A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA IPARPOLITIKAI TÖREKVÉSEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA IPARPOLITIKAI TÖREKVÉSEI 1911-1918."

Átírás

1 A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA IPARPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Ujlaky Zoltán Magyarországon az 1880-as évektől egy felgyorsult ipari forradalom játszódott le, s ez a folyamat nagyjából az I. világháborúig tartati. A fejlődés legjellegzetesebb vonása, hagy a viszonylag elmaradott agrárgazdaság ra komolyabb előkészítő szakaszok nélkül épült rá a jelentős, bár felemás, szűk keresztmetszetű kapitalista nagyipar. A kapitalizmus a századforduló táján monopolista szakaszába jutott. Egymás után alakultak ki a jellegzetes monopolszervezetek, az ipari és banktőke összefonódása révén létre jött és egyre nagyabb befolyásra tett szert a finánctőke. Történelmi mértékkel számítva rövid idő alatt kialakult a Budapest környéki ipari gyűrű, de a századforduló után a vidéki iparfejl ődés is meggyorsult, erő s középüzemek sőt néhány nagyobb üzem is létrejött. A fejlődés ellenére azonban az. Alföld és az északkeleti Felvidék az iparosodásban rendkívül elmaradt, s épp ezen területek tartoztak a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara kerületéhez. A megkésett nagyipari fejlődés következtében a kisipar Magyarországon sokáig vezető szerepet töltött be, a gyáripar a termelési értéket tekintve csak a századforduló után kezdett túlsúlyra jutni. A nagyiparban leját szódó jelentő s technikai fejlődés azonban a kisipari termelés szerkezetében is változásokat hozott. Bizonyos, korábban jelentős kisipari ágak a nagyipar versenye következtében visszaestek. Ugyanakkor a nagyipar kiegészítésére új kisipari ágak is kialakultak, pl. gépjavítás, új szolgáltatások. fgy tehát a felgyorsult ipari fejlődés időszakában bár relatíve csökkent a kisipari termelés aránya, abszolút értékben nem, változott gazdasági funkciót betöltve ez is tovább fejlődött. Az ország kevésbé iparosodott területein különösen fontos volt a kisipar szerepe. Közismert, hogy a gyors ütemű ipari fejlődés a fentebb jelzett időszakban nem volt egyenletes. A XX, század elején válság alakult ki, mely 1903-ig tartott, ezt 1906-ig pangás követte. Az 1906-tól induló fellendülés viszont, mely 1912-ig tartott, a hazai kapitalizmus történetének egyik legnagyobb konjunktúráját hozta ben előbb a pénzpiacon kezdődtek a válságjelenségek, majd 1913-bon az iparban túltermelési válság bontakozott ki, amely elsősorban a könny űipart és az építőipart érintette. A nehézipar elkerülte a nagyobb visszaesést, mivel a fokozódó háborús felkészülés következtében jelentős állami megrendeléseket kapott. A háború alatt a katonai megrendelésekből ha nem is sok, de a kisiparnak is jutott.

2 A világháború alatt azonban olyan feladatok vártak a nemzetgazdaságra, amelyeket az egyre inkább képtelen volt teljesíteni. Az állam fokozott beavatkozással próbálta a hadigazdaságot működtetni. A problémák meg oldása azonban nem sikerült. Egyre nyilvánvalóbbá váltak az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének ellentmondásai, s a háborús vereséggel párosulva ezek szükségszerűen vezettek az es forradalmakhoz. l Jelen tanulmányomban az közötti id őszakban tekintem át azokat az ipari problémákat, melyek a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe tartoztak. Mivel a kamara kerületében túlsúlyban volt a kisipar, ezen érdekképviselet hosszú évek óta foglalkozott a kisipar fejlesztésének kérdésével. Az évi 3. tc. alapján a kisiparosok államsegélyeket kaphattak, rész, ben készpénzt, részben munkagépeket. A gépeket előbb használatba adták, majd, ha érdemes volt erre az iparos, véglegesen is tulajdonába került a segélyként kölcsönzött munkaeszköz. A kereskedelemügyi miniszter az iparfejlesztés kérdésében a válságos években egyre tartózkodóbb álláspontot foglalt el. Az állami segélyezések, különösen a kézműiparosság számára, egyre ritkultak, s végülis az iparfejlesztési akció kisipari ága teljesen megszűnt. A korábban szokásos ipari tanfolyamok is hosszú ideje szüneteltek az anyagi fedezet hiányában. A kamara megállapítása szerint a kézműipar fejlesztésére még nagy szükség volt a század 10-es éveiben. A kézműipar sok iparágban és sok vidéken közérdekből is jelentős szerepet játszott, emellett egyes iparágakban a kézműipar a közép- és a nagyipar természetes alapja. A kamara véleménye szerint az iparfejlesztést tovább kell folytatni. Különösen minden halogatás mellőzésére kötelez az a feladat, hagy az ország önálló gazdasági berendezkedése érdekében az ipart minél erősebbé fejlesszék. A kamara 1911 folyamán minden alkalmat felhasznált arra, hogy a kisipari gépsegélyezés és az ipari tanfolyamok ügyét elősegítse. A kereskedelmi és iparkamarák küzdelme végül eredménnyel járt és a kereskedelemügyi minisz~ ter a kisipari gépsegélyezéseket és az ipari tanfalyamakat újra az iparfejlesztési akció részévé tette. Ezt az irányváltozást a kamara közgyűlése örömmel vette tudomásul, mert ez a kézműiparosság létérdekei szempontjából különösen nagy jelentőségű volt, de az ország általános közgazdasági érdekéből is igen fontos. E nagy fodulat megteremtésében a debreceni kamarának különösen j elentős szerep jutott. A debreceni kamara képviselői az február 27-én tartott országos kamarai gyűlésen is kifejtették a kisipar állami támogatásának ügyében kialakított véleményüket, mely a további tárgyalásik alapanyagául szolgált. 2 Az május 23-án tartott újabb országos értekezlet határozatot fo~ gadott el az iparfejlesztés ügyében. A kamarák képviselőinek az volt az álláspontja, hogy az egyenlő elbánás elve alapján az eddigi ingyenes gépado xnányozásokat szüntessék meg. Javasolták, hogy egy kézműipari fejleszt ő szervezetet alapítsanak, mely állami irányítás mellett a kedvezményes gép- 1 Magyarország története Főszerk. Hanák Péter. Bp , , , old. Berend T. Iván-Szuhcay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon Bp , , old. 2 Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban DKI jkv.) 1/1911., 71J1911, sz. 132

3 ' eladási akciót lebonyolítaná. A gépek vételárát év alatt kellett volna kifizetni a segélyezett kisiparosnak, azonban az első évi részletet az állam fizetné ki. Érdekes kezdeményezés, hogy a kisiparosok szövetkezeti szervezkedését, a szövetkezeti műhelyek gépekkel és pénzzel történő támogatását a kamarai értekezlet indokoltnak tartotta. Javasolták azt is, hogy egyes iparosokat kamatmentes kölcsönnel is lehetne támogatni. A kölcsönt a tervezett kisiparfejleszt ő szervezet nyújtaná, a kamatterhet az állam fizetné ki. E javaslatokat felterjesztették a kereskedelemügyi miniszternek. A debreceni kamara ipari szakosztálya elégedetlen volt az országos értekezlet állásfoglalásával, mert úgy látta, hagy a segítő akció egy határozati javaslattá és egy újabb bizottság, az iparfejlesztő szervezet alakításává zsugorodott össze. Véleményük szerint e szervezet jellege teljesen bizonytalan, lehet, hogy bank, lehet, hagy egy általános tervező bizottság lesz. A pénzintézeti forma szerintük nem szolgálná az iparfejlesztési érdekeket. A szakosztály nézete az, hogy a kamaráknak nem szabad kitérni az iparfejlesztéssel kapcsolatos nagy munka elől. Helyes volna, ha a debreceni kamara megmaradna az eddig is végzett tevékenységénél. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az ipari szakosztály javaslatáhaz.3 Véleményem szerint a kamara közgyűlése és az ipari szakosztálya nem értékelte kellően az országos értekezlet elgondolásait. E tervekben több célszerű kezdeményezés volt, melyek a későbbiek során megvalósulva, elősegítették volna az ipar fejlődését szeptemberében a kamara titkára kénytelen volt megállapítani, hogy a kisipar állami támogatása teljesen lecsökkent, ső t talán meg is szűnt. Minden hivatalos tényező napirendre tért felette, azonban az iparosok ér zik az ígért segítőeszközök elmaradását. A titkár javasolta, hogy a kamara sürgesse a kisipar támogatását. A közgyűlés e javaslatot elfogadta, s felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez februárjában a kamara elnöksége ismét kérte a minisztert, hogy a kisipar fejlesztése érdekében a tárgyalásokat kezdjék meg, s a tervezett gépsegély-közvetítő központot az Országos Központi Hitelszövetkezet kezelésében mielőbb hoz. zák létre. A kamarai közgyűlés az 1911-es év értékelésénél hangsúlyozta, hagy az egyik legjelentősebb esemény volt a kisipar állami támogatása érdekében kifejtett mozgalom, mivel a nehéz viszonyok között ez az országos fontosságú kérdés teljesen leszorult az aktuális kérdések élvonaláböl. y 1912 decemberében is megállapították, hogy az állam csak szórványosan adott némi iparfejlesztési segélyt a kisiparosoknak. A válság idején nagyon nehéz helyzetbe kerültek a kisiparosok, de a gyárak is leálltak. A kamara kerületében 40 ezer kézműves iparos küzdött a létért, s ez az osztály különösen rá volt utalva, hogy az állam segítse. A kamara aggodalommal látta, hogy az állami iparfejlesztés kisipari részét, átreformálás miatt ideiglenesen megszüntették. Az elnökség ismét kérte a segélyakció elindítását, s a közgyű lés ezt helyesléssel tudomásul vette. á A kamarai közgyűlés 1913, március 6-án csatlakozott a nagyváradi kamaca kéréséhez is, mely szerint az Országos Központi Hitelszövetkezet részére nagyobb összeget biztosítson az állam, hogy az ipartestületi hitel- 3 DKI. jkv. 168/1911. sz. 4 Uo. 248/1911., 14/1912., 16/1912. sz. 5 Ua. 267/1912, sz. 133

4 szövetkezeteket jobban elláthassák, s ezáltal a kisipari hitelviszonyok javulj anak.s A kamara korabeli iparfejlesztési elképzeléseit összefoglalta az 1907-es ipartörvény revíziójával kapcsolatban készült javaslat. Az december 18-án tartott közgyűlésen tárgyaltak a.z iparfejlesztési törvény revíziójáról, mivel az 1907 :3. tc. I. fejezete csak 1915 végéig maradt érvényben. A kereskedelemügyi miniszter előzetesen fel hívta a kamarát, hogy kívánságairól tegyen előterjesztést. A kamara elnöksége az érdekeltség minden rétegének a véleményét meg akarta ismerni, ezért e munkáját azzal kezdte, hogy az ipartestületeknek és a gyáripar képviselőinek megkereséseket küldött. Az ipartestületekt ő l azt kérte, hogy a kis- és középipar fejlesztésének és támogatásának kérdésével sürgősen foglalkozzanak, s javaslataikat küldjék meg. Megjegyezte a kamara, hogy az ipartestületek mozgalmának az lehet a célja, hagy a megújított iparfejlesztési törvény foglalkozzék a magyar ipar gazdaságilag is jelentős ágával, a kisiparral, s annak felsegítésére vonatkozólag az irányelveket és anyagi eszközöket biztosítsa. A kamarai körlevélben felsorolták a kisipar fejlesztésének eszközeit. Az elméleti és gyakorlati oktatás mellett az anyagi támogatást is szükségesnek tartották, kölcsönök és gépadományok útján. A szövetkezetek te vékenységének a bővítését is javasolták, ügyelve a megszervezés átgondoltságára és alaposságára, valamint az állandó szakszerű ellenőrzésre. Felvetették, hogy kisipari közműhelyeket lehetne szervezni az ipartestületek kezelésében. A szövetkezeteket és a kisipari közműhelyeket állami támo~ gatásban részesítenék. A kisipar fejlesztését szolgálná a tanoncotthonok létesítése is. A kamara javasolta, hogy az ipari intézményeket egy országos iparfejlesztő szervezet ellenőrizné, mely a kamarák irányításával működne. A gépkölcsönzéseket egy államilag támogatott vállalat közvetítése útján szerveznék meg. A fejlődésre különösen alkalmas középiparosakat gépadományokkal támogatná az állam, azzal a feltétellel, hogy iparuk kifejlesztését saját befektetésükkel is előmozdítanák, vagy a gépek árának felét, 1/3-át megtérítenék. Az új termelést bevezető iparosakat, a háziipari tomegmunkát, a téli foglalkoztatást nyújtó vállalkozósakat is támogatni kellene. A gyárosokhoz külön kéréssel fordult a kamara elnöksége az iparfejlesztés ügyében. Felvetette, hagy a válságba jutott vállalatok segélyezése és ideiglenes megerősítése miként történjen, a gyárak területi elhelyez kedése, decentralizálása., esetleges kitelepítése milyen elbánásra tarthat igényt? Elbírálandó az is, hogy egyes esetekben az egész iparágat támogatni kellene. A kamara a kereskedőket is be akarta kapcsolni az iparfejlesztési törekvésekbe, akik a közszállításokon nyerhető kedvezmények útján, mint vállalkozók az iparfejlesztés jelentős tényezőivé válhattak. A kamara hivatala megkezdte és folytatta az anyaggyűjtést. A közgyűlés december 18-án tudomásul vette a megkezdett munkát' A kamarához tartozó iparos érdekeltség a kamara javaslatait helyes- 6 Uo. 48/1913. sz. 7 Uo. 131(1913. sz. 134

5 nek találta, s ennek ala.pján az elnökség e kívánságok felterj esztését j avasolta, majd az április 28-án tartott közgyű lés e javaslatot elfogadta. $ A debreceni kamara az iparfejlesztési törvény revíziójának tárgyalásakor utalt arra, hogy a kormány elsősorban a gyáripar fejlesztésére törekedett, s valószínűleg a jövőben is ezen lesz a hangsúly. Épp ezért részletesen felsorolták a kisipar fejlesztését szolgáló javaslataikat. A sok jó ötlet között azonban elsikkadt a legfontosabb kérdés, hagy a kisiparnak leginkább olcsó hitelre volt szüksége. Pedig már a század elején felvetették, hogy az iparosság nehezen kap bankhitelt, különösen vidéken. Hitel nélkül a kisipar nem fejlődhetett, ső t a mindennapi termelőmunkát is egyre nehezebben folytathatta. Ugyanis a készterméket csak hitelben lehetett eladni nagyabb mennyiségben, Bankkölcsön kellett a gépvásárláshoz, az üzembővítő beruházáshoz is, tehát mindenképpen az olcsó hitelnyújtást kellett volna első helyen említeni a kisipar állami támogatásának eszközei között. 9 A kölcsönből mindegyik iparos beszerezhette volna a szükséges gépeket, s nem kényszerült volna a bizonytalan gépsegélyre várni. Egészen új körülmények keletkeztek a háború kitörése után. Ekkor már nem az iparfejlesztés volt a probléma, hanem az ipari termelés fenntartása, az iparosok és a munkások foglalkoztatása. Ehhez a kereskedelem ügyi miniszter is kérte 1914 őszén a kamara támogatását, hogy küzdjenek a munkanélküliség ellen. Az ipari termelés a háborús szükségleteknek megfelelően átalakult, bár országosan is komoly gondot jelentett a békés termelésről való átállás a haditermelésre. A haditermelési rendszerbe való beilleszkedés azért is nehézségekkel járt, mert Debrecen és a Tiszántítl legtöbb üzeme a kisipari és a középüzemi kategóriába tartozott. Az egyre fokozódó hadirendelésekből a nagyüzemek mellett a kisiparosak és a középüzemek kevéssé részesedtek. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara igyekezett az iparosak érdekében eljárni, a hadirendeléseket felkutatni. A kamara szerint az ipar a hadsereg számára dolgozott, s a kisiparosok különösen ruházati, építési és épületberendezési munkákat végeztek. A kamara helytelenítette is 1914 decemberi ülésén, hagy a debreceni barakkőrház vaságyait a Vas- és Rézbútorgyár helyett a MAV műhelye készítette el, mivel a bútorgyár nehézségekkel küzdött, bár a MÁV-nál is munkahiány volt,l o A kamara később is arra törekedett, hogy az iparnak és kereskedelemnek minél több megrendelést biztosíthasson. A tudomására jutott szállítási hirdetményekről tájékoztatta az iparos érdekeltséget, emellett a megz~en deléseket kiosztó hatóságok figyelmét igyekezett fellúvni a kerület iparára. és kereskedelmére. A kamara véleménye szerint ha a magyar ipar és ke~ reskedelem bebizonyítja teljesítőképességét, áruinak jó minőségét, a jövő békés idők gazdasági tárgyalásainál ez lesz legerősebb alapja jogos igényeinek elismertetésére," 11 Itt áz Ausztriával fennállott kapcsolatokra utaltak. 8 Uo, 122/1914, sz. 9 Vö. Ujlaky Zoltán : Egy évtized a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iparpo- Iítikai tevékenységéből. ( ) In : Hajdú-Bihar megyei Levéltár övkönyve. IV. (Szerk, : Gazdag István) Db old. 10 Gazdag István : Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az els ő világháború évéiben. In : Hajdú-Bihar megyei Levéltár övkönyve, V. (Szerk. : Gazdag István) Db old., DKI. jkv. 258/1914. sz, 11 Uo. 27/1915. sz. I35

6 A kamara kifejezésre juttatta azt is, hogy a kisiparosok alkalmi szövetkezéseinek a megrendelések jóval nagyobb részét kellene kiadni. Ezeket közvetlenül kellene megbízni, mert a vállalkozók csak a nagy haszon érdekében törekedtek a szállítások elnyerésére. A vidéki cégeket gyakran elutasították, hagy vidékről bizonytalan a szállítás, ugyanakkor a budapesti vállalkozók is vidéki iparosakkal dolgoztattak, s ezelmek is elszállitották az elkészített árut vidékrő l. A szállítási nehézségek tehát nem tették le~ hetetlenné a vidékiek foglalkoztatását. A kamara a vidéki ipar sérelmeinek a megszüntetését kérte a kereskedelemügyi minisztertől, ugyanakkor a kerületben levő hatóságokat is felkérte a helyi ipari és kereskedelmi érdekek figyelembe vételére, 1915 márciusában. Az ipar érdekeire hivatkoz, va a kamara a katonai behívásokkal kapcsolatban is javaslatot tett mind a minisztérium, mind a helyi hatóságok részére. Még 1914 szeptemberében indítványozták, hogy a munkanélkülieket hívják be elsősorban, s csak azután az állandó foglalkozásúakat. Ezáltal csökken a munkanélküliség, az állandó dolgozók visszahagyása által az ipari és kereskedelmi tevékenység zavartalansága is biztosítható. A kereskedelemügyi miniszter közölte, hogy a honvédelmi miniszter rendelkezett a munkanélküliek elsősorban való behívásáról. E rendelet alapján kérte a kamara a helyi hatóságoktól az ipari és kereskedelmi tevékenység támogatását. Javasolta, hogy előbb a nem szakmunkásokat, majd a munkanélküli szakmunkásokat, azután a dolgozó szakmunkásokat hívják be katonának. Csak legvégső esetben kellene behívni az önálló ipari üzemek, vagy kereskedések tulajdonosait. Ezek között is előbb a kisebb üzemek tulajdonosai vonuljanak bey mert kisebb kárt, okoz, ha a kevesebb munkást foglalkoztató üzem munkája szünetel. Több kisebb üzem szünetelése nem okoz oly nagy gazdasági hátrányt, mint egy nagy üzem beszüntetése, írták a kamarai körlevélben. A kamarai közgyűlés március 11-én helyeslően tudomásul vette az elnökség intézkedéseit a vidéki iparosok hadiszállításai és a behívások ügyében.l2 Látjuk, hogy a kamara vezető i és maga a közgyűlés is egyértelműen az osztályszempontok alapján foglaltak állást az igazán fontos egzisztenciális kérdésekben, mint pl. a behívások ügyében. A tárgyilagosság látszata mögött egyenesen a nagypolgárság érdekeinek a szolgálata állott egyes esetekben, s ezt nem is igen próbálták leplezni. A kamara érdekvédelmi hatáskörében természe~ tesen a kisipar helyzetével is foglalkozott, amint a korábbi tevékenysége is mutatta. Nem feledhetjük azonban, hogy a kamara tagjait a jómódú iparosok és kereskedők közül választották, s osztályhelyzetüket nem tagadhatták meg állásfoglalásaikban. A háborús években a kisiparosok támogatása fokozott jelenhőséget nyert a kamara munkájában, mivel ők számbeli túlsúlyban voltak, s problémáikat nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A háború miatt 1915-ben a könnyűipar nehéz helyzetbe került a Tiszántúlon, mivel nincs rendelés. Ezért elsősorban a szabók arra törekedtek, hagy a hadsereg részére történ ő szállításokban részesedjenek. A kamara elnöksége ezt támogatta, mert ezzel a vidéki kisiparosok keresethez jutottak, s a szabóipari szállítások ügyében felterjesztést intézett a kereske^ delemügyi miniszterhez. Javasolták, hogy feldolgozó telepeket kellene szervezni, de ha ezt nem lehet, akkor az ipartestületek bevonásával adják ki a rendeléseket, mint a bőripari munkáknál történt. A vidéki szabók a nagy- 12 Uo. 30/1915. sz. 1,38

7 vállalkozók rabszolgái, ki vannak szolgáltatva azok árdiktálásának. A kamara kérte, hogy a nagy munkák egy részét az igazi ipar, a kisipar számára mentsék meg és ragadják ki a nagyvállalkozók kezéből. l~ A hadsereg részére szállítani akaró debreceni iparosok panaszolták, hogy közvetlenül nem juthattak szállításhoz, csak a nagyvállalkozók közvetítésével. A vállalkozók nyeresége miatt nem találták meg munkájuk hasznát. A debreceni Ipartestület kérelmét a kamara elnöksége felterjesztette a kereskedelemügyi miniszterhez. Panaszolták, hogy a katonai hatóságok elzárkóztak a terme főkkel való közvetlen kapcsolattól. A vállalkozók a munkabéreket leszorítják, s ezzel nagy hasznot biztosítanak maguknak. Közölték, hagy a Deb~ receni Ipartestület biztosíthatja a rábízott munka minőségét és kellő időben való szállítását. A hamara megállapította, hogy a vidéki ipar termelési érdekeit nem méltányolták. A főváros kapitalista nagyjain túl az ország vidéke ki van kapcsolvá a szállításokból, a minisztérium nem tartotta az összeköttetést a kamarák iparosalva1. 14 A háború miatt az építőipar és a vele kapcsolatos iparágak is igen súlyos helyzetbe kerültek. A középítkezéseket beszüntették, a magánépítés is szünetelt. A kamarai elnökség szükségesnek tartotta a középítkezések és közmunkák ismételt megkezdését, mert ezzel a kismesterek és munkásak ezreinek lenne keresete. Budapest már elhatározta a közmunkák folytatósót, ezt a vidéki városoknak is követni kellene. Javasolta továbbá, ho-gy az egyes munkálatukat szakmák szerint adják ki és kisebb tételekben, hogy több iparos jusson keresethez. A kamara ez ügyben is felterjesztést intézett felettes hatóságához, majd az május 26-án tartott közgyű lés az elnökségnek az egyes iparágak ügyében tett intézkedéseit elfogadta.' A kamara október 21-én is tárgyalt a közszállításokról a vidéki ipar és az üzleti élet szempontjából. Az elnökség által előterjesztett javaslat szerint a fővárosi és a vidéki ipar érdekei nem azonosak. A budapestiek nagy fölénye veszélyezteti a vidék érdekeit. Meg kell állapítani azt a százalékot, mely a közszállításokból a fővárosi és a vidéki ipart megilleti. Tömegcikkek pályázatainál a kisiparosok alkalmi tömörüléseinek a pályázati jogot biztosítani kell. A kisipari szervezetek közvetlen megbízásokat kapjanak, s egyes szállításokat a kisipar részére kell fenntartani. A kamara a társintézményeknek is megküldte ezt a véleményét,' s 1915 októberében a kamarai közgyűlésen jelentették, hagy a ruházati kisipar már részesedett az egyenruhák készítésében. Tíz ipartestület a nagyobb helységekben alkalmi érdekcsoportokat szervezett, s ezek vállalkozom tok a konfekciós munkára. A kamara kötelessége volt ; a szövetkezetek üzembe helyezését ellenőrizni és biztosítani. A kereskedelmi miniszter megrendelte a munkát a szövetkezeteknél. A szűcsök is pályáztak bőrmellény készítésére, 12 ajánlat érkezett be. A cipészek csak akkor kaptak megrendelést, ha anyagot szereztek be. A nagyipar halinacsizmák és kefeáruk, valamint szekerek készítésére kapott megrendelést. l' A háborús években tehát gyakorlátilag megvalósultak a kisiparosok szövetkezetei, melyeket az iparfejlesztési javaslatok között említettek 1913-bon. 13 Uo. 83/1915. sz. 14 Uo. $4/1915. sz. 15 Uo. 85/1915. sz. 16 Uo. 162/1915. sz. 17 Uo. 163/1915. sz. 137

8 Az I. világháború alatt az ipari nyersanyagokat közponi=i gazdálkodás alapján osztották ki az iparosaknak t ő l kiépültek az anyaggazdálkodás központjai, melyek egy-egy termék elosztását szabályozták. E közpan tak a kormány által létre hozott hadirészvénytársaságok voltak, melyeket az érdekelt nagyobb vállalatok és a minisztériumok képviselőiből alakítattak meg. A vidéki iparosak nagy sérelme volt, hogy nagyon ritka esetben kaptak képviseletet e központokban szeptemberében a közgyűlésen ismét hangoztatták, hagy a vidéki ipari és kereskedelmi érdekek nem azo~ nosak a fővárosiakkal, a főváros nagy fölényben van a vidékkel szemben. Ugyanakkor a központi szervekben a vidék nincs képviselve. A kamara szerint a vidék képviselete közérdekből nem hiányozhat a központokból. Ehhez kapcsolódva az Olaj és Zsiradékügyi Bizottság megalakítása előtt a kamara javasolta, hagy debreceni iparosokat is nevezzen ki a miniszter a bizottságba. Egy másik határozatban pedig azt kérték, hogy a Kender- Közpant a kisiparalak számára utalja ki a készletek egy részét, mivel előzőleg a gyárak kapták az egész nyersanyagot. A kamara felterjesztéseire a kereskedelemügyi miniszter azt közölte, hogy a kijelölt szakemberek állandó tevékenységére van szükség a központi szervekben, akik az üzleti élettel is szoros kapcsolatban vannak. Azért nem lehet vidékieket is bev~nni, mert ha Budapestre költöznének elveszítenék az üzleti élettel való kapcsolatukat. A bőrelosztó bizottságban a vidéki kamaráknak 2 tagsági helyük van. Az elnökség javaslata szerint ezt a választ a kamara nem fogadhatja el teljesen, mivel a vidéki képviselők nem laknának Budapesten, csak a központok vezetőségi ülésén lenne joguk részt venni. A javaslat alapján a közgyűlés december 14-én ismét kérte a vidéki érdekeltség képviseletének a biztosítását.'9 A háború utolsó éveiben a vidéki iparosak helyzete ismét nehezebbé vált. Az 1915-ben megalakult szabóipari szövetkezetek kezdetben igen szé~ pen haladtak elő re, azonban 1916 végén, 1917 folyamán már alig kaptak munkát. A vidéki szabóipar teljesen munka nélkül állt, mivel nem kaptak megrendelést. A kamarai tárgyaláson a résztvevők ragaszkodtak ahhoz, hogy a katonai és közületi munkáknak arányos részét a vidéki iparosok kapják, az ipari népesség arányában. A kamarának kérnie kell a megígért katonai munkák biztosítását. A szétosztási rendszert felül kell vizsgálni és a szövetkezetek teljesít őképességét kell alapul venni. Az elnökség javasolta, hagy panaszjelentésüket pártolás végett a többi kamarának is küldjék meg. Az december 11-i közgyűlési határozat az elnökséget felhatalmazta az intézkedésre áprilisában még egyszer felszólalt a debreceni kamara közgyűlése a vidéki ipar érdekében. Az elnökség már korábban kérte, hogy a vidél~ ipar kívánságait a miniszter vegye figyelembe. A népruházati ellátó szer vezetben a vidékiek képviseletét biztosítsák, s a helyi bizottságokban a ruházati kisipar megbízottja vegyen részt. A konfekcióiparban a vidéki ipartestületek által szervezett alkalmi szövetkezeteket munkával kell ellátni, mivel ezek teljesít őképességüket bizonyították. A vidéki szabóipart a há- 18 Berend T. I.Szuhay M. : A tőkés gazdaság i. m. 132, old. DKI. jkv. 138/1916., 137/1916., 138/1916. sz. 19 DKI, jkv. 220/1916. sz. 20 Uo. 162/1917, sz. 138

9 ború folyamán mellőzték, s a jövőben a nagyrészt munkanélküli szövetkezeteket és csoportokat munkához kell segíteni. Új szövetkezetek is alakulnának, s a háború utáni igényekkel is számolva, a szövetkezeti eszme nagy szociális gondolatát is szolgálnák. A kamara programja a-gyakorlatban, is megvalósítható. A kamara megszervezte a debreceni, szatmári, nyíregyházi és szolnoki szabóipari szövetkezeteket, melyek a konfekcióval a háború óta rendszeresen foglalkoztak. Megalakulóban voltak a rendezett tanácsú városokban szervezendő alkalmi csoportok, melyek a népruházati ellátásban jelentős szerepet kapnak. A felterjesztést megtárgyalva a közgyűlés elismerte a kamara szociális érzékr ő l tanúskodó, közérdekű tevékenységét.~1 A monopolkapitalizmus időszakában kialakult és egyre nagyobb hatalomra szert tevő kartellek ellen az iparosok az 1910-es évek elején igen gyakran panaszkodtak a debreceni kamarának. Különösen a vas-, bőr- és fakartell tevékenységét bírálták, hagy túlzott áremelést hajtottak végre, mellyel a kisiparosok tönkremenését idézték elő. Az iparosok erőteljes intézkedéseket követeltek az október 8-i közgyűlésen a kartellek ellen ; pl. javasolták, hogy az állam lépjen ki üzemeivel a kartellekbő l. Egy másik javaslat a bőrvámok leszállítását vetette fel és a kartellben levő bőrgyárak állami szubvencióinak megvonását sürgette. A kamara alelnöke és a másodtitkár azonban azt javasolta, hagy célszer űbb lépésben haladni, később tárgyalják meg részletesen az ügyet. A közgyűlés így elfogadta az előadói javaslatot, mely szerint a kartellekkel szemben a kereskedők és iparosok érdekeinek védelme céljából törvényes szabályozás szükséges. A törvény előkészítő munkáinak megkezdését kérték és a törvénytervezetről a kamarák véleményének a megkérdezését és kívánságaik figyelembevételét. A budapesti Asztalos Ipartestület a fakartell áremelései ellen készített emlékiratát küldte meg a debreceni kamarának, melyben a faanyag árának állami megállapítását kérte, s azt, hogy az iparosok az állami faraktárakból vásárolhassanak. A fakereskedők ugyanis a jó minőségű fát exportálták, a magyar faiparnak silány faanyag jutott, s emiatt az ipar versenyképessége csökkent. Ugyancsak az 1913 októberi közgyű lés elfogadta azt a javaslatot, hogy a jó minőségű fa exportját szüntessék meg és a faanyagot az iparosok kapják. Ellenkező esetben a faexport miatt külföldről kell behozni I. osztályú fát. A kamara támogatta a faiparosok mozgalmát ~ 1914 februárjában a bőriparosok érdekeinek a védelmében ismét kifejezte, hogy a kartellekkel szemben törvényes szabályozás szükséges.y A debreceni ipartestület a városi házi üzemek létesítése ellen tett panaszt és a kamara véleményét kérte. Egyes városok a főváros mintájára ipari szükségleteiket a házi üzemeikből szerzik be, ezzel sok iparost főnretesznek. A kamarai elnökség szerint az iparosok panasza jogos. A közgyűlés május 27-i határozatában azonban rámutatott arra, hagy szociális szempontból a hatósági üzemek jogosultak, széles néprétegek élelmezési, közegészségügyi ellátása céljából, vagy a fűtés, világítás, közforgalom biztosítása érdekében. A közüzemek a magánvállalatokkal szemben árszabályozó hatást is gyakaroltak.~ 21 Uo. 24/1918. sz. 22 Uo. 36/1913. sz. 23 Uo. 50/1913. sz 24 - Uo. 56/1914. sz 25 Uo. 187/1914. sz. 139

10 A kamara az 1910-es évek elején többször kifejtette a vásárokkal kapcsolatos álláspontját. Szerinte a vásárok kárt okoznak az iparnak, mivel az iparosok a vásáro-zással munkaidejüket vesztik el, sokszor veszteséggel ad ják el áruikat, s végül a helyi ipar fejlődését is akadályozza a sok idegen versenytárs. Az állatvásárokat a kamara hasznosnak tartotta a lakosság élelmezése szempontjából. Ugyanakkor elfogult a parasztsággal szemben, mert az a véleménye, hagy az állattenyésztőket a vásározás nem vonja el a termelőmunkától, az állatok szállítása könnyű, tehát nem kell olcsón eladni az állatokat. A kamara több esetben is ellenzi az új országos kirakódó vásárok engedélyezését. 26 Rá kell mutatni arra, hogy a néprajzi irodalom a vásárok nagy jelentőségét emelte ki a nép életében. Még a fejlett tőkés rendszerben is megmaradt a vásárok jelentősége, sőt nagy vásári és piaci érdekeltségek alakultak ki. A századfordulón vásáraink még virágkorukat élték, bár egyes esetekben a hanyatlás jelei is mutatkoztak. A vásár rangját területe és vonzási körzete határozta meg. A vásárok a termékcserének igen jól szervezett alkalmai voltak. A vasúthálózat kiépülése után az üzleti kereskedelem fellendült, s ez nem kedvezett a vásároknak, ezért lassanké~nt hanyatlásnak indultak, különösen az iparcikk-vásárok. A vásárok inkább a kisebb települések számára voltak jelent ősek, melyekben még nem fejlődött ki a sokrét ű helyi ipar és kereskedelem. E helységekben a falu és város termékeinek a cseréje a vásárokon történt.' A kamara több esetben felemelte szavát a munkanélküliség ellen folyamán Debrecenben nagy munkanélküliség volt az általános válság következtében. Még 1914 februárjában is úgy elemzi az előadói ja vaslat a helyzetet, hogy az utóbbi évek rossz termései, a Tiszántúl tőkeszegénysége, a vállalkozási bénultság miatt ezrekre nőtt a munkanélküliek száma. A debreceni munkásszervezetek tagjaik segélyezésében már kimerültek. A kamara 1913 májusában és decemberében a munkásosztály érdekébe~n, de közérdekbő l is, az állami közmunkák és beruházások megindítását javasolta a munkanélküliség megszüntetése végett. Egyúttal az ipar és kereskedelem helyzetén is segítettek volna az építkezések révén. A kamara sürgős segítséget kért a kereskedelemügyi minisztertől, mert a helyzet komolysága és veszedelmessége ezt megkívánta ben a debreceni munkásszervezetek ankétot szerveztek a munkanélküliség megszüntetése ügyében. Háromtagú bizottságot küldtek ki a szükséges intézkedések megtétele végett. A bizottság tagja az ipartestület elnöke, a munkásszervezet titkára és a kamara titkára volt. A kamara közvetítő akart lenni a munkás és a polgári társadalom között. Felterjesztést intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve a munkanélküliség enyhítését. Erre a miniszter az állami közmunkák megindítását közölte. A kamara újabb felterjesztésben megjelölte a javasolt közmunkákat : a debreceni postapalota, a MÁV üzletvezetőség és a munkásbiztosító pénztár felépítését tartotta fontosnak. A bizottság ezen kívül Debrecen várostól is kérte a tervezett építkezések meg- 26 Uo. 120/1911., 121/1911., 252/1911., 81/1913. sz. 27 Dankó Imre : Tiszántúli vásárok - piacok. In : Vásártörténet - Hídivásár. (Szerk. : Szőllősi Gyula) Db , 21., 22. old. Béres András : A hortobágyi hídi vásár néprajza. In : Vásártörténet - Hídivásár. i. m. 215., 216., 219. old. 140

11 kezdését februárjában a közmunkák megkezdésérő l szóltak a kamarai közgyűlésen, melyet örömmel tudomásul vettek.$ A kamara foglalkozott a munkások szociális helyzete javításának néhány lehetőségével is. Pártölfa az ipari munkáslakás akciót 1911 áprilisában. Ezt szociális és ipari érdekből különösen fontosnak tartotta no vemberében is kifejtették a közgyűlésen, hagy a munkásak lakáshelyzetén javítani kell. Említették, hogy egyes várasok már építettek munkáslakásokat. A közgyűlés az érdeklődést Debrecenben is igyekezett felkelteni az építkezés iránt, mert a szociálpolitikai feladatok között első helyen áll a munkáslakások kérdése. A kamara a kerület nagyobb városaihoz is megkereséssel fordulta A kamara Debrecenben munkásközvetít ő, tanoncotthon és munkásszálló létesítését is szükségesnek tartotta 1912 áprilisában. E váras ipari gócpont, így jobb munkásakat kapna az ipar ezen intézmények segítségével. 3 A kamara kezdeményezte az üzemek tulajdonosainál, hogy munkásaikat a vasárnapi népszerű tudományos el őadások meghallgatására buzdítsák. Ezeket az előadásokat 1913-bon a vasárnapi munkásképző Országos Bizottságának debreceni fiókja szervezte : öt alkalommal tartottak előadást a munkások műveltségének fejlesztése céljábó1. 31 Megemlítendő, hogy a munkásbiztosítási törvény reformja is felvető - dött az iparos társadalomban ben. A munkáltatók túl súlyosnak tartották az ezzel kapcsolatos terheket. A kamara elnökségének az a véleménye, hogy nem szabad szociális téren visszalépni, s nem lehet lemondani a biztosítás eddig elért eredményeirő l. Megfontolandónak tartotta azonban, hogy a biztosítási szervezet túlzott központosítását meg kell szüntetni, s növelni kellene az önkormányzati jogokat. Az elnökség azt is ajánlotta, hogy a betegsegélyezést és a balesetbiztosítást szervezetileg válaszszák külön, s a betegsegélyezés költségeit közadók módjára szedjék be. Az április 28-i közgyűlés határozatilag elfogadta a javaslatokat és felterjesztette a kereskedelemügyi miniszternek az A kamara szociális elgondolásai a háborús években természetesen hiú remények maradtak, s nem valósulhattak meg. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara törvény szerint a kerületében élő valamennyi iparos és keresked ő érdekképviseleti szervezete volt. Az előretörő monopóliumokkal szemben mégis elsősorban a vidéki közép tőkések érdekeit igyekezett biztosítani. A kisipart támogató és a munkásságot segítő szociális javaslataival egyrészt a kisiparosok és a munkások rokonszenvét igyekezett elnyerni, másrészt a szociális feszültségeket akarta levezetni. Ezen tevékenysége közben több hasznos javaslat született. A háborús nehézségek azonban a szerény elgondolások megvalósítását is lehetetlenné tették. A fokozott terhek, később a vereségek kiélezték a magyar gazdaság és társadalom ellentmondásait és a háború végén forradalmi helyzet alakult ki. 28 DKI. jkv. 70/1913., 110/1913., 3/1914, sz. 29 Uo. 112/1911., 291/1911, sz. 30 Uo. 95/1912. sz. 31 Uo. 137/1913. sz. 32 Uo. 132/1913., 123/1914. sz.

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Kovács Vince elnök javasolta a küldötteknek, hogy a levezető elnöki teendőket Cseri József alelnök tag lássa el.

JEGYZŐKÖNYV. Kovács Vince elnök javasolta a küldötteknek, hogy a levezető elnöki teendőket Cseri József alelnök tag lássa el. JEGYZŐKÖNYV Amely készült: Jelen vannak: 2011. április 19-én 16.00 órakor a VMKIK XXXVIII. Küldöttgyűlésén a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában Szombathely Honvéd tér 2. szám alatt. 30 fő

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel. (88) 545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 07/271/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Legénd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. évi 9. számú Jegyzőkönyve

Legénd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. évi 9. számú Jegyzőkönyve Legénd Községi Önkormányzat 2012. évi 9. számú Jegyzőkönyve Készült: 2012. március 22-én a legéndi önkormányzat hivatalában megtartott rendkívüli -testületi ülésről 2 Jelen vannak: Szavlik Zoltán Bíró

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

T/6960/69. szám. Az Országgyűlés. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6960. számú törvényjavaslat.

T/6960/69. szám. Az Országgyűlés. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6960. számú törvényjavaslat. T/6960/69. szám ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett : 2012 JÚN 06. Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Foglalkoztatási és munkaügy i bizottságának második kiegészít ő ajánlás a az egyes egészségügyi

Részletesebben

AKTUÁLIS. Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl "Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket"

AKTUÁLIS. Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket AKTUÁLIS Beszámoló a város közbiztonsági helyzetérõl "Hiszek benne, hogy el kell rettenteni a bûnelkövetõket" A város közbiztonságának helyzetérõl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrõl, valamint

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT TERÜLET-ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE 2011. 2 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARÁZAT 1. A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY 2. A

Részletesebben

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének

ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. január 9-én megtartott ülésének A./ TÁRGYSOROZATA B./ JEGYZŐKÖNYVE C./ HATÁROZATAI: 1-3. D./ RENDELETEI: - Száma: 1-6/2014. T Á R G Y S O R O Z A T

Részletesebben

8. számú JEGYZŐKÖNYV. Készült: 2012. április 20. napján pénteken, 16 órakor Rétság Város Polgármesteri Hivatalának 121. számú hivatalos helyiségében.

8. számú JEGYZŐKÖNYV. Készült: 2012. április 20. napján pénteken, 16 órakor Rétság Város Polgármesteri Hivatalának 121. számú hivatalos helyiségében. 8. számú JEGYZŐKÖNYV Készült: 2012. április 20. napján pénteken, 16 órakor Rétság Város Polgármesteri Hivatalának 121. számú hivatalos helyiségében. Jelen vannak: Mezőfi Zoltán polgármester dr.katona Ernő

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: A Mentálhigiénés Egyesület feladatellátási szerződés iránt benyújtott kérelmének elbírálása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

Fertőd Város Képviselő-testülete

Fertőd Város Képviselő-testülete Fertőd Város Képviselő-testülete 37/2012. SZÁMÚ J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2012. november 30. napján megtartott R E N D K Í V Ü L I K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T I Ü L É S É R Ő L Készült: 3 példányban

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 282/1997.(XI.24.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 282/1997.(XI.24.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 282/1997.(XI.24.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Ipari Park elõkészítõ és a Parkba történõ befektetés-szervezõ munkákra szóló szerzõdések megtárgyalására

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 A jogakadémiákat érintő válságot szeretném bemutatni, ami a 19. század második felében bontakozott ki és elsősorban a jogakadémiai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.1. COM(2016) 354 final 2016/0163 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben

Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Gyakorlati szintvizsgák tapasztalatai a 2006/2007-es tanévben Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 Szintvizsgák megszervezésének előkészítése... 7 Szervezési feladatok... 7 Szakképző intézmények hozzáállása...

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 133/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzat tulajdonában álló FEV IX. Zrt.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 Dozmat község Önkormányzata Dozmat Fiumei út 26. 4/2011. jkv.. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Dozmat község Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. április 26-án megtartott képviselőtestületi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. december 01 Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

MEGTARTOTT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL

MEGTARTOTT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 1-21/2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PETRIVENTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2010. december 28. napján MEGTARTOTT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL Határozatok: Sorszáma: Kódja 98/2010. (XII.28.) Z1 99/2010.

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE

A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEM KONZISZTÓRIUMÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE Debrecen 2016. február 9. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 2 2. A KONZISZTÓRIUM MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 2 3. A KONZISZTÓRIUM

Részletesebben

jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS

jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS Nagykáta Város Önkormányzata Nagykáta Város Önkormányzata jegyzője polgármestere ELŐTERJESZTÉS Nagykáta Város Önkormányzata 2009. évi többször módosított 1/2009 (II.13.) költségvetési rendeletének végrehajtásáról

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

2. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 16-i rendkívüli ülésére

2. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 16-i rendkívüli ülésére 2. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 16-i rendkívüli ülésére Tárgy: Támasz Otthonnál szükséges egyéb kivitelezési munkák.

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE Tel : 49/411-346; 500-169 Fax : 0649/500-170 Adószám:18417803-1-05 Bank Sz.:55100162-12001462 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2011. április 09-én, Mezőkövesden, az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének május 5-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének május 5-i rendkívüli ülésére Új napirendi pont Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. május 5-i rendkívüli ülésére Tárgy: Hosszabb időtartamú értékteremtő közfoglalkoztatási program

Részletesebben

Határozatok: - 41/2013. (IV. 4.) számú határozat: Simon János és Czibere József kérelme a művelődési ház bérlésére vonatkozóan

Határozatok: - 41/2013. (IV. 4.) számú határozat: Simon János és Czibere József kérelme a művelődési ház bérlésére vonatkozóan Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013.április 4.-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének a. napirendje b. könyve c. határozatok:41/2013. (IV. 4.) számú határozat d. rendeletek:

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007 Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. Adószám: 1810727-1-41 Bírósági nyilvántartási szám: Pk. 60.695/2001 Közhasznúsági jelentés 2007 Számviteli beszámoló A Magyar

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének február 26-án megtartott rendkívüli nyílt üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének február 26-án megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szám: 4/2015 Határozatok száma: 47-48/2015.(02.26.) Rendeletek száma: 3/2015. (II.26.) JEGYZŐKÖNYV Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 746.335/2006. Javaslat Bükkszentkereszt Község Önkormányzatának valamint Kistokaj Község Önkormányzatának a Miskolci Központi Háziorvosi Ügyelethez történő

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről

Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Beszámoló az MKIK 2014. évi szakmai tevékenységéről Gazdasági környezet Az elmúlt évek gazdaságpolitikája arra alapozott, hogy az adósság csapdából csak akkor lehet kitörni, ha emelkedik a növekedési potenciál,

Részletesebben

Magyar BMX Cross-Triál Szövetség JEGYZŐKÖNYV

Magyar BMX Cross-Triál Szövetség JEGYZŐKÖNYV Magyar BMX Cross-Triál Szövetség JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyar BMX Cross-Triál Szövetég 2001. Április 24-én megtartott közgyűléséről és az ott hozott határozatokról. Közgyűlés időpontja: 2001. Április 24.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014.

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 107/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója,

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének július 21.-én délelőtt 11 órai kezdettel tartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének július 21.-én délelőtt 11 órai kezdettel tartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült: Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. július 21.-én délelőtt 11 órai kezdettel tartott ülésén. Határozat száma Tárgya 19/2016. (VII. 21.) Balla Birkett Szociális

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! Tárgy: az Oktatási és Kulturális Minisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról Budapest, 2007. február 2 Az államtitkoktól és szolgálati titkokról

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottsága november 18-án megtartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottsága november 18-án megtartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottsága 2010. november 18-án megtartott ülésén. Jelen vannak: Nagy Miklós, a bizottság elnöke, Adorján

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága augusztus 05-én tartott üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága augusztus 05-én tartott üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága 2009. augusztus 05-én tartott üléséről Jelen vannak: Virág András a bizottság elnöke Lauer István a bizottság tagja Dr. Mécs

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Országgy űlés hlieratal w Irományszám : Érkezett:

Országgy űlés hlieratal w Irományszám : Érkezett: EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R Iktatószám : 10697/2016/PARL 10702/2016/PARL Ikotity István országgyűlési képviselő részére LMP Budapest Országgy űlés hlieratal w Irományszám

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. K/11675/l. 2Q al I`E o 5,

H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. K/11675/l. 2Q al I`E o 5, H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2100. (+36) 30 371-2100 FAX: (36-1) 318-257 0 E-MAIL:peter.oszko@pm.gov.hu PÉNZlUGYMINISZTE R K/11675/l.

Részletesebben

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV JEGYZŐKÖNYV Szám: 6/2013. Készült Pápateszér Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. április 29-én 18 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Pápateszér, Petőfi u. 17. Jelen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére 17. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Kárpátaljai Csoma település támogatása Előterjesztő: Szabó

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés

8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés 8. Építkezések, infrastrukturális fejlesztés Útépítések Az erdélyi közúti állapotok általában rosszak voltak, a visszacsatolás után különbözõ intézmények jelentéseiben gyakori probléma az útjavítások sürgetése.

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben