Költ B/tséén^ Szent Öyörgy'Haváoak (Ap* - '. riüsaek) 24-dik.űápj'an:^' 1792*.'.. ^*'

Átírás

1 KÍR AL Y í : "~F E.JL'S É G* " ENGE.MLMÉVEL i^f^i Költ B/tséén^ Szent Öyörgy'Haváoak (Ap* - '. riüsaek) 24-dik.űápj'an:^' 1792*.'.. ^*' rip ' ' '" : - jt * <] ' ' ' ' -', *' A ihavfkky ^ápitlti^ énlem'éá ttazáakőa^ Nápoly b A indult ifírieá a* napokban, íe(*f»; Uruak' eügedelméből, a* Nápolyi Kííáiy*" aek jó módjára meg tanútsa.nápolyiak at$. melléét ^nünttkültáaáa " Jfttfr'qnl'sélfea '* v'égh«- vífetid";!'vmét^'viííza Sog[Ééübv ' jöói. ; ' A2 idé vaí^/íg^íí- öátó müfieíyüel/ih'aráde'had* Dágy! íet&hyei Úr, haáoálókeppeü* Hazánkfia* E^éii 7F#^g'- "^evtí^étt kát/ériietneis Urak, a* Cliy'miáSari és * afmathes&b'lih'' ízttzm ctag/ tudomáüüjok által* áafznára va&yúak égáis tf s Stá-

2 m Státusunknak, 9 s betsületére Nemzetünknek, Magyar Származású volt B. Tott (eredeti neve Tóth) is *), a\ ki több Szép tudománnyai között igen értett az agyú-öntés 5 mesterségéhez, mellyet voltaképpen tapasztaltak a' Törökök, a' kiknek ha B. Tót nem lett vótha vezér angyalok az ágyúk* kéfzítéseben, 's az azokkal való élésben: még nagyobb prédái lettek volna az Orofzoknak, az ez előtt hufzonkét esztendökkel folytatott háborúban. ~'~r " "^-' :' * * A' múltt TsÖtörtökön (April. 19-dikén), estvéli tíz óra után kiyánkozott egy Katona TiSzt audíentziára bé- menni ö ^Felségéhez; de, terrriészet fzérént, nem nyerhette-meg kívánságát," illy rend - ftivül - való időben. Fogta tehát»? s mi#djpt^pti:. ^^Hdvarban agyon lőtte magát. " Az illyen gyáfzos esetekkel* olyias r 4&ájra i *s ^allásár,a, mindég: fel lehet so^iajtaqi; Mi atyánk! na.vigy minket kísérteibe! " ' Lagusius ÜT, a 9 ki Florentziában, 's azután Betsbenis első Udvari Doktora volt a? meg-bóldogújtt Felségnek, nem.esett - Ki hivatalából, ta* mint némellyljjságok hir- " *y.erről váltást/te/z önnön mhga ^ köpethe* \ zendö tzimü.frantzia. íqünkfijiíbari 1'. #fé-., moíres du Baroii de To't't \ sür les Türcs, ' et le$tartares. a Maéjiriclit 178.6I ( Qt Könyv $ r acl. rétb. 4/<?<>/ JÍz -<dttya é \#. RákótzivalV ment vmk ki TőrőA Qr+ \ Jzágba..,:

3 519 Az Április, rész Szerént igen Szépen, rész Szerént tűrhetőképpen forgatta itt magát egy darabig; hanem hufzadiktól fogva oily hideg napok járnak, hogj sok gyümdltsfák* virágjait el-vette a'hideg. Magyar Qrpxúg. Pejiröl, Áprií. 17 dikén. Mennyire viheti eggy okos NeveírJ, tsak kevés idő alatt is a' maga gondviselésé alá bízott Gyermeket: Szép példáját adta ennek itten a' múltt Mártziusnak 31-dikén Bl Rudnydnfzky Farkas Űríitska' Nevelője Kovdtsits Ür, ki is, fél eíztendő alatt űgy kéfzítette a' meg nevezett Tanítvánnyát, hogy ez, Szintén három óráig próbálgaftatván néhány Papi és Világi Urak által, kellemetes bátorsággal, Vfzép folyó tifzta be-* fzéddel értelmesen és okosan felelgetett ezen. itt következő tárgyakból: 1.) 'A* Kerefztyén tekhisrhusban vágynak*,eí6 - adva: 2,) A* természeti' Hiítóriábóf j nevezetesen a;s úgy nevezett ^ífnphibiumokrór\ áz az, az olíyan állatokról, mellyéknek nem két Szív-kámarájok vagyon, mint más állatoknak; hanem tsak egy, 5 s a* vérek hideg, mellyek közzül 5iiémellyek egy formán élhetnek mind a' vízben, mind a*szárazon, mint p. 0. a* békákj^ "és a' bogarakról. 3.)' A**közönséges' ( universalis) Hiflóriából, Világ* kezdetétől fogva J$agX Sándorig. 4.) A!. M.a,gyar_líe.mzet 9 eredetének, és a 5 n f 's 12-dik Századokban éltt Magyar Király oknak Hiftő.riájábőL 5.) A' Föld' kerekségének közönségesen, és. S s 2 küls- Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár '** Jelzet:

4 ^$0 ' 0SS2SS5O különösen Magyar Orfzág* Kerületeinél Vármegyeinek, és nevezetesebb Városainak 5 s folyó vizeinek le-irásából; ügy nem külön! fcen ís r ér?ict Orfzágéból, 's nevezetesen jf u l firiáéból is. 6.) A* Deák nyelvnek mind a' nyóitz réfzeibol. Próbákat tett végezetre a' Számvetésnek négy elsőbb réfzeibol, és a* Matkesisnek kezdeteiből,.. az az, az egyenes, és horgas lineákról való tudó. iriáriybol." A' Nagy - Károlyi. r Diftriktusban, \o e^ Jeepen megy elö az Ó Hitüeknélis a'nemzeti Oskolák' dolga. A' tanítás' m ód jár a. AW. Karolában taníttatnak az Ekklésiák' Kántoraik mind Magyar) mind pedig Orojz és Oláh liyélyeji. JSémelly Ö' Hitű Lelki P.áfztorok magok is nagy elzkqzei a'nemzeti Oskoláit' Virágzásának, kik közzül egy kiváltképpenvaló a* JSagy Karo/yitOrofzl*ap *). Példás "buzgóságát tetté a' líöz jó eránt nyilván- Vrílóvá, eggy oda való Ó Hitű tanú Itt Keres* K<.üÓ is, a ; kr ot Iz'az forintokat áldozottfel maga vagyonjáből a' végre, hogy az' O Kitü Nemzeti Oskoláknak Száma Szaporodjon. Kis - Mártonban % a' kettős Lakodalom' örömére, nagy tűzi- játékot kéízíttetett Efz* Urkázy Antal ő Hertzegsége; hanem minek'- eio.aé 'el-égettetett volna az, ApriL ig-diká' eslyéjén, a* leg-szebb darabot (frontot) le* \ " ron* *) Mti/z. Esperest Kozák Űr, a 9 kinek KQ» adjutora í\ Olsavízky XJr-

5 d gffgg* 5gt tontotta fcelőle a* Szélvéfz: valamint á* műltt eíztendőben EfzUrházán is azzal a r Mjáaossággal esett meg a? tiizi-játék, hogy a'legderekabb front előbb meg-gyúiadt vóit, mini sem reá jött volna a' sor. T/N. Heves Vármegye? közöns. Gyűlése* ben, melly ezen hónapnak 12-dikén kezdett tartatni, Egri Püspök ő Excelt jának, mint í ő Ispánynak elölülése alatt, Orízág-Gyűlési Deputáiusoknak válafztattak :. Septemvirálista jílmásyignátz ö Méltósága, és Első Áh Ispány T. íáy Bertalan Urak, gímonyból y ÁpriL 2-dikán. Öt hónapok alatt, tíz ezer bál pamutot Szállítottak által a' Török Kereskedők Orsóvénél, és Mehádiánél a' mi Földünkre. IBogy C'géíz divattyfíbaa ucm folytathatják -*±J -ö ^*Lu«vi= xv 5 Török Orízágiak a' kereskedést, két kivált k éppen való okait adják ok ennek. Eggyik ez, hogy a' had' idején elromlottak a'vendég-fogadók, *s a'portéka tartó épületek (depositoriumok); másik pedig az, hogy a' Belgrádi Harmintzad nints még ez ideig jó karba véve. Minden órán vár* uak honjiántzinápolybél * egy Tsáízári Rendelést, melly a' nagy huzavonának határt Szabjon.. Sáros Vármegyében fekvő Bért/a Kir. Városnak Képviselője, a 5 jövd Diétán is Mohosinyi Antal Úr fog lenni, a' ki a* köae- IcbfrmnlttOrfzág-GyűIés áital ki-rendeltetett Cemmerc. JDeputátziónak is Tagja. Magyar

6 jfójí GSSSSSto... Magyar Utazó. ^Posonyból, a 5 -Bánya-Városokon, é$ Vdtzon kerefztöl útazfram Peftre. Utamban sok helyeken, nevezetesen pedig a' kj-apadtt gödrökbea Szép mdrgdt *j (mérgei) láttam. Mivel. *) < rrf Nagyváti' Szorgalmatos Mezei Gazdája első Darabjának 34, 35, <& gj V 92. lapjait. jft/<?g W/TZ állhatjuk ez alkalmatossággal, A 037 említést ne te* gyünk, a Ns Hajdú- Városoknak, Anyai Nyelvünkhöz, 9 s d tudományokhoz viseltető indulatjukról, melly fzere'nt mind d hatan, úgymint: Böfzörménj, Dorog, Hadház,.Nánás, Szobofzló, V Vámos-. Eirts, Elő -fizetők váltak d fenn nevezett Jiajhnihr Könyvre. Ezen hazafiúi áldott tüzet, nem fzün. *,5 g**/*/*** a* JUs Farosokban, Dekretális Kapitány * nyok T. Jablontzai Petes János Ür is; valamint a* Jáfz és Kán Dijiriktus okban '. Fő Kapitánnyok T. Boros Sándor Ür. Valóban, midőn az ollyatén érdemes jó -. Hazánkfiai, kiknek kezekben kijjebb vagy nagyobb kormány vagyon, az Anyai., Nyelvnek ügyét felfogják, 'J gyarapítják: azt tselekefzik, d mit tselékedett maga d közönséges Kormányozó béldogúlit jó. Királyunk ki is az' Universitásban, Akadémiákban, és Gymnásiumokban.. Magyar Tanítókat állított fel > metlyért áldásban marad a* neve azt tselekefzik továbbá, d mit kivánt és akart d Nemzet- Gyűlése, és így maga az egéfz Nemzet.

7 sssssro 583 Mivel mindenfele tsafc kzt a f pánafzt hallottam, hogy Szűk á* marha, és a' ganéj; kérdeztem: miért hogy liafzonra nem fordítják a'márgát, ganéj helyett? de senki se tudta, mi légyen a' márga. Meg - mutattam tehát, mit hívnak annak; el befzéltem a' véle való élés-módját, és hafznát is. 'S mi lett a* foganatja befzédemnek? Az, hogy xám vetettek egynehány nagy Szemeket halgatóim, meg-tsóválták a' fejőket, *s azzal el-mentek. Boldog líten! gondoltam magamban, míg tsak meg, nem viiágosíttatnafc okos tanítás által az Iffjűság' Szemei: mind addig vakok lefznek azok, a* terméfzet* leg Szebb, 's ieg gazdagabb adománnyainak Szemlélésére is* Száz efztendökig ott heverhet ő miattok a' leg-jobb márga is, valamint hevert mind ez ideig. Nyitra Vármegyében, valamillyen nagy örömmel Szemléltem egy réfzröl azotifzép próbáit a7^<?r^-terméfztésnek, melly éket tétetett Gróf Forgat s Miklós ö Exc. ja: izint'búy igen tsudálkoztám más réfzröl rajta, midőn a* fzomszéd helységekben, fél falu.t is. el kellett járni, még se kaphatott eggy* garas árra tejet az Ember. Jaj Uram, e* volt a,j ki.- fogás, mind nagy hajúak mar most á'.teheneink, 's nem lehet őket fejni* > Áldott Magyar Orfzág! hát ugyan meg Szűnhetnél e 5 te, tejjel és mézzel folyó paraditsom lenni? Nem valójában, jtsak a' lakosid vennék bé a' jő intést, magok hafr nokra. - Tsak hamar, hogy JSyitra Városát el-hagytam, olly úton kellett utaznom* hogy eggy órá alatt tizfzer is emelni kellett a', fz ekeiét a' kerék -vágásból* Gondoltam ma-

8 magamban; be jó volna., ennek a' veízedeíxnes útnak egyengetesére hafználri azokat a' hűfz rabokat, a'kik ingyen efzik a' töm* Jötzben kenyerekét, melíyet a' jó lelkii jrnunkás Emberek, ortzájok verejtékével keresnek. Valóban, nem lehet rajiá tsudálkőzni, ha a' közelebb niúltt l<ét drága efztendökben, sok korbei, és kenyér nélkül lévő emberek, tsak azért is bűnhődtek, hogy árestomba tegyék őket; mert tudták, hogy ott, henyélések után is kapnak kenyeret. Azilíyenélet módjától iízonyoríik ugyan egy olly ízemélly, a* kiben a* jó - lelkiiségnek valamelly Szikrája, 's a' bets : üíelhek leg- Idfíebb érzése is vagyon; de nem is ember* jséges jó-féle emberekről* fzóllok éq, hanem zsivány okról, a'millyenek valamint másutt úgy Magyar' Orfzágonh elegen találtatnak.* 6 Erdély Orjzág. Kolosvárról irják, hogy eggy Oláh fzou gáló JLeány, meg taláh e' világi élettől undorodni tsak azért, mivel a'gazdaflzonyá- :.*ól iiüekeket kapott, a' mellyeket pedig iéttség kivöl nem jóságával érdemlett fogja tehát azon hevennyiben inasát, V xokogva a' Szamos partra Szalad," és nmiektrtánnabé kötötte volna magának a' Szemét, a* vizbe ugrott. Látták ezt ném*llyek, azért is leg- ottan oda Szaladtak, V fzerentséffen ki is fogták a' Leányt a' vízből. A* jó Leányzó meg- próbálta már, mi légyen a? halállal való Izembe -Izállás, 's azt v^iija, hogy tsak a' halál ne találjon ö reá, ő pgy an. soha se indul többé halait keresni* - / : ' Mi/egyes

9 Elegyes Tudósít ásói. **.5U ^ufiriai Belgyiomból azt irják, hogy Jtamur Vára' erőssítésében igen deiekassan foglalatoskodnak réfzünkről; és hogy Seregeink ( mellyeknek Albert Kir. Hertz g, és a' Braunfchweigi Hertzeg leíznek Fő Korma* nyozóik) kordont vonnak Belátómnak azon egéfz réfzén, melly Frantzia Orjzággal határos. A' Frantzia Nemzet» Gyűlése,. nem tsak a* Religionária mrad két nemen lévő Társaságok' öltözetek módját töri ölte' el ÁpriL 6-dikán, a' mint közelebbi Hírmondónkban említ eltük ; hanem e' felett mindennémii ruhák's külső jelek eráat, mellyekkeleödig a' Papi Személlyek magokat más fzernélylyéktől meg-különböztették : azt végezte álahyában, hogy azokat, Illeni" fzolgálaton kívül nem kell viselni. Ezen utóbb említett végzés, á'bourgőa Püspöknek Torney Úr* nak.-feltételére- hozatott, ki is Ápril. 9-dikéa mindjárt fzines ruhában, 's bé kötött hoítz;u hajjal jelent "meg a' Nemzet-Gyűlésében, A' Paris i Jakobinusok «Gyűlésé b en a* forgott Sénn nem régiben, hogy a'királytól világosabb maga ki-nyiutkoztatását kellene kivánni, a' Konjtitutzióhoz- való indulatja eránt. 'A* tanátskozást \ következendő határozás követte : Meg kell kérni á* Királyt hogy a* Konfiitatzióhoz viseltető hajlandóságának jeléül^ botáájfa el a Kápolnájából az űhjan.papokat, a" kik le nem tették a] pol«gári hitet. %fc ' * Az

10 jjrsör c;i!r M *ry*i& Az Oroft BirödaUmhán tartózkodó Frantziák parantsolatot vettek, hogy neveilet, 's élések' módját lialadék nélkül héjelentséf ' &' Belsőségnél. A' Státus* dolgát ról való minden befzéllgetésekré, nagyon résen van a' Politzáj' füle, 's a' Politzáj'Fd Direktzió' itiinden ; nap tartozik be-adni á* Státus-Kántzéliáriánák, ha valami nevezetéé beszéd, vagy dolog történik, meliy a* Státust érdekli. A' napnyúgoti Indiákon lévő $. Domingo (&z> Domokos ) Szigetje - béli Frantzia Kormányfzék., hajóra rakatott 217 pártos Szeretseneket, 's azt a' parantsoiatot adta felölök a* hajós Kapitánynak, hogy vigye őket egy pufzta Szigetbe, 's hagyja ott válamelly kevés eleséggel. El-indult a 5 * hajós Kapitány; de nem vitte a' pulztá Szigetbe a' pártos Szeretseneket, hanem lerakta azokat Jamaika Szigetében, melly az Jínglusoké. Meg-bofízankodnak az Anglusok, hogy oliy vefzedeimes vendégeket vittek hozzájok a* Frantziák: fogták tehát a' Szeretseneket, 's viííza vitték Sz. Domokos Szigetébe., A* Frantzia hajós Kapitány 5 tselekedetét úgy vette a 5 Nagy - Britanniai Udvar, mint Frantzia Orfzág > réfzéről vaiő meg-bántatást; de nem sok elégtételt kívánhat, mert a* Frantziák itf sérelmet Szenvedlek az AnglusoktóL Történt t*i,, hogy Gen. Cornvailis^ a' ki már.régen folytat az Anglusétf réfzéröl, hadat, egy JNap- keleti Fejedéiért Tippo Saih ellen, azt hallotta, hogy némelly Tsá- Szári és Frantzia záízlós hajók hadi készft*

11 Isteket vifznek Tippn-Saibnak. 1-küldött iehát s néhány fegyveres hajókat oliy párantsoiattal, hogy valahány idegen hajókat elő találnak, mind meg-vlsgállyák. Ezen pa* rílntsolatnak a* lett a* következése, hogy az Anglusok két Frantzia hajókat, Mahd nevezetű saját ki -kötő helyekben a* Franiziáknah erővel meg-visgáltak; de serami tilalmas portékát nem találtak rajtok, Ezt a' hibát el-tsinálta ugyan mindjárt akkor Szép Szóval Gen. Cornvallis, de valami g héttel ezután újj erőfzakot követtek el az Anglusok a' Frantziákon. Elindult t. i* az említett Frantzia ki-kötő helyből egy Frantzia Fregát (közép,* Szeríi fegyveres hajó ), két kereskedő hajóval Mangalore felé, melly ^' TJ rr <* v** ' ki IKGLO helyei Szemekbe tűnnekaz Anglusoknak a' Frantzia hajók, mindjárt visgálni akarták tehát azokat. Ekkor a' Frantzia Fregát* Kapitánnyá intett a' két kereskedő hajók r körmányozóinak, hogy lódáilyanak; mellyet látván az Anglus hajós Kapitány, utánnok nyomult, és tüzeltetett* A' Fran.^ Fregát' Kapitánnyá is lövetni kezdett tehát azanglus hajóra, 's tüzesen viaskodtak egymással egéfz 25 minutákig, á* midőn 25 holtjai, és 40 sebessei lévén már a' Fr. Kapitánynak, kéntelen vóit a' viadalt félbe fzakafztani. Az Anglus hajón hatan estek el,? s tizeneggyen kaptak sebet. Azonközben eggy Anglus hajó utol érte a* két kereskedő Fr. hajókat, 's meg visgálta; de semmi tilalmas portékát nem kapott raj. tok. Ezen előadott két rendbeli.törté ne-

12 588 #=====<* cetek még a v "multt észfendőben estek, az első ugyaü Okt.23-dikán, a' másik pedig Fov. 19-dikén; detsak^ezen hónapnak 2-kán 'érkezhetett el a* íúrtk'^nglidba. r A'józan vildgqsodds^gyumbllbt az, hogy Danid példáját már JSagy - Britannia is követé, az Ember - vasárnak el- törlésében* Abban- eggyezett meg t. i. Ápr. 2 dikán mind a' két Farjaraeniom Londonban, hogy a* Szeretsénekkel való kereskedésnek 1 alfánk ént végét kell SzakáSztani. Frantzia Orfzdg\% követni fogja e'réfzben kéltség kivül Anglia* példáját, mert a' Sz. Domokos fzigete-béli pártütésnek is egy fö oka a J vó!t, hogy a* Gazdák, valóságos hóhérjaik voltak a' ma? gok pénzén vert S:z^rctTycr»~-~f^^ kik ha feketék is, tsak ugyan emberek, '$ ugyan azért vagyon emberi érzések is* A* Török Nagy-Vezér, már Konjiantzindpolyba érkezett a' Mohamed'' záfzlójávak A' m*g Drinápotyban (Adrianopoüs) muia* tolt: Ie-nyakaztatott néhány fö Embereket azért, hogy mkldn uíóilyára Szándékozott a* háborút meg-ujjítanv; *s hadi segíttséget kivánt: nem teüyesítették. mindjárt vak *i)bgedelmességgel a' parantsolatját. Féltek a* liöujiantzinápolyban lévő roííz - akarói is,, hogy majd -ki-tölti rajtok a' bodzáját, V. % fejek nélkül mamának. ^ A\Kűpuddn-Basa, vagy a' Tengeri Eorrnányoxó ki esett hiva* tálából,. f s a' Nagy-'Ür v grál2íájából '. - Afti* Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár *' Jelzet:

13 OS5SSSSS* 5$ % Afrikának Szélső tsúttsán, az ugy ne ; \ r ezteteít jó rev>enység jokán (bonae Jpci promontofiumj fekvő Kolóniájuk az Angiusoknak, nagyon békételenkedik. Közel hét ezer Polgárság öltözött fegyverbe, 's kéntelen vóit a* Kormányozó a' Várba venni magát, a* hol is oltalmazó kéfzületeket tétetett. ' Az Orofz Tsafzárnéról azt irják, hogy az egéfz Tsáfzári Famíliával eggyütt igea egésséges. A' Nagy - Herlzegné most már ötödik magzatjával vagyon teréhben. Mártzius' elein, olly keméay idők jártak Rujfzidban, hogy némelly helyeken embereket is vett roeg.a', hideg.. A' Svéd Királynak igazkerefztyén módra lett példás ki-múlását, környüláüásosan le irta.svéd Püspök Wallquijt; de ézt,, valamint a* testamentomát is a' Királynak, tsak a* jövő postán közölhetjük, más most él-maradt levelekkel eggyütt/ " Találmányok. Re.naud nevezetű Frantzia Prókátor* olly házi - malmot talált, melly Szintén olly Szép Jífztet örpl, mio;t a' millyent a* legnagyobb vizi - malmok 'őrölnek ;' jóllehet tsupáp eggy ember által hajtatik. 15 láb a'hoífza, 8 a 5 Szélessége, 's 9 a* magassága. Három mázsa lisztet lehet egy nap rajta őrölni. Az árra 1500 livra (nyóltzad- fél Száz forint). A 5 ki meg akarná Czerezni ezen malmot: jelentheti magát" akár Parisben % az Udvari Újság-írónál j akár a'szerző- "

14 zönéi, leinek rendes lakása Fonteraulthm. vagyon., A' Cliviai Hertzegségnek Dilisburg nevű Városában pedig ProfeíTzor Meeren, olly malmot gondolt ki," mellyben egy ló von tsak 3 's mégis 12 9 söt több selyem- és fzőr - materiákat Szövő Székek is hajtatnak. Hogy közönséges hafzonra Sordíttathaflbn ezen találmány, ki fogja adni a' tudós" ProfefTor Úr nyomtatásban annak egéfz mivoltát, Y a' vele való élés-módját 'Parisban, közelebb két uj találmányok terjesztettek a? Nemzet-Gyűlése eleibe. Az eggyik olly eszkoz, meilye'n- azzal a' gyorsasággal lehet irni, mint á* mi Ilyen fzaponíá esik a' befzéd. A*.másik által, a"' leg.«meftzebb Frantzia határokig is el-küldheti a' maga parancsolatait a' Nemzet - Gyűlése;? s még abban az Ülés,ben feleletet is vehet reajók** " Az első találmánynak Guiraud, a 9 másiknak pedig Chappe a? tálalója. Meg-fejtés végett fel-tett hofznos kérdései* A' Párisi Akadémia, 1&00 livrát (két Száz körmötzi aranyat) igért 1 annak jutaib;nv pénzül., a' ki leg-jobb feleietet tud irmezen kérdésre : Hogy*. lehetne könnyebb módon kéfzíteni á*'bőröket, mint fzokasban volt még ekkoráig kéfzíteni?- A'feleleteket bé-véfzik a' jövő 1793-dik Efztendő* Augufíusának első napjáig. Az Edihburgi eggyik Tudós Társaságtói ötven arannyal fog jutalmaztatni, a' ki legóerekasabban meg fejti a' következő kér<lést: Mik

15 or=o 591 Mik c? dohánynak tulajdonságai? Hafznos é vagy hárof: a r dohány, az emberi testnek; 's mitsoda nyavalyák elten fzoigáihat gyógyító e/jzközül? uf mezei gazdaság*, vagy gazdáskodás' *) gyarapítására serkentő pe'ldák. A* föld - mivelésröl kpzönséges letzkék fartatnak Velentzélipn, még pedig Anyai rjyel'ven 5 's ugyan azért örömmel *s hafzoanal Járják azokat a 5 Szántó-yetö Emberek is* A' Flvrentziai G-ekonornika, vagy gazdáskódásra ügyelő Társaság, -Száz husz forintot nyomó arany - pénzel tiíztelte - meg Lorenzj Urat azon gondosságáért,, hogy egy darab., terméketlen földet, gyönyörű réttermő Tőiddé változtatott. Hasonló jutalmat tett fel'a'társaság azon érdemes Férjfiúnak, a' ki Florentziá > és PiftojcC vidékein, három efztendők alatt lég feefcb erdőket termeszt. ;*-*,.**.". :<># #* - % #1*^. ^v : 'v <-- Stájer Órfzágbfótj ezt a'? r«ndes,história át írják, hogy- B* nevezetű 5Váíös4?ay éggy;; nagy görbe sarkantyús sarus (ftíblis.) maga; yet,i.;legény Szokott volt bé járni nyalkákóci^ ni 'sjhelyteienke^ni a' Szomfzéd faluból, - A* Polgár Mefter, hogy rá ijjefzthefifen erre a 9 hafzontalan Emberre: bé hivatja egykor a* TanáHs ' ' eleibe v.'s- azt lobbanttyá néki.:' ' ':'. i* - fze-, - *) Más a 9 gazdálkodás i *más a r gazdái*, kqdás.

16 59S C3tt=2<* Szemére s hogy sokaa látták, nudöz* a' minap egy Szilaj-'paripán hánytatván ma* gát a' J Város* Kapuja előtt, el.tapodtatott egy Gyermeket. Noílza meg fzeppen a* sarkantyúd 'Fráter,? s midötf egyéb mentegeid próbákból ki - fogyott, volna : azt mondta, liogy ö meg-'mutatja az egéíz faluval, a* meliyböl való, hogy ő életében se üi,t lovon; jóllehet sarkantyúsacr jár is. Ekkor nagyot neveiéit az egéíz Tanáts., 's ezt a* 'let'zkév adta a' módis Finak: hogy a' lovagló Gaval^ lérok' inajino'zását, 's egyéb eddig gyakorlott iegénykedését többé a' Városbán ne íizze. - *, ' ' ' Ma nyittattak meg Betsben minden játék nézd helyek; holnap., úgymint a' Hódolás* napján', ingyen fog be botsáttatni a* JNép a* Teátromokba.,,, Jelen :t é $, Ki jőve a'h ochmeiíteri Könyv* nyomtató; sajtó alól azon már egyízer említett újj,nemes R o-»an,] "iílj'eíi ;lziin * alatt:.b á r k 1 á j A r g é n i ÍTe. DeákbóUízabad fordítás.. %* %>é. Sándor általa Kolos'yárV 3-ad rétb. 323 oldal. -~- A' kinek meg Szerzéséhez kedvé yagyon, parantsoljon Kolos várt f* Farkas oi'ttzában lakó B á r d J nevezetű Könyvkötőhöz - f a: kinél azt, &ó* papiroson, és bé kötva meg kapja. 55 krajtzárokön. " Küldjük az'm mm árkust, : az Orfzág- Gyűléséhez tartozó Aktákból.