A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Pasztorálteológia Intézet 1.4 Szakterület Római Katolikus Teológia 1.5 Képzési szint mesteri 1.6 Szak / Képesítés Teológiai mesteri 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Szotériológia / Kegyelemtan 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Bara Zoltán-József 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Tanulmányi év 2012/ Félév I Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa mesteri 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor Tantervben szereplő össz-óraszám 56 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 28 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 10 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 5 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 5 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 10 Vizsgák 10 Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 7 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi nincs 4.2 Kompetenciabeli nincs 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei tábla, vetítő, szemléltető eszközök tábla, vetítő, szemléltető eszközök

2 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák A megváltás teológiája két nagy tárgykört ölel fel: a megváltás művéről és a Megváltó személyéről szóló traktátusokat. Tágabb értelemben vett megváltástannak e két traktátus együttesét szokták mondani. Szűkebb értelemben csak a megváltó művéről tárgyaló traktátust mondjuk megváltástannak, a Megváltó személyével foglalkozó fejezetek összefoglaló neve pedig Krisztus-tan; krisztológia. A kegyelemtan az Isten irgalmáról szóló bibliai üzenetből indul ki, a dogmatörténet keretében szól a nagy kegyelemtani vitákról és azok tanbeli lecsapódásáról, a kegyelemről szóló tanítás megújulásáról. A szisztematikus reflexió megvilágítja Isten kegyelmes felénk fordulását, illetve a kegyelem közlését és megvalósulását. A tárgy célja: megismertetni a hallgatókkal a Lélek tapasztalatok sajátosságait az Ószövetség és az Újszövetség alapján, kritikus látást adni a Lélek működésének felismeréséhez. Isten irántunk való kegyelmes magatartásának vizsgálata. A kegyelemtani előadások először a Szentlélek üdvtörténeti küldésével, mint a kegyelem megalapozásával foglalkoznak. A Szentlélek az új, kegyelmi élet Lelke. Egyébként a kegyelemtan keretén belül mindig Jézus Krisztus kegyelméről van szó. Jézus szerezte meg nekünk Isten kegyelmi ajándékát. Isten, az Atya fordul felénk Jézus Krisztus által a Szentlélekben. A teremtetlen kegyelem után a teremtett kegyelem antropológiai szempontjai következnek, főként a Trienti zsinat megigazulás tana, majd a lelki élet kegyelmi megalapozása kerül tárgyalásra. Különös tekintettel a többi vallásfelekezetnek a mi felfogásunkhoz való viszonyulásához. Szakmai kompetenciák Transzverzális kompetenciák 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az előadások során azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatók, akik gyakorló lelkipásztorok lesznek, elsajátítsák mindazokat az elméleti kérdéseket, amelyek az eredményes katolikus lelkipásztorkodás feltételei. Az Egyház szentségi életének megismerése és elsajátítása. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 31.. BEVEZETÉS A MEGVÁLTÁS TEOLÓGIÁJÁBA 1. Isten üdvözítő szándékának sorsa 2. A megváltástan kifejezést kétféle értelemben használhatjuk 32.. A MEGVÁLTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 1. Negatív felkészítés 1. Rászorulunk a megváltásra 2. Alkalmasak vagyunk a megváltásra 2. Az emberiség pozitív felkészítése a megváltásra 1. Az Ószövetség világában 2. A választott népen kívüliek pozitív előkészítése 33.. JÉZUS MEGDICSŐÜLÉSE ÉS MEGVÁLTÁSUNK 1. Jézus megdicsőülése az őskeresztény igehirdetésben 2. Jézus feltámadásának hatása apostolaira 3. Jézus megdicsőülése és az emberiség megváltása 1. A bűnbocsánat lehetővé vált 2. Megmenekülhetünk az örök haláltól 3. Jézus feltámadása az élet győzelmét hirdeti a halál fölött 4. A feltámadás már megkezdődött 5. Az eszkatológiai feszültség állapota 4. Filozófiailag nézve mi az összefüggése megváltásunknak Jézus megdicsőülésével? 34.. JÉZUS MEGVÁLTÓI HALÁLA 1. A kereszt teológiájának helye a megváltástanban 2. Jézus halála megváltást eszközlő halál volta 3. Az egyházi tanítóhivatal állásfoglalása 35..

3 JÉZUS MEGVÁLTÓI HALÁLA MINT KINYILATKOZTATÁS 1. Isten ingyenes megváltói kezdeményezése végtelen irgalmát és szeretetét mutatja 2. Szolidaritás a szenvedésnek és a halálnak kitett emberrel 3. Az élet Ura szuverén hatalmának és jogainak bemutatása 4. A bűn végső következményeinek szemléltetése 5. A megváltói halál bemutatta, hogy Isten nagyobb úr, mint a sátán, és az erény nagyobb hatalom, mint a bűn 6. Isten bölcsessége az igazságosságot és irgalmat egyaránt szóhoz juttatta 7. A Teremtő tiszteletben tartja az ember szabadságát 8. A megváltói kinyilatkoztatás ítélet is és hatékony eszköz 36.. MIT TETT ÉRTÜNK JÉZUS MEGVÁLTÓI HALÁLÁVAL? 1. Tudatosan vállalta a második Ádám szerepét 2. Valódi testi és lelki kínokat szenvedett 3. Szenvedésének értékét önátadó szeretete adja meg 4. Jézus üdvözítő tevékenységét Szent Pál nem egy esetben antropomorf képekkel, ill. kifejezésekkel érzékeltet 1. Jézus vére engesztelő áldozat 2. Kiváltás és váltságdíj 3. Isten így bizonyult igazságosnak 5. A későbbi teológiai eszmélődés is használ könnyen félreérthető kifejezéseket: elégtétel és érdem 37.. JÉZUS SZENVEDÉS ELÔTTI ÉLETÉNEK ESEMÉNYEI ÉS MEGVÁLTÁSUNK 1. Megtestesülése 2. Születése körülményeinek leírása 3. Szenvedésének előre jelzése 4. Gyermekkorának környezete 5. Alávetette magát a törvénynek 6. Fizikai munkát végzett 7. Jordánban történt megkeresztelkedése 8. Megkísértése 9. Csodái 37.. JÉZUS SZENVEDÉS ELÔTTI ÉLETÉNEK ESEMÉNYEI ÉS MEGVÁLTÁSUNK 1. Megtestesülése 2. Születése körülményeinek leírása 3. Szenvedésének előre jelzése 4. Gyermekkorának környezete 5. Alávetette magát a törvénynek 6. Fizikai munkát végzett 7. Jordánban történt megkeresztelkedése 8. Megkísértése 9. Csodái 38.. A MEGVÁLTÁS GYÜMÖLCSEINEK ÁTTEKINTÔ ÖSSZEFOGLALÁSA 1. Meghozta a bűnöktől és a bűnök következményeitől való szabadulás lehetőségét 2. Megszerezte számunkra a természetfölötti élet lehetőségét 3. Megtörte a sátán uralmát 4. Jézus legyőzte a halált 5. Felszabadultunk a törvény alól 6. A megváltás gyümölcsei a legszorosabb kapcsolatban vannak egymással 39.. A MEGVÁLTÁS EGYETEMESSÉGE 1. Jézus minden embert megváltott 2. Az angyalok megváltásának kérdése 3. Az egyéni megváltódáshoz egyéni közreműködés is szükséges 4. Kik részesültek legkorábban a megváltás gyümölcseiben? 5. A megváltás egyetemessége és az Egyházon kívüliek 39.. A MEGVÁLTÁS EGYETEMESSÉGE 1. Jézus minden embert megváltott 2. Az angyalok megváltásának kérdése 3. Az egyéni megváltódáshoz egyéni közreműködés is szükséges 4. Kik részesültek legkorábban a megváltás gyümölcseiben? 5. A megváltás egyetemessége és az Egyházon kívüliek 40.. A MEGVÁLTÓ HÁRMAS KÜLDETÉSE A) Krisztus az igazság legfőbb tanítója, Isten legigazibb prófétája 1. A Biblia tanítása 2. A patrisztika tanúsága 3. A hittudósok elemzései B) Krisztus az Újszövetség egyedüli főpapja 1. A Szentírás tanítása 2. A patrisztika tanúsága 3. Elvi megalapozás 4. A hittudósok következtetései C) Krisztus a lelkek legfőbb pásztora és királya 1. A Biblia tanítása 1. Krisztus mint király 2. Krisztus mint pásztor 2. A patrisztika tanúsága 3. A hittudósok elemzései 1. Mit jelent és mit nem jelent Krisztus királysága? 2. Csak felkínálja uralmát, de nem erőszakolja 3. Országát nem lehet azonosítani Egyházával 4.,,Lumen gentium'' 41.. AZ EGYHÁZATYÁK ÉS A HITTUDÓSOK A MEGVÁLTÁSRÓL 1. Mint a hagyomány tanúi 2. Egyházatyák és hittudósok elméletei a megváltás mikéntjéről 1. A misztikai vagy rekapitulációs megváltás-elmélet 2. A sátánnak fizetett váltságdíj elmélete 3. A helyettesítő elégtétel elmélete 4. A perszonalisztikus elmélet 60.. A KEGYELEM FOGALMA ÉS FAJAI 1. A kegyelem fogalma 1. Tágabb értelemben 2. Szűkebb értelemben 3. Az

4 utóbbinak három mozzanata 2. A kegyelem fajai 1. Teremtetlen és teremtett kegyelem 2. Természetes és természetfölötti isteni ajándék 3. Külső és belső kegyelem 4. Megszentelő és segítő kegyelem 5. Gratia gratum faciens és gratia gratis data 61.. ISTEN EGYETEMES ÜDVÖZÍTÔ AKARATA 1. Fogalmi tisztázás2. Az egyetemes üdvözítő akarat bizonyítása 1. A Szentírás tanúsága 2. A szenthagyomány tanúsága 3. A tanítóhivatal állásfoglalása 4. A hittudósok tanítása és megkülönböztetései 3. Az üdvözüléshez szükséges kegyelmek kiosztása 1. A kegyelem állapotában levőknek 2. A bűn állapotában levőknek 3. A felnőtt hitetleneknek 4. Mi módon érvényesíti Isten a hitetlenek üdvözítésére irányuló szándékát? 5. A keresztség nélkül elhunyt kisgyermekek üdvözülése 62.. PREDESTINÁCIÓ ÉS REPROBÁCIÓ 1. Az üdvözültek előrerendelése 1. Fogalmak és elnevezések 2. Van predestináció 3. A predestináció objektív bizonyossága 4. A predestináltság szubjektív bizonytalansága 5. A predestináltság ingyenessége 2. A reprobáció 1. Nincs pozitív reprobáció 2. Van feltételesen értelmezett reprobáció 3. Van-e negatív reprobáció? 3. A hittudósok vélekedései a predestináció és reprobáció indítékáról 63.. A KEGYELEM SZÜKSÉGESSÉGE 1. A Biblia tanítása 2. A patrisztika tanítása 3. A tanítóhivatal állásfoglalása 4. A hittudósok véleményei 5. A tanítóhivatal a metafizikai szabadságról 6. További teológiai vélemények a kegyelem szükségességéről 1. Természeti törvény, gyógyító kegyelem, természetes túlvilági boldogság 2. Természetünk dinamikus szemlélete 3. Gyógyító kegyelem és felemelő kegyelem 4. A,,natura pura'' és a,,kegyelmi immanentizmus'' 64.. ELÔKÉSZÜLET A KEGYELEMRE 1. A kegyelem ingyenessége 2. Előkészület a kegyelmi állapotra 1. A metanoia és a hit 2. Mit jelent a megtérésre, illetve megigazulásra előkészítő hit? 3. A hit sohasem teljesítmény jellegű 4. A hit mint pozitív diszpozíció 5. A tanítóhivatal álláspontja 63.. A KEGYELEM SZÜKSÉGESSÉGE 1. A Biblia tanítása 2. A patrisztika tanítása 3. A tanítóhivatal állásfoglalása 4. A hittudósok véleményei 5. A tanítóhivatal a metafizikai szabadságról 6. További teológiai vélemények a kegyelem szükségességéről 1. Természeti törvény, gyógyító kegyelem, természetes túlvilági boldogság 2. Természetünk dinamikus szemlélete 3. Gyógyító kegyelem és felemelő kegyelem 4. A,,natura pura'' és a,,kegyelmi immanentizmus'' 64.. ELÔKÉSZÜLET A KEGYELEMRE 1. A kegyelem ingyenessége 2. Előkészület a kegyelmi állapotra 1. A metanoia és a hit 2. Mit jelent a megtérésre, illetve megigazulásra előkészítő hit? 3. A hit sohasem teljesítmény jellegű 4. A hit mint pozitív diszpozíció 5. A tanítóhivatal álláspontja 65.. A MEGIGAZULÁST ELÔKÉSZÍTŐ HIT ÉS CSELEKEDETEK ÖSSZEFÜGGÉSE 1. A Biblia tanítása 2. A szenthagyomány tanúsága 3. A tanítóhivatal megnyilatkozásai 4. A hittudósok vélekedése 66.. A SEGÍTÔ KEGYELEM ÉS A SZABAD AKARAT 1. A kegyelmi indítás természete 1. Gratia illuminans és gratia inspirans 2. Actus deliberati és actus indeliberati 2. A kegyelmi indítás hatékonysága 1. Gratia efficax 2. Gratia sufficiens 3. A gratia efficax nem szünteti meg szabadságunkat 3. A kegyelemmel való együttműködés hittudományos megközelítése: tomista, ágostonos, molinista, kongruista, szinkrétista elméletek, és ezek perszonalista értékelése 67.. A MEGIGAZULTSÁG VAGYIS A MEGSZENTELŐ KEGYELEM ÁLLAPOTA 1. Dogmatörténeti áttekintése 2. A megszentelő kegyelem mivoltának mai megközelítés 68.. KEGYELEM ÉS A BŰNÖK ELTÖRLÉSE 1. A Biblia tanúsága 2. A szenthagyomány tanúsága 3. A tanítóhivatal állásfoglalása 4. Hogyan látjuk ma a reformátorok elítélését? 69.. A BŰNÖS BENSŐ MEGÚJULÁSA ÉS MEGSZENTELŐDÉSE 1. A Szentírás tanúsága 2. A szenthagyomány tanúsága 3. A tanítóhivatal állásfoglalása 4. A hittudósok vélekedései 70..

5 BIBLIAI KÉPEK A MEGIGAZULÁSRÓL 1. Isten új népének tagjává, új szövetségének részesévé tesz bennünket 2. Krisztusnak, az új Ádámnak új életét kapjuk 3. Isten gyermekeivé, Krisztus testvéreivé, örököstársaivá és barátaivá, továbbá egymás testvéreivé leszünk 1. Jézus fiúsága és a mi istengyermekségünk 2. Jézus örököstársai 3. Jézus barátai 4. Az újszövetségi testvériség 4. A Szentlélek lakik bennünk, sőt a Szentháromság élete folytatódik lelkünkben 1. A Szentlélek temploma leszünk 2. Az Atya és a Fiú is lakást vesz bennünk 3. Mit eredményez bennünk Isten szentháromságos élete? 71.. A MEGSZENTELÔ KEGYELEM LÉNYEGE ÉS A HITTUDOMÁNYOS OKOSKODÁS 1. A kettős megigazulás tana 2. A bűnbocsánat és a megszentelődés összefüggése 3. A megszentelő kegyelem nem azonos a bennünk lakó Szentlélekkel 4. A kegyelem nemcsak Isten irántunk való szeretete, hanem lelkünkbe teremtett természetfölötti valóság is egyúttal 5. A kegyelem mint természetfölötti minőség és belénk öntött készség 6. Molinista-skotista és tomista vita a kegyelem habitusjellegéről 72.. A KEGYELMI ÁLLAPOT ANTROPOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE 1. A kegyelem isteni válasz az ember magasabb rendű törekvéseire 2. A kegyelem megtapasztalhatósága 72.. A KEGYELMI ÁLLAPOT ANTROPOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE 1. A kegyelem isteni válasz az ember magasabb rendű törekvéseire 2. A kegyelem megtapasztalhatósága 73.. A MEGIGAZULÁS SZEMÉLYES-EGZISZTENCIÁLIS VONATKOZÁSAI 1. A megszentelő kegyelem,,kibontakozása'' 2. A teológiai erények 1. A hit 2. A remény 3. A szeretet 3. Az erkölcsi erények 4. A Szentlélek ajándékai 74.. A MEGIGAZULÁS GYÜMÖLCSEI 1. Megigazulásunk mint feladat 2. Megigazultságunk közösségi vonatkozásai 3. Együttműködésünk a más meggyőződésű emberekkel 4. Akik legközelebb állnak hozzánk 5. A II. vatikáni zsinatnak idevágó elvei 75.. A MEGIGAZULTSÁG ÁLLAPOTÁNAK LÉNYEGES TULAJDONSÁGAI 1. A megigazultság bizonytalan 2. A megigazultság állapota egyenlőtlen 3. A megigazultság elveszíthető 76.. AZ ÉRDEM TEOLÓGIÁJA 1. Az érdemszerzés lehetséges 2. Érdemeink tárgya 3. Az érdemszerzés feltételei 4. A méltányossági érdem Könyvészet ELŐD I., Katolikus Dogmatika, Budapest HILBERATH, B. J., Kegyelemtan, in: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest II. kötet, old. DENZINGER, H., HÜNERMANN, P., (Szerk.), Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Bátonyterenye/ Budapest BEINERT, W., A katolikus dogmatika lexikona, Budapest Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések Minden diák egy adott témából oldalas dolgozatot állít össze, amit a szemináriumi órák alatt előad. Előadás, megbeszélés Könyvészet AMATO, A., Gesù il Signore, Dehoniane, Bologna 1991; Az egyéni és a tudományos munkában való elmélyedés AUER, J., RATZINGER, J., Kleine Katholische Dogmatik: Das Evangelium der Gnade, III. Band, Friedrich Pustet Verlag, Regensburg 1975;

6 BÁNYAI János, Dogmatikai előadások vázlata, Szarvas 1990; BELLUCI, D., Fede e guistificatione in Lutero, Un esame teologico dei Dictata super psalterium e del Commentario sull epistola ai Romani ( , Libreria Editrice dell Università Gregoriana, Roma 1963; BORDONI, M., Gesù di Nazaret. Signore e Cristo, Herder Verlag-Pontificia Università Lateranense, Perugia 1986; CODA, P., Dio tra gli Uomini, Piemme 1991; FEINER J., LÖHRER, M., Misterium Salutis. Grundriss Heilsgeschichtlicher Dogmatik, Vol. 4/2, Benziger Verlag, Einsiedeln-Zürich-Köln 1973; FILA Béla, Teremtő és teremtménye, Pázmány Péter Rom. Kat. Hittudományi Akadémia, Bp. 1990; GÁL Ferenc, Az üdvtörténet misztériumai, SZIT., Bp. 1968; GÁL Ferenc, Dogmatika I., SZIT., Bp. 1990; GÁL Ferenc, Katolikus hittételek, SZIT., Bp., 1960; GÁL Ferenc, Úton a teljesség felé, SZIT., Bp.1977; GANOCZY, A., Aus seiner Fülle haben wir alle empfangen. Grundriss der Gnadenlehre, Patmos Verlag, Düsseldorf 1989; GÖRBE József, Akik Istenből születtek, Kairosz, 1997; GRESHAKE, G., Gnade als konkrete Freiheit. Ein Untersuchung zur Gnadenlehre des Pelagius, Matthias Grünewald Verlag, Mainz 1972; MÜLLER, G. L., Katholische Dogmatik für Studium und Praxis der Theologie, Herder Verlag, Freiburg i. Br. 1995; PESCH, H, O., Die Theologie der Rechtfertigung bei Martin Luther und Thomas von Aquin, Matthias-Grünewald- Verlag, Mainz 1967; PESCH, H, O., Gerechtfertig aus Glauben. Luthers Frage an die Kirche, Questiones Disputatae, Herder, Freiburg 1982; RAHNER, K., A hit alapjai, SZIT., Bp. 1985; RATZINGER J., Maria, Chiesa nascente, Edizioni Paoline, Torino 1998; SZEGEDI László, Vázlatok a Biblia Istenképéről, Szt. Gellért, Bp. 1990; TEMESI József, Kiért és miért testesült meg az Ige? SZIT., Bp. 1989; ZAUNER, W., SINGER, J., A remény jelei, OMC, Bécs Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A ma emberének a szentségekhez való viszonyulása a modern társadalom kihívásai közepette. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben

7 10.4 Előadás Első vizsgaidőpontban vizsga 3/ Szeminárium / Labor Szemeszter idején Egyéni munka 1/ A teljesítmény minimumkövetelményei Megismeri a hallgató Isten Lélekben való létét; képes különbséget tenni a hiteles és a nem hiteles lelki valóságok között. Elkötelezett abban, hogy felismerje az idők jeleit. Kitöltés dátuma május 12. Előadás felelőse Szeminárium felelőse Dr. Bara Zoltán-József Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató......