A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA IPARPOLITIKAI TÖREKVÉSEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA IPARPOLITIKAI TÖREKVÉSEI 1911-1918."

Átírás

1 A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA IPARPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Ujlaky Zoltán Magyarországon az 1880-as évektől egy felgyorsult ipari forradalom játszódott le, s ez a folyamat nagyjából az I. világháborúig tartati. A fejlődés legjellegzetesebb vonása, hagy a viszonylag elmaradott agrárgazdaság ra komolyabb előkészítő szakaszok nélkül épült rá a jelentős, bár felemás, szűk keresztmetszetű kapitalista nagyipar. A kapitalizmus a századforduló táján monopolista szakaszába jutott. Egymás után alakultak ki a jellegzetes monopolszervezetek, az ipari és banktőke összefonódása révén létre jött és egyre nagyabb befolyásra tett szert a finánctőke. Történelmi mértékkel számítva rövid idő alatt kialakult a Budapest környéki ipari gyűrű, de a századforduló után a vidéki iparfejl ődés is meggyorsult, erő s középüzemek sőt néhány nagyobb üzem is létrejött. A fejlődés ellenére azonban az. Alföld és az északkeleti Felvidék az iparosodásban rendkívül elmaradt, s épp ezen területek tartoztak a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara kerületéhez. A megkésett nagyipari fejlődés következtében a kisipar Magyarországon sokáig vezető szerepet töltött be, a gyáripar a termelési értéket tekintve csak a századforduló után kezdett túlsúlyra jutni. A nagyiparban leját szódó jelentő s technikai fejlődés azonban a kisipari termelés szerkezetében is változásokat hozott. Bizonyos, korábban jelentős kisipari ágak a nagyipar versenye következtében visszaestek. Ugyanakkor a nagyipar kiegészítésére új kisipari ágak is kialakultak, pl. gépjavítás, új szolgáltatások. fgy tehát a felgyorsult ipari fejlődés időszakában bár relatíve csökkent a kisipari termelés aránya, abszolút értékben nem, változott gazdasági funkciót betöltve ez is tovább fejlődött. Az ország kevésbé iparosodott területein különösen fontos volt a kisipar szerepe. Közismert, hogy a gyors ütemű ipari fejlődés a fentebb jelzett időszakban nem volt egyenletes. A XX, század elején válság alakult ki, mely 1903-ig tartott, ezt 1906-ig pangás követte. Az 1906-tól induló fellendülés viszont, mely 1912-ig tartott, a hazai kapitalizmus történetének egyik legnagyobb konjunktúráját hozta ben előbb a pénzpiacon kezdődtek a válságjelenségek, majd 1913-bon az iparban túltermelési válság bontakozott ki, amely elsősorban a könny űipart és az építőipart érintette. A nehézipar elkerülte a nagyobb visszaesést, mivel a fokozódó háborús felkészülés következtében jelentős állami megrendeléseket kapott. A háború alatt a katonai megrendelésekből ha nem is sok, de a kisiparnak is jutott.

2 A világháború alatt azonban olyan feladatok vártak a nemzetgazdaságra, amelyeket az egyre inkább képtelen volt teljesíteni. Az állam fokozott beavatkozással próbálta a hadigazdaságot működtetni. A problémák meg oldása azonban nem sikerült. Egyre nyilvánvalóbbá váltak az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének ellentmondásai, s a háborús vereséggel párosulva ezek szükségszerűen vezettek az es forradalmakhoz. l Jelen tanulmányomban az közötti id őszakban tekintem át azokat az ipari problémákat, melyek a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe tartoztak. Mivel a kamara kerületében túlsúlyban volt a kisipar, ezen érdekképviselet hosszú évek óta foglalkozott a kisipar fejlesztésének kérdésével. Az évi 3. tc. alapján a kisiparosok államsegélyeket kaphattak, rész, ben készpénzt, részben munkagépeket. A gépeket előbb használatba adták, majd, ha érdemes volt erre az iparos, véglegesen is tulajdonába került a segélyként kölcsönzött munkaeszköz. A kereskedelemügyi miniszter az iparfejlesztés kérdésében a válságos években egyre tartózkodóbb álláspontot foglalt el. Az állami segélyezések, különösen a kézműiparosság számára, egyre ritkultak, s végülis az iparfejlesztési akció kisipari ága teljesen megszűnt. A korábban szokásos ipari tanfolyamok is hosszú ideje szüneteltek az anyagi fedezet hiányában. A kamara megállapítása szerint a kézműipar fejlesztésére még nagy szükség volt a század 10-es éveiben. A kézműipar sok iparágban és sok vidéken közérdekből is jelentős szerepet játszott, emellett egyes iparágakban a kézműipar a közép- és a nagyipar természetes alapja. A kamara véleménye szerint az iparfejlesztést tovább kell folytatni. Különösen minden halogatás mellőzésére kötelez az a feladat, hagy az ország önálló gazdasági berendezkedése érdekében az ipart minél erősebbé fejlesszék. A kamara 1911 folyamán minden alkalmat felhasznált arra, hogy a kisipari gépsegélyezés és az ipari tanfolyamok ügyét elősegítse. A kereskedelmi és iparkamarák küzdelme végül eredménnyel járt és a kereskedelemügyi minisz~ ter a kisipari gépsegélyezéseket és az ipari tanfalyamakat újra az iparfejlesztési akció részévé tette. Ezt az irányváltozást a kamara közgyűlése örömmel vette tudomásul, mert ez a kézműiparosság létérdekei szempontjából különösen nagy jelentőségű volt, de az ország általános közgazdasági érdekéből is igen fontos. E nagy fodulat megteremtésében a debreceni kamarának különösen j elentős szerep jutott. A debreceni kamara képviselői az február 27-én tartott országos kamarai gyűlésen is kifejtették a kisipar állami támogatásának ügyében kialakított véleményüket, mely a további tárgyalásik alapanyagául szolgált. 2 Az május 23-án tartott újabb országos értekezlet határozatot fo~ gadott el az iparfejlesztés ügyében. A kamarák képviselőinek az volt az álláspontja, hogy az egyenlő elbánás elve alapján az eddigi ingyenes gépado xnányozásokat szüntessék meg. Javasolták, hogy egy kézműipari fejleszt ő szervezetet alapítsanak, mely állami irányítás mellett a kedvezményes gép- 1 Magyarország története Főszerk. Hanák Péter. Bp , , , old. Berend T. Iván-Szuhcay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon Bp , , old. 2 Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban DKI jkv.) 1/1911., 71J1911, sz. 132

3 ' eladási akciót lebonyolítaná. A gépek vételárát év alatt kellett volna kifizetni a segélyezett kisiparosnak, azonban az első évi részletet az állam fizetné ki. Érdekes kezdeményezés, hogy a kisiparosok szövetkezeti szervezkedését, a szövetkezeti műhelyek gépekkel és pénzzel történő támogatását a kamarai értekezlet indokoltnak tartotta. Javasolták azt is, hogy egyes iparosokat kamatmentes kölcsönnel is lehetne támogatni. A kölcsönt a tervezett kisiparfejleszt ő szervezet nyújtaná, a kamatterhet az állam fizetné ki. E javaslatokat felterjesztették a kereskedelemügyi miniszternek. A debreceni kamara ipari szakosztálya elégedetlen volt az országos értekezlet állásfoglalásával, mert úgy látta, hagy a segítő akció egy határozati javaslattá és egy újabb bizottság, az iparfejlesztő szervezet alakításává zsugorodott össze. Véleményük szerint e szervezet jellege teljesen bizonytalan, lehet, hogy bank, lehet, hagy egy általános tervező bizottság lesz. A pénzintézeti forma szerintük nem szolgálná az iparfejlesztési érdekeket. A szakosztály nézete az, hogy a kamaráknak nem szabad kitérni az iparfejlesztéssel kapcsolatos nagy munka elől. Helyes volna, ha a debreceni kamara megmaradna az eddig is végzett tevékenységénél. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az ipari szakosztály javaslatáhaz.3 Véleményem szerint a kamara közgyűlése és az ipari szakosztálya nem értékelte kellően az országos értekezlet elgondolásait. E tervekben több célszerű kezdeményezés volt, melyek a későbbiek során megvalósulva, elősegítették volna az ipar fejlődését szeptemberében a kamara titkára kénytelen volt megállapítani, hogy a kisipar állami támogatása teljesen lecsökkent, ső t talán meg is szűnt. Minden hivatalos tényező napirendre tért felette, azonban az iparosok ér zik az ígért segítőeszközök elmaradását. A titkár javasolta, hogy a kamara sürgesse a kisipar támogatását. A közgyűlés e javaslatot elfogadta, s felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez februárjában a kamara elnöksége ismét kérte a minisztert, hogy a kisipar fejlesztése érdekében a tárgyalásokat kezdjék meg, s a tervezett gépsegély-közvetítő központot az Országos Központi Hitelszövetkezet kezelésében mielőbb hoz. zák létre. A kamarai közgyűlés az 1911-es év értékelésénél hangsúlyozta, hagy az egyik legjelentősebb esemény volt a kisipar állami támogatása érdekében kifejtett mozgalom, mivel a nehéz viszonyok között ez az országos fontosságú kérdés teljesen leszorult az aktuális kérdések élvonaláböl. y 1912 decemberében is megállapították, hogy az állam csak szórványosan adott némi iparfejlesztési segélyt a kisiparosoknak. A válság idején nagyon nehéz helyzetbe kerültek a kisiparosok, de a gyárak is leálltak. A kamara kerületében 40 ezer kézműves iparos küzdött a létért, s ez az osztály különösen rá volt utalva, hogy az állam segítse. A kamara aggodalommal látta, hogy az állami iparfejlesztés kisipari részét, átreformálás miatt ideiglenesen megszüntették. Az elnökség ismét kérte a segélyakció elindítását, s a közgyű lés ezt helyesléssel tudomásul vette. á A kamarai közgyűlés 1913, március 6-án csatlakozott a nagyváradi kamaca kéréséhez is, mely szerint az Országos Központi Hitelszövetkezet részére nagyobb összeget biztosítson az állam, hogy az ipartestületi hitel- 3 DKI. jkv. 168/1911. sz. 4 Uo. 248/1911., 14/1912., 16/1912. sz. 5 Ua. 267/1912, sz. 133

4 szövetkezeteket jobban elláthassák, s ezáltal a kisipari hitelviszonyok javulj anak.s A kamara korabeli iparfejlesztési elképzeléseit összefoglalta az 1907-es ipartörvény revíziójával kapcsolatban készült javaslat. Az december 18-án tartott közgyűlésen tárgyaltak a.z iparfejlesztési törvény revíziójáról, mivel az 1907 :3. tc. I. fejezete csak 1915 végéig maradt érvényben. A kereskedelemügyi miniszter előzetesen fel hívta a kamarát, hogy kívánságairól tegyen előterjesztést. A kamara elnöksége az érdekeltség minden rétegének a véleményét meg akarta ismerni, ezért e munkáját azzal kezdte, hogy az ipartestületeknek és a gyáripar képviselőinek megkereséseket küldött. Az ipartestületekt ő l azt kérte, hogy a kis- és középipar fejlesztésének és támogatásának kérdésével sürgősen foglalkozzanak, s javaslataikat küldjék meg. Megjegyezte a kamara, hogy az ipartestületek mozgalmának az lehet a célja, hagy a megújított iparfejlesztési törvény foglalkozzék a magyar ipar gazdaságilag is jelentős ágával, a kisiparral, s annak felsegítésére vonatkozólag az irányelveket és anyagi eszközöket biztosítsa. A kamarai körlevélben felsorolták a kisipar fejlesztésének eszközeit. Az elméleti és gyakorlati oktatás mellett az anyagi támogatást is szükségesnek tartották, kölcsönök és gépadományok útján. A szövetkezetek te vékenységének a bővítését is javasolták, ügyelve a megszervezés átgondoltságára és alaposságára, valamint az állandó szakszerű ellenőrzésre. Felvetették, hogy kisipari közműhelyeket lehetne szervezni az ipartestületek kezelésében. A szövetkezeteket és a kisipari közműhelyeket állami támo~ gatásban részesítenék. A kisipar fejlesztését szolgálná a tanoncotthonok létesítése is. A kamara javasolta, hogy az ipari intézményeket egy országos iparfejlesztő szervezet ellenőrizné, mely a kamarák irányításával működne. A gépkölcsönzéseket egy államilag támogatott vállalat közvetítése útján szerveznék meg. A fejlődésre különösen alkalmas középiparosakat gépadományokkal támogatná az állam, azzal a feltétellel, hogy iparuk kifejlesztését saját befektetésükkel is előmozdítanák, vagy a gépek árának felét, 1/3-át megtérítenék. Az új termelést bevezető iparosakat, a háziipari tomegmunkát, a téli foglalkoztatást nyújtó vállalkozósakat is támogatni kellene. A gyárosokhoz külön kéréssel fordult a kamara elnöksége az iparfejlesztés ügyében. Felvetette, hagy a válságba jutott vállalatok segélyezése és ideiglenes megerősítése miként történjen, a gyárak területi elhelyez kedése, decentralizálása., esetleges kitelepítése milyen elbánásra tarthat igényt? Elbírálandó az is, hogy egyes esetekben az egész iparágat támogatni kellene. A kamara a kereskedőket is be akarta kapcsolni az iparfejlesztési törekvésekbe, akik a közszállításokon nyerhető kedvezmények útján, mint vállalkozók az iparfejlesztés jelentős tényezőivé válhattak. A kamara hivatala megkezdte és folytatta az anyaggyűjtést. A közgyűlés december 18-án tudomásul vette a megkezdett munkát' A kamarához tartozó iparos érdekeltség a kamara javaslatait helyes- 6 Uo. 48/1913. sz. 7 Uo. 131(1913. sz. 134

5 nek találta, s ennek ala.pján az elnökség e kívánságok felterj esztését j avasolta, majd az április 28-án tartott közgyű lés e javaslatot elfogadta. $ A debreceni kamara az iparfejlesztési törvény revíziójának tárgyalásakor utalt arra, hogy a kormány elsősorban a gyáripar fejlesztésére törekedett, s valószínűleg a jövőben is ezen lesz a hangsúly. Épp ezért részletesen felsorolták a kisipar fejlesztését szolgáló javaslataikat. A sok jó ötlet között azonban elsikkadt a legfontosabb kérdés, hagy a kisiparnak leginkább olcsó hitelre volt szüksége. Pedig már a század elején felvetették, hogy az iparosság nehezen kap bankhitelt, különösen vidéken. Hitel nélkül a kisipar nem fejlődhetett, ső t a mindennapi termelőmunkát is egyre nehezebben folytathatta. Ugyanis a készterméket csak hitelben lehetett eladni nagyabb mennyiségben, Bankkölcsön kellett a gépvásárláshoz, az üzembővítő beruházáshoz is, tehát mindenképpen az olcsó hitelnyújtást kellett volna első helyen említeni a kisipar állami támogatásának eszközei között. 9 A kölcsönből mindegyik iparos beszerezhette volna a szükséges gépeket, s nem kényszerült volna a bizonytalan gépsegélyre várni. Egészen új körülmények keletkeztek a háború kitörése után. Ekkor már nem az iparfejlesztés volt a probléma, hanem az ipari termelés fenntartása, az iparosok és a munkások foglalkoztatása. Ehhez a kereskedelem ügyi miniszter is kérte 1914 őszén a kamara támogatását, hogy küzdjenek a munkanélküliség ellen. Az ipari termelés a háborús szükségleteknek megfelelően átalakult, bár országosan is komoly gondot jelentett a békés termelésről való átállás a haditermelésre. A haditermelési rendszerbe való beilleszkedés azért is nehézségekkel járt, mert Debrecen és a Tiszántítl legtöbb üzeme a kisipari és a középüzemi kategóriába tartozott. Az egyre fokozódó hadirendelésekből a nagyüzemek mellett a kisiparosak és a középüzemek kevéssé részesedtek. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara igyekezett az iparosak érdekében eljárni, a hadirendeléseket felkutatni. A kamara szerint az ipar a hadsereg számára dolgozott, s a kisiparosok különösen ruházati, építési és épületberendezési munkákat végeztek. A kamara helytelenítette is 1914 decemberi ülésén, hagy a debreceni barakkőrház vaságyait a Vas- és Rézbútorgyár helyett a MAV műhelye készítette el, mivel a bútorgyár nehézségekkel küzdött, bár a MÁV-nál is munkahiány volt,l o A kamara később is arra törekedett, hogy az iparnak és kereskedelemnek minél több megrendelést biztosíthasson. A tudomására jutott szállítási hirdetményekről tájékoztatta az iparos érdekeltséget, emellett a megz~en deléseket kiosztó hatóságok figyelmét igyekezett fellúvni a kerület iparára. és kereskedelmére. A kamara véleménye szerint ha a magyar ipar és ke~ reskedelem bebizonyítja teljesítőképességét, áruinak jó minőségét, a jövő békés idők gazdasági tárgyalásainál ez lesz legerősebb alapja jogos igényeinek elismertetésére," 11 Itt áz Ausztriával fennállott kapcsolatokra utaltak. 8 Uo, 122/1914, sz. 9 Vö. Ujlaky Zoltán : Egy évtized a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iparpo- Iítikai tevékenységéből. ( ) In : Hajdú-Bihar megyei Levéltár övkönyve. IV. (Szerk, : Gazdag István) Db old. 10 Gazdag István : Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az els ő világháború évéiben. In : Hajdú-Bihar megyei Levéltár övkönyve, V. (Szerk. : Gazdag István) Db old., DKI. jkv. 258/1914. sz, 11 Uo. 27/1915. sz. I35

6 A kamara kifejezésre juttatta azt is, hogy a kisiparosok alkalmi szövetkezéseinek a megrendelések jóval nagyobb részét kellene kiadni. Ezeket közvetlenül kellene megbízni, mert a vállalkozók csak a nagy haszon érdekében törekedtek a szállítások elnyerésére. A vidéki cégeket gyakran elutasították, hagy vidékről bizonytalan a szállítás, ugyanakkor a budapesti vállalkozók is vidéki iparosakkal dolgoztattak, s ezelmek is elszállitották az elkészített árut vidékrő l. A szállítási nehézségek tehát nem tették le~ hetetlenné a vidékiek foglalkoztatását. A kamara a vidéki ipar sérelmeinek a megszüntetését kérte a kereskedelemügyi minisztertől, ugyanakkor a kerületben levő hatóságokat is felkérte a helyi ipari és kereskedelmi érdekek figyelembe vételére, 1915 márciusában. Az ipar érdekeire hivatkoz, va a kamara a katonai behívásokkal kapcsolatban is javaslatot tett mind a minisztérium, mind a helyi hatóságok részére. Még 1914 szeptemberében indítványozták, hogy a munkanélkülieket hívják be elsősorban, s csak azután az állandó foglalkozásúakat. Ezáltal csökken a munkanélküliség, az állandó dolgozók visszahagyása által az ipari és kereskedelmi tevékenység zavartalansága is biztosítható. A kereskedelemügyi miniszter közölte, hogy a honvédelmi miniszter rendelkezett a munkanélküliek elsősorban való behívásáról. E rendelet alapján kérte a kamara a helyi hatóságoktól az ipari és kereskedelmi tevékenység támogatását. Javasolta, hogy előbb a nem szakmunkásokat, majd a munkanélküli szakmunkásokat, azután a dolgozó szakmunkásokat hívják be katonának. Csak legvégső esetben kellene behívni az önálló ipari üzemek, vagy kereskedések tulajdonosait. Ezek között is előbb a kisebb üzemek tulajdonosai vonuljanak bey mert kisebb kárt, okoz, ha a kevesebb munkást foglalkoztató üzem munkája szünetel. Több kisebb üzem szünetelése nem okoz oly nagy gazdasági hátrányt, mint egy nagy üzem beszüntetése, írták a kamarai körlevélben. A kamarai közgyűlés március 11-én helyeslően tudomásul vette az elnökség intézkedéseit a vidéki iparosok hadiszállításai és a behívások ügyében.l2 Látjuk, hogy a kamara vezető i és maga a közgyűlés is egyértelműen az osztályszempontok alapján foglaltak állást az igazán fontos egzisztenciális kérdésekben, mint pl. a behívások ügyében. A tárgyilagosság látszata mögött egyenesen a nagypolgárság érdekeinek a szolgálata állott egyes esetekben, s ezt nem is igen próbálták leplezni. A kamara érdekvédelmi hatáskörében természe~ tesen a kisipar helyzetével is foglalkozott, amint a korábbi tevékenysége is mutatta. Nem feledhetjük azonban, hogy a kamara tagjait a jómódú iparosok és kereskedők közül választották, s osztályhelyzetüket nem tagadhatták meg állásfoglalásaikban. A háborús években a kisiparosok támogatása fokozott jelenhőséget nyert a kamara munkájában, mivel ők számbeli túlsúlyban voltak, s problémáikat nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A háború miatt 1915-ben a könnyűipar nehéz helyzetbe került a Tiszántúlon, mivel nincs rendelés. Ezért elsősorban a szabók arra törekedtek, hagy a hadsereg részére történ ő szállításokban részesedjenek. A kamara elnöksége ezt támogatta, mert ezzel a vidéki kisiparosok keresethez jutottak, s a szabóipari szállítások ügyében felterjesztést intézett a kereske^ delemügyi miniszterhez. Javasolták, hogy feldolgozó telepeket kellene szervezni, de ha ezt nem lehet, akkor az ipartestületek bevonásával adják ki a rendeléseket, mint a bőripari munkáknál történt. A vidéki szabók a nagy- 12 Uo. 30/1915. sz. 1,38

7 vállalkozók rabszolgái, ki vannak szolgáltatva azok árdiktálásának. A kamara kérte, hogy a nagy munkák egy részét az igazi ipar, a kisipar számára mentsék meg és ragadják ki a nagyvállalkozók kezéből. l~ A hadsereg részére szállítani akaró debreceni iparosok panaszolták, hogy közvetlenül nem juthattak szállításhoz, csak a nagyvállalkozók közvetítésével. A vállalkozók nyeresége miatt nem találták meg munkájuk hasznát. A debreceni Ipartestület kérelmét a kamara elnöksége felterjesztette a kereskedelemügyi miniszterhez. Panaszolták, hogy a katonai hatóságok elzárkóztak a terme főkkel való közvetlen kapcsolattól. A vállalkozók a munkabéreket leszorítják, s ezzel nagy hasznot biztosítanak maguknak. Közölték, hagy a Deb~ receni Ipartestület biztosíthatja a rábízott munka minőségét és kellő időben való szállítását. A hamara megállapította, hogy a vidéki ipar termelési érdekeit nem méltányolták. A főváros kapitalista nagyjain túl az ország vidéke ki van kapcsolvá a szállításokból, a minisztérium nem tartotta az összeköttetést a kamarák iparosalva1. 14 A háború miatt az építőipar és a vele kapcsolatos iparágak is igen súlyos helyzetbe kerültek. A középítkezéseket beszüntették, a magánépítés is szünetelt. A kamarai elnökség szükségesnek tartotta a középítkezések és közmunkák ismételt megkezdését, mert ezzel a kismesterek és munkásak ezreinek lenne keresete. Budapest már elhatározta a közmunkák folytatósót, ezt a vidéki városoknak is követni kellene. Javasolta továbbá, ho-gy az egyes munkálatukat szakmák szerint adják ki és kisebb tételekben, hogy több iparos jusson keresethez. A kamara ez ügyben is felterjesztést intézett felettes hatóságához, majd az május 26-án tartott közgyű lés az elnökségnek az egyes iparágak ügyében tett intézkedéseit elfogadta.' A kamara október 21-én is tárgyalt a közszállításokról a vidéki ipar és az üzleti élet szempontjából. Az elnökség által előterjesztett javaslat szerint a fővárosi és a vidéki ipar érdekei nem azonosak. A budapestiek nagy fölénye veszélyezteti a vidék érdekeit. Meg kell állapítani azt a százalékot, mely a közszállításokból a fővárosi és a vidéki ipart megilleti. Tömegcikkek pályázatainál a kisiparosok alkalmi tömörüléseinek a pályázati jogot biztosítani kell. A kisipari szervezetek közvetlen megbízásokat kapjanak, s egyes szállításokat a kisipar részére kell fenntartani. A kamara a társintézményeknek is megküldte ezt a véleményét,' s 1915 októberében a kamarai közgyűlésen jelentették, hagy a ruházati kisipar már részesedett az egyenruhák készítésében. Tíz ipartestület a nagyobb helységekben alkalmi érdekcsoportokat szervezett, s ezek vállalkozom tok a konfekciós munkára. A kamara kötelessége volt ; a szövetkezetek üzembe helyezését ellenőrizni és biztosítani. A kereskedelmi miniszter megrendelte a munkát a szövetkezeteknél. A szűcsök is pályáztak bőrmellény készítésére, 12 ajánlat érkezett be. A cipészek csak akkor kaptak megrendelést, ha anyagot szereztek be. A nagyipar halinacsizmák és kefeáruk, valamint szekerek készítésére kapott megrendelést. l' A háborús években tehát gyakorlátilag megvalósultak a kisiparosok szövetkezetei, melyeket az iparfejlesztési javaslatok között említettek 1913-bon. 13 Uo. 83/1915. sz. 14 Uo. $4/1915. sz. 15 Uo. 85/1915. sz. 16 Uo. 162/1915. sz. 17 Uo. 163/1915. sz. 137

8 Az I. világháború alatt az ipari nyersanyagokat közponi=i gazdálkodás alapján osztották ki az iparosaknak t ő l kiépültek az anyaggazdálkodás központjai, melyek egy-egy termék elosztását szabályozták. E közpan tak a kormány által létre hozott hadirészvénytársaságok voltak, melyeket az érdekelt nagyobb vállalatok és a minisztériumok képviselőiből alakítattak meg. A vidéki iparosak nagy sérelme volt, hogy nagyon ritka esetben kaptak képviseletet e központokban szeptemberében a közgyűlésen ismét hangoztatták, hagy a vidéki ipari és kereskedelmi érdekek nem azo~ nosak a fővárosiakkal, a főváros nagy fölényben van a vidékkel szemben. Ugyanakkor a központi szervekben a vidék nincs képviselve. A kamara szerint a vidék képviselete közérdekből nem hiányozhat a központokból. Ehhez kapcsolódva az Olaj és Zsiradékügyi Bizottság megalakítása előtt a kamara javasolta, hagy debreceni iparosokat is nevezzen ki a miniszter a bizottságba. Egy másik határozatban pedig azt kérték, hogy a Kender- Közpant a kisiparalak számára utalja ki a készletek egy részét, mivel előzőleg a gyárak kapták az egész nyersanyagot. A kamara felterjesztéseire a kereskedelemügyi miniszter azt közölte, hogy a kijelölt szakemberek állandó tevékenységére van szükség a központi szervekben, akik az üzleti élettel is szoros kapcsolatban vannak. Azért nem lehet vidékieket is bev~nni, mert ha Budapestre költöznének elveszítenék az üzleti élettel való kapcsolatukat. A bőrelosztó bizottságban a vidéki kamaráknak 2 tagsági helyük van. Az elnökség javaslata szerint ezt a választ a kamara nem fogadhatja el teljesen, mivel a vidéki képviselők nem laknának Budapesten, csak a központok vezetőségi ülésén lenne joguk részt venni. A javaslat alapján a közgyűlés december 14-én ismét kérte a vidéki érdekeltség képviseletének a biztosítását.'9 A háború utolsó éveiben a vidéki iparosak helyzete ismét nehezebbé vált. Az 1915-ben megalakult szabóipari szövetkezetek kezdetben igen szé~ pen haladtak elő re, azonban 1916 végén, 1917 folyamán már alig kaptak munkát. A vidéki szabóipar teljesen munka nélkül állt, mivel nem kaptak megrendelést. A kamarai tárgyaláson a résztvevők ragaszkodtak ahhoz, hogy a katonai és közületi munkáknak arányos részét a vidéki iparosok kapják, az ipari népesség arányában. A kamarának kérnie kell a megígért katonai munkák biztosítását. A szétosztási rendszert felül kell vizsgálni és a szövetkezetek teljesít őképességét kell alapul venni. Az elnökség javasolta, hagy panaszjelentésüket pártolás végett a többi kamarának is küldjék meg. Az december 11-i közgyűlési határozat az elnökséget felhatalmazta az intézkedésre áprilisában még egyszer felszólalt a debreceni kamara közgyűlése a vidéki ipar érdekében. Az elnökség már korábban kérte, hogy a vidél~ ipar kívánságait a miniszter vegye figyelembe. A népruházati ellátó szer vezetben a vidékiek képviseletét biztosítsák, s a helyi bizottságokban a ruházati kisipar megbízottja vegyen részt. A konfekcióiparban a vidéki ipartestületek által szervezett alkalmi szövetkezeteket munkával kell ellátni, mivel ezek teljesít őképességüket bizonyították. A vidéki szabóipart a há- 18 Berend T. I.Szuhay M. : A tőkés gazdaság i. m. 132, old. DKI. jkv. 138/1916., 137/1916., 138/1916. sz. 19 DKI, jkv. 220/1916. sz. 20 Uo. 162/1917, sz. 138

9 ború folyamán mellőzték, s a jövőben a nagyrészt munkanélküli szövetkezeteket és csoportokat munkához kell segíteni. Új szövetkezetek is alakulnának, s a háború utáni igényekkel is számolva, a szövetkezeti eszme nagy szociális gondolatát is szolgálnák. A kamara programja a-gyakorlatban, is megvalósítható. A kamara megszervezte a debreceni, szatmári, nyíregyházi és szolnoki szabóipari szövetkezeteket, melyek a konfekcióval a háború óta rendszeresen foglalkoztak. Megalakulóban voltak a rendezett tanácsú városokban szervezendő alkalmi csoportok, melyek a népruházati ellátásban jelentős szerepet kapnak. A felterjesztést megtárgyalva a közgyűlés elismerte a kamara szociális érzékr ő l tanúskodó, közérdekű tevékenységét.~1 A monopolkapitalizmus időszakában kialakult és egyre nagyobb hatalomra szert tevő kartellek ellen az iparosok az 1910-es évek elején igen gyakran panaszkodtak a debreceni kamarának. Különösen a vas-, bőr- és fakartell tevékenységét bírálták, hagy túlzott áremelést hajtottak végre, mellyel a kisiparosok tönkremenését idézték elő. Az iparosok erőteljes intézkedéseket követeltek az október 8-i közgyűlésen a kartellek ellen ; pl. javasolták, hogy az állam lépjen ki üzemeivel a kartellekbő l. Egy másik javaslat a bőrvámok leszállítását vetette fel és a kartellben levő bőrgyárak állami szubvencióinak megvonását sürgette. A kamara alelnöke és a másodtitkár azonban azt javasolta, hagy célszer űbb lépésben haladni, később tárgyalják meg részletesen az ügyet. A közgyűlés így elfogadta az előadói javaslatot, mely szerint a kartellekkel szemben a kereskedők és iparosok érdekeinek védelme céljából törvényes szabályozás szükséges. A törvény előkészítő munkáinak megkezdését kérték és a törvénytervezetről a kamarák véleményének a megkérdezését és kívánságaik figyelembevételét. A budapesti Asztalos Ipartestület a fakartell áremelései ellen készített emlékiratát küldte meg a debreceni kamarának, melyben a faanyag árának állami megállapítását kérte, s azt, hogy az iparosok az állami faraktárakból vásárolhassanak. A fakereskedők ugyanis a jó minőségű fát exportálták, a magyar faiparnak silány faanyag jutott, s emiatt az ipar versenyképessége csökkent. Ugyancsak az 1913 októberi közgyű lés elfogadta azt a javaslatot, hogy a jó minőségű fa exportját szüntessék meg és a faanyagot az iparosok kapják. Ellenkező esetben a faexport miatt külföldről kell behozni I. osztályú fát. A kamara támogatta a faiparosok mozgalmát ~ 1914 februárjában a bőriparosok érdekeinek a védelmében ismét kifejezte, hogy a kartellekkel szemben törvényes szabályozás szükséges.y A debreceni ipartestület a városi házi üzemek létesítése ellen tett panaszt és a kamara véleményét kérte. Egyes városok a főváros mintájára ipari szükségleteiket a házi üzemeikből szerzik be, ezzel sok iparost főnretesznek. A kamarai elnökség szerint az iparosok panasza jogos. A közgyűlés május 27-i határozatában azonban rámutatott arra, hagy szociális szempontból a hatósági üzemek jogosultak, széles néprétegek élelmezési, közegészségügyi ellátása céljából, vagy a fűtés, világítás, közforgalom biztosítása érdekében. A közüzemek a magánvállalatokkal szemben árszabályozó hatást is gyakaroltak.~ 21 Uo. 24/1918. sz. 22 Uo. 36/1913. sz. 23 Uo. 50/1913. sz 24 - Uo. 56/1914. sz 25 Uo. 187/1914. sz. 139

10 A kamara az 1910-es évek elején többször kifejtette a vásárokkal kapcsolatos álláspontját. Szerinte a vásárok kárt okoznak az iparnak, mivel az iparosok a vásáro-zással munkaidejüket vesztik el, sokszor veszteséggel ad ják el áruikat, s végül a helyi ipar fejlődését is akadályozza a sok idegen versenytárs. Az állatvásárokat a kamara hasznosnak tartotta a lakosság élelmezése szempontjából. Ugyanakkor elfogult a parasztsággal szemben, mert az a véleménye, hagy az állattenyésztőket a vásározás nem vonja el a termelőmunkától, az állatok szállítása könnyű, tehát nem kell olcsón eladni az állatokat. A kamara több esetben is ellenzi az új országos kirakódó vásárok engedélyezését. 26 Rá kell mutatni arra, hogy a néprajzi irodalom a vásárok nagy jelentőségét emelte ki a nép életében. Még a fejlett tőkés rendszerben is megmaradt a vásárok jelentősége, sőt nagy vásári és piaci érdekeltségek alakultak ki. A századfordulón vásáraink még virágkorukat élték, bár egyes esetekben a hanyatlás jelei is mutatkoztak. A vásár rangját területe és vonzási körzete határozta meg. A vásárok a termékcserének igen jól szervezett alkalmai voltak. A vasúthálózat kiépülése után az üzleti kereskedelem fellendült, s ez nem kedvezett a vásároknak, ezért lassanké~nt hanyatlásnak indultak, különösen az iparcikk-vásárok. A vásárok inkább a kisebb települések számára voltak jelent ősek, melyekben még nem fejlődött ki a sokrét ű helyi ipar és kereskedelem. E helységekben a falu és város termékeinek a cseréje a vásárokon történt.' A kamara több esetben felemelte szavát a munkanélküliség ellen folyamán Debrecenben nagy munkanélküliség volt az általános válság következtében. Még 1914 februárjában is úgy elemzi az előadói ja vaslat a helyzetet, hogy az utóbbi évek rossz termései, a Tiszántúl tőkeszegénysége, a vállalkozási bénultság miatt ezrekre nőtt a munkanélküliek száma. A debreceni munkásszervezetek tagjaik segélyezésében már kimerültek. A kamara 1913 májusában és decemberében a munkásosztály érdekébe~n, de közérdekbő l is, az állami közmunkák és beruházások megindítását javasolta a munkanélküliség megszüntetése végett. Egyúttal az ipar és kereskedelem helyzetén is segítettek volna az építkezések révén. A kamara sürgős segítséget kért a kereskedelemügyi minisztertől, mert a helyzet komolysága és veszedelmessége ezt megkívánta ben a debreceni munkásszervezetek ankétot szerveztek a munkanélküliség megszüntetése ügyében. Háromtagú bizottságot küldtek ki a szükséges intézkedések megtétele végett. A bizottság tagja az ipartestület elnöke, a munkásszervezet titkára és a kamara titkára volt. A kamara közvetítő akart lenni a munkás és a polgári társadalom között. Felterjesztést intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve a munkanélküliség enyhítését. Erre a miniszter az állami közmunkák megindítását közölte. A kamara újabb felterjesztésben megjelölte a javasolt közmunkákat : a debreceni postapalota, a MÁV üzletvezetőség és a munkásbiztosító pénztár felépítését tartotta fontosnak. A bizottság ezen kívül Debrecen várostól is kérte a tervezett építkezések meg- 26 Uo. 120/1911., 121/1911., 252/1911., 81/1913. sz. 27 Dankó Imre : Tiszántúli vásárok - piacok. In : Vásártörténet - Hídivásár. (Szerk. : Szőllősi Gyula) Db , 21., 22. old. Béres András : A hortobágyi hídi vásár néprajza. In : Vásártörténet - Hídivásár. i. m. 215., 216., 219. old. 140

11 kezdését februárjában a közmunkák megkezdésérő l szóltak a kamarai közgyűlésen, melyet örömmel tudomásul vettek.$ A kamara foglalkozott a munkások szociális helyzete javításának néhány lehetőségével is. Pártölfa az ipari munkáslakás akciót 1911 áprilisában. Ezt szociális és ipari érdekből különösen fontosnak tartotta no vemberében is kifejtették a közgyűlésen, hagy a munkásak lakáshelyzetén javítani kell. Említették, hogy egyes várasok már építettek munkáslakásokat. A közgyűlés az érdeklődést Debrecenben is igyekezett felkelteni az építkezés iránt, mert a szociálpolitikai feladatok között első helyen áll a munkáslakások kérdése. A kamara a kerület nagyobb városaihoz is megkereséssel fordulta A kamara Debrecenben munkásközvetít ő, tanoncotthon és munkásszálló létesítését is szükségesnek tartotta 1912 áprilisában. E váras ipari gócpont, így jobb munkásakat kapna az ipar ezen intézmények segítségével. 3 A kamara kezdeményezte az üzemek tulajdonosainál, hogy munkásaikat a vasárnapi népszerű tudományos el őadások meghallgatására buzdítsák. Ezeket az előadásokat 1913-bon a vasárnapi munkásképző Országos Bizottságának debreceni fiókja szervezte : öt alkalommal tartottak előadást a munkások műveltségének fejlesztése céljábó1. 31 Megemlítendő, hogy a munkásbiztosítási törvény reformja is felvető - dött az iparos társadalomban ben. A munkáltatók túl súlyosnak tartották az ezzel kapcsolatos terheket. A kamara elnökségének az a véleménye, hogy nem szabad szociális téren visszalépni, s nem lehet lemondani a biztosítás eddig elért eredményeirő l. Megfontolandónak tartotta azonban, hogy a biztosítási szervezet túlzott központosítását meg kell szüntetni, s növelni kellene az önkormányzati jogokat. Az elnökség azt is ajánlotta, hogy a betegsegélyezést és a balesetbiztosítást szervezetileg válaszszák külön, s a betegsegélyezés költségeit közadók módjára szedjék be. Az április 28-i közgyűlés határozatilag elfogadta a javaslatokat és felterjesztette a kereskedelemügyi miniszternek az A kamara szociális elgondolásai a háborús években természetesen hiú remények maradtak, s nem valósulhattak meg. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara törvény szerint a kerületében élő valamennyi iparos és keresked ő érdekképviseleti szervezete volt. Az előretörő monopóliumokkal szemben mégis elsősorban a vidéki közép tőkések érdekeit igyekezett biztosítani. A kisipart támogató és a munkásságot segítő szociális javaslataival egyrészt a kisiparosok és a munkások rokonszenvét igyekezett elnyerni, másrészt a szociális feszültségeket akarta levezetni. Ezen tevékenysége közben több hasznos javaslat született. A háborús nehézségek azonban a szerény elgondolások megvalósítását is lehetetlenné tették. A fokozott terhek, később a vereségek kiélezték a magyar gazdaság és társadalom ellentmondásait és a háború végén forradalmi helyzet alakult ki. 28 DKI. jkv. 70/1913., 110/1913., 3/1914, sz. 29 Uo. 112/1911., 291/1911, sz. 30 Uo. 95/1912. sz. 31 Uo. 137/1913. sz. 32 Uo. 132/1913., 123/1914. sz.

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Legénd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. évi 9. számú Jegyzőkönyve

Legénd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. évi 9. számú Jegyzőkönyve Legénd Községi Önkormányzat 2012. évi 9. számú Jegyzőkönyve Készült: 2012. március 22-én a legéndi önkormányzat hivatalában megtartott rendkívüli -testületi ülésről 2 Jelen vannak: Szavlik Zoltán Bíró

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. december 01 Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének A./ TÁRGYSOROZATA B./ JEGYZŐKÖNYVE C./ HATÁROZATAI: 1-3. D./ RENDELETEI: - Száma: 1-6/2014. T Á R G Y S O R O Z A T

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Kovács Vince elnök javasolta a küldötteknek, hogy a levezető elnöki teendőket Cseri József alelnök tag lássa el.

JEGYZŐKÖNYV. Kovács Vince elnök javasolta a küldötteknek, hogy a levezető elnöki teendőket Cseri József alelnök tag lássa el. JEGYZŐKÖNYV Amely készült: Jelen vannak: 2011. április 19-én 16.00 órakor a VMKIK XXXVIII. Küldöttgyűlésén a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában Szombathely Honvéd tér 2. szám alatt. 30 fő

Részletesebben

MEGTARTOTT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL

MEGTARTOTT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 1-21/2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PETRIVENTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2010. december 28. napján MEGTARTOTT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL Határozatok: Sorszáma: Kódja 98/2010. (XII.28.) Z1 99/2010.

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

Fertőd Város Képviselő-testülete

Fertőd Város Képviselő-testülete Fertőd Város Képviselő-testülete 37/2012. SZÁMÚ J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2012. november 30. napján megtartott R E N D K Í V Ü L I K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T I Ü L É S É R Ő L Készült: 3 példányban

Részletesebben

Határozatok: - 41/2013. (IV. 4.) számú határozat: Simon János és Czibere József kérelme a művelődési ház bérlésére vonatkozóan

Határozatok: - 41/2013. (IV. 4.) számú határozat: Simon János és Czibere József kérelme a művelődési ház bérlésére vonatkozóan Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013.április 4.-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének a. napirendje b. könyve c. határozatok:41/2013. (IV. 4.) számú határozat d. rendeletek:

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: A Mentálhigiénés Egyesület feladatellátási szerződés iránt benyújtott kérelmének elbírálása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 282/1997.(XI.24.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 282/1997.(XI.24.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 282/1997.(XI.24.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Ipari Park elõkészítõ és a Parkba történõ befektetés-szervezõ munkákra szóló szerzõdések megtárgyalására

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. április 23-i ülésére

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. április 23-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/91-19/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007 Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. Adószám: 1810727-1-41 Bírósági nyilvántartási szám: Pk. 60.695/2001 Közhasznúsági jelentés 2007 Számviteli beszámoló A Magyar

Részletesebben

8. számú JEGYZŐKÖNYV. Készült: 2012. április 20. napján pénteken, 16 órakor Rétság Város Polgármesteri Hivatalának 121. számú hivatalos helyiségében.

8. számú JEGYZŐKÖNYV. Készült: 2012. április 20. napján pénteken, 16 órakor Rétság Város Polgármesteri Hivatalának 121. számú hivatalos helyiségében. 8. számú JEGYZŐKÖNYV Készült: 2012. április 20. napján pénteken, 16 órakor Rétság Város Polgármesteri Hivatalának 121. számú hivatalos helyiségében. Jelen vannak: Mezőfi Zoltán polgármester dr.katona Ernő

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014.

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 107/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Lakiter Hungária Európa Kft. ingatlan vásárlásáról szóló 82/2014.

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján!

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a képviselő-testület 2014. május 14-ei ülésére. Készítette: Müller Kinga Intézményi Irodavezető Tárgy: Corvin Művelődési Ház magasabb vezetői

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 Dozmat község Önkormányzata Dozmat Fiumei út 26. 2/2011.jkv.. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Dozmat község Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. február 3-án megtartott képviselőtestületi ülésről.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

J E GY Z Ő K Ö NY V. Jegyzőkönyv hitelesítők: ABC sorrendben: dr. Horváth Benedek és Horváth Miklós képviselők.

J E GY Z Ő K Ö NY V. Jegyzőkönyv hitelesítők: ABC sorrendben: dr. Horváth Benedek és Horváth Miklós képviselők. 1 J E GY Z Ő K Ö NY V Készült Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 26-án 18:00 órakor megtartott rendkívüli Képviselő-testületi üléséről. Jelen vannak: Jelenléti ív szerint.

Részletesebben

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 746.335/2006. Javaslat Bükkszentkereszt Község Önkormányzatának valamint Kistokaj Község Önkormányzatának a Miskolci Központi Háziorvosi Ügyelethez történő

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. P Á K A Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 5-én tartott nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. P Á K A Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 5-én tartott nyílt üléséről 170/2/2014. Z A L A megye P Á K A Község Önkormányzata J E G Y Z Ő K Ö N Y V P Á K A Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 5-én tartott nyílt üléséről Rendeletek: 2/2014.(II.28.) önkormányzati

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére 17. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Kárpátaljai Csoma település támogatása Előterjesztő: Szabó

Részletesebben

J A V A S L A T. a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására

J A V A S L A T. a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására Ikt. sz.: 37-77/2015. 7. sz. napirendi pont A határozati javaslat törvényes: dr. Szabó József J A V A S L A T a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására

Részletesebben

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 26.-án tartott együttes nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 5 példányban

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 Dozmat község Önkormányzata Dozmat Fiumei út 26. 4/2011. jkv.. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Dozmat község Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. április 26-án megtartott képviselőtestületi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Juhász József polgármester

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Juhász József polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült: Berente Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. március 18.-án a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában megtartott rendkívüli nyilvános ülésén, melynek kezdési időpontja 15,00 óra.

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV JEGYZŐKÖNYV Szám: 6/2013. Készült Pápateszér Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. április 29-én 18 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Pápateszér, Petőfi u. 17. Jelen

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 1/h. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi Titán Sport

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE Tel : 49/411-346; 500-169 Fax : 0649/500-170 Adószám:18417803-1-05 Bank Sz.:55100162-12001462 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2011. április 09-én, Mezőkövesden, az

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

2015. ÉVI STARTMUNKAPROGRAM PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő testület 2015. január 23 i ülésére

2015. ÉVI STARTMUNKAPROGRAM PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő testület 2015. január 23 i ülésére RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Költségvetési Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. Az Európai Parlament 2005. évi költségvetésének végrehajtása

EURÓPAI PARLAMENT. Költségvetési Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. Az Európai Parlament 2005. évi költségvetésének végrehajtása EURÓPAI PARLAMENT 2004 Költségvetési Bizottság 2009 28.9.2005 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Az Európai Parlament 2005. évi költségvetésének végrehajtása Mellékeljük a 2005-ös pénzügyi év C22-es

Részletesebben

J a v a s l a t. Startmunka programban való önkormányzati részvételre

J a v a s l a t. Startmunka programban való önkormányzati részvételre J a v a s l a t Startmunka programban való önkormányzati részvételre Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási O. Ózd, 2014. szeptember 4. A Kormány a közfoglalkoztatással

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült Felsőegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 26. napján tartott testületi üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült Felsőegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 26. napján tartott testületi üléséről. Jegyzőkönyv Készült Felsőegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 26. napján tartott testületi üléséről. Testületi ülés helye: Felsőegerszeg. Faluház 7370 Felsőegerszeg. Fő utca 7. Jelen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke 5. számú napirendi pont Ikt. szám: 53-64/2011. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 15/2001. (X.

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

AKTUÁLIS. Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl "Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket"

AKTUÁLIS. Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket AKTUÁLIS Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl "Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket" A város közbiztonságának helyzetérõl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrõl, valamint

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Új napirendi pont 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: VG Kft ügyvezetője

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: VG Kft ügyvezetője ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Az előterjesztést készítette: Előterjesztő: Ferencz Péter VG Kft ügyvezetője dr.kelemen Márk polgármester Véleményezésre

Részletesebben

Mátészalka Város Képviselő-testület 2011. november 25. napján 8.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s) rendkívüli ülésének

Mátészalka Város Képviselő-testület 2011. november 25. napján 8.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s) rendkívüli ülésének Mátészalka Város Képviselő-testület 2011. november 25. napján 8.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s) rendkívüli ülésének a./ tárgysorozata, b./ jegyzőkönyve, c./ rendelete:, d./ határozata: 186-187,

Részletesebben

HOLLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 13. számú jegyzőkönyv 2011. október ber 18. Rendkívüli NYÍLT ÜLÉS HATÁROZATAI

HOLLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 13. számú jegyzőkönyv 2011. október ber 18. Rendkívüli NYÍLT ÜLÉS HATÁROZATAI HOLLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13. számú jegyzőkönyv 2011. október ber 18. Rendkívüli NYÍLT ÜLÉS HATÁROZATAI 212/2001./X.18/kt.határozat: 213/2011./X.18./kt.határozat: - 2011. október

Részletesebben

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. március 29-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. tagi kölcsön kérelme Előkészítette: Hidi József kabinetvezető dr. Uhrin Anna jogász Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/9. Döntéshozatal

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Pannon Volán Zrt. 2012. évi beszámolója Iktatószám: 5202/2013. Melléklet:

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén

Jegyzőkönyv. Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén Jegyzőkönyv Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén Helyszín: Polgármesteri Hivatal 2135 Csörög, Kisfaludy u. 40. Jelen

Részletesebben

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester

Részletesebben

2012. május 3-án MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL

2012. május 3-án MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL 3-9/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PETRIVENTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2012. május 3-án Határozatok: MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL Sorszáma: Kódja 35/2012. (V.03.) F5 36/2012. (V.03.) F4 37/2012.

Részletesebben

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 A jogakadémiákat érintő válságot szeretném bemutatni, ami a 19. század második felében bontakozott ki és elsősorban a jogakadémiai

Részletesebben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 Szintvizsgák megszervezésének előkészítése... 7 Szervezési feladatok... 7 Szakképző intézmények hozzáállása...

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Gazdasági környezet Az elmúlt évek gazdaságpolitikája arra alapozott, hogy az adósság csapdából csak akkor lehet kitörni, ha emelkedik a növekedési potenciál,

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. augusztus 6-án (kedd) 18:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2013. augusztus 6.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Bordás Géza elnök köszönti a meghívott vendégeket, a megyei önkormányzat munkatársait és a képviselőket.

Jegyzőkönyv. Bordás Géza elnök köszönti a meghívott vendégeket, a megyei önkormányzat munkatársait és a képviselőket. Jegyzőkönyv Készült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cigány Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzat 2008. július 3-i ülésén, melyre a Megyeháza Rákóczi termében került sor. Jelen vannak: A testület tagjai

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Kiss Ferenc, Rendi János, Csutora Gábor, Kelemen Sándor, Kalmárné Koszonits Klára képviselők

JEGYZŐKÖNYV. Kiss Ferenc, Rendi János, Csutora Gábor, Kelemen Sándor, Kalmárné Koszonits Klára képviselők JEGYZŐKÖNYV Készült: Rajka község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 15-én, csütörtökön, a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (9224, Rajka, Szabadság tér 1.) 18.00 órakor megtartott -

Részletesebben

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS

ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET (székhelye: 2040 Budaörs, Liliom u. 15.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V KÖZGYŰLÉS 2011. május 13. napja ECR MAGYARORSZÁG ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS SZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A képviselő-testület 5 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat

Jegyzőkönyv. A képviselő-testület 5 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében 2011. december 15-én tartott nyílt üléséről. Jelen voltak: Gémes

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 22-én tartott rendkívüli nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 22-én tartott rendkívüli nyílt üléséről HAJDÚ-BIHAR MEGYE SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG J E G Y Z Ő K Ö N Y V Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 22-én tartott rendkívüli nyílt üléséről Tartalmazza a: 48/2014./V.22./

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. december 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. december 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/314-6/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 133/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzat tulajdonában álló FEV IX. Zrt.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült a Bugyi Nagyközségi Önkormányzat 2011. július 13-i rendkívüli ülésén

J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült a Bugyi Nagyközségi Önkormányzat 2011. július 13-i rendkívüli ülésén J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült a Bugyi Nagyközségi Önkormányzat 2011. július 13-i rendkívüli ülésén Hozott határozatok: 128/2011. (VIII.04.) - től 129/2011. (VIII.04.) - ig Hozott rendeletek: - 1 J

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 22-i alakuló ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 22-i alakuló ülésére Ikt.szám: 4140-3/2014. ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 22-i alakuló ülésére Tárgy: Humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás kedvezményes biztosítása

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 2013. február 5-én tartott nyilvános rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Határozatok: 17/2013. (II. 05.) 18/2013. (II. 05.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:

Részletesebben

Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről.

Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről. Tárnokréti Község Képviselő-testülete 3/2013./NY. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 18 00 óra A képviselő-testületi ülés

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben