PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Kozma Andrásné március 20.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Kozma Andrásné március 20. 1

2 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanuló felvételének és átvételének szabályai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás Eltérő tantervű nevelés-oktatás Német nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban Iskolakönyvtári programok Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 58

3 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelv Cél Eljárás Eszköz Iskolánk széles Jutassunk el minden Felmérni a tanulók igényeket gyermeket a állapotát, megismerni kielégítve biztosítja képességeinek, egyéni adottságaikat. minden adottságainak Nevelőtestület gyermeknek a neki megfelelő szintre. megfelelő nevelést, A pedagógus nevelőoktató módszertani felkészítése. oktatást és egyéni munkájában Biztosítani a bánásmódot. igazodjon a tanulók differenciálás egyéni fejlettségéhez, feltételeit. képességeihez. Szülőkkel való kapcsolattartás. Az Fejlesszük tanulóink Anyanyelvhasználat anyanyelvhasználat anyanyelvhasználatának színvonalának színvonalának felmérése. Családi fejlesztése. színvonalát. Tegyünk háttér elemzése. Kulturált, szép erőfeszítéseket a Anyanyelvi szakkör magyar beszéd. hátrányok biztosítása. kompenzálására. Szülőkkel való Törekedjünk a kapcsolattartás. kultúrált, szép magyar beszéd elsajátíttatására. Sokoldalú Nyújtsunk Biztosítsuk a tanórán személyiség lehetőséget az egyén kívüli kereteket fejlesztés: sokoldalú kulturális tartalmú egészséges fejlesztésére, programok, szabadidő életmód, kulturális képességei tartalmas eltöltésének értékek mentén kibontakoztatására. megismerése, szervezett nevelés, egészséges életmódra kiegyensúlyozott személyiség kialakítása. Viselkedési kultúra fejlesztése. Kulturális igény felkeltése. Nyújtsunk lehetőséget gyermekeinknek a kulturált viselkedési formák elsajátítására. Keltsük fel igényüket a szórakozás kialakítására. tartalmas nevelés, mentálhigiénés fejlesztés. Iskolai és osztályszintű programok biztosítása Biztosítsuk a tanórán kívüli lehetőségeket (szakkör, kulturális programok színház, hangverseny, kirándulás, erdei iskola ) Mérés, beszélgetés Tréning, tanfolyam Tervezés, nívócsoport Szülői értekezlet, fogadóóra, beszélgetés Mérés, beszélgetés. Szülői értekezlet. Fogadóóra, beszélgetés. Tehetséggondozás Osztályfőnöki tervező és gondozó munka. Tervezés, szervezés Tervezés, szervezés. Beszélgetés.

4 Értékeink: 1. Intézményünk Ják egyetlen nyolc évfolyamos általános iskolájaként a hozzánk érkező tanulók különböző (sokféle) adottságaihoz igazodva szervezi meg nevelő-oktató munkáját. Figyelembe veszi a tanulók eltérő képességeit, fejlettségét. Lehetőséget nyújt a német nemzetiségi oktatásra, a sajátos nevelési igényű tanulók eltérő tantervű nevelésére-oktatására, valamint a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. 2. Fontosnak tartja a tanulók anyanyelvi nevelését, a nemzeti műveltség közvetítését, és ezen keresztül a hazafiságra nevelést. Az anyanyelv nemcsak kiemelkedő érték, hanem eszköz is az egyetemes kultúra közvetítésében. Az általa megszerzett tudással válnak képessé tanulóink az önálló ismeretszerzésre, tájékozódásra, véleményformálásra. A megszerzett ismeretek, képességek birtokában biztosíthatjuk tanulóink számára a sikeres középiskolai továbbtanulást. 3. A tanulók személyiségfejlesztésében nagy hangsúlyt fektet iskolánk az erkölcsi érzék elmélyítésére, a reális önismeret kialakítására, az erkölcsi ítélőképesség fejlesztésére, a felelős döntéshozásra. 4. Lehetőséget nyújtunk a képességfejlesztésre, a tehetségek felkarolására sokféle foglalkozás felkínálásával: szakkörök, sportkör, énekkar, kulturális programok, tanulmányi és művészeti versenyek. 5. A viselkedési kultúra elsajátításával a közösségi magatartást, a társas együttműködést igyekszünk formálni. Legyen érték tanulóink számára a család, a szűkebb és tágabb közösség, és hogy megtalálják helyüket a munka világában. Feladatok értékeink érvényre juttatásában Vonzóvá tenni iskolánkat illetve vonzónak maradni beiskolázási körzetünkben, azáltal, hogy széles körű kínálatot biztosítunk a tantárgyak, szabadon válaszható foglalkozások, művészeti és sportfoglalkozások terén. Egyaránt gondoskodunk a kiemelt figyelmet igénylő tanulóink igényeiről. Évről évre megszólítjuk a beiskolázás előtt álló gyermekeket és szüleiket és bemutatjuk számukra lehetőségeinket, adottságainkat, mindazt, ami miatt érdemes minket választaniuk. Biztosítjuk tanulóink számára nem csupán a tárgyi tudás elsajátítását, hanem a személyiségfejlesztés lehetőségeit. Tehetséges tanulóinkat versenyekre készítjük fel, és juttatjuk el, különösen a hagyományos, több éve látogatott versenyekre, melyek hasznosságáról kollégáinknak tapasztalatai vannak. Minél több irányban keressük a lehetőséget, hogy minden tanulónk megtalálja azt, amiben jó, és eredményes lehet. Hangsúlyosan foglalkozunk a közösségformálással, a helyes viselkedés elsajátításával, arra törekszünk, hogy tanulóink felelősséget tudjanak vállalni cselekedeteikért.

5 Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha alsós tanulóink legalább kilencven százaléka a negyedik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.); ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat; a felnőtt elvárásainak megfelelni akaró motiváltsága fokozatosan alakuljon önmagát értékelni, irányítani képes személyiséggé. Önállósága alakuljon ki. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.); rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen; ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat; határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

6 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Kitűnő tanulóink illetve a kiváló versenyeredményeket elért tanulók könyvjutalmat kapnak tanév végén. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Egyén és közösség egymásra utaltságának felismertetése. Az egészért (család, iskola, nemzet) való felelősség. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Az önuralom gyümölcse a türelem. 6. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek kölcsönös tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet és a hovatartozás érzésének felébresztése. Az iskola névadójának, Jáki Nagy Mártonnak tiszteletére minden tanévben egész napos akadályversenyt vagy túrát szervezünk, a vetélkedő első három helyezettjét jutalomban részesítjük. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók környezeti nevelése Feladat: a tanulók szemléletének alakítása, környezet- és természetszeretetük formálása, megszilárdítása. Alakuljon ki környezettudatos magatartásuk, életvitelük. Ennek érdekében évente papírgyűjtést szervezünk. 11. A tanulók egészségnevelése Feladat: Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az

7 egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. 12. A fogyasztóvédelemi nevelés Feladat: A fogyasztói kultúra fejlesztése és tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a tanulókban. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladata Komplex egészségfejlesztési projekthét keretében az alábbi célokat kívánjuk megvalósítani a feladatellátás keretében: A gyerekek egészségtudatos nevelése, egészséges életmód kialakítása. Személyiségfejlesztés, közösen végrehajtott feladatokon keresztül. Az egyéni felelősség tudatosítása. Felelősségteljes döntéshozatal képességének kialakítása Igényesség kialakítása a tisztaságra mind az iskolai környezetben, mind saját otthonában. A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása, a mindennapos testnevelés keretein belül Témahét-projektmódszer Az ismeretanyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, a témakört a diákok öt tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerekkel dolgozzuk fel. Az egészségnevelési program megvalósítása évente meghatározott fő célok mentén az iskola tanulóinak aktív részvételével szervezett projekthéten történik. Az egyes feladatcsoportokra tanári team-ek alakulnak az éves munkaterv szerint. A tanulók az egyes tanítási órákon évfolyamonként egészségügyi ismeretterjesztő előadásokon is részt vesznek. Tanítási órán kívül olyan alternatív szabadidős tevékenységet kínálunk, amely érdeklődésüknek megfelel. Egészségügyi vetélkedőkön,- melyhez a szükséges elsősegélynyújtó szemléltetőeszközöket be kell szereznünk-, ügyességi versenyeken, kreatív foglalkozásokon- a nyersanyagok iskolai biztosítása mellett - vehetnek részt. A hét záró foglalkozása tanulmányi kirándulás, amely szorosan kapcsolódik a témahét központi témájához. Ennek úti-, illetve program költségéhez a többi program költségeitől függően a projekthétre rendelkezésre álló keret maradványából hozzájárulunk Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók szükség esetén életkoruknak megfelelően tudjanak eljárni veszélyhelyzetekben.

8 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Hangsúlyos szerepet kap az egészségfejlesztési projekthéten a gyakorlati oktatása. Az ismeretek elsajátításának ütemezése az I. sz.mellékletben található 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Közösségfejlesztés az alábbi területeken valósítható meg: tanítási órán, egyéb foglalkozásokon, diák-önkormányzati munka keretében, szabadidős tevékenység során A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

9 Az alkalmazotti közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai alkalmazotti közösségek megszervezése, irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (technikai munka; nevelés-oktatás területei; tagozatonkénti, szaktárgyi, osztályfőnöki közössége) kapcsolódó alkalmazotti közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. 2. Önfejlesztő képessége kialakítása Feladat: A közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják, illetve a folyamat javítása érdekében korrekciót hajtsanak végre. (PDCA ciklus) 3. Az alkalmazotti közösségek tevékenységének szervezése Feladat: A formális közösségek (technikai dolgozók, alsós és felsős pedagógiai munkaközösségek) a MIP és az éves iskolai és munkaközösségi munkaterveknek megfelelően tervszerű munkát végeznek. (Bemutató órák, tapasztalatcserék, esetmegbeszélések, ötletbörzék) Az egyes feladatokra létrehozott közösségek eseti feladatterv és munkaköri leírásaik alapján végzik munkájukat. 4. A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: Az alkalmazotti közösségre, különös tekintettel a tantestületre jellemző normák, értékek feltárása, közös erővonal mentén való fejlesztése. Tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, hagyományok ápolása (Ünnepek: tanévnyitó, tanévzáró, nőnap, jubileumi jutalmak, búcsúztatók megrendezése; Kirándulások: szakmai utak, egyéb kirándulások ) 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

10 a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart évente kétszer Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, Órát látogat az osztályban Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, és értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja Ellenőrzés, mérés

11 Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők ; b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b) A tanulók iskolai munkáján belül: A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított és az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni A szülők körében: A szülői elégedettség mérése:

12 Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök. Kérdőíves módszerrel a 4. és a 7. évfolyamon (Három évente). Felelős: igazgató. A tanulók körében A tanulók tanulási képességeinek vizsgálata: Testi fejlettség (testnevelés): a 2-8. évfolyamokon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők. Olvasás, szövegértés: a 2-8. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők. A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: Szociometriai vizsgálat a 4-7. évfolyamban. Felelős: osztályfőnökök. Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban (3 évente). Felelős: osztályfőnökök. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni (Tanuló hiányzása esetén bepótolható a mérés). Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét magyar irodalom, magyar nyelv és matematika tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: Matematika: a 4., 5-8. Idegen nyelv: 5. és 7. évfolyamon évente. évfolyamokon. Felelős: Felelős: matematika német szakos nevelők. szakos nevelők Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével átfogóan értékeli. b) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:

13 Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).. A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban az érintett nevelő kérésére azonban írásban végzik A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk?

14 Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történike fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együttérző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és

15 írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? A pedagógusok munkájának értékelése Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola). A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel.

16 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. Személyes példamutatás A tanulókkal, a szülőkkel a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. Szakmai felkészültség Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára: júniusban a szaktanár megadja a vizsga teljesítéséhez szükséges minimum követelményeket. Augusztusban a vizsgáztató szaktanár legalább 1 alkalommal ellenőrzi és korrigálja a tanuló felkészülését. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon.

17 A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). A vezetői feladatok ellátása A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete. Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése. Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a falutévében, megyei sajtóban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. Érdeklődés a falu rendezvényei, eseményei iránt, azokon való részvétel. A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei

18 A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

19 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Intézményünk minden tanuló számára igyekszik megteremteni az esélyt, hogy képességeit kibontakoztassa. Ennek megfelelően sokrétű szakköri kínálatot tárunk a gyermekek elé. Célunk, hogy a tanulásban kevesebb sikert elérő gyermek is megtalálja a számára sikerélményt nyújtó területet. Pedagógusaink kompetenciája művészeti, sport és szaktárgyi területen egyaránt kiterjedt, alkotómunkára, versenyeken való részvételre és a szabadidő hasznos eltöltését célzó tevékenységekre ad lehetőséget. Sport területén torna szakkörünk elsőtől nyolcadik osztályig hagyományosan jó eredményeket ér el, amelyekhez az utazási költségeket igyekszünk legalább részben fedezni. Ehhez jó minőségű tornaszerekre is szükség van, eszközparkunk felújítása előttünk álló feladat, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a beszerzésben a csapatot, kiegészítve a szülők hozzájárulását. Kosárlabda szakkörünk első osztálytól várja a gyerekeket, a mindennapos testnevelés megvalósításának szolgálatában. Számukra a megmérettetés lehetősége járási szinten adott, a versenyekre útiköltséget biztosítunk. Művészeti területen rajz szakköröseink pályázatokon indulnak, az alkotókkal, művekkel képtár és múzeumlátogatások során találkoznak, számukra a változatos technikák megismerése érdekében jó minőségű eszközöket, alapanyagokat beszerzését támogatjuk. Kézműves szakkörünk a jáki fazekas hagyomány továbbéltetése céljából saját kemencénkben kiégetendő agyagedényeket és tárgyakat készít, amelyek készítésében képzett fazekas szakember segít. A munkára nevelés, hagyományaink megbecsülése és a szabadidő hasznos, kreatív eltöltése egyformán hangsúlyt kap a foglalkozásokon. A nyersanyagot biztosítjuk számukra. Néptánc és dráma szakkörünk az iskolai ünnepségek méltó megünneplésében játszik nagy szerepet, a műsoraikra a balogunyomi önkormányzat is igényt tart, valamint művészeti fesztiválra való bemutatkozásukat is támogatjuk. Évente kisebb jelmezbeszerzési lehetőséget biztosítunk. A hagyományok megőrzését és ápolását biztosítja a Csiribiri szakkör, mely a népi- és gyermekjátékokat, népköltészeti alkotásokat szeretteti meg a gyermekekkel játékos tevékenységek során. Zenei nevelésben furulyaszakkörünk és énekkarunk révén részesülhetnek tanulóink. Az iskolai hangszereket térítésmentesen bocsátjuk rendelkezésükre. A vépi Hatosfogat fesztivál állandó szereplőiként szép sikereket értek el eddig is, az azon való részvételüket továbbra is támogatjuk. A zenei nevelés fontos része a befogadásra nevelés, ízlésformálás, ezt hangversenyeken való részvétellel biztosítjuk. A felső tagozatosok részére a Savaria szimfonikus zenekar

20 szervezésében helyben hangversenysorozatot hirdetünk, melynek bérleti díját 50 %-ban kívánjuk fedezni az eddigiekhez hasonlóan. A fennmaradó összeget a szülői munkaközösség támogatásából illetve egyéb támogatásokból igyekszünk kifizetni. Médiaszakkörünk az értő médiahasználatot segíti elő, ennek érdekében mozilátogatást szerveznek, filmek elemzését végzik, tudatos szemléletet igyekeznek kialakítani, felvértezni a gyermekeket a média torzításainak felismerésére. A diákújság szerkesztésére foglalkozásokat szervezünk tanulóink számára, amelyeken a fogalmazási készség fejlesztése mellett a nagy hangsúlyt kap az iskolában történtekről való tudósítás, az információk eljuttatása tanulóinkhoz és családjaikhoz, valamint a falu intézményeihez. Az újság önfenntartóan működik. Idegen nyelvi szakköreink német illetve angol nyelvből működnek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kellő motiváltsággal tanuljanak nyelveket a gyermekek, akik jó részének nincsen esélye célnyelvi környezetbe eljutni. Továbbra is részt kívánunk venni E-twinning kapcsolatban, amelynek keretén belül tanulóink a kommunikációt gyakorolhatják külföldi levelezőpartnerekkel, betekintést nyernek más országok iskolarendszerébe, hagyományaiba, ünnepeibe. A programmal kapcsolatban felmerülő postaköltségekhez hozzájárulunk. Tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozás magyar és matematika területén működik, alsó tagozatos tanulóink számára megmérettetést a büki illetve rumi tanulmányi verseny nyújt, amelyre tanítóik minden évben felkészítik a versenyzőket, szép sikerrel. Számukra az útiköltséget biztosítjuk. A Bendegúz nyelvész versenyen a verseny 15 éves története óta mindig van országos döntős tanulónk, a versenyzői utánpótlás folyamatos, az útiköltségükhöz igyekszünk hozzájárulni. Matematikából a Zrínyi, illetve a Mozaik tanulmányi versenyen rendszeresen részt veszünk több tanulóval is, illetve egyéb levelezős vetélkedőkre is felkészítjük a tanulókat. Szintén útiköltség hozzájárulást tervezünk számukra. Természettudományi szakkörünk az élményszerű ismeretszerzést teszi lehetővé, játékosan hangolja a tanulókat a természettudományok világára. Egyre fontosabb ebben az irányban is előrelépni, ebben támogatjuk a gyerekeket. Ez a kísérletező szakkör nagyrészt házilag előállítható, otthonról beszerezhető anyagokkal végzi a munkát, a kísérleteik bővítéséhez eszközbeszerzés szükséges,ez egyszeri kiadást jelent. A számítástechnikai, informatikai ismeretek nem korlátozódhatnak csupán a tanórai ismeretekre, az érdeklődők számára számítógépes grafikai és weblapszerkesztő szakköreink működnek nagy látogatottsággal, éppúgy, mint az alsó tagozatos számítástechnika szakkör. További területek a tehetséggondozásban: - továbbtanulás segítése - együttműködés tehetséggondozó alapítványokkal, - pályázatokon való részvétel