Reguláció a pénzügyi buborék-válság után. Tanulságok és reformok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Reguláció a pénzügyi buborék-válság után. Tanulságok és reformok"

Átírás

1 Reguláció a pénzügyi buborék-válság után. Tanulságok és reformok Összefoglaló: A 2007-ben indult pénzügyi válság világossá tette, hogy a monetáris politikának pénzügyi stabilitási célkitűzést is kell követnie. Továbbá, azonosítania, és különös figyelemmel kell kísérnie azon pénzintézeteket, amelyek nehézségei az egész pénzügyi rendszerre fertőzően hathatnak. A válság arra is rámutatott, hogy a hagyományos válságkezelési doktrínák és gyakorlatok átalakulásának kontextusában olyan új szabályozási és válságkezelési megoldásokra van szükség, amelyek a válság leküzdésére hozott intézkedések morális és társadalmi költségeit is elviselhetővé teszik. A pénzügyek szabályozása terén számos reform van folyamatban globális szinten is. Az Európai Unióban ezek a törvényhozásban, egy új felügyeleti rendszer kidolgozásában, új nemzetközi normák átültetésében nyilvánulnak meg. Ennek mérlege olvasható a tanulmányban. Részletesen: A 2007-ben indult globális pénzügyi válság kikezdte a nemzeti és nemzetközi hatóságok mindegyikének hitelképességét azt illetően, hogy képesek előre látni, ellenőrizni és menedzselni a pénzügyi folyamatokat. A rendszer összeomlására a G20 1 agendájában megfogalmazott válasz inkább a stabilitást támogató szabályozási keretek kialakításához vezetett. A reformok a Globális és Integrált Prudenciális Modell megalkotásával új pénzintézetet vetítenek előre, mely új mikro- és makro elővigyázatossági normák kialakítására és integrálásukra irányuló nemzetközi normákra támaszkodik. A krízis tanulságainak levonása és az új szabályozási orientációk vázolása után megvizsgáljuk, milyen megújított szervezetet állít fel Európa. Elemezni fogjuk a prudenciális eszközök erényeit és hibáit egy olyan világgazdasági kontextusban, amelyben a jelentős régiók, pl. az USA fejlődési üteme eltér, ami a folyamat lassulását okozhatja. 1 A KRIZIS ÉS A KRÍZIS UTÁNI REFORMOK TANULSÁGAI 1-1 A pénzügyi válság tanulságai Számos vita után bizonyos konszenzus alakult ki a tanulságokat illetően, az alábbiak szerint: a- A monetáris politikának pénzügyi stabilitási elemet is kell tartalmaznia Három évtizeden át a nemzeti bankok inflációellenes politikát folytattak, a kiskereskedelmi árszínvonal stabilitása érdekében, mert azt tartották, hogy az inflációmentesség önmagában is pénzügyi stabilitási tényező. Kiderült azonban, hogy a 1 Washington (octobre 2008 oktòber) és London csùcs (2009 àprilis). 1

2 liberalizált pénzügyek kontextusában, a hitel túlzott expanziója miatt, a kiskereskedelmi árak stabilitása igenis együtt járhat az aktívumok (ingatlan- és tőzsdei) árának jelentős emelkedésével, amit ráadásul a központi bankok 2 túlzott mértékű olcsó készpénzkibocsátása is serkentett, mintha a nemzeti bankok nem vettek volna tudomást az új közgazdasági környezetről. A hatóságok politikája veszélyessé vált a liberalizált gazdaság kontextusában, mert nagyobb teret engedett az aktívumok kevéssé stabil piacának, amely természetüknél nagy volatilitású. Tehát a monetáris stabilitást pénzügy instabilitás kísérte. Kérdés, hogy a pénzügyi stabilitás kívánatos célkitűzését milyen eszközökkel lehet elérni. Az infláció elleni egyetlen kamatmenedzsment eszköz kevéssé hatásos a hitelezés elszabadulása idején. Egyetlen eszközzel különben is nehéz lenne két célkitűzést elérni, ezek ilyen formán szükségképpen konfliktusba kerülnek egymással. A Bázel III-nak nevezett banki normatervezet szellemében új makroprudenciális eszköz kialakítása lehet alkalmas arra, hogy a hitel fluktuációját és ennek az aktívumokra gyakorolt inflációs hatása ellensúlyozhatná. b A rendszerszerű jelentőséggel bíró pénzintézetek azonosítása és felügyelete. A rendszerszerű kockázat röviden úgy határozható meg, mint a pénzügyi szolgáltatások területén mutatkozó jelentős negatív kockázat megvalósulása, amely a gazdaság egészére súlyos hatással van. A rendszerszerű jelentőséggel bíró pénzintézetek létezése a kockázat kialakulásának fontos tényezője. A es válság megmutatta, hogy két tényező járul hozzá elsősorban a szisztemikus kockázathoz: a bankok likviditása és túlzott eladósodottsága, valamint komplex értékpapírosodásuk (angolul: securisation), amely révén saját kockázataikat partnereikkel osztják meg, továbbá, olyan bankközi mérlegen kívüli eszközök, mint a hitelbiztosítás (CDS). 3 Hirtelen bekövetkezésük és erejük révén ez a két tényező a pénzügyi válságok elterjedésének félelmetes útjává vált. A valóságos pénzügyi innovációként megjelent CDO-k és az ABCP féktelen alkalmazása úgy tartotta fenn az immobil aktívumok finanszírozását, hogy világszerte elterjesztette a kockázatot. 4 A securisation révén a pénzügyi világrendszer, benne, elsősorban az európai finanszírozta az amerikai lakásingatlan buborékot. A rendszerszerű jelentőséggel bíró pénzintézetek között a CSF (Conseil de stabilité financière Pénzügyi Stabilitási Tanács) globális jelzővel G-SIFI-ként emlegeti azokat a pénzintézeteket, amelyek csődje esetén a globális pénzügyi rendszer és az egész ország gazdasága is megrázkódik. 29 ilyen pénzintézett sorol fel a CSF, a méret, a válság alkalmával megfigyelt új kockázati irányok, mint a kölcsönös függőség (interconnention), határon átnyúló tevékenység, komplexitás, alternatív szolgáltatások hiánya szerint. 5 2 Làsd pl: Goodhart Ch., 2010, The changing role of central banks, BIS Working Papers, n 326, November; Borio C., 2011, Central banking post-crisis : What compass for uncharted Waters?, BIS Working Papers, n 353, September; Aglietta M., 2010, «La rénovation de la politique monétaire», in Banques centrales et stabilité financière, Rapport du CAE, complément A. 3 CDS : Credit Default Swap, a jelenkori vàlsàg elterjedésének veszedelmes tényezôje, a hitelesemény alkalmàval életbe lépô hitelbiztosìtàsi szerzôdés. 4 Les CDOs (collateralized-debt-obligations) et les ABCPs (Asset-Backed Commercial Papers) a komplex securisation legfontosabb eszközei. Utòbbi hàrom pénzügyi innovàciòn alapul: Value-at-Risk, les CDS et piaci valorizàciò. 5 Financial Stability Board,Overview of Progress in the Implementation of the G20 Recommendations for Strengthening Financial Stability, 4 November 2011; G-SIFI : Global Systemically Important Financial Institution. 2

3 c A végső kölcsönadó szerepe jelentős változáson ment át. A végső kölcsönadó (PDR) ugyan kétszáz éves fogalom, mégis pontatlan a meghatározása. Klasszikus felfogása a központi bankkal fonódik össze, amely sürgős esetben likvid eszközöket biztosít egy likvidhiányos, bár fizetésképes banknak a Thornton-Bagehot modell szerint. 6 Ezzel elkerülheti a pénzintézet csődjét, amelynek a fertőződés réven - káros hatásai lehetnének a teljes pénzügyi rendszerre. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az OECD-országokat ért bankkrízisek esetén fizetésképtelen bankoknak is segítségére siettek az illető ország hatóságai, ha úgy találták, hogy ezek túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek (too big to fail, TBTF), ugyanis csődjük az egész bankrendszer összeomlását váltaná ki. Mintegy 30 éve a klasszikus doktrina fejlődése a Hierarchikus Prudenciális Modell kialakulásához vezetett amely mögött szerkezeti kétértelműség leledzik. A központi bank kétértelmű, diszkrecionális viselkedést tanúsíthat a nehézségekkel küzdő bankkal szemben. Továbbá két biztonsági hálót ismer: felügyelet és ellenőrzés prudenciális szabályok előírásával, valamint a garanciális és szolidaritási rendszerekkel 7. A 2008-as válság idején a TBTF alapelv megrendíthetetlenné vált a G7-ek országaiban, amelyek elkötelezték magukat a szisztemikus pénzintézetek csődtől való megmentésére. 8 A végső kölcsönadó funkciója hármas átalakuláson ment át. Először is a doktrína változott, minthogy áthágták a fizetésképtelen pénzintézetek klasszikus rendszerben csődbe engedése után az új modell diszkrecionális viselkedést tett lehetővé. Hasonlóképpen változott az intervenciós szervezet: felosztották az államok a feltőkésítés és a központi bankok által nyújtott likviditási segítség feladatait. Végül pedig változatos eszközök alkalmazása révén: az államok tőke-nyújtástól garanciákon át a bad banks módszeréig, a központi bankok korlátlanul nyújthatnak középtávú likvid eszközöket, és szuverén értékpapírokat vásárolhatnak, devizás swaps üzleteket köthetnek egymással, ami már nemzetközi PDR körvonalait vázolja fel. 9 d Szükségessé vált a válságkezelés olyan keretének kialakítása, amely a morális következmények ellen hat és védi az adófizetőket. Az a tény, hogy kőbe vésték a TBTF elvét, mélyen megrázta azokat a fizetésképtelen egységekkel bíró pénzintézeteket, amelyeknek fizetésképtelen egységei voltak. Később feltőkésìtések indultak a törzstőke hiány csökkentésére. Itt inkább az államok, mint a központi bankok involválódtak. A mentőakciók nem maradtak következmény nélkül. A jelenköri válságkezelés egyik közvetlen hatása a súlyos morális következménnyel járt. Ez alatt azt értjük, hogy a G7 vállalása szerint minden szisztemikus pénzintézet, már méreténél fogva is, mintegy védelmet élvez a csőd ellen, bármilyen hibákat követett is el. Ez újabb túlzott kockázat-vállalásra készteti a pénzintézeteket. A második következmény a pénzügyi sokkokra adott állami válasznak a lakosságot érintő költségei jelentős emelkedése. Az Európai Bizottság szerint a pénzügyi szektornak nyújtott állami segítség milliárd euróra rúg, ebből ben milliárdot 6 H. Thornton (1802) et W. Bagehot (1873) alakìtotta ki az intervenciòs kereteket erre az esetre. Ld; még: Atlantico.fr jnauàr 7-9.: Quelle BCE pour l Europe de demain? (Milyen legyen a jövô Euròpàjànak Kôzponti Bankja (BCE)) 7 Ld. A szerzô fentebb idézett cikke és Le système monétaire et financier français, Seuil, coll. Points, 1999 mûve. 8 A G7, 2008 oktòber 10-i deklaràciòja. 9 Az Euròpai Bizottsàg és az ECB jelentései is beszàmolnak ezekrôl. 3

4 használtak erre a célra. Az IMF milliárd euróra becsüli az európai bankok által elviselt veszteségeket 2007 és 2010 között, ami az EU GNP-jének 8%-át teszi ki. 10 A sürgősségi kríziskezelés a lakosságra hárította a pénzügy szektor megmentésének költségeit. A válságkezelés menedzselésének keretek közé szorítása a gazdaság megvédése érdekében, elkerülve a morális kihatásokat és az adófizetők védelme adja a javasolt reform prioritásait az alább elemzett rendszerben. 1-2 Folyamatban lévő reformok Az Bázeli III. fogalmazza meg az új banki normát, amely a G20 és a CSF (Conseil de stabilité financière Pénzügyi stabilitási Tanács) által levezényelt induló reformok, prudenciális szinten az új válságok megelőzését szolgáló, továbbá a pénzintézeti válságok megoldására szolgáló intézkedési kereteket adja. 11 Ezekkel a globális válaszokkal egyetemben minden ország vagy zóna hozzáfogott a pénzügyi tevékenység jogi kereteinek átalakításához. Ilyenformán, a CSF orientációit követve makroprudenciális szinten a szisztemikus kockázatok megfigyelésére hivatott központok jönnek létre világszerte, pl. az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Kínában, és az EUban, közösen. Mikro-felügyeleti reformokra került sor Európában és az Egyesült Államokban a 2010-es, idejétmúlt és bürokratikus Dodd-Frank törvény újrafogalmazására kerül sor, egyebek között a hatóságok jogosítványait áttekintésére is sor kerül. a Új banki normák A banki saját tőke elvárt aránya a bankok által vállalt feladatok, kockázatok és az alkalmazott módszerek súlyozása szerint kialakuló elváráson alapul között fokozatosan fogják alkalmazni a Bázel III-ben foglalt innovációt, amelynek lényege, hogy a jelenlegi, de megerősítendő mikro-prudenciális eszközhöz (saját tőke részaránya) új, makro-prudenciális dimenzió járul, amely egyebek között más eszközökre is kiterjed. 12 Mikro-prudenciális szinten a Bázel II. (újabban, a 2009-es verzió óta Bázel 2,5 néven futó szöveg) intézkedéseinek megerősítése céljából a saját tőke mennyiségi és minőségi emelését írja elő, kiterjeszti és újradefiniálja a kockázatok fedezetét, új, a kockázatok súlyozásától független, a mérlegen kívüli eszközöket is tartalmazó új eszközt vezet be. Ez az eszköz a bankok eladósodáshoz folyamodásának csökkentése érdekében meghaladhatatlan plafont jelöl meg, amely a kitettséget a saját tőke kulcselemeiben foglalt összeg 33-szorosában jelöli meg. (Tier 1) A morális következmények és a szisztemikus kockázat kivédésére szolgáló új makroprudenciális dimenzió a saját tőkén belül tartalmaz egy ciklikusság-ellenes elemet a túlhitelezés ellensúlyozására, amely a kitettség 0-2,5 %-áig érinti azokat a szisztemikus bankokat, amelyekre többletteherként a saját tőke kemény magját (Tier 1) illetően +1-3,5 %-os többletet írhat elő a kötelezettségektől függően. Ezzel növelhető a szisztemikus kockázat révén keletkező veszteség felszívásának esélye, és csőd esetén, a lakosságra háruló terhe. További, nemzetközi egyeztetéssel kialakítandó likviditási részarányt is elő fognak írni rövid és hosszú távon. Ettől a óta visszatérő likviditási krízisek elkerülését várják. 10 Forràs: EU Bizottsàg és IMF 11 A G20 àltal 2009 àprilisàban létrehozott CSF az 1999-ben a G7 àltal alapìtott FSF (Forum pour la stabilité financière) örököse. Több tagja és szélesebb mandàtuma van. A pénzügyi stabilitàs érdekében hozott nemzetközi szabàlyozòkat fogja össze. 12 A Bàzel III-vel kapcsolatos legfontosabb elemzés: Basel Committee on Banking Supervision, 2011, Basel III: A global regulatory framework for more resilient banks and banking systems, revised version June. 4

5 Mindösszesen, a nagy szisztemikus bankok esetén a saját tőke értékének megduplázására vonatkozó előírását hozhatja magával (8-ról 15,5-16,5% ra) a kötelezettségvállalás függvényében utóbbiakat egyre szigorúbban fogalmazzák újra és egyre szigorúbb felügyelettel követik a táguló diszkrecionális kompetenciákkal rendelkező felügyelők. b A válság kezelésére és megoldására alkalmas mechanizmusok felé A válság idején a hatóságok kénytelenek voltak megállapítani az egyéni csődesemények megoldását szolgáló szisztémák hiányát. E hiány okozta azt, hogy adott esetben a hatóságoknak sürgősséggel kellett beavatkozniuk, morális károkat és az adófizetők veszteségeit okozva. Egy válságkezelési szisztéma feladata az, hogy egy bank csődje esetén megakadályozza azt, hogy rendszerszerű válság következzen be, ilyenformán az adófizetők védelmére szolgál, és a hitelezők közötti hierarchián sem esik csorba. A CSF nyilvánossá tette azokat az elveket, amelyek mentén kell eljárni. A nemzeti szervezetek jelöljenek ki egy olyan hatóságot, amely képes ellátni ezt a fajta feladatot, hozzanak specifikus intézkedéseket, amelyekkel szembe tudnak nézni a nemzetközi intézménycsoportok válságával, döntési módokat és mentési forgatókönyveket dolgozzanak ki a szisztemikus cégek számára. Számos ország lépett már ezen a téren. Az Európai Bizottság kiadott egy anyagot «Doter l UE d un cadre de gestion des crises dans le secteur financier» (Az EU pénzügyi szektor válságának kezelésére szolgáló keretprogramra van szükség), amely nyomán törvényhozási javaslat született 2012 júniusában. 1-3 A pénzügyi szabályozás és felügyelet új modellje A G20 kezdeményezése (melye a nemzetközi szervezetek koordinációja nyomán született) a pénzügy stabilitás védelmére új szervezetről beszél, amit Globális és integrált prudenciális modellnek nevezhetünk. Kettős alapja: a pénzügyi globalizációra egy minden országban alkalmazandó globális szabályozással kíván reagálni, továbbá felismeri szisztemikus kockázat morális következményeinek súlyát, ami integrált prudenciális politikára sarkall. Ilyenformán harmadik generációs modell körvonalazódik a klasszikus XIX. századi (Thornton-Bagehot) modell és a több évtizede érvényben lévő hierarchizált prudenciális modell helyén. - Globális normák kidolgozása. A G20-ak 2008-ban elhatározták a teljes pénzügyi rendszer reformját, az alábbi elveken. Egészséges és integrált piacszabályozásra van szükség, fejlesztendő a nemzetközi együttműködés, reformálni kell a világméretű nemzetközi pénzügyi intézményeket. A CSI-re (Pénzügyi stabilitási tanács) bízták az akcióprogram kidolgozását. Utóbbi az IMF-fel együtt koordinálja a szektoriális szabályozási hatóságok munkáját, köztük a BRI, a Bázeli Bizottság, a nemzetközi biztosítás-felügyelő egyesület, az érték-papírbizottságok nemzetközi szervezete (IOSCO), valamint az IASB és FASB, továbbá bizonyos nemzetközi intézmények, mint a Világbank és az OECD. Innovációs elemként értékelhető bizonyos szabályozó szervezetek (Comité de Bâle, IASB) kifejezett szándéka, hogy a szabályalkotási státuszukat a szabályok alkalmazásának teljes és összehangolt ellenőrzésének feladatával egészítik ki. Ezt azzal a céllal, hogy az egyes országok közötti konkurencia torzító hatásait és a standardok rendszertelen alkalmazása miatt ezek hitelvesztést kivédjék. A Comité de Bâle szoros figyelemmel kíséri a nemzetközi standardok átültetésének menetét Integrált prudenciális rendszer. A rendszer elemeinek kölcsönös egymásra hatását jól mutatja a mikro- és makro-prudenciális felügyelet szándékolt összekapcsolása. Ez az elvárt integráció a nemzeti valuta és a hitel felügyeletével megbízott központi bankoknak feladatául szabja a makro-prudenciális intézkedéseknek a mikro- 13 Ld. pl. Basel Committee on Banking Supervision, 2011, Progress report on Basel III implementation, October 5

6 prudenciálisokkal szoros összefüggésben való alkalmazását, ami hatással lesz az egyes bankok döntéseire is. A prudenciális politika ezen túl úgy értendő, mint egy több lépésből álló ciklus. A válságok előtt a preventív tevékenység a bajok korai felismerésén alapul amit a szisztemikus kockázatot megfigyelő központok látnak el, ezt követi a keményebb prudenciális szakasz (Bázel III). A monetáris politikának az értékpapírok inflációjával is foglalkoznia kellene. A válságmenedzsment több szereplőt mozgósít: az államok központi bankját (ez a PDR feladata) vagy az egyedi helyzetek mikro-felügyeletét. A bekövetkezett az egyedi csődök olyan megoldàsa, hogy elkerülhető a szisztemikus kockázat, megkímélhető a lakosság és nem érinti a hitelezők hierarchiáját Az új prudenciális modell logikájának felismerése ellenére fel kell tárni a korlátait és a folyamatban lévő ügyek kockázatát. Nem minden ország osztja a G20 elszántságát ebben a kérdésben. Az USA Dodd-Frank-reformjának lassúsága, például, fékezheti a globális reform kialakulását, mert mintegy annak konkurenciájaként értelmezhető. Másfelől bizonyos új banki szabályoknak (Bázel III) nemkívánatos hatásuk is lehet. A kockázatok fő irányai: a gazdaság finanszírozásának feltételei (a hitelezés lelassulása, költségeinek emelkedése, a vállalatok közötti megkülönböztetés, amely a munkahelyteremtő KKV-k ellen hathat); párhuzamos bankrendszer veszélye (shadow banking) annak ellenére, hogy intézkedések kialakítása van folyamatban ennek megakadályozására, az ipari szektor kiszorítása a pénzpiacokról, ahol friss pénzre tehetnének szert, és az államon túl, egyre nagyobb szerepet játszanak a bankok életében is. Továbbra is kérdés, hogy a szisztemikus rendszer további terhelése valóban hatékony lehet a morális következmények elkerülésében. 2 AZ EURÓPAI PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSI ÉS FELÜGYELETI. A nemzetközi törekvésekhez igazodó új EU globális prudenciális eszköz jellemzői. 2-1 A pénzügyi felügyelet reformja A 2008-as válságra adott direkt válaszok után 2008 őszén az EU hozzáfogott a pénzügyi tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozási felügyelet kereteinek gyökeres átalakításához, aminek 2012 végén kell befejeződnie. 14 a - A 2010-es reform. A 2010 októberében elfogadott pénzügyi felügyeleti rendszer revíziója a makroprudenciális felügyeleti szerv megalkotásán kívül 3 szektoriális hatóságot hozott létre, amelyek a 3 mikro-prudenciális ellenőrző bizottságot követik. A makro- és mikroprudenciális szintek kétoldalú képviseletek és ad hoc vegyes bizottságok keretében működnek együtt. Az EU makro-prudenciális felügyeletét ellátó szervezet (Chargé de la surveillance macro-prudentielle de l Union européenne, és a szisztemikus kockázat felügyeletét ellátó európai bizottság CERS a szisztemikus kockázatok elkerülését illetve csökkentését hivatott szolgálni a kockázatokra vonatkozó adatok gyűjtésével, azonosított kockázat esetén figyelmeztetés kiadásával, veszély felbukkanásának esetében intézkedési javaslattal. A CERS elnökségét a BCE (európai központi bank) látja el. Az igazgatótanács 14 tagja közül heten a BCE tagjai, és a három személy a mikro-prudenciális hatóságok elnöke. Ezen tagja az EU 27 központi bankjának vezetője. A CERS működési feltételeit a BCE biztosítja, titkárságot, statisztikai, elemző 14 Az euròpai vàlsàgkezelésrôl : The EU financial reform facing the global context, Granem, Univ. d Angers, 2011 ;az Euròpai Bizottsàg összefoglalòja a pénzügy reformrò. lla réglementation des services financiers au service d une croissance durable, COM (2010) 301 final. 6

7 csapatot, logisztikai és adminisztratív hátteret biztosít neki. A CERS nem rendelkezik jogi személyiségi státusszal. 15 A Système européen de superviseurs financiers (pénzügyi felügyelők európai rendszere) által ellátott mikro-prudenciális felügyelet decentralizált hálózatként működik. A nemzeti felügyelők a hazai napi felügyeletet látják el, míg mások a határon átnyúló csoportok felügyeletét biztosítják. Három európai hatóság pedig az alkalmazott európai felügyeleti standardok koordinációját látja, a nemzeti felügyelőkkel szoros együttműködésben. Ezek a 2011 eleje óta operatív új hatóságok [az Autorité bancaire européenne (európai bankhatóság), az Autorité européenne des assurances et des pensions professionnelles (a biztosítás és professzionális nyugdíjszektor európai hatósága) és az Autorité européenne des marchés financiers (a pénzügyi piacok európai hatósága)] az adott szektor illetékes nemzeti hatóságainak 27 felelős vezetőjéből tevődnek össze. Minthogy jogi személyiségi státuszuk van és függetlenek a politikai vezetéstől, bár neki tartoznak jelentéstevési kötelezettséggel, ezek a hatóságok kikényszerítő hatáskörrel rendelkeznek az adott pénzintézményt illetően (bár az eljárásmód meglehetősen komplikált). Széles hatáskörrel rendelkeznek, összefoglalva két vonalon: az Unióban közős szabályozási elvet, azaz felügyeleti kultúrált dolgoznak ki, másfelől megoldást nyújtanak határon átnyúló működési területű intézmények egyedi problémái esetén (akiket anyaországi és célországi felügyelők is figyelemmel kísérnek) és a szabályozás megsértése esetén (egyedi vagy nemzeti hatóságok esetében). b A jogi keret változása. Az Euro 1999-es indítása energikus fellendülést hozott a pénzügyi szolgáltatások egyesült piacán. Két program említendő: a pénzügyi szolgáltatások akcióterve (Plan d action sur les services financiers ( )), amelynek nyomán 39 jogszöveg keletkezett, másfelől a pénzügyi szolgáltatási politika kialakítása (politique des services financiers) között tól kezdve a válság gyors válaszokat követelt a pénzügyi tevékenység jogi keretének megreformálása dolgában. Három alapelvre épülő programot 2011-re kellett befejezni, majd 2012-re átvezetni a tagországok joganyagában. - Megerősített átláthatóság. Une transparence renforcée. Szabályozás született 2009-ben pénzintézetek minősítése, a származtatott termékek tárgyában törvényhozási kezdeményezésre került sor, valamint folyamatban van a MiFID (Directive sur les marchés d instrument financiers a pénzügyi eszközök piacának direktívája) revíziójának áttekintése. Ez áll az igen gyors technológiai változásokat mutató, könnyen és változatosan félresikló pénzpiacok szabályozásának középpontjában. - A bankrendszer alkalmazkodóképessége és stabilitása a válságok megelőzésére és megoldására irányuló intézkedéseket is feltételez. Ezek globális normák keretébe illeszkednek, mint pl. a Bázel III. transzpozíciójáról intézkedő 4.Direktíva 16 és a Bizottságtól származó meghatározás a válságmenedzsment és megoldás keretéről, amely június 6-án törvényjavaslatként jelent meg. - A fogyasztóvédelem. Intézkedések születtek az árufedezet nélküli eladások és a hibás áruk cseréje (CDS), valamint a garanciális rendszerek felülvizsgálata érdekében folynak, illetve már be is fejeződtek. 2-2 A reformok mérlege és a felmerülő kérdések. 15 A CERS létrehozòja a felügyeleti csomagban szereplô 1092/2010 du 24 nov i rendelet. Ugyancsak rendelet szabàlyozza a BCE feladatait a CERS mûködésében. 16 4ème directive sur l adéquation des fonds propres (DAFPIV). Selon une politique constante de l UE, les normes de Bâle sur les fonds propres bancaires font l objet d une transposition universelle et obligatoire 7

8 a Törvényhozási reformok: észlelhető javulás, de nyitva maradt kérdések 1999-ben, a pénzügyi szolgáltatások közős piaca előtt nyílt új lehetőségek hatására az Európai Tanács tanulmányt rendelt az értékpapírok jogi szabályozásának általános helyzetéről. A 2011-ben benyújtott Lamfalussy-jelentés az európai jogi szabályozás elsöprő kritikáját adta. Sajnálattal jelenti ki, hogy nincs is vonatkozó alapvető joganyag, már csak azért sem, mert nincs ilyen szöveg alkotására alkalmas jogalkotási kapacitás. Kritikája középszerűnek és lassúnak minősíti a jogalkotást miközben gyors technikai fejlődés zajlik, így azután, mire életbe lép egy új törvény, már idejét is múlta. Végül hiányolta az EU hatékony ellenőrző tevékenységét az európai törvények tagországok által való betartására. A szöveg fő javaslata: szakterületek szerint (bank, biztosítás, értékpapírok) kell egyesíteni a szabályozó testületek jogalkotói tevékenységét és ellenőrző munkáját, bekapcsolva a nemzeti hatóságokat a törvények végrehajtási szabályainak kidolgozásába. A törvénykezés javítását a pénzügyi szolgáltatási politika (Politique des Services financiers) is hangsúlyozta. Az alkalmazott módszerek: a szövegek átalakítása (egyszerűsítés, kodifikálás, aktualizálás), a projektek előminősítése a költség/haszon elv alapján, nyílt konzultációk és az alkalmazás tényleges ellenőrzése. A Bizottság is átvette a közelmúltban felbukkant intelligens szabályozás kifejezést (Smart Regulation) 17, aláhúzva annak szükségességét, hogy az egész politikai ciklus törvényhozási politikáját vegyék figyelembe, beleértve a megfogalmazás, hatályba lépés, értékelés és módosítás fázisait. Ezek után az európai törvényhozás állapotáról komoly kérdések merülnek fel. A pozitív oldalon el kell ismerni a pénzügyi szolgáltatások területén 1999 óta végzett intenzív törvényhozási munkát, amely modern, homogén és folyton aktualizált törvényekkel látja el Európát. A válságra adott törvényhozási válaszok gyorsak és hatékonyak voltak, a pénzügyi biztonság keretébe ágyazódtak. Az újrafogalmazás technikája révén világosabbá, áttekinthetőbbé lettek a törvényszövegek. Rendszeresen folynak az összhatásra vonatkozó és értékelési vizsgálatok. Zöld könyvek jelennek meg, amelyek a szereplők közötti folyamatos egyeztetés alapjául szolgálnak. 18 A fennmaradó gyengeségek és kérdések közül említünk néhányat. A Lamfalussy folyamat 2007-es vizsgálata alkalmával kiderült, hogy a törvényhozó nem engedett elegendő hatáskört a Szabályozó és Ellenőrző Bizottságoknak (Comités de régulateurs et de contrôleurs) és az EU Bizottságnak a végrehajtási utasítások megfogalmazásában, amelyek a keret-direktívák könnyítése érdekében, holott éppen ez volt a Lamfalussy jelentés fő célkitűzése. Ma már gyakran párosulnak a keret-direktívák a végrehajtási utasításokra vonatkozó hatáskör-átadással (pl es OPCVM-direktíva, befektetési alapok). A pénzügypiacokkal kapcsolatos 2007-től hatályos direktívával kapcsolatban megemlítendő, hogy számos szabálymegkerülésre került sor a csúcstechnológiával dolgozó befektetők részéről, akik így a piacon egyenetlenséget keltettek. 19 Kérdés, mi ennek az oka. Mennyiben erednek a törvényi szövegek tökéletlenségéből, vagy az ellenőrzés hiányosságai okozzák? Mindazonáltal az európai törvények hatályba léptetésének ellenőrzése a tagországokban továbbra is kérdéseket vet fel, és nincs kellően dokumentálva. 17 Commission européenne, 2010, Une réglementation intelligente au service de l Union européenne, COM(2010) 543 final, octobre. 18 Pl. az àrnyék-bankrendszerrel foglalkozò nemrég megjelent zöld könyv: Green Paper : Shadow Banking, COM( final 19 Tanulsàgos példàt adtak a piacmegfigyelôk H. de Vauplane, «Révision de la MIF», Revue Banque, février

9 b A felügyelet reformja: komplex szervezet, széles munkaterület, korlátozott határozathozatali hatalom. Számos országhoz (USA, GB, Kína, stb.) hasonlóan, az EU makro-prudenciális felügyeleti szervet hoz létre CERS néven (Comité européen du risque systémique a szisztemikus kockázat európai bizottsága). A CERS-nek nincs kikényszerítő ereje, sem jogi személyiségi státusza és fenntartását tekintve lényegében az európai központi banktól függ. A vele foglalkozó jelentések úgy vélekedtek, hogy befolyása a reputációjától függhet. Ugyanakkor, a BCE-től és a SEBC (Sytème européen des banques centrales az európai központi bankok rendszere) való függése miatt elsősorban konzultációs lehetőség a BCE és a SEBC, és a mikro-felügyeleti hatóságok között. Utóbbiak immár 10 éves múltra tekinthetnek vissza. A 2001-es Lamfalussy jelentés következtében három ellenőrző bizottságot hoztak létre az európai törvényhozás és a felügyelet támogatására. Több korábbi sikertelen megerősítési kísérlet után ezúttal valamivel több kikényszerítő eszközt kaptak, pl a "comply or explain"-nek nevezettet, vagyis azt a kötelezettséget, hogy vagy teljesít az erre kötelezett intézmény, hatóság vagy pedig magyarázattal tartozik. A szektoriális bizottságok kompetenciája hatósággá alakításuk előtt inkább informális mediációs szerepre korlátozódott. 20 Több szerv és bizottság alakult (4 Lamfalussy bizottság és 3 hatóság), melyek tevékenysége olykor egymást keresztezésének kockázatával járt pl. az európai bankhatóság és a BCE bankfelügyelete között. A felügyelők bizottságának hatósággá alakulása kétségtelen előrelépést jelentett, különösen amiatt, hogy kikényszerítő erővel és jogi személyiségi státusszal ruházták fel. Ugyanakkor a testületi működési mód és a nemzeti hatóságokkal szemben való fellépés (a nemzeti képviselők is benn a testületben) kényes és bonyolult maradt. A szakágak szerinti specializációt olykor bírálták, de mégis jó választásnak bizonyult a szabályozási specifikumok és a kockázat eltérő természete miatt, különösen a (szisztemikus kockázatot viselő) bankok és a biztosítók között. A határon átnyúló tevékenységet folytató bankok felügyeleténél, különösen válsághelyzetben két eszközre támaszkodik az európai bankhatóság: a felügyelők testületére és a csekély hatékonyságú kétoldalú megállapodásokra, amelyeket a tagországok hatóságaival kötöttek (a központi bankokkal, a kincstárakkal, a felügyeletekkel). Bankcsoport esetén a testületekben jelen van a székhely-országi bankhatóság és azon országoké, ahol ennek a banknak leánybankjai vannak. A testületekben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a leánybankok befogadó országainak felügyelői által keltett feszültségek mutatkoznak. A testületek csekély hatékonyságot mutattak a határon átnyúló válságok esetén, mint pl. a Dexia vagy a Fortis dolgában. Az új hatóságoknak egyébként feladata a törvényhozási processzus erősítése és javítása részint területen szerzett tapasztalataik miatt, részint a direktívák végrehajtási utasításainak megfogalmazása érdekében. Hozzá kell járulniuk a felügyelet közös kultúrájának és gyakorlatának terjesztéséhez, hogy biztosítható legyen az EU szabályainak minden országban egyforma alkalmazása, minthogy ez az egyetlen eszköze az országok közötti szabályozási konkurencia elkerülésének. A harmonizáció politikája azonban számos akadályba ütközik. c A harmonizáció nehézségei: a Bázel III Az egységes európai piac két rugója: liberalizációs politika és harmonizációs folyamat. Utóbbi a pénzügyi rendszer stabilitásának, a konkurencia előtti egyenlőség és a fogyasztó védelmének szolgálatában áll. Következésképpen a Bázel III nemzetközi 20 A felügyeleti reform megvalòsìtàsàvban jelentôs szereepet jàtszottak: Center for European Policy Studies, 2008, Concrete Steps towards More Integrated Financial Oversight, The EU s Policy Response to the Crisis; The High-level Group on Financial Supervision in the EU, Feb. 2009, Report, Chaired by J. de Larosière. 9

10 bankokra vonatkozó nem kikényszerítő erejű szabályai Európában általánosan és kötelezően átültetendőek. Ez az elveiben kívánatos eredeti európai politika számos nehézséget támaszt. - Amerikával kapcsolatos kihívások. A Bázeli Bizottság egyik jelentése új ellenőrzési szándékot mutat az egyes országokban tapasztalható alkalmazási gyakorlattal kapcsolatban. A Bázel 2,5-nek mondott norma (2009-ből, amelyet a DAFP3 direktíva ültetett át) hatályba lépését az EU 2011-re tűzte ki, amit a tagországok elfogadtak. Az USA még csak a javaslatok kidolgozásának szakaszában tart. Ilyenformán a verseny torzulása léphet fel, amely fékezheti az európai folyamatokat, és nagyon erős fertőző hatása lehet. Tapasztaltuk ezt a 2008-ban jelentkező feszültségek idején az európai és az amerikai könyvelési IFRS (International Financial Reporting Standards) összehangolása körül, amikor az amerikaiak a válság miatt könnyített szabályozást alkalmaztak. - Belső európai kihívások. A tisztán mennyiségi Bázel I-gyel szemben a friss európai banki szabályozás egyre inkább minőségi jellegű, és két jellemzője fontos: általánosan használják a belső banki modelleket, és a felügyelőnek növekvő diszkrecionális joga van a beavatkozásra. A belső modellek bonyolultak, szerepelnek bennük szervezeti kérdések, választási lehetőséget kínál bizonyos megoldási módik között. A felügyelő diszkrecionális beavatkozási területe szélesedik a Bázel III-ban, odáig is elmehet, hogy magasabb saját tőkerészt követelhet a pénzintézettől. Így elsőrendű fontosságot élvez az egyes országokban végzett ellenőrzések homogeneitása. A Bázeli Bizottság és az európai szervek is külön hangsúlyozzák ezt az elemet. Ez lesz az európai bankhatóság feladata. Hasonló harmonizációs feladatok várnak a biztosítási és a tőzsdei hatóságokra. - Intézményi kihívások. A Bázel III. életbe léptetéséhez szükséges prudenciális reform a makro- és mikrofelügyelet közötti szerepmegosztást vonja maga után. A Unió számára ez a központi bank és az új hatóságok közötti együttműködésben jelenik majd meg. Kérdés azonban, hogyan fog megvalósulni a gyakorlatban ez az együttműködés és megreformált rendszerben, amely egyelőre kuszának tűnik. KONKLÚZIÓ A G ban, az első globális pénzügyi válságra való válaszként indított világméretű szabályozási reformja új globális és integrált prudenciális építmény vonalait rajzolta meg. A nemzetközi koordináció megvalósult, de maradnak megválaszolandó kérdések. Vajon minden nagy ország kész arra, hogy végig vigye a reformot? Milyen zavaró tényezők léphetnek fel? Az EU gyorsan nekilátott az újraszabályozás munkájának, de két akadállyal került szembe. Az egyik a nagy országok, pl. az USA szabályozási konkurenciájából fakadó kockázat, amely azzal fenyeget, hogy fékezi a folyamatokat. A másik a belső a törvényhozás és a felügyelet komplexitásából ered, miközben az Unió szellemében követelmény a harmonizált és megújított keret létrehozása. Az utóbbi akadály számos heves, a bankunió tárgyában folyamatban lévő vita témája, amelynek pontos körvonalai még váratnak magukra. A vezetőknek rövidesen újabb lépést kell tenniük a válságellenes eljárások integrációja felé. Az új fázisban létre fog jönni egy új, szélesebb hatáskörű európai felügyeleti hatóság, egy koordinált válságkezelő rendszernek és európai garanciális rendszernek a határokon átnyúló bankokban őrzött betétek védelmében. Az európai stabilitási mechanizmus is részt vehetne e két utóbbi eszközben. A világméretű normák újjáalakítása és az európai megújítás két területén végzett munkálatok eredményeképpen a liberalizált pénzügyi rendszert összhangba kell hozni a gazdaság és a társadalom szükségleteivel, a szabályozási éberség pedig igen fontos polgári (citoyen) kötelesség. 10

11 Eredeti cím: La régulation financière après la crise des «subprimes» : quelles leçons et quelles réformes? Szerző: Dominique Perrut, a gazdaságtudományok doktora (Sorbonne, Paris 1), banki tanácsadó Párizsban, kutató, Angersi Egyetem. Eredeti megjelenés: Question d Europe n 246, július

Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről

Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről A 2008 során kibontakozó pénzügyi válság hatására az Európai Bizottság

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben

Új válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér

Új válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér Új válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér 2012. április Új válságkezelési rendszer szükségessége A globális pénzügyi válság rámutatott, hogy a pénzügyi szektorban a válságkezelési

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella

Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu Miről volt szó? Monetáris alrendszer: Kétszintű bankrendszer Jegybankok: Cél: inflációs célkövetés rendszere, árstabilitás Eszköz: irányadó ráta

Részletesebben

Rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények (SIFIs)

Rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények (SIFIs) Rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények (SIFIs) 2012. április 27. Kerékgyártó Judit Fő témák Bevezetés Nemzetközi szervezetek SIFI vonatkozású munkái Rendszerkockázat kezelése az EU CRD IV szabályozásban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-25. Jogi Bizottság 2007/2238(INI) 8.5.2008. Véleménytervezet Piia-Noora Kauppi (PE404.799v01-00)

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-25. Jogi Bizottság 2007/2238(INI) 8.5.2008. Véleménytervezet Piia-Noora Kauppi (PE404.799v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2004 Jogi Bizottság 2009 2007/2238(INI) 8.5.2008 MÓDOSÍTÁS: 1-25 Piia-Noora Kauppi (PE404.799v01-00) a fedezeti alapokról és a magántőkéről (2007/2238(INI)) AM\722236.doc PE405.953v01-00

Részletesebben

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig*

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Hitelintézeti Szemle, 14. évf., Különszám, 2015. november, 220 230. o. A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Csortos Orsolya Dancsik Bálint Molnár György A török bankrendszer a 2000-es

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban. Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban Dr. Pál Tibor Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban (Miről lesz szó?) Hazai számvitel környezete

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Aktuális kihívások a monetáris politikában

Aktuális kihívások a monetáris politikában Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A 3L3 megoldásai. Varga Csaba főigazgató november 28, Visegrád

A 3L3 megoldásai. Varga Csaba főigazgató november 28, Visegrád A 3L3 megoldásai Varga Csaba főigazgató 2008. november 28, Visegrád A Sörgyári capricciotól A Lámfalussy folyamat fejlődése A pénzügyi stabilitás kezelése A pénzügyi válsághelyzet kezelése 2 A Lámfalussy

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Védelmi Vonalak - Compliance

Védelmi Vonalak - Compliance Dr. Wieland Zsolt igazgató Compliance Igazgatóság Védelmi Vonalak - Compliance 2013. Február 14. Tartalom 1 2 3 4 1 2 3 4 Védelmi vonalak Compliance az mi? Compliance feladatok Gyakorlatban 1 Belső védelmi

Részletesebben

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21.

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. IV. Energy Summit Hungary 2013 Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról Gulyás Olivér gulyas.oliver@mkb.hu Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. Bevezetés Amiről az előadás nem fog szólni

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára

Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára Az egyes strukturált ÁÉKBV-k kockázatának mérésére és teljes kitettségének számítására vonatkozó iránymutatások ESMA/2012/197

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18. EBA/GL/2014/06 2014. július 18. Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről 1 Az EBH iránymutatásai a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 18.

Lamanda Gabriella március 18. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 18. Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere Árnyék-bankrendszer Bankok

Részletesebben

ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA

ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA Biztosító neve: Eszközalap neve: Az ellenőrző lista készítésének időpontja: Az ellenőrző lista készítője: 1. ESZKÖZALAP ELNEVEZÉSE

Részletesebben

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés:

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés: Történeti áttekintés: A Fortress 1947-ben alakult biztosító társaságként 1998-ban létrehozta a vagyonkezelési üzletágat A cégnek több mint 14 millió ügyfele van 2200 alkalmazottja világszerte 22 képviselete

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint

Részletesebben

Soós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája

Soós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája Soós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája 2011 januárjától három új Európai Felügyeleti Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Tanács létrehozásával új európai pénzügyi felügyeleti struktúra

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

IRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások

IRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/05 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 42. cikkének (14) bekezdése értelmében annak meghatározásáról, hogy az eszközök vagy kötelezettségek rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében

Részletesebben

A bankunió hatása a magyar bankrendszerre

A bankunió hatása a magyar bankrendszerre A bankunió hatása a magyar bankrendszerre Farkas Ádám Főigazgató EBA 2014 Január 21 GKI, Budapest 2012 EBA European Banking Authority Az EU pénzügyi felügyeleti intézményrendszerének átalakítása 2011-ben

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EURÓPAI BANKI TRENDEK

EURÓPAI BANKI TRENDEK EURÓPAI BANKI TRENDEK Lengyel István Főtitkár Banking Association for Central and Eastern Europe istvan.lengyel@bacee.hu www.bacee.hu Előadás a Lízingszövetségben_V11BA04112015 1 I. ÁLTALÁNOS HELYZET,

Részletesebben

Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban

Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban A COREP táblák helye az adatszolgáltatásban Előkészületben az adatszolgáltatás átfogó reformja Előadó: Nyeste Mária osztályvezető Szakmai fórum 2007. október

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL EBA/GL/2014/09 2014. szeptember 22. Iránymutatások azon tesztek, vizsgálatok vagy eljárások típusairól, amelyek a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 32. cikke (4) bekezdése (d) pontjának

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

JELENTÉS AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR-BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

JELENTÉS AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR-BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.4. COM(2010)292 végleges JELENTÉS AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR-BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) és harmadik

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Számvitel az államháztartásban

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Sütő Zsanett. A renminbi mint világdeviza

Sütő Zsanett. A renminbi mint világdeviza Sütő Zsanett A renminbi mint világdeviza 2016. október elsejétől a világ vezetői devizáit tömörítő SDR-kosár részévé válik a kínai renminbi (jüan, CNY), ami egyben elismerése Kína növekvő világgazdasági

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2014. június 23.) a felelős hitelezési követelményekről (CON/2014/44)

ECB-PUBLIC. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2014. június 23.) a felelős hitelezési követelményekről (CON/2014/44) HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2014. június 23.) a felelős hitelezési követelményekről (CON/2014/44) Bevezetés és jogalap 2014. május 28-án az Európai Központi Bank (EKB) a fogyasztói

Részletesebben

Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre

Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre AZ EGYSÉGES EURÓPAI PÉNZÜGYI PIAC LEHETŐSÉGEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK FELÜGYELETI INTEGRÁLT PÉNZÜGYI KONFERENCIA Farkas

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.16. COM(2013) 651 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK HU HU A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank 1 2013. november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 2 » Az európai lakosság több, mint 70%-a városi környezetben él, ezek az agglomerációk az Európai Unió

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

A digitális bank és a tőzsde

A digitális bank és a tőzsde A digitális bank és a tőzsde Hegedüs Éva Elnök-vezérigazgató GRÁNIT Bank Zrt. Budapest, 2016. szeptember 16. TARTALOM 1.Globális trendek a bankszektorban 2.A digitális forradalom átalakítja az ügyfélkiszolgálást

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET

EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET 2013.6.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 170/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) AJÁNLÁSOK EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA (2013. április

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...

Részletesebben

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Forgalmazó: Gratum Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22. Cégjegyzék szám: 01-10-047531 Adószám: 24119968-2-41 Értékpapír számlavezető

Részletesebben

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15.

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15. Bankügyletek 1-2. előadás Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2017. február 15. Miről lesz szó? Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A változó tőkepiaci környezet és kihívásai

A változó tőkepiaci környezet és kihívásai A változó tőkepiaci környezet és kihívásai Szeniczey Gergő ügyvezető igazgató Kecskemét 2016. szeptember 16. 1 Előadás tartalma Szabályozási változás- MiFID II. Technológiai fejlődés - Fintech Automatizált

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben