öreghomok) Öntés tartós formákban (kokillákban) Kikészítés/öntés utáni műveletek Nedves koptatás Szemcseszórás Öntvénytisztítás Kikészítési (öntvénytisztítási) műveletek acélöntödékben Hőkezelés Szennyvíz A szennyvíz forrásai A hulladéktárolóból származó szennyvíz A kupolókemencés olvasztásnál használt nedves mosókból származó szennyvizek Az öntés, hűlés, ürítés, valamint formázás/homokelőkészítés területéről származó szennyvíz Szennyvíz a magkészítésből Az elérhető legjobb öntödei technikák kiválasztásánál figyelembe vett technikák Nyersanyag raktározás és kezelés Bevezetés Tárolás és vizet át nem eresztő hulladék-tároló terület Tárolási intézkedések vegyi kötőanyagok tárolásához Tiszta hulladék használata az olvasztáshoz és a homok eltávolítása a visszatérő saját hulladékról A saját vashulladék belső visszaforgatása A magnéziumhulladék belső visszaforgatása Használt tartályok visszaforgatása Fémolvasztás és a fémolvadék kezelése Kupolókemencék A kemence üzemeltetésének optimalizálása A kokszbetét minőségellenőrzése Üzemeltetés savas vagy bázikus salakkal A hidegszeles kupolókemence aknamagasságának növelése Második fúvókasor felszerelése a hidegszeles kupolókemencére

7 A fúvószél oxigén-dúsítása A forrószeles kupolókemencék fúvószelének túlhevítése A fúvószél-leállítás periódusainak minimalizálása Koksz nélküli kupolókemence Gáztüzelésű, kokszos kupolókemence Villamos ívkemence Az olvasztási és kezelési idő rövidítése A habsalakos gyakorlat Indukciós kemence Folyamat-optimalizálás: a betétanyagok és az adagolási művelet optimalizálása Áttérés hálózati frekvenciásról középfrekvenciás kemencékre Forgódobos kemence A termikus hatásfok növelése Oxiégő használata Kupoló választása indukciós vagy forgódobos kemencével szemben az öntöttvas olvasztásához Lángkemence Oxiégő használata Egyéb kemence-típusok Alternatívák az SO 2 használatára védőgázként a Mg olvasztásánál A színes- és könnyűfémek kezelése Az alumínium gáztalanítása és finomítása forgólapátos állomás használatával Forma- és magkészítés, beleértve a homok-előkészítést is A forma típusának kiválasztása Formázás agyagkötésű (bentonitos) homokkal (nyers formázás) Agyagkötésű homok előkészítése vákuumos keveréssel és hűtéssel Formázás és magkészítés vegyi kötésű homokkal A kötőanyag- és gyantafelhasználás minimalizálása A formázó- és maghomok veszteségek minimalizálása Legjobb gyakorlat hidegen kötő eljárásokhoz A legjobb gyakorlat gázzal kikeményítő eljárásokhoz Az alkohol alapú bevonatok helyettesítése víz alapú bevonatokkal A víz-alapú bevonatok mikrohullámos szárítása Nem aromás oldószerek használata a cold-box magkészítésben Alternatív formázó és magkészítő módszerek Elvesző habmintás öntés Keramikus héjformázás Az állandó formák (kokillák) és nyomásos öntőszerszámok előkészítése A leválasztó anyag- és a vízfogyasztás minimalizálása Leválasztószer alkalmazása zárt formákhoz A fém öntése A fémkihozatal javítása A füst, a torokgáz és az elszívott levegő felfogása és kezelése Általános elvek A diffúz kibocsátások csökkentése Gyűjtőkémények használata Kibocsátást csökkentő technikák Dioxin-képződés megelőzése és csökkentése Bűzcsökkentés Kupolókemence Gázfelfogás, tisztítás és hűtés Utánégetés a forrószeles kupolókemence elégető kamrájában Utánégetés a kupolókemence aknájában A villamos ívkemence A füstgázok összegyűjtése A füstgáz tisztítása Indukciós kemence Füstgázfelfogás Az elszívott füstgáz tisztítása Forgódobos kemence

8 Füstgáz összegyűjtése és tisztítása Tégelyes-, láng- és sugárzó boltozatos kemencék A látható és diffúz kibocsátások megakadályozása az olvasztás és fémkezelés közben Fémkezelés AOD (argon-oxigén-dekarbonizáló) konverter: füstgázfelfogás és kezelés Füstgáz felfogása és portalanítása gömbalakú grafit előállítása során Forma és magkészítés A por felfogása a nyershomok előkészítésnél (homokmű), és az elszívott levegő portalanítása Porfelfogás és porleválasztás a nyersformázó műhely munkateréből Az elszívott levegő felfogása a magkészítésnél Általános megfontolások Cold-box: az amin-gőzök felfogása és az elszívott levegő kezelése A VOC-ok felfogása és eltávolítása Az elszívott gáz tisztítása biofilter használatával Állandó formákban (kokillában) történő öntés: a leválasztó anyag kibocsátásainak felfogása Öntés/hűtés/ürítés Bevezetés A formázó és öntősorok burkolása Az elszívott levegő felfogása és kezelése az ürítésnél A távozó gáz tisztítása biofilter használatával Öntvénytisztítás, kikészítés/öntés utáni műveletek Az öntvénytisztítás és kikészítés távozó gázainak felfogása Az elszívott levegő tisztításának technikái A hőkezelés hulladékgázainak felfogása és tisztítása Tiszta tüzelőanyagok használata az égőkkel fűtött hőkezelő kemencékben Edzőfürdők A szennyvízképződés megelőzése és a szennyvíz kezelése Intézkedések a szennyvízképződés megelőzésére A mosóvíz és egyéb szennyvizek kezelése Példaüzem szennyvízképződés megelőzésére és csökkentésére Olajfogók Az aminok visszanyerése a mosóvízből Glikolok csökkentése a nyomásos öntés szennyvízáramaiban Energiahatékonyság Bevezetés Indukciós kemence: hulladékhő hasznosítás Kupolókemence: hulladékhő-hasznosítás Az energiaveszteségek csökkentése; az üstök előmelegítési gyakorlatának javítása Homok: regenerálás, visszaforgatás, újrahasználat és ártalmatlanítás Bevezetés A nyershomok regenerálása optimalizált körülmények között (elsődleges regenerálás) A hidegen szilárduló homok egyszerű mechanikus regenerálása Őrlőkerekes, hideg mechanikus regenerálás Hideg, mechanikus regenerálás ütközéses dob használatával Hideg regenerálás pneumatikus rendszer használatával Termikus regenerálás Kevert, szerves-bentonitos homokok kombinált (mechanikus-termikus-mechanikus) regenerálása Nedves homokregenerálás A vízüveges homok regenerálása pneumatikus rendszerek használatával A kezeletlen maghomok belső újrafelhasználása A nyershomok körforgalomból származó por újrafelhasználása a formázásban A homok-körforgalomból és a regenerálási folyamatokból származó használt és méret alatti homok külső újrafelhasználása Por és szilárd hulladékok: kezelés és újrafelhasználás Bevezetés Előkezelés a szilárd hulladékok külső újrafelhasználásához A salakképződés minimalizálása Kupolókemence A kokszdara összegyűjtése és visszaforgatása

9 A szűrőkben összegyűjtött por visszaforgatása a kupolókemencébe Villamos ívkemencék A villamos ívkemence szűrt porának és zagyának visszaforgatása Alumíniumsalakok és maradékok visszaforgatása Zajcsökkentés Üzemleállítás Az elérhető legjobb technikák (BAT) az öntödéknél Általános BAT az öntőipar számára A vasalapú fémek olvasztása Az egyéb fémek olvasztása Öntés elvesző formában Öntés állandó formában (kokillában) Környezetvédelmi vezetési rendszerek Kibocsátási határértékek I. melléklet A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélykérelem tartalmi követelményrendszerének összevetése II. melléklet A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek III. melléklet Felhasznált irodalom

10 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. Bevezetés Az Integrált Szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló, 96/61/EK tanácsi irányelvet (IPPC 1 direktíva) október 30-ig kellett az Európai Unió tagállamainak nemzeti jogrendjükbe átültetniük. A magyarországi EU jogharmonizációnak és az EU követelményeknek megfelelően az IPPC Irányelv a környezetvédelem általános szabályairól szóló, évi LIII. törvény (Kvt.) módosítása és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait lefektető 193/2001. (X.19.) Korm.rendelet megalkotása révén épült be a magyar jogrendszerbe; majd január 1-től a környezeti hatásvizsgálati eljárásról szóló 20/2001. (II.14.) és a 193/2001. (X.19.) Korm.rendeleteket felváltotta a 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról október 31-ig minden üzemeltetőnek (engedélyesnek) maradéktalanul teljesítenie kell az egységes környezethasználati engedélyben előírtakat. Az IPPC Irányelv kiemelkedő jelentőségű környezetvédelmi irányelv. Célja, a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységek olyan egységes engedélyezési rendszerének megteremtése, melynek eredményeként a szennyezés megelőzhető, és amennyiben ez nem lehetséges, a lehető legkisebb mértékűre csökkenthető a környezet egészének védelme céljából. Az IPPC új, alapvető követelménye az Elérhető Legjobb Technika (BAT: Best Available Techniques) bevezetése és alkalmazása. A BAT pontos meghatározása a Kvt ) bekezdésben található. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy egy adott létesítmény esetében a BAT nem szükségszerűen az alkalmazható legkorszerűbb, hanem gazdaságossági szempontból legésszerűbb, de ugyanakkor a környezet védelmét megfelelő szinten biztosító technikákat/technológiákat jelenti. A meghatározás figyelembe veszi, hogy a környezet védelme érdekében tett intézkedések költségei ne legyenek irreálisan magasak. Ennek megfelelően a BAT ugyanazon ágazat létesítményeire például javasolhat többféle technikát a szennyező-anyag kibocsátás mérséklésére, amely ugyanakkor az adott berendezés esetében az elérhető legjobb technológia. Amennyiben azonban a BAT alkalmazása nem elégséges a környezetvédelmi célállapot és a szennyezettségi határértékek betartásához, és emiatt a nemzeti vagy a nemzetközi környezetvédelmi előírások sérülnének, a BAT-nál szigorúbb intézkedések is megkövetelhetőek. 1 Integrated Pollution Prevention and Control, IPPC: integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés 10

11 A hatóság egy konkrét technológia alkalmazását nem írhatja elő, a környezethasználónak kell (az engedélykérelmi dokumentációban) bemutatnia és igazolnia, hogy az általa alkalmazott technika, technológia hogyan viszonyul a BAT követelményekhez. A 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet 9. melléklete tartalmazza azokat a feltételeket, melyek alapján az engedélyező hatóság és az engedélyes (a környezethasználó) egyaránt meg tudják határozni, hogy mi tekinthető BAT-nak. Annak érdekében, hogy az engedélyt igénylők és az engedélyező hatóság számára a BAT meghatározását megkönnyítsék, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium iparági útmutatók kiadása mellett döntött. Ezek az útmutatók a BAT meghatározásához adnak olyan információkat, melyek egyaránt segítséget nyújtanak az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásához, valamint az engedélyben meghatározott követelmények megfogalmazásához. Az útmutató célja egyben az is, hogy szakmai segítséget nyújtson az engedélyt kérelmezők részére az engedélykérelmi dokumentáció összeállításában, valamint az engedélyező hatóság munkatársai részére az engedélykérelem elbírálásához. Az útmutató adatokat közöl az adott ágazat jelentőségéről, jellemzőiről és (adott esetben) főbb gazdasági jelzőszámairól. Bemutatja a Magyarországon alkalmazott és az EU által kiadott BAT Referencia Dokumentumban (BREF) közölt technológiákat és az ágazatban alkalmazott folyamatokat jellemző, főbb szennyező forrásokat és szennyező komponenseket. A BAT színvonal eléréséhez szükséges követelményeket fogalmaz meg a technológia egyes szakaszaira, és javaslatokat tesz az előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges intézkedésekre. Az útmutató információt nyújt a környezetvédelmi vezetési rendszerekkel kapcsolatban és egyes szakterületi jogszabályi előírásokról is, melyek meghatározzák a (betartandó) kibocsátási határértékeket, amelyek egyben az egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez elengedhetetlen minimum környezetvédelmi követelmények A BAT alkalmazása új és meglévő üzemek esetén Új üzemek esetén, a BAT meghatározásakor, az ebben az útmutatóban ismertetett technológiák/technikák figyelembe vételével kell a legmegfelelőbbet kiválasztani vagy az itt leírtaknál korszerűbbet, ha ilyen az útmutató megjelenése után rendelkezésre áll. A korszerű technológiákkal kapcsolatban további információk kaphatók az Európai IPPC Irodától, (http://eippcb.jrc.es) valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (http://www.ippc.hu). Meglévő létesítmények esetén, a BAT meghatározásakor, nagy számú tényezőt kell figyelembe venni annak eldöntéséhez, hogy melyik az a leghatékonyabb technológia, amelyik a környezet védelme szempontjából a legmegfelelőbb. A cél olyan engedélyezési feltételek meghatározása, melyek a lehető legjobban megközelítik egy új üzem létesítésekor alkalmazott előírásokat, figyelembe véve ugyanakkor a költséghatékonyságot és a megvalósíthatóságot is. Amikor a BAT előírások alkalmazhatósága új vagy meglévő létesítmény esetében meghatározásra kerül, indokolt esetben lehetőség van az ettől való eltérésre (megj. A jogszabályokban rögzített kibocsátási határértékeknél kevésbé szigorúbbakat a hatóság nem állapíthat meg). A legalkalmasabb technológia függ a helyi sajátosságoktól, ezért a lehetséges 11

12 műszaki megoldások költség-haszon viszonyainak elemzése lehet szükséges a legjobb megoldás kiválasztásához. A BAT-tól való eltérést indokolhatják a szóban forgó létesítmény műszaki jellemzői, földrajzi elhelyezkedése vagy a helyi környezeti feltételek, de nem indokolhatja a vállalati jövedelmezőség. A költségek csak a következő esetekben vehetők helyi szinten számításba: - egy fejlesztés BAT költség/haszon egyensúlya csak akkor válik pozitívvá, ha az üzem érintett része megérett az átépítésre/rekonstrukcióra. Ezek azok az esetek, amikor az adott szektorban a BAT-ot a helyi beruházási ciklussal összhangban lehet meghatározni; - abban az esetben, ha számos költségigényes fejlesztésre van szükség, egy fázisokra osztott program/fejlesztési terv is elfogadható, mindaddig, amíg végrehajtása nem igényel olyan hosszú időt, ami egy alacsony színvonalú, korszerűtlenné váló technológia támogatásának tűnhet. Az előírásokat új és meglévő üzemekre egyaránt alkalmazni kell. Az új üzemeknek már a működés megkezdése előtt, teljesen meg kell felelniük a BAT követelményeknek. Meglévő létesítmények esetén az üzemmenet felülvizsgálata alapján meghatározhatók a szükséges fejlesztések. Ilyen körülmények között a korszerűsítés időtávja is, mint engedélyezési feltétel, meghatározásra kerül. Meglévő létesítmények esetén, melyek a BAT vagy a hatályos kibocsátási határértékek követelményeihez igen közeli feltételek mellett működnek, a kevésbé szigorú feltételek is elfogadhatók. Ilyenkor aránytalanul magas költséget jelentene a régi technológia újra cserélése, a szennyezőanyag kibocsátás kismértékű csökkenése mellett. Ekkor az engedélykérőnek kell olyan javaslatot tennie a fejlesztések ütemezésére, mellyel a létesítmény a lehető legközelebb kerül a BAT előírásaihoz, és ami az engedélyező hatóság által is elfogadható Az engedély megszerzésére vonatkozó határidők Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás engedélyező hatósága a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A 314/2005. (XII.25.) Korm.rendeletnek megfelelően a határidők és előírások, melyeket az egységes környezethasználati (IPPC) engedély megszerzésére kötelezett vállatoknak be kell tartaniuk, a következők: 1.) A Kormányrendelet hatályba lépésétől új beruházás nem létesíthető egységes környezethasználati engedély nélkül. Amennyiben az adott tevékenységre környezetvédelmi hatástanulmány is készítendő, az engedélyező hatóság az előzetes vizsgálati szakaszban dönt arról, hogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonható vagy összekapcsolható-e a környezeti hatásvizsgálati eljárással. 2.) Már meglévő létesítmények esetén az egységes környezethasználati engedély csak a Kormányrendelet 19. paragrafusában meghatározott környezetvédelmi felülvizsgálat után adható ki. 12

13 Az október 30-a előtt megkezdett tevékenységeknek legkésőbb amennyiben egyéb jogszabály korábbi határidőt nem állapít meg október 31-ig kell megfelelniük az egységes környezethasználati engedély követelményeinek. A 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet bizonyos esetekben előírja az engedélyek felülvizsgálatát. Az engedélyező hatóság köteles az engedélyben rögzített feltételeket legalább 5 évente felülvizsgálni, valamint akkor is, ha: - a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó tevékenységében jelentős változtatást kíván végrehajtani; - az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; - a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; - ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja Az engedélykérelem Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet 8. melléklete tartalmazza. A kérelmezőnek adatokat kell adnia a telephelyéről, valamint a tevékenységéről, a javasolt fejlesztésekről, az ott folyó tevékenység irányításának és ellenőrzésének módszeréről, valamint a környezetre gyakorolt hatásokról. A felsorolt adatok, valamint a környezeti hatások modellezése (kivéve, ha ez már a hatástanulmányban megfelelően bemutatásra került) és a BAT-nak való megfelelés bemutatása, illetve a BAT követelményeitől való eltérés indoklása az engedélykérelem technikai részének alapját képezik Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó létesítmények A 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet definiálja a létesítmény fogalmát, az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listáját pedig a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az egyes tevékenységekhez megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. Jelen műszaki útmutató tárgyát képező tevékenységet a Korm.rendelet 2. sz. mellékletének 2. pont 4. bekezdése tartalmazza: Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással 13

14 Az IPPC engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó létesítmény funkciói magukban foglalják a fentiekben meghatározott fő tevékenységeket, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is. Ez utóbbiak műszaki szempontból kapcsolódnak a fő tevékenységekhez és hatással lehetnek a létesítmény szennyezőanyag kibocsátására. Mindazonáltal a környezetre kifejtett hatások széleskörűbbek lehetnek, mint az adott telephelyen folytatott tevékenység hatásai. Az Útmutató és a Korm.rendelet egyaránt feladatokat fogalmaznak meg a létesítményen kívüli tevékenységekre is, mint pl. a hulladékok elhelyezésére, szennyvízkezelésre Az ágazat főbb környezeti hatásai Az öntőipar nagy szerepet játszik a fémhulladékok visszaforgatásában. Az acél-, öntöttvas és alumíniumhulladékot újra be lehet olvasztani új termékek gyártásához. Az öntödék lehetséges negatív környezeti hatása a termikus folyamatok jelenlétéből és az ásványi adalékok használatából ered. Az öntödei folyamatok környezeti hatása főleg a távozó gázok és füstgázok kibocsátására és az ásványi maradékanyagok újbóli felhasználására vagy lerakására vonatkozik Levegő A káros kibocsátások a fémek olvasztásából és kezeléséből általában kapcsolatosak az adalékok és tüzelőanyagok használatával, valamint a betétanyagok szennyezőivel. A koksz tüzelőanyagként való használata, vagy az olvasztótégelyek gáz- vagy olajégőkkel való fűtése égéstermék kibocsátást okozhat. Az adalékok alkalmazása a fémkezelő eljárásokban szintén reakciótermékeket képez. A szennyezők (pl. olaj, festék) jelenléte az újraolvasztásnál használt hulladékokban potenciálisan oka lehet tökéletlenül elégett vagy újra egyesült termékek és por képződésének. Minden képződött por tartalmazhat fémeket és fémoxidokat is. Az elemek elpárolgása nagy gőznyomással megy végbe az olvasztás közben, és kis fémrészecskék szökhetnek meg velük a fürdőből. Fémrészecskék képződnek a köszörülési és kikészítési műveletek során is. A formázásnál és magkészítésnél különböző adalékokat használnak a homokkötéshez. A homok kötése és a fém öntése közben reakció- és bomlástermékek keletkeznek. Ezek lehetnek szervetlen és szerves termékek. A bomlástermékek képződése tovább folytatódik az öntés, ürítés és formából való kivétel közben is. Por- és részecske-kibocsátás általános az öntödei folyamat minden stádiumában, és minden használt eljárásban. Por képződik a homokformák és homokmagok készítésénél és feldolgozásánál, valamint az öntvények tisztításánál, kikészítésénél (mind az elvesző, mind az állandó formák esetében). Az öntödei folyamatban a kibocsátások nincsenek egy (vagy több) fix pontra korlátozva. A folyamat magában foglal különböző kibocsátási forrásokat (pl. forró öntvényeket, homokot, forró fémet). Az kibocsátás csökkentésében kulcs tényező nemcsak a távozó gázok kezelése, hanem azok felfogása is. 14

15 Hulladékok A homokformázás nagytömegű homok felhasználásával jár, 1:1-től 20:1-ig terjedő homok: folyékony fém tömegaránnyal. A formázási folyamat végén a használt homok regenerálható, újra felhasználható vagy deponálható. További ásványi hulladékok, mint salak és üst- ill. tégelykaparék képződnek az olvasztásnál és a szennyezők eltávolításánál az olvadékból. Ezeket is figyelembe kell venni hasznosítás vagy deponálás szempontjából Energia Mivel az öntödék termikus folyamattal működnek, az energiahatékonyság és a keletkező hővel való gazdálkodás fontos környezeti szempont. Azonban a szállítás nagy mértéke és a hőhordozó (vagyis a fém) kezelése miatt, és annak lassú hűlése miatt a hővisszanyerés nem mindig egyszerű Víz A legtöbb öntödében a vízgazdálkodás a víz belső körforgalmára vonatkozik, de a víz nagyobb része még elpárolog. A vizet általában a villamos kemencék (indukciós vagy ív) és kupolókemencék hűtőrendszerében használják. Általában a kimenő szennyvízáram ezért nagyon kicsi. A nyomásos öntésnél olyan szennyvízáram keletkezik, mely kezelést igényel a szerves vegyületek (fenol, olaj) eltávolítására, kibocsátás előtt Zaj Az öntöde elhelyezésétől és méreteitől függően jelentős zavaró tényező lehet Az ágazat helyzetének bemutatása Bevezetés A mai, modern társadalmakban a fogyasztókhoz kerülő készülékek, berendezések több mint 90, a gépek közel 100%-a tartalmaz öntvényeket. Az öntödék éles, feszült versenyhelyzetben szállítják felhasználóiknak termékeiket. Ez a versengés nem kizárólag az ágazaton belül érvényesül: nap, mint nap meg kell küzdeni a hegesztett acélszerkezeteket, kovácsolt és műanyag termékeket gyártók ajánlataival. Az új ötvözött alumínium- és magnézium-öntvények piaca az, ahol kis tömegük, nagy szilárdsági értékeik és legfőképpen újrahasznosíthatóságuk következtében a műanyag alkatrészeket alsóbbrendű felhasználási területekre szorították vissza. És ekkor a környezetvédelem szempontjairól még nem is tettünk említést: az elhasználódott gépekben, berendezésekben lévő öntvényeket akár 100%-ban is felhasználhatjuk az új öntvények gyártása során. 15

16 A világon ma egyre több öntvényt gyártanak. Ha kovácsolt, hengerelt és/vagy forgácsolt termékekből hegesztünk össze szerkezeteket, több mint valószínű, hogy drágább, nehezebb a végeredményként létrejött alkatrész, mint a célnak megfelelő öntvény. Ugyanez a helyzet a kovácsdaraboknál: a szerszám ára, az esetleges az első darabok gyártása után szükséges módosítások nehézkes keresztülvihetősége a gyártást versenyképtelenné teszi. Vannak természetesen területek, ahol öntvényekkel kovácsdarabok nem válthatók ki. Folyamatosan növekszik a hagyományos vas- és acélöntvényekkel szemben a kedvező tulajdonságú gömbgrafitos vasöntvények, alumíniumöntvények gyártása. Meg kell említsük a napjainkban kifejlesztett ADI (ausztemperált gömbgrafitos vasöntvény) és magnéziumöntvényeket is. A viaszmintás precíziós öntvények előállítása is növekvő tendenciát mutat. Egy gazdaság fejlődését jól tükrözi az öntvénygyártás egy főre jutó hányada. Csökken a lemezgrafitos vas-, a temper- és a hagyományos acélöntvények jelentősége. Ezzel szemben a gyártott öntvények összes mennyisége folyamatosan nő, ami lényegében az alumíniumöntvények gyártásában jelentkező rohamos fejlődésnek köszönhető: a ma éves korú személygépkocsikban fellelhető átlag kb. 160 kg vasöntvénnyel szemben a ben gyártott autókéban már csupán 95 kg körüli mennyiséget találunk, bár a fémek részaránya a gépjárművekben nem csökkent. És ez a tendencia folyamatosan érvényesül napjainkban is. Az öntvénygyártás fejlődését a nagy öntvényfelhasználó ágazatok gerjesztik. A fontossági sorrendet a járműipar vezeti: a vasalapú öntvények 45%-át, az alumínium öntvények 70%-át a járműipar használja fel. Meg kell ehelyütt is említenünk az alumínium egyre inkább érvényesülő elsőségét: a Németországban gyártott autókban az öntvények egymás közötti aránya 20-ról 60%-ra növekedett az alumínium javára. A legújabb három küllő egy körben generáció motorjai a néhány évvel ezelőttiekkel szemben 25%-al könnyebbek, 15%-al kisebb az üzemanyag fogyasztásuk, 30%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, 20%-kal rövidebb időn belül kerültek a tervezőasztalról az autókba, és összességében 45%-kal olcsóbbak. Az eredményekben az öntvények meghatározó szerepet játszottak, illetve játszanak Magyarországi helyzetkép A magyarországi öntvénytermelés alakulása A Kárpát-medencét elfoglaló magyarság már ismerte a fémek megmunkálásának számos módját: gyártottak nagy mennyiségben nyílhegyeket, bronz gyertyatartókat, vízöntő edényeket, majd feszületeket, később harangokat is öntöttek. A hazai vasöntvény gyártás kezdetei a XVI. századra nyúlnak vissza. Elterjedése együtt járt a nagyolvasztók a kohók számának növekedésével. Vasból először sírtáblákat, szobrokat, tűzhelylapokat, edényeket, ágyúgolyókat öntöttek. Az 1700-as évek végétől már iparszerű vasöntvény gyártásról beszélhetünk, a századforduló idején évi kb tonna vasöntvény készült, mondhatni általánosan használt anyagként, az élet minden használati eszközének gyártására. A XIX. század második negyedében megjelentek a vasművektől független öntödék, így Ganz Ábrahám svájci születésű öntőmester 1845-ben alapította saját öntödéjét Budán. Ma az épület az Öntödei Múzeumnak ad otthont. 16

17 Acélöntvényt is először a vasművekben gyártottak. Az első nagyüzemi acélöntöde az ben létesült diósgyőri, ezt követte Weiss Manfred acélöntödéje Csepelen, majd 1914-ben a győri Magyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéje. Magyarország 1800 és 1938 közötti összes vas- és acélöntvény termelés 1898-ban 67,3 kt vas- és 11,4 kt acélöntvény, 1906-ban 83,9 kt vas- és 18 kt acélöntvény volt. Alumínium öntéséről 1912 óta állnak rendelkezésre adatok. Ahogy bővült a villamos közlekedés, a motor- és repülőgépgyártás, úgy nőtt az alumíniumöntvény termelés is. A II. világháborút megelőző években 6-8 nagyobb alumínium öntödét tartottak hazánkban számon. A II. világháború pusztításait gyorsan helyreállították, hiszen az ország újjáépítéséhez, a jóvátétel teljesítéséhez gépekre, berendezésekre, járművekre volt szükség. Az államosítás egyik öntödét sem kerülte el, középtávú és éves tervekkel beindult a központi tervutasításos rendszer. Néhány öntödét kiemelten fejlesztettek, és zöldmezős, új öntödék létrehozására is sor került (pl. Soroksári Vasöntöde, Orosházi Acélöntöde, Kecskeméti Fürdőkádgyár stb.) de az átlagkép változatlanul elmaradott technológiai állapotot tükrözött. Feladatuk szinte kizárólag a hazai felhasználók igényeinek kielégítése volt, ez évtizedekre meghatározta sorsukat. A KGST megalakulása magával hozta a tagországok közötti szakosodást, viszont, mivel személygépkocsit nem gyárthattunk, nem épültek nagysorozatú gyártást lehetővé tevő korszerű vasöntödék. Az as években még javában a vas és acél országát építettük. Csodálattal ejtettük ki a nagy kohászati cégek vezetőinek, a Kohómérnöki Kar professzoraink nevét. Számtalan, magával ragadó híradást olvashattunk az újságban, láthattunk a TV-ben (sőt akkor még a mozi híradókban is) a nagyszerű eredményekről. A gépipar növekedése által gerjesztett mennyiségi öntvényigények teljesítése érdekében a 70- es években politikai intézkedéseket hoztak, amelyek eredménye az volt, hogy a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt termelőszövetkezeti melléküzemágakban, elsősorban alumíniumöntödékben foglalkoztatták, nőtt az ágazat szétaprózottsága, csökkent az amúgy is alacsony műszaki színvonal. Mint az az 1.1. ábrából is látszik, mára a helyzet alaposan megváltozott. Szerencsére a kohászat szerves részét képező öntőiparral a sajtó ma lényegében nem foglalkozik, talán azért, mert az összképben a 90-es évek eleji mélypont után pozitív tendenciák érvényesültek. 17

18 A magyar öntvénytermelés ( ) 400 kt Összesen Vasötvözetek Fémötvözetek 1.1. ábra A kilencvenes évek társadalmi gazdasági változásai egyik eredményeképpen nyugdíjba vonult vagy más szakterületre távozott (állását vesztette) a más területeken is hasznosítható tudással rendelkező, a kohászati szakterületeken dolgozó szakemberek jelentős része. Mind az elektronikus, mind az írott sajtóban ekkor az ellenszenv határát súroló, válogatás nélküli propaganda jelent meg a kohászat, egyáltalán az anyag- és energiaigényes, környezetterhelő melegüzemi technológiák ellen reális értékteremtő feladatuktól függetlenül. Nem a megváltoztatásuk, fejlesztésük és javításuk, hanem a megszüntetésük volt ebben az időben állandóan napirenden. A kialakult általános közvélekedés eredménye képen érthetően felborult az érintett szakterületeken az alap- és középfokú szakképzés addig többé-kevésbé működő rendszere is ben 81 vas-, 2 temper-, 13 acél-, 35 precíziós, 130 könnyű- és 30 színesfémöntöde működött. Szükség volt vertikumi öntödék fejlesztésére a saját igények kielégítésére, újak építésére a kiemelt kormányprogramokban szereplő feladatok teljesítésének érdekében. Így létesült a Rába új acélöntödéje Győrött, az olajipar acélöntödéje Orosházán, nyomásos alumínium öntöde épült Ajkán. Rekonstruálták a Csepeli Vas- és Acélöntödét, a Soroksári Vasöntödét. A lakásépítési programhoz kapcsolódva fémszerelvénygyár épült Mosonmagyaróváron és Csornán. Magyarország összes öntvénytermelése 1977-ben mintegy 373 kt-val érte el csúcspontját. Ettől kezdve öntvénygyártásunkat az előállított mennyiség folyamatos csökkenése jellemzi (lásd 1. ábra). A vaskohászatban nőtt a folyamatos acélöntés részaránya, egyre kevésbé volt szükség acélműi kokillákra, alaplapokra. Az öntöttvas radiátorok mellett megjelentek a lemezradiátorok, a műanyag és lemez fürdőkádak folyamatosan szorították ki a vasöntvényből készülteket. A szerszámgépipar tömegében kevesebb, de korszerűbb vasöntvényeket igényelt, a műszeripar pedig erőteljesen fejlődő alumínium öntvény-felhasználónak bizonyult. 18

19 A piaci követelmények változása az öntvénygyártás szerkezetében is változásokat hozott: a Rába például csak gömbgrafitos vasöntvények felhasználásával előállított hátsó hidakat tudott értékesíteni, így az acélöntödét 1987-ben gömbgrafitos vasöntödére alakította át. A politikai rendszerváltozás következménye többek között a KGST felbomlása volt, ami együtt járt a keleti piacok teljes összeomlásával. A szerszámgépipar nem tudta a nyugati piacokon azt produkálni, amit a keletieken korábban tudott. Az öntvénygyártás így miután mind Nyugatra, mind Keletre irányuló közvetlen exportja jelentéktelen volt súlyos válságba került. Amíg 1988-ban a magyar öntödék 202 kt vasöntvényt, közel 34 kt acélöntvényt, 15 kt alumíniumöntvényt, 9,6 kt nehézfém öntvényt gyártottak, addig 1994-ben a termelés az évinek csupán 23,5%-a volt. A vas- és acélöntödék közül több ezt nem élte túl, a felszámolást nem kerülhették el. Néhány kapacitásának jelentős csökkentésére kényszerült. (1.2. ábra) Az öntödék magánosítása erre az időszakra tehető. Az öntödék többsége magyar tulajdonban maradt, mivel akkori műszaki színvonaluk, a piacok látványos elvesztése nem vonzotta a befektetőket. A nagyobb és viszonylag korszerű nyomásos alumínium öntödék esetében viszont a fordítottja zajlott le: a jelentősebbek többségi külföldi tulajdonúvá váltak, amit a képzett és olcsó munkaerő mellett az alumíniumöntvények iránt folyamatosan növekvő európai kereslet is indokolt. A magyar öntvénytermelés ( ) kt Öntvények összesen Vasöntvények Acélöntvények Alumíniumöntvények Nehézfém öntvények 1.2. ábra Megnőtt az öntödék közvetlen exportja, sőt a biztos igénynövekedés több külföldi befektetőt arra ösztönzött, hogy zöldmezős beruházásban új öntödét építsenek. A magyar öntvénygyártó társaságok (mintegy 175 társaság) számszerinti döntő többsége (88-89%-a) ma magyar magántulajdonban van, persze a legnagyobb 6-8 társaság ma is külföldi tulajdonú, multinacionális cég. A külföldi és a hazai tulajdonban lévő öntödéknek egyaránt köszönhetően az alumíniumöntvény-gyártás dinamikusan emelkedik. Ha egy ország öntőiparának fejlettségét 19

20 az előállított vas/alumínium öntvény mennyiségi arányával jellemezzük, akkor 2003-ban az Európai Unióban az első helyre kerültünk (jelenleg Ausztria megelőz bennünket). Alumíniumöntvényekre ma szinte korlátlan az igény. A magyar öntészet termelését 1994-hez képest 12 év alatt éves szinten mintegy 176%-al növelte, 2000-hez képest is mintegy 139%-al. Megítélés kérdése, hogy ez sok vagy kevés. Ez a növekedés akkor következett be, amikor nemcsak a magyar, hanem az európai gazdaság is nehézségekkel küzd, sőt világjelenség a gazdasági növekedés lassulása, illetve a recesszió. 20

ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN

ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN BUDAPEST 2010. JÚNIUS Bevezető Baromfitartás BAT útmutató Ez az Útmutató a Környezetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe ÖSSZEFOGLALÓ A kovácsüzemek és öntödék BREF (elérhető legjobb technika referencia dokumentum) a 96/61/EK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdése szerint végzett információcserét tükrözi. Az összefoglalót

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Fém megmunkálás. Alapanyag. Térfogat- és lemezalakítások. Porkohászat. Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés. fémporok feldolgozása

Fém megmunkálás. Alapanyag. Térfogat- és lemezalakítások. Porkohászat. Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés. fémporok feldolgozása Fém megmunkálás Alapanyag Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés Térfogat- és lemezalakítások pl. kovácsolás, hidegfolyatás, mélyhúzás Porkohászat fémporok feldolgozása Példa: öntészet (1)

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Foglalkozási napló. Járműipari fémalkatrész-gyártó 11. évfolyam

Foglalkozási napló. Járműipari fémalkatrész-gyártó 11. évfolyam Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Járműipari fémalkatrész-gyártó 11. évfolyam (OKJ száma: 34 521 0) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

A környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása a fémiparban

A környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása a fémiparban A környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása a fémiparban Farkas Hilda PhD ügyvezető igazgató Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Ipari tevékenységek szabályozása Létesítés Üzemeltetés Haváriák

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret. Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet

Mérnöki anyagismeret. Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet Mérnöki anyagismeret Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet A fémkohászat főbb folyamatai Bányászat Érc előkészítés Nyers fém kinyerése A nyers fém finomítása

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Vállalati hulladékgazdálkodás fogalma A vállalati hulladékgazdálkodás a vállalat tevékenysége során keletkező

Részletesebben

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október TisztaShow SZAKMAI NAP Budapest, 2016. október 21-22. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon Barta Géza Róbert ügyvezető Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. Csak egy módon indulhatunk

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése

Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése Tájékoztató workshop Sárosi Eszter, Héjja Eszter Budapest, 2011. szeptember 27. Tartalom 1. A koncepció 2. Kritériumok 3. Alkalmazási kérdések

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM 122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése 2014.11.12. 1 Legyen? 2 3 Szempontok 4 Szempontok 5 Szempontok 6 Szempontok 7 Szempontok 8 Biztonságos? 9 Kellően biztonságos az autónk? Fék Kézifék

Részletesebben

BERALMAR TECNOLOGIC S.A.

BERALMAR TECNOLOGIC S.A. BERALMAR TECNOLOGIC S.A. A PETROL-KOKSZ HASZNÁLTÁNAK ELTERJEDÉSE FŐ ÜZEMANYAGKÉNT KÖZÉP-EURÓPÁBAN ÉS A BALKÁN TÉRSÉGBEN Balatonvilágos, 2013. október 10. A VÁLLALAT A BERALMAR berendezéseket tervez, gyárt

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Karbantartás Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon Október 2014. október 15. Készítette: Kemény Béla Gestamp Hungária Kft

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)

INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) Az adatszolgáltató megnevezése:....

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

MAKMÖT303B ÖNTÉSZET ALAPJAI ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR

MAKMÖT303B ÖNTÉSZET ALAPJAI ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ÖNTÉSZET ALAPJAI ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR METALLURGIAI ÉS ÖNTÉSZETI INTÉZET Miskolc, 2013. 1. Tantárgyleírás A tantárgy/kurzus

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulokhoz tartozó témaköröket tartalmazzák

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulokhoz tartozó témaköröket tartalmazzák A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulokhoz tartozó témaköröket tartalmazzák Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi

Részletesebben

Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában

Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában !" #$%&'(! )'*+, Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában TERVEZE T Tégla és Cserépipari Környezetvédelmi Társulás a Környezetvédelmi Alap Célelirányzat támogatásával és a Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Hulladékmenedzsment a fémiparban Chrenkóné Sárközi Erika Hulladékgazdálkodási szakértő, iroda vezető ENCOTECH Kft. A hulladékgazdálkodásban érintettek köre: mindenki A vállalati hulladékmenedzsment feladata:

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány

Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Dr. Tóthné dr. Szita Klára Miskolci Egyetem regszita@gold.uni-miskolc.hu Főbb témakörök Az elemzés célja Miért a hűtőgép? Az Electrolux környezeti

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban 2016. február 04. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar súlya -

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Cégünk, a Palota Környezetvédelmi Kft. (ill. veszélyeshulladékok kezelése tekintetében jogelôdjének számító céget

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben