Üzleti vállalkozások és jogi alapismeretek Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak

Átírás

1 Üzleti vállalkozások és jogi alapismeretek Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak 1. Modern vállalatok kialakulása és jelene Tájékoztató Tantárgy: Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak Óra időpontja: Oktató: Tóth László Iroda: B/ Tananyag: Piacgazdasági körülményektől el kell vonatkoztatni: vállalat kialakulás felső ága uralkodói szentesítés karúm (kereskedelmi telepek) emporium (kereskedelmi kirendeltségek) societas (társaság) Craft guild (kézműves céhek) Merchant guild (kereskedelmi céhek) vállalat kialakulás alsó ága spontán együttműködés Commenda (kereskedelmi társaság) mai Bt-k őse Joint stock company mai Rt-k őse Alsó ág és felső ág egyesítésének lépései: 1844 Companies Act (angol társasági törvény) a társaságok a jogszabályoknak megfelelő feltételek esetén állami elismerést kapnak (cégbejegyzés) 1855 Limited Liability Act (korlátolt felelősség törvény) Következmény: részvénytársaságoknak a szó szoros és gazdasági értelmében nincsen tulajdonosa cég eszközeinek tulajdonosa maga a vállalat, ez az elvont gazdasági alany felel a vállalat kötelezettségeiért egyéni (tulajdonosi) érdekek erőteljesebben kihangsúlyozottabbak máig tartó hatás (profit mindenek felett???) Modern vállalat Meghatározottsága hármas jellegű: gazdasági önállóság: a vállalat beruházási döntései teljes mértékben elválnak a tulajdonosi fogyasztási döntésektől, jogi önállóság: a vállalat önálló jogalany, saját eszközökkel (vagyonnal) rendelkezik, társadalmi lét alapja: a társadalom szervezetei, alanyai kizárólag a rájuk ruházott szerepet játsszák el a társadalomban. 1

2 I. Modern ipari vállalatok kialakulása( ) Gőzhajó, vasút, távíró Nemzetközi piacokra lépés Tömegtermelés, méretgazdaságosság Hierarchia a vezetésben, menedzsment Költség-elszámolási rendszerek Külső finanszírozás: angolszász (tőzsde, kötvény), kontinentális (bank) Kartellezés, fúziók II. Többrészleges vállalatok ( ) GM diverzifikált termékvonalak divízionális szervezetek Vertikális (előre, hátra) és horizontális integrációk Konszern, holding Konglomerátumok megjelenése (anya-leányvállalatok) III. Többtermékes vállalatok ( ) Időszak elején gazdasági expanzió, növekvő jólét és vásárlóerő, erőteljes termékdifferenciálás Majd olaj sokk, hatékonyságnövelés, tervezés szerepe nő, KKVk felértékelődése, garázscégek, új iparágak pl. Silicon Valley, franchising IV. Üzleti szövetségek kialakulása ( ) Nagyságrendi megtakarítások elérése (méretgazdaságosság) Műszaki- technológiai és egyéb ismeretek szerzése, kiegészítése és kombinálása, az időtényezőhöz kapcsolódó előnyök kihasználása Új piacok meghódítása, globális versenyelőnyök szerzése Politikai és jogi természetű akadályok leküzdése V. Üzleti vállalatok jelene és jövője Technológiaváltozás a termelésben Kommunikációs és szállítási technológiák fejlődése Rugalmas gyártási technológiák: az intelligens gyártórendszerek elterjedése (computer aided manufacturing - CAM) Szolgáltató iparágak: pl. a pénzügyi szolgáltatásokban az IKT elemek integrációja Gazdasági tevékenységek globalizációja: áru-, pénz-, munkapiac is globálissá válnak Tudástőke és tudásmenedzsment szerepe a modern gazdaságban: élethosszig tartó tanulás, mobilizáció a munkavégzésben, kreativitás, kompetenciák fejlesztésének igénye, stb. Alapfogalmak Az emberek valamilyen cél elérése érdekében, illetve feladat végrehajtására szövetkeznek egymással, és e struktúrákat szervezeteknek nevezzük. Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme, a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése céljából. Vállalat: Az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek. Vállalat fő jellemzői 1. Önállóság 2. Profitérdekeltség 3. Kockázatvállalás 4. Valóságos piacon való megmérettetés A vállalatoknak ahhoz, hogy teljesíteni tudják alapvető céljukat 2 nélkülözhetetlen tényezőre van szükségük: befektetendő tőke kielégítésre váró fogyasztói igény 2

3 Vállalat értékteremtése A vállalat működésével kettős értékteremtési folyamatot végez: egyrészt értéket kell létrehoznia a fogyasztók számára, akik ezért fizetnek, másrészt értéket teremt a vállalat tulajdonosai számára is, akik ezért vállalkoznak, tőkét fektetnek be Vállalat küldetése Amíg az alapvető cél a vállalat működésének lételemét adja, addig a vállalat küldetése kifejezi azt a módot, amellyel a vállalat az alapvető célt el kívánja érni: 1. Mi a vállalat működési köre? (Milyen fogyasztók milyen fizetőképes igényeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni?) 2. Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga számára? 3. Milyen alapvető elvekre építi kapcsolatait a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel? Vállalat küldetése A küldetés megvalósítása során a vállalatnak számos tevékenységet kell végrehajtania, amelyek közül a 2 alapvető a létéhez és működéséhez elengedhetetlen: a marketing és az innováció. Marketing: A vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalmában pedig megvalósítja a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciókat. Innováció: A fogyasztói igények új, a korábbinál magasabb minőségű kielégítését jelenti. A Bayer nagy kutatói tradícióval rendelkező, innovációra épülő vállalat. Modern korunk főbb kihívásaira a tudomány segítségével keressük a választ. Az újítások középpontba helyezése kulcsszerepet játszik abban, hogy vezető pozíciót szerezhessünk vagy tarthassunk meg működési területeinken. Ez a szemlélet segít bennünket abban is, hogy emberek millióinak javítsuk az életminőségét: Betegségek megelőzése, enyhítése és gyógyítása, valamint diagnosztizálásuk javítása révén világszerte segítünk a betegeknek. Jó minőségű élelmiszerek, takarmányok és rostok előállításához járulunk hozzá Jelentős eredményeket értünk el az energia és erőforrás-hatékonyság, a mobilitás vagy az otthoni életkörülmények javítása terén, hogy csak néhányat említsünk. Értékeink: A Bayer vállalati kultúrája nagymértékben hozzájárul a cég sikereihez. Ennek a kultúrának központi elemei értékeink: Leadersip (Vezetői kvalitások), Integrity ( Feddhetetlenség, etikus magatartás), Flexibility (Rugalmasság), és Efficiency ( Hatékonyság), egy szóval összefoglalva LIFE (ÉLET). A Sanatmetal mely nevéből adódóan gyógyító fémet jelent - célja az emberek gyógyulásának elősegítése világszínvonalú traumatológiai, ortopédiai, gerinc és fogászati implantátumokkal, innovatív eszközökkel; együttműködve és tanulva az orvosokkal és a világvezető multinacionális cégekkel, a folyamatos megújulást biztosító nyereség elérése mellett. Mindezt a környezettel jó összhangban és úgy, hogy a cég dolgozóinak öröm és kifizetődő legyen a Sanatmetal Kft-nél dolgozni. (Cégfilozófia, 2010) 3

4 A vállalati működés érintettjei (stakeholders) Érintett felfogás: A vállalat alapvető céljai egy bonyolult/tág társadalmi rendszer keretei között valósulnak meg. A vállalati működés ezen rendszer elemeivel kölcsönhatásban valósul meg A vállalati működés érintettjei: Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben I. Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak II. Külső érintettek: közvetlen és közvetett környezet elemei A vállalati működés érintettjei (stakeholders) I. Belső érintettek: A szervezet tagjai valamilyen meghatározott jogviszony keretében. tulajdonosok tőkebefektető tőkenövelés menedzserek irányítás többoldalú eredményes működés alkalmazottak végrehajtó jövedelem maximalizálás, jó munkahelyi légkör és feltételek A szerepek változhatnak, egy személy egyszerre több funkciót is betölthet! II. A vállalati működés érintettjei (stakeholders) Külső érintettek: A. Mikro környezet (PIAC) Fogyasztó/vevő: értékítéletük/elégedettségük alapvetően befolyásolja a vállalat hosszú távú profitkilátásait Szállító: erőforrás-ellátottság sarkalatos pont Versenytárs: folyamatos fejlesztésre ösztönöz Stratégiai partner: erősíti a vállalat pozícióit B. Makro környezet állami intézmények helyi és önkéntes állampolgári közösségek természeti környezet Belső érintettek céljaik és kapcsolataik I. Tulajdonosok: Tőkét fektet be, gyarapodás céljából, nyereségprodukálással. Tulajdonosok lehetnek: a. természetes személy: személyes tulajdonú pénzét fekteti be. Viszonyát a vállalathoz befolyásolja részesedésének mértéke. Szélsőséges esetek: csak egyetlen tulajdonos van: meghatározó a működésre még akkor, is ha az irányítást átengedi. tőzsdén szereplő vállalatok: sok tulajdonos:csak a közvetetten a részvények eladásával, vásárlásával szavazhatnak. b. intézményi tulajdonosok legfőbb kategóriái: állam és intézményei, bankok és más pénzintézetek vállalatok egészségbiztosítási ill. nyugdíjalapok Intézményi tulajdonosok jellemzői Képviselők útján vesznek részt a vállalati irányításban, mint igazgatósági és FEB tagok. A képviselőknek vannak egyéni érdekei is. Ezáltal jelenik meg az un. képviseleti probléma: a megbízó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. Ellenben a tulajdonosok: jól kifinomult eszköztárral rendelkeznek, hogy hosszútávon a menedzsmentet a tőkemegtérülés szolgálatába állítsák pl. eredményességarányos juttatás (részvény, prémium, elbocsátás, stb ) Belső érintettek céljaik és kapcsolataik II. Menedzserek: Működtetik a rájuk bízott tőkét, irányítják a vállalatot Menedzseri célok: Kiindulás: szervezeti szerepből. Személyesen is legjobban kötődik a vállalathoz. Döntései meghatározóak. A vállalatvezetői cél szorosan kötődik a vállalat működéséhez. Nagyobb vállalat nagyobb hatalom, nagyobb presztízs. Más céljaik keresztezhetik a profitnövelés tulajdonosi célját. 4

5 Belső érintettek céljaik és kapcsolataik III. Munkavállalók: Végrehajtó szerepük van, céljuk a munkafeltételek javításán keresztül a magasabb jövedelem elérése Az ő céljaik kötődnek a legkevésbé szorosan a szervezeti célokhoz, kevés a ráhatásuk. Másrészt személyes céljaik a leglazább kapcsolatban vannak a vállalati célokkal. Elsősorban személyes céljaikat tartják szem előtt. Természetes konfliktus: a munkavállalók a menedzserek és a tulajdonosok között. Az életre szóló foglalkoztatás ideje lejárt. Felfogás: 4-5 évenkénti váltás szükséges. Új környezet, új inspirációk. Kérdés: menedzsment miképpen tudja elérni, hogy alkalmazottai szívvel lélekkel dolgozzanak? Az emberek más és más indokok miatt dolgoznak szívesen. Corporate governance Vállalatkormányzás (corporate governance): A vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. Feladata: Olyan intézményeket és mechanizmusokat építsen ki, illetve működtessen, amelyek a vállalaton belüli szereplők: céljainak összehangolását, a közösen elfogadható működési normák kialakítását, a külső érintettekkel való kapcsolatok irányítását, a működés ellenőrzését és értékelését elvégzik. Ezt a nagyobb méretű vállalatoknál jelentősebb feladat, mert itt a menedzser, a tulajdonosok és a munkavállalók különböző személyek TESTÜLETEK: meghatározott feladatkörrel és jogilag körülhatárolt tevékenységi körrel rendelkeznek Az egyes országokban a vállalatkormányzási rendszerek eltérőek lehetnek, különösen, ami a jogi intézményrendszereket illeti, de a kulturális hagyományok is szerepet játszanak. Miért fontos ez? Corporate governance Az évszázad fehérgalléros bűnténye: december 2. - Az Enronbotrány kirobbanása Az Enron: USA-beli energetikai cég volt, a világ egyik legnagyobbja Könyvelési és vállalatirányítási csalásokkal csődbe vitték A csőd megrengette a Bush-kormányt, sokak szerint jobban, mint az a bizonyos Következmény: Sarbanes-Oxley Act A törvény keretbe foglalja mindazokat az irányelveket, amelyek célja, hogy a vállalatok jelentései átláthatóbbak, vezetőik ellenőrizhetőbbek legyenek. A konkrét szabályok kidolgozásával és későbbi betartatásával a törvény az Egyesült Államok Tőkepiaci Felügyeletét (SEC) bízta meg, amelynek javaslatot kell tennie többek között a Nyilvános Társaságok Számvitelét Ellenőrző Bizottság (Public Company Accounting Oversight Board) és a vállalati könyvvizsgálati bizottságok (audit committee) működésére. A felügyeletnek ezenkívül egyértelműbbé kell tennie a vállalatvezetőség, a jogi tanácsadók és a részvényelemzők felelősségét, valamint a könyvvizsgálók függetlenségét. Corporate governance gyakorlatok a világban 1. Angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet,ahol a tulajdonosok zömmel kisbefektetők vagy befektetési alapok. A vezető testület: igazgatóság, amelyben többségében külső (nem a menedzsmenthez tartoznak) igazgató foglal helyet. Az igazgatóság a közgyűlésnek felelős, neki kell beszámolnia és vele szemben vállalni az anyagi felelősséget. Az ügyvezető igazgató, ezen belül ha van a vezérigazgató (Chief Executive Officer, CEO) a meghatározó. A vezérigazgató gyakran maga az igazgatóság elnöke, de nem mindig. A munkavállalók szerepe gyakorlatilag semmi. 2. Német rendszer: Tulajdonosi szerkezet jóval kevésbé tagolt, és erőteljes a vállalati érdekvédelem. A tulajdonosok szakmailag jobban érdeklődnek a vállalat reálszférája (termelés, kereskedelem) felé, szemléletükben hosszabb távúak, mint az angolszász. A magyar vállalatkormányzás e kettő keveréke Vállalati célok A világ nagyobb átláthatóságot követel a vállalatoktól. A befektetők azt szeretnék, ha pontosabb és tartalmasabb információk állnának rendelkezésükre a társaságokról, ügyletekről, piacokról és kockázatokról, a szabályozó szervek pedig szigorúbb ellenőrzést kívánnak gyakorolni. Ernst & Young Piacgazdaság vezetői trichotómiája Felelős vállalatirányítási koncepció: A tulajdonosi értékek védelmére, az üzleti tisztességre és transzparenciára épülő vállalatirányítás. 5

6 Irodalomjegyzék Angyal Ádám: Vállalati kormányzás, AULA Kiadó 2001 Chikán Attila (2008): Vállalatgazdaságtan, AULA Kiadó, Bp. Lőrinczi Gyula (2013): A cégek eredete, Közgazdasági Szemle, LX. évf., január ( o.) Paul Milgrom John Roberts (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Schadl György (2011): A társaságok és a társasági jog fontosabb dogmatikai kérdéseinek elemzése, PhD disszertáció, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Tari Ernő (1999): Stratégiai szövetségek az üzleti világban, Complex Kiadó, Bp. 6