ZÖLD JÖVŐ A NYÍRSÉGBEN

Átírás

1 ZÖLD JÖVŐ A NYÍRSÉGBEN Készítette: Domina Norbert Spákné Paráda Andrea A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) B komponens című pályázati felhíváshoz Kódszám: KEOP /B/ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg

2 KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP /B/ Zöld Jövő a Nyírségben Kedvezményezett: MEGOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Erdészeti Integrátorok Szövetsége Felelős szerkesztők: Domina Norbert Spákné Paráda Andrea Nyomdai előkészítés, grafikai munkák: Alfa-Dekor Bt. Nyíregyháza Nyomdai munkálatok: Szendeczki Nyomda Kft. Nyíregyháza Külön köszönet a Napkori Erdőgazdák Zrt.-nek, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kiadvány létrejöhessen.

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Üzenetek...4 II. Az erdő...6 II.1. Hogyan viselkedjünk az erdőben... 7 II.2. Mi az erdő... 8 II.3. Erdő és ember... 9 II.4. Az akác a Nyírség aranya...14 III. Az energia...15 III.1. Energiaszükséglet...15 III.2. Energiaforrások...16 III.3. Energiatermelés...17 III.4. Energiafelhasználás...18 IV. A hulladék...19 IV.1 A hulladék keletkezése...19 IV.2. Hulladék és szemét két külön fogalom...21 IV.3. A hulladékképződés megelőzése...23 IV.4. Újrahasználat...26 IV.5. Újrahasznosítás...27 IV.6. Komposztálás...28 IV.7. A hulladéklábnyom csökkentésének lehetőségei...29 V. A fenntartható fejlődés...30 V.1. Mit tehetsz a környezetedért?...36 VI. Hasznos honlapok...38

4 I. ÜZENETEK ÜZENET A természetben eltöltött szabadidő alkalmával is ügyelni kell a tisztaságra (az illegális hulladékelhagyás büntetőeljárást von maga után). A bioélelmiszerek előállítása kisebb környezetterheléssel járó eljárással készülnek, fogyasztásukkal hozzájárulunk a környezeti terhelés csökkentéséhez. A helyi termelők élelmiszereinek fogyasztása során nincs szükség nagy távolságokra való szállításra, így kíméljük a környezetet. A szelektív hulladékgyűjtéssel hozzájárulunk a környezet védelméhez. Az élelmiszerek vásárlása során, ha kerüljük a túlcsomagolt termékeket, hozzájárulunk a hulladékképződés megelőzéséhez. PÉLDA Jelen: egy szemét eldobása az erdőben, jövő: szeméthegyek az erdő helyén Rostos lé helyett frissen facsart gyümölcslevek (friss gyümölcsök), illetve biogazdaságból származó vegyszermentes élelmiszerek. Export zöldség, gyümölcs helyett hazai zöldség, gyümölcs. Minden szemetet ugyanoda elv helyett szelektív hulladékgyűjtés. Csoki 3 papírba csomagolva helyett csoki 1 papírban. Alkáli elem helyett újratölthető elem.

5 ÜZENET A kisebb energiafogyasztású szabadidős tevékenységek a környezetet kevésbé terhelik. Az élelmiszerkészítés során energiatakarékos eszközök, módszerek alkalmazása kíméli környezetünket. Ha lakóhelyünkhöz közel intézzük napi ügyeinket, és ott vesszük igénybe a szolgáltatásokat, így nem utazunk feleslegesen, csökkentjük környezetünk terhelését. A mindennapi tudatosság és takarékosság az energia-felhasználásában nemcsak pénztárcánkat, hanem környezetünket is kíméli. Otthon és a munkahelyen törekedni kell az energiahatékony eszközök használatára (gépi munka kiváltása emberi munkával). PÉLDA Városban autó helyett bicikli, illetve tömegközlekedés. Munkába menet 1ember- 1autó helyett több ember-egy autó. Elektromos kés helyett hagyományos kés. Elektromos dagasztó-gép helyett kézi dagasztás. Autóval menni a szomszéd utcába helyett, gyalog átsétálni. A legközelebbi boltba menni, ahelyett, hogy a fél városon keresztülautóznánk. Elektromos fogkefe helyett hagyományos fogkefe. Postai levelezés helyett elektronikus levelezés. Csekk helyett elektronikus átutalás. Papír-megsemmisítő helyett kézi megsemmisítés.

6 II. AZ ERDŐ "Oh természet, oh dicső természet! AZ ERDŐ FOHÁSZA VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól és gyümölcsöm oltja szomjadat. ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy amelyben fekszel a deszka, amelyből csónakodat építed. ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele. NE BÁNTS!

7 II.1. HOGYAN VISELKEDJÜNK AZ ERDŐBEN A természetben nyitott szemmel és füllel, a szépségre fogékony szívvel járj. Ne hagyj mást magad után, csak a lábad nyomát, és ne vigyél el mást, csak a szép emléket! Mindig készülj fel alaposan a túrára! Az erdőt járva válaszd mindig a kijelölt utat, mert így biztosan célba érsz! Tüzet csak a kijelölt tűzgyújtóhelyen rakj! Erős szélben és tűzgyújtási tilalmi időszakban még ott se rakj tüzet! Vigyázz a tűzgyújtással, mert a tűz nemcsak az állatokat és növényeket pusztíthatja el, hanem téged és másokat is veszélybe sodorhat! Az eldobált szemét nemcsak csúnya, hanem veszélyt is jelenthet az állatokra, ezért vigyázzunk a természet tisztaságára! Úgy bánj az erdő lényeivel, ahogyan szeretnéd, hogy veled is bánjanak! Viselkedj csendesen, fegyelmezetten, vendégként! Hagyd magad után rendben a játszó, pihenő és táborhelyet, hogy mások is örömüket lelhessék benne! Ismerd meg, tiszteld és óvd a természetet! Oszd meg a természetben szerzett tapasztalataidat és élményeidet másokkal!

8 II.2. MI AZ ERDŐ? Az erdő a legfejlettebb szárazföldi életközösség! Az erdő fás és lágyszárú növények alkotta, többszintű növényi társulásokból álló életközösség, amelyben a növény- és állatvilág szoros kölcsönhatásban él egymással és környezetével. Az erdő "magát ülteti". Az adott éghajlaton, az adott ökológiai környezetben a legmagasabb rendű növényegyüttes, amely a legtöbb szerves anyagot képes termelni. Az erdő nem termel hulladékot. Minden anyag, ami az erdőben természetes úton keletkezik a lebontó szervezetek révén újra és újra visszakerül a körfogásba és hasznosul.

9 II.3. ERDŐ ÉS EMBER Az emberiség az erdőből származik, jövője is az erdőktől, azok megőrzésétől, fejlesztésétől függ. Az erdő éltet, oltalmat, tüzelőt, friss levegőt, alapanyagokat ad. Az erdő és az ember kezdeti harmonikus kapcsolata a történelem során gyökeresen megváltozott. A mai kor embere kivéve néhány természeti népet kíméletlenül kizsákmányolja és pusztítja az erdőket gazdasági célból. Az erdészek és természetvédők igyekeznek megfékezni ezeket a káros folyamatokat. Az erdő ott él meséinkben, legendáinkban, hiedelmeinkben, vallásainkban, megihleti a művészeket és az építészeket. Ha úgy élünk, mint az erdő, akkor az erdő is élni fog!

10 AZ ERDŐ ÉS S A KLÍMA Az erdő a terület klímáját tükrözi. Évgyűrűk - klíma kapcsolata. Nagy levélfelület, nagy párologtatás, hűtő hatás. Szén-dioxid megkötés révén mérsékli a globális felmelegedést. A lombos erdőknek jelentős a hőelnyelése és fényvisszaverő képessége. AZ ERDŐ ÉS S A LEVEGŐ Oxigént termel. Tisztítja a levegőt, mivel a levelek felületén és a zárványokban megköti a szennyezőket.

11 AZ ERDŐ ÉS S A TALAJ A mérsékelt övi erdők sok szerves anyagot halmoznak fel. Az erdő védi a talajt a napsugárzástól kiszáradástól, tápanyagban dúsítja a talajt (mérsékelt övi lombhullató erdő). AZ ERDŐ ÉS S A VÍZHV ZHÁZTARTÁS Az erdő a párologtatás révén növeli a levegő páratartalmát, így hozzájárul a csapadékképződéshez. Az erdő sok nedvességet tart vissza szivacsként. Egyenletesebbé teszi a folyók vízjárását.

12 AZ ERDŐ FUNKCIÓI Védelmi: talaj, mező, vad, víz, part, település, tájkép, műtárgy, honvédelem Gazdasági: faanyag, vadaskert, karácsonyfa, szaporítóanyag, energiaerdő Közjóléti: kutatás, oktatás, sport, kikapcsolódás AZ ERDŐ,, MINT MEGÚJUL JULÓ ERŐFORR FORRÁS Az erdő folyamatosan újra termeli javait, ha hagyjuk: Faanyag Humusz Növények Állatok Nedvesség Oxigén

13 VESZÉLYBEN AZ ERDŐK Viharkár Savas esők Erdőtűz Erdőirtás Szárazság Falopás MIT AD NEKÜNK AZ ERDŐ?

14 II.4. AZ AKÁC A NYÍRSÉG ARANYA! Kiváló tűzifa. Épületfa. Bányafa. Kültéri játékok, bútorok, kerítések készülnek belőle. Hajó árboc. Akácméz. Gyorsan nő. Jól megköti a talajt. Gazdag aljnövényzete élőhelyet, búvóhelyet, táplálékot nyújt az állatvilágnak.

15 III. AZ ENERGIA Kell egy kis áramszünet III.1. ENERGIASZÜKSÉGLET Mindennapi életünkhöz energiára van szükség. Szervezetünk is energiát használ fel a működéséhez. Energiát használunk lakásunk, házunk fűtéséhez-hűtéséhez, háztartási gépeink és egyéb szórakoztató berendezéseink működtetéséhez, a meleg víz előállításához és a főzéshez is. A közlekedés, szállítás, építkezés, termelés és a munkavégzés is mind energiát igényel. Ahogy nőnek igényeink, úgy növekszik az energiaszükségletünk is. Mindez fokozott terhelést jelent szervezetünkre és a környezetre is! Ha csökkentjük energiaszükségletünket, akkor nemcsak pénztárcánkat, hanem a környezetet is kíméljük! Otthon és a munkahelyen törekedni kell az energiahatékony eszközök használatára (gépi munka kiváltása emberi munkával)! KEVESEBBET!

16 III.2. ENERGIAFORRÁSOK A rendelkezésünkre álló energiaforrásokat a következőképpen csoportosíthatjuk: Nem megújuló energiaforrások Atomenergia Kőolaj Földgáz Kőszén Készleteik egyre fogynak, így a belőlük előállított energia egyre drágább lesz. Kitermelésük, felhasználásuk jelentősen terheli a környezetet! Megújuló energiaforrások napenergia szélenergia vízenergia biomassza geotermikus energia A megújuló energiaforrások folyamatosan megújulnak, és felhasználásuk megfelelő technikával gazdaságos és környezetbarát! ZÖLDEBBEN!

17 III.3. ENERGIATERMELÉS A mindennapi energiatermelés nagymértékben terheli a környezetet. A nem megújuló energiaforrások bányászata, elszállítása és felhasználása jelentősen szennyezi a levegőt, a talajt és a vizeket, valamint károsítja az élővilágot, annak pusztulását okozva. Sőt, hozzájárul az egyre gyakoribb emberi megbetegedésekhez is. Az energiatermelés növekedése a fokozódó energiafelhasználással együtt jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az elavult és kevésbé hatékony energiatermelő rendszerek és módszerek feleslegesen pazarolják az értékes és egyre jobban fogyatkozó energiahordozókat! Ha az energiatermelés hatékonyságát fokozzuk, akkor gazdaságosabban és környezetkímélő módon láthatjuk el szükségleteinket. HATÉKONYABBAN!

18 III.4. ENERGIAFELHASZNÁLÁS Nem mindegy, hogy a mindennapi életünkhöz szükséges energiát, hogyan és milyen hatékonysággal használjuk fel. A háztartások energiafelhasználása Használati melegvíz Sütés-főzés Világítás, TV, számítógép Háztartási Gépek Fűtés A fenti ábrából látható, hogy a háztartásokban a legtöbb energiát (66%) a fűtés emészti fel! Az épületek nem megfelelő szigetelése, az elavult berendezések alkalmazása és az energiafogyasztók felelőtlen és figyelmetlen használata rengeteg értékes energiát pazarol el! Ha a szükséges energiát okosabban használjuk fel, akkor szintén kíméljük pénztárcánkat és a környezetünket! De a kisebb energiafogyasztású szabadidős tevékenységek is kevésbé terhelik a környezetet (pl. a városban autó helyett bicikli)! TAKARÉKOSABBAN!

19 IV. A HULLADÉK A legjobb hulladék az, ami nincs! IV.1. A HULLADÉK KELETKEZÉSE A természetre, az egész bioszférára, a körfolyamatok jellemzőek. Ezen körfolyamatok során - például a víz-, a szerves anyagok-, vagy a talaj körforgása - nem termelődnek felesleges anyagok, melléktermékek. Ez a természeti rendszer évmilliók alatt alakult ki és tökéletesen működik a mai napig is.

20 Ezzel ellentétben az emberi civilizáció olyan lineáris, egyirányú folyamatokat generál és működtet, melynek eredménye, mellékterméke a természetben nem ismert fogalom: a szemét, más szóval a hulladék. Mára már azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi társadalom jelenlegi hulladékfelhalmozó viselkedése tarthatatlan. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni a természethez. Hétköznapi tevékenységeink során nekünk is körfolyamatokban kell gondolkodnunk, így előzve meg a hulladékok keletkezését. Emellett a természetben eltöltött szabadidő alkalmával is kiemelten ügyelnünk kell a tisztaságra (pl. az illegális hulladékelhagyás büntetőeljárást von maga után)! Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz Kurt Vonnegut

21 IV.2. HULLADÉK ÉS SZEMÉT KÉT KÜLÖN FOGALOM A szemét az olyan haszontalanná vált anyag, amelyet tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag), kikerül a gazdaság körforgásából, és - a környezetétől elzárva - vegyesen kerül tárolásra a hulladéklerakókban (köznéven: szemétlerakókban ). Magyarországon évente összesen kb. 80 millió tonna szilárd hulladék keletkezik (3 Gellérthegynyi!), aminek nagy részét az ipar, illetve a termelés adja. Ám a lakosságra eső rész is nagyon jelentős, hiszen egy átlag magyar állampolgár naponta 1kg hulladékot termel. Ez a környezet szempontjából nagyon komoly mennyiség. Ám ha megváltoztatjuk vásárolói, illetve, fogyasztói szokásainkat nagyon egyszerűen hozzájárulhatunk a hulladék mennyiségének csökkentéséhez, aminek következtében jelentősen csökken a környezetterhelés is. TUDATOSAN!

22 A hulladékok azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók. Fontos azonban megemlíteni, hogy a szelektív hulladékgyűjtés is csak rész megoldás, elsődleges feladat a megelőzés! Az egyszer előállított hulladék nem semmisíthető meg. Át lehet alakítani, lehet koncentrálni, de nem lehet megsemmisíteni. Dalton ELŐZD MEG!

23 IV.3. A HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE Ha meggondolatlanul vásárolunk, észrevétlenül hulladékot termelünk pl. az egyes termékek csomagolóanyagaival, illetve, ha meggondolatlanul megveszünk mindent, amire egyáltalán nincs szükségünk. Ám, ha vásárlásaink során kerüljük a túlcsomagolt termékeket, hozzájárulunk a hulladékképződés megelőzéséhez. A megelőzésnek a legegyszerűbb módja tehát, ha tudatos fogyasztással, azokat a termékeket választjuk, amelyek amellett, hogy megfelelnek céljainknak, környezetbarát megoldásokat tartalmaznak, így kisebb környezeti kárt okoznak. Mindig a holnapban reménykedünk, a holnap viszont valószínűleg tőlünk remél egyet-mást. Ernst R. Hauschka MEGFONTOLTAN!

24 A TUDATOS VÁSÁRLÓ 12 PONTJA 1 1. A pénzeddel szavazol! A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, illetve, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. 2. A szemét a legdrágább! A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked, és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 3. Írj cetlit! Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz polctrükkökre! 4. Helyben vásárolj! A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj a piacon, vagy a helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket! 5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol! Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat! Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást! 6. Keresd az eredetit! Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket! 7. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülivel is megteheted azt. 1 Forrás:

25 8. Erőszakmentes szépség Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve, nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat. 9. Tartós használat! Kerüld az eldobható dolgokat! Ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. 10. Vegyél frisset! Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. 11. Helyi termékeket vegyél! Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül. MÉRLEGELJ!

26 IV.4. ÚJRAHASZNÁLAT (REUSE) A hulladékok keletkezésének elkerülésére egy másik jó megoldási lehetőség az újrahasználat. Ebben az esetben az adott terméket, illetve csomagolást - átalakítás nélkül újra, ugyanarra a feladatra fel lehet használni, mint amire eredetileg gyártották. Tipikus újrahasználati rendszer pl. a betétdíjas üvegek visszaváltása és újratöltése. Mindezek ellenére sajnos az a tapasztalat, hogy az eldobható csomagolások jelentősen visszaszorították a visszaváltós rendszereket, hiszen lakosság és a kereskedelem is - elsősorban kényelmi és anyagi szempontok miatt - előnyben részesíti az eldobható csomagolóanyagok használatát. Az újrahasználat nagyon jellemző a művészvilágban is, hiszen környezettudatos gondolkodásukat sokan úgy öntik formába, hogy hulladékból, szemétből készítik el műveiket, ezzel megdöbbentve, elgondolkoztatva az embereket. Kodolányi János például fémhulladékból készít szobrokat. A szemét gond, de a hulladék érték lehet! ALKOSS!

27 IV.5. ÚJRAHASZNOSÍTÁS (RECYCLING) Az újrahasznosítás nem más, mint az anyagában történő hasznosítás, más néven újrafeldolgozás. Ez az a folyamat, amikor a hulladékból különböző átalakítási folyamatok során újra terméket állítanak elő. Ekkor eredeti funkciójuk módosul, vagy egészen megváltozik (pl. a pillepalackból polárpulóver készülhet). Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is keletkeznek különböző szennyezőanyagok (pl. a szállításnál és az újragyártás során), így tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest ez már egy kevésbé környezetbarát megoldás. A szelektív gyűjtés és a hulladékok újrafeldolgozása szorosan összekapcsolódik, hiszen csak a tisztán és szelektíven gyűjtött hulladék hasznosítható újra. A szelektív hulladékgyűjtéssel hozzájárulunk a környezet védelméhez. A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt. T. Ansons SZELEKTÁLJ!

28 IV.6. KOMPOSZTÁLÁS A háztartási hulladék egyik nagyon egyszerű kezelési módja a komposztálás. A házi komposztálás is komoly megelőzést jelent, mivel háztartási hulladékunk jelentős része komposztálható, azaz szerves hulladék, melyből nagyon egyszerűen, jó minőségű termőföldet állíthatunk elő. HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÖSSZETÉTELE 2,6% 35,7% Szerves 15,2% 15,4% 2,3% 28,9% Fém Műanyag Papír Üveg Egyéb A komposztálás nagyon egyszerű, hiszen csak egy olyan ládára van szükségünk, ahol biztosítani tudjuk a megfelelő oxigénellátást (oxigén hiányában a komposzt elrohad). Aki komposztál: Csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét. Kiváló minőségű virágföldet készít. Tevékeny, egészséges életet él. Környezettudatosan gondolkodik, saját környezetével harmóniára törekszik. Tedd, amit tudsz, azzal, amid van, ott, ahol vagy! Theodore Roosevelt KOMPOSZTÁLJ!

29 IV.7. A HULLADÉKLÁBNYOM CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az emberek által felhalmozott hulladék miatti környezetszennyezés visszaszorítása nagy feladat, de talán nem reménytelen. Néhány tanács, mit tehetsz TE: Előzd meg a hulladék keletkezését, csökkentsd a mennyiségét, használd el, hasznosítsd újra! Gyűjts szelektíven! Komposztálj! Textiltörölközőt, szalvétát, illetve zsebkendőt használj papír helyett! Porcelán vagy üveg tányérokat használj a műanyagok helyett! Ne fehérített papírt használj! Mond le a reklámújságokat! Ne vásárolj feleslegesen csomagolt árukat! Csak olyan termékeket vegyél, amelyekre valóban szükséged van! A hagyományos elemek helyett, használj tölthető akkumulátorokat! A legfontosabb, hogy hétköznapi tevékenységeid során tartsd szem előtt a hulladék keletkezésének megelőzését!!! Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. Prótagorasz CSELEKEDJ!

30 V. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Minden mindennel összefügg Kiadványunk előző fejezetei egyértelműen érzékeltetik, hogy a minket körülvevő ezerarcú természet egyre többet veszít ezer arcából, mivel az emberi civilizáció a szükségesnél is nagyobb mértékben pusztítja, vagy legalábbis, erősen alakítja azt. Tudjuk, hogy az emberi társadalom érdekében szükség is van a természet megváltoztatására, hiszen el kell vennünk tőle azt, ami számunkra létszükséglet. Ám az emberiség érdeke megkívánja, hogy takarékosan bánjunk a természet kincseivel, hiszen ettől függ a következő nemzedék sorsa. Haldokló föld, legyilkolt fák, fuldokló égbolt néz le ránk. Minden csak pénz, papír és szám, és hullaszag a lépteink után, de ébrednünk kell, még nem késtünk el talán. Anti Fitness Club

31 Talán éppen emiatt napjaink egyik leggyakrabban használt fogalma a fenntartható fejlődés. Ám pontos jelentéstartalmával talán csak kevesen vannak igazán tisztában. Valahol belül érezzük, hogy miről is van szó, de szabatosan megfogalmazni nem minden esetben sikerül. Általánosan elfogadott definíciót az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága Közös jövőnk (1987.) címmel kiadott jelentésében találhatunk: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Az ENSZ jelentés egyértelművé teszi, hogy a fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben. Egy egyszerű példa: ha a helyi termelők élelmiszereinek fogyasztása során nincs szükség nagy távolságokra való szállításra, így kíméljük a környezetet és régiónk fejlődéséhez is hozzájárulunk.

32 Tekintsük át a fenntartható fejlődés fontosabb élőlény- és emberközpontú alapelveit, amelyek érvényesülését ill. érvényesítését biztosítanunk kell: az élők közösségét tisztelni és gondozni kell, az emberi élet minőségét javítani kell, a Föld életképességét és változatosságát meg kell őrizni, a meg nem újuló erőforrások kiaknázását a lehető legkisebbre kell szorítani, a Föld eltartóképességén belül kell élni, az emberi hozzáállást és gyakorlatot, ahol szükséges, meg kell változtatni, a közösségeknek képessé kell válniuk saját környezetük gondozására, a fejlődés és környezetvédelem összehangolására nemzeti kerettervet kell kidolgozni, az egészséges környezet érdekében világméretű szövetséget és egyezményeket kell kötni. Soha eddig nem volt ilyen kevés időnk arra, hogy ilyen sok mindent megtegyünk. Franklin D. Roosevelt

33 Hogy az imént felsorolt elvek valóban megvalósuljanak, a környezet szeretetére, védelmére, megóvására kell nevelünk a gyerekeket, már kora kisgyermek kortól. Hiszen senkinek sem lehet közömbös, hogyan alakul Földünk sorsa, ezért minden körülmények között biztosítanunk kell a biológiai egyensúly fenntartását. Ennek pedig feltétele, hogy az ember már egészen fiatalon folyamatosan találkozzon a környezetet érintő problémákkal, és részt vegyen a megoldások keresésében, illetve megvalósításában is. Hiszen a mindennapi tudatosság és takarékosság az energiafelhasználásban, illetve, az élet bármely területén nemcsak a pénztárcánkat, hanem a környezetünket is kíméli. A környezetvédelemben éppen ezért minden egyes emberre jelentős feladat hárul.

34 A világ különleges és bonyolult, akárcsak a pók hálója. Ha megérinted egy fonalát, remegése végigfut az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintjük a hálót, hanem bele is szakítunk. Gerard Durell Ha hétköznapi tevékenységeinket végig gondoljuk és tudatosan megtervezzük, azzal rendkívül sokat tehetünk a környezetünk megóvásáért. Mindig van választási lehetőségünk! Az élelmiszerkészítés során energiatakarékos eszközök, módszerek alkalmazása kíméli környezetünket. Ha lakóhelyünkhöz közel intézzük napi ügyeinket, és nem utazunk feleslegesen, ezzel csökkentjük környezetünk terhelését. A bioélelmiszerek előállítása kisebb környezetterheléssel jár, így fogyasztásukkal hozzájárulunk a környezetünk megóvásához.

35 Ha az emberiséget és ezt, a minket körülvevő csodálatos világot újra egyensúlyba akarjuk hozni, akkor meg kell találnunk az értelem és az érzelem között a megfelelő egyensúlyt, hiszen a világ értékeinek, szépségeinek felfedezését érzéki benyomások, élmények alapján tesszük. Fel kell fognunk, hogy az egyén a természeti világ része, és ehhez - a racionális tudáson kívül - egy olyan érzelmi állapot is szükséges, mely elmélyíti a természethez kapcsolódó érzéseinket. A természeti értékek megbecsüléséhez, megóvásához, szeretetéhez elengedhetetlen, hogy az ember ne csak a szemével, de a szívével is meglássa azokat. jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

36 V.1. MIT TEHETSZ A KÖRNYEZETEDÉRT? Élj és gondolkodj tudatosan! Szigeteld a házad és a nyílászárókat! Használj megújuló energiát! Vedd lejjebb a fűtést! Kapcsold ki azokat az eszközöket, melyeket nem használsz! Kapcsold le a villanyt, ha nem tartózkodsz a helyiségben! Csak annyi lámpát használj, amennyi feltétlenül szükséges! Lehetőleg használj takarékos fényforrást! Ne vásárolj szemetet! Válogasd szét és hasznosítsd újra a hulladékot! Használd a tömegközlekedést, sétálj és kerékpározz! Ültess fát!

37 VIGYÁZZ RÁ TE IS! ÉLD TUDATOSAN AZ ÉLETED!

38 VI. HASZNOS HONLAPOK Zöld Hírek Zöld iránytű Zöld hírek -OzonNetwork Forestpress, erdő, vad, természet, hírek Zöld Hivatal Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Hatóság Nemzeti Parkjaink Magyar erdőgazdálkodás Zöld Szervezetek Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége Országos Erdészeti Egyesület Napkori erdőgazdák Zrt. Energia Klub Hulladék Munkaszövetség E-misszió Egyesület Zöld Pók Hálózat Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület National Geographic Magyarország WWF Magyarország Zöld megoldások Alternatív energia technológiák Kerékpártúrázás Zöld kalandra fel! környezettudatos ötlet

39 Környezeti nevelés Harangodi Erdészeti Erdei Iskola Környezet és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége Hulladék-Suli Sulinet Zöld zóna Zöld lap.hu oldalak Minden, ami zöld Minden, ami hulladék Minden, ami ökológia Minden ami, környezetvédelem Minden, ami természetvédelem Minden, ami fenntarthatóság Minden, ami energia Minden, ami erdő Minden, ami bicikli Minden, ami kerékpártúra Minden, ami erdei iskola A kiadvány szerkesztésében az előbbiekben felsorolt honlapok nyújtottak segítséget. A benne felhasznált képek a ClipArt gyűjteményből valók, illetve a szerkesztők saját fotói.

40