A JAPÁNOK MAGYARSÁGKÉPE ÉS ANNAK KÜLGAZDASÁGI HOZADÉKAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JAPÁNOK MAGYARSÁGKÉPE ÉS ANNAK KÜLGAZDASÁGI HOZADÉKAI"

Átírás

1 1

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külkereskedelmi vállalkozások szakirány A JAPÁNOK MAGYARSÁGKÉPE ÉS ANNAK KÜLGAZDASÁGI HOZADÉKAI Készítette: Kovács Anikó Budapest,

3 A japánok magyarságképe és annak külgazdasági hozadékai Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A témaválasztás okai... 4 A kutatás fontossága... 4 Történelmi előzmények... 5 Napjainkban... 7 Gazdaságtörténet... 8 Aktualitás Kulturális elemzések március es erősségű földrengés Japánban Szekunder kutatások Az eddigi kutatások eredményeinek vizsgálata Primer Kutatások Összehasonlító felmérés Az online kérdőívek kiértékelése Magyarországról kialakult kép Magyarságkép Magyar híres emberek Japánban Az online kérdőívek összegzése Mélyinterjúk Kiss Sándor Morita Tsuneo Kutatásaim összegzése Zárás Irodalomjegyzék

4 Bevezetés A témaválasztás okai A japán-magyar kapcsolatok a 2009-es jubileumi évforduló kapcsán közös történelmünk már átlépték a 140. évet. A két ország kapcsolatában egyértelmű Japán gazdasági fölénye. Már számos kimutatás, kutatás készült arról (Magyarország Japán szemmel, Japán magyar szemmel, Ferber Katalin, Gregor Katalin Gertrúd ), hogy mi, magyarok hogyan látjuk a japánokat, azonban arról, hogy ők hogyan látnak minket, csak igazán kevés. Véleményem szerint viszont ez az irány fontosabb az előzőnél. Pontosan kis ország lévén kell törekednünk a nagyobb ország, Japán, így a japánok magyarságképének megértésére, majd érdeklődésének felkeltésére. A japánok magyarságképének alakításában nagyon fontos szerepe van egyrészről a kint élő diplomatáinknak, a kint tanuló diákoknak és kutatóknak, a kilátogató turistáknak, a nagykövetségnek és a Turizmus Zrt. Japán külképviseletének. Másrészről viszont itt helyben is sokat tehetünk, hiszen a már itt gazdasági tevékenységet folytató vállalatok véleménye, a JETRO Hungary munkája, a japánul tanuló diákok és a magyar munkaerő, illetve gazdasági ösztönző rendszerünk, befogadásunk befolyásolja talán leginkább a japán menedzsereket. Kutatásom során a kitöltött kérdőívek eredményein keresztül a japánok magyarokról és Magyarországról való ismeretét vizsgálom, illetve a magyarok személyiségjegyeinek meglátását, érzéseit elemzem. Az interjúk kapcsán mindezeken túl a japánok magyarságképének külgazdasági hozadékait is tanulmányozom, új utakat keresek profitáló lehetőségekre. A kutatás fontossága Magyarország orientáltsága mind földrajzilag, mind történelmileg az Európához kötődik. Országunk egy olyan nyitott, sérülékeny kis nemzetgazdaság, amely különösen érzékenyen reagál a világgazdasági folyamatok külső hatásaira 1. Ezért, országunk erős export-import függőségéről sem szabad megfeledkeznünk. Ennek eredményeképp fontos szerepet 1 Boromisza Zsolt: Japán-magyar befektetési kapcsolatok, EU Working Papers 4/ o. 4

5 játszanak az Európai Unión kívül eső országok is. A diverzifikáció, több lábon állás kiutat jelenthet azokban az esetekben is, amikor az uniós országok gazdasági mélypontra kerülnek. Magyarország esetében ezért fontossá válnak a kontinensen kívüli kapcsolatok is. A dobogós gazdasági hatalmak közül Japán, mint Kínával versenyző kis szigetország szerepét szeretném kiemelni, mely a térség legnagyobb tőkeexportőre. Közös történelmünk a 2009-es év folyamán ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok felvételének kettős 140. és 50. évfordulóját. Hazánk nemzetközi versenyképessége, illetve Japán nemzetközi munkamegosztása kihasználásának érdekében érdemes lenne még jobban elmélyíteni kapcsolatainkat. Ennek formáit én az újabb zöldmezős beruházásokban, kibővített export import kínálatban és tudáscserében látom. Ennek szellemében szeretném dolgozatomat a két ország külgazdasági kapcsolatának problémáira koncentrálva, a megoldásokat keresve, azokat erősítve a lehetőségek kutatására fordítani. Történelmi előzmények A diplomáciai kapcsolatok első felvétele 1869-ben történt meg. Mindez a Fekete Hajó flotta 1854-es érkezéséhez köthető, amikor a szigetország lakóinak rá kellett döbbenniük, hogy hatalmas elmaradással küzdenek a nyugati népekkel szemben. A japán nép a Tokugawa család irányítását megszüntette és megkezdődött az 1868-as Meiji restauráció. Japán kinyitotta kapuit a tudás előtt, és igyekezett minél hamarabb behozni lemaradását a nyugathoz képest. Mint akkori nagyhatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia is nyitott egy legátust Tokióban, majd 1873-ban a japánok követséget létesítettek Bécsben. Innentől kezdve kétoldalú kapcsolatokról beszélhetünk, bár sajnos Budapesten ekkor még nem volt kihelyezett képviselet. A XIX. század végétől kezdtek sűrűsödni az események a két ország kapcsolataiban. Cikkek láttak napvilágot a másik ország különös szokásairól, híres embereiről ban Reményi Ede magyar hegedűművész magának a császár őfelségének is játszhatott. Az 1900-as évek elejétől beindultak a sportklubok (pl.: 1928-Magyar Judo Szövetség), és megindult a kölcsönös érdeklődés a nyelvek iránt. Ebben az időben már Japánban is híres 5

6 volt a Tokaji bor és egészség javító hatása is. Olyannyira, hogy a beteg Meiji császárnak is küldtek belőle gyógyulása érdekében. Az I. világháború utáni időszak megerősödött magyar-japán kapcsolatokkal folytatódott tól a Turáni Tudományos Társaság gyűjtötte össze a távol-keleti kultúra iránt érdeklődőket, előadásokat szerveztek nekik, könyveket adtak ki, illetve japán vendégeket is fogadtak. A két világháború között fontos megemlíteni az 1929-es Kereskedelmi megállapodást. Ebben az időben ugyan még nem beszélhetünk jelentős áruforgalomról, de a szerződés alapot teremtett a későbbi rugalmas árucserének ban megkötöttük a Barátsági és szellemi együttműködési egyezményt, mely azért egyedülálló, mert Japánnak ilyen jellegű szerződése addig még semelyik országgal sem volt. Ugyanebben az évben megalakult immáron a tokiói magyar követség is. Ha a kétoldalú kapcsolatok létrejöttéről beszélünk, két nevet fontos megemlítenünk. Hopp Ferencet, aki kutatásaival elősegítette a művészetek, hagyományok megismerését és Imaoka Juichirot, aki 10 éves magyarországi tapasztalatával járult hozzá a magyar és japán nyelvtanuláshoz. A II. világháborúval a kapcsolatok megszakadtak. Csak 1959-ben sikerült ismét felújítani, immár a független Magyarországgal. Majd ennek elismeréseképpen 1964-ben a budapesti konzulátust nagykövetségi rangra emelték ben megalakult a Magyar-Japán Gazdasági Klub, mely azóta is fontos szerepet játszik a gazdasági kapcsolatok fenntartásában, a tapasztalok megosztásában ben Tokióban Japán- Magyar Baráti társaság is alakult, melynek partner szervezetét a Magyar-Japán Baráti Társaságot Budapesten 1987-ben hoztak létre. A két ország közjogi méltóságai azóta is aktív párbeszédet folytatnak. Legelőször 1931-ben Hirohito császár fia és felesége látogatta meg Magyarországot. Azóta 1985-ben Naruhito herceg, 1990-ben az akkori miniszterelnök Kaifu Toshiki, 1994-ben Takamado herceg és hercegné járt hazánkban ben hatalmas megtiszteltetésünkre maga a császár és a császárné érkezett országunkba. Magyar részről Göncz Árpád, köztársasági elnök (1990, 2000), Antall József, miniszterelnök (1991), Horn Gyula, miniszterelnök (1995), Mádl Dalma, a köztársasági elnök felésége, legutóbb 2009-ben Sólyom László, köztársasági elnök, 6

7 tettek hivatalos látogatást Japánban. Ezen túl külügyminiszterek és a gazdasági, kulturális élet vezetői látogattak el kölcsönösen a másik fél országába. Napjainkban 2 A 2009-es év mind Japán, mind Magyarország részéről kettős évfordulót jelentett: a japánmagyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulóját és újrafelvételének 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból Magyarországon számos rendezvény került megvalósításra. A nagykövetségek, külügyminisztériumok, civil szervezetek és iskolák magas szintű programokat szerveztek a jubileum megünneplésére. A jubileumi év hivatalos logója A kétoldalú diplomáciai találkozókon túl május én hazánkba látogatott a hercegi pár, majd Sólyom László december 2-án utazott el Japánba a császár meghívására. A köztársasági elnök útja során többek között a Josai Egyetemen is tárgyalt az oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. A 2009-es év emlékére november 17-én díszkivilágítást kapott az Erzsébet-híd, illetve a két országban jubileumi emlékbélyeget adtak ki október 16-án. Az elmúlt években Japán különböző támogatások, illetve együttműködési programok főként beruházás és technológiai együttműködés útján segítette a magyarországi politikai és gazdasági reformtörekvéseket. Sokan nem gondolnák, de hazánkban több mint 100 japán vállalat van jelen. Magyarország a japán vállalatok szempontjából nagyon kedvező területen helyezkedik el, elérhetőek az autópályákon a nyugati országok, viszonylag olcsó a munkaerő és minden nyersanyagforrás megfelelő közelségben található meg. 2 (Letöltés dátuma: ) 7

8 A két ország között élénk kulturális élet folyik. Japánban már egyetemeken oktatják a magyar nyelvet, és Magyarországon is egyre több helyen lehet japánul tanulni. A Japán Alapítvány, valamint a JICA Japán Nemzetközi Együttműködési Iroda jelentős szerepet játszott a japán nyelv oktatásában. A japán kultúra bemutatása, illetve a két ország közötti kapcsolatok erősítése céljából a budapesti Japán Nagykövetség és a Japán Alapítvány budapesti irodája többek között kiállításokat, előadásokat, bemutatókat szervez, valamint biztosítja a szellemi együttműködés lehetőségét. Évente körülbelül 100 ezer japán turista keresi fel Magyarországot. Az itt élő japánok száma szintén gyors növekedésnek indult az utóbbi években: a letelepedési engedéllyel rendelkezőket is beleértve körülbelül ezer főt számlál a magyarországi japán közösség, amely ezzel a legnépesebb Kelet-Európa volt szocialista államaiban. A Magyarországon élő japánok több mint felét a magánvállalatok vezetői és dolgozói teszik ki, ám sok a diák is. Gazdaságtörténet A dolgozatom célja a japánok magyarságképének vizsgálatán túl a rólunk kialakított nézőpont külgazdasági hatásainak elemzése is. Ehhez mindenképp szükségesnek tartom az elmúlt évek gazdasági kapcsolatának ismertetését. Gazdaságtörténeti kapcsolatunk már az 1929-es Kereskedelmi megállapodással indult meg. Azonban az időszak sérülékenysége miatt I. és II. világháború - ennek a szerződésnek és a folyamatos meghosszabbításának hozományát csak az 1960-as évektől tudtuk élvezni. Az 1961-es magyar-japán fizetési megállapodás és az 1975-ös kereskedelmi és hajózási egyezmény, melyben rögzítették a legnagyobb kedvezmény elvét és a konzuli kapcsolatok kereteit, erős lökést adott az árucsere forgalom beindulásának. Megállapítható azonban, hogy már ezektől a korai évektől kezdve jellemző Magyarország passzív kereskedelmi mérlege. Az 1980-as évek további fontos eredményeket hoztak ban megkötöttük a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, majd 1986-ban Japán Magyarországot is bevonta az Általános Vámpreferencia rendszerébe, a GSP-be (General System of Preferencies). A viszonosság nélkül nyújtott vámkedvezmény rendszere biztos alapokat 8

9 adott és ösztönözte a befektetési kapcsolatok fejlődését 3. Az export egyetlen év alatt 54,3%- kal, míg 2 év alatt 282,2%-kal növekedett a GSP előtti év szintjéhez képest. Japán legfontosabb exportcikkei az elektronikai termékek és alkatrészek, illetve a gépkocsik és gépkocsialkatrészek, Magyarország pedig főként elektronikai cikkeket, húsipari készítményeket és egyéb élelmiszereket, valamint vasúti alkatrészeket és vegyipari termékeket exportál Japánba. Magyar japán árucsere forgalom (érték: M HUF) Év Export Import Forrás: KSH , évi kiadványai 1. táblázat Az igazi áttörést azonban a rendszerváltás hozta. Ekkor a politikai akadályok lebontásával megkezdődhetett a piacgazdaságra való áttérés. Magyarország a térségben először megteremtette a külföldi közvetlen befektetések nyugati színvonalú jogi szabályozását. A szomszédos országokhoz képest hamar, már 1995-ben hozzákezdett a szerkezeti reformokhoz, így a japán vállalatok a régió más országaihoz 3 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,1999 9

10 képest gyorsabb ütemben telepedtek meg. Így a japán tőkebefektetések számottevő része országunkban koncentrálódott táblázat Magyar japán árucsere forgalom (érték: M HUF) Év Export Import Forrás: KSH , évi kiadványai Aktualitás Magyarország kezdetektől fogva Japánra nem csak mint kereskedelmi partnerre, hanem mint hitelezőre is tekintett. Japánnak nagyon komoly szerepe van napjaink magyar gazdaságának fejlődésében is. Az együttműködés reményében az ODA-n (Offical Developement Assistance) keresztül többféle támogatást kaptunk: befektetéseket, szakmai együttműködéseket, szerkezet átalakító hiteleket. 5 A hazánkba érkező zöldmezős beruházások viszonylatában Japán a 3. helyet képviseli. A Magyarországon való tőkefelhalmozás számunkra több szempontból is szerencsésnek mondható: munkahelyet teremtenek, és termelési platformot biztosítanak az Európai Uniós országokba exportált termékek számára. 6 Azonban Magyarország Európai Unióba való belépésével az ODA támogatás odaítélésének feltétele is megszűnt, Japán egyenrangú partnerként várja el a két ország együttműködését. 4 Boromisza Zsolt: Japán-magyar befektetési kapcsolatok, EU Working Papers 4/ (Letöltés dátuma: ) 6 Balázsy Laura Márta: Magyarország, ahogy a japán befektetők látják BGF-KKFK

11 A Gateway to Japan Európai Uniós programon keresztül magyar kis- és középvállalatok mutatkozhatnak be a japán piacon. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy sikerrel járnak ezek a törekvések: a három magyar exportőrpályázó közül mindegyik elnyerte a 2800 EUR értékű pályázati támogatást, és ennek nyomán kiutazhattak Japánba az Európai Unió zászlaja alatt szervezett és koordinált üzleti útra. A száz százalékos pályázati eredmény nem kevesebbet jelent, mint hogy Franciaország és Németország mellett Magyarország is a legnagyobb létszámban jelen lévő uniós tagország volt a delegációban, egyben a legsikeresebb újonnan csatlakozott tagország is ben Japán Magyarország 26. legnagyobb exportpiaca, és a 12. legjelentősebb importpartnere volt. Japán számára Magyarország a 31. legnagyobb export-, és a 46. legnagyobb importpartner. Közép- és Kelet-Európában Magyarország Japán legnagyobb kereskedelmi partnere mind az exportban, mind az importban. A magyar kivitel legjelentősebb árucikke továbbra is a számítógép tárolóegység, a sertéshús, a gépkocsi, és új tételnek számít a mobiltelefon, amelynek exportja 2008-ban még minimális volt. 8 A magyar behozatal legjelentősebb tételei: villamos gép, készülékek és műszerek, híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek, feldolgozott termékek, műanyag termékek, vegyi áruk, gumigyártmányok, fém termékek, textilfonalak, szövet és textilipari gyártmányok. Magyarországon jelenleg 117 japán vállalat működik, melyből 40 gyártó cég. 9 Legnagyobbak közülük az Alpine, Bridgestone, Ibiden, Sony, Suzuki, Sanyo és Tohoku. A működő-tőkebefektetések 2006 óta folyamatosan, némi megtorpanásokkal ugyan, de fejlődést mutat. Például a Sanyo 2009-ben döntötte el, hogy dorogi gyárában közel duplájára 7 Bíró András: Gateway to Japan program Három sikeres magyar pályázó: (Leöltés dátuma: ) 8 (Letöltés ) 9 Mr. Masahide Honda: Introduction: (Letöltés dátuma: ) 11

12 kívánja emelni a napelem gyártókapacitását Évről évre újabb zöldmezős beruházások kerülnek tető alá Magyarországon. 3. táblázat Működő-tőke befektetések, (M euro) Megnevezés Japán közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra 83, ,4 Japán közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon* 693,6 782,4 810,9 Magyarország tőkekihelyezése Japánba 1,0 6,5 4,8 Magyarország tőkekihelyezés-állománya Japánban* 0,1 0,1 0,8 Forrás: MNB 10, * részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelmek állománya Ezek az adatok azt mutatják, hogy az itteni cégek meg vannak elégedve helyzetükkel, nem terveznek kivonulást Magyarországról. Azonban a válság hatására 2010-ben a gödöllői Sony gyár bezárta kapuit. Az intézkedés része a cég globális üzleti jövedelmezőség- és gyártáshatékonyság-javítási programjának, de mindezek mögött a magas munkaerő árszínvonal is állhat. A legfrissebb KSH adatok azt mutatják, hogy kereskedelmi forgalmunkban folyamatos a növekedés. A 2009-es évhez képest 2%-os a behozatali és 35,8%-os a kiviteli forgalom növekedése. 4. táblázat Magyarország külkereskedelmi forgalma Japánnal (folyó áron, millió euró) január december Az előző év azonos behozatal kivitel egyenleg behozatal kivitel 1 429,8 462,7 967,1 102,2 135,8 Forrás: KSH Gyorstájékoztató 38. szám március (Letöltés dátuma: ) 12

13 Kulturális elemzések A 20. század egyik hátránya, hogy még mindig homályos és elfogult nézeteink vannak nem csak arról, hogy mi teszi Japánt a japánok nemzetévé, hanem hogy mi teszi Amerikát az amerikaiak, Franciaországot a franciák és Oroszországot az oroszok nemzetévé. Ennek hiányában minden ország félreérti a másikat. Kibékíthetetlen különbségeken aggódunk, amikor az egyik 19, a másik egy híján 20, és közös célokról beszélünk akkor, amikor egy nemzet teljes tapasztalata és értékrendszere alapján meglehetősen eltérően viselkedik attól, ahogy azt mi gondoltuk. Nem adunk lehetőséget magunknak, hogy rájöjjünk, milyenek is a szokások és az értékek. Ha megtennénk, akkor felfedezhetnénk, hogy egy cselekvés nem szükségszerűen helytelen csak azért, mert nem olyan, mint amilyet mi ismerünk. 11 Ruth Benedict a világháború idején kutató amerikai kulturális antropológus szavai pontos képet adnak arról, hogy mennyire elengedhetetlen a világ országainak nem csak általános, de kulturális vizsgálata is. Amennyiben két ország kölcsönös kapcsolatban áll egymással, a közös munkát megkönnyíti a saját magáról kialakított kép tanulmányozása. Mielőtt azonban a japánok magyarságképét értékelném, fontos egyenként elemezni a nemzetek sajátosságait. Magyarország és Japán esetében ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert két egymástól merőben eltérő kultúráról van szó. Esetünkben kilépünk az európai kultúrakörből és egy ázsiaival vetjük össze azt. A japán civilizáció egyedi még az ázsiain belül is. A japán nép büszke arra, hogy szigetország lévén, illetve az elszigetelődés politikájának köszönhetően évezredeken keresztül minden külső hatástól mentesen alakult ki kultúrája. Ez azonban csak árnyaltan igaz, hiszen a Koreai- félszigeten keresztül Kínából érkezett hozzájuk a tudás egy nagy része. Magyarország kialakulásától kezdve a szomszédos országok hatása alatt állt. Befolyásolta kultúránkat a latin műveltség, a német politika, a háborúk révén a török, tatár, majd az orosz megszállás is. Összegezve elmondható, hogy ma a magyar kultúrának nincs nagy eltérése az európaival szemben, így érdekes feladat összevetni egy ázsiai kultúrával. 11 Ruth Benedict- Mori Szadahiko: Krizantém és kard, A japán kultúra újrafelfedezése, Nyitott Könyvműhely, Budapest oldal 13

14 A nemzetek sajátosságait Hofstede dimenzióin keresztül vizsgálom. 12 Geert Hofstede munkájának célja egy egységes kultúraelemzési szempontrendszer felállítása és az első összehasonlító elemzés elvégzése volt. Egy olyan univerzális módszertan kidolgozásán fáradozott, amely lehetőség szerint kultúrafüggetlen, általánosan alkalmazható minden kultúra elemzésére, illetve tudományos jellegű és gyakorlati következtetések levonására egyaránt alkalmas. 13 Hofstede öt dimenzión keresztül: hatalmi távolság (PDI), individualizmus-kollektivizmus (IDV), maszkulinitás-feminitás (MAS), bizonytalanságkerülés (UAI), hosszú távú orientáció (LTO) as skálán helyezte el a nemzetállamokat. A következőkben saját országunkat csak Hofstede értékeivel, Japánt rövid magyarázattal együtt elemzem. Hofstede dimenziói 14 A hatalmi távolság (Power Distance Index= PDI) megmutatja, hogy adott ország társadalmi intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztással rendelkező tagok milyen 12 Falkné Dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció; az interkulturális menedzsment aspektusai; Cultural Aspects of Doing Business in Hungary; Perfekt Kiadó, Budapest (Letöltés dátuma: ) 14 (Letöltés dátuma: ) 14

15 mértékben fogadják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. Ebből a szempontból tekintve mind Magyarország (46), mind Japán (54) közepes hatalmi távolsággal jellemezhető. A Távol-keleti ország végletek felé tolódása a következőkkel magyarázható: míg a bürokrácia vagy a feljebb valók tisztelete a nagyság irányába húzná, addig a széles középrétek illetve a gyenge szélsőségek a gyenge hatalmi távolság irányába tolja. Az individualizmus index (Individualism= IDV) alapján arra következtethetünk, hogy milyen a kapcsolat az egyén és a hozzá tartozó csoport illetve egy másik csoport között. Ebben a dimenzióban mutatható ki a legnagyobb különbség a két nemzet között, emiatt adódnak közöttünk a legnagyobb konfliktusok. Míg Magyarország 80-as, addig Japán szinte csak a feleakkora, a 46-os osztályzatot kapta. Az individualista országokra az erős én tudat, magánvélemény, önálló kötelezettségek és bűntudat jellemző. Általános az egyének közti versengés és a saját igények előtérbe helyezése. A Japánhoz hasonló erősen kollektivista társadalmakban a kapcsolatok fontosabbak a feladatnál, a csoport fontossága megelőzi a feladatot, illetve jellemző a becsület elvesztésének fontossága arcvesztés. A maszkulinitás index (Masculinity=MAS) az értékek és szerepek megoszlását mutatja a társadalomban. Mindkét ország erősen férfiasnak mondható (88-96). Ezekre a nemzetekre jellemző az ambíció, a munka fontossága, határozottság. Erősen elkülönülnek a férfi és női szerepek is: a férfi a pénzkereső, a nő a háziasszony szerepét tölti be. Az ezredfordulóval azonban mindkét ország a változás jeleit mutatja. A bizonytalanságkerülés (Uncertainty Avoidance Index= UAI) megmutatja, hogy egy adott kultúra tagjai milyen mértékben tolerálják, illetve éreznek fenyegetést bizonytalan kimenetelű, ismeretlen helyzetekben. A 82-es 92-es érték erős bizonytalanságkerülést mutat. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó országokban jellemző a szorongás, a belső késztetés a kemény munkára és a szigorú szabályozás. A vallások és új technológiák a megmagyarázhatatlan történések csökkentésére szolgálnak. Az utolsó hofstedei dimenzió a hosszú távú orientációt (Long-Term Orientation=LTO) vizsgálja. Ebből a szempontból Magyarország közepes (50), míg Japán magas értékekkel (80) szerepel. Ez a dimenzió olyan erényeket foglal magába, melyek a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket, illetve kapcsolatosak a múlttal és a jelennel (például hagyományok tisztelete és a társadalmi kötelezettségek teljesítése). A hosszú távú orientációjú országokra a takarékosság, vállalkozó szellem, gyakorlatiasság jellemző. 15

16 Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk a japánok gondolatvilágáról és egyúttal megértsük felénk táplált érzéseiket, meg kell ismerkedünk még néhány igazán a japánokra jellemző személyiségjeggyel. Elsőként megemlítendő az ucsi - szoto elv. Az ucsi belső, míg a szoto a külső, kinti kört jelöli. Ez az elv az egyén más személyekkel való kapcsolatát jelzi. Én, a családom és a legjobb barátaim a belső körbe tartozunk, míg a külső körbe azok az emberek tartoznak, akikkel alkalmi vagy ideiglenes kapcsolatba kerülnek, de ismeretségük csak az éppen szükséges, felszínes szinten marad. Ezek alapján elmondható, hogy egy személy ranglétráján elfoglalt helyünk relatív. A két csoport közötti különbség abban is megmutatkozik, hogy milyen nyelvtani formában beszélünk. A belső kör tagjaival törődnek, szoros, családi a kapcsolatuk, míg a szoto -ban helyet foglaló emberekkel (orvos, tanár, utcán megszólított idegen) igazán udvariasak, de nem alakul ki könnyen kötődés, ezzel védve az ucsi tagjait bármilyen külső veszélytől. A japán harmóniára való törekvés is egy nagyon fontos eleme a megértésnek. Szorosan összefüggésbe hozható ez a csapatszellemmel is, melyről a japánok méltán híresek. Azonban Japán esetében nem pusztán a konfliktuskerüléséről van szó. A japán emberek nagyon érzékenyek arra, hogy mit szólnak a szomszédok, mit szólnak mások. Ezért arra törekszenek, hogy minél jobban alkalmazkodjanak a társadalmi elvárásokhoz, hogy különcködéssel, egyénieskedéssel ne hívják föl magukra a figyelmet. Nincs meg bennük az a törekvés, hogy kitűnjenek mások közül. Nem az egyéniség az érdem, hanem a minél tökéletesebb beolvadás, a közösségi értékekhez való alkalmazkodás. Az egyik legtalálóbb japán közmondás önmagáért beszél: "Deru kugi utawareru" (A kiálló szög beverendő). Azt, aki vélt vagy valós képességeivel ki akar tűnni a tömegből, elutasítja magától a közösség. Ezért fontos számukra a minél tökéletesebb összhang kialakítása a szomszédsággal, a lakóhelyi, a munkahelyi, iskolai közösséggel. 15 Tehát amíg a csoport tagjai és abból semmilyen módon nem tűnnek ki, az életük átlagos módon, de leginkább problémamentesen folyik tovább. Ennek magyar szemmel mind jó, mind érthetetlen oldalai is vannak. A csapat összetart, senkit nem vet ki magából, minden 15 Hidasi Judit: NA ÉS, HOGY TETSZIK JAPÁN? Terebess Kiadó, Budapest, Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár 16

17 bajban segítik a másikat. Többen azt állítják, hogy a japánok a legjobb barátok a világon. Azonban miért is ne lehetne, hogy más ételt ennék az étteremben, mint a többiek, vagy, hogy saját öltözködési vagy egyéni stílusom? gondolják a magyarok. Gazdasági szempontból fontos megjegyezni, hogy Japánban mint azt Hofstede is kimutatta az individualizmust igen kevéssé értékelik. Egy cégnél adott munkára gyakran nem a legjobb embereket veszik fel, mivel ők túl jók lehetnek, és az ilyenek általában nem elsősorban csapatjátékosok. 16 Tudnunk kell azt is, hogy mindkét kultúra magas kontextusú. Ez azt jelenti, hogy az információ nagy része az üzenetben internalizált, nagyon kevés kódolt üzenetre van így szükség. Vagyis a japán és a magyar kommunikáció is lényegre törőnek nevezhető, még ha nem is ugyanabban a formában. A japánok a nem választ csak a legvégső esetben használják, így szeretnék elkerülni, hogy megbántsák partnerüket. Azonban ezt is úgy teszik, hogy a másik félnek érthető legyen a visszautasítás. Míg a magyarok mindent kimondanak, így elkerülve a félreértést. Amikor a japán cégek Magyarországra érkeznek, meglepődve tapasztalják, hogy Amerikával ellentétben (alacsony kontextusú ország), ahol mindent részletesen kimondva kell elmagyarázni, nálunk ez nem így van. Igaz, a magyar kultúra is magas kontextusú, de a magyar ember sokkal többet beszél a japánhoz képest, és kevesebbet mond, de leginkább kevesebbet ért meg. Maradva a híres magyar szókimondó szemléletnél, ez Japánban nem minden esetben jellemző. Ezt hívjuk a honne-tatemae elvnek. Ez azt takarja, hogy amikor az egyén valamilyen témában megnyilvánul, nem biztos, hogy a saját véleményét fogja mondani. Megeshet, hogy a harmónia és a csapatösszetartás érdekében elferdíti a szuverén gondolatait. Ezt nem szabad kétszínűségnek gondolni, hiszen ebben az esetben is a különböző gondolkodásmód áll a nézeteltérés hátterében. A japán társadalomban él a senpai kohai elv. A senpai az idősebb munkatársat, míg a kohai a fiatalabb partnert jelöli. Nagyon fontos számukra a kor és a tudás tisztelete. Így a cégen belül is a felettes utasítása szerinti cselekvés elve meghatározó. Japánban a munkához való felfogás is különbözik az európaiétól. A munkaerkölcs és munkamorál, a motiváció, a fizetés és az elkötelezettség mind olyan pontok a két nemzetnél, amelyek különböző nézőpontot képviselnek. 16 Kati Dániel: Magyarországon élő japánok magyarságképe EU Working papers 2005/15. szám BGF-KKFK

18 Mikor felállítottuk kutatólaboratóriumunkat, kutatókat kellett keresnünk, és mivel ezek tanultabbak és természetesen idősebbek voltak, mint átlagos új alkalmazottaink, úgy határoztunk, hogy az amerikai béreknek megfelelő, magasabb bért adunk nekik. Felmerült egy javaslat, ami szerint rövidtávú, mondjuk három évre szóló szerződést kötöttünk volna velük, utána aztán döntöttünk volna, hogy megújítjuk-e vagy sem. De mielőtt határoztunk volna erről az új fizetési rendszerről, megkérdeztem új alkalmazottainkat, mit szeretnének jobban: az általános fizetési rendszert, amelyben alacsonyabb kezdő fizetést, de évenkénti emelést kapnának, vagy a hároméves szerződést, sokkal magasabb fizetéssel. Egyetlenegy sem kérte közülük az amerikai szintű fizetést, mindenki a hosszútávra szóló biztonságot választotta. Ezért mondogatom mindig az amerikaiaknak, hogy az emberek nem csak a pénzért dolgoznak. Ám ilyenkor gyakran azt válaszolják: - Igen, ezt értem, de mennyit fizet azoknak, akik igazán keményen dolgoznak? No, mármost ez nagyon fontos kérdés. Amikor egy munkás tudja, hogy minden évben fizetésemelést fog kapni, olyan biztonságban érezheti magát, hogy azt hiszi, nem kell többé keményen dolgoznia. A munkásokat motiválni kell ahhoz, hogy jó munkát akarjanak végezni. Utóvégre mi, japános, is csak emberek vagyunk, sok mindenben ugyanolyanok, mint bárhol másutt az emberek. A mi értékelési rendszerünk komplex: úgy van kitalálva, hogy fel tudjuk lelni a valóban tehetséges embereket, olyan munkát adjunk nekik, amely kivívást jelent, és hagyjuk őket kitűnni. Nem a fizetésben van a különbség, hanem a kivívásban és a munkáért kapott elismerésben. 17 Mi a Sonynál megtanultuk, hogy az az alkalmazott, aki megszokta, hogy csak a pénzért dolgozik, gyakran megfeledkezik róla, hogy a csoport egészéért kell dolgoznia. Márpedig ez az énközpontú magatartás nem egészséges. A vezetés a felelős azért, hogy folyamatos kihívást nyújtson minden alkalmazottjának: fontos munkát adjon nekik, amelyet kielégítőnek találnak és a vállalati családban végeznek. Ezért mi a Sonynál gyakran átszervezzük a munkát, hozzáigazítva azt a dolgozók tehetségéhez és képességeihez. (Morita, ) Az új évezreddel jelentős átalakulás következett be a japán társadalomban. Ezzel a témával foglalkozik Hidasi Judit az Ezredvég lap hasábjain 2002-ben megjelent Értékválság és 17 Morita Akio: Made in Japan, Árkádia kiadó, Budapest oldal. 18

19 értékváltás Japánban című publikációjában, melyet David Matsumoto empirikus adataival alátámasztott cikke ihletett. A japán kultúrában a gondolkodásmód, szemlélet és viselkedésformák már hosszú évszázadok óta beágyazódtak a társadalomba. Hidasi ezt a japán kultúra sűrű szövésű jellemvonásának illetve a beágyazottság mélységének tulajdonítja. Mindezek megváltoztatása, mely alapfeltétele lenne az individualista értékek előtörésének, csak hosszú idő és áldozatok árán lehetséges. Japán esetében a társadalmi kölcsönösségre épülő kapcsolatrendszerek mentén strukturált társadalmi tőke ami egy adott történelmi korban a gazdasági fejlődés elősegítője volt a jelenlegi globalizált haladás gátjává vált. A fukuyamai értelemben vett társadalmi tőke zsugorodásának lehetünk szemtanúi annak összes klasszikus tünetével. 18 A gazdasági visszaesés a gyárak bezárásával, az addig példátlan mennyiségű elbocsátásokkal, mindezek következményeképp a jövedelem kieséssel a létbizonytalanság veszélyét növelte. Nem véletlen tehát, hogy a jövőbe vetett bizalom felmérésben, ahol a mit gondol, tíz év távlatában javul-e a helyzet országában? kérdést tették fel, csupán a japánok 31%-a válaszolt optimistán, ezzel a kérdőív eredményeit tekintve sereghajtóvá válva az ázsiai térségben. A változás több területen is kimutatható. Először is a férfi-női szerepek újra elosztásában. A nők eddig társadalmilag elvárt anya szerepe immáron háttérbe húzódott, karrierre és szabadságra vágynak a modern japán nők. Nem akarnak megházasodni fiatalon, vagy talán egész életükben sem, a gyermekvállalás életkora is kitolódik. Ez viszont nem hat pozitívan az egyre öregedő népességükre. A másik terület, ahol a változás és annak szükségessége kirajzolódik, az oktatás. Az értékváltás legérzékenyebben az ifjúságot érinti. A diákok az iskolai évek alatt és után nem állnak készen az önálló, érdemi munkára és gondolkodásra. Az internet segítségével látják a nyugati, főleg amerikai, viselkedési és gondolkodási mintákat, de azokat nem tudják beleilleszteni a sajátjukba. Megjelentek ezen kívül társadalmi jellegű problémák, is mint az 18 Hidasi Judit: Értékválság és értékváltás Japánban, Ezredvég, 12.évf sz.: Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár 19

20 iskolakerülés, iskolai csúfolódás és az úgynevezett hikikomori jelenség is, mely megnevezés a külvilággal sem érintkezni sem kommunikálni nem kívánó fiatalokat jelöli. A szakértők érthetetlenül állnak a dilemma előtt, hiszen mindezek ellenére Japán példátlanul gyors gazdasági fejlődést ért el, az emberek életszínvonala is nem várt mértékben javult. De vajon ezek a változások mire vezethetőek vissza? Hidasi Judit az okok között megemlíti a gazdasági felemelkedésből adódó életformaváltást, és hogy a társadalmi tudat nem tudta követni az anyagi gyarapodást. Kialakult a lakónegyedszindróma: egymás mellett élő emberek szinte csak látásból ismerik egymást. Az elidegenedés és az emberi kapcsolatok és viszonylatok kiüresedése elmagányosítja a családokat és ez embereket. A fogyasztói társadalom árnyoldalai, az automatizáció és a technológia vívmányai oda vezettek, hogy egyre kevésébe vannak egymásra utalva az emberek. Mint ahogy azt Hidasi is kiemeli cikkében, ezek a változások lassanként minden országban bekövetkeztek. Japán esetében azonban a változás hirtelen, rövid idő alatt és magas intenzitással történt meg. A társadalom nem tudta feldolgozni az őket hirtelen, nagy mennyiségben ért hatásokat. Kérdés, hogy mindezzel az értékrend-váltással hogyan tud majd a japán társadalom megküzdeni? Miért lehet ez fontos a magyarságkép vizsgálatában? Mint azt a hofstedei dimenzióknál bemutattam, legnagyobb eltérést az individualizmus index mutatta. Az ezredfordulón bekövetkezett változások is legnagyobb mértékben az egyéni, személyi jellemvonásokat érintik. A változások lecsengésével, lefutásával talán egy olyan japán társadalommal állunk majd szemben, amely az európai értékeket jobban átlátja és megérti, azok egy részét magáénak is vallja. Úgy gondolom, a japán kormány feladata az lenne, hogy a hagyományos japán értékeket megtartsa. A harmóniára való törekvés, a csapatszellem, az ucsi, tehát a belső kör felé irányuló figyelem és a tisztelettudás, egyebek kötött, mind más országok által tanulandó jellemvonásoknak tartok. Vannak azonban olyan sajátosságok, melyek ezeket a nehézségeket okozták: szoto -tól való távolságtartás, a család másodlagos szerepe, egyéniség háttérbe szorítása. Ezek korszerűsítésével, példamutatással kéne segíteniük a vezetőknek a népességet, a változás feldolgozását, és ezzel a gazdaság fejlődését. 20

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

KORRUPCIÓS HÁLÓZATOK MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ÉPÍTŐIPARRA

KORRUPCIÓS HÁLÓZATOK MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ÉPÍTŐIPARRA KORRUPCIÓS HÁLÓZATOK MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖSKÉPPEN AZ ÉPÍTŐIPARRA KÉSZÍTETTE: KELEMEN-HÉNYEL NIKOLETTA PÁLYÁZATOT KIÍRTA: GEOPOLITIKAI TANÁCS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY A PÁLYÁZAT A NEMZETI EGYÜTTMŰKÜDÉSI ALAP

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Magyar lehetőségek a kínai piacon

Magyar lehetőségek a kínai piacon Magyar lehetőségek a kínai piacon Nádasi Tamás MKIK Magyar-Kínai Tagozat elnöke Szolnok, 2011. március 2. Kína fontosabb mutatói Terület: 9 640 821 km 2 Népesség: 1,3 milliárd fő A föld 3. legnagyobb országa

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

25 év az egészségügy szolgálatában

25 év az egészségügy szolgálatában 77 Elektronika Kft. 25 év az egészségügy szolgálatában Zettwitz Sándor ügyvezető igazgató, 77 Elektronika Kft. 2011. május 26. A 77 Elektronika növekedése 2 1986: 6 fő 27m 2 bérelt lakás 2011: több mint

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Napii Ellemzéss 48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Összegzés Nagyságrendileg az előző napi enyhe esést kompenzálták a piacok és számottevő mozgást a héten már nem is várunk a nagy indexektől, mivel a

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

150 éves a magyar tőzsde

150 éves a magyar tőzsde 150 éves a magyar tőzsde Jótékonysági árverés (2014. június 17.) Az összeállítás a Sándor Imre PR-díj 2014 zsűrije számára készült. Az eseménnyel kapcsolatos anyagok itt elérhetőek: www.frontpage.hu/bet150-sandorimre

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben