Fehérje és enzimológia
|
|
- Mariska Kissné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ORVOSI BIOKÉMIA, MOLEKULÁRIS ÉS SEJTBIOLÓGIA SZIGORLATI ANYAGA (Orvosi Biokémia I, II, III) Gyakorlatok 1. Aminosavak elektrometriás titrálásának elve. Titrálási görbék, pk és izoelektromos pont meghatározás. 2. Gélzűrés, papír- és vékonyréteg kromatográfia. 3. A gélelektroforézis elve. Szérumfehérjék szétválasztása gélelektroforézissel és blottolásuk nitrocellulózra. 4. Fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása, mennyiségi meghatározásuk. 5. Enzimkinetikai mérések és gátolhatóság vizsgálata ureáz enzimen. 6. A pgl3 basic vektor restrikciós emésztése és gélelektroforézise. 7. Enzimkinetikai vizsgálatok komputer szimulációval: a steady-state feltételeinek ellenőrzése, az enzimre jellemző kinetikai állandók becslése és statisztikai eloszlásuk meghatározása. 8. A szukcinát dehidrogenáz gátlása malonsavval. 9. A mitokondriális oxidáció vizsgálata: ábrázolja az oxigén-fogyást intakt mitokondriumokban a következő anyagok hozzáadása során: glutamát/malát ADP atraktilozid DNP oligomicin CN -. Magyarázza meg a megfigyeléseket! 10. A mitokondriális oxidáció vizsgálata: oxigén-fogyás mérése intakt mitokondriumokban, P/O hányados definíciója és kísérleti meghatározása 11. Piruvátkináz izoenzimek vizsgálata. 12. Tápanyagok emésztése; lipáz, tripszin, kimotripszin aktivitás vizsgálatok. 13. Triglicerid és koleszterin meghatározás lipoproteinekben. 14. Biotranszformáció. Mikroszomális drogmetabolizmus vizsgálat. 15. A vércukorszint meghatározása. Orális glukóz tolerancia vizsgálat. 16. Glikozilált hemoglobin meghatározása. 17. Bioinformatika (számítógépes adatbázisok alkalmazása a molekuláris diagnosztikában) 18. Tripszin tisztítása affinitáskromatográfiával. 19. Na +, K + ATPáz vizsgálata. 20. Béta-galaktozidáz indukciója és gátlása. 21. A véralvadás egyes lépéseinek vizsgálata: protrombin idő, aktivált parciális tromboplasztin idő. 22. A véralvadás egyes lépéseinek vizsgálata: trombin-antitrombin reakció, fibrin polimerizáció és stabilizáció. 23. A tejsavdehidrogenáz izoenzimeinek vizsgálata. 24. Transzaminázok és kreatin kináz aktivitás-meghatározása szérumból. Fehérje és enzimológia 1. Standard aminosavak általános kémiai jellemzése, csoportosításuk. 2. Aminosavak disszociációja, pk értékei, izoelektromos pontjuk. 3. Peptidkötés, a kötés konfigurációja. Peptidek elnevezése. 4. A fehérjék primer és szekunder szerkezete. A szekunder szerkezetet rögzítő kötések. 5. A globuláris fehérjék tercier szerkezete. A harmadlagos szerkezet kialakulásának termodinamikai értelmezése, a szerkezetet stabilizáló kötések. 1
2 6. Kollagén és elasztin szerkezete. A kollagén bioszintézise. 7. A globuláris proteinek általános jellemzése. 8. Fehérjék denaturációja. 9. A fehérjék natív szerkezete kialakulásának sorrendje. 10. Ribonukleáz denaturálása és renaturálása. 11. Myoglobin szerkezete és funkciója. A hem prosztetikus csoport a myoglobinban. CO és O2 kötés. 12. A fehérjék negyedleges szerkezete, kötések. A hemoglobin szerkezete és funkciója. A sarlósejtes anémia (HbS) molekulaszerkezeti sajátságai. 13. A hemoglobin O2 telítése. Kooperativitás, allosztéria, a 2,3-biszfoszfoglicerát szerepe. Fötális hemoglobin (HbF). 14. A hemoglobin O2 telítése a ph függvényében. (Bohr-effektus). 15. Az enzimek általános tulajdonságai. Reakciósebesség és mérése, enzimaktivitás egységek. Az enzimek hatása a reakció egyensúlyára és az aktivációs energiára. A hőmérséklet és a ph hatása az enzimaktivitásra. 16. Az enzim aktív centruma. A szubsztrátkötő és a katalitikus hely. Az enzimreakciók specificitása. (Pl.: szerin proteázok). 17. A koenzimek szerepe az enzimaktivitásban. 18. Multienzim komplexek, multifunkcionális komplexek, izoenzimek. Az izoenzimek klinikai jelentősége. 19. A Michaelis-Menten kinetika. Reciprok ábrázolás levezetése, jelentősége. 20. Az enzimek allosztérikus szabályozása. A foszfofruktokináz szabályozása. 21. Az enzimaktivitás szabályozása, kompartmentalizáció, a génexpresszió szabályozás, proteolítikus aktiválás (Példák). 22. Az enzimaktivitás szabályozása, reverzibilis kovalens módosítás. 23. A szerin proteázok működési mechanizmusa. 24. A metabolikus utak szabályozásának alapelvei. A sebesség-meghatározó lépés megtalálása, termodinamikája. 25. Membrántranszporterek kinetikai tulajdonságai. Bioenergetika 1. Magas csoportátviteli potenciálú vegyületek. A kapcsolt reakciók elve, jelentősége. 2. Az ATP központi szerepe a sejtek energia-háztartásában. 3. A glikolízis energiakonzerváló reakciói. Szubsztrát- szintű foszforiláció. 4. A piruvát dehidrogenáz komplex szerkezete és működése. 5. A citrátkör enzimei és lokalizációjuk. 6. A citrátkör energiamérlege, szabályozása. 7. A mitokondriális elektrontranszportlánc szerepe, működése, lokalizációja. 8. Az elektrontranszportlánc komponensei, gátlószerei, funkcionális komplexei. 9. A citokrómok szerkezete, működése, gátlószerei. 10. A P/O hányados, szétkapcsolás. 11. Az elektrontranszportlánc protonpumpái, szerepük. 12. A mitokondriális ATP-áz szerkezete, működése. 13. Az oxidatív foszforiláció mechanizmusa. 14. A mitokondrium külső és belső membránjának permeabilitása. Mitokondriális anionszubsztrát-transzlokátorok. A mitokondriális kalcium transzport. 15. A reduktív-ekvivalensek mitokondriális exportja és importja. 16. A glukóz széndioxiddá és vízzé történő eloxidálásának energetikai mérlege. 2
3 17. Az adenilát-kináz, ATP-kreatin-foszfotranszferáz és anorganikus pirofoszfatáz bioenergetikai jelentősége. Szénhidrát anyagcsere 1. A glikolízis reakciói. 2. A glikolízis energiamérlege és szabályozása. 3. A glikolízis biológiai jelentősége. A Pasteur effektus és mechanizmusa. 4. A táplálkozás szempontjából fontos mono-, di- és poliszacharidok, emésztésük és felszívódásuk. 5. A fruktóz metabolizmusa. Esszenciális fruktózuria. Örökletes fruktóz intolerancia, magyarázza meg a hipoglikémia kialakulását 6. A galaktóz metabolizmusa, galaktozémia, laktóz szintézis. 7. A pentózfoszfát cikluson kívüli NADPH keletkezési lehetőségek a sejtben. 8. A glikogén szintézis. A glikogén biológiai szerepe. 9. A glikogenolízis. Glikogén tárolási betegségek. 10. A glikogén anyagcsere szabályozása. 11. A glukoneogenézis reakciói. 12. A glukoneogenézis szabályozása. 13. A glikolízis és a glukoneogenézis koordinált szabályozása. 14. A szénhidrát anyagcsere szabályozása a májban. 15. A szénhidrát anyagcsere szabályozása az izomszövetben. 16. A Cori-ciklus. 17. A vércukorszint szabályozása. 18. Heteropoliszacharidok főbb típusai, előfordulásuk a szervezetben. 19. Miért vezet a piruvát dehidrogenáz hiánya tejsavas acidózishoz? Mire utal, ha a tejsav mellett egyéb, a normál vizeletben nem kimutatható szerves savak nagyfokú ürítése is észlelhető? 20. Milyen anyagcsere-folyamatokban játszik szerepet a piruvát karboxiláz enzim? A piruvát karboxiláz deficiencia hogyan vezet agyi károsodáshoz és hiperammonémiához? 21. Hogyan és miért változik az izmokból elfolyó vénás vér laktát koncentrációja izommunka hatására egészséges és McArdle betegségben szenvedő emberben? 22. Glukóz transzporterek a sejtek membránjában 23. A glukagon által szabályozott metabolikus enzimek az egyes szervekben 24. Inzulin elválasztás mechanizmusa a hasnyálmirigyben 25. Inzulin receptor működése, hatásai Lipidanyagcsere 1. A lipidek emésztése és felszívódása. 2. A lipidek transzportjának általános törvényszerűségei. A lipoproteinek fajtái, funkciói. 3. A kilomikron összetétele, szerepe. A lipoprotein lipáz. 4. A VLDL összetétele és szerepe. 5. Az LDL és HDL összetétele, szerepük a koleszterin transzportban. 6. A neutrális zsírok raktározása és mobilizációja. 7. A zsírsavak mitokondriális transzportja. 8. A telitett zsírsavak béta-oxidációja. 9. A telítetlen és a páratlan szénatom számú zsírsavak béta oxidációja. 3
4 10. A zsírsav szintézis mechanizmusa. 11. A zsírsav szintézis szabályozása. 12. A telítetlen zsírsavak szintézise. 13. Az esszenciális zsírsavak arachidonsav szintézis. Esszenciális zsírsavak, 20-, 22- szénatomos, többszörösen telítetlen zsírsavak szintézise. 14. A ketontestek szintézise és sorsa a szervezetben. A ketontestképzés fiziológiai szerepe. 15. Koleszterin homeosztázis (felvétel, szintézis, eltávolítás mennyiségi jellemzői). Koleszterin biológiai szerepe (membránok szerkezete, speciális biológiai funkcióval rendelkező származékok). Koleszterin szintézis előanyagai, a folyamatra jellemző reakciótípusok, energiaigénye. A koleszterin észterek keletkezése a sejten belül. A HMG-CoA reduktáz szabályozása (alloszterikus, génexpresszió, enzim féléletideje). 16. Koleszterin felszívódása a bélben. A táplálék eredetű koleszterin útja a májba (kilomikron átalakulásai). A májban szintetizálódó koleszterin szállítása az extrahepatikus szövetekbe. LDL keletkezése. LDL receptorok működése. Koleszterin felvétel szabályozása a SREBP rendszeren keresztül. HDL keletkezése. HDL feltöltése koleszterinnel (ABCA1, Apo-A1, LCAT szerepe). 17. A HDL-koleszterin sorsa (CETP útján történő kicserélődés trigliceridekre, scavenger receptor B1 és májlipáz szerepe a HDL átalakulásaiban). Epesavak szintézise a májban (reakciótípusok, koszubsztrátok), kiválasztása és átalakulása a bélcsatornában. Elsődleges, másodlagos epesavak, enterohepatikus körforgás. Metabolit receptorok (LXR, FXR) szerepe a HDL és az epesavak metabolizmusában. 18. A zsírszövet szerepe a szénhidrát és lipid anyagcserében. 19. Mineralokortikoidok szintézise. Reakciók, NADPH források (pentóz-foszfát út és egyéb reakciók), szabályozás, aldoszteron hatásai. Prereceptor specificitás. 20. Kortizol szintézis koleszterinből, a szintézis szabályozása. Kortizol hatások molekuláris háttere. 21. Androgén hormonok szintézise, a szintézis szabályozása, 5-alfa-reduktáz deficiencia. 22. A petefészek ciklikus hormontermelése. A placenta hormontermelése, és szerepe a szteroid hormonok aktivációjában/inaktivációjában 23. Kongenitális adrenális hiperpláziák: Vázolja fel a mellékvesekéregben zajló szteroidhormonszintézis útvonalait és magyarázza el a főbb tüneteket. 24. Arachidonsav metabolizmusa: Ciklooxigenáz út. Ciklooxigenáz izoenzimek, prosztaglandinok és tromboxán A2 szövetspecifikus keletkezése, főbb biológiai hatásaik, orvosi alkalmazások 25. Arachidonsav metabolizmusa: Lipoxigenáz út. LTB4 és a ciszteinil-leukotriének, főbb hatásaik, orvosi alkalmazások. Gyulladásgátló lipid mediátorok 26. Az epesavak anyagcseréje. 27. A foszfatidsav származékok bioszintézise. 28. A triglicerid és foszfolipid szintézis koordinált szabályozása a májsejtben. 29. A szfingozin származékok szintézise. A ceramid-szfingozin-szfingozin-1-foszfát rendszer. 30. A karnitin funkciója. Hogyan jöhet létre és milyen következményekkel jár emberben karnitin-hiányos állapot? 31. A lipoprotein lipáz szintézise, lokalizációja és működése izom-, zsír- és emlőszövetben. Kilomikronémia. 32. A vörösvérsejt, izomszövet és vese intermedier anyagcseréje. 4
5 33. A zsír és agyszövet intermedier anyagcseréje. 34. A reszorpciós (étkezés utáni) állapot biokémiája a.) Szervek közötti kommunikáció. 35. A reszorpciós (étkezés utáni) állapot biokémiája b.) Anyagcserereguláció a májsejtben. 36. Az éhezés biokémiája a.) Szervek közötti kommunikáció. 37. Az éhezés biokémiája. b.) Anyagcserereguláció a májsejtben. 38. A glukóz 6-foszfát lehetséges metabolikus útjai, szabályozásuk. 39. A zsírsav-koenzim-a lehetséges metabolikus útjai, szabályozásuk. 40. Az adrenalin hatása az intermedier anyagcserére. 41. Az inzulin szerepe az intermedier anyagcserében. 42. A diabétesz (cukorbetegség) biokémiája. 43. Metabolikus utak integrációja izommunka során. A máj és a működő vázizom kölcsönhatásai. Aminosav és nukleotid anyagcsere 1. A fehérjék emésztése a tápcsatornában. 2. A szöveti proteázok működése, szerepe, transzaminálás mechanizmusa. A piridoxálfoszfát szerepe az aminosav anyagcserében. 3. Dezaminálási mechanizmusok. Közvetett dezaminálás, a glutaminsav dehidrogenáz szerepe. 4. Karbamilfoszfát szintézis a mitokondriumokban. 5. Ammónia elimináció az urea ciklusban. 6. Az ornitin ciklustól független ammónia elimináció lehetőségei. 7. A glutamin szintáz, glutamináz és glutamát dehidrogenáz szerepe az ammónia keletkezésében és eliminációjában. 8. Nem esszenciális aminosavak szintézise. Aminosavak egymásba alakulása. 9. Az aminosav lebontás általános törvényszerűségei az emlős szervezetben, glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. 10. Milyen citrát kör intermedierek és hogyan képződhetnek aminosavakból? 11. Az aromás aminosavak lebontásának általános törvényszerűségei, a triptofán és fenilalanin lebontása. 12. Metionin lebontása, hiperhomociszteinémia molekuláris háttere és következményei. 13. A metionin szerepe a metilálási reakciókban. 14. A kéntartalmú aminosavak lebontása, az aktív szulfát szerepe. 15. A hem bioszintézise és ennek szabályozása. 16. A hemoglobin lebontása, "direkt és indirekt bilirubin". 17. A purin nukleotidok szintézise és ennek regulációja. Hiperurikémia. 18. A tetrahidrofolsav szerepe az aminosavak és a nukleotidok szintézisében. Milyen terápiás lehetőségeket biztosít ez a funkció? 19. Karbamil foszfát szintézis a citoplazmában. 20. A pirimidin nukleotidok szintézise. 21. A dezoxiribonukleotid szintézis mechanizmusa, regulációja. 22. A purin nukleotidok "mentő" (salvage) reakciói. Milyen kóros elváltozásokat okoz ezen funkció hiánya? 23. A purin nukleotidok lebontása. 24. A pirimidin nukleotidok lebontása. 5
6 25. Milyen anyagcsere-folyamatokban van a nukleotidoknak kitüntetett szerepe? 26. Hiperammonémiák okai és következményei. 27. A B12 szerepe a metabolizmusban. A B12-hiány patobiokémiája. 28. Az akut májelégtelenség patobiokémiája. 29. A máj legfontosabb biokémiai funkciói. A krónikus májbetegségben előforduló funkciókiesések patobiokémiája. Molekuláris biológia 1. A DNS primer szerkezet meghatározásának elvi alapjai. 2. A DNS másodlagos szerkezete. 3. A genetikai kód tulajdonságai. 4. A szemikonzervatív replikáció bizonyítása. 5. Prokarióta DNS-függő DNS polimerázok és szerepük. 6. Prokarióta DNS polimerázok exonukleáz aktivitásának szerepe a replikáció pontosságának ellenőrzésében. 7. Az Okazaki-fragmentek és a ligáz szerepe a DNS replikációban. 8. A prokarióta replikon szerkezete, a DNS replikáció modellje. 9. A pro- és eukariota DNS replikáció összehasonlítása. 10. A DNS mutáció típusai. Kémiai mutagének. Ames teszt. A DNS hibajavító mechanizmusok fajtái. A hibajavítás integrálása a sejtciklusba. 11. A restrikció jelensége, restrikciós endonukleázok működése, jelentősége, metilázok. 12. Az eukariota DNS szerveződése, centromer és telomer szekvenciák jelentősége. 13. Eukariota DNS-től függő DNS polimerázok. 14. Prokarióta DNS-től függő RNS polimeráz. A szigma faktor szerepe a prokarióta transzkripció regulációjában. 15. A prokarióta transzkripciós egység szerkezete. A prokarióta mrns bioszintézise. 16. Az eukariota mrns bioszintézise, utólagos érése. 17. A transzkripciós faktorok csoportosítása. A génregulációs fehérjék DNS-hez való kötődésének szerkezeti alapjai. 18. Az eukariota mrns transzkripciót befolyásoló tényezők. 19. Eukariota és prokarióta trns, rrns szintézise, érési folyamata a szintézis enzimei, a riboszóma szerkezete. 20. Az aminosav aktiválás és jelentősége a fehérjeszintézis pontosságában. 21. Pro- és eukariota fehérjeszintézis iniciácójának összehasonlítása. 22. A fehérjeszintézis elongációs lépései, szerepük a fehérjeszintézis pontosságában, sebességében. A fehérjeszintézis terminációja, a nonszensz tripletek. 23. A fehérjék útja az endoplazmatikus retikulumba, Golgi apparátusba, lizoszómákba, szekréciós vezikulákba. 24. A fehérjék útja a magba és a mitokondriális szubkompartmentekbe. 25. A Lac-operon működése, indukciója és a camp szerepe. 26. Az eukaryota génexpresszió szabályozása I Transzkripciós szabályozás, példák. 27. Az eukaryota génexpresszió szabályozása II Poszttranszkripciós szabályozás; alternatív splicing és poliadeniláció, jelentőség. mrns editing, az mrns féléletidő szabályozása. 28. Az eukarióta génexpresszió szabályozása III A transzlációs szintű szabályozás, példák. 29. A mikro RNS-ek és szerepük a génexpresszió szabályozásában 30. A retrovírusok életciklusa, onkogén hatásuk mechanizmusa. 6
7 31. A celluláris onkogének fontosabb csoportjai. 32. Antionkogének, tumor szuppresszor gének. 33. A protoonkogének aktiválódásának lehetséges mechanizmusai. 34. cdns, genomi DNS könyvtár definíciója, lehetséges felhasználása. 35. Ismertessen hármat az alábbi öt, rekombináns DNS kutatásban használt módszer közül: restrikciós térképezés, RFLP, PCR, hibridizáció, in vitro mutagenézis. 36. A DNS klónozása, vektorok. 37. A cisztikus fibrózis diagnosztikája, patogenézise, terápiája molekuláris biológiai eszközökkel. 38. Humán génterápia. Elvi lehetőségek, módszerek, veszélyek. 39. Az eukarióta sejtciklus és szabályozásának biokémiai alapjai. Ciklin dependens kinázok. 40. A retinoblasztóma fehérje szerepe a sejtciklus szabályozásában. 41. Az apoptózis morfológiai jegyei és funkciója. 42. Az apoptózis molekuláris biológiája (p53, Fas-L/Fas, kaszpázok). Sejtbiológia és szervbiokémia 1. A plazmamemrán szerkezete, asszimetriája, mozgása, fluiditása, szerveződése és működése. Sejtmembrán lipidkomponensek és fehérjekomponensek típusai és funkciói. Raftok, kaveolák. 2. Transzport lehetőségek a membránokon át. Transzport proteinek típusai: csatorna fehérjék, transzporterek, aktív pumpa fehérjék. 3. A Na +, K + -ATP-áz működése. Másodlagos aktív transzportok. 4. A sejtmag szerkezete. A maghártya szerkezete, kapcsolata más membránrendszerekkel. Laminok. A magpórus szerkezete, transzportfolyamatai, zsilipező kapun való szállítás: importinok, exportinok. 5. Sejtváz elemek: mikrotubulusok (MT) felépítése és feladatai. A dinamikus instabilitás elve. Mikrotubulus Asszociált Proteinek (MAP). Mikrotubuláris motorfehérjék: dinein, kinezin szerepe. A centriólum szerkezete és szerepe. 6. Sejtváz elemek: intermedier filamentumok típusai, felépítése, feladatai és kapcsolatuk a sejtmembránnal. 7. Sejtváz elemek: mikrofilamentumok szerkezete, polaritása és feladatai. Taposómalom mechanizmus. Miozinok: az aktin motor fehérjéi. Aktin-kötő (asszociált) proteinek és funkcióik. 8. A durva (der) és a sima felszínű endoplazmatikus retikulum (ser) szerkezeti és funkcinális különbségei. A der-ben szintetizált fehérjék sorsa. A fehérjemolekulák szignalizációjának jelentősége, lehetőségei. Chaperonok (hőshock proteinek) szerepe. 9. Vezikuláris transzport: klatrin-burkos, COPI-burkos, COPII-burkos vezikulum transzport. 7
8 10. Golgi-rendszer szerkezete kapcsolata más membránrendszerekkel. Szerepük: transzport, válogatás, transzformáció (átalakítás), membránba csomagolás. 11. A lizoszóma és a peroxiszóma eredete, szerkezete, feladatai. Proteinek transzportja a lizoszómába. Lizoszómális enzimek, lizoszóma asszociált membrán proteinek (LAMP). Peroxiszóma szerkezete, funkciói. 12. A mitokondrium szerkezete, fő funkciói, származása. Mitokondrium membránon keresztül történő fehérje transzport: transzmembrán transzport (TOM és TIM komplex). A mitokondriális DNS származástani jelentősége. 13. A sejtadhéziós receptorok fő típusai, szerepük a leukociták extravazációjában és a trombociták adhéziójában, aggregációjában. 14. Mátrix metalloproteázok: szerkezeti jellemzők, aktivációjuk mechanizmusai, inhibitoraik, az extracelluláris mátrix átépülése. 15. Sebgyógyulás fő fázisai, mechanoreguláció, szöveti fibrózis molekuláris háttere. 16. Az ioncsatornák általános jellemzői. Az ioncsatornák vizsgálatának módszerei: patch-clamp, szekvenciaanalízis, hidropátiás index diagram. A kapuzás molekuláris mechanizmusa. Nyitvatartási valószínűség. Ligand- és feszültségfüggő csatornák kapuzási sémái. A permeáció molekuláris mechanizmusa. A vezetőképesség koncentrációfüggése. Kötőhelyek a pórusban. Kation csatornák szelektivitásának molekuláris alapjai. A K + csatorna térszerkezete. Kapu, centrális üreg, pórushélixek, szelektálófilter. A K + koordinációja a szelektálófilterben, a K + szelekció mechanizmusa. 17. Ioncsatorna családok. Feszültségfüggő K + csatornák: aktiváció, kapuzási töltés, feszültségszenzorok szerkezete, N-típusú inaktiváció, long QT szindróma. ATPszenzitív K + csatornák: alegység-összetétel, befelé rektifikáció, ATP- és ADPfüggő szabályozás, szulfonilureák és K+ csatornanyitók, inzulinszekréció. Feszültségfüggő Cl- csatornák: negyedleges szerkezet, kapuzás, Clc-1 szerepe a vázizomsejtekben, miotónia. CFTR Cl- csatorna: szerkezet, foszforilációs szabályozás, ATP-függő kapuzási ciklus, cisztikus fibrózis. Nikotinerg Ach receptor: alegységösszetétel, szerkezet, deszenzitizáció, miaszténia. 18. A szerotonin szintézise, metabolizmusa és transzporterei a szerotoninerg axon terminálisban. 19. A glutamát felszabadulása, visszavétele, metabolizmusa a glutamáterg neuronokban. Glutamát receptorok. 20. Az acetilkolin szintézise, raktározása, felszabadulása és elbontása a kolinerg végkészülékben. 21. A noradrenalin/adrenalin és a dopamin szintézise, raktározása, felszabadulása és elbontása az adrenerg végkészülékben és a mellékvesében. 22. Az exocitózis biokémiája. 23. Az adrenalin és noradrenalin receptorai és ezek működése a különböző szövetekben. 24. A camp szintézise és lebontása. A camp-n keresztül ható hormonok és neurotranszmitterek. 25. A NO keletkezése, szabályozó szerepe a különböző szövetek működésében. cgmp-függő szignáltranszdukció. 26. Protein kinázok. Szerkezetük, működésük és szerepük. 27. Az intracelluláris Ca 2+ -szint szabályozása és szerepe az enzimműködés regulációjában. 28. Kalcium transzportok a sejtben. 29. A G-fehérjék és szerepük a szignáltranszdukcióban. 8
9 30. Foszfatidil inozitol metabolizmus és hormon receptorok kapcsolata. 31. A foszfolipáz C szerepe a szignál transzdukcióban. 32. Szteroid hormonok hatásmódja. 33. A pajzsmirigyhormonok hatásmódja 34. A PPAR rendszer szerepe a metabolikus szabályozásban 35. A glukóz és zsírsavak szerepe a jelátvitelben 36. A hipoxia jelátvitele, metabolikus következményei 37. Növekedési faktorok és receptoraik. Receptor tirozin kinázokról és receptor szerin/treonin kinázokról kiinduló jelátviteli utak. Biológiai hatások: proliferáció, differenciáció, túlélés, angiogenezis, metasztázis képzés. 38. Citokinek. JAK-STAT jelátviteli útvonal. A nukleáris faktor B (NF B) és jelpályájának zavarai. Integrin jelátvitel. 39. Az inzulin szignál transzdukciója és ennek patológiás vonatkozásai 40. A hemosztázis fogalma és jelentősége. 41. A fibrinogén szerkezete, funkcióváltozásai a véralvadás-fibrinolízis kapcsán. 42. A trombin és keletkezése; szerkezet, funkciók. 43. A trombin inaktiválása; a heparin szerepe. 44. A gamma-karboxiglutaminsav keletkezése, jelentősége; K-vitamin. 45. A véralvadási kaszkád felépítése és jelentősége (elvi alapok). 46. Fibrinolízis; a plazmin aktivitásának szabályozása. 47. A vérlemezkék szerepe a véralvadásban. 48. Az endotélium szerepe a véralvadási-fibrinolítikus rendszerben. 49. Veleszületett és szerzett thrombophiliák. 50. Atherothrombosis és atherosclerosis pathobiokémiája. Nyíróerők érzékelése az endotélsejtekben. Mintázat-felismerő receptorok (TLR, scavenger receptorok) funkciója. Piroptózis. 51. A koleszterin szerepe az atheroscleroticus plakk kialakulásában. LDL oxidáció és scavenger receptorok. Koleszterin homeosztázisához kapcsolódó rizikótényezők atherosclerosisban (diabetes, hypertrigliceridemia). Farmakológiai beavatkozások molekuláris célpontjai (HMG-KoA reduktáz, NPC1L1, CETP). 52. Biotranszformáció: az első és második fázis reakciói, jelentőségük, klinikai vonatkozásaik. 53. Biotranszformáció: A citokróm P450 izoenzimrendszer reakciói és szerepe. 54. Biotranszformáció: A xenobiotikumok és endogén szubsztrátok konjugációja. 9
Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenKÖVETELMÉNYRENDSZER. Oktatási szervezeti egység megnevezése:
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy neve: Orvosi Biokémia, Molekuláris és Sejtbiológia III. Oktatási szervezeti egység megnevezése: Orvosi Biokémiai Intézet Tantárgy
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenBIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenSejt szintű szabályozás
Szabályozás Sejt szintű szabályozás Kompartmentalizáció: egyes enzimreakciók külön rekeszekbe különülnek, eukariótákra jellemző, a kompartmentbe bejutást irányító transzporterek közvetve szabályozzák az
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenSzénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet
Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenElődi Pál. Biokémia. Negyedik kiadás
Elődi Pál Biokémia Negyedik kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 Tartalom Bevezetés 21 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 23 Mi jellemző az élőre? (23) Biogén elemek (25) Biomolekulák
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus
Biokémia és molekuláris biológia IB (13) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek a vizsgára
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenÚj szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenKlinikai kémia. Laboratóriumi diagnosztika. Szerkesztette: Szarka András. Írta: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem
Klinikai kémia Laboratóriumi diagnosztika Szerkesztette: Szarka András Írta: Szarka András (1-8, 11-15. fejezet) Keszler Gergely (9, 10. fejezet) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenA zsírok. 2013. április 17.
A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenDr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.
Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris
RészletesebbenAgrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások látogatását nem ellenőrizzük, de mindenki számára ajánlott! Az
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenBIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Biokémia (SMKKB4011XN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Biotechnológus MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások való részvétel ajánlott! Az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak
RészletesebbenÉlettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2447-06 Kémiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Új kollégája a mai napon átveszi Öntől a fehérje ELFO vizsgálatokat. Magyarázza el kollégájának a vizsgálathoz szükséges tudnivalókat! Magyarázatában térjen ki a következőkre: - a szérum fehérje
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenAz enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403)
Biokémia és molekuláris biológia IIB (18) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403) (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek
RészletesebbenALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE
ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE A glukóz piruváttá (illetve laktáttá) történő átalakulása során (glikolízis), illetve a glukóz reszintézisben (glukoneogenezis)
RészletesebbenDNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál
DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív
RészletesebbenBiokémia, molekuláris és sejtbiológia
Biokémia, molekuláris és sejtbiológia EGYETEMI JEGYZET Szerkesztette: BÁNHEGYI GÁBOR és SIPEKI SZABOLCS Második, bõvített kiadás A könyv szerzõi Dr. Bánhegyi Gábor Dr. Buday László Dr. Csala Miklós Dr.
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenSZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS
SZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS A koleszterin, a koleszterin észterek, triacilglicerolok vízben oldhatatlan vegyületek. E lipidek a májból történő szintézist, és/vagy táplálék abszorpciót
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenBIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK
BIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK A biokémia fogalma, tárgya Bioenergetika - Az élő szervezet termodinamikai szempontból nyílt rendszer nyílt rendszer fogalma kémiai/valódi egyensúly és steady state egyensúly
RészletesebbenAJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:
A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS
ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
Részletesebben