A TAQIYYA DOKTRÍNÁJA A SÍITA ISZLÁMBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TAQIYYA DOKTRÍNÁJA A SÍITA ISZLÁMBAN"

Átírás

1 A TAQIYYA DOKTRÍNÁJA A SÍITA ISZLÁMBAN Bevezetés A francia nyelven alkotó libanoni író, Amin Maalouf Samarkand (1994: ) címú történelmi regényében a középkori főhőstriász egyik tagja, a nizári iszmailita vallási szektához tartozó, létező történelmi karakter Hassan-i Sabbah aki a hírhedt asszaszin rend feltételezett alapítója híveit arra képezte ki, hogy az ellenséges területeken tevékenykedjenek titokban, csak a kellő pillanatban támadásra lendülve. Ezen kívül ő maga is gyakran megfordult ellenséges közegben, szúfi dervisnek öltözve. Mi ez a jelenség, amiről szó van? Hogy értelmezhető a fentiekben is megelevenedő vallási kontextusban a rejtőzködés, a titkolózó magatartás? A posztkoloniális lengyel író Czesław Miłosz (2011: 91-95), amikor az Új Hit országaiban (a.m. a kommunista diktatórikus társadalompolitikai berendezkedésekben) megfigyelhető tömegméretű szerepjátszásról ír, a közel-keleti iszlám civilizációban bukkan meglepő analógiára. A valódi gondolataink és érzéseink védelmében gyakorolt szerepjátszást nemcsak jól ismerték ott, hanem tartós intézménnyé formálódott, és nevet is kapott: ketman. Mi az a ketman? Teszi fel a kérdést Miłosz. Leírását Gobineau könyvében találtam meg, amelynek címe: Réligions et Philosophie dans l Asie Centrale. Gobineau sok évet töltött Perzsiában (1855-től 1858-ig a francia követség titkára volt, 1861-től 1863-ig francia követ). A muzulmán Kelet lakosai szerint az»igazhitű ne tegye ki személyét, vagyonát, és jó hírét azok elvakultságának, tébolyának és rosszindulatának prédájául, akiket Istennek tévelygésbe vezetnie és tévelygésükben megtartania tetszett.«tehát hallgassa el igaz meggyőződését, ha csak lehetséges.»vannak azonban esetek folytatja Gobineau, amikor a hallgatás nem elegendő, amikor a hallgatás beismerésnek számíthat. Ilyenkor nem szabad habozni. Ilyenkor az igazhitűnek nem csupán nyilvánosan meg kell tagadnia nézeteit, hanem ajánlatos mindennemű furfanggal élnie, hogy ellenfelét megtévessze.«a Miłosznál Gobineau nyomán ketman formában szereplő, reservatio mentalis-ra, illetve politikai álcázásra utaló metafora az arab kitmān titkosság, eltitkolás jelentésű igei 1

2 főnévből származik. Ugyanakkor a vallási hovatartozás ellenséges közegben történő eltitkolásával összefüggő gyakorlatok a tágabb értelmű taqiyya ernyőfogalma alá tartoznak. A taqiyya fogalma az iszlám több irányzatában a ḫāriğitáktól eltekintve 1 még a szunnita teológiában is jelen van (Meyer, 1980: 246), igaz abban a kontextusban iḍṭirār-nak (kényszernek) nevezik a közeli rokon fogalmat (Iqbal és Suhail, 2000: 12). 2 A haidarábádi ALLAMAH WAHIDU 'Z-ZAMAN KHAN (1915: 84) óva int attól, hogy a szóban forgó magatartásformát kizárólag a síitáknak tulajdonítsák. Az is ismeretes, hogy a rejtőzködés a judaizmusban és a korai kereszténységben is elterjedt volt, természetesen nem kifejezetten ezen a néven. Sőt, az az ismāʿiliyya-ból végül kiszakadó drúz vallási közösségben is megtalálható (Layish, 1985: 245), azonban eltérő értelmezéssel. Ez a cikk azonban mindenekelőtt az iszlám, azon belül is elsősorban a tizenkettes šīʿa szemszögéből vizsgálja ezt a jelenséget. Az iszlám síita irányzatát vizsgáló kutatók már régen felismerték, hogy az e tanulmányban részletekig menően bemutatott taqiyya és annak számos megnyilvánulási formája mekkora jelentőséggel bír a síiták életében és gondolkodásmódjában, illetve milyen intenzitással van jelen hagyományaikban. Vannak iszlámkutatók, akik ezt a jelenséget a síitáknak a muszlim közösségen belül elfoglalt kisebbségi státuszával a. m. pszichológiai okokkal magyarázzák, mások viszont a korai síita mozgalom (aš-šīʿa) ezoterikus természetéhez kapcsolják a taqiyya előfordulását és jelentőségét. Motiváció szempontjából E. KOHLBERG (1995: 345) két válfaját különbözteti meg: az egyik a külső ellenségtől való félelmen alapul, a másik pedig a titkos tanításoknak a be nem avatottaktól, illetve a kívülállóktól történő elrejtésének vagy eltitkolásának szükségességére vezethető vissza. KOHLBERG (1995: 345) az elsőt óvatos vagy prudenciális, 3 a másodikat pedig óvó 4 taqiyyának nevezi. A síita vallási tekintély, AS-SISTĀNĪ nagyajatollah külön kategóriaként 1 Eltérő véleményről bővebben l. SEI Art. Taqīya, Más véleményen van még Goldziher Ignác is - Das Prinzip der Takijja im Islam. ZDMG 60/1906, 2, A szunnita értelmezés szerint életveszély esetén, kénszerhelyzetben akár vallásjogilag tiltott ḥarām ételek is elfogyaszthatók 3 Alternatívan használhatóak lehetnének még az elővigyázatos vagy a körültekintő szavak is: a taqiyya ilyen eseteiben a felvett magatartást külső tényezőktől való félelem motiválja, amelyek elhárításának szándéka vezérli a taqiyyába burkolózó hívőt, ami óvatosságot indikál. A továbbiakban az óvatos jelző használatánál kívánunk maradni. 4 A Kohlberg által használt unprudential melléknév pontos magyar visszaadása bizonyos nehézségeket okoz. A logikusnak tűnő óvatlan vagy megfontolatlan szó alkalmazásától negatív akár pejoratív hangzásuk miatt eltekintünk, arról nem is beszélve, hogy tulajdon-képpen nem is erről van szó: inkább a tanítások, azaz a doktrína előírt és hagyományőrző eltitkolásáról van szó, mely esetben a közvetlen veszélyhelyzet nem feltétlenül áll fenn; a titkos tanítások, iratok elrejtését nem elsősorban a félelem motiválja. A szerző szövegéhez leghívebb unprudenciális szót idegen hangzása miatt mellőzzük. Végül ezekből az okokból az óvó szó alkalmazása mellett döntöttünk. 2

3 említi meg az úgynevezett békítő taqiyyát, amikor valaki vallási meggyőződését a másik fél szívének enyhítése szándékával palástolja annak érdekében, hogy a másik féllel való békességet ezáltal elősegítse. 5 Az alábbiakban bemutatjuk e tevékenység kialakulását, gyakorlatát és megnyilvánulási formáit, valamint a KOHLBERG által említett válfajok közül az óvatos taqiyya típusait, és kapcsolatát az úgynevezett óvó taqiyyával. 1. A taqiyyáról általánosságban A taqiyya jelentőségével még mielőtt azt részletesen tárgyalnánk összefüggésben szemléletes képet nyújt néhány vonatkozó maxima és hagyomány. A taqiyya én, és apáim vallása ; aki elmulasztja a taqiyyát, az olyan, mintha elmulasztaná imáját ; a vallás kilenctizede a taqiyya körébe tartozik ; a taqiyya a hívő pajzsa [ʿunna] ; a taqiyya nélkül Istent nem lehetne imádni (Kohlberg, 1995: 370) 6 aki nem gyakorol elővigyázatosságot, annak nincs vallása sem. Aki nem gyakorolja a taqiyyát, annak nincs hite sem [ ] Aki [a Mahdī megjelenése előtt] feladja a taqiyyát, az nem tartozik közénk (Meyer, 1980: 270). 7 Alighanem ahogy ezt már a bevezetőben is említettük egyértelmű, hogy mennyire jelen is volt és van a taqiyya doktrínája a síita iszlámban, annak tradícióiban és kollektív emlékezetében. A taqiyya 8 a taqā igéből származik. Jelentése félni, különösen pedig Istent félni (Wehr, 1980: 95). Főnévi jelentése félelem, óvatosság (Kohlberg, 1995: 345) védekezés valamivel szemben (Oxford, 2006), miként az a következő közmondásban is szerepel: itqi šarr man aḥsanta ilayhi [Tartózkodj attól, aki jótéteményben részesült tőled]. Tágabb értelemben érdemes említést tenni hiszen e dolgozat majd külön is foglalkozik vele a színlelés, takargatás (as-sistānī) jelentéséről is. 5 Jelen tanulmány küldetésének tekinti, hogy megkíséreljen a diskurzus terheltsége és telítettsége miatt hiszen a bevezetőben áttételesen szereplő Gobineau, továbbá a tanulmány során gyakran idézett Kolhberg és Meyer is kényelmetlelnül közel áll azokhoz az orientalista, illetve etnográfiai hagyományokhoz, amelyekről a posztkoloniális diskurzus egyik korüphaiosza, Edward Said (1978/2000), illetve a posztstrukturalista James Clifford (1986) rántja le a leplet, tulajdonképpen a teljes vonatkozó ismeretanyag érvényességét kérdőjelezve meg a témával foglalkozó muszlim (síita) gondolkodók, mások mellett Ibn Bābawayh, as-suyūṭī, as-sistānī, az-zamaḫšarī és al-badawī munkáira is támaszkodni. 6 A felsorolt hagyományok a 6. imámtól, Ğaʿfar aṣ-ṣādiq-tól [148/765] származnak. 7 E hagyomány a 8. imámnak, ʿAlī ar-riḍā-nak [megh.203/818] tulajdnoítják. (Ibn Bābawayh, 1970: 355) 8 Perzsául a megfelelő fonetikus átírással: taghiyeh. 3

4 A taqiyya kifejezést a szakirodalom változatosan értelmezi, illetve fordítja. Széles szemantikai skálán és szinonimái között a valamely személy hitének elővigyázatossági, vagy istenfélő célból tett, vallásjogilag legitim letagadása, a színlelés általi önvédelem, az önvédelem [al-mudāfaʿa ʿan an-nafs], a titkok oltalma, a bujkálás, a rejtett dolog [ḫab ] vagy az eltemetés [dafn] mind megtalálható. Magukban a síita forrásokban a fogalom a titkosság fenntartásának számos módszerére, nevezetesen az igazság elhallgatására [suppressio veri] és a hamis eszmék terjesztésére [suggestio falsi] vonatkozik, illetve gyakran pusztán arra a helyzetre, amelyben az önvédelem sajátos formája indokolt (Kohlberg, 1995: 345). A taqiyya szinonimája (SEI, 1953: ) a kitmān szó, a katama, yaktumu [elrejt, leplez] jelentésű igék maṣdarja, vagyis elrejteni, elrejtés jelentéssel bír (Wehr, 1980: 814) míg szemantikai ellentétpárja, a feltárás, közzététel [iḏāʿa]. A kitmān szó mellett időről-időre felbukkanhatnak még az eddig nem említett istitār [burkoltság, rejtettség, leplezettség] (Wehr, 1980: 397), az isrār [titokban tartás, álcázás, közlés bizalmas úton] (Wehr, 1980: 404) és akár a ḥifẓ [őrzés] (Meyer, 1980: 266) szavak is. MEYER tanulmányában idézi RŪHALLAH ḪUMAYNĪ-t, a qummi síita teológust, aki a taqiyya elemeire vonatkozóan megkülönbözteti annak lényegét [ḏāt] és összefüggéseit [iḍāfāt]. A lényegét két részre bontja: félelemre [ḫawf], és jóakaratra [mudārāt]. Ḫumaynī a taqiyya összefüggéseit tekintve megállapítja, hogy a taqiyya történhet saját érdekből, egy másik hívő testvér, illetve a közösség érdekében [ḥawza] amit az élet, a becsület, a vagyon és a hit védelme javallhat, de eredményezheti a muszlimok közötti egyenlőtlenség és az iszlám fennhatósága alá tartozó területek fenyegetése is. 9 Kiindulópontként leszögezhetjük: a taqiyya az említett tényezők együttállása esetén egy cél-eszköz rendszerre épülő viselkedésforma. MEYER arra a következtetésre jut, hogy a taqiyya végeredményében egy szükséghelyzetben [ḍarūra] gyakorolt magatartásforma, ami kötelezővé is emelkedhet. Ebben az esetben taqiyya ikrāhiyya-ról van szó. Azok a területek, amelyeken a taqiyyához folyamodás kötelező, IBN BĀBAWAYH (1970) [megh. 381/991] szóhasználatában dār attaqiyya néven szerepelnek (Kohlberg, 1975: 395). Az igazi taqiyya kényszerhelyzetből [ḥāl aḍ-ḍarūrat wa l-iḍṭirār] adódik (Meyer, 1980: 260) vagy ha elhagyása valószínűsíthetően [qawiya fī ż-żann] bajok forrása lehet (Kohlberg, 1975: 400). 9 Meyer (1980: 251) nem osztja Kohlberg differenciált megközelítését ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem tesz különbséget egyes taqiyya-megnyilvánulások között ugyanakkor ő egy, a taqiyya erkölcsi-vallási gyakorlatának alapelveit bemutató gondolatmeneten halad, elemeit formális jellegzetességein át vizsgálja. Ebben a fejezetben, amelyben a taqiyyát általánosságban közelítjük meg, a jelenség erkölcsi és vallási hátterére összpontosítunk, ezért az ő tudományos fejtegetéseire támaszkodunk. A fejezet az egyén és a šīʿa viszonyulását vizsgálja a jelenséghez, a taqiyya hermeneutikus vonatkozásaira a többi fejezetben térünk ki, amint a taqiyya strukturális felépítését is a későbbi fejezetek világítják majd meg. 4

5 Ez a tevékenység a kívülállók szimpátiáját hivatott kivívni, és ez különösen és magától értetődően a KOHLBERG által elnevezett óvatos taqiyyára igaz. A taqiyyát gyakorló megnevezése al-muttaqī, aki lehet hétköznapi ember, ám próféta, imám, vallásjogtudós vagy akár síita uralkodó is. A taqiyyát kiváltó személy elnevezése, akivel szemben a taqiyyát gyakorolják, pedig az al-muttaqā minhu, aki kikerülhet akár a hitetlenek közül, de a nem síita muszlimok [ʿāmma] közül is, társadalmi csoporttól függetlenül. A taqiyya megnyilvánulásai [al-muttaqā fī] lehetnek a tiltott dolgok elkövetése [muḥarram] MEYERnél ezek, mint tabu szerepelnek a kötelező elhagyása [tark al-wāğib], s annak megengedése, hogy ezek bekövetkezzenek, valamint a šīʿa szemszögéből a külső tényezőnek [mawḍūʿ ḫāriğī] megfeleltetett cselekvés. A taqiyya erősen vitatott és helyenként amint majd azt látni fogjuk ellentmondásos érvényességi területét 10 illetően a Koránon, a prófétai hagyományokon [sunan], a közmegegyezésen [iğmāʿ], valamint az analógiás gondolkodáson [qiyās] alapuló iszlám jogtudomány [al-fiqh] rendelkezésre bocsájtott két fogalmat: ezek az általánosság [ʿumūm] és a korlátlanság [iṭlāq], melyek fontosságát pedig a šīʿa spirituális és politikai vezetői, az imámok is gyakran hangoztatták. A taqiyya mindenre vonatkozik, amire egy veszélyben lévő embernek csak szüksége lehet hangsúlyozta az ötödik imám, Muḥammad al-bāqir [megh.115/733], aki emiatt a taqiyyát a síita vallás szerves részének tekinti (Meyer, 1980: 253). Ğaʿfar aṣ-ṣādiq [megh.148/765], a hatodik imám mondta: Lā īmān li-man lā taqiyyata lahu [Aki nem folyamodik taqiyyához, annak nincs hite sem], valamint maṯal mu min lā taqiyyata lahu ka-maṯal ğasad lā ra sa lahu [a taqiyya nélküli hívő olyan, mint a test fej nélkül] (Kohlberg 1975: 396). GOLDZIHER IGNÁC (1906: 221) szintén Ğaʿfar aṣ-ṣādiqnak tulajdonítja a taqiyyát illetően a következő mondást: inna akramakum ʿinda Allāhi atqākum [a vallási kötelezettség elvégzésében bizony az közületek Isten szemében a legkiválóbb, aki a taqiyyában is élen jár]. 10 Az általános iszlám perspektívát ismertető (tehát nem kimondottan a síita alapelveket taglaló!) Ğalāl ad-dīn as-suyūṭī [megh.911/1505] szerint a feltámadás napjáig tekinthető a taqiyya vallásjogilag legitimnek (2008: 10-17). Az általa idézett Faḫr ad-dīn ar-rāzī [megh.606/1209] megfogalmazta a taqiyya felhasználási alapelveit, ezek: egy) a hívő testi épségére és anyagi forrásaira leselkedő veszély, amennyiben hitetlenek közötti tartózkodik, és nem a szív meggyőződéséből táplálkozik; a hamis taqiyya úgyis elnyeri méltó büntetését, amint azt a hamis próféta Musaylima (vagy Maslama Ibn Ḥabīb, Muḥammad kortársa, a hírhedt hamis próféta epitheton ornansa a muszlim hagyományban, nemes egyszerűséggel hazug [al-kaḏḏāb]) példája is mutatja (bővebben l. 3. fejezet); nem alkalmazható gyilkossággal, paráznasággal, vagyontárgyak bitorlásával, hamis tanúzással, házas nők megrágalmazásával, vagy a muszlimok sebezhetőségét a hitetleneknek történő kiszolgáltatással összefüggő esetekben; ha emberélet forog kockán, akkor muszlimok egymás között is gyakorolhatják (as-suyūṭī, 2008: 16-17). 5

6 Ğaʿfar aṣ-ṣādiq imám mondta a következőket is: a taqiyya a vallás minden elemére vonakozhat, kivéve a bor [nabīḏ] ivását és a cipő letörlését 11 [masḥ ʿalā l-ḫuffayn]. Vagyis ezektől még veszélyhelyzetben is tartózkodni kell. Ḫumaynī szerint az is a hatodik imámhoz kapcsolódik, hogy minden, ami közöttük [az igazi síiták ellenségeinek környezetében] a taqiyya szerint végeztetik el, megengedett, amennyiben nem vezet romláshoz a vallásban [alfasād fī d-dīn] (Meyer, 1980: 254). Ugyanakkor MEYER Ḫumaynīt idézve megemlíti az ún. könnyített zarándoklatot [mutaʿt al-ḥağğ] 12 és a basmala hangos vagy nyilvános kimondását [ğahr], mint amik a taqiyya alkalmazásakor kivételt képeznek. 13 Természetesen a vérontás sem megengedett, semmilyen körülmény között, ebben a Korán és az imámok rendelkezései egyértelműek. Muḥammad al- Bāqir imám ezt a következőképpen magyarázza: a taqiyya éppen azért vezettetett be, hogy segítségével a vérontás elkerülhető legyen. Ha mégis vérontásra kerülne sor, az nem történhet taqiyyából. IBN BĀBAWAYH (1860: 225) szerint egyenesen kötelesség a taqiyya elhagyása, amikor alkalmazása az emberi életet veszélyeztetné: [..]innamā ğuʿilat at-taqiyya li-yuḥqana bihā d-dimā fa-iḏā baluġa d-dam fa-lā taqiyyata. Elvileg a tilalomfák körébe tartozik továbbá ʿAlī megtagadása [bara a] is, ami egy félreismerhetetlenül síita vonatkozású jellegzetesség. A hagyomány szerint maga ʿAlī mondja a következőket: Megkövetelik majd tőletek, hogy engem szidjatok. Tegyétek bátran! Megkövetelik majd azt is, hogy tagadjatok meg. Akkor [viszont] tartsátok oda a torkotokat. 14 A hatodik imám a kérdésre, vajon a torok odatartását vagy ʿAlī megtagadását választaná, nyíltan így felelt: inkább a felmentést [ruḫṣa]. Ennek vallásjogi és erkölcsi megalapozottságát a mekkai pogányok által megkínzott ʿAmmār ibn Yāsīr esetére vezette vissza, aki a kínzásnak kitéve a Prófétát ócsárolni, a pogány istenségeket pedig dicsőíteni kezdte. 11 Ezalatt a cipő külső részének közvetlen ima előtti megtörlését kell érteni a rituális mosdás keretében. 12 Az ʿumra és a ḥağğ egyszerre, egy út alkalmával történő, különválasztott elvégzése. A síiták a borivást és a cipő letörlését megtiltják, ez utóbbit viszont megengedik. 13 Talán éppen azért nem vonatkozik a felsorolt aktusokra a taqiyya, mert ezek elvégzése éppenséggel eleve nem veszélyes: vagy mert nem tér el a síita szokás jelentősen a szunnita gyakorlattól, vagy mert azok ebben a formában egyes szunnita rítusok között is megtalálhatók. A cipőtörlés és a könnyített zarándoklatok a síiták által megvetett Omar kalifa aki megengedte az előbbit és megtiltotta az utóbbit nevéhez fűződő cause celèbre-ek. A borfogyasztásnak a taqiyya köréből történő kiemelése hátterében pedig az állhatott, hogy a síizmust megkülönböztesse a hanafita (ḥanafī) irányzattól. 14 Feleljetek ezért az életetekkel, vállaljátok a halált, viseljétek a következményeket, azaz tartsátok a hátatokat. A Meyernél fellelhető haltet dann den Hals hin! német kifejezés magyarul pontosan nem adható vissza (Meyer, 1980: 256). 6

7 A taqiyya alkalmazhatósága, mint középponti probléma mindig is megosztotta a síita vallástudósokat. Az élet megóvásának, valamint a hátrányos helyzetekbe történő kerülés kivédésének célja, továbbá a hitért vállalt megpróbáltatások nemessége egy adott helyzetben erőteljesen összefonódhat, illetve összeütközhet. A síita vallástudósok megtörtént és konkrét, a Prófétához, vagy az imámokhoz kapcsolódó precedensek, továbbá a Koránban található vagy vélt utalások mérlegelésével próbálják feloldani ezt az ellentmondást. Egy 670/1272-ből származó levelezés részletei konkrét értesüléseket nyújtanak a taqiyyát illetően, emellett e levélváltás a šīʿa ezoterikus természetének is nyilvánvaló bizonyítéka. Az alábbi levélrészletben egy hívő a következő kérdést teszi fel Muḥammad Karīm Ḫānnak [megh. 687/1288], az imámiták korabeli, mértékadó vezetőjének: Ó, igaz úton vezérlő és megbízható tekintély! Kérünk Téged, hogy igazold nagyszerűséged, és magyarázd el nekünk a taqiyya problémáját és okait, mégpedig, hogy kinek, ki előtt és milyen okból kell használnia azt (Meyer, 1980: 258). Válaszában a vezető az ember teremtéséig nyúlik vissza, amennyiben az ember már a kezdetek kezdete óta rendelkezik a szabad akarattal, és azzal az adottsággal, hogy eldöntse, a hívőkhöz, vagy a hitetlenekhez csatlakozik. Így a világ hívők és hitetlenek egymásmellettisége, amely meghatározott ideig az Utolsó Ítélet napjáig áll fenn. Ez az időszak nem mentes a sötétségtől, és a sötétséghez tartozók hatalmától. Amíg a sötétség hatalmat gyakorol, a fény nem jelenik meg a maga teljes erejével, és követői nincsenek abban a helyzetben, hogy számára a teljes jelent biztosítsák. Ez az oka annak, hogy Isten a fény követőinek a taqiyyát megszabta, és a kitmānt az idők kezdetétől nevezetesen Ábel meggyilkolásától fogva a teljes világosság eljöveteléig előírta. Karīm Ḫān válaszában MEYER szerint megkülönbözteti a taqiyya lehetőségének a feltételét [amelynek szükségessége az idők végezetének függvényében viszonylagos] és konkrét realitását. Ennek sajátos feltételei [šurūṭ] és helye [makān] van. A taqiyya megkövetelt viselkedési forma, amennyiben a hitetlenek az életet, az egészséget, tulajdont, vagy a nők becsületét veszélyeztetik, ugyanakkor érvénytelen, amint az emberi élet általa válik veszélyeztetetté [wa ḏālik fī kulli ša yin mā lam yabluġu d-dam] (Meyer, 1980: 260). Véleményünk szerint Karīm Ḫān fent ismertetett elképzelései a nyugati filozófia egyes irányzatainak gondolatköreiben is felbukkannak. Magnum opus-ában, a Leviathanban az angol filozófus HOBBES (1994) azt a felfogást hirdeti, hogy az ember instrumentálisan racionális és az egyének minden szükséges eszközzel céljaik előmozdításán munkálkodnak. Az általa megfogalmazott első természettörvény (lex naturalis) egy, az értelem által felismert olyan általános érvényű szabály, mely megtiltja, hogy az egyén olyasmit tegyen, ami életét 7

8 kioltja. KANT (1991a: 25) szerint pedig az élet védelme az emberi természetből fakad: saját életünk megóvása [ ] kötelesség, ezen kívül erre mindenkinek közvetlenül hajlama is van, egyúttal mögötte racionális érdekeket sejtet: azt mondom tehát: valamennyi eszes lényre érvényes az a törvény, hogy saját magát és mindenki mást sohasem szabad puszta eszközként kezelni, hanem mindenkor egyszersmind öncélként is (1991a: 47). Ettől is tovább megy: Az embernek, amennyiben a szellemi világhoz [mundus intelligibilis] tartozik, szükségletei vannak, esze az érzékiségtől azt a vissza nem utasítható megbízást kapta, hogy vegye figyelembe érdekeit, s gyakorlati maximákat alakítson ki jelenlegi, sőt, ha lehetséges, jövőbeni életének boldogsága érdekében (1991b: ). A vallási meggyőződésért vállalt szenvedés, akár a mártírhalál keresztény beállításai teljesen eltérnek a Karīm Ḫānnál vagy Ibn Bābawayh-nél összegzett, felmentésről alkotott síita felfogástól. Az Újszövetség egyes verseinek szó szerinti értelmezése ugyanis félreérthetetlenül a tanok vállalásának elkerülhetetlen, dicső és szükséges voltát hirdeti, l. Mk 8:34-38: A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangéliumért, az megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért? Mert valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal. 15 A taqiyya sok könnyítésnek teret adó doktrínája miatt azonban létrejöhet egy negatív olvasat is. Ám a taqiyya ki van zárva, ha pusztán különféle, személyes előnyök kiharcolására használják fel. Nem egy dogmatikus pihenőpárna, amelyre a hívő gondtalan fejét ráhajthatja. Első ránézésre a taqiyya eszköz-cél koncepciójából adódhatna egy korlátozott utilitarista jelleg is azonban így elveszne az erkölcs képzeletbeli határain belül eső tartalom, 15 Érdekesség: a hagyomány szerint a 6. a 7. és a 8. imám kortársának, Nagy Károlynak, amikor halála után kétszáz évvel exhumálták, az ujjai egy kinyitott Bibliában az említett, Mk 8:36-37-es versekre mutattak. Máté 16:24-28 és Lukács 9:23-27 kis eltérésekkel ugyan, de nagyjából az említett szónoklatot szintén leírják. Bár Péter apostol háromszor is megtagadja a Mestert [Mt 26:69-75, Mk 14:66-72, Lk 22,56-62, Jn 18:15-18 és 18:25-27] végül Kr. u. 64-ben a keresztényüldözések idején saját kívánságára fejjel lefelé vállalta a kereszthalált. Pál apostolt pedig, aki hogy minél többeket megnyerjen a hit számára, mindenkihez alkalmazkodott, hogy térítő funkcióját sikerrel lássa el [1Kor. 9:19-23], az evangéliumért, hogy ő is részestárs legyen abban, rengeteget szenvedett [2Kor. 11:16-29], végül Kr. u között a hagyomány szerint lefejezték. Összehasonlításul elmondhatjuk, hogy a keresztény közösségekben bár a tanítások eltitkolása és a hit földalatti terjesztése is elterjedt volt az üldöztetések, ad absurdum a mártírhalál vállalása sem volt ritka, gondoljunk csak a szentek közösségére. 8

9 a vallási legitimitásról nem is beszélve. MEYER úgy véli, hogy etikai szempontoknak megfelelően túlnyomórészt használata helyzethez kötött, továbbá mindig és mindenféleképp meg kell különböztetni az igaz taqiyyát a hamistól. Ez a különbségtétel illeszkedik az amr bil-maʿrūf wa n-nahy ʿan al-munkar általánosan elfogadott, normatív és deontikus töltésű muszlim alaptételhez, amelyet, s a vele járó kívánatos erkölcsi szintet a Korán, verse alapján az emberiség a muszlim közösség [umma] révén érte el: Kuntum ḫayra ummatin uḫriğat li n-nās ta murūna bil-maʿrūf wa-tanhawna ʿan al-munkar wa-tu minūna bi llāhi [Ti vagytok a legjobb közösség, amely létrejött az embereknek. Megparancsoljátok azt, mi helyénvaló, 16 és megtiltjátok azt, ami elvetendő, és hisztek Istenben[ ] 17 AL-FAḍL IBN AL- ḤASAN TABRISĪ [megh.548/1153] Korán-kommentárjában [tafsīr] utal arra, hogy a hívők számára kötelező a helyénvaló megparancsolása, és a megvetendő megtiltása, lehetőség szerint és a jólét [ṣalāḥ] feltétele alatt. MEYER szerint e Korán ája dichotómiája nélkül a különbségtétel érvényét vesztené (Meyer, 1980: 260). A hívő személyes felelősségét illetően az ötödik imám, Muḥammad al-bāqir úgy véli, hogy A taqiyya szükséghelyzetben lép életbe. Maga a személy tudja a legjobban, mikor következik be ilyen helyzet (Meyer, 1980: 261). KOHLBERG Šayḫ al-mufīd [megh. 413/1022] nézetét idézve utal arra, hogy bizonyos esetekben a taqiyya kötelező, azaz vallásos kötelesség, míg más esetekben megengedett, de nem kötelező; valamikor jobb alkalmazni, máskor jobb elhagyni igaz még azokban az esetekben is, amikor a legjobb lenne azt elhagyni, a muttaqī, ha taqiyyához folyamodik, felmentésben és bocsánatban részesül! (Kohlberg, 1975: 400). Azonban így könnyen nemcsak túlzó, de illegitim és a šīʿa-val összeegyeztethetetlen helyzet is előállhatna, amennyiben a taqiyya átcsapna az imámok iránti szeretet és az ellenségeik iránti ellenséges érzelmek tagadásába (Meyer, 1980: 261). MEYER a taqiyya ismertetésekor egy kortárs véleményt, nevezetesen ʿAbd ar-riḍā Ibrāhimī levelének tartalmát is ismerteti. A szerző egy a Teremtéshez kapcsolódó analógiát kínál: amiről az isteni értelemben adott egy előkép [muqaddama], végül láthatóvá válhat [ẓāhir]. Ezt világossá egy technikai-praktikus példával teszi, mégpedig az asztalgyártás példájával: az asztal először csak a szándékban, a célkitűzésben [irāda] létezik. Ahhoz, hogy a kitűzött céltárgy [maqṣūd] létrejöjjön, megfelelő eszköz-okok [asbāb] azaz causae 16 Simon Róbert helyenként [Korán, 2,178] ugyanezeket a prepozíciós szerkezeteket szokásos, bevett, hagyományos, elismert, szokástól szentesített, illetve el nem ismert, meg nem engedett szavakkal fordítja, amelyek összecsengenek a Meyer által követett, Karīm Ḫāntól átvett gondolatmenet helyénvaló kifejezésével. 17 Egyébként Simon megjegyzi, hogy aṣ-ṣādiq szerint itt a a legjobb közösség [ḫayra ummatin] helyett a legjobb imámokat [ḫayr a immatin] kell olvasni, hiszen a dícsérő sza-vak kizárólag az imámokat illethetik meg, nem pedig azt a közösséget, amely meggyilkolta ʿAlīt és al-ḥusaynt. 9

10 instrumentalis elkészítésére van szükség (ebben bizonyos fokig gondolatmenete hasonlóságokat mutat különben a skolasztikusok tanításaival is). Ezen az úton a végső forma elkészítésig az asztal fokozatosan, darabról-darabra válik láthatóvá. Tehát Isten megteremtette az Igazságot [ḥaqq], azzal a szándékkal, hogy azt végül láthatóvá tegye [ẓuhūr]. Ez esetben is adott volt az elkészítés: a Teremtés eszköz-oka maga a világ létezőinek összessége [kulliyat mawğūdāt al-mulk]. Ehhez a tényálláshoz eligazodást nyújt a Korán verse: ḫallaqa Allāh as-samawāti wa l-arḍa bi l-ḥaqq [Allah az egeket, s a földet az igazzal teremté meg]. 18 A kozmoszban az igazságnak folyamatszerűen kell napvilágra kerülnie [ẓuhūr]. A cél a Teremtés tökéletessége, ehhez az út fokozatosan halad [bi-tadrīğ]. Ez esetben újra a teremtés technikai-gyakorlati analógiája következik: a megteremtett Kozmoszon belül az eszköz-okoknak, amelyek a célkitűzés megvalósulását hivatottak előmozdítani, külön hierarchiája van. A meghatalmazott átjárók [asbāb] a próféták, és Isten kegyeltjei [awliyā ], az imámok. Ők a legrátermettebbek [ġāyat istiʿdād], akik az igazság láthatóságát elősegítik. Az ég és a föld mindenekelőtt a természetet [mawālid] jelöli, amelyet a létezők rangsorában követnek az ásványok [ğamādiyyāt], a növények [nabātiyyāt], az állatok [ḥayawāniyyāt] és végül az emberiség [insāniyyāt kawniyya]. Az embert az Isten felfogással [fahm], tudattal [šuʿūr] és értelemmel [ʿaql] látta el. 19 Majd hozzá hírnököket küldött, egy további feladattal: az embereket el kell hívniuk [daʿwa] az igazságra, őket az igazság fényével kell megvilágosítaniuk. Így adatott meg számukra a tényleges emberi élet [ḥayāt insāniyyāt wāqiʿī] megszerzésének lehetősége. A Korán 8.24 verse így magyarázza meg ezt: yā ayyuhā llaḏīna āmanū stağibū lillāhi wa li r-rasūli iḏā daʿākum limā yuḥyīkum [Hívők! Hallgassatok Istenre és a küldöttére, ha olyasvalamire szólít benneteket, ami életet ad nektek!] Az azt felfogni képes tulajdonképpeni orgánum [rūḥ insāniyyāt aš-šarīʿi] számára az igazság propagálása utáni fény és élet felváltja a korábbi sötétséget és halált. Az igazság meglátása, felfogása, tudomásulvétele a próféták hívása vagy missziós tevékenysége [daʿwat al-anbiyā ] nyomán a mindenkori, individuális fogékonyságtól, felvevőkészségtől [qābiliyya] függ. Újabb fizikából kölcsönzött analógia következik: a fa előbb kap lángra, mint a kő. A korábbi osztályozási hierarchia a számaránytól is függ: kevesebb a növényi eredetű fa, mint az ásványi eredetű kőzet, kisebb a fauna, mint a flora, az emberek pedig még kevesebben vannak, mint az állatok. Az igazságosság teljes, 18 Véleményünk szerint a bi l-ḥaqq eszközhatározóként fordítva mód- vagy állapothatározó helyett talán jobban megállná a helyét, és inkább kapcsolódna a síita meta-elbeszéléshez. 19 Karīm Ḫān eleve megkülönbözteti az insānun kawnīyyun (létező ember) és insānun šarʿīyyun (jogkövető ember) fogalmakat. 10

11 végső felfedése pedig éppenséggel a hívők lehetőség szerint minél nagyobb számát feltételezi, minél erősebb hittel. Elsősorban az igazság prizmáinak, vagyis tulajdonképpen az igazságot visszatükröző prófétáknak a feladata, hogy az igazra utasítsanak és megtiltsák a hamisat, a kozmikus végcél, az igazság felfedésének elérése érdekében. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a hívők esetében a hit láthatóvá tétele, ami az igazság ismertetőjele [ṣifat al-ḥaqq], és ez nem más, mint a helyénvaló parancsa és a megvetett, kárhoztatott tiltása, a hívő felkészültségétől függően. Aki nem így jár el, annak a hívő mivolta kérdőjeleződik meg! A tűz, amelyik nem ég, nem is tűz, és az, ami elkapta a tüzet, de nem adja [terjeszti] tovább, azt el sem kapta a tűz valójában. Így szólt az ötödik imám, Muḥammad al-bāqir: Az illendő megparancsolása és a kárhoztatott megtiltása a Próféták útja, s az igazak [ṣulaḥā ] ösvénye, nagy kötelesség [farīḍa], melynek segítségével teljesíttetik be a többi kötelesség. Az irányzatok [maḏāhib] elnyerik biztonságukat, a cselekvések [makāsib] engedélyeztetnek, az igazságtalanságok [maẓālim] elutasíttatnak, és mellyel az ügyek egyenesbe jönnek. Ğaʿfar aṣ-ṣādiq pedig így vélekedik: Jaj azoknak, akik nem vetik alá magukat Istennek a helyénvaló parancsában és a megvetendő tiltásában. Bár ezek homályos, s értelmezést kívánó meghatározások, MEYER szerint a túl sok vagy a túl kevés már a személyes érdekek előtérbe kerüléséhez vezetne. A Korán nyújthat segítséget az eligazodáshoz, ezen kívül iránymutatók a prófétai hagyományok [sunna] és a vallás [dīn]. Egyszóval, a próféták által szándékolt [murād] maga az igazság terjesztése és megismertetése, ami a megszólítottak körében a fogékonyságot [qābiliyya], azaz nyitottságot és készséget [istiʿād] feltételez, a további, az igaz úton való vezetésben [hidāyāt] való részvételhez. Az igazság közvetítőjének és tevékenységének fontossága miatt életének önmaga vagy mások általi megőrzésére [maḥfūẓ] van szükség. Még pontosabban: létezésének [wuğūd] fenn kell maradnia addig, amíg az igazság győzedelmeskedik. Addig, amíg ez megtörténik, nem szabad a hamisak [ahl bāṭil] számára ürügyet szolgáltatni ahhoz, hogy őt ebben meggátolják. Mivel azonban a közvetítő halála bizonyos zsarnokok [ẓālimūn] keze által egyúttal alkalom is lehet az ügy terjesztésére, egyszersmind figyelmeztetőül, emlékeztetőül szolgálhat a hanyagok számára [taḏakkur al-ġāfilīn], adott helyzetben a közvetítőnek mérlegelnie kell élete feláldozásának lehetőségét az igazság terjesztése érdekében, mint ahogy ezt al-ḥusayn, a mártírok fejedelme [sayyid aš-šuhadā ] is megtette. Az ügynek az igazság végleges elterjedése előtti körültekintő és megingangathatatlan terjesztésének fontosságát a mártíromság elé helyező al-ḥasan által gyakorolt taqiyya ellensúlyozza al-ḥusayn példáját. 11

12 Az igazság terjesztésének érdekében vállalt áldozathozatal és az óvatos valamint az óvó taqiyya viszonyaira részletesebben majd a hatodik szerkezeti egység tér ki. A hamisság mint ahogy azt Káin és Ábel példája is bizonyítja gyakran fölénybe kerülhet, és az utolsó imám visszatértéig, amikor is az igazság egyszer s mindenkorra győzelmet arat, az imám beéri azzal, hogy tanait olyan mértékben hozza napvilágra, ami a hamist még nem provokálja. Hiszen az idők végezetén, amikor a legnagyobb szükség lesz rá, a szabadító a Mahdī alakjában úgyis megjelenik. Az a különleges gondviselés [ʿināyat ḫāṣṣa], amellyel a Teremtő alkotásai iránt viseltetik, és egyszersmind magához a tökéletességhez való eljutást is biztosítja, hasonlít ahhoz a gondoskodáshoz, amit a kertész gyakorol, amikor a rózsabokrot melegházba viszi, hogy az télen is virágozzék. A próféták rendelkezései úgy hatnak a felkészült befogadókra [al-qawābil al-mustaʿidda], mint az üvegház melege a növényekre. A prófétai bölcsesség [ḥikma] abban nyilvánul meg, hogy a hívőket nem egyszerre teszi ki intenzív térítésnek, hanem csak aprólékosan, mértékletesen fed fel belőle annyit, amennyi még nem haladja meg a befogadók felvevőkészségének küszöbét. A fogadó készségének felmérése és az illetéktelen beavatkozás elhárítása éppenséggel a taqiyya. Itt egy kulináris hasonlat következik: a húsnak is fokozatosan kell főnie a kondérban a túl erős tűz vagy a kevés víz a hús elégéséhez vezet, annak elkészülte helyett. Egy másik analógiát Ibrāhīmī a természetből kölcsönöz: a Teremtő a növények növekedését a napfénnyel segíti elő, ugyanakkor megőrzésük [ḥifẓ] érdekében a. m. a túl nagy napfény káros hatását megelőzendő felhőket és esőzést bocsátott a rendelkezésükre. A próféták nevelő szándékkal az isteni törvényeket rendelkezések [šarā iʿ] sorozata formájában teszik közzé [iẓhār]. A szóban forgó előírásokhoz igazodó emberi cselekedetek okozzák a felvevőkészség megerősítését [taqwīyya] és kiigazítását [taʿdīl]. A rendelkezések fokozatosan követték egymást: ezek sorát és hierarchiáját az egyistenhit [tawḥīd] és a Próféta tanúságtétel általi elismerése [šahāda] nyitotta meg, ezt követték a kultusz egyéb ceremóniái [ʿibādāt] a későbbiekben, melyeket könnyű elsajátítani. A fennmaradó rekvizitumokat [baqiyya] pedig (még) nem fedték fel [taqiyya]. MEYER is kétféle taqiyyát különböztet meg: első válfaja az élet megtartása a vallás szolgálatában; a második pedig a próféták kedvessége, barátságossága [rifq] a közösség [umma] irányában, ami egyszerre etikett és egy, a saját feladat pedagógiai betöltését elősegítő attitűd. Az alkohol tilalma is a nevelő szándékból történő, fokozatosan végbemenő isteni rendelkezésekre való figyelmeztetés példája. Ez a nevelő szándék éppenséggel az isteni 12

13 irgalmasságban [raḥma] gyökerezik, ami miatt a Próféta egyáltalán elküldetett. Ez volt, ami visszatartotta a Prófétát attól, hogy megfossza népét szokásaitól [ʿādāt], mielőtt még az iszlám képes lett volna szívükben gyökeret ereszteni [muḥkam]. A korábban ismertetett alkalmazási normák kiegészítése következik. Ahogy a próféták tették, úgy kell a hívőknek is tartózkodni a túl soktól, vagy túl kevéstől, nehogy a képmutatás [nifāq], vagy a hanyagság [quṣūr] ösvényeire tévedjenek. 20 A határok tiszteletben tartása személyhez, helyzethez és időhöz kötött. Maguknak a hívőknek a feladata az, hogy a próféták általános előírásaiból [ad-dastūrāt al-kulliya] a saját kötelezettségeiket [taklīf] levezessék. A Korán versét, wa ilāhukum ilāhun wāḥidun lā ilāha illā huwa r- raḥmān ar-raḥīm [A ti Istenetek egyedüli Isten. Nincs Isten, csak ő, a könyörületes, az irgalmas] a tizenegyedik imám, al-ḥasan al-ʿaskarī [megh.260/874] ebben az összefüggésben értelmezi: Ő az, aki a taqiyya vonatkozásában mozgásteret [wusʿa] biztosított a síiták számára. A barátság és az ellenséges érzelmek kimutatása a megfelelő címzettek irányában csak akkor történjen meg, ha ez lehetséges egyébként ne. Al-Ḥasan al- ʿAskarī imám szerint a taqiyya az élet [nafs], a tulajdon [anfās], az ezoterikus ismeretek [maʿārif] és végül a hittársak jogainak védelmében a legnagyobb kötelesség [farīḍa]. A negyedik imám, Alī Zayn al-ʿabidīn [megh. 95/714] szerint Isten két bűnt nem bocsájt meg: a taqiyya elhagyását, és a hittestvérek jogainak megsértését. A nyolcadik imám ʿAlī ar-riḍā [megh.203/818] pedig a következőket mondja: Aki nem gyakorol elővigyázatosságot, nincs vallása sem. Aki nem gyakorol taqiyyát, nincs hite sem. [ ] Aki tehát a Mahdī megjelenése előtt feladja a taqiyyát, nem tartozik közénk. Ugyanakkor nem játszhatóak ki hivő és hittestvére érdekei sem egymás ellen: egy hittestvér vérének ontása akár egy zsarnok [ẓālim] parancsára, a saját élet megóvásának érdekében is tiltott! A taqiyya akkor sem jogszerű magatartás, ha valamilyen személyes előny kiharcolására használják fel, vagy az olyan hízelgést testesít meg, amely megvetendő 20 Távoli analógiaként megemlíthetjük az arisztotelészi etikában megtalálható erények közép-elvét: Háromféle állapot van, éspedig: két rosszaság: az, amely a túlzásban, s az, amely a hiányosságban nyilvánul meg - és egy erény, ti. a középhatár; ezek egymással bizonyos tekintetben mind ellentétben vannak. Éspedig a végletek a középpel is és egymással is ellentétesek, viszont a közép a végletekkel ellentétes; mert miképp az egyenlő a kisebbhez viszonyítva nagyobb, a nagyobbhoz viszonyítva pedig kisebb, éppúgy a középhatárt megtartó lelki alkat is a hiányossághoz mérve túloz, a túlzáshoz képest pedig hiányosságot mutat, az érzelmekben éppúgy, mint a cselekvésekben. A bátor ember például a gyávához viszonyítva vakmerőnek, a vakmerőhöz képest pedig gyávának tűnik fel; hasonlóképp a mértékletes ember az érzéketlennel összemérve mértéktelennek, a mértéktelenhez viszonyítva pedig érzéketlennek - vagy például a nemes lelkű adakozó a fösvénnyel szemben tékozlónak, a tékozlóval szemben pedig fösvénynek látszik. S ezért a végletekbe eső ember azt, aki a középhez tartja magát, szeretné mindig magától a másik véglet felé eltolni, úgyhogy például a gyáva ember a bátort rendszerint vakmerőnek, a vakmerő viszont gyávának nevezi, és így tovább. Lásd Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Budapest 1997, II. 19. Hasonlóan itt is elmosódnak a fogalmi határvonalak, az embernek viszonyítás által kell megtalálnia az arany középutat. 13

14 cselekvések révén egy hitetlen türelmének, beleegyezésének az elnyerését célozza. Az a maiore ad minus következtetési elvvel élve természetesen akkor sem legitim vallásjogilag, ha a taqiyya hízelgéssel és más utálatos cselekedetekkel egy, az igazság felfedését gátló személy szimpátiáját hivatott elnyerni. Ezek a cselekvések már a túlsó, túlzó irányba lépnék át a határt ami a cél-eszköz viszony arányának kedvezőtlen módosulásához vezetne és valójában már képmutató [nifāq] viselkedésformák. Értelemszerűen előfordulhat olyan helyzet is, hogy az imámita nem a hitetlenek világában [bilād al-kufr] él, ahol élete és egészsége veszélyben forog, következésképpen nem áll fenn a kényszer, hogy hívő státuszát eltitkolja, vagy a Prófétához való kötődését letagadja. Ha valaki a Prófétát, vagy családját sértegeti, azt nem szabad saját taqiyyára való felhívásként [félre]érteni. Ellenkezőleg: ha az ilyen káromlóktól valaki megtagadja az egyetértést és velük a közösségvállalást, és őket így világi bántalmaknak teszi ki, ezáltal önmaguk türtőztetésére bírja rá őket. A hívő gyakran érezheti úgy is, hogy az ilyen káromlók taqiyyához folyamodtak, és valamiféle világi előnyre törnek, vagy tulajdoníthat nekik valami külső tényezőtől való félelmet is, amit a pszichológia projekciónak nevez. Vannak példák olyan esetekre, amelyekben a taqiyya nem megengedett, mivel pusztán társadalmi megfontolásokból történne: ilyen eset az, ha a feljebbvaló bort kíván, vagy egy vendég méltatlankodik, mert nem áll szerencsejáték rendelkezésre [asbāb al-qimār]. Ilyen esetekben az igazhívő számára a taqiyya nem lehetséges. Az, hogy ez világi érdekeinek nézőpontjából hátrányos, nem tesz semmit. Semmivel nem kisebb a bűn [maʿṣiya], ha általa a hívő bármilyen világi hasznot húz, mint a jó állás, a jogok, egy szép ház, igásállat, vagy egy jó étkezés. Egyszóval a szégyen [ḫiğla], vagy a gúnyolódástól [istihzā ] való félelem sohasem eredményezheti olyan kötelező dolgok elhagyását, amelyekre a sértés irányul, és amelyek el nem végzése tiltott. Ez a hit alapelveire [arkān al-islām] vagy az Istenhez közeli emberek [awliyā ] szeretetére egyaránt vonatkozhat. Összefoglalva tehát az említettek alapján a taqiyya alkalmazása, személytől, helyzettől és az alkalomtól [mawqiʿiyyāt] is függ. Az igazság megjelenése [iẓhār al-ḥaqq], jelentőségének felismerése, az álláspont megválasztása, azaz a jó és rossz, az igaz és a hamis ellentétpárok kérdéseiben történő eligazodás és állásfoglalás, a személyenként változó körülményrendszer és az azzal való azonosulás [tašḫīṣ] a mindenkori kötelezettre [mukallaf] van bízva. Aki értelemmel [ʿaql] felruházva tudja, hol van a taqiyya helye [makān] és hol húzódnak annak határai. Testvéreit és önmagát nem sodorja veszélybe [ḫaṣar] és kár[osodás]t [ḍarr] sem okoz. 14

15 Így alakul ki a taqiyya doktrínájának belső dimenziója, amely nem más, mint a saját álláspont hittársak előtti letagadásának nem megengedett volta amikor nincsenek potenciális vagy nyílt ellenséges közegben ami abban nyilvánul meg, hogy a hívő minden igaz síitával jó viszonyt apol. Ez abban érhető tetten, hogy a hívő a síita hittudósokat tiszteli, tartja magát írásaikhoz, ellenfeleikkel viszont szakít. Ez természetesen a prófétákba vetett bizalom, az általuk közzétett kinyilatkoztatásban való hit, akkor is, ha tanaik alapja adott esetben nem teljesen érthető. Ezután következik a 12 imám és mindannak felfogadása, ami általuk lett közismert, vagy általuk titkoltatott el. Őket illeti meg az összes erény a prófétáláson [nubuwwa] kívül. Ők azonban sem nem Isten, sem nem Isten küldöttei, sem nem függetlenek [mustaqillūn] a létezésében, tulajdonságaiban, cselekvéseiben egyetlen Istentől semmilyen módon. A síiták természetes hajlandósága [sağīya] arra, hogy a hittársaikkal jó viszonyt ápoljanak, új összefüggésbe jut midőn ellenséges környezetbe kerülnek, ilyenkor éppen emiatt kölcsönösen álcázzák egymást (Kohlberg, 1995: 364). A síiták barátok a többi síitával, főleg azokkal a tudósokkal [ʿulamā ] akik az imámok által közzétett dolgokat szellemi vagy írott termékeiket hagyományozzák. Az ilyen barátság célja az Istenhez való közeledés [taqarrub], egyszersmind az elhatárolódás [tabarri ] az ellenségektől. Az ʿulamā -val való barátság nem jelent vakhitet [taqlīd] az alapelvekben [uṣūl] és a jog [fiqh] ágaiban [furūʿ] alkalmazott etikában: ők sem nem sérthetetlenek, sem bizonyos tekintetben mentességet élvező személyek. Tévedésre képesek [humanum errare est], és ezen felül különböznek is. Mindazonáltal, az igazság a šīʿa-ban a fellelhető cél, ezért teológusaik mindig hitet tesznek olyan kijelentések [qawl] mellett, amelyek magyarázatra nem szorulóan érvényesülnek, és az iszlám illetve a síita irányzat [maḏhab] szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezekkel a fundamentumokkal a vallásos meggyőződés ha nem akar hamis [bāṭil] lenni nem állhat ellentmondásban [ḫilāf]. A már említett igazság-hamisság dichotómia mint elkülönülő tulajdonságok összessége határvonaláról az imám rendelkezései döntenek, amik az ő autokratikus, tanítói tekintélyéből fakadnak. Ha nem lenne rendelkezés, a visszautasítás, cáfolás [radd], és a tagadás [inkār] veszélye minden időben fennállna. Ha valaki mégsem tartaná magát ezekhez a rendelkezésekhez, felelnie kell az Utolsó Ítélet napján. A merev síita mértékadó körök [šayḫiyya] rágalmazása, illetékességük kétségbe vonása a tudatlanságra, a világi örömök hajszolására, a csekély vagy nem létező istenfélelemre vezethető vissza. A šayḫiyya így válik megfellebbezhetetlen tekintéllyé, amely 15

16 dönt a taqiyyáról, annak jellegéről a változó történelmi viszonyok közepette. A taqiyyában való eligazodáshoz tehát nélkülözhetetlenek hermeneutikus ismeretek. Éppen ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen vonatkozó utalásokat találunk a szent szövegekben, valamint a síita teológusok nézeteiben. 2. A taqiyya és a Korán 2 1. A katama ige előfordulása a Koránban A már a bevezetőben említett, reservatio mentalis-ra vonatkozó metafora, azaz a Koránban is előforduló, a taqiyyával helyenként azonos fogalomként értelmezett és használatos kitmān igéje, a katama a Koránban KOHLBERG szerint 20 verssorban, összesen 24 alkalommal fordul elő. A legtöbb esetben, így a 2.42 ája esetében is, az igazság elfedésének tilalmára vonatkozóan szerepel: wa-lā talbisū l-ḥaqqa bi l-bāṭili wa-taktumū l- ḥaqqa wa-antum taʿlamūna [ne homályosítsátok el az igazat a hamissal, és ne titkoljátok el az igazat [wa-taktumū l-ḥaqqa], holott ti tudjátok [azt.] 21 Hasonló tartalmú a Korán verssora is: allaḏīna aʿṭaynāhum al-kitāba yaʿrifīna abnā uhum wa-inna farīqan minhum lāyaktumūna l-ḥaqqa wa-hum yaʿlamūna [azok, akiknek az Írást adtuk, ismerik azt, mint ahogy ismerik azt az ő gyermekeik. Ám egy részük eltitkolja az igazságot [wa-inna farīqa liyaktumūna l-ḥaqq] noha ők tudják azt]. Más esetekben a Korán (2.140) a tanúságtétel eltitkolását ítéli el: wa-man aẓlamu mimman katama šahādata ʿindahu min Allāh [vajon ki bűnösebb annál, aki eltitkol valami tanúságtételt, amit Istentől kapott?] Bizonyos helyeken (4.37) Isten nagylelkűsége kapcsán merül fel, Istennek nem tetsző dolog azt eltitkolni mások elől, például: wa yaktumūna mā ātāhum Allāh min faḍlihi [Isten nem szereti azokat, akik eltitkolják azt [wa yaktumūna mā], amit Isten a kegyelméből adott nekik.] Ezen kívül (2.228) tilos elvált nők esetében a várandóság eltitkolása is: wa lā yaḥillu lahunna ʿan yaktumna mā ḫalaqa Allāh fī arḥāmihinna [nem szabad eltitkolniuk azt, amit Isten [az előző házasság gyümölcseként] a méhükben teremtett.] Isten tudja (Korán 2.72), hogy az emberek mit rejtegetnek: wa Allāh muḫriğun mā kuntum taktumūna [Isten azonban napfényre hozza azt, amit elrejtettetek [mā kuntum taktumūna.] Nem csak az ismert Isten előtt (2.33), amit az emberek rejtegetnek, hanem az is, amit majd kinyilvánítanak: wa aʿlamu mā tubdūna wa mā kuntum taktumūna [Tudom azt, amit kinyilvánítotok, és azt, amit elrejtetek [wa mā kuntum 21 A Korán idézeteket Simon Róbert fordításában közöljük, az eltérő értelmezéseket, módosításokat vagy fordításokat külön jelöljük. 16

17 taktumūna]. Az említett példákon kívül még 14 alkalommal fordul elő a katama ige megfelelő alakja a Koránban, a már említett témákhoz kapcsolódóan, s egy kivételével mindenütt negatív összefüggésban Konkrét, a taqiyyára vonatkoztatott utalások a Koránban. 22 A síita Korán-magyarázók közül többen, beleértve a MEYER (1980: 250) által idézett nedzsefi teológus Muḥammad Riḍā al-muẓaffar-t is, három verssorra hivatkoznak, amelyek kimondva vagy ki nem mondottan feljogosítanak a taqiyya alkalmazására. Ezek sorát a Korán 3.28 nyitja meg: lā yattaḫiḏ al-mu minūn al-kāfirīn awliyā a min dūn al-mu minīn, wa-man yafʿal ḏālik fa-laysa min Allāh fī šay in illā an tattaqū min-hum tuqātan [A hívőknek nem szabad hitetleneket hittestvéreknek [awliyā ] 23 fogadniuk a hívők helyett! Aki ekképpen cselekszik, az nem várhat Istentől [segítséget] semmiben. Kivételt képez az, ha komoly félni valótok lenne tőlük [illā an tattaqū minhum tuqātan]. 24 E verssort a téma és e dolgozat szempontjából hangsúlyos jelentősége miatt vegyük alaposabban szemügyre. MIHÁLFFY BALÁZS (1994) így fordítja a kérdéses helyet: S a hívek ne vegyék oltalmazóul a hitetleneket a [többi] hivő helyett. S ki ezt teszi, hát nem veszi őt Isten semmibe, s hanem hát őrizkedjetek tőlük őrizkedéssel. Isten int titeket maga és Istenhez vezet a végzet. 25 ʿALĪ AL-QUMMĪ [megh. 307/919] tizenkettes síita teológus megállapítja, hogy itt egyértelműen taqiyyáról, azaz vallási felmentésről [ruḫṣa] van szó, ami közvetlenül isteni eredetű. AZ-ZAMAḫŠARĪ [megh. 538/1144] kommentárjában [Tafsīr Kašaf] úgy vélekedik, hogy a hívők számára a nemhívőkkel létesített baráti vagy szerelmi viszony engedélyezett. Al-Badawī [megh. 685/1286] ez esetben a taqiyyát egyértelműen mint eltitkolást értelmezi. Ebben a versben Isten eltiltja a hívőket a hitetlenekkel kötött nyílt vagy titkos barátságtól kivéve, ha azt egy félelmi állapot indokolja. FAḫR AD-DĪN AR-RĀZĪ [megh.606/1209] értelmezése szerint kétségtelenül nem származik baj abból, ha egy hívő taqiyyát gyakorol a hitetlenek között, amikor úgy ítéli meg, 22 Legalábbis a Korán magyarázóinak [al-mufassirūn] többsége szerint, még akkor is, ha maga a taqiyya szó nem hangzik el. 23 Goldziher (1881: 179) a szót közelállónak fordítja 24 Különben Simon (1997: 83) szerint nem kizárt, hogy a dőlt betűs, egyszersmind e dolgozat és e fejezet lényegi elemeit és kapcsolódópontjait felvonultató mondat utólagos betoldás lehet a vers többi részének szigora és e megszorítás megváltozott igeideje alapján [ ] amit Simon szerint Blachère is mérlegel. 25 Itt véleményünk szerint az illā-val bevezetett, a figura etymologica alakzatot használó mellékmondat fordítása nem eléggé sikeres. MIHÁLFFY valószínűleg e problémás verssorban lévő, SIMON RÓBERT által is felvetett stilisztikai és grammatikai eltérés miatt fordíthatta félre az eredeti szöveget, ezért ezúttal inkább a SIMON-féle verziót használjuk. 17

18 hogy élete vagy ingóságai általuk veszélyben forognak. Ilyen körülmények között indokolt lehet a velük szemben táplált ellenséges érzelmeinek véka alá rejtése. Sőt, beszélnie is úgy kell, hogy szavai szenvedélyről ne árulkodjanak. Szívének azonban nem szabad összhangban lennie azzal, amit mond. A taqiyya úgysem az ember szívére gyakorol hatást, hanem csakis a külvilág felé. A Korán-magyarázók által a taqiyya vallásilag legitim voltát elfogadó második Koránverssor (16.106) a következő: Man kafara bi llāhi min baʿd īmānihi illā man ukriha waqalbuhu mutma innun bi l-īmāni wa-lākin man šaraḥa bi l-kufri ṣadran fa-ʿalayhim ġaḍabun min Allāhi wa-lahum ġaḏābun ʿaẓīmun [Akik nem hisznek Istenben, miután már hívők voltak kivéve, aki kényszerből cselekszik, és nyugodt az ő szíve a hitben [illā man ukriha wa-qalbuhu mutma innun bi l-īmāni] ám azokon, akik [önként] kitárják keblüket a hitetlenségnek, Isten haragvása lesz és szörnyű büntetés lesz az osztályrészük.] MIHÁLFFY fordítása pedig így hangzik: Ki megtagadja Istent hite után kivéve az, ki kényszeríttetett, s szíve nyugodt a hit által s hanem ki könnyebbséget lel a hitetlenségben, hát reájuk Isten haragja [vár], s övék a hatalmas szenvedés 26 A muszlim hittudósok közöttük a már említett tizenkettes síita teológus, ʿALĪ AL- QUMMĪ egyöntetű véleménye szerint ez a Korán-verssor ʿAmmār ibn Yāsīr szenvedésére vonatkozik, aki a Próféta kortársa, tehát az első muszlimok egyike volt. AS-SUYŪṭĪ kommentárjában így mutatja be a verset, és ezzel együtt Ibn Yāsīr történetét is: a hitetlenek egyszer elfogták ʿAmmār ibn Yāsīrt és arra kényszerítették, hogy imádja bálványaikat és ítélje el a Prófétát. Követelésük olyan erős volt, hogy ʿAmmār ibn Yāsīr kénytelen volta azt teljesíteni. Miután visszatért a Prófétához ʿAmmār mindent elmondott neki. A Próféta ekkor megkérdezte, hogy mit érez a szíve a történtek után. Erre ʿAmmār azt felelte, hogy teljes szívéből Isten vallását követi. Mohamed ekkor arra kérte, ha a hitetlenek még egyszer azt követelik tőle, hogy engedelmeskedjen nekik, járjon el hasonlóan. Mindenkit, akit azután, hogy egyszer elfogadta Isten hitét, s később azonban hitetlenségeket fogalmaz meg kivéve, ha erre kényszerítve van, és szíve annak megfogalmazásakor is erős marad hitében Isten haragja sújtja és szörnyű büntetés lesz az osztályrésze. Más Korán-magyarázatokban, így AL-BAYḍĀWĪnál a következő olvasható: Amikor ez megtörtént ibn Yāsīrral, az emberek azt mondták a Prófétának:»Ó, Isten küldötte, ʿAmmār hitetlenné lett.«a Próféta erre úgy felelt, hogy»az nem lehetséges. ʿAmmār tetőtől-talpig az 26 Ez esetben legfeljebb nyelvtani eltérés van a két fordítás között, az eredeti arab szöveghez a passzív alak megtartása miatt talán MIHÁLFFY fordítása áll közelebb mégha [emiatt is] archaikusabbnak tekinthető. 18

19 iszlám elkötelezettje, és ez az elkötelezettség a húsában és a vérében van.«valamivel később, amikor ʿAmmār sírva megérkezett a Prófétához, ő, miután letörölte ʿAmmār könnyeit, megkérdezte tőle, mi történt.»ha a hitetlenek ilyesmik kimondását követelik, mondd ki őket.«al-bayḍāwī így vélekedik a történetről: Ez a vers bizonyíték arra, hogy ha valakit kényszerítenek rá, megtagadhatja az iszlámot. A szunnita Abū Ḥusayn al-firā AL-BAĠAWĪ [megh. 510/1116] kommentárjában [Tafsīr Muʿallim at-tazyīl] megállapítja, hogy: a muszlim közösség minden vallástudósa egyetért abban, hogy alkalmakkor, ha ez indokolt, a hívő megtagadhatja az iszlámot. Faḫr ad-dīn AR-RĀZĪ is hasonlóan vélekedik kommentárjában [Tafsīr-i Kabīr]: egyetértés van abban a kérdésben, hogy amikor valaki megtagadja az iszlámot, a szívének ezt nem szabad elfogadnia. ḪĀZIN kommentárja ʿAmmār ibn Yāsīr történetére utalva közli, hogy: ez a vers mindazokra vonatkozik, akik valamilyen rendkívüli esemény súlya alatt az iszlám megtagadására kényszeríttetnek. KOHLBERG úgy véli, hogy a katama korábban említett 24 előfordulása közül mindössze egy esetben áll pozitív kontextusban, ez pedig a vallástudósok által a taqiyyára feljogosító harmadik Korán-hely (40:28): Wa qāla rağulun mu minun min Āli Firʿaūna yaktumu īmānahu a-taqtulūna rağulan an yaqūla rabbiya -llāhu wa-qad ğā akum bi l- bayyināt min rabbikum wa in yakun kāḏiban fa-ʿalayhi kaḏbuhu wa in yakun ṣādiqan yuṣibkum baʿḍ allaḏī yaʿidukum inna Allāha lā yahdī man huwa musrifun kaḏḏābun. [És a Fáraó családjából egy hívő férfi, 27 aki elrejtette a hitét [yaktumu īmānahu] azt mondta:»meg akartok ölni egy embert, mert azt mondja: Az én Uram Isten holott nyilvánvaló bizonyítékokkal jött hozzátok a ti Uratoktól? Ha hazudik, akkor a hazugsága őellene fordul. Ha azonban igazat mond, akkor benneteket fog sújtani annak egy része, amivel fenyeget titeket. Isten nem vezérli az igaz útra azt, aki semmibe veszi a határokat és hazudik«.] MIHÁLFFY az érintett verset így fordítja: S mondá egy hívő férfiú a Fáraó nemzetségéből, ki elpalástolá az ő hitét: Megölitek-e a férfiút, mert mondja: Az én Uram Isten, s bizony elhozá ő néktek a bizonyságokat Uratoktól? S ha hazug, hát hazugsága legyen rajta, s ha igaz, hát lesújt reátok néhány azok közül, mit néktek ígér. Íme! Isten nem vezeti azt, ki tékozló, hazug. 27 Az erre a verssorra vonatkozó jegyzeteiben Simon (1997: 325) megjegyzi, hogy a Fáraó családjából való hívő férfiúnak Horovitz szerint nincsen elődje a zsidó és keresztény hagyományban, hanem a próféta ama szilárd meggyőződésének a szülötte, hogy egy nép sem pusztulhat el úgy, hogy isten küldötte ne intette volna őket korábban. Speyer egy lehetséges és valószínű előzményre utal: a talmudi kortól kezdve igen elterjedt volt az elrejtőzött igazakról alkotott hiedelem, akik, úgymond, a világ fennállását biztosítják és akiknek a száma nem lehetett harminchatnál kevesebb. Erre a hiedelemre utalhat talán az aki elrejtette a hitét [yaktumu īmānahu] kifejezés. Lényeges, hogy a Koránban intő gyanánt szerepel ez a férfiú. 19

20 KOHLBERG (1995: 352) szerint nem meglepő, hogy az itt említett személy akit a Fáraó Ḥabīb vagy Ḥizqīl névre hallgató unokaöccseként és kincstárnokaként azonosítanak viselkedését a síiták követendő példaként értelmezik Egyéb a taqiyyára vonatkozó implicit utalások a Koránban A taqiyyára vonatkozó kimondott Korán-beli előírások hiánya a síita szövegmagyarázókat arra ösztönözte, hogy számos verssorból efféle rendelkezéseket olvassanak ki. Ilyesformán a Korán, versének ḥasana és sayyi a kifejezései a titkolásra illetve a felfedésre vonatkozó utalásokká váltak a síiták olvasatában: Wa lā tastawī al-ḥasanatu wa-lā as-sayyi at adfaʿ bi llatī hiya aḥsanu fa-iḏā llaḏī baynak wa baynahu ʿadāwatun ka-annahu walīyyun ḥamīmun." [A jótett [ḥasana] nem egyenlő a rossz cselekedettel [sayyi a]. Olyasmivel hárítsd el azt, ami jobb [annál], és íme hű barát lesz az, akivel viszály állított szembe.] A KOHLBERG által idézett imámita síita kommentárok szerint itt egy Mohamed prófétának adott transzcendens rendelkezésről van szó, amelynek értelmében nem hozhatja nyilvánosságra az általa már előzőleg ismert és követett isteni üzenetet. Tíz év elteltével felhatalmazást kapott e titkos üzenet közzétételére, hogy az mindenkihez eljuthasson. A Próféta halála előtt, amikor a síita hagyományok szerint a búcsúzarándoklat alkalmával Ġadīr al-ḫummnál pecsétgyűrűjének és ezoterikus tudásának [ʿilm] átadásával utódjává, a muszlim közösség fejévé nevezte ki 28 vejét és unokaöccsét, ʿAlīt, s megkérte őt, hogy ne hozza nyilvánosságra az isteni vízió örökségét. Halála után az egymást követő imámok mindig tájékoztatták egymást arról, hogy az uralmuk legitimitását alátámasztó isteni üzenetet szükségszerűen el kell titkolniuk. Ez az örökség rejtve marad, míg al-qā im, vagyis a Mahdī végérvényesen felfedi azt a kardjával (Kohlberg, 1995: 352). Egy másik, a titok felfedésére vonatkoztatott analógia található a Korán, 2.61 szúra versében is: ḏālika bi-annahum kānū yakfurūna bi-āyāt Allāh wa yaqtulna bi-ġayri l-ḥaqq [mert megtagadták Allah jeleit, és jogtalanul [bi-ġayri l-ḥaqq] megölték a prófétákat.] A tizenkettes síita felfogás szerint a szóban forgó gyilkosok a prófétákat áttételesen, azzal ölték meg, hogy felfedték titkos tanításaikat, ami letartóztatásukhoz és kivégzésükhöz vezetett. KOHLBERG megjegyzi, hogy az aḏāʿa [hírül ad, bejelent, nyílvánossá tesz, felfed] jelentésű (Wehr, 1980: 316) ige amely szintén kapcsolódik a taqiyya jelenségéhez, olyannyira, hogy annak tulajdonképpen szemantikai ellentétpárja a Koránban hapax 28 Waṣiyya, az egyik legfontosabb síita vallási nézet, s az ebbe vetett hitnek is szigorúan titokban kell maradni az Ítéletnapig. Lásd bővebben a 3. ill. 4/1. fejezeteket. 20

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL.

ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERETETE Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:

Részletesebben

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A MESSIÁS HALÁLÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I. MÓZES TÖRVÉNYÉNEK VÉGE II. A BŰNÖS TERMÉSZET ÍTÉLETE III.

Részletesebben

Keresztyén kereskedelem

Keresztyén kereskedelem Keresztyén kereskedelem 1. A modern világ egyik legnagyobb hatalmassága a kereskedelem. Kereskedelmi kapcsolatok látható és láthatatlan szálai behálózzák a világot. Szárazföldi és tengeri közlekedés, posta

Részletesebben

Csak az Isten kegyelme segíthet

Csak az Isten kegyelme segíthet Csak az Isten kegyelme segíthet Lectio: Ef 2,1-13 Textus: Ef 2,4-10 Kedves Testvéreim! Róm 1,18-ban ezt olvassuk: Mert nyilván van az Istennek haragja mennyekből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága

Részletesebben

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István A TAN Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István 1943. szeptember 10. péntek. 12. BESZÉLGETÉS LILIVEL L. Köszönöm, hogy eljöttél.

Részletesebben

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Jézus órája János evangéliumában

Jézus órája János evangéliumában MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink

Részletesebben

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II C 297 E/98 P6_TA(2006)0199 Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a

Részletesebben

A Szent Szellem keresztség

A Szent Szellem keresztség Nochta Pál Attila A Szent Szellem keresztség Rengeteg könyv jelent már meg a Szent Szellem keresztséggel kapcsolatosan, s ezekben a könyvekben teológusok és laikusok egyaránt közzétették véleményüket e

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ

Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve teremtés elesés megváltás helyreállítás Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Zsidó.13.8 Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

I. Mi a megtévesztés?

I. Mi a megtévesztés? I. Mi a megtévesztés? 1. Megtévesztés, félrevezetés, hitetés Mt 24,4-5 Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen /4005/ valaki titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

Miért hiszünk? Hitvédelmi sorozat 2/b rész. Az Igazság valós természete

Miért hiszünk? Hitvédelmi sorozat 2/b rész. Az Igazság valós természete Miért hiszünk? Hitvédelmi sorozat 2/b rész Az Igazság valós természete VALÓSÁG A valóság az, ami VAN. Csak egy valóság létezik! Nem függ a mi elképzeléseinktől A valóság az objektív, tényszerű létezés

Részletesebben

ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7

ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 Tartalom ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 5 A RÓMAIAKNAK ÍRT LEVÉL 11 Bevezetés 14 A levél szövege 14 Címzés és köszöntés (1,1-7) 16 Hálaadás és a téma megjelölése (1,8-17) 1. TANÍTÓ RÉSZ (1,18-11,36)

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus, a nagy Mester

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus, a nagy Mester A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus, a nagy Mester Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible

Részletesebben

Szabó Józsué Dániel PORTFÓLIÓ

Szabó Józsué Dániel PORTFÓLIÓ Szabó Józsué Dániel PORTFÓLIÓ plakát plakát roll-up, fagyiölcsér kampány üzlet portál könyv A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,

Részletesebben

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

PARAGRAFUS A LEGSZEBB TÁNCOT IS TÖNKRETEHETI

PARAGRAFUS A LEGSZEBB TÁNCOT IS TÖNKRETEHETI A LEGSZEBB TÁNCOT IS TÖNKRETEHETI A nem etikus etikett A Kórház 2007. áprilisi számában foglalkoztam az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény okozta, az etikai eljárásokat

Részletesebben

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl

Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl Terror és öngyilkos merényletek: Az iszlám szemszögébõl Az esszék írói M. FetHullah Gülen iszlámtudós, kiemelkedő egyéniség a vallásközti párbeszéd és az oktatás fejlesztésének területein. Dr Ibrahim Canan

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

TARTALOM. Előszó a magyar kiadáshoz 5

TARTALOM. Előszó a magyar kiadáshoz 5 TARTALOM Előszó a magyar kiadáshoz 5 Í.MÁTÉ EVANGÉLISTA-KI IS VOLT Ő? 13 1.1 A meghaladott életrajzi portré 13 1.2Az evangélium az evangélista nélkül 16 1.3 A teológiai portré 19 1.4Előzetes módszertani

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15

JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 Tartalom JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 JÉZUS SZENVEDÉSE MÁRK SZERINT Márk szenvedéstörténetének tanítása 19 1. Jézus az Isten Fia 20 2. A szenvedés hozzátartozik

Részletesebben