A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MEGJELENÉSE A STRATÉGIAI TERVEZÉSBEN ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN MAGYARORSZÁGON Munkácsy Béla 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MEGJELENÉSE A STRATÉGIAI TERVEZÉSBEN ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN MAGYARORSZÁGON Munkácsy Béla 1"

Átírás

1 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MEGJELENÉSE A STRATÉGIAI TERVEZÉSBEN ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN MAGYARORSZÁGON Munkácsy Béla 1 Bevezetés A magyar energetikai szektor működése jelen állapotában hosszú távon nem fenntartható. Ez a megállapítás legalább három tényező együttes megjelenésével támasztható alá: 1. a szektor döntően import energiahordozók felhasználására épít, ezzel nagyban hozzájárul a gazdaság kiszolgáltatottságához, sebezhetőségéhez: 2001-ben az ország energia importtól való függősége 72,6%, az éves energia import 2001-es árakon 792,2 milliárd forint volt (NFT 2003); 2. a rendszer erősen centralizált struktúrájú, ami az energetikai veszteségek magas voltát, valamint az ellátás biztonságának problémáit idézi elő; 3. szinte kizárólag fosszilis forrásokra támaszkodik, ami sem környezetvédelmikörnyezetegészségügyi szempontból, sem hosszabb távon a fosszilis energiahordozók készleteinek csökkenése miatt nem szerencsés. A fenti problémák kisebb-nagyobb regionális eltérésektől eltekintve az egész világon, és így az Európai Unióban is fennállnak. Ezeknek a gondoknak a kezelése első megközelítésben viszonylag egyszerű feladatnak tűnik, hiszen a megújuló energiahordozók a jelenleginél jóval intenzívebb használatba vétele mindhármat egyszerre oldja meg. A probléma egyfelől abban áll, hogy az energetika a hatalmas beruházási költségek miatt természetszerűleg is a leglassabban átalakítható gazdasági szféra, másfelől éppen az óriási anyagi erők és a stratégiai szerepkör miatt az átalakítási folyamat jelentős (környezet)politikai támogatásra szorul a fosszilis erőforrásokat képviselő érdekcsoportok lobbierejének kompenzálására. Ez pedig a döntéshozók részéről a probléma súlyának felismerését feltételezi, amely tekintetben sok országban komoly lemaradás mutatkozik. Ebből a szempontból a térség, és így hazánk számára is kétségtelen előnyt jelent az Európai Unióhoz való csatlakozás, hiszen ott a változások előmozdítása érdekében már számos jogi, gazdasági és műszaki szabályzó született. Ezek közül az egyik legfontosabb az Európai Parlament és Tanács által szeptember 27-én elfogadott 2001/77/EK Irányelv, amely a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásával foglalkozik. A 2001/77/EC direktíva előírja az EU15 tagállamai számára, hogy 2010-re a jelenlegi 13,9 %-os EU átlag helyett, összesen 22,1 %-os részesedése legyen a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának. Magyarországon a jelenleg termelt villamos energia kb. 0,7 %-át állítják elő megújuló energiaforrásból és ezért az EU átlag elérése gyakorlatilag lehetetlen feladatot jelentene. A csatlakozási tárgyalások, egyeztetések után a hazánkra eredetileg leosztott 11,5 %-ot sikerült egy reális, azaz még ha nem is könnyen, de - teljesíthető értékre, 3,6 %-ra csökkenteni. A 2010-es várható villamos energia fogyasztást alapul véve, 1600 GWh villamos energiát kell megújuló alapon termelni. (Bohoczky F. 2003a) Az Irányelv kötelezi a tagállamokat olyan nemzeti célelőirányzatok elkészítésére, amelyben, az országok az adottságaikhoz igazodva növelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia középtávú piaci részarányát. Az EU irányelvek általában nem támogatják a kivételezettséget, a piaci feltételektől való eltérést. Ez esetben azonban ettől az elvtől eltérve, a vállalások elérése érdekében a tagállamokban az állami hatóságok különböző támogatási rendszereket, döntően gazdasági szabályzókat alkalmazhatnak a villamos energia-termelők közvetlen, vagy 1 főiskolai adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Főiskolai Földrajz Tanszék cím: 1117 Budapest, Pázmány P. stny.1/c; 1

2 közvetett támogatására. Ilyenek a zöld tanúsítványok, a beruházási támogatások, az adómentesség, az adókedvezmények, az adó visszatérítés, vagy a közvetlen ártámogatás. Mivel a témakör területfejlesztési szempontból még nem kellően feldolgozott, komoly dokumentumok egyelőre e témakörben nem készültek, ezért jelen dolgozatban a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése érdekében tett hazai erőfeszítéseket, terveket, stratégiákat kívánom bemutatni. Részben ezek jelentik az elméleti alapját a várhatóan a közeljövőben készülő nagyobb szabású területfejlesztési vonatkozású tanulmányoknak, dokumentumoknak. A megújuló energiaforrások jelentősége a jelenlegi magyar energiarendszerben Mielőtt a dolgozat témájának tárgyalására sor kerül, érdemes megvizsgálni, hogy mi jellemzi ma a megújulók helyzetét hazánkban. 1. táblázat A megújuló energiaforrások által termelt energia 2003-ban Magyarországon (Bohoczky F alapján átdolgozva, aktualizálva) Energiaforrás villamosenergia-termelő kapacitás (MW) villamosenergia-termelés (TJ/év) hőenergia-előállítás (TJ/év) Nap 0,1 0,5 56 Szél Víz Biomassza Geotermikus Hulladék Összesen 80, A fenti táblázat adatai alapján több fontos megállapítást is tehetünk. A legfontosabb információ talán az, hogy a 1010 TJ/év villamosenergia-termelés (kb. 280 GWh/év) a tervezett 1600 GWh-hoz képest igen csekély mennyiség, hatszoros növekedésre van tehát szükség, hogy a kialkudott EU elvárásnak eleget tegyünk. A problémának egy másik aspektusa a villamosenergia-felhasználás tendenciájával, illetve az ezzel összefüggő energiapolitikai elvárásokkal kapcsolatos. A villamosenergia-fogyasztás 2002-ben GWh volt (GKM 2004.). A bevezetésben olvasható idézet szerint: a hazánkra eredetileg leosztott 11,5 %-ot sikerült egy reális, azaz még ha nem is könnyen, de - teljesíthető értékre, 3,6 %-ra csökkenteni. A 2010-es várható villamos energia fogyasztást alapul véve, 1600 GWh villamos energiát kell megújuló alapon termelni. Ebből könnyen kiszámítható, hogy energiapolitikusaink 2010-ig több, mint 10 %-os fogyasztás növekedést terveznek (2. táblázat). Ez azért elszomorító, mert az energiahatékonyság vonatkozásában hazánk igen nagy lemaradásban van az Európai Unió országaihoz képest, ezért minden erőnket a fogyasztás visszaszorítására, a hatékonyság növelésére és ezzel együtt az energiaigényesség javítására (vagyis az egységnyi energiamennyiség befektetésével előállított javak értékének növelésére) kellene fordítanunk ennek a témakörnek azonban, bár a különféle stratégiákban, elméleti jellegű tanulmányokban, hivatalos dokumentumokban rendre komoly szerepe van, a gyakorlatban csak halvány jelei mutatkoznak 2. táblázat A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben (GKM 2004 alapján számította a szerző) Villamosenergia-termelés Megújulók segítségével termelt villamos energia A megújulók részaránya GWh 280 GWh 0,7 % GWh 1600 GWh 3,6 % 2

3 Az 1. táblázatból kiolvasható másik fontos információ az, hogy hazánkban a legfontosabb megújuló energiahordozónak ma a biomassza tekinthető, ez adja a megújuló energiaforrásokból nyert teljes energiamennyiség 84 %-át. Amint látható, a biomassza egyelőre döntően a hőenergia-előállításban játszik fontos szerepet. Azonban sajnos e tekintetben nem korszerű technológiákról van szó, hanem a vidéki háztartások fatüzeléses megoldásairól, amelyek köztudomásúan nem a leghatékonyabb energiaátalakítási technikák. A villamos energia előállításában a vízenergia szerepe a döntő, emellett a hulladékégetés tölt be fontos szerepet (ezek adják a termelés 98 %-át), azonban mindkettővel kapcsolatban felmerülnek aggályok. A vízerőművek alkalmazása hazánkban a kis esés miatt nagy kiterjedésű területek vízháztartását és ökológiai viszonyait befolyásolja, ráadásul a nagy hordalékszállítás miatt már középtávon technikai, üzemeltetési problémák is jelentkezhetnek. A hulladékégetés, mint megújuló energetikai megoldás csak abban az esetben szerepelhet a EU statisztikáiban, ha az a szelektív hulladékgyűjtés kiterjedt alkalmazásával együtt valósul meg, így hazánk vonatkozásában ez nem is szerepelhetne a GKM kimutatásaiban. Megújuló energiaforrások a környezetpolitikai és energiapolitikai dokumentumokban A következőkben érdemes végigtekinteni, hogy az elmúlt tíz esztendő során a magyar környezetpolitika fontos dokumentumaiban miképpen jelent meg a megújuló energiaforrások alkalmazásának témája. Környezetvédelmi Tv. A évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályaival foglalkozó kerettörvény. Éppen kerettörvény jellegéből fakad, hogy döntően csak általános elveket fogalmaz meg, a részletek kidolgozása érdekében számos más törvény megalkotásáról rendelkezik. Erre vezethető vissza, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban is csak áttételes megfogalmazások olvashatók ki a törvényből. A 6. az alapelveket fekteti le, melyek között vezető szerepet kap az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás elve. Ezek közül különösen az elővigyázatosság és a megelőzés elvei kapcsolódnak a témánkhoz, hiszen a törvény itt a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával kapcsolatban fogalmaz meg elvárásokat. Ha ezeket komolyan vette volna az elmúlt 10 év bármely kormányzata, akkor a megújulók részaránya a villamosenergia-termelésben ma nem 1 % alatt volna, hanem 10 % felett lehetne. Nemzeti Környezetvédelmi Program I. (NKP) A program megalkotása az évi LIII. tv. elfogadásával lett az Országgyűlés feladata. A törvény 40. -a szerint ugyanis a környezetvédelmi tervezés alapja a 6 évente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott NKP. Az első ilyen dokumentum 1996-ban készült el, de a megújuló energiaforrások sajnos említésre sem kerültek a dokumentumban. A levegőtisztaság-védelemmel foglalkozó fejezet elsősorban a közlekedésre helyezi a hangsúlyt, az energetikával kapcsolatos része igen rövid: Az ipari és erőművi kibocsátások csökkentése területén elsősorban a megelőzés elvének figyelembe vételével a korszerű és a kisebb energiaigényű technológiákat kell előnyben részesíteni és támogatni a megfelelő jogiműszaki-gazdasági ösztönzők kidolgozásával, bevezetésével.. A tervezéssel foglalkozó fejezet (3.2) áttételesen érinti az energetikát, amikor a szennyező fizet elv figyelembevételével kapcsolatban fogalmaz meg elvárásokat. Nyilvánvaló, hogy a környezetet erősen terhelő energetika esetében a szennyező fizet elv határozott érvényesítése a megújuló erőforrások térnyerését és így az egész struktúra teljes átalakulását eredményezné, hiszen a megújulóknak elhanyagolható mértékű externális hatása és költsége van, így ezek olcsón válnának hozzáférhetővé, miközben a fosszilis energiahordozók jelentős mértékben drágulnának. Az NKP-ban megfogalmazott ezen célok azonban sajnálatos módon nem 3

4 valósultak meg, döntéshozóink a fosszilis energiahordozók további rejtett pénzügyi támogatása mellett tették le a voksot. A program zárása után 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakértői értékelték az elért eredményeket, és a következőket állapították meg: Az NKP-I megvalósítási időszakában Magyarország számos, a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményt írt alá, ill. azok részesévé vált (pl. a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló jegyzőkönyv). Ezekkel összefüggésben került sor többek között szennyezés-kibocsátási kataszterek készítésére (pl. üvegházgáz kibocsátási adatkataszter). Megtörtént a megújuló energiahordozók felhasználásának elterjesztését támogató intézkedések előkészítése. (KvVM 2003.). Ez meglehetősen szerény eredmény, hiszen más országokban már évek óta gőzerővel folynak a megvalósítási programok. Eközben nálunk Az energiatermelés és -felhasználás környezetkímélőbbé tétele intézkedés-csomag döntően (sőt, ha pénzügyi vonatkozásban vizsgáljuk, akkor kijelenthetjük, hogy szinte kizárólagosan) még mindig a hagyományos energiatermelést támogatta, amikor az erőműrendszer-korszerűsítési program keretében Litér térségében gázüzemű erőművet létesítettek, megtörtént a Vértesi Erőmű felújítása, a Paksi Atomerőmű fejlesztése, a Mátrai Erőmű Rt. kéntelenítő berendezéseinek építése. Ne felejtsük el, hogy ezek mind a hagyományos energiatermelés rejtett támogatásai, amelyek révén a megújulók újabb versenyhátrányba kerültek! Ezekhez képest a megújuló energiaforrás fejlesztési és a megújuló energiahordozók felhasználási programja keretében csak szerény, elsősorban elméleti jellegű eredmények születtek: előkészítő tanulmányok, elemzések elkészítése; a bioetanol-biodízel program szakmai előkészítése; energetikai szempontból jelentéktelen új beruházások: szélerőmű (Kulcs), biomasszát felhasználó kisvárosi fűtőművek kialakításának megkezdése, fahulladék tüzelésű kazán (Budakeszi), a biodízel program keretében 3000 tonna/év kapacitású üzem megépítése (Kunhegyes); fűtési rendszerek korszerűsítése. Összességében a program jelentőségét és eredményességét érzékelteti, hogy a KvVM értékelése szerint a megújuló energiaforrást hasznosító és egyben energiahatékony beruházások által ben mintegy 7200 t/év CO 2 kibocsátás csökkentése valósult meg. (KvVM 2003.). Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország éves CO 2 kibocsátása millió t körül mozog, láthatjuk, hogy az elért eredmény alig 0,01 %-os csökkenést jelent, ami szánalmas eredménynek nevezhető. Nemzeti Környezetvédelmi Program II. ( ) Az NKP II. több szempontból is előrelépést jelent elődjéhez képest. Különösen fontos fejlemény, hogy ebben a programban már megjelölik a felelős és közreműködő szerveket, megjelenik az ellenőrzés és a finanszírozás is, mint kiemelt témakör ezeknek a hiánya ugyanis nagyban hozzájárult az előző program, az NKP I. sikertelenségéhez. További fontos előrelépés, hogy ez a program nem csak általánosságban fogalmaz, hanem számszerűsíti a célokat. A megújuló energiahordozókkal kapcsolatban megállapítja, hogy azok aránya a teljes energiatermelésen belül a jelenlegi 3,6 %-ról 2008-ra 5 %-ra emelendő a nemzetközi kötelezettség 2010-ig 6 %: Lényeges fejlesztési kérdés a megújuló energia részarányának jelentős növelése a vonatkozó EU előírásoknak és az ENSZ-ben elfogadott célkitűzéseknek megfelelően.. Áttörésként értelmezhető, hogy az NKP II. az Európai Unió Környezetvédelmi Akcióprogramjaival összhangban végre az externális hatások és költségek figyelembe vételét, és így a szennyező fizet elvének érvényesülését is felsorolja az elérendő célok között: Különös figyelmet kell fordítani a villamosenergia- és a gázpiac fokozatos megnyitására, az energia ár- és tarifaképzés során pedig a megújuló 4

5 energiahordozók és a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés versenyhátrányának mérséklésére A fenntartható fejlődés biztosításának egyik legfontosabb eleme energetikai szempontból a környezet-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos költségek internalizálása.. Mindezek megvalósulása vagyis az torz árképzés megszűnése esetén a megújuló energiahordozók nem szorulnának további támogatásra, térnyerésük valóban jelentős lehetne. Az energetika és a megújuló energiahordozók ebben a dokumentumban az Éghajlatváltozási Akcióprogram részeként különleges kezelést igénylő terület néven kapnak helyet. Az alprogram felelős szervei a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, közreműködők az EszCsM, az FVM és a PM. Az NKP II. Éghajlatváltozási Akcióprogramjának specifikus és operatív célkitűzései a következők: Az energiagazdálkodási tevékenységekből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása Megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése és elterjesztése (beruházási támogatással) Közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátások mérséklése Az üvegházhatású gázok mezőgazdasági és hulladék eredetű kibocsátásának mérséklése, valamint a szén-dioxid nyelő-kapacitások erősítésével Sztratoszférikus ózoncsökkenés és légköri eredetű savasodás megelőzése Kutatásfejlesztés, horizontális intézkedések Az akcióprogram második pontja tehát külön foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal mégpedig úgy, hogy a témakört az alábbi alpontokra bontja: a) Alternatív üzemanyag alkalmazása b) Depóniagáz hasznosítása c) Egyéb biomassza-hasznosítás, a helyi célokra jelenleg használt gáz tüzelőanyag kiváltása helyi biomassza felhasználással, valamint párhuzamos fűtési rendszerek kialakítása d) Nap- és szélenergia, valamint geotermikus energia alkalmazása, e) Árpreferencia a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt Az utolsó pontban megfogalmazott árpreferencia jelenti az egyik leginkább sarkalatos témakört, hiszen ez az egyetlen hatékony megoldás addig, amíg az externáliák meg nem jelennek az árképzésben. Fontos eredményként könyvelhető el, hogy éppen ezen a téren sikerült is gyors eredményt elérni, hiszen a évi CX tv. a villamos energiáról a gazdasági miniszter feladataként sorolja fel, hogy: megállapítja a megújuló, a hulladékból nyert energiával, kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben kialakítja az így termelt villamos energia támogatásának rendjét. A törvény folyományaként megjelenő 56/2002 GKM rendelet 4. -a szerint átvételi kötelezettség vonatkozik a 0,1 MWnál nagyobb átadási teljesítményű a) a geotermikus energia hasznosításával értékesítésre termelt villamos energiára, b) a napenergia hasznosításával értékesítésre termelt villamos energiára, c) a szélenergia hasznosításával értékesítésre termelt villamos energiára, d) a biomassza vagy biogáz hasznosításával értékesítésre termelt villamos energiára, e) a vízerőműben értékesítésre termelt villamos energiára, f) a hulladékhasznosító erőműben értékesítésre termelt villamos energiára, ha az nem tartozik a VET 125. (5) bekezdésének a) pontja alá, g) az egyedi gázerőműben értékesítésre termelt villamos energiára, h) a nyomásejtő erőműben értékesítésre termelt villamos energiára, i) az (5) bekezdés szerint részletezett, kapcsoltan termelt villamos energiára 5

6 abban az esetben, ha a hálózatra adás a különféle szabályzatokban megfogalmazott paramétereknek megfelelően történik. A jogszabály a kötelező átvételi árat is meghatározza, amely az a-d, f és h pontok alá tartozó villamos energia esetében ÁFA nélkül a következőképpen kell alakuljon: Ft/kWh Csúcsidőszak 24,00 Völgyidőszak 15,00 Bár a rendeletben foglalt árvételi árak magasabbak, mint az általános átvételi ár, a megújuló piac egyelőre mégsem reagált kedvezően, nem indultak meg a beruházások. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a kalkulált árak nem kellően magasak, másrészt nem fogalmazódik meg az átvételi árakra hosszú távú garancia mint ahogy az a hasonló külföldi szabályozások esetében pedig általános. Nemzeti Fejlesztési Terv Az NFT 5 Operatív Programja közül a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) foglalkozik az energetika tárgykörével: A magyar kormány célja a Magyar Energiamegőrzési Programmal és Akciótervvel a megújuló energiaforrások 6%-os arányának elérése 2010-ig. (NFT 2003). A megvalósítás ütemére vonatkozóan a dokumentum határozottan fogalmaz: A későbbiekben tett kötelezettségvállalások (kén II, CO 2 korlátozások) teljesítése a tényleges energia megtakarítás, valamint a megújuló energiaforrások fokozott kihasználására történő gyors átállás függvénye. Az NFT megfogalmazásaiban azonban az eddigiekhez képest újdonság nincs, és sajnos a dokumentumból az sem világlik ki egyértelműen, hogy az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztésére szánt forrásokat hogyan és milyen ütemezésben fogjuk felhasználni. Ha ismét a fosszilis energiahordozókra és atomenergetikára épülő energiatermelés kapja meg a környezetvédelmi támogatások nagy részét, akkor meglehetősen elkeserítő jövő vár a következő generációkra, hiszen a struktúraváltásban a lemaradásunk már most is olyan mértékű, hogy azt behozni igen jelentős erőfeszítést feltételez. Mindazonáltal aggasztó, és a fejlesztés irányának helyességét kérdőjelezi meg, hogy az alábbi táblázat szerint a főúthálózat műszaki színvonalának emelése költségsorban a program tízszer akkora forrást határoz meg, mint amekkorát az energiagazdálkodás teljes átalakítására fordítani szándékoznak. Vagyis a környezet állapota végső soron nemhogy javulni nem fog, de a közlekedésben történő, a közút irányába történő hangsúlyeltolódás erősödésével komoly romlásra számíthatunk. Az NFT tehát szemléletében nem egységes, egyes fejezetei korszerűbbek, más fejezeti elavultak, és nem felelnek meg sem az EU alapelveinek, sem a hőn áhított fenntartható fejlődés elvárásainak. A megújuló energiaforrások hazai alkalmazásának rövid- és középtávú lehetőségei A hazai megújuló energiapolitika a megújuló energiaforrások alkalmazásának kérdéskörét meglehetősen konzervatív megközelítésben kezeli. A GKI által készített egyik tanulmány (GKI 2003), amely az új energiakoncepció alapkérdéseit elemzi mintha nem venne tudomást a problémakör tágabb környezetéről. Az energetikát a közgazdaságikörnyezetgazdasági környezetéből kiragadva vizsgálja, melyből aztán néhány komoly szakmai tévedés is következik. A GKI szerint a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználását nem a technikai fejlődés és nem a piaci viszonyok indokolják, hanem a környezeti szükségszerűség, a fenntartható fejlődés érdekében. Megítélésem szerint azonban itt bizony éppen a piaci viszonyoktól és a technikai fejlődés tárgykörétől nem tekinthetünk el! Ezek, és nem csak a sajnálatosan leginkább szólamként megfogalmazódó fenntartható fejlődés az, ami lépésre kényszerít bennünket. Nem véletlen, hogy az ExternE-program 6

7 keretében az Európai Unió minden tagállamában éveken keresztül behatóan tanulmányozták az energiatermelés különféle módjainak externális költségeit. Nyilván az sem véletlen, hogy ezzel párhuzamosan deklarálták, hogy belátható időn belül az energiaárakban meg kell jelenniük ezeknek a külső költségeknek (EC 1992). Igen fontos továbbá, hogy hazánk ne maradjon végérvényesen le az egyre nagyobb jelentőségű környezeti ipar fejlődésében, amelynek egyik fő szegmense éppen a mikroenergetika, ezen belül is a megújuló energiatermelés! Hazánk a biomassza energetikai hasznosításának egyik legkomolyabb húzóállama kellene legyen, ez pedig akkor elképzelhető, ha az ezzel kapcsolatos kutatásfejlesztés területén is élvonalban vagyunk (ezt példázza a szélenergetika, ahol a legjelentősebb alkalmazó országok egyszersmind a berendezések szinte kizárólagos gyártói Dánia, Németország, Spanyolország). 3. táblázat A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program tervezett költségvetése (MEH 2003) Ugyancsak a fenti problémával vagyis a közgazdasági vonatkozások, az externális költségek problematikájának teljes figyelmen kívül hagyásával áll összefüggésben a hazai energiapolitika egyik meghatározó szereplőjének, a Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. osztályvezető szakértőjének a Világgazdaság című lap mellékletében megjelent megállapítása: Lehet Magyarországon is a szélerőműveket favorizálni, csak akkor nem 30 Ft-ba kerülne az áram, hanem Ft-ba. (Hlavay R. 2004) Ez a nyilvánvaló csúsztatás jól érzékelteti a magyar energetikában vezető szakembergárdájának ellenérdekeltségét, ellenállását a megújuló energiaforrások elterjedésével szemben. A valóság ugyanis az, hogy az energiaárak növekedésére éppen a fosszilis energiahordozók alkalmazásának externális költségei miatt következik majd be. Hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának szükségszerűsége nemzetközi kötelezettségeink kapcsán sem vetődik fel komolyan, annak hátterében a fentiekben bemutatott torz látásmód van. Hazánk csatlakozott például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez és aláírta a Kiotói Jegyzőkönyvet. A magyar diplomácia sikereként szokás elkönyvelni az előkészítő tárgyalások során elért eredményt, vagyis azt, hogy hazánkra 7

8 nem azonos feltételek vonatkoznak, mint a többi aláíró országra. A dokumentum ugyanis azt mondja ki, hogy az aláíró országok a évben nem bocsátanak ki több üvegházhatású gázt, mint az 1990-es esztendőben. A közötti időszakra hazánk 6 %-os csökkentést vállalt. Azonban Magyarország esetében az általánostól eltérően, az közötti időszak tekintendő bázisnak, ehhez képest kell kibocsátásunkat korlátozni (Faragó T. 1998). Mivel az egyik legfontosabb üvegházgáz a fosszilis energiahordozók égetése során keletkező széndioxid, így a korlátozások elméletileg érintenék az energiaszektort is. Azonban a bázisidőszak megválasztásával sikerült elérni, hogy hazánkban semmiféle lépést ne kelljen tenni a cél érdekében, hiszen a rendszerváltozáshoz kapcsolódó gazdasági szerkezetváltás miatt vállalásainkat automatikusan teljesítettük. CO 2 -kibocsátásunk például 1985-ben 88,8 millió tonna, 2000-ben 59,4 millió tonna volt, vagyis a csökkenés 33 %-os. Magam részéről ezt nem diplomáciai sikerként, hanem megfutamodásként, a gondok elodázásaként értékelem. Ugyancsak nemzetközi kötelezettségvállalásunk fűződik a SO 2 -kibocsátás csökkentéséhez. Talán ezek után már nem meglepő, hogy ezt sem a megújuló energiahordozók aktívabb felhasználásával, hanem tüzelőanyag-váltással és csővégi technológiák alkalmazásával fogjuk teljesíteni. Mindazonáltal a magyar kormány 1999-ben tízéves energiatakarékossági cselekvési programot indított útjára. A cselekvési program célkitűzései között szerepel, hogy 2010-ig az energiaszektor egészét tekintve el kell érni az 50 PJ/év (kb GWh/év) mértékű megújuló energiaforrás felhasználást (Szalóki A. 2002). Ennek alig tized részét adja a bevezetőben már említett 1600 GWh/év villamos energia. A megújuló energiahordozók és a területi tervezés Az Országgyűlés előírta a Kormány számára Magyarország energiapolitikájának kidolgozását és annak kétévenkénti ismételt áttekintését. Az energiapolitikában foglalt fejlesztési javaslatok nem tekinthetők döntéseknek, hiszen az állami döntések menetét törvények szabályozzák, a magántársaságok döntéseit pedig piaci és üzleti megfontolások vezérlik. Mindazonáltal a területfejlesztési programokba a jövőben az energiapolitika legutóbbi időkben kulcsfontosságúvá vált stratégiai célkitűzéseit elkerülhetetlenül be kell építeni: energiatakarékosság, a termelő célú energiafelhasználás fajlagosainak csökkentése, az energiatermeléssel, szállítással és felhasználással járó környezetszennyezés csökkentése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. Mindennek hátterében az áll, hogy az EU területi tervezésének kiemelt célja a fenntartható fejlődés feltételeinek megfelelő energiaellátási stratégia végrehajtása. A csatlakozás után már a hazai területfejlesztési koncepciók sem kerülhetik meg az energiafelhasználás hatékonyságának javítására, az energetika által okozott környezeti ártalmak csökkentésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó célok figyelembevételét. Ez utóbbiak azért is a területfejlesztési koncepciók meghatározó elemei kell legyenek, mert a felsorolt célkitűzések csak az egyes régiókban végrehajtandó fejlesztések révén valósíthatók meg. A területfejlesztés és területrendezés területén dolgozó szakemberek tehát nagy feladat előtt állnak, hiszen a magyarországi területi tervezés energia fejezetei jelenleg sem az energiafelhasználás hatékonyságának, sem a megújuló energiák hasznosításának fejlesztését nem tartalmazzák (Ligeti P. 2002). Pedig ezek a területek az EU irányelveinek megfelelően támogatásban kell részesüljenek. A támogatásról, annak mértékéről az ország gazdaságpolitikájának keretében kell dönteni. A hazai területi energiaellátási stratégiának az eddigiekben a következő célkitűzései voltak: 8

9 legyen az országban mindenütt korlátozás nélkül hozzáférhető a villamos energia; legyen minél több helyen vezetékes földgáz-szolgáltatás; legyen minden településen energia kínálat. A magyar energiastratégia változása azt igényli, hogy további kulcsfontosságú célokat tűzzünk ki: az energiaellátás feleljen meg a fenntartható fejlődés követelményeinek; az energiafelhasználás legyen takarékos; a termelés, szállítás, felhasználás legyen hatékony. A megvalósítást illetően célszerű a német modell kisebb módosításokkal történő átvétele. Itt a gyakorlati megvalósítás koordinálása a tartományi kormányok feladata, amelyek a törvényalkotás keretében jogszabályokat alkottak arról, hogy az elkövetkező években a megújuló energiahordozóknak milyen arányban kell részt vállalniuk a tartomány villamosenergia-termelésében. A következő szinten a tartományokon belül az egyes régiók a területnagyság arányában kell, hogy részt vállaljanak a megújuló energiára épülő villamos energia termelő kapacitás kiépítésében. A jogszabályok gyakorlati megvalósításában a regionális tervezésé az első és legfontosabb szerep. Minden régió rendelkezik egy tájtervezéssel, területfejlesztéssel foglalkozó irodával, ahol a tartományi elképzeléseket igyekeznek a helyi lehetőségeknek megfelelően megvalósítani. Ha a megújuló energiahordozók problémakörét vizsgáljuk, akkor a tervezési folyamat a következő lépésekből áll: 1. Kiszámolják, hogy a tervezett üvegházgáz-kibocsátás-csökkentés vajon mekkora megújuló energiahordozóra épülő kapacitással váltható ki; 2. Ezután mérlegelik, hogy az egyes energiahordozók közül melyik, milyen arányban vegyen részt a kapacitás kiépítésében; 3. Az ezt követő lépésekben már külön-külön foglalkoznak a szóba jöhető megújuló energiahordozókkal. Kiszámítják területigényt (például a jelenlegi szélturbinaméretek mellett egy 25 egységből álló, 50 MW beépített teljesítményű szélfarm mintegy 1,5-1,6 km 2 alapterületű helyet igényel ma a német gyakorlatban ennél nagyobb szélfarm telepítését a szárazföldön nem támogatják); 4. A következő munkaszakaszban a helyszínek pontos kijelölése történik. Érdekes, hogy a tervezés során döntően a természetvédelmi szempontok jelennek meg, és például a szélturbinák helyének meghatározásakor nem veszik figyelembe a szélsebességet. Ennek kettős magyarázata van. Egyfelől a legújabb gazdasági szabályzás szerint a kedvezőtlenebb szélpotenciállal rendelkező térségekben a szolgáltatónak magasabb átvételi árat kell fizetniük a zöld áramért, mint a jobb adottságú területeken, így a kisebb energetikai hatékonyságból eredő problémát az állami beavatkozással sikerült pénzügyi szempontból kompenzálni. A másik ok, hogy az új generációs, igen magasra elhelyezett korszerű turbinák ma már a kontinens belsejében is képesek hatékony energiatermelésre; 5. A különféle szempontokat egyeztetik az érintett hatóságokkal; 6. Az eredményt térinformatikai módszerekkel sűrítik egyetlen térképbe, amely azokat a helyeket ábrázolja, ahol nincsen akadálya a beruházásnak; 7. Az így kapott eredményt újra egyeztetik a hatóságokkal és a tartományi minisztériumokkal. 8. Az ezt követő lépésben a társadalmi egyeztetés következik. Ennek során általában több száz észrevétel érkezik a regionális irodákba, ahol mérlegelik, hogy ezek közül melyek és milyen súllyal kell számításba essenek; 9. A végső lépésben a társadalmi egyeztetés során kapott további szempontokat is érvényesítik a tervezési folyamatban. 9

10 Összefoglalás A megújuló energiahordozók magyarországi alkalmazása terén igen nagy a lemaradásunk. El kell gondolkodnunk, hogy miképpen lehetséges az, hogy a hazai területi tervezéssel és energetikával foglalkozó szakembergárda nem ismerte fel az energetika területén lezajló óriási változások jelentőségét és Magyarországra gyakorolt hatását. Hogyan fordulhatott elő, hogy több mint egy évtizede megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról, de a magyar energetikai szektor szakértői számára a mai napig az újdonság erejével hatnak az EU-ban már szinte hétköznapinak tekinthető megújuló energiahordozók. Vajon mekkora lemaradásban van fővárosunk műszaki egyetemének energetikus képzése, ha az egyik professzor nemrégiben úgy fogalmazott, hogy a megújuló energiahordozókról annyi szó esik majd, amilyen arányban azok a hazai energetikában megjelennek a 21. században még mindig a 20. század számára képezzük a szakembereket? Az uniós csatlakozás sok tekintetben veszélyeket rejt és nyilván számos problémát is okoz majd Magyarországon. Jelen dolgozatban foglaltak tükrében talán nem meglepő az a kijelentés, hogy egy területen minden bizonnyal gyökeres fejlődésnek lehetünk majd tanúi, ez pedig az energiagazdálkodás. Paradigmaváltással felérő változást hozhat egy már előkészítés alatt lévő dokumentum, amely várhatóan 2005-től egységesítené a megújuló energiahordozók támogatási rendszerét az egész unión belül (Kjaer Ch. 2004). Ha Nyugat-Európa elég erős lesz ahhoz, hogy a saját támogatási rendszerét erőltesse az egész Unióra, akkor olyan jelentős és hosszú távra garantált, kötelező átvételi árak fognak megjelenni az energiapiacon, amelyek elegendő segítséget nyújthatnak az externális költségek figyelmen kívül hagyása miatt jelenleg versenyelőnyben lévő fosszilis energiahordozókkal folytatott harcban. Nem kétséges, hogy a megújuló energiaforrások betörése a piacra nem egyszerű, hiszen a lobbiérdekek, az energiahordozók árával kapcsolatos politikai érzékenység hátráltathatja az energiaszektor átállását egy fenntartható(bb) útra. Erre azonban a környezetvédelemmel, éghajlatváltozással, természetvédelemmel foglalkozó kutatók szerint meglehetősen kevés ideje van az emberiségnek hogy pontosan mennyi, az nem világos, de az éghajlatváltozás, a genetikai erózió, környezetünk levegőminősége mind-mind hajtóerő kellene legyen. A felelősség mindannyiunké, és nem csak nemzetközi szinten jelenik meg, hanem országos, regionális, sőt egyéni szinten is. IRODALOM Ángyán J. (2000) Válaszúton a mezőgazdaság. in: Gadó Gy. (szerk.) A természet romlása, a romlás természete. Föld Napja Alapítvány, pp Bai A. (szerk.) (2002) A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, pp Bohoczky F. (2001) Az energiapolitika és a megújuló energiaforrások in: Mika J. (szerk.) A légköri erőforrások hasznosításának meteorológiai alapjai, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp Bohoczky F. (2003a) Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon ( ) Bohoczky F. (2003b) Realitások a megújuló energiaforrásokból termelhető villamosenergiatermelés területén. Energiafogyasztók Lapja, VIII. évf. 2. szám, június, pp EC (1992) A fenntarthatóság felé - Az Európai Közösség 5. Környezetvédelmi Akcióprogramja, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pp Kjaer, Ch. (2004) Support Mechanisms. Renewable Energy World, Volume 7, Number 2. pp

11 Faragó, T. (szerk.) (1998): Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a hazai feladatok. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest GKI (2003) Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon, GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. GKM (2004) Tájékoztató a hazai és a nemzetközi megújuló energiahordozó-felhasználás helyzetéről, az EU csatlakozás során Magyarország felé jelentkező elvárásokról, 2004, március ( ) Hlavay R. (2004) Oda a távhőpotenciál? interjú Stróbl Alajossal Energiainfo március KvVM (2003) Jelentés az első Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) végrehajtásának értékeléséről, december ( ) Ligeti P. (2002) Az energia infrastruktúra tervezés kérdései a területfejlesztési tervekben. VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, 141 p. MEH (2003) Összefoglaló a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről ( ) REW (2004) Plans for World s Largest PV Power Plant Announced. Renewable Energy News, Volume 7, Number 2; p.11 Szabó E. Pomázi, I. (szerk.) (2003) Magyarország környezeti mutatói Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest Szalóki A. (2002) Úton az energia hatékonyabb felhasználása felé. in: Pálvölgyi T. (szerk.) Vissza vagy hova Útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon, Tertia Kiadó pp Jogi dokumentumok 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól a évi CX tv. a villamos energiáról Nemzeti Fejlesztési Terv 2003 Nemzeti Környezetvédelmi Program I Nemzeti Környezetvédelmi Program II

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia piac hazai kilátásai Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

ALTERNATÍV V ENERGIÁK ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói Biogázból villamosenergia: a menetrendadás buktatói Szárszó Tibor Budapest 2012.11.27 Biogáz üzem Jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény 9. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben