A közigazgatás földrajza

Átírás

1 KÖZSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET KÖZPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI TANSZÉK Tanmenet és tantárgyi követelmények a A közigazgatás földrajza tantárgyhoz 2014

2 1. A tantárgy kódja: AFFNSZU01V 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): A közigazgatás földrajza 3. A tantárgy megnevezése (angolul): Geography of Public Administration 4. A szak(ok) megnevezése (ahol oktatják): igazgatásszervező és nemzetközi BA szakok, nappali tagozat 5. A tanórák száma (előadás) 5.1. heti óraszám: Kreditérték: 2 kredit 7. A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/tantervi elhelyezkedése: tavaszi és őszi félév; 2014-ben: B hét: hétfő, 9:45 11:20 Tanterem: 106. Első óra: február 10. Férőhely: 30 fő 8. Az oktatás nyelve: magyar 9. Előtanulmányi kötelezettség: Igazgatásszervező BA szakon: Közigazgatási urbanisztika (I.); Nemzetközi BA szakon: nincs 10. A tantárgy típusa: kötelezően választható 11. A tantárgyfelelős intézet/tanszék neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet, Közpolitika és Közigazgatás-fejlesztési Tanszék 12. Tantárgyfelelős: Dr. Kaiser Tamás PhD tanszékvezető egyetemi docens 13. A tantárgy oktatója: Dr. Tózsa István egyetemi tanár, Bihary Gábor member of the EU Committee of Regions (COR) 14. A tantárgy szakmai tartalma: A közigazgatásban illetve a közszolgálatban dolgozóktól méltán várható el, hogy a felsőoktatásban megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazását ne akadályozza a térbeli, földrajzi tájékozódási képességük hiánya. Az igazgatásszervező hallgatóknak látniuk kell a közigazgatás elsősorban a területi igazgatás, valamint a dekoncentrált szervek területi illetékességének nem csak a jogi szabályozását és intézményrendszerét, hanem a térbeli szerkezetét is. A közigazgatás térbeli, regionális szerkezetének ismerete nem csak a történelmi és a jelenkori Magyarország, de az Európai Unió és a globális nagyhatalmak (USA, Oroszország, Kína) vonatkozásában is hozzájárul a tájékozott, jó szakember benyomást keltő tisztviselő és közalkalmazott imázsához. Ehhez segíti hozzá a hallgatókat ez a tantárgy a magyar közigazgatást illető történeti, földrajzi ismeretekkel, a Magyarországon és az EU országokban a jogszabályokkal meghatározott területi igazgatási egységek határának és szerkezetének térképes megjelenítésével, a NUTS és a LAU térbeli vetületének megismertetésével, a választási körzetek, valamint a

3 magyarországi dekoncentrált szervek területi struktúrájának a bemutatásával. Ide tartozik továbbá a globális nagyhatalmak területi igazgatásának térszerkezeti ismerete is. A fenti célmeghatározásból adódóan ez a tantárgy nem közigazgatási földrajz, mert a területiség és igazgatás összefüggéseit a Regionális politika elnevezésű tantárgy(ak) tárgyaljá(k) a Karon. Ez a tantárgy az igazgatásszervező szakmai alapműveltségéhez szándékozik hozzájárulni, mégpedig a Karon oktatott területszervezési, gazdaság szerkezeti, geopolitikai, regionális és főképpen urbanisztikai alapismereteket kiegészítve, az államszerkezetek térbeliségének megláttatásával. 15. A tantárgy tananyagának leírása (tematika) 1. blokk) A közigazgatás földrajzának tárgya, a magyarországi területi igazgatás alapelemei, történeti és fogalmi áttekintése. Római kori, középkori (királyi, törökkori), abszolutisztikus és reformkori igazgatási beosztások a Kárpát-medencében. A területi igazgatási egységek; ispánság, vármegye, szék, kapitányság, megye, járás, kistérség, körjegyzőség, társulások, községek, városok jogállása. 2. blokk) Magyarország történeti igazgatási földrajza. A Kiegyezésig, a polgári közigazgatás földrajza (Magyary Zoltán munkássága a területi igazgatás tekintetében). A szocialista tanácsi rendszer területi igazgatásának történeti áttekintése. Budapest közigazgatási földrajzának áttekintése: városegyesítés, kerületek, Közmunkatanács, Nagy-Budapest, 1990 után a kétszintű metropolisz igazgatás rendszere. 3. blokk) Magyarország közigazgatásának földrajza 1990 óta. Megyék, települések, régiók, köztársasági megbízottak, statisztikai területfejlesztési régiók, kistérségek. Országgyűlési és önkormányzati választókerületek, egyházi igazgatás területi beosztása. A Bibó István féle területi közigazgatás elmélete. A kormányhivatalok, a évi járási reform területi beosztása. 4. blokk) A kistérségi igazgatás története: járás kistérség járás. A megyei jogú városok, kistérségi és járási központok szerepe és vonzáskörzete. A dekoncentrált igazgatási, igazságszolgáltatási szervek és illetékességi területük. Járásbíróság, adóhivatal (NAV), ügyészség, ellenőrző, rendészeti és felügyeleti dekoncentrált szervezetek területi beosztása és működtetése. 5. blokk) Az európai országok közigazgatásának földrajza. Az Európai Unió tagállamai és régiói. A NUTS és a LAU rendszerek beosztása és statisztikai jelentősége a területfejlesztésben. Szlovákia, Románia és Szerbia területi igazgatása. 6. blokk). Az EU-n kívüli országok területi igazgatási rendszere: USA, Oroszország, Kína, India, Brazília, Mexikó. A magyar külképviseletek földrajzi eloszlása. 16. Kompetenciák leírása: A hallgató ismerje meg a magyar területi igazgatás történeti alakulásának menetét, főbb állomásait, helyzetét, intézmény rendszerét. Ismerje meg a jelenlegi Európai Uniós területi közigazgatás szerkezetét, valamint a dekoncentrált szervek és a járásrendszer illetékességi területeit és szerkezetét. Földrajzilag és gazdaságilag rendelkezzen alapismeretekkel és tudja térben elhelyezni, azonosítani a globális nagyhatalmak regionális szerkezetének főbb elemeit.

4 17. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A tananyag és a kötelező szakirodalom elsajátítása. Az előadások kéthetente 2-2 tanórában tömbösítve kerülnek megtartásra. (2013/2014 tanév 2. félévében a B2 héten!) A tantárgyhoz nem tartozik szeminárium; az évközi tanulmányi követelmény opcionális. A hallgatók ~ 15 (de minimum 10) oldalas házi dolgozatot nyújthatnak be az alábbi két témakör egyikében: (1) vagy: egy területi igazgatási egységet földrajzi és gazdasági helyzetében, történelmi, kialakulási folyamatában, igazgatási funkcióiban, feladataiban, szerkezetében és működésében. Az igazgatási egység lehet mikro vagy makroszitű, magyar, vagy európai uniós, illetve globális. (2) vagy: egy szabadon választott ország közigazgatásának a történetét, szerkezetét, jelenlegi gazdasági és igazgatási működését, különös tekintettel a területi igazgatásra (pl. a dekoncentrált szervezetekre és választási körzetekre). 18. Az értékelés módszere A szóbeli beszámolón szabadon feltett kérdések egyrészt az előadásokon elhangzott anyagra, másrészt a kötelező irodalomra (tananyagokra) fókuszálnak. Sikeres (legalább megfelelt ) szóbeli beszámoló esetén az évközben beküldött, elfogadható minőségű és terjedelmű házidolgozat 1 szinttel javítja, azaz jól megfefeltre emeli a minősítést. Az értékelés formája: beszámoló. Ez lehet nem felelt meg (1), megfelelt (2-3) és jól megfelelt (4-5) szintű. 19. Vizsgakövetelmények A tananyag és az évközi, 6 előadási blokkban elhangzottak teljes anyaga. Egy megfelelő (2-3) szóbeli vizsgateljesítmény esetén a hallgató beszámolóját egy fokozattal, jól megfeleltre (4-5) emeli, a szorgalmi időszakban a tantárgyfelelős által megadott címre beküldött, és elfogadható minőségű házi dolgozat. Az opcionális házi dolgozattal a hallgató azt bizonyítja, hogy képes egy közigazgatási rendszert (országot, régiót) térben értelmezni. Ehhez egy minimum 10, maximum 15 oldalas dolgozatot nyújt be, éspedig egy-egy közigazgatási vagy közszolgáltatási térkép részletes kiértékelésével (a térképet nem szükséges, hogy a hallgató maga állítsa elő, azt a forrás pontos és ellenőrizhető megjelölésével bármely internetes forrásból átveheti). Ajánlott térképek: pl. országok közigazgatási beosztása, gazdasági régiók, közszolgáltatási illetékességi területek térképi ábrázolása és gazdasági, igazgatási szempontú kiértékelése, elemzése. Ilyen esetekben a térképen megjelenő információkat értelmezni, ismertetni kell, úgy, hogy relációs adatbázist (ismertetést, leírást) kell a térképekhez rendelni. A házi dolgozat témáját a hallgatók az oktatóval en vagy az előadásokon szóban egyeztethetik. 20. Irodalomjegyzék

5 Kötelező irodalom: Tananyag: Tózsa István Bihary Gábor: A közigazgatás földrajza NKE Közigazgatástudományi Kar, online jegyzet ( Budapest Ajánlott irodalom: Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza ISBN Dialóg Campus, Pécs - Budapest, p Horváth M. Tamás: A regionális politika közigazgatási feltételei. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, p Pálné Kovács Ilona: Közigazgatási földrajz In: Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. ISBN BCE, Budapest pp Tózsa István: A közigazgatás földrajza BKÁE Államigazgatási Kar jegyzet, Budapest, Fakultatívan ajánlott irodalom: Bajmóczy Z - Lengyel I - Málovics Gy: Regionális innovációs- és versenyképesség, fenntarthatóság JATE Press, Szeged, Beluszky Pál: A közigazgatás területi beosztás földrajzi-térszerkezeti alapjai ÁllamigazgatásiSzervezési Intézet, Budapest, Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban VÁTI Területfejlesztési Szakkönyvek, Budapest, Gábris Gy - Probáld F - Szabó P: Európa regionális földrajza ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon Magvető Könyvkiadó, Budapest, Lengyel Balázs: Tudásalapú regionális fejlődés L Harmattan, Budapest, Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, Naegle, G. Spencer, K.: Az Európai Unió földrajza Holnap Kiadó, Budapest, Probáld Ferenc (szerk): Európa regionális földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Rechnitzer J.: Területi stratégiák Dialóg Campus, Pécs - Budapest, Szigeti Ernő: Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, Szigeti Ernő: Község, város, jogállás Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, Técsy Zoltán: Magyarország térszerkezete BKÁE Államigazgatási Kar jegyzet, Budapest, Tózsa István: Regional Geography and Economy of the European Countries Aula Kiadó, Budapest, Az évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről. Ajánlott szakfolyóiratok: Tér és Társadalom Falu Város Régió Geographical Bulletin (Földrajzi Értesítő) - Földrajzi Közlemények - Területi Statisztika - Jegyző és Közigazgatás - Magyar Közigazgatás