Klucsik Gábor. Forgatókönyv. készítés elektronikus. tananyagfejlesztéshez

Átírás

1 Klucsik Gábor Forgatókönyv készítés elektronikus tananyagfejlesztéshez

2 Bevezető A mai világban minden tudományágban komoly szerepet tölt be az Internet, természetesen az oktatásnak is követnie kell a technika fejlődését. Az Internet a hallgatóknak egy áttekinthető, szemléletes tananyagot képes adni. Természetesen nehézségek is vannak, amennyiben biztosítani szeretnénk, hogy egy intézmény összes tanszékének a fejlesztése egységes arculatban legyen elérhető, ez pedig elengedhetetlen. Az elektronikus tananyag legnagyobb előnye, hogy lehetőséget biztosít animációk, videofilmek használatára. Az animációk lehetnek interaktívak is, így kiválthatnak egy példatárat. Pl. Mechanikából készült egy interaktív animáció az erőhatások szemléltetésére. Az animáció megjelenít két erőt szemléltető nyilat, az erők nagysága és helyzete alapján pedig megrajzolásra kerül a nyíró nyomatéki ábra. Az erők helyzete és nagysága az egérrel állítható, ha valamelyikben változás történik, akkor az ábra újrarajzolásra került. Egy ilyen animáció használatával sokkal élvezetesebben tudják a hallgatók elsajátítani az ismeretet, segítik az animációk egy folyamat megértését. Az animációk önmagukban nem helyezhetők fel az Internetre, készíteni kell egy honlapot. Régen ez eléggé nehéz volt, komoly szaktudás kellett hozzá, mára viszont több elektronikus keretrendszer is elérhető. Az egyik legnépszerűbb, ingyenes keretrendszer, amelyet kifejezetten az oktatáshoz fejlesztettek ki, a Moodle. A Moodle lehetőséget biztosít elektronikus tananyag megjelenítésére heti lebontásban, amelyekbe animáció, videofilm is beilleszthető. Az egyes tanulmányi hetekhez feladat és teszt is kiírható, így a hallgatók Interneten keresztül adhatják be a feladataikat, írhatják a teszteket. Az oktató pedig egy kattintással lekérdezheti a hallgatók pontszámát. A tananyag és a fogalomtár között automatikus kapcsolat jön létre, azaz ha a tananyagban levő egyik szó szerepel a fogalomtárban, akkor arra kattintva előjön a fogalomtárban megadott meghatározás. Ez az írás az animáció készítést megelőző forgatókönyv készítést ismerteti. 1. Az animációkra vonatkozó követelmények A Dunaújvárosi Főiskola elektronikus tananyag fejlesztési programjaiban készülő animációk egységes arculatának biztosításának érdekében be kell tartani néhány előírást. Ezek az előírások biztosítják, hogy a különböző időpontban, különböző témában készülő animációk egy rendszerbe kerülhessenek. Az előírásokat fontos az animáció tervezőjének is ismerni, nem csak a kivitelezőnek. Az animációk mérete a következő lehet: 550 x 400 pixel 800 x 600 pixel Fájlméretre vonatkozó korlátozás: A tananyagba beillesztett animációk lejátszható (SWF) állományainak mérete nem haladhatja meg a 2500 Kilobájtot. A korlátozás célja, hogy a tananyag mérete, és ezen keresztül a böngészés időtartama kezelhető szinten maradjon. Egyéb korlátozások: Nem lehetséges az animációkhoz kapcsolódóan kiegészítő adattároló fájlokat alkalmazni, minden az animációval kapcsolatos adatot az alkalmazott formátum -2-

3 részeként kell tárolni. Az animációk nem tartalmazhatnak semmilyen internetes hivatkozást (hyperlinket). Az animációkat két típusba soroljuk: nem interaktív animáció interaktív animáció 1.1 Nem interaktív animáció A nem interaktív animáció a tananyag valamely jól különhatárolható tartalmi egységéhez kapcsolódó tudásanyag elsajátítását kell, hogy segítse animációs rövidfilmként. A bemutatott tartalomtól függően az animáció minimum 2 jelenetben másodperc időtartamban összefoglalja, szemlélteti az adott tudásanyag legjellemzőbb témáit. A rövidfilmnek tartalmaznia kell minden, az érintett problémakör megértéséhez szükséges szöveges magyarázatot, információt, valamint törekednie kell a probléma szempontjából lényeges elemek részletgazdag ábrázolására. Az animáció készítése során nem fogadható el a valóságban lezajló folyamatok végsőkig történő leegyszerűsítése, követelmény a valósághű ábrázolás és az események a szemléltetni kívánt problémakör szempontjából történő részletes bemutatása. Minimum követelmények: Min.: 2 jelenet Min.: 10 másodperc 1.2 Interaktív animáció Az interaktív animáció lényege, hogy az 1.1 pontban leírtakon túl a folyamatba a felhasználót bevonva az interakción keresztül műveltessen. Interaktív animáció esetén elvárás, hogy a folyamat kimenetele felhasználói interakcióktól függően változzon, folyamatos legyen a visszacsatolás és szemléltesse a meghozott döntések eredményét, sarkallva ezzel a felhasználót az ismételt lejátszásra, gyakorlásra, játékra és ezen keresztül a probléma megértésére. A valós folyamatok modellezésekor külső (felhasználó által megadott) paraméterek alapján, különböző paraméterek esetében a különböző lejátszások során különböző konkrét kimeneteket jelenít meg az animáció (azaz különböző képsorozat jelenik meg), természetesen úgy, hogy a kimenet a modellezett folyamattal szakmailag összhangban van. Példa lehet erre egy olyan animáció, amely egy lejtőn leguruló golyót mutat, pl. állítható lejtőszöggel, gördülési ellenállással stb., míg egy olyan animáció, amelynek nincsenek állítható paraméterei (egyetlen paraméter-konfiguráción mutatja be ugyanezt a folyamatot), és az animáció során a felhasználó kizárólag a vezérlésben vesz részt (indítás, megállítás, előre- vagy visszaléptetés), nem tekinthető interaktív animációnak. Szintén nem jelent valódi interaktivitást az animált folyamat megértését segítő szöveges információk felhasználó általi előhívási lehetőségének biztosítása. Minimum követelmények: Az előző pontban megfogalmazottak Min.: 3 interakciós lehetőség. -3-

4 1.3 Nem tekinthető animációnak Nem tekinthető animációnak az alábbiak megvalósítása: Állóképek egymást követő előtűnése, Szöveges információk egymást követő előtűnése Választásos tesztfeladatok Igaz/Hamis Relációanalízis Egyszeres hibakeresés Összehasonlítás Többszörös hibakeresés Sorba rendezés Hiányzó szöveg begépelése Üres helyekre előre megadott szövegek behúzása Párosításos tesztfeladatok Többszörös asszociáció Egyértelmű párosítás Kirakós játék (puzzle) 15-ös játék Vaktérkép 1.4 Az animációk kerete Az egységek arculatot különböző keretek biztosítják. Animációt elhelyezni csak ezekben a keretekben szabad. A keretek színe egységesen meghatározott. Az animációk előtt nyitóképet alkalmazni nem szabad. Az általános jellegű interaktív funkciókat a keretek valósítják meg. Belső, navigációt megvalósító elem csak interaktív animációk esetében alkalmazható. Minden keret a következő funkciókat biztosítja: Névjegy Súgó -4-

5 1.4.1 Nem interaktív animációk kerete A nem interaktív animáció rövidfilm jellegű, azaz a tartalom megjelenítésén kívül interakciót nem igényel. A nem interaktív animációhoz biztosított keret alapfunkciói: lejátszás/leállítás megállítás lejátszott idő kijelzése lejátszási gördítősáv (az aktuális lejátszási megváltoztatására) -5- pont mutatására és

6 A keret az alapfunkciókon túl további többletfunkciók kezelését biztosítja, amelyek a << jel segítségével nyithatóak és zárhatóak. További kiegészítő funkciók: Nagyítás Automatikus ismétlés Jelenetek léptetése Hangerőszabályzás Némítás A nem interaktív animációhoz biztosított keret alapfunkcióinak használata minden animáció esetén kötelező. A kiegészítő funkciók közül minden esetben kötelező a nagyítás és az automatikus ismétlés funkciógombok felhasználása. A hangerőszabályzás, némítás funkciók felhasználása csak abban az esetben kötelező amennyiben az animáció hangot tartalmaz. -6-

7 1.4.2 Interaktív animációk kerete Az interaktív típus elsősorban kezelői beavatkozásra építő animációk lejátszására készül, melyekben a hangsúly a kezelő által elvégzett műveleteken és az azok által kiváltott hatáson van. Ennek megfelelően a navigációs elemek az animációban hozhatók létre és építhetők fel szabad rendben, a keretben előre meghatározott funkciók feleslegesen korlátoznák a szerzők munkáját. Az interaktív típusú animáció esetében az egységes keret által biztosított funkciók: reset, azaz az animáció kezdő állapotba hozása. -7-

8 A keret az alapfunkciókon túl további többletfunkciók kezelését biztosítja, amelyek a << jel segítségével nyithatóak és zárhatóak. A kiegészítő funkciók közül minden esetben kötelező a nagyítás funkciógomb felhasználása. Az animációk megválasztásakor a hangsúlyos funkciót kell figyelembe venni. Az egyes típusoknak lehet további felhasználási lehetősége. Tilos az animációkat úgy alakítani, hogy a keret használatának kikerülése érdekében látszólag interaktív típusúak legyenek, miközben valódi, a jelen dokumentumban definiált interaktív funkciót nem valósítanak meg! 1.5 Képkezelésre vonatkozó korlátozások A tananyagokat színesítő animáció, interakciók készítésekor gyakran előfordul, hogy a Flash belső objektumainak használata helyett az alakzatok külső kép importálásával kerülnek előállításra. Az importált képállományok esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az esetek jelentős részében pixelgrafikus képekről van szó, míg a Flash vektorgrafikus alapon kezeli saját objektumait. A képek importálása lehetséges, de azok az animáció részeként csak saját maximális felbontásuk erejéig jeleníthetőek meg. A felbontás növelésével arányosan a beépített fájlméret is nő, ebből adódóan a képek importálását megelőzően azokat az animáció maximális képméretéhez igazítva kell elkészíteni, majd az importálást követően a Flash segítségével tetszés szerint kicsinyíteni. A pixelgrafikus képek felbontását úgy kell megválasztani, hogy azok a keret nagyítás funkcióját használva sem lehetnek pixelesek. Ez az animációk normál (550x400 px) és a nagyított (800x600 px) méretű változatára egyaránt vonatkozik. Nem elfogadható a bitképek színmélységének az élvezhetőség rovására történő csökkentése (pl. helytakarékossági szempontból 256, 16 szín alkalmazása). Szintén nem elfogadható megoldás különböző szakkönyvekből grafikonok, táblázatok beszkennelése és bitképként való kezelése. Az animálhatóság feltétele, -8-

9 hogy ezek a Flash nyújtotta vektorgrafikus eszközökkel kerüljenek megvalósításra. Nem támogatottak azok az eljárások, amelyek keretében a bitképek a programban vektoros képpé kerülnek átalakításra. Az eljárás eredménye ugyanis fénykép minőségű képek esetén jelentősen lelassítja az animáció lejátszását, így élvezhetetlenné teszi azt. 1.6 Egyenletek alkalmazására vonatkozó korlátozások Az animációkban szereplő olyan bonyolultabb egyenleteknél, amelyek megszerkesztése nem Flash-ben szövegként, hanem általában egyenletszerkesztő programokkal történik, elvárás, hogy minden méretben és minden lehetséges nagyításnál olvashatóak és élvezhető minőségűek legyenek. Esztétikai szempontból és a nagyíthatóság követelménye okán nem elfogadható megoldás az egyenletek 96 dpi (vagy alacsonyabb) felbontású előnézeti képének felhasználása. 1.7 Hangkezelésre vonatkozó korlátozások Az animációk elsődleges célja a tananyag által képviselt tudás részeinek látványos, magyarázó jellegű bemutatása, kiemelése, videoklip vagy a témával kapcsolatos interaktív feladat segítségével. Ebből adódóan az animációkhoz illusztráció jellegű, pedagógiai és módszertani többletértékkel nem rendelkező hangbejátszás nem kapcsolható (pl.: aláfestő zene). -9-

10 2. Példa forgatókönyvek A következő példák kész animációk alapján mutatják be a Flash animáció készítő program lehetőségeit, valamint azt, hogy hogyan kell egy forgatókönyvet elkészíteni, amely alapján elkészíthető az animáció. A forgatókönyvnél figyelembe kell venni az előzőekben ismertetett követelményeket. Ezek közül a legfontosabbak: az animációnak önmagának is értelmezhetőnek kell lenni minden animáción meg kell, hogy jelenjen egy vagy több szöveg arra vonatkozóan, hogy mit kell megfigyelnie az animációt szemlélőnek az animációnak két részből kell állni: az első rész egy bevezető, amely felkelti az érdeklődést, bevezeti a tananyagot a második részbe kerül a tananyag 2.1 Egyszerű szemléltető animáció Animáció címe: Emelés során fellépő erőrendszer Animáció típusa: Nem interaktív animáció Animáció rövid leírása: Egy daru felemel egy tárgyat, az animációnak be kell mutatni az emelés során fellépő erőrendszert. Az animáció 1. része: Egy daru bemutatása a kamera körbejárásával. Az elkészült animáció 1. része

11 Az animáció 2. része: A daru először felemel egy tárgyat, majd visszahelyezi. Közben a köteleken ábrázolni kell a fellépő erőket a következő módon: Az animáció alapján jelenjen meg a következő felirat: Figyelje meg az emelés során fellépő erőrendszert! Abban az esetben, ha nem egy ilyen közismert eszközről van szó, mint egy daru, szükséges egy vagy több fénykép az eszközről. Az elkészült animáció 2. része

12 2.2 Animáció készítés elméleti tananyagból Animáció címe: Eredményes tanítási óra legfontosabb jellemzői Animáció típusa: Nem interaktív animáció Animáció rövid leírása: Az animációnak szemléltetnie kell a tanulási tanítási folyamat 6 legfontosabb jellemzőit. Az animáció környezete legyen pár diák egy tanárral és egy táblával, az animáció jobb oldalán legyen egy grafikon. X tengely: 1 5, egyesével számozva Y tengely: 1-10 kettesével számozva, mértékegység: óra hatékonysága. Az animáció 1. része: Jelenjen meg az első szempont: 1. A tanítási tanulási folyamat logikus felépítése. A grafikonon induljon el egy egységet felfele, 60 fokban egy piros egyenes. Az elkészült animáció 1. része

13 Az animáció 2. része: Jelenjen meg a második szempont: A tanulási idő intenzív kihasználása. Az idő szemléltetésére jelenjen meg a teremben egy óra. Szemléltesse az animáció a diákok közötti kommunikációt, a tanár mondja, hogy helyes. A grafikon haladjon egy egységet felfele. Az elkészült animáció 2. része Látható, hogy az animációs forgatókönyv írásnál mindent részletesen le kell írni, mert az animáció készítője valószínű, hogy nem jártas az adott témakörben. Egy animációnál fontos, hogy : minél szemléletesebb legyen ügyelni kell a színek harmóniájára egy dián csak kevés új információ jelenjen meg pár másodperc alatt fel lehessen dolgozni ne legyenek a dián zavaró, oda nem kapcsolódó dolgok Pl. az utolsó szempont miatt nincsen kidolgozva részletesen a terem (nincs fala, ablaka)

14 Az animáció 3. része: Jelenjen meg a harmadik szempont: A tanítási óra céljának, tartalmának és módszereinek összehangoltsága. Ezt a harmóniát szemléltesse egy szinusz görbe, az először eltérő helyzetben levő szinusz görbék folyamatosan közeledjenek egymáshoz, végül kerüljenek fedésbe. A grafikon növekedjen egy egységgel. Az elkészült animáció 3. része 2.3 Interaktív animáció készítése (additív színkeverés) Animáció címe: Additív színkeverés Animáció típusa: Interaktív animáció Animáció rövid leírása: Az animációnak szemléltetnie kell az additív színkeverést. Legyen állítható a három komponens (R, G, B), jelenjen meg ez három golyó formájában, amely csíkot húz. A vonalak egymáshoz képest 120 fokban helyezkedjenek el, hogy látható legyen minden helyen a színkeverés. Ha az R, G, B komponensek értéke nulla, akkor fekete színt kapunk, ha mindhárom érték 255, akkor fehéret. Egy interaktív animáció forgatókönyv írásánál nagyon fontos, hogy az animáció készítőjének minden összefüggés le legyen írva, az esetleges speciális esetekre külön fel kell hívni a figyelmet. Célszerű segíteni az animáció készítőjét pár érték megadásával, így könnyen ellenőrizhető, hogy jól működik-e az animáció

15 Az animáció 1. része: A golyók egyszerű animációval gördüljenek be csíkot húzva. Az elkészült animáció 1. része Az animáció 2. része: Legyen állítható a három komponens, látszódjon a színkeverés. Az elkészült animáció 2. része

16 2.4 Interaktív animáció készítése (erő számolása) Animáció címe: Erő számolása Animáció típusa: Interaktív animáció Animáció rövid leírása: Az animációnak be kell mutatnia az erő felbontását. Az animáció 1. része: Egy ember talicskát tol, aminek beragad a kereke egy gödörben. A feladat: ki kell húzni a gödörből, az ehhez szükséges erőt és szöget kell beállítani az animációt használónak. Ha Fy > G, akkor lehet kihúzni a gödörből. Az elkészült animáció 1. része Az animáció 2. része: Legyen állítható az erő (F), a szög és a súlyerő (G). Az elkészült animáció 2. része

17 2.5 Interaktív animáció készítése (támasztó erőrendszer 2 erővel) Animáció címe: Támasztó erőrendszer 2 erővel Animáció típusa: Interaktív animáció Animáció rövid leírása: Az animációnak be kell mutatnia egy támasztó erőrendszert, ábrázolnia kell a nyíró és nyomatéki ábrát két erő esetén. Az animáció 1. része: Egy könyves szekrény látható, amelynek a felső polca meghajlik. Az elkészült animáció 1. része Az animáció 2. része: Jelenjen meg egy nyíró nyomatéki ábra. Az erőket lehessen az egérrel mozgatni, ennek megfelelően rajzolódjon újra a diagramm. Legyen állítható a két erő nagysága. Az elkészült animáció 2. része

18 Tartalomjegyzék Bevezető Az animációkra vonatkozó követelmények Nem interaktív animáció Interaktív animáció Nem tekinthető animációnak Az animációk kerete Nem interaktív animációk kerete Interaktív animációk kerete Képkezelésre vonatkozó korlátozások Egyenletek alkalmazására vonatkozó korlátozások Hangkezelésre vonatkozó korlátozások Példa forgatókönyvek Egyszerű szemléltető animáció Animáció készítés elméleti tananyagból Interaktív animáció készítése (additív színkeverés) Interaktív animáció készítése (erő számolása) Interaktív animáció készítése (támasztó erőrendszer 2 erővel) Ez a jegyzet elektronikus formában is elérhető a következő címen: Ezen az oldalon megtekinthetők a jegyzetben szereplő animációk