Zebegény. Kinek van igazsága?! Akikre büszkék vagyunk. Zebegény önkormányzatának hivatalos lapja augusztus

Átírás

1 Zebegény Zebegény önkormányzatának hivatalos lapja augusztus Kinek van igazsága?! Olvasom a honlapon a sommás bejegyzéseket: 35 év alatt nem csalódtam a faluvezetésben akkorát, mint a hétvégén. ; Igazsága van elõttem szólónak. ; A rendezvények minõsége tükörképe a falu elõljáróinak. Menjenek békével! Ez a falu óhaja. Engedtessék meg nekem, hogy megszólaljak, s én is elmondjam a véleményemet, ha úgy tetszik, a saját verziómat a történtekrõl. Igaztalannak, és bántónak érzem az állítást, hogy a faluirányítás az elmúlt két évben alulteljesített. Ez nem felel meg a valóságnak. A jelen gazdasági helyzetben ugyanis, amikor az önkormányzatok tucatjai mennek csõdbe, ahol iskolákban kikapcsolják a villanyt, a gázt, és amikor a kötelezõ feladatellátást az állam forrásmegjelölés, vagy biztosítás nélkül ruházza át az önkormányzatokra, a mi községünk többé-kevésbé biztos költségvetéssel rendelkezik és talpon áll. Mindezeket a nehézségeket községünk lakói nem észlelik. Azt azonban tudni kell, hogy bizony nagyon megfontolt döntésekkel lehet, és így is csak ideig óráig, ezt a helyzetet fenntartani. Ennek ellenére az elmúlt két évben elkészült a Szõnyi utcai támfal, megújult az iskola és az óvoda elõtti járdaszakasz, elkészült a Galéria cukrászda támfalának felújítása, és a cukrászda elõtti járdaszakasz, az emlékmû díszkivilágítása, a vasúti híd alatti kockakõ burkolata, új pihenõpadokat telepítettünk a Dunapartra, tájba illõ fákat, virágokat telepítettünk, elkészült a patakpart és az állomás elõtti tér új fakorlátja. Elkészült a közvilágítás-bõvítés a Pozsonyi úton, világítótestek kerültek felszerelésre az Árpád utcában, a Naphegyen, a Völgy utcában és a nyaraló területen. Megújult a patakmeder a Szõnyi park alatt a Fischer-köznél, és a patak torkolat elõtt a szennyvíztelep melletti híd megerõsítésével együtt. Új burkolatot kapott a kézilabda pálya. Megmaradt iskolánk önállósága, nyolc év óta elõször sikerült kimeszeltetni a konyhát, az ebédlõt, az idén pedig a három régi osztályt, illetve a folyosókat. S még az idén felállításra kerülnek a szelektív hulladékgyûjtõ szigetek, kicserélésre kerül a szennyvíztelep turbinája és új burkolatot kap a József Attila utca. Lehet persze erre azt mondani, jelentéktelen apróságok, de azt gondolom, ezt senki nem véli így a község lakói közül. S csupán mellékesen jegyzem meg, hogy a rendszerváltás óta egy testületnek sem kellett ilyen nehéz helyzetben kormányozni a községet, mint a jelenleginek. Egy ponton azonban a magam tevékenységében látok elmaradást, ezt önkritikusan meg kell vallani. Azt ígértem, hogy munkálkodni fogok a közbéke megteremtésén. Hát ebben bizony nem vagyok kellõen sikeres. Az okokat, a miérteket persze lehet magyarázni, ki-ki szája íze szerint értelmezni, de a tény ettõl tény marad. Polgármesteri eskümben azt ígértem, hogy híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Zebegény község javát szolgálom. Úgy érzem, ehhez tartom is magam. Ebbõl persze adódnak konfliktusok. Vannak olyan polgárok, akik úgy gondolják, hogy azért, mert támogatták a megválasztásomat, vindikálhatják maguknak a jogot, hogy egyenlõbbek legyenek az egyenlõek között. Nehezményezik, ha a döntésnél õk is csak egy zebegényi polgárnak számítanak az 1284 közül. Tetszelegnek a bíró szerepében, és egy falu nevében jelentik ki, hogy könnyûnek találtattam, hogy a falu vezetése menjen békével, stb. Pedig a polgármesteri eskü egyértelmûen fogalmaz: pártatlanul, lelkiismeretesen járok el. Ez pedig az én olvasatomban azt jelenti, hogy nem egyéni érdekeket, hanem közösségi érdeket kell képviselnem. És ez, óhatatlanul sért egyéni érdekeket. Más kérdés az, hogy a képviselõ-testület sem volt segítségemre a béke megteremtésében. Hogy ígéretek születtek döntésekrõl, hogy a testület néhány tagjának ígéretei miatt az idén másodszor kerül nehéz helyzetbe a hivatal az iskolaév indításakor. Érdekes egyébként, hogy a testület néhány tagja által megerõsített elégedetlenkedõk, mindig megdöbbenésüknek adnak hangot, ha a testület vagy a hivatal döntése nem az egyéni érdekeiknek megfelelõ, és vélt vagy valós sérelem éri õket. Az sem tesz jót a közösségnek, ha az elöljárósság tudatosan bizonytalanságban tartja a község lakóit. Ennek káros hatását hivatalunk minden dolgozója érzi. Ilyen bizonytalan légkörben, állandó képviselõi, illetve lakossági stressz alatt nagyon nehéz folyamatosan jól teljesíteni. Ezért kellene megfontolni, mi a közösség érdeke? Mit tartalmazott a képviselõi esküm? Mire vállalkoztam, amikor jelöltettem magam képviselõnek, polgármesternek? Esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állam- és szolgálati titkot megõrzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Zebegény község javát szolgálom. Isten engem úgy segéljen! SINKÓ VILMOSNÉ POLGÁRMESTER Akikre büszkék vagyunk Díszpolgári címet vett át a Zebegényi Napok megnyitó rendezvényén a római katolikus templomban Bertényi Andrásné Hirling Emma. Zebegényért Emlékérmet kapott Kopetty Lia színmûvésznõ és Kautzky Ervin színmûvész. A Zebegény Község Hírnevének Öregbítéséért Emlékérmet Bodor Bélánénak ítélte a testület. Pedagógus Szolgálatért Emlékérmett kapott Páldy Zoltánné óvónõ. Gratulálunk! (A kitüntetettek munkásságának méltatását lapunk 4-5. oldalán olvashatják.)

2 2 Zebegény Kós Károly emlékkiállítás a zebegényi templomban 2008-ban emlékezünk Kós Károly - templomunk tervezõje - születésének 125. évfordulójára. Ennek alkalmából a Kós Károly Templom Közhasznú Alapítvány egy emlékkiállítás megrendezését tûzte ki célul. Az erdélyi születésû Kós Károly a budapesti egyetem elvégzése után alkotta a mai Az építészetét bemutató tablókon és tárlókban kiállítottuk a sok szeretettel megálmodott kalotaszegi -sztánai - otthonát valamint, a nekünk oly kedves zebegényi templom építéskorabeli archív fotóit és a kiállítás különlegességét jelentõ eredeti Kós Károly terveket és költségvetést. A következõ tabló a budapesti épületeibol nyújt válogatást (Állatkert pavilonjai, Wekerle-telep, városmajori iskola óbudai református parókia), majd megismerkedhetünk az erdélyi templom, parókia és lakóház építészetével. A jellegzetes Kós Károly-i grafikák mellett elhelyeztük az épületek jelenlegi állapotáról készült fotókat is. Az utolsó tárlóban kiállítottuk irodalmi tevékenységének Egy templomi ünnepség margójára A Zebegényért emlékérem és bronzkarika átvételekor a Zebegény képviselõ-testülete és a templomi gyülekezet felé így hangzott a köszöntõm: egy halhatatlan verssor nyisson kaput a jövendõnk felé, mely így hangzik - hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül. De, bennem maradt az, amire még gondoltam e szívmelengetõ esemény felett. Hadd írjam most ide, olvashassák valamennyien, zebegényi honfitársaim. Tudod mi a virág? / A földnek jósága. / Tudod mi a jóság? / A lélek virága. (Petõfi Sándor) A lélek virága jóság teremtette a Fanni grófnõ és az általa is született virágköztársaságú Virágegylet páratlan évtizedeit, itt Zebegényben. Minden közösségnek, legyen az falu, község, város, ország, nemzetek: egyszeri és megismételhetetlen sajátosegyedi történelme van. Ilyen volt a zebegényi otthonunk lélektörténelme is, a Napraforgóval és idejében. Alapszabálya is errõl tudósít: segítsünk másokon, szeressük az állatokat és virágokat, mindennap tegyünk valami jót és tartsuk meg az adott szavunkat. Vagy ahogy a Sonnenblumen Hagyományõrzõ Alapítvány egyik szép megemlékezésén, magam is hangosítottam : az élet örök búcsúzás, / ó bárcsak tudnánk távozáskor / fényt hagyni, mint a Messiás S ezt tette Zebegény a Napraforgóval, a Szõnyi István mûvészkolónia a hazai és nemzetközi szolgálatával, a Kós templom, az iskola, könyvtár, és ahová mi is igyekeztünk kapcsolódni a Színistúdió, fáklyás stafétabottal a kezünkben Köszönet érte, hogy a Község befogadott minket e ritka szolgálattörténelembe a Zebegényi Napok 2008 ünnepi Estjén. Hogy most már elmondhatjuk mi is Kopetty Liával együtt: ó szent fényt hagyni voltunk jó, / fehéren és kéken. V. KAUTZKY ERVIN Magyarország területén található épületeit. Miután szülõföldjét a trianoni békediktátummal elszakították, munkássága fõleg Kalotaszegre Kolozsvárra és Székelyföldre terjedt ki. Hogy megmaradt építészeti mûveirõl hû képet tudjunk adni szûkebb hazáját, Kalotaszeget - mûvészetének bölcsõjét - személyesen bejártuk és épületeinek jelenlegi állapotát fényképeinken megörökítettük, mely képekbõl való válogatás a kiállítás gerincét képezi. Arra törekedtünk, hogy a kiállítás anyaga - az adott keretek között - minél jobban tükrözze a mûvész sokoldalúságát. és könyvmûvészetének néhány példányát. A kiállítás megnyitása a Zebegényi Napok keretében történt augusztus másodikán. Kapás László plébános atya röviden ismertette Kós Károly életútját, majd Csóka Sarolta és Csóka Cecília szemelvényeket olvasott fel Kós Károly önéletrajzából. A megnyitót színesítette Polgár Éva zongorajátéka. Ez után levetítésre került Csontos János - a Magyar Nemzet és a Hír tv munkatársa - filmje, melybõl részletesen megismerhettük Kós Károly munkásságát, épületeit. CSÓKÁNÉ SALAMON MELITTA Talány (2008) Csontunk izmunk szívünk Egész csillagporból gyúrt testünk vágyakozva néz az égre míg alattunk forr a katlan Sorsunk beláthatatlan. Egy biztos csak hogy egyszer lelkünkrõl a porburok leválik vakondtúrás lesz belõle sok-sok halom egy domboldalon jelzi, hogy éltünk egykoron Így látunk most por-szemünkkel de mit látunk majd a lelkünkkel? Lehet, hogy minden látható egy láthatatlan jele csupán? A kukac a béka azamõba mind átlényegül a nyugtalan atom nem hasad tovább Talán SZERETETTÉ válik a világ! VÁGVÖLGYI ILONA

3 Zebegény 3 Egy életerõs település képes a maga közösségi életét megszervezni Augusztus 1-jén, pénteken a római katolikus templomban az esti szentmisét követõen Kapás László kanonok-plébános és Sinkó Vilmosné polgármester köszöntõje után Harrach Péter országgyûlési képviselõ, az országgyûlés alelnöke nyitotta meg a Zebegényi Napok 2008 rendezvénysorozatot, amely a hagyományoktól eltérõen templomunk búcsújához, Havas Boldogasszony napjához kötõdött. Harrach Péter a tervezett programok köré kapcsolta mondanivalóját, kiemelve a közösségek erejét. Az országgyûlés alelnöke mint a zebegényi Trianon-ünnepségen ismét Teleki Pál miniszterelnök szavait idézte, aki a tragédia után, hogy lelket öntsön az ország népébe, azt mondta: ebben az országban, ebben a népben erõ van, ez a nép dolgozni akar, élni akar és ez a nép képes arra, ez a nemzet, hogy rendezze önmagát, rendezetté tegye önmagát. Amikor a mi életünk különbözõ szintjein erre gondolunk, a rendezettségre, a rendezett körülményre, amikor ebben az országban szabadság van, de rend bizony nincsen, akkor a magánéletnek a rendezettségére, a nemzet egészének rendezett világára és persze az emberléptékû közösségeknek a rendezett életére is gondolunk. És ez a mostani ünnepségsorozat ebben ad példát nekünk és ezért örülök, hogy itt lehetek, hogy egy életerõs település képes a maga közösségi életét megszervezni, és élményt nyújtani az egésznek, és az egyénnek egyaránt és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a nemzet egészét a maga területén erõsítse - mondta Harrach Péter. Sípálya átadás Ünnepélyes keretek között avatták fel a sípályát és a sífelvonót a Zebegényi Napok második napjának délelõttjén. A sípályát az önkormányzat tavaly novemberi döntése értelmében használati célra ingyenesen bérbe adta a Mészkõ Kft részére. A Hutter Ildikó által szervezett sportversenyekkel és sok játékkal összekötött avató ünnepségen Sinkó Vilmosné polgármester és Borbélyné Darázs Mária, a Mészkõ Kft ügyvezetõ igazgatója vágta át a pálya alján kifeszített szalagot. A pályát és a két év után használható, biztonságos üzemeltetésû felvonót hó hiányában a szokolyai gyepsí szakosztály egyik tagja próbálta ki, sikerrel. A Mészkõ Kft, amely évek óta segíti a síszakosztály munkáját a sífelvonó átadásával további terveket szeretne ezen a területen megvalósítani. A leggyorsabban kivitelezhetõ egy korcsapálya kialakítása, melyhez a patak vizét szeretnék felhasználni, a következõ lépés pedig a régi szánkópálya biztonságossá tétele, végül az elképzelések között szerepel másik hóágyú beszerzése is de van hely arra is, hogy például az íjászoknak, teniszezõknek is kialakíthatnak itt pályát tudtuk meg Borbélyné Darázs Máriától. ÕSZI ELÕADÁSOK A DU- NAKANYAR MAGYARSÁG N ÉPISKOLÁN. A nyári szünet után ismét megkezdõdnek a Dunakanyar Magyarság Népiskolán az elõadások. A tervek szerint - szeptember 5-én, pénteken 18 órakor dr. Tóth Zoltán József A magyar állam metamorfózisa címmel tartja elõadást; - szeptember 19-én, pénteken 18 órakor Molnár V. József elõadásának címe: Szent Mihály esztendõkörös mérlege. Az elõadásokat Szobon, az általános iskola könyvtárában rendezik. Mindenkit szeretettel várunk!

4 4 Zebegény Akikre büszkék vagyunk Díszpolgári címet adományozott Zebegény Község Önkormányzata Bertényi Andrásné Hirling Emmának. Áldozatos munkájáért Zebegény Község Önkormányzata Kopetty Lia mûvésznõnek a Zebegényért Emlékérem kitüntetést adományozta. Bertényi Andrásné Hirling Emma született június 29-én, Zebegényben. Elemi iskoláiból négy évfolyamot Zebegényben végzett, három polgárit Nagymaroson. Az általános iskola 8. osztályát Budapesten végezte el között tanítói diplomát szerzett Budapesten. Mint fiatal tanítónõ pályafutását Nagymaroson kezdte 1953-tól 1958-ig tõl 1989-es nyugdíjazásáig a Zebegényi Általános Iskola tanítója, nevelõje volt. Nevelõ, mert generációkat tanított és nevelt. Munkássága alatt szinte a falu minden családjával kapcsolatba került. A gyerekek szerették, tisztelték a mindig határozott, korrekt, de egyidejûleg kedves és türelmes nevelõt. Mára már nagyszülõk, szülõk, fiatalok emlékeznek tanítói munkásságára, amely például szolgálhat a mai kollégáknak, a pályakezdõknek. Nyugdíjazásáig napi feladatai mellett különbözõ társadalmi tevékenységével segítette a falut. Nyugdíjba vonulása után a Karitász tagjaként tevékenykedett, majd mikor hívták, újra beállt tanítani 1990 és 1993 között. A kiesett szakmai idõszak ellenére úgy tudott foglalkozni a nebulókkal, mintha elõzõ nap hagyta volna abba a tanítást, és több generáció után ezek a gyerekek is itták szavait, nyíltak ki rácsodálkozva a tudományok alapjaira. Hányan tanultak tõle írni, olvasni, nehéz lenne megszámolni. Hány gyermeknek segített nehéz pillanataiban, hány gyermeket indított el biztató szavaival, dicséreteivel a jó felé, hány gyermekbe ültette el a tisztesség, a becsület, az emberség és tudni akarás magvait ki tudná megmondani? Munkája mellett látogatni kezdte a beteg, elesett nyugdíjasokat, hogy csak egy párat soroljunk fel: Magdi óvónénit szinte naponta látogatta, beszélgetett vele, meghallgatta, mert tudta, hogy sokszor ez a beszélgetés többet ér már bármilyen gyógyszer, vagy ajándék. Tudjuk, hogy saját pénzén vett gyümölcsöt, csokoládét egy-egy látogatáshoz. De nem csak a faluba ment látogatni, Babi nénihez Verõcére és lejárt Kántorné Kubinyi Máriához Budapestre. Gyakorlatilag egy szociális munkás feladatait is ellátta. Együttérzése a felsorolt kollégákon kívül is sok idõs ember lelkét táplálta. Olyan személyiséggel van tehát szerencsénk együtt élni, aki nem munkának, hanem hivatásnak mégpedig egész életre szóló feladatnak tekintette a nevelést, a példamutatást és tette ezt nem csak a katedra mögött, hanem az egész településen. Csendes, szerény ember, mindannyiunk Emma nénije. Kopetty Lia színûvész Budapesten december 21-én született. Táncosnõként végzett az Állami Balett Intézettben, 1956-ban. Késõbb prózai és énekes szerepeket játszott különbözõ vidéki és budapesti színházakban: gyõri Kisfaludy, az egri Gárdonyi Géza, a Miskolci Nemzeti, a kecskeméti Katona József Színházban óta a Budapesti Gyermekszínház, illetve az Arany János Színház mûvésznõje. Ennyi, amit a Magyar Színházmûvészeti Lexikonban olvashatunk a mûvésznõrõl. Néhány szóban egy élet munkája. Ezerkilencszáz-negyvenkettõ december 21. Közeledik a Karácsony, a világ a kis Jézus születésére készül, egy budapesti bérházban pedig egy anya vajúdik és várja a maga Jézuskájának megszületését. Elképzeli, hogy majd egy csillag születik, akinek fényénél ezrek fognak melegedni, emberséget, jóságot, szeretetet tanulni. Nem is sejti, hogy álmai valóra válnak. Háborús idõket élünk süvítenek a bombák, súlyuk alatt romba dõlnek az épületek. Mindez nem akadályozza meg, hogy csillag szülessék. Kopetty Lia embert próbáló idõkben született, és élte le életét. Olyan idõket éltek meg eleink, amikor embernek maradni is csak hatalmas lelki erõvel rendelkezõ lény tudott. Kopetty Lia ilyen ember, tehetséges színész, kiváló pedagógus, valódi mûvész. Menekülve a város zajától, az intrikáktól, Zebegénybe vezérelte jó sorsa férjével, Kautzky Ervinnel együtt. A tehetség, a tenni akarás, az ifjú nemzedék oktatásának mérhetetlen vágya itt sem hagyta nyugodni. Így jöhetett létre a Zebegényi színi tanoda. A Sonnenblumen Hagyományõrzõ Kör által elõadott Minden egér szereti a sajtot címû mesejáték sikerének hatására alakult meg a színészházaspár felajánlására a Zebegényi színi tanoda tõl magas színvonalú irodalmi mûsorokkal emeltük nemzeti ünnepeink fényét. Néhány év alatt komoly sikereket értünk el. Szerencsénk volt, Lia nénivel közösen néhány darabot színre vinni. (Petõfi: Helység kalapácsa; Szophoklész: Antigoné; Molnár Ferenc: Üvegcipõ, és Ibolya; Vörösmarty: Csongor és Tünde stb.) Mártózhattunk a sikerben, bezsebelhettük a tapsokat, melyek ugyanolyan boldoggá tették Õt, mint minket. Izgulhattunk vele együtt a függöny mögött jelenésre várva, és megismerhettük ilyen alkalmakkor a melegszívû asszonyt, a szeretõ édesanyát, a segítõkész embert. A Kautzky házaspár ilyen emberi színt hozott Zebegénybe. Mérhetetlen a fiatalság nevelése, a haza iránti elkötelezettsége érdekében végzett áldozatos munkájuk.

5 Zebegény 5 Áldozatos munkájának elismeréseként Zebegény Község Önkormányzata Kautzky Ervinnek a Zebegényért Emlékérem kitüntetést adományozta. Kautzky Ervin színmûvész Pécsett született március 26-án. Az Állami Déryné Színházban kezdte pályáját 1954-ben. Késõbb több vidéki társulatban Szolnokon, Egerben, Gyõrben, Miskolcon, Kecskeméten játszott tól a Bartók Színházban, majd az Arany János Színházban szerepel. Karakterszínészként arat sikereket. Filmszerepe: Krisztyán Tódor (Jókai Mór: Az aranyember); Ottó (Katona József: Bánk Bán). Néhány soros életmû helyett a Kautzky Ervint saját szavaival mutatjuk be. Válogatott futballista negyedik gyermekeként láttam meg a napvilágot írja. Testvéreim, Armand, József és Norbert mellett, édesanyánk szeretõ irányításával, igazi családi harmóniában indult el életem. Kispest, Salgótarján, Veszprém, Budapest-Zugló lettek állomásai neveltetésemnek, követve apánkat hivatása útjain. A Fasori evangélikus gimnázium, a háború, Armand testvérem korai elvesztése, majd egy hetedik osztályos iskolai incidens lettek meghatározói életutamnak. A következménye: az érettségin elbuktattam magam, áthatva azzal a gondolattal, hogy nem akarok hazug értelmiségi léttel élni korommal, de megfelelni a kapott üzenetnek legjobb erõim szerint. A teológia helyett így kerültem aztán a színészfõiskolára. Az iskola és számos szavalóverseny gyõztesét hová is irányította volna a Sorskerék. És kezdetét veszi önvállalt kálváriám, egy életen át Szolnokon ért 1956 lázálmas októbere, ahol mint az Alföld Petõfije fújtam ébresztõt honfitársaimnak, s ahonnan ifjú forradalmárok teherautón, csirkehalom tetején menekítettek ki, még jó idõben. Így a színházat néhány hónap múlva a Szózat szavalatom nyithatta meg, sok nagyszerû segítõ védelmében! Nehéz évek jöttek, de hoztak is olyan valakit, õstehetségû kolleginát Kopetty Liát -, aki égbõl való szövetségesem lett, szolgálataim hû társa, s rövidesen fiunk, Armand édesanyja. Lia nélkül nincs jóformán színielõadás a Színházban, engem elmélyíteni enged igazságkeresésemben, olvasmányaim vonalán. És még valami szembe ülteti velünk e Színház a pszeudoegzisztens világ hatalmai legújabb áldozatait: a budapesti kisiskolásokat. Az üzenet mindig felülrõl, azaz legmélyebb lelkiségünkbõl érkezik hozzánk. Érkeztekor a dolgunk ennek méltó fogadása. A következményei pedig, kronológiai sorrendben. - Esztétikai tantárgykísérlet iskolában. Önálló nevelõszínházi kísérlet a mûvelõdési központban. Pályamû a Bartók Színház négykorosztályos diákszínházzá átalakítására, melynek eredménye magasabb fizetési státusba emelõdés. Pont. - A Humánesztétikai Egyesület és Alapítvány alapításai. És itt, e ponton lép be a mûvészházaspár életében Zebegény, és az a néhány fogékony növendék, akiknek segítségével számtalan felejthetetlen elõadás részese lehetett faluközösségünk. Ervin bácsi, ahogy mi mondtuk, megtanított bennünket beszélni, artikulálni, a szavak értelmének átadására, a versek szívbõl jövõ, de a közönségnek érthetõ tolmácsolására. Köszönjük. Zebegény Község Hírnevének Öregbítéséért Emlékérmet adományozott Zebegény Község Képviselõ-testületi Bodor Bélánénak. Bodor Béláné Zebegényben született, Hirling Gizella néven, de mindenki csak Babusként ismeri. Zebegény közéletében 1970 óta vett részt: több mint húsz évig képviselte a község 1. számú körzetét. Számos civil kezdeményezésû rendezvénynek is szervezõ munkatársa volt: a zebegényiek napjának, a Ki tud többet Zebegényrõl? címû vetélkedõ szerkesztõ-mûsorvezetõjeként a kezdetektõl, 8 éven át volt aktív résztvevõje; több alkalommal volt regionális Páldy Zoltánné, Ildikó néni 1975-ben kezdte a pályát képesítés nélküli óvónõként. Óvónõi diplomát február 22-én szerzett a Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola óvónõi szakán. Budapesten dolgozott óvónõként, majd 2001-tõl a zebegényi Napraforgó Óvodában folytatta tevékenységét. Szakmai munkája naprakész, felkészültsége, emberi tulajdonságai alapján mindenki elõtt példa. Gyermekszeretete, a gyermekekhez való viszonya nyugdíjas találkozók és helyi nyugdíjas rendezvények mûsorvezetõje és ne felejtsük ki a tizenhárom éven át megrendezett, népszerû farsangi bál szervezését, vezetését se. A Szõnyi István Baráti Kör munkatársaként végzett tevékenysége is a község ismertté válásának irányába hatott, hiszen az egyesület évente több ezer diák üdültetésével, a Képzõmûvészeti Szabadiskola szervezésével fennállása óta növeli Zebegény hírnevét az országban és a nagyvilágban egyaránt. Az utóbbi 15 évben pedig az egyesület titkáraként mindig szívesen és örömmel állt a faluban zajló események szervezõinek rendelkezésére technikai felszerelés vagy éppen helyszín, nem egyszer anyagi támogatás biztosításával. A zebegényi szabadiskola ösztöndíjának megalapításával, mely által tehetséges helyi iskolások jutottak nyaranta mûvészeti képzéshez, talán a jövõ hírességeit támogatta. Pedagógus Szolgálatért Emlékérmet (25 éves szolgálatért) vett át Páldy Zoltánné. a gyermekek oktatása és nevelése érdekében végzett kiemelkedõ munkájáért. biztos alap a nevelésben. Minden lehetõséget kihasznál a hátrányos helyzetû gyermekek nevelésében, gondozásában. Nagy türelemmel, körültekintõen, alaposan készíti fel a gyermekeket az iskolára. Munkatársait, illetve a pályakezdõ pedagógusokat szakmailag segíti, szívesen adja át tapasztalatait a kollégáknak. A szülõkkel is igen jó kapcsolatot alakított ki, gyakran kérik ki tanácsát gyermekeikkel kapcsolatban. Szakmai továbbképzéseken vett részt, frissítette, gyarapította tudását, és az ott hallottakat mindennapi munkája során felhasználja. Sok éven át tevékenykedett munkaközösség vezetõként is.1988-ban munkája elismeréséül Miniszteri Dicséretet kapott. Páldy Zoltánné a gyermekek harmonikus személyiség formálásában végzett kiemelkedõ tevékenységéért és magas színvonalú oktató, valamint lelkiismeretes nevelõ munkájáért vette át a Pedagógus Szolgálatért Emlékérmet.

6 6 Zebegény Válogatás az elmúlt 35 év munkáiból Bugyinszki László festményeibõl nyílt kiállítás augusztus 16-án Verõcén, a Gorka Kerámiamúzeumban. A szeptember szeptember 21-ig látható kiállítás áttekintést ad a festõmûvész 35 év alatt készült munkáiból. Ebbõl az alkalomból megjelent egy kiadvány is Válogatás az elmúlt 35 év munkáiból címmel, amelyben Bárdosi József mûvészettörténész A következõképpen méltatja Bugyiszki László munkásságát. Mivel a 60-as évekre a természet teljesen feloldódott a mûvészet formáiban, ezért néhány képzõmûvész az oldószert, az esztétikumot számûzte a mûvészetbõl, és közvetlenül magát a természetet vitte a kiállítótermekbe. Azonban minket a folyamat kezdete, az esztétizálás érdekel. A provence-i Mont Saint Victoire olyan hely, amelynek szépségét egy mûvész, Paul Cézanne fedezte fel. A felfedezése olyan olyan sikeres volt, hogy azután már mi az az õ szemével látjuk a tájat. Tehát megfordul a megismerés sorrendje, elõbb tudunk valamit, és csak azután látjuk azt. Ezt nevezzük a természet esztétizálásának. És ez történt, amikor Szõnyi István felfedezte Zebegényt a zebegényiek és a mûvészettörténet számára. Ezután már mi is Szõnyi szemével látjuk ezt a kedves tájat. Ebbe a kettõs hagyományba született bele, mint õslakos, Bugyinszky László kollégám. Ezért õ egyaránt látja a természetben a mûvészetet és fordítva is. Azonban õslakosként nem a mûvészettörténet ködébe veszõ Árkádiában él és nem is azt látja, hanem a valóság sok-sok részletét, amelyek csak közelrõl láthatók, valahogy úgy, ahogy a költõ írta: s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kõre léptem én, ím, itt e kõ, de föntrõl e kõ se látható, nincs mûszer, mellyel mindez jól megmutatható. (RADNÓTI MIKLÓS) A Tisztelet a Mesternek sorozat keretében nyitotta meg augusztus 16-án délután a Szõnyi István Emlékmúzeumban Juhász Erika festõmûvész kiállítását Bereczky Loránd (képünkön balra), a Magyar Nemzeti Galéria fõigazgatója. Köszöntõt mondott dr. Kálnoki- Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató képünkön jobbra. Középen Juhász Erika fogadja a köszöntéseket. A kiállítás szeptember 28-ig tekinthetõ meg. Nap, szem, házak, utak, madarak Pálos Rita Anna kiállítása Ritka világa címmel nyílt augusztus 2-án délután Pálos Rita Anna grafikus kiállítása a Könyvtár Galériában. A kiállítást Leel-Õssy Enikõ méltatta, közremûködött Hámori Eszter zongoramûvész. Az augusztus végéig látható kiállítás különleges élményt nyújt a látogatónak. Ez Rita ritka és színes világa. Ez Ritának az álomvilága, saját izgalmas és varázslatos, védett atmoszférával körülvett világa. Aki végignézte már a kiállítást, talán észrevette, hogy majdnem minden képen szerepel a Napnak a szimbóluma, amit pozitív kapunak érzek, a szem, a házak, az utak, a madarak, vidám szellemeknek látok. A sze ben 25 résztvevõvel tartotta meg egy volt angol katonatiszt, Lord Robert Baden-Powel, az elsõ cserkésztábort. Talán õ sem gondolta, hogy a gyermekek játékkal, szórakozással teli izgalmas nyári elfoglaltsága egy világméretû szervezet alapjaivá válik. Pedig így történt! Mára a cserkészek világszövetségének 60 millió tagja van!!!! Ez az ENSZ után a második legnagyobb szervezet a világon. Magyarországon cserkész él. Zebegényben is vagyunk néhányan. És mind ebbe a hatalmas családba tartozunk. Hiszen a cserkészek 10 törvénye között (amelyek szerint élni próbálunk) egy kimondja, hogy a cserkész minden cserkészt testvérének tekint: legyen õ Zoli a szomszéd utcából, Pista Budapestrõl, amerikai vagy egy ugandai fekete bõrû cserkész. A kapcsolatot pedig tartjuk egymással. Erre volt jó az idei táborunk is, hiszen a környezõ cserkészcsapatok lelkes fiataljaival táboroztunk együtt Gödöllõn. Csak a környékbõl 682- en vettünk részt. (A következõ újságban errõl részletesebben is beszámolunk majd.) Voltunk már cserkésznapon Budapesten, mikor az ország minden szegletébõl érkeznek cserkészek és ellepik a fõvárost. De a cserkészek igazi nagy találkozója a mek pedig mintha még további külön világok lennének ezen a varázsos helyen belül. a házak talán a képeken nem szereplõ embereknek a megfelelõi. Ez azért is egy érdekes párhuzam, mert Rita elárulta, hogy az a ház, amin a kismadár látható - ezt több képen is lehet látni - az õ háza, ez õ maga, a világán belül - halottuk egyebek mellett Leel-Õssy Enikõtõl. Mert cserkésznek lenni szuperjó négy évente megrendezett világ dzsembori ben Angliában volt, természetesen zebegényi részvétellel cserkész a világ minden szegletébõl tölt együtt tíz felejthetetlen napot. De kik is a cserkészek? Azon kívül, hogy egyenruhát hordunk, katonás mozdulatokkal erõsítjük önfegyelmünket, törvényeink szerint próbálunk élni, célunk játékosan tanítgatni, nevelni az utánunk következõ korosztályt, hogy az életben minél jobban megállják a helyüket: vidáman, de meggondoltan. Tesszük ezt Istenben bízva, az Õ útját keresve-követve, hazánkat és embertársainkat szeretve, önkéntesen, politika nélkül. Papíron nehéz megfogalmazni a cserkészet lényegét, érezni, tapasztalni kell. Ezért várunk minden kedves zebegényi lakost: gyermekeket, szüleiket, nagyszüleiket nagyon sok szeretettel szeptember 20-ára, a Fõtérre de. 10 órától kezdõdõ toborzó-bemutatkozó cserkésznapunkra. A programról részletes tájékoztatás szeptember 8-tól az iskolában és szórólapokon lesz elérhetõ. Most itt a lehetõség csatlakozni az élet egyik legnagyobb kalandjához!!!

7 Zebegény 7 Válasz Németh Ferenc írására Az, hogy Zebegény Község Önkormányzatának van lapja, tulajdonképpen jó, az, hogy ilyen, már kevésbé. Rend a lelke mindennek címmel egész oldalas, felháborodott írást találunk a legutóbbi számban (2008. július, szerzõ: Németh Ferenc). Számos olvasás után sem érteni pontosan a szerzõ felháborodásának okát, de két célpont azért, legalább halványan, mégis körvonalazható. Az egyik: hogy meri a Magyar Nemzet cikkírója Maróti Gézáról azt az undorító rágalmat terjeszteni, hogy 1939 nyarán, az általa tervezett Zebegényi Országzászló és hõsök emlékmûvénél rendezett ünnepségen - zsidósága okán - nem engedték megjelenni? A másik: hogyan meri a MN cikkírója zsidónak titulálni, pontosabban (szerinte) le -zsidózni Maróti Gézát? Nos, ami az elsõt illeti, a csaknem hetven évvel ezelõtti ünnepségre, az ott részt vevõ személyekre valóban kevesen emlékezhetnek már, csakhogy a MN cikkében írt állításnak, miszerint Marótit zsidó volta miatt távol tartották az ünnepségtõl, Zebegény-szerte komoly hagyománya van. Gyermekkoromban magam is többektõl hallottam, s hát - úgy hírlik - maga az érintett, a sértett Maróti is terjesztette ezt az állítást, háromkötetes emlékiratainak elsõ kötetében említi. Akárhogyan is: mielõtt egész oldalas, felháborodott cikket kerekítünk egy hajdanvolt, s ma már ellenõrizhetetlen történés köré, talán illett volna megkérdezni a MN cikkíróját, vajon mire is alapozza állítását. Egy elektronikus levélváltás ma már tíz percen belül lebonyolítható, s adott esetben egy egész falu lakosságának félrevezetésétõl menthet meg bennünket. Ami pedig a másik problémát illeti: ugyan hogyan lehet lezsidózni valakit, aki zsidó volt?! De - egyáltalán: hogyan lehet bárkit is le -zsidózni? Talán célszerû itt abból az egyszerû ténybõl kiindulni, hogy Maróti valóban zsidó volt ben kisvárosi zsidó kereskedõ családban született meg, s 1905-ig Rintel Géza néven élt. Ha egyfelõl a századforduló körül felerõsödõ antiszemitizmust, másfelõl a fiatal Maróti mûvészi ambícióit tekintjük, bizony nagyon is érthetõvé válik, hogy 1905-ben kitért zsidó vallásából (szakszóval konvertita lett), s Maróti néven, a kereszténység tiszteletében élt tovább. (Aki esetleg kételkedne Maróti zsidó voltában, bátran lapozza fel az 1929-ben megjelent, Újvári Községünk életében jelentõs nap volt április 24. Ekkor avatták fel a Napraforgó Tanösvényt Zebegény természeti értékeinek bemutatása és megóvása érdekében. E mellett a létrehozók szándéka az volt, hogy emléket állítsanak a névadó, gróf Károlyiné gróf Apponyi Franciskának, aki 1931-ben alapította meg a Virágegylet Zebegény-t (VEZ), melynek tagjai virág, madár, fa, vagy cserje nevet kaptak. Az alapító grófnõ a Napraforgó nevet viselte. A jelentõs költséggel, sok közösségi munkával létrehozott, mintegy négy kilométeres tanösvény azon az útvonalon halad, amelyen Napraforgó is szívesen és gyakran sétált. A Napraforgó Tanösvény kezdetben nagy számban vonzotta a turistákat, érdeklõdõket, iskolai kiránduló, szép környezetet kedvelõ csoportokat. Jó volt látni, tapasztalni a szépszámú természetkedvelõt, akik felkeresték a kellemes élményt és hasznos ismereteket adó túraútvonalat. Gyakran lehetett látni olyan, három generációs családi kirándulókat, is, akik együtt ismerkedtek Zebegény természeti szépségeit, értékeit bemutató pihenõhelyeknél lévõ tájékoztató táblákkal. Az idõ elõrehaladtával azonban mintha megcsappant volna az érdeklõdés e nagyszerû kezdeményezés és maradandó élményt nyújtó, komoly értéket jelentõ túraútvonal iránt. Egyre ritkábban lehet érdeklõdõ túrázóval találkozni. Lehetséges, hogy ehhez az is hozzájárulhat: nincs kielégítõ, vonzó, figyelemfelhívó hírverése Zebegény e nem régi, értékteremtõ és egyben értékmentõ idegenforgalmi Péter által szerkesztett Magyar Zsidó Lexikont, s az 578. oldalon ott fogja találni Maróti Géza nevét. Vagy: Mármost meglehetõsen közismert, hogy zsidó kétféle értelemben lehet egy ember. Egyrészt vallási értelemben, ha az õsi Jahve-hit követõje, az Ótestamentumi zsidó vallás részese, illetve, (ezzel részben összefüggésben, de semmiképpen nem abszolút összefüggésben) etnikai értelemben, amennyiben az Ábrahámra visszavezethetõ, õsi 12 zsidó törzs leszármazottja. A hitehagyott zsidó a kitérés során vallását elhagyja, etnikai hovatartozását azonban nem. Éppúgy, ahogy a magyar, a francia, a német, vagy a japán sem. S akkor itt egyetlen igazi kérdés maradt: hogyan lehet egyáltalán valakit le -zsidózni? Miért le? Hova le? Mennyivel van lejjebb az egyik náció a másiknál? (Legalábbis, így, a 21. század elején?) Komolyan gondolta ezt, aki odaírta? S komolyan gondolták a zebegényi újság szerkesztõi, hogy egy ilyen szellemiségû cikket érdemes nyomtatásban megjelentetni a 21. században, a Zebegényi Önkormányzat lapjában? Még egy mondatnál érdemes idõznünk. Maróti távoltartása kapcsán azt is kérdezi a zebegényi lap cikkírója: Ugyan, hol volt még 1939-ben a zsidózás, hol a nyilasok? Hát, ami azt illeti, soha rosszabb kérdést! Ha jól emlékszem a töri leckére, a Numerus Clausus 1920-as, azt a bizonyos elsõ zsidótörvényt pedig Imrédy alatt fogadták el 1938-ban (XV. tc.), de ez a kis magyar antiszemitizmus nem mindig, és nem feltétlenül kapcsolódott/kapcsolódik törvényekhez. Mindig volt egy önszorgalmi oldala is. Maróti ennek kétségkívül kárvallottja volt, hiszen Amerikából való hazatérése után (lényegében a 30- as évek folyamán) komoly megbízásokat már nem kapott. (Más kérdés, hogy munkái még ezután is keletkezhettek.) Errõl az idõszakról beszél a Maróti-emlékiratok harmadik kötetének egyik recenzense, így: a harmadik rész... az utolsó néhány év megaláztatásait foglalja össze az új világháború és a zsidótörvények perspektívátlanságából. (Ld. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyûjteményébõl. A MÉM forráskiadványa, avagy ) Tisztelettel: DR. HIMMER PÉTER (Megjelent Zebegény honlapjának, Fórum rovatában) Õrizzük meg értékeinket! Volt (meddig lesz?) egyszer egy Napraforgó Tanösvény Zebegényben látványosságának. Erre példa lehet az is, hogy a tanösvény elején, a vasútállomás mögött elhelyezett Napraforgó pihenõ (tájékoztató tábla) is részben takarva van, nem jól látható. Az útszakasz további része is ma már (alig több mint 3 évvel az átadás után) sok hiányosságot mutat. Az egyes pihenõk és azok közvetlen környéke elhanyagolt. A kihelyezett padokat, asztalokat idõnként nehéz használni a magasan nõtt gaz miatt. A Csapás-dûlõi Vízmûnél kezdetben elhelyezett útirányjelzõ ma már nincs a helyén. Ennek hiánya zavarja az eligazodást. A 8. számú Tárnics elnevezésû pihenõ tájékoztató tábláját valaki leszerelte, vagy az idõjárás viszontagságai kezdték ki. Szerencse, hogy az a földre helyezve még ott található a helyszínen. Kérdés, hogy meddig? A pihenõnél lévõ pad és asztal használhatatlan. A hulladékgyûjtõt valaki, vagy valami szétszedte. (Megjegyzem, hogy ezekre az észleléseimre hetekkel, hónapokkal ezelõtt felhívtam az illetékesnek tartott személy figyelmét. Intézkedésének eredményét nem tapasztaltam.) Mindezek alapján az jut az ember eszembe, hogy nem elég létrehozni egy értéket, hanem annak fenntartásáról, mûködtetésérõl is kell gondoskodni, mégpedig a jó gazda gondosságával. A Napraforgó Tanösvény esetében talán még idõben vagyunk ahhoz, hogy a hiányosságok kiküszöbölésével ez a nagyszerû kezdeményezés a késõbbiekben még sokáig betöltse a létrehozók által elképzelt feladatát. Ez a mostani, jó szándékú figyelemfelhívás is ezt kívánja szolgálni. L. I.

8 8 Zebegény A Sebegin Hagyománymentõ Egyesület Verein zur Wahrung der Traditionen von Sebegin szeretettel vár minden érdeklõdõt szeptember 6-án délután 3 órától a német nemzetiségi délutánra, az elsõ Gõzgombóc Fesztiválra, melynek helyszíne a könyvtár udvara. PROGRAM: - kiállítás: nagyszüleink, dédszüleink konyhája (Grosmutters Küche) - gõzgombóc (Tampfknödel) készítése helyben, valamint vendégeink által benevezett gõzgombócok kóstolása (várjuk a benevezéseket!). - többféle régi étel, sütemény kóstolása - receptcsere - vetélkedõ: régi tárgyak, eszközök felismerése, megnevezése, esetleg svábul, németül (jutalom: zsákbamacska) - német dalok - régi német (sváb) versikék - német népviselet bemutatása - Zebegényt bemutató CD megtekintése - zene, táncház Közremûködnek: Csóka László - trombita, Mundi Zoltán - citera, hegedû, Paulovits Boglárka - vers, a gombóckészítõ bemutató résztvevõi és a gombócfalók, mint zsûri. Zebegényi Tökvilág Fesztivál TÖKVILÁG FESZTIVÁL LESZ SZEPTEMBER 27-ÉN 10 ÓRÁTÓL ZEBEGÉNYBEN. A FESZTIVÁL JEL- MEZES, ZENÉS FELVONULÁSSAL VESZI KEZDETÉT. AZ EGÉSZ NAPOS MULATSÁGRA A ZEBEGÉNYI- EK MÛSORÁVAL, TÖKFARAGÓ VERSENNYEL, KÉZ- MÛVES FOGLALKOZÁSOKKAL, KONCERTEKKEL, TÖKBÕL KÉSZÜLT ÉTELEK VERSENYÉVEL, TÁNC- HÁZZAL ÉS MÉG SOK MÁS ÉRDEKESSÉGGEL VÁR- Elsõ Gõzgombóc Fesztivál JUK A KICSIKET ÉS NAGYOKAT, FIATALOKAT ÉS IDÕSEKET. A RÉSZLETES PROGRAMÉRT LÁTOGASSON EL A OLDALRA ÉS FIGYELJE A KIHELYEZETT PLAKÁTOKAT! Lomtalanítás Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy szeptember 15-én és 16-án lomtalanítást végzünk az alábbi utcákban: Márianosztrai út, Patak u., Hársfa u., Szobi u., Pap F. tér, Pacsirta u., Róka u., Õz u., Szarvas u., Nyúl u., Mókus u., Csalogány u., Tátika u., Rózsa u., Szegfû u., Orgona u., Hajnalka u., Akácdomb. Építési törmeléket, kommunális hulladékot, fémhulladékot, papírt, veszélyes hulladékot, robbanásveszélyes anyagot nem szállítunk el. Az elszállításra szánt dolgokat tehergépkocsival közvetlenül megközelíthetõ helyre kérjük kirakni. A szeptember 16. után kirakott lomok elszállítására nincs lehetõség. Elvárható? Szerintem igen Ha egy képviselõ-testületi csoport elmondja a véleményét bizonyos helyi önkormányzati dolgokkal kapcsolatosan, akkor elvárható, hogy abból alapos ismeretek is tükrözõdjenek. Arról van szó ugyanis, hogy a normatívák alapján kapott állami támogatásból a szokásos utólagos elszámoláskor 7,2 millió forintot vissza kell hogy fizessen az önkormányzat az állami költségvetésbe. Egy Zebegényi közbeszéd címû internetes blogon idézik a bizonyos helyi képviselõi csoport véleményét, amelyben Boros képviselõ úr elõadja, hogy kvázi szándékosan nagyobb létszámadatokat jelentett az önkormányzat az Államkincstár felé, hogy több pénzt kapjon, idézem: - és ez már a Krebsz úr idejében is úgy volt - trükközött a létszámleadással. Ha a képviselõ úr tanulmányozná az állami költségvetés készítésének folyamatát, akkor talán óvatosabban fogalmazna. Hogyan készül az állami költségvetésnek az a része, amely az önkormányzatokkal - mint alrendszerrel - foglalkozik? Még a folyó évben prognosztizálni kell a következõ évi normatíva egyes tételeinek szorzószámait. Például meg kell adni, hogy 2009-ben hány vendégéjszakát fognak eltölteni a turisták Zebegényben, vagy hány gyerek lesz az iskolában, hányan részesülnek házi segítségnyújtásban, hányan tanulnak zenét, stb. stb. Ezen adatok összessége alapján készítik el az állami költségvetés önkormányzati fejezetét, és utalják ben a normatív állami támogatást. A 2009 évi tényszámok alapján történik egy utólagos elszámolás. Ahol a valóságosnál kevesebbet prognosztizált az önkormányzat ott állami támogatást kap, ahol többet prognosztizált ott a felvett többletet vissza kell fizetni. Például ben a becsültnél kevesebb volt az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ezért a különbözetet forintot vissza kell fizetni. Megjegyzem például ezt a fenti összeget megelõlegezte az állami költségvetés, de mivel nem teljesült év végéig a becsült vendégéjszaka, vissza kell fizetni. Kérem azokat, akik közre adnak egy olyan kritikai megjegyzést, ami konkretizálható, azt részletesen fejtsék ki, mert ellenkezõ esetben súlyosan félrevezetik a közvéleményt. Egy számszaki adatokkal megmagyarázható és logikusan felépített költségvetési rendszert nem lehet egyszerûen trükközésnek nevezni. KREBSZ FERENC Zebegény Zebegény Község Önkormányzatának lapja Felelõs kiadó: Zebegény Község Képviselõ-testülete 2627 Zebegény, Árpád u. 5 Tel.: 27/ , honlap: Felelõs szerkesztõ: Furucz Zoltán Tel.: 27/ Nyomdai elõállítás: Dunapress Multimédia Bt Nagymaros, Mihályhegy u. 6. Tel./fax: 27/ Felelõs vezetõ: Furucz Angelika Tel.: 20/ , dunapress@invitel.hu A kéziratok leadásának határideje minden hónap 25. (A kéziratot a polgármesteri hivatal titkárságán lehet leadni.)