Összegző elemzés. az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekthez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összegző elemzés. az ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekthez"

Átírás

1 Összegző elemzés az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekthez

2 Az eredménykommunikációs kiadvány az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása projekt keretében készült. Az eredménykommunikációs kiadvány létrehozásában közreműködött: Balogh Tünde Dr. Cserháti Ilona Dr. Elek Péter Keresztély Tibor Kozics Anikó Kulcsár Gábor Nagyné Kun Gabriella Dr. Takács Tibor Varga Balázs Budapest, december

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN Régió és versenyképesség fogalmi alapvetés A nemzetgazdasági és a regionális versenyképesség összefüggése A regionális és a vállalati versenyképesség kölcsönhatása a regionális klaszterek jelentősége 7 3. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FÁZISÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA Mikroinnovációs ötletpályázat eredményei A kampány eredményeinek bemutatása Az 5 legjobb pályamű megvalósíthatósági tanulmányainak összefoglaló ismertetése Versenyképességi szerződések előkészítésének eredményei Budapest XI. kerület Veszprém Miskolc Kecskemét Közszolgáltatások versenyképességi átvilágításának eredményei Szociális ellátás és közösségszervezés Felsőoktatás Parkolás Ár- és belvízvédelem Disszemináció eredményei JAVASLATOK A PROJEKT TOVÁBBI KITERJESZTÉSÉRE A projekt során keletkezett módszertan és jó gyakorlatok kiterjesztése Mikroinnovációs ötletpályázat eredményének gyakorlati megvalósítása, értékelése, az ötletpályázat folytatása További javasolt területek a versenyképességi szerződésekhez További javasolt közszolgáltatások a versenyképességi átvilágításhoz Információs anyagok továbbfejlesztése, bővítése, képzések kiterjesztése Az alkalmazott módszertan továbbfejlesztése A versenyképesség javításának egyes BELSŐ FELTÉTELEI a versenyképességi elemzés alanyai (elsősorban a kis- és középvállalkozások) szempontjából A versenyképesség EX POST megközelítésben történő vizsgálatának lehetőségei ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM 55 Függelék: A projekt megvalósulásának folyamata 56 F.1 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a megalapozási fázis módszertani ajánlásainak való megfelelés szempontjából 57 F 1.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt 57 F 1.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt 58 F.1.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása al projekt 63 F 1.4 Disszemináció alprojekt 69 1

4 Összegző elemzés F.2 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a projekt céljainak megvalósulásához való hozzájárulás szempontjából 69 F 2.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt 70 F 2.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt 71 F.2.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt 73 F 2.4 Disszemináció alprojekt 78 Ábrajegyzék 1. sz. ábra: A regionális különbségek és a jövedelem kapcsolata Williamsonnál 7 2. sz. ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének Lengyel-féle piramismodellje 9 3. sz. ábra: A Porter-féle gyémánt-modell sz. ábra: A vállalati teljesítmény értékelésének területei és azok kapcsolódása 51 Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat: Megyék versenyképességét leíró mutatószámrendszer 8 2. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések témaköreinek összefoglalása sz. táblázat: A fejlesztendő közszolgáltatások és a versenyképességi célcsoportok kapcsolódása sz. táblázat: Az alacsony képzettségű munkavállalókhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők sz. táblázat: A fiatal munkavállalókhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők sz. táblázat: A gyermekes családokhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők sz. táblázat: A kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők sz. táblázat: A fejlesztésre javasolt további közszolgáltatások és a versenyképességi célcsoportok kapcsolódása sz. táblázat: A vállalati versenyképességi faktorok típusai sz. táblázat: Az alprojektek kapcsolódása a versenyképességi faktorok típusaihoz sz. táblázat: A vállalkozói kompetenciafejlesztés területei és a fejlesztésben közreműködő szervezetek sz. táblázat: Az alprojektek és a javasolt továbbfejlesztési irányok kapcsolódása sz. táblázat: A mikorinnovációs ötletpályázat alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai sz. táblázat: A közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredmény dokumentumai Újbudán sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredmény dokumentumai Kecskeméten sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredmény dokumentumai Miskolcon sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredmény dokumentumai Veszprémben sz. táblázat: A közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai sz. táblázat: A szociális ellátás és közösségszervezés versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai sz. táblázat: A felsőoktatás versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai sz. táblázat: A parkolás versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai sz. táblázat: Az ár- és belvízvédelem versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai 68 2

5 BEVEZETŐ 1. BEVEZETŐ Jelen összegző elemzés célja az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása című projekt során keletkezett outputok főbb megállapításainak összegzése, annak értékelése, hogy a projekt egyes elemei hogyan kapcsolódnak a közszolgáltatások, illetve a helyi versenyképesség javításához, valamint olyan általános és szintetizáló ajánlások megfogalmazása, amelyek hasznosíthatók lesznek a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítását célzó jövőbeli tevékenységek során is. Az elemzés keretében elsőként bemutatjuk a helyi versenyképesség-javítás közgazdasági jelentőségét, valamint kapcsolódását a nemzetgazdaság és a vállalatok kiemelten a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. Ezt követően kerül sor a négy alprojekt (mikroinnovációs ötletpályázat, versenyképességi szerződések, közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása, disszemináció) fő eredményeinek összefoglalására. Ezután két nagy témacsoportban fogalmazunk meg ajánlásokat a projekt továbbvitelével kapcsolatban, melyek közül az egyik a projekt során keletkezett eredmények (jó gyakorlatok) kiterjesztése az államműködés további területeire, a másik pedig a projekt keretében alkalmazott módszertan továbbfejlesztése, kiterjesztése. majd pedig az alprojektek outputjainak módszertani és tartalmi értékelésére. Végül, a Függelékben egy módszertani értékelés keretében azt vizsgáljuk, hogy a projekt megvalósítási fázisában keletkezett végső outputok mennyiben felelnek meg a megalapozási fázisban keletkezett módszertani ajánlásoknak, a tartalmi értékelés keretében pedig azt elemezzük, hogy az egyes alprojektek miként kapcsolódnak és járulnak hozzá a projekt céljainak megvalósításához. Az ÁROP projekt megvalósításában a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Kutatási osztályának munkatársain kívül az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt., a Győrfi-Tóth Ügyvédi Iroda, a Humanswot Tanácsadó Kft., az ICEG European Center Kft., a NexCon Technológiai Kft. az Európa MMXX Kft. Ernst & Young Magyarország konzorcium és a Rávezető Projekt Kft. munkatársai vettek részt. 3

6 Összegző elemzés 2. A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉ- GE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN Az ÁROP projekt célja az volt, hogy a helyi érintettek részvételével kidolgozott innovatív és megvalósítható fejlesztések körvonalazódjanak és váljanak valóra a közszolgáltatások, az igazgatás és közfeladat-ellátás területén. Cél, hogy a projekt feltárja a közigazgatást működtető, valamint közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekben rejlő innovációs potenciált, és a javítási lehetőségeket azonosítva jó példákat generáljon, amelyek alapján a széles értelemben vett állami működés hatékonyabbá tételét szolgáló módszertani ajánlások dolgozhatók ki és terjeszthetők. A kidolgozott módszertanok és fejlesztési javaslatok pilot jellegű megvalósítása helyi (települési, esetleg regionális) szinten történik a projektbe bevont önkormányzatok és egyéb helyi szereplők aktív közreműködésével, ugyanakkor a cél az, hogy ezek a fejlesztések később országos szinten is kifejtsék versenyképesség-javító hatásukat. A projekt értelmezésében tehát a versenyképesség-javítás közvetlen színtere a település, illetve az azt körülvevő vonzáskörzet, régió, amely a versenyképességi elemzések alanyainak szintjét vizsgálva mezoszintnek tekinthető, amennyiben az országos szintet makroszintként, a vállalatok és állampolgárok szintjét pedig mikroszintként értelmezzük. Ezen a háttéren fontosnak tartjuk annak bemutatását, hogy a helyi-regionális szinten értelmezett versenyképességet milyen főbb tényezők befolyásolják, illetve hogy a helyi-regionális versenyképesség javulása milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a makroszintnek, azaz a nemzetgazdaság egészének versenyképességét. A nemzetközi és a hazai versenyképességi szakirodalom mezoszinten elsősorban a regionális versenyképességet elemzi, ezért a továbbiakban mi is erre koncentrálunk. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a regionális és a települési (lokális) szint közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanakkor a vonatkozó szakirodalom tanúsága szerint a regionális szintet versenyképességi szempontból jellemző tényezők (akár a célok, akár az eszközök oldaláról vizsgáljuk) jórészt esetleg kisebb módosításokkal lokális szinten is relevánsnak tekinthetők Régió és versenyképesség fogalmi alapvetés Az 1990-es évektől kezdődően a gazdasági fejlődés és ezzel összefüggésben a társadalmi jólét földrajzi meghatározottsága egyre jelentősebb helyet foglal el a közgazdasági gondolkodásban. Ez annak felismerését jelenti, hogy egyrészt az országok, országcsoportok fejlődésének különbözőségei kapcsolatban állnak földrajzi elhelyezkedésükkel, 2 másrészt a vállalatok gazdasági tevékenységének országon belüli elhelyezkedése jelentős befolyást gyakorol versenyképességükre, mert a versenyelőnyök forrásai a legtöbb iparágban földrajzilag koncentráltak. 3 A tér fogalmának előtérbe kerülése a versenyképességi kutatásokra is hatást gyakorolt azáltal, hogy egyre inkább elterjedt a tradicionálisan országokra (makroszint) és vállalatokra (mikroszint) értelmezett fogalomnak a régiókra történő alkalmazása. A régió olyan gyűjtőfogalom, amely bármilyen kiterjedésű összefüggő földrajzi területet jelölhet. A két leginkább elterjedt értelmezés szerint jelenthet földrajzilag összekapcsolódó országcsoportokat (regionális integráció vagy makrorégió), és országon belüli összefüggő 1 Egyetértünk azokkal a megállapításokkal, amelyeket a projekt során a versenyképességi szerződésekre irányuló kísérleti projekt megalapozásához elkészült koncepcionális kötet tartalmaz, amely részletesen kifejti ezt a témát. 2 Krugman (1999) 142. o. 3 Porter (1998a) 78. o. 4

7 A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN területi egységeket. 4 Témánk szempontjából ez utóbbi értelmezés, vagyis a régiónak a mezoszintű megközelítése a releváns, ezért a továbbiakban a fogalmat csak ebben az értelemben használjuk. A regionális versenyképesség elemzésének fontosságára az elméleti közgazdaságtan területén elsősorban Krugman, a gazdálkodástan esetében pedig Porter munkássága hívta fel a figyelmet. Krugman a nemzetközi gazdaságtan összefüggéseinek elemzése során ismerte fel a földrajzi koncentráció jelentőségét, vagyis makroszintű elemzésekből kiindulva jutott el a régiók szintjére. Ezzel szemben Porter a mikroszint irányából közelítve, a globális vállalatok és iparágak versenystratégiáját vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a globális gazdaságban a tartós vállalati versenyelőnyök forrásai gyakran a lokális (helyi) vagy regionális (térségi) szinthez köthetők (globális-lokális paradoxon). A régiók jelentőségének elméleti megalapozása mellett az Európai Unió regionális és kohéziós politikája tovább növelte a regionális versenyképességi kutatások fontosságát. Már az Európai Unió működését és elveit meghatározó Maastrichti Szerződés a területfejlesztés legfőbb céljai között említi a régiók fejlettségi szintje között meglévő különbségek mérséklését, vagyis a gazdasági és szociális kohéziót, az 1990-es évektől kezdődően pedig az EU regionális politikája egyre inkább a régiók versenyképességének javítását tartja a kohézió egyik leghatékonyabb eszközének. Ezzel összhangban az Európai Unió számos dokumentuma foglalkozik a regionális versenyképesség befolyásoló tényezőivel és javításának lehetőségeivel, de magának a fogalomnak a definiálására vagy nem kerül sor, vagy a meghatározás lényegében megegyezik a versenyképesség nemzetekre alkalmazott fogalmával. Ezt a szemléletet tükrözi az OECD egy másik definíciója is, amely szerint a régiók versenyképessége nem más, mint képesség olyan javak és szolgáltatások előállítására, amelyek a hazai és nemzetközi piacokon is értékesíthetők, miközben az állampolgárok növekvő és hosszú távon fenntartható életszínvonalat érnek el. 5 A hazai szakirodalomban megtalálható, regionális versenyképességre vonatkozó meghatározások többnyire átveszik a nemzetközi definíciók alapelemeit. Például Lengyel (2000b: 974) meghatározása szerint: a régiók, városok, országok akkor versenyképesek, ha gazdaságuk nyitott, és az egy lakosra jutó jövedelmük tartósan magas és növekvő, valamint magas szintű és nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz ebből a jövedelemből a lakosság széles rétegei is várhatóan részesülnek. Az eddigieken bizonyos értelemben túlmutató a projekt szempontjából lényeges elemmel bővülő meghatározást ad Palkovits (2000: 127): versenyképes egy régió, ha stratégiailag beágyazott gazdasági bázisa piaci értékén megvásárolva optimálisan felhasználja és generálja (bővített újratermelődésre ösztönzi) a régió magasrendű erőforrásait, miközben tartós versenyképességet ér el a releváns nemzetközi piacokon. Az erőforrások optimális felhasználása a termelékenységre, az erőforrások magas rendű volta a tudásintenzív tevékenységek lényeges szerepére, a nemzetközi piacokon elért versenyképesség pedig a gazdasági nyitottság fontosságára utal. 6 De a témánk szempontjából legfontosabb elem a stratégiailag beágyazott gazdasági bázis említése, amely a vállalatok és a régió versenyképességének kölcsönhatására utal. Egyrészt kimondja, hogy a régió versenyképességének alapját az ott működő vállalatok képezik, másrészt utal egy olyan regionális feltételrendszer (gazdasági, társadalmi környezet) megteremtésének 4 Lengyel (2000) 966. o. 5 OECD (1997) 35. o. 6 Palkovits (2000) o. 5

8 Összegző elemzés szükségességére, amely biztosítja a beágyazottságot, vagyis helyben maradásra ösztönzi a vállalatokat. Az ismertetett definíciók alapján levonható az a következtetés, hogy egyrészt a nemzetgazdaság és az azt alkotó régiók versenyképessége összefügg, hiszen lényegében ugyanazon tényezők által meghatározottak, másrészt pedig a régiók és az ott működő vállalatok versenyképessége között is kölcsönös függőségi viszony áll fenn A nemzetgazdasági és a regionális versenyképesség összefüggése Az Európai Unió regionális politikájának alapvető célja az integráción belül tapasztalható gazdasági és szociális téren is megmutatkozó területi különbségek mérséklése, vagyis a gazdasági és szociális kohézió. Ez egyrészt az egyes tagállamok közötti (nemzeti kohézió), másrészt pedig az országon belüli régiók esetében fennálló (regionális kohézió) különbségek csökkentését jelenti. Az európai uniós elemzésekben a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-t, valamint a munkanélküliségre és foglalkoztatásra vonatkozó trendeket használják leginkább a kohézió indikátoraiként. Ez világosan mutatja, hogy a kohézió alapvető eszközének a versenyképesség javítását tekinti az EU, hiszen a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése a versenyképesség javulásának ismérvei (lisszaboni célok), amelyek segítségével előrehaladhat a reálkonvergencia, vagyis az alacsonyabb fejlettségű területek felzárkózási folyamata. A versenyképesség növelésének célja az integráción belüli fejletlenebb nemzetgazdaságokra és elmaradottabb régiókra egyaránt vonatkozik, de e két folyamat egyidejű megvalósulásának lehetőségéről megoszlanak a kutatói vélemények. Elvileg egyértelműnek tűnik, hogy ha egy ország fejletlenebb területei kezdenek felzárkózni a fejlettebb területekhez, akkor ez pozitívan hat magának a nemzetgazdaságnak a felzárkózására is. Azonban éppen az Európai Unió területén végzett több empirikus kutatás ennek az ellenkezőjét mutatta ki. Például Görögország, Portugália és Spanyolország 1980 és 1989 közötti fejlődésének vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy az EU-n belüli legalacsonyabb növekedési rátát produkáló Görögország regionális konvergenciát vitt véghez, míg Portugáliában és Spanyolországban a nagyobb ütemű növekedést regionális divergencia kísérte. 7 Ezt a jelenséget a kutatók egy része az ezredfordulótól kezdve népszerűvé váló ún. trade-off elmélettel magyarázza. Az elmélet lényege, hogy a nemzetgazdasági és a regionális konvergencia között trade-off, azaz átváltási hatásmechanizmus van. Eszerint ha egy ország kezd felzárkózni valamely fejlettebb országcsoporthoz, akkor a területén belül regionális divergencia, vagy legalábbis lassuló regionális konvergencia figyelhető meg (és ennek természetesen a fordítottja is igaz). E nézet elméleti alapját az 1960-as évek közepén kidolgozott Williamson-hipotézis adja, amely szerint: a nemzeti fejlődés tipikus formája a régiók között divergenciát generál a felzárkózási folyamat kezdeti szakaszában, majd konvergenciát a későbbi fázisokban. 8 Az ország gazdasági növekedése (jövedelem) és a regionális egyenlőtlenségek közötti Williamson által feltételezett kapcsolatot az 1.1. ábra szemlélteti. A kutatások során az elméleti görbe kezdeti (emelkedő) szakaszát sikerült empirikusan alátámasztani, amikor a viszonylag alacsonyabb fejlettségű országokat vizsgálva a nagyobb gazdasági növekedés együtt járt a regionális egyenlőtlenségek fokozódásával. Ezzel szemben a görbe csökkenő szakaszának értelemszerűen a fejlettebb országok adatain alapuló empirikus igazolása eddig még nem járt sikerrel. 9 7 Szentes et al. (2006) 61. o. 8 Szentes et al. (2005) 97. o. 9 Szentes et al. (2006) 64. o. 6

9 A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN Egyenlőtlenség d 1 d 0 Y 01 Y 02 Y 11 Y 12 Jövedelem 1. sz. ábra: A regionális különbségek és a jövedelem kapcsolata Williamsonnál 10 A fentiek jelentőségét témánk szempontjából a következőkben lehet összefoglalni: Az 1990-es évek közepétől a 2008-as világgazdasági válságig terjedő időszak adatai alapján a magyar gazdaság növekedése meghaladta az Európai Unió korábbi 15 tagállamára vonatkozó átlagot, ugyanakkor az ország fejletlenebb régióinak egy főre jutó GDP-je divergált a nemzetgazdasági átlagtól. Ezt mutatja egyebek mellett az is, hogy a vállalatok által előállított egy főre jutó GDP tekintetében a legalacsonyabb és legmagasabb regionális érték közötti különbség 2,3-szeresről 2,7-szeresre növekedett 2000 és 2011 között (KSH). Mindezekből arra lehet következtetni, hogy nálunk is megfigyelhető a nemzeti és a regionális konvergencia közötti trade-off, amit az országos és regionális fejlesztési politikák kialakítása és értékelése során figyelembe kell venni. A regionális konvergencia (lényegében a régiók és bennük a települések versenyképességének) alakulására jelentős hatással van a kisés középvállalatok teljesítménye, jövedelemtermelő-képessége, amely lényeges regionális eltéréseket mutat. Így a regionális fejlesztéstől nem választható el a kkv-szektor fejlesztése, emiatt a nemzeti és regionális konvergencia közötti trade-off létét nemcsak a regionális fejlesztési, hanem a kkv-fejlesztési politika kialakításakor és hatásainak értékelésekor is célszerű figyelembe venni A regionális és a vállalati versenyképesség kölcsönhatása a regionális klaszterek jelentősége Az előző alfejezetben említésre került, hogy a régiók és az ott működő vállalatok ezen belül a kis- és középvállalatok versenyképességének elemzése nem választható el egymástól. Ezt több, a régiók versenyképességének vizsgálatát elméletileg megközelítő vagy a gyakorlatba átültető szakirodalmi példa is alátámasztja, amelyek közül két hazai és egy külföldi példát emelünk ki. Az első elemzés négy magyarországi megye (Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas, Veszprém) versenyképességének összehasonlítását tartalmazza. 11 A szerző által meghatározott és értékelt versenyképességi faktorokat és az azokhoz kapcsolódó alkalmazott mutatószámrendszert szemlélteti az 1. sz. táblázat. 10 Szentes et al. (2005) 97. o. 11 Rechnitzer (1997) 7

10 Összegző elemzés Az ebben található mutatószámrendszer jól példázza a régió és az ott működő vállalatok versenyképességének kölcsönhatását. A gazdasági teljesítményt leíró faktoroknak, valamint a gazdaság fejlesztési adottságaihoz kapcsolódó faktorok döntő részének alakulásáért a vállalatok felelősek, vagyis teljesítményük, tevékenységük színvonala jelentős mértékben befolyásolja a régió versenyképességét. A telepítési tényezők viszont azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyek ösztönözhetik vagy gátolhatják a vállalatok letelepedését és működését, vagyis amiken keresztül a régió adottságai hatnak a vállalatok versenyképességére. Vizsgált terület Versenyképességi faktor Alkalmazott mutatók (példák) Gazdasági teljesítmény Gazdaság fejlesztési adottságai Telepítési tényezők Teljesítmény Beruházási aktivitás Foglalkoztatási helyzet Külpiaci aktivitás Szolgáltatási aktivitás Vállalkozás terjedése Külföldi tőke jelenléte Innovációs potenciál Népesség aktivitása Munkaerő költségei és képzettsége Közlekedési és kommunikációs tényezők Települések infrastruk-turális ellátottsága Szociális infrastrukturális felszereltség Helyi gazdaság támogatottsága Helyi gazdaság aktivitása Egy főre jutó GDP Egy bőre jutó beruházás Munkanélküliségi ráta Ipari értékesítés exportaránya Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya Banki hálózatsűrűség Ezer lakosra jutó vállalkozások Egy lakosra jutó külföldi tőkebefektetés Szabadalmak száma Felsőoktatás: oktatók+kutatók sz. Népesség számának változása Nyugdíjasok száma Havi bruttó átlagbér Felsőfokú végzettségűek aránya Elsőrendű utak aránya Gépjármű- és telefonellátottság Lakásellátottság Villamosenergia-fogyasztás Ezer főre jutó kórházi ágyak száma Orvos- és tanárellátottság Vámszabadterületek száma Iparűzési adót kivető települések aránya Kereskedelmi forgalom Épített lakások száma és lakásárak Természetvédelmi területek nagysága Életkörülmények Színház- és kiállítás-látogatók száma 1. sz. táblázat: Megyék versenyképességét leíró mutatószámrendszer 12 A második hazai példa a Lengyel-féle versenyképességi piramis, amely a vállalatok kiemelten a kis- és középvállalatok tevékenységét a régió versenyképességét befolyásoló alaptényezők közé sorolja (2. sz. ábra). A piramis alsó két sora egymásra épül, és a regionális versenyképességet hosszabb távon, közvetetetten befolyásoló gazdasági és társadalmi 12 Rechnitzer (1997) o. alapján saját szerkesztés 8

11 A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN tényezőket az ún. sikerességi faktorokat tartalmazza, amelyek releváns voltát európai uniós kutatások bizonyítják. Szintén az Európai Unió egyik dokumentuma, a hatodik regionális jelentés alapján került meghatározásra az az öt alaptényező, amely rövid távon, közvetlenül befolyásolja a regionális versenyképesség alapkategóriáit, a termelékenységet, a foglalkoztatást és a jövedelmet. Az alaptényezők EU által felállított fontossági sorrendjében a kis- és középvállalatok regionális versenyképességet befolyásoló szerepe a K+F után a második helyen áll. 13 Ez összhangban van az Európai Unió azon álláspontjával, amely szerint a kis- és középvállalatok döntő mértékben befolyásolják az egész integráció, de nyilvánvalóan a tagországok, a régiók és a települések versenyképességét is, mégpedig elsősorban a foglalkoztatásban betöltött szerepükön keresztül (amit a piramismodell is szemléltet). Életmi Élet zínvonal Re ionáli, r váro i jövedelem Munkaterme ken Fo lkoztatott Kut Infra truktúra Külföldi fejle z humán ke befekte ek Ki vállalatok In z nyi, tár ad. ke Gazd zerkezet Innovác kultúra Re ionáli e rhe Munkae fe zült Tár adalmi zerkezet Dön i köz ontok Környezet mi r adalmi k ziója 2. sz. ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének Lengyel-féle piramismodellje 14 Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a kkv-k többsége helyi, térségi piacon működik, ezért sikerességük (vagy sikertelenségük) elsősorban regionális szinten érezteti hatását. A régiók versenyképessége szempontjából azonban a globális piacra való kilépés is döntő fontosságú, amelyre a kis- és középvállalatok többsége önállóan nem képes. Ezért a régiók sikere nagymértékben függ attól, hogy mennyire képesek olyan környezetet teremteni, amely elősegíti a kkv-k regionális klaszterekbe tömörülését (beszállítói hálózatokhoz való csatlakozását), amelyek által nagyobb eséllyel jelenhetnek meg az exportpiacokon. Éppen ez utóbbihoz kötődik a harmadik példa, a Porter-féle gyémánt-modell, amelyet a regionális versenyképesség alapmodelljének is neveznek. 13 Lengyel (2000b) o. 14 Lengyel (2000b) 979. o. 9

12 Összegző elemzés Porter elsőként az 1990-ben megjelent The competitive advantage of nations című művében rendszerezte az iparágak versenyelőnyeit meghatározó üzleti környezet jellemzőit, megalkotva ezzel az ún. gyémánt-modellt. A modell a következő négy meghatározó tényező köré csoportosítja a versenyelőnyök forrásait: Tényezőellátottság: természeti tényezők, infrastruktúra, pénzügyi források, humán erőforrások, tudásbázis. Vállalati stratégia, szerkezet és verseny: stratégiák, célrendszerek, hazai verseny jellemzői. Keresleti feltételek: hazai kereslet (egyéni és szervezeti vásárlók) mennyisége és igényessége, kereslet nemzetközivé tétele. Támogató és kapcsolódó iparágak: támogatók, kapcsolódók, klaszterek. E meghatározó tényezők nem függetlenek egymástól, hanem dinamikus rendszert alkotva kölcsönösen befolyásolják egymást. A modell a mikroökonómiai üzleti környezet elemeit tartalmazza, de megjelenik benne a makroszint is a kormányzat és a véletlen versenyképességet alakító szerepének kiemelésével. Ezek a tényezők mind a négy determinánsra hatással vannak, és a versenyfeltételeket pozitív és negatív irányban is befolyásolhatják. A modell lényege a 90-es évek végi átdolgozást követően sem változott meg (3. sz. ábra), de bizonyos elnevezések pontosításra kerültek, és két vonatkozásban is hangsúlyosabbá vált a lokalitás szerepe. Egyrészt Porter a helyi versenyelőnyök forrásainak ( sources of locational advantage ) nevezi a modellt, 15 pontosítva ezzel az eredeti mű címében kissé félrevezető nemzetek versenyelőnyei kifejezést. Már az 1990-es műben sem az országok versenyképességéről, hanem a vállalatok nemzetközi versenyképességét befolyásoló hazai tényezőkről van szó, ami az elnevezés megváltoztatásával egyértelművé vált. Másrészt a lokalitás fontosságát erősíti az is, hogy Porter a versenyképességi vizsgálatok alapegységéül a regionális klasztereket javasolja. Ez nemcsak azért lényeges, mert ráirányítja a figyelmet a vállalatok (és kapcsolódó intézmények) közötti hálózati együttműködések versenyképességi szempontból egyre nagyobb jelentőségére, hanem azért is, mert az országon belüli régiók sajátos jellemzőinek versenyképességre gyakorolt hatását erőteljesebben hangsúlyozza. 15 Porter (1998b) 211. o. 10

13 A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN Vállalati stratégia és versengés összefüggései Tényező (input) feltételek Vállalati inputok minősége és specializáltsága: Természeti adottságok Humán erőforrások Tőkeforrások Fizikai infrastruktúra Adminisztratív infrastruktúra Információs infrastruktúra Tudományos és technológiai infrastruktúra Helyi szabályozás és ösztönzés: A tőkebefektetések és a termelékenység növelésének ösztönzése Alkalmazható stratégiák Helyi verseny intenzitása: Erős helyi verseny Nyitottság a nemzetközi versengésre Kapcsolódó és támogató iparágak Keresleti feltételek Helyi kereslet igényessége és kifinomultsága: Fogyasztók és felhasználók elvárásai Minőségi, környezet- és fogyasztóvédelmi előírások Támogató (beszállító) és és kapcsolódó iparágak: Helyi rendelkezésre állásuk Minőségük Klaszterek jelenléte 3. sz. ábra: A Porter-féle gyémánt-modell 16 A modell összetevőinek ismertetése során Porter (1998a és 1998b), Porter et al. (2008), Boda-Pataki (1995), Lengyel (2000a) és Deák (2000) munkáira támaszkodunk. Tényező- (input-) feltételek Ez a determináns egyrészt az alapvető termelési tényezőket (természeti adottságok, humán erőforrások, tőkeforrások) tartalmazza, de mellettük kiemelt szerepet kapnak az infrastruktúra összetevői mint a termelés nélkülözhetetlen előfeltételei is. A fizikai infrastruktúra elemei között egyrészt a logisztikai (közlekedési, szállítási) infrastruktúra, másrészt pedig az információs és kommunikációs technológia (IKT) elemei (hírközlés, személyi számítógépek és internet használata) találhatók. Az adminisztratív infrastruktúra minősége a közigazgatási rendszer működésének hatékonyságát mutatja, elsősorban azt, hogy a központi és helyi jogszabályok, engedélyezési és egyéb eljárások (különösen az új vállalatok indításával kapcsolatban) mennyire segítik vagy gátolják a vállalati versenyképesség javulását. Az információs infrastruktúra elsősorban a makrogazdasági adatok, a vállalati beszámolók és egyéb adatbázisok elérhetőségével és megbízhatóságával jellemezhető. A tudományos és technológiai infrastruktúra fejlettségét egyrészt a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés színvonala, másrészt pedig a vállalati szféra innovációs készsége és képessége határozza meg, ami napjainkban a tudásalapú gazdaság kiépülésének idején döntő fontosságú a versenyképesség szempontjából. A tényezők egy része készen kapott, többnyire olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló alaptényező (pl. természeti erőforrások, földrajzi elhelyezkedés, alapvető infrastruktúra, képzetlen munkaerő), más részük viszont kifejlesztett, vagyis folyamatos 16 Porter et. al. (2008) 49. o. alapján saját szerkesztés 11

14 Összegző elemzés befektetéssel előállított és megújított, éppen ezért szűkösen rendelkezésre álló fejlett tényező (pl. IKT, magasan kvalifikált munkaerő, fejlett tőkepiac). Porter megkülönböztette még az iparágak széles körében felhasználható általános tényezőket (pl. úthálózat, hírközlési hálózat), és az egy-egy iparághoz kapcsolódó speciális tényezőket (pl. speciális szakképzettségű munkaerő, adott szakterületre specializálódott kutatóintézetek). A vállalatok, iparágak inputtényezőkön alapuló versenyelőnyeinek elemzésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a következő szempontok: Nem a tényezők mennyisége, hanem azok minősége és hatékony felhasználása jelenthet versenyelőnyt a vállalatok, iparágak számára. Gyakran épp valamely tényező szűkössége jelenthet előnyt, amennyiben annak pótlása, helyettesítése innovatív megoldásokra készteti a vállalatokat. Egy ország vagy régió akkor tud az ott működő vállalatok számára jelentős és tartós versenyelőnyöket biztosítani, ha azok fejlett és speciális tényezőkön alapulnak. Ezzel szemben a gazdaságfejlesztési programok általában az alap- és általános tényezők fenntartására koncentrálnak, ami csak a versenyhátrányok csökkentéséhez elégséges. Keresleti feltételek A keresleti tényezők versenyképességre gyakorolt hatásának leírásakor egyrészt a marketing szemléletmód, másrészt pedig a termékciklus-elmélet bizonyos vonásai figyelhetők meg Porter munkáiban. Véleménye szerint a marketing egyik alaptételével összhangban a vevők igényeinek minél magasabb szintű kielégítésével lehet sikereket elérni a piaci versenyben, ezért a kereslet minősége, összetétele, igényessége közvetlen hatással van a vállalatok versenyképességére. Ha a hazai piacon jelen vannak a kifinomult vásárlók (sophisticated buyers), az a minőség javítására, termékdifferenciálásra, fejlettebb technológiák bevezetésére ösztönzi a vállalatokat, ami végső soron versenyelőnyök kialakulását eredményezi. A különbségekre érzékeny, jövőorientált hazai kereslet a belföldi reprezentatív kereslet léte és növekedése a vállalatok nemzetközi versenyképességére is pozitívan hat, mert a magas hazai követelményekhez való alkalmazkodással a vállalatok képessé válnak tartós exportsikerek elérésére is. Porter újabb munkáiban 17 a keresleti feltételek közé sorolja azokat a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásokat is, amelyek betartása kötelező és többnyire költséges a vállalatok számára. Viszont a korszerűsítésben élen járó vállalatok termelékenységi előnyre tesznek szert, így végeredményben a szigorú előírások megléte versenyelőnyt jelent a számukra. Vállalati stratégia és versengés összefüggései A helyi (országos, regionális) piacon tapasztalható intenzív verseny állandó fejlődésre, innovációra készteti a vállalatokat, mert csak így tudják kialakítani és fenntartani versenyelőnyeiket. Az intenzív versenyben való helytállás nem lehetséges jól felépített vállalati szerkezet és átgondolt stratégia nélkül. Ezek célszerű kialakítására jelentős hatással vannak a helyi versenykörnyezet elemei, illetve azok a szabályozó és ösztönző eszközök, amelyekkel a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok hatást gyakorolnak a verseny feltételeire. Egyrészt a nemzetenként, sőt régiónként különböző tradíciók, vállalkozói kultúra, másrészt pedig a versenyt befolyásoló eltérő jogszabályi környezet (pl. versenyszabályozás, adókedvezmények és támogatások rendszere, stb.) miatt nincs olyan vállalati szerkezet és stratégia, amely mindenütt és mindenkor egyformán hatékony lenne. 17 Pl. Porter et al. (2008) 50. o. 12

15 A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN A vállalati stratégiával és versenyhelyzettel összefüggésben Porter az ország gazdasági nyitottságának jelentőségét is hangsúlyozza, mivel a nemzetközi kereskedelembe való aktív bekapcsolódás, valamint a külföldi tőkebefektetések fogadása és kihelyezése által tudja az ország/régió kiaknázni komparatív előnyeit. Emellett a nyitottság jótékonyan hat a helyi vállalatok versenyképességére azáltal is, hogy egyrészt lehetővé teszi a fejlettebb külföldi technológiákhoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférést, másrészt pedig az erős külföldi verseny nyomásának teszi ki, és ezzel teljesítményük növelésére készteti a hazai vállalatokat. Támogató és kapcsolódó iparágak A vállalatok többsége önállóan, saját érdekeit szem előtt tartva vesz részt a versenyben, azonban megfigyelhető, hogy a nemzetközileg is sikeres vállalatok, iparágak mögött versenyképes partnerek állnak. Így a vállalatok, iparágak versenyképességének elemzésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a velük kapcsolatban álló és értéklánc-rendszert alkotó partnerek, amelyek a kapcsolat jellege és intenzitása alapján két fő csoportba sorolhatók: A támogató iparágak az értéklánc-rendszerben megelőzik a vizsgált iparágat, vagyis alapanyagokat, gépeket, egyéb eszközöket szállítanak és szolgáltatásokat nyújtanak az iparág vállalatai számára. A beszállítókkal és szolgáltatókkal folytatott közvetlen üzleti kapcsolat során nem áll fenn versenyhelyzet, ezért a szereplők közös érdeke a tevékenységek összehangolása, a tapasztalatok átadása, a legjobb gyakorlat (best practice) kialakítása. Mivel a globalizált világgazdaságban az inputok elvileg bárhonnan beszerezhetők, ezért a hazai/térségi bázisban megtalálható támogató iparágak csak akkor tudnak ténylegesen együttműködni a támogatott iparággal, ha maguk is versenyképesek. Ilyenkor létrejöhetnek a térségi együttműködés azon formái, amelyek kihasználva a földrajzi közelségből adódó agglomerációs 18 és szinergiahatásokat 19 elvezethetnek a regionális klaszterek kialakulásához. A kapcsolódó iparágak nem állnak közvetlen üzleti kapcsolatban a vizsgált iparággal, más termékpiacon versenyeznek, mégis lehetőség van bizonyos tevékenységek egyeztetése, összehangolása révén kölcsönös előnyök megszerzésére. Ilyenek lehetnek például a hasonló technológiát használó, de más-más termékeket gyártó, vagy a kiegészítő termékeket előállító vállalatok, amelyek esetében lehetőség nyílik egyebek mellett a technikai ismeretek cseréjére, az értékesítési csatornák közös kialakítására vagy a marketing tevékenység összehangolására. A földrajzi közelség itt is csökkenti a költségeket és növeli a bizalmat, így a kapcsolódó iparágak szintén beépülhetnek a regionális klaszterekbe. Porter utóbbi tíz évben megjelent munkáiban egyre inkább hangsúlyozza a regionális klaszterek jelentőségét. Megfogalmazása szerint: A klaszter meghatározott tevékenységi területen működő, egymással kapcsolatban álló vállalatok és intézmények földrajzi koncentrációja. 20 A klaszterek létrejötte Porter szerint természetes folyamat, amely az adott földrajzi helyen felhalmozódott speciális tudáson, szakmai képességeken és infrastruktúrán, valamint a támogató iparágak jelenlétén alapul, és a termelékenység ezzel együtt a versenyképesség növekedését eredményezi. Mivel a globális gazdaságban egyre 18 Az agglomerációs hatás a telephelyül szolgáló település méretéből (urbanizációs előny), vagy a gazdasági egységek földrajzi koncentrációjából (lokalizációs előny) adódó gazdasági előnyök kialakulását jelenti (Rechnitzer 1998: 36-37). 19 A szinergiahatás nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egész több, mint a részek egyszerű összege. Vagyis a partnerek a közöttük lévő kapcsolatok révén olyan többletet (információt, tudást, tapasztalatokat, stb.) képesek produkálni, ami az együttműködés hiányában nem került volna felszínre. 20 Porter (1998a) 78. o. 13

16 Összegző elemzés jellemzőbb, hogy nem egymástól elszigetelt vállalatok, hanem azok földrajzilag is koncentrált, együttműködő csoportjai vesznek részt a nemzetközi versenyben, ezért a regionális klasztereket javasolta a versenyképességi vizsgálatok alapegységéül. Emellett kutatási eredményekkel igazolta 21 az országok gazdasági fejlettsége és a klaszteresedés foka közötti kapcsolatot. Eszerint a kevésbé fejlett országokban a klaszterek létrehozására irányuló vállalati aktivitás lényegesen kisebb, mint a fejlett országokban. Mindezek alapján tehát a klaszterek léte és fejlettsége mint az iparági versenyképesség egy külső hatótényezője a gyémánt-modellnek ehhez a determinánsához kapcsolható, ugyanakkor a klaszterek mint versenyző gazdasági egységek egyúttal az elemzés alanyai is lehetnek, amelyek versenyképességét a négy determináns mindegyike befolyásolja. Ebben az értelemben tehát a gyémánt-modell a klaszterek versenyelőnyeit determináló üzleti környezet elemeit tartalmazza, és így alapul szolgálhat a régiók bottom-up jellegű (alulról felfelé szerveződő) gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakításához. Mivel a regionális klaszterek potenciális tagjainak döntő többsége kis- és középvállalat, ezért a klaszterek számára versenyelőnyöket jelentő lokális/regionális tényezők kialakítása és fejlesztése egyben a kkv-k versenyképességének javítását is szolgálja. A gyémánt-modell mindegyik elemére hatással lehetnek olyan előre nem látható, véletlen események, amelyek nagymértékben megváltoztatják a verseny feltételeit (pl. új tudományos felfedezések, olajárrobbanás, háborúk, természeti katasztrófák, világgazdasági válságok, stb.). Az ezekhez való gyors alkalmazkodás új versenyelőnyök kialakulását eredményezheti a megváltozott körülmények adta lehetőségeket megragadni képes vállalatok, ágazatok számára. A modell ismertetése során már érzékelhető volt, hogy a kormányzat tevékenysége hatással van az üzleti környezet mindegyik összetevőjére elsősorban a gazdaság szereplőit érintő jogszabályok és gazdaságpolitikai döntések, intézkedések által. Porter szerint a vállalatok versenyképességének javítása érdekében a kormánynak célszerű egyes területeken beavatkoznia a gazdaság működésébe (pl. gazdasági és politikai stabilitás biztosítása, gazdaságfejlesztési programok kidolgozása, stb.), más esetekben viszont erre nincs szükség. 22 Összefoglalva a gyémánt-modell lényegét, ebben Porter a vállalatok, iparágak, klaszterek versenyelőnyeit meghatározó, mikroszinten jelentkező, külső tényezőket foglalta rendszerbe. A modell nem tér ki a vállalatok versenyképességét befolyásoló belső tényezőkre (pl. menedzsment felkészültsége, vállalaton belül zajló folyamatok hatékonysága, alkalmazkodóképesség stb.), és a makroszintű hatótényezőket is csak részben érinti (kormányzat, véletlen). Bár a modell nem képez teljesen új és egységes elméleti rendszert, de több új vagy újszerűen értelmezett fogalmat tartalmaz, és a gyakorlatban jól alkalmazható gondolkodási keretet biztosít a versenyképességi elemzésekhez. Igaz ez abban az esetben is, ha az közszféra országos, de különösen helyi szinten értelmezett működésének versenyképességi hatásait szeretnénk vizsgálni. A Porter-gyémánt bemutatásakor megfigyelhető volt, hogy lényegében mindegyik determinánsnak részét képezi legalább egy olyan összetevő, amely a közigazgatás működésének színvonala, illetve helyi sajátosságai által meghatározott, és hatással van a versenyképességi elemzés alanyának (vállalatok, klaszter, település vagy régió) sikerességére. 21 Porter et al. (2008) 50. o. 22 Porter (1998b) 245. o. 14

17 A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN Az egyes determinánsok esetén az alábbi ilyen versenyképességi hatótényezők azonosíthatók: Tényező- (input-) feltételek: Az adminisztratív infrastruktúra minősége a közigazgatási rendszer működésének hatékonyságát mutatja, elsősorban azt, hogy a központi és helyi jogszabályok, engedélyezési és egyéb eljárások (különösen az új vállalatok indításával kapcsolatban) mennyire segítik vagy gátolják a vállalati versenyképesség javulását. Keresleti feltételek: A vállalatokra nézve kötelező érvényű fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírások befolyásolhatják a vállalatok sikerességét. Vállalati stratégia és versengés összefüggései: Szabályozó és ösztönző eszközök, amelyekkel a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok hatást gyakorolnak a verseny feltételeire. A versenyt befolyásoló eltérő jogszabályi környezet (pl. versenyszabályozás, adókedvezmények és támogatások rendszere, stb.) eltérő stratégiák megalkotását követeli meg a vállalatoktól. Kapcsolódó és támogató iparágak: A gyémántmodell a regionális klaszterek versenyelőnyeit determináló üzleti környezet elemeit tartalmazza, és így alapul szolgálhat a régiók bottom-up jellegű (alulról felfelé szerveződő) gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakításához. Kormányzat: Tevékenysége hatással van az üzleti környezet mindegyik összetevőjére elsősorban a gazdaság szereplőit érintő jogszabályok és gazdaságpolitikai döntések, intézkedések által. Az ismertetett modellek tanúsága szerint tehát a régiók és települések, valamint a vállalati szektor amelyen belül kiemelt jelentősége van a kis- és középvállalkozásoknak versenyképessége kölcsönhatásban áll egymással. A kkv-k teljesítménye, sikeressége döntő hatást gyakorol a telephelyül szolgáló földrajzi terület versenyképességére, mégpedig elsősorban a foglalkoztatásban betöltött szerepén, másodsorban a jövedelemtermelő-képességén keresztül, amelyekkel hozzá tud járulni a versenyképesség-javítás végső céljának eléréséhez, vagyis a lakosság életminőségének javításához. Ugyanakkor a lokális és regionális fejlesztéspolitika, a helyi közigazgatás működése és a vállalatokat körülvevő makro- és mezoszintű szabályozási környezet visszahat az adott területen működő kkv-k sikerességére, ezért ezeknek a hatótényezőknek a versenyképességi szempontú átvilágítása, majd ennek eredményeként a javítása feltétlenül indokolt. 15

18 Összegző elemzés 3. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FÁZISÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 3.1. Mikroinnovációs ötletpályázat eredményei A projekt célja az állami feladatok ellátásában, közszolgáltatások előállításában érintett állampolgárok körében a versenyképességet növelő és a jó államműködést javító gondolkodás, valamint a céltudatos, feladattudatos munkavégzés ösztönzése és az ehhez kapcsolódód innovatív ötletek generálása volt. Ennek érdekében egy innovációs ötletpályázat került meghirdetésre, melyre a magánszemélyek által beküldött, közszolgáltatásokat, illetve állami feladatellátást javító ötleteket vártak. A beérkezett pályázatokat egy 3 fős Bíráló Bizottság értékelte, melynek végén kiválasztásra került az 5 db legjobb, megvalósíthatósági tanulmánnyá fejlesztett versenyképességi javaslat. A projekt során az alábbi főbb feladatokat kellett elvégezni: 1. A versenyképességi innovációs javaslatok gyűjtése, kampány megvalósítása; 2. Ötvenöt magas színvonalú versenyképességi javaslat kiválasztása 3. Öt megvalósíthatósági koncepció kidolgozás A kampány eredményeinek bemutatása Kampány célja A népszerűsítési kampány célja az állampolgárok, mint potenciális ötletgazdák minél hatékonyabb, a lehető legnagyobb számban történő elérése volt. Annak érdekében, hogy az ötletverseny felhívása eljusson azokhoz az állampolgárokhoz, akik potenciális ötletadónak számítanak, és minél nagyobb számú ötlet érkezzen, meghatározásra kerültek az elérendő célcsoportok, kommunikációs csatornák és marketing eszközök. A kampány tervezése során megtörtént a célcsoportok szegmentálása és pozícionálása, melynek alapján kiemelt célcsoportként a 1. felsőoktatási intézmények oktatói, előadói és főként a hallgatói, illetve 2. kormányhivatalok ügyfélszolgálatai és ügyfelei kerültek kiválasztásra. A kampány eredményei Általánosan megállapítható, hogy a kampánnyal a felsőoktatási intézmények hallgatói köre megfelelő tájékoztatást kapott az ötletversenyről. Ugyan akkor a kampány sikerességét negatívan befolyásolta, hogy a közigazgatási eljárásokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő állampolgárok, a kormányhivatalok ügyfelei és ügyfélszolgálati munkatársai nem kaptak közvetlen tájékoztatást az ötletverseny meglétéről. Mindezek ellenére a rendelkezésre álló idő alatt körülbelül 70 ezer emberhez jutott el az ötletverseny felhívása. A kampány eredményeként 124 pályamű érkezett be az alábbi témakörökben: elektronikus ügyintézés ügyintézés közszolgáltatás jogszabály-módosítás oktatás egészségügy pályázati rendszer közigazgatási HR foglalkoztatás A kiválasztás folyamata A beérkezett pályaművek a formai ellenőrzést követően két körös bírálati folyamaton mentek keresztül, melynek végeredménye képen a 3 tagú Bíráló Bizottság által kiválasztásra 16

19 A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FÁZISÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA került az a legjobb 55 legjobb pályamű, melyekből a pályázók egy tervező sablon segítségével és mentorok közreműködésével 10 oldalas koncepciókat dolgoztak ki. Ezt követően kiválasztásra került az az 5 legjobb pályamű, amelyből megvalósíthatósági tanulmány szintű terv készült Az 5 legjobb pályamű megvalósíthatósági tanulmányainak összefoglaló ismertetése Automatikus felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba A pályázat arra a problémára keresi a választ, hogy a vállalkozásoknak működésük során többször kell bizonyítaniuk, hogy nincs tartozásuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé, az igazolások rendszerese beszerzése jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra, költséges, hiszen illetékfizetési kötelezettséggel jár. Tekintettel arra, hogy a NAV már évekkel ezelőtt létrehozta az ún. köztartozásmentes adózói adatbázist, melyben szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett, gyakorlatilag csak adminisztratív terhet jelent az állandó igazolási kötelezettség és az adatbázisba történő jelentkezés bonyolult procedúrája. Jelenleg az adatbázisba történő felvételt egy formanyomtatvány kitöltésével és elektronikus megküldésével kell kérelmezni az adóhatóságnál. A felvétel feltételei a kérelem elbírálásakor ellenőrzésre kerülnek, az adatbázis adatai pedig minden hónap 10-én frissülnek. A pályázó javaslata arra vonatkozik, hogy mivel az adóhatóság minden hónapban felülvizsgálja az adatbázist, az adatbázisba való bekerülésnek automatikus folyamatnak kellene működnie, az ilyen frissítések alkalmával automatikusan fel lehetne tölteni az összes adótartozás mentes vállalkozást. MoMO Mobil Magyarország Alkalmazás Ügyfélkapu továbbfejlesztése Android és ios platformra. A fenti két benyújtott pályázat megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé, tekintettel arra, hogy mindkét javaslat lényegében egyazon célt fogalmaz meg az elektronikusan intézhető hivatalos ügyek ügyfélbarát módon történő továbbfejlesztésével. A pályázat benyújtói megfogalmazták azt a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő problémát, hogy jelenleg a hivatalos ügyek intézése sok értékes órát elvesz az ügyfelek idejéből, továbbá a rendelkezésre álló online felületek nem támogatják megfelelően sem az online ügyintézést, sem a személyes ügyintézésre való online módon történő bejelentkezést. A fenti probléma egyrészt abból adódik, hogy a hosszú várakozási idő mellett egyik hivatalnál, illetve szolgáltatónál sincs online, valósidejű tájékoztatás arról, hogy adott ügy elintézésére hány ügyfél vár és ez mennyi időt vesz igénybe. Másrészt jelenleg kihasználatlanok azok a részben már rendelkezésre álló online felületek is, amelyek vagy a teljeskörű online ügyintézést, vagy legalább a személyes ügyintézésre való online bejelentkezést támogatják, ilyen felület pl. a magyarorszag.hu oldal. A kihasználatlanság oka leginkább az oldal nem felhasználóbarát kialakítottsága, valamint az a tény, hogy a mai kor információtechnológia elvárásainak nem képes megfelelni ez a felület, hiszen megfelelő applikáció hiányában nem használható okos-készülékekről. A nyertes pályázatok két megoldási lehetőséget is felvázoltak a probléma megoldására. Az egyik javaslat egy ingyen letölthető mobil alkalmazás kifejlesztésére vonatkozik, amely használatával könnyen, áttekinthetően lehet időpontot foglalni az okmányirodákba ügyintézésre. A javaslat innovatív jellege részint a mobil alkalmazásban, másrészt egy központi, egyedi és valósidejű információs rendszerben mutatkozik meg. Az alkalmazás 17

20 Összegző elemzés segítségével állandó valósidejű tájékoztatást kapnának az ügyfelek a mobiltelefon készülékükre az adott okmányirodában, hivatalban várakozókról, a napi átlagos ügyintézési időből számított becsült várakozási időre vonatkozólag. A javaslat szerint a sorszámhúzást is mobilról lehetne intézni, gyakorlatilag időkiesés nélkül, online módon, biztosítva ezáltal a tervezhető, gyors ügyintézést. Ezáltal az alkalmazás hozzájárul a társadalom széles rétegét érintő ügyfél elégedettség növeléséhez, a hivatali ügyfélfogadási idő optimális időkihasználásának tervezéséhez, és nem utolsó sorban a gördülékenyebb ügyintézéshez. A másik javaslat egy olyan technológiai újítással támogatja meg, egészíti ki a fentiekben bemutatott fejlesztési elképzelést, amely viszonylag kevés ráfordítással lehetővé tenné a magyarorszag.hu honlap, illetve az ügyfélkapu felhasználási területének bővítését. A javaslat értelmében bővítésre kerülne az ügyfélkapu elérhetősége IOS és Android platformokon. Újszülöttek személyi okmányokhoz jutásának racionalizálása Könnyebb életkezdést! Hasonlóan az előzőekben bemutatott két pályázathoz, a fent hivatkozott két iktatószámon benyújtott pályázat is megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé. Mindkét javaslat arra az élethelyzetre kínál bürokráciacsökkentésre irányuló megoldást, amikor újszülött érkezik a családokba és az öröm mellett meg kell küzdeni az újszülött igazoló okmányainak beszerzése okozta komoly adminisztratív akadályokkal és stresszhelyzettel. Az újszülött gyermekek okmányainak (születési anyakönyvi kivonat, adószám, TAJ szám, lakcímkártya) beszerzése jelenleg különböző hivatalokban, helyszíneken, különböző nyomtatványok kitöltésével történhet, ami a gyermek első néhány hónapjában igen nagy terhet ró a családra, esetenként kivitelezhetetlen, hogy a gyermek felügyeletét az ügyintézéshez szükséges hosszú időre a szülők megoldják. A fenti probléma kezelésére mindkét pályázat azt a lehetséges megoldást kínálja, hogy azokba a kórházakba, ahol lehetőség van a szülésre egy olyan kiszolgáló egység telepítése javasolt, ahol a szükséges okmányok beszerzése egyszerre megtörténhet. A javaslattal nem a teljes körű hivatali ügyintézési lehetőséget biztosító kiszolgáló egység létrehozatala lenne a cél, hanem egy szolgáltató pont kialakítása, ahol kifejezetten az újszülöttek személyes okmányainak igénylése és kiadása intézhető. A javaslat szerinti szolgáltató pont kialakítása nem jár jelentős infrastrukturális igénnyel, és az üzemeltetéshez szükséges humán erőforrás jelenlétére sincs folyamatos szükség, hiszen a beérkező igényeket a nap egy időszakban, egy relatív rövid időtartamban lehet biztosítani. A javaslat megvalósítása egyértelműen pozitív hatással lehet mind a szolgáltatás nyújtójára, mind annak igénybevevőjére, az elérhető adminisztratív teher csökkenés jelentős és érzékeny rétegét érinti a társadalomnak. A javuló ügyfél elégedettség mellett csökkenhet azon állampolgárok száma, akik a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére sem rendelkeznek a szükséges okmányokkal. Járulékos pozitív hatást eredményez az is, hogy ezen szolgáltató pontok munkalehetőséget biztosíthatnának azoknak, akik csak részmunkaidőben tudnak munkát vállalni, vagy akár a megváltozott munkaképességű dolgozóknak is. Adóbevallást segítő mobilalkalmazás A versenyképességi innovációs ötlet kidolgozója arra az évek óta fennálló és a társadalom valamennyi adófizető állampolgárát érintő problémára hívja fel a figyelmet, hogy az adóbevallást támogató általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK), amelyet a Nemzeti Adó és Vámhivatal alkalmaz, JAVA rendszerű, nehézkesen használható, és alapvetően nem felhasználóbarát. Amellett, hogy maga a program nem felhasználóbarát, megállapítható, 18

A Haza üdvére és a Köz szolgálatában. ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása

A Haza üdvére és a Köz szolgálatában. ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása A Haza üdvére és a Köz szolgálatában ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása ZÁRÓ KONFERENCIA Dr. Cserháti Ilona Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Kutatási Osztály A projekt

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan 2013. 07. 19. Kapcsolattartó: Saád Tamás E-mail: saad.tamas@aam.hu

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Innovációs ötletversenyhez 2015.09.11. TARTALOMJEGYZÉK

ÚTMUTATÓ. Innovációs ötletversenyhez 2015.09.11. TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság TÁMOP 6.1.6-14/1-2015-0001 azonosítószámú, Az egészségtudatos fogyasztóvá válás elősegítése (Te tudod, hogyan lehetsz egészségtudatos fogyasztó?) elnevezésű

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben